Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-10 / 211. szám

1 H 1 P K> é 1950 SZEPTEMBER 1« ÜA& A KÜLPOLITIKÁBAN Mindinkább bebizonyosodik, hogy tortát nemcsak g-yarmatszerzés, kjabb hódítás végett támadta meg tz amerikai imperializmus, hanem kiért is, hogy a koreai badszintér- (őJ lángbabo ríthafioa más országok »rületét,. felgyújtsa Ázsiát és onnan tiindulva elerje gyalázatos célját: a lilágégést, a világháborút. Augusztus utolsó napjaiban a férszomjas. légibanditák kínai terúle- jekeD bombáztak ée néhány napra rá ézenegy amerikai vadászgép rnegtá- nadott és lelőtt egy fegyvertelen, jyakörló repülést végző szovjet gé- >et. 'A légi utonállók orvtámadása nyilvánvaló. A szovjet repülőgép to reá legközelebbi partjaitól is száz­negyven kilométerre volt és egy /aemtanu amerikai laptudósító, sót %jz amerikai rádió bemondója is ki­fecsegte, hogy az amerikai gépek felriadtak. Traman álszent bókefrázisai és az K étíiilt Nemzetek Szövetségének j sem tudja beborítani az ame­rikai imperializmus vadállati ábrá- Eatát. MacArthur „elszólása", hogy az Egyesült Államoknak hódító szándékai vannak Ázsiában, hogy támaszpontokat akar szerezni, — ez » hiyjkfalos, a valóságos amerikai politikai Hiába szívatta vele vissza Truman a szavait, a koreaiak vérét, a legyilkdlt gyermekeket, anyákat, a tönluÁboiabázótt, városokat, falvakat nem' lehet vjé^zaszívuii A . rab^íul^ gyujtogatókat meg­kell . íéjcrMnífAk Szovjetunió jegyzé, ke kerifef figyelmeztotés, hogy büntetlenül iie’m, lehet a világ min­den népe előtt gyűlöletes merényle­teket .folytatni. „A szovjet kormán// az USA Icorptányáru hárítja a teljes felelősséget az amerikai katonai ha- tósáyb]i bűnös cselekményeiért, amely hatóságok a nemzetközi jog általáno­san'„elismert szabályainak ezzel a felháborító megsértésével buszéig nyestek mag.ukat. A Szovjetunió ra guszkudik <i szigorú vizsgálathoz, paláiiünt fiz említett támadásért fe­lelős személyek megbüntetéséhez, úgyszintén a három pilótából álló személyzet pusztulásával és a szovjet repülőgép megsemmisítésével okozott kar' megtérítéséhez. A szovjet kor-: tnárty szükségesnek tartja ugyancsak felhívni az USA kormányának figyel­mét azokra a komoly következmé­nyekre, amelyekkel az amerikai ka­tonai hatóságok hasonló cselekmé­nyei járhatnak Hogy az amerikai fegyvergyárosok ..mindenáron világháborút akarnak, jhogy az amerikai imperializmus ve- ■ szett ellensége az emberiség békéjé­nek, az napról-napra világosabban Üli a békét akaró milliók előtt. A irilág dolgozói békeharcuk fokozása­ival válaszolnak. A koreai nép, még szorosabban megmarkolja szabadság- harcos fegyverét, Ázsia többi népe fokozottan készül az imperialisták elűzésére, a négyszázmillió békealá- árá« újabb milliókkal gyarapodik, a népi demokráciák építik a szocializ­must és leszámolnak belső ellensé­geikkel, a Szovjetunió végrehajtja a sztálini korszak gigászi alkotásáig I Tgu válaszolnak a világ népei. Es ez ! a válasz csattanós! A munkásán'utók csúfos kudarca Bíightonban súlyos kudarc érte az 1 angol királyi, „munkáskormáuyt“ éá tengerentúli gazdáit. Az angol szak- szervezetek szokásos évi kongresszu­sán a baloldal, a béke hívei jelentős győzelmet arattak. A kongresszust a munkásárnlók az „áldozatok" jegyében akarták .meg­rendezni. Újabb áldozatokat követei­tek az angol munkásosztálytól, hogy a „munkáspárti" kormány zavartala­nul folytathassa vad fegyverkezését, támogassa hűségesen az amerikai háborús politikáját. 5 A brightoni kongresszus bebizonyí­totta, hogy az angol nép előtt is „.gyűlöletes. a koreai mészárlás, az atombomba-politika, a fokozott há­borús kiadások és az ezzel járó csök­kenő bér és dagadó kapitalista pro­fit. Hiába vette elő minden szó­kincsét Tew- son, a nem­rég „királyi lovaggá"" ütött . szak- szervezeti főtitkár, hiá­ba vetették be a vitába a „nagy­ágyút", a hétpróbás, raffinált munkásáru­lót, Doakint, a szakszer­vezeti főtanács je­lentését nem fogadták el, sőt egy sor döntő kérdésben azzal éppen el­Arthur l>Nk'n DEAKIN len tót es határozatot hozták. Az atombomba-politika gyűlöletes voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kétmillió szavazatot képviselő szakszervezeti küldött kö­vetelte a, stockholmi békehatározatok elfogadását. A munkáspsztály és azon belül külön is a múnkásnők hitvány árulói ■ ellenére hatalmas töbsóggel úgy döntöttek, hogy ezen­túl a férfiakéval egyenlő női munká­ért egyenlő bér is jár. A kormány szakszervezeti pribékei ezzel sem akarták csökkenteni a tőkések pro­fitját. Különösen kimutatták zsoldos szerepüket, amikor a bérek befa­gyasztásának további fenntartását követelték. A villamossági szakszer­vezet főtitkárának ellenjavaslatára azonban a kongresszus elvetette a bérrögzítést és éppen ellenkezőjét követeli a kormánytól, azt, hogy csökkentsék at- árakat és a kapita­listák profitját. Az angol burzsoáziát megzavarta és megdöbbentette a brightoni kon­gresszus lefolyása. A londoni rádió szerint az „a kommunisták. nagy győzelme az angol szakszervezeti mozgalomban.“ Igen, a kommunis­ták győzelme, az angol dolgozó nép győzelme, a világ béketáborának nagy győzelme és a királyi kormány, u jobboldali szociáldemokraták, az imperialisták csúfos vereségei A Sowjet Páncélosok Napja A „Páncélosok napját“, amelyet a Szovjelunióban minden szeptember második vasárnapján megünnepelnek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége iktatta az ünnepek sorába. A „Páncélosok napját“ elsőízben 1946 szeptember 8-án ünnepelték meg. A „Páncélosok napján“ az egész S{ov- jet nép háláját és szeretet ét fejezi ki a hős páncélos csapatok és a kiváló páncélos harckocsik tervezői és épí­tői iránt. A szovjet páncélos csapatok bámu­latos tetteit, hatalmas arányú fejlő­dését az a gondos figyelem tette lehe­tővé, amellyel ezt a fegyvernemet a szovjet kormány, a Bolsevik Párt és maga Sztálin személyesen is kísérte. 'A moszkvai hadosztály páncélosainak díszszemléje a Vörös-téren. A szovjet páncélosok hihetetlen erejét és hatalmas felkészültségéi klasszikusan mutatta meg a sztálin­grádi hadművelet, amikor Rodin és Volszkij tábornokok gépesített és páncélos egységei igen fontos szerepei játszottak a 330 ezer főnyi német haderő bekerítésében és megsemmisí­tésében. Ez a hadművelet megmutatta, hogy a szovjet páncélos csapatok döntő fegyverei a szovjet hadvezetés­nek az ellenség legyőzésében. 1943-ban Kurszknál a németek meg­kísérelték, hogy bosszút álljanak Sztálingrádért. 3200 páncélost, 1800 repülőgépet és 6.000 ágyút vetettek harcba. A Vörös Hadsereg az ellen­séges támadást erélyesen visszavetet­te. A páncélos csapatok itt is kitün­tették magukat. Vakmerő hadmozdu­latok és makacs harcok után felsza­badították Harkovot és Őreit. Ugyan­ezen évben Ribalko marsall páncélos erői utat törték a Dnyeperhez, len­dületesen átkeltek a folyón és más csapategységekkel együttműködve, ki­verték az ellenséget Kievből. A bjelo- russziai hadműveletek során a pán­célosok darabokra szaggatók az el­lenséges frontot és elfoglalták Minszket. Egy másik hasonló „kat­lanban“ nagyszámú német hadosz­tályt kerítettek be. 1944-ben a jassi- kisenevi hadműveletekben egy 22 had­osztályból álló német hadseregcsoport került a szovjet páncéloscsapatok harapófogójába. A szovjet páncélosok megsemmisítve ezeket az egységeket, a Balkánra, egészen a Duna völgyéig törtek előre. Ez meggyorsította Ro­mánia és Bulgária kiválását a hábo­rúból, A Sztálin nevét viselő nehéz harckocsioszlop felvonulása. A páncéloscsapatok felhasználása a szovjet ollenziváknak olyan gyorsasá­got és szélességet kölcsönzött, amely­re azelőtt nem volt példa. A Varsó- Poznar.-i, a keletporoszországi és szi­léziai hadműveletek mindörökre, mint a modern hadviselés ragyogó példái maradnak fenn, amelyek bemutatták, hogyan lehet stratégiai sikert elérni hatalmas páncélos egységek útián. melyek mélyen az ellenséges területen működnek. A szovjet páncéloséi ők a berlini csufáhan is megmutatták mesteri tu dás-'iat. Ribalko és Bogdanov mar sallok, valamint Katukov és Leljusen- Ito tábornokok vezetése alatt álló páncélos csapatok a szovjet gyalog- sággal és tüzérséggel karöltve, betör­tek Berlinbe és a győzelem zászlaját kitűzték a német fővárosra. A háború alatt negyedmilló páncé­los katonát tüntettek ki rendjelekkel és érdemrendekkel, 1100 páncélos ka­tona pedig megkapta a Szovjetunió Hőse címet. A szovjet nép büszke páncélosaira és a szovjet haza mél­tán becsüli a szovjet páncélosok, ter­vezők és építők nagyszerű szolgála tail. A SZABAD BULGÁRIA HAT ÉVE A bolgár nép szeptember 9-én ün­nepli) a német (fasiszta járom alól való felszabadulásának és a népi de­mokratikus forradalom győzelmének hatodik évfordulóját. 1944 szeptember 9-én a felkelt nép a .Kommunista Párt vezetésével szétzúzta a gyűlö­letes fasiszta rendszert és saját ke­zébe vette a hatalmat. A bolgár nép nagyon jól tudja, hogy a monarcbo-fásiszta diktá­tort klikk felett aratott győzelmét csakis a hősies Szovjet Hadsereg döntő segítsége tette lehetővé, amely 1944. szeptemberének napjaiban fel­szabadító küldetésének teljesítése so­rán Lépett Bulgária földjére. „Ismét hangsúlyoznunk kell, — mondotta Dimitrov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt V. Kongresszusán, — hogy a szeptember 9-i jelítélés yyözelemrevitelében és országunk fel­szabadításában a német-fasiszta iga alól a legnagyobb , érdeme ü hősies és testvéri Szovjet Hadseregnek és lángeszű vezérének, Sztálin genera- Usszimusznak van. Ezért Fúrtunk, munkásosztályunk és egész dolgozó népünk az örök hála érzésével fordul feléjük.“ A bolgár dolgozók, élükön a mun­kásosztállyal és élcsapatával, a Kom­munista Párttal, az elmúlt hat év alatt kimagasló sikereket értek el az élet új, demokratikus alapokon való átépítése torén. A sikerek eléréséhez a döntő feltételeket olyan fontos for­radalmi intézkedések teremtették meg, mint az ipar államosítása és a földreform, amelynek lebonyolítása ■illán a bolgár falvakban megkezdték fejlődésüket a földműves termelőszö­vetkezeti gazdaságok: B ulgária első, kétéves gazdasági tervének teljesítése éveiben (1947—1948) új vasútvonalak, új gyá­rak, villanytelepek épültek, oiyan új ipari gócpontok létesültek, mint pl. Dimitrovgrád városa, ame- . Ivet. Ifjú építői a bolgár Komszo- iholszknak neveznek. 1949-ben Bulgária hozzáfogott első ötéves terve teljesítéséhez, , amelynek neég'kell vetnie a szocializmus..alap­jaié ' miiül gz iparban,- mind a mező­gazdaságban. A bolgár nép első ötéves terve teljesítésének ered meny eképen hatal­mas lépéssel megy előre annak a tör­ténelmi feladatnak megvalósítása út­ján, hogy Bulgáriái az elmaradott agrárországból fejlett agrár-ipari or­szággá tegye. Ai ötéves terv előírja az ipar hatalmasarányú fejlesztését és a gazdasági élet villamosítását, énnek keretében a nehézipar fejlő­dése gyorsálbb ütemű lesz, mint a könnyűiparé. A parasztok földjeit 86 gép- és traktorállomás gépei munkál­ják meg. Jelentősen javult a bolgár dolgozók anyagi helyzete, amit bizo­nyít a munkabérek emelkedése, a la­kosság ellátásának megjavulása, a la­kás- és kultúrái is építkezés fejlődé­se, stb. A fiatal köztársaság mindezen si­kerei különösen szembeötlők, ha ősz- szghasonlítást teszünk a kapitalista országokban uralkodó helyzettel, ahol mind erősebben érezhető a gazdasági válság, elszakíthatatlan utitársaival: a tömeges munkanélküliséggel, a dol­gozók nyomorával és éhezésével. A bolgár nép a Szovjetunió ön­zetlen, testvéri támogatásával ér le el <f. kimagasló eredményeket. A, Szovjetunió szerszámgépeket küld a gépipari vállalatok számára, elő­segíti Bulgáriában a bányák és érc- fejtök gépesítését, segíti a villíjtyte- iepek építését, traktorokat küld a me­zőgazdaságnak. A Szovjetunió feltár­ja a testvér bolgár, nép előtt mérnö­kei, tudósai, kultúrmunkásai, szta­hanovistái és kolhozparaszt-élmnnká- sai tapasztalatainak gazdag tárházát. A bolgár dolgozók, akiket a Kom­munista Párt vezet, életük új alapo­kon történő átépítésében a Szovjet­unióban folyó szocialista építés gaz­dag tapasztalataira támaszkodnak és „széleskörűen felhasználják e tapasz­talatokat. Az a segítség, amelyet a Szovjet­unió búig ár iának és a többi népi de­mokratikus országnak nyújt, megerő­síti . nemzeti függetlenségüket. A Szovjetunió együttműködése Bulgári­áival a teljes egyenjogúságon, az ál­lami síuverénitáa tiszteletbentartásán alapuL A Szovjetunió nélkül a bolgár nép ma is a német imperialisták és ügy­nökeik, a bolgár fasiszták karmai kö­zött lenne. A Szovjetunió nélkül nem lehetnének szabadok és függetlenek általában Délkelet-Európa népei és nem haladhatnának előre a népi de­mokratikus országok a felvirágzás út­ján a szocializmus felé. A Bolgár Népköztársaság külpoli- tikáiának alapja a Szovjetunióhoz fűződő barátság lett. E barátság, amint G. AI. Dimitrov mondotta, „né­pünk szerves szükséglete, őszinte há­laérzetének megnyilvánulása idősebb testvére — a nagy orosz nyp < Szovjetunió és lángeszű vezére, Joszi Visszárionovics Sztálin iránt.“ "E* nílókeztetünk arra, hogy 1946—-*-* 1947-ben a békeszerződés ' elő- készítésekor az angol-amerikai tömi képviselői és görög ügynökeik rabló hódító igényeket támasztottak Bulgá­riával szemben, bolgár területek le szakítását és óriási jóvátételek fize tósét követelték. A Szovjetunió vé deámóbe vette a bolgár nép érdekei és meghiúsította az imperialisták ter­veinek megvalósítását. A Bolgár Népköztársaság napról- napra jobban kiépíti a testvéri kap­csolatokat az összes népi dómokra tikos országokkal, — Magyarország­gal, Lengyelországgal, Albániával Csehszlovákiával, Romániával Bulgária ma fontos tényezője a bé ke megőrzésének a Balkánon. A népi demokratikus Bulgária sikerei a bé­ke és a demokrácia erőit gyarapít­ják. E sikerek örömmel töltenek el minden magyar dolgozót., akik őszin­tén újabb sikereket, újabb győzelme­ket kívánnak a testvéri bolgár nép­nek a szocializmus építésének nagy­szerű munkájában. ..Vaj lidjeü agjú4* „Vaj helyett ágyú“ — ez volt a hitleristák hirhedt jelszava, ez most az ameríkaí-angol imperia­listák jelszava is. Az egyik nyu­gati lap így ábrázolja kormányá­nak a tömegek közt „nagy nép­szerűségnek örvendő“ politikáját-« Ä Biztonsági Tanács szeptember 8-án zárt ülést tartott Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek titkársága a Biztonsági Tanács szeptember 8-án reggel tartott zárt ülésének befejezése után közzétette a Biztonsági Tanács következő köz­leményét: ..A Biztonsági Tanács ma a nyilvá­nosság kizárásával tartotta meg 489 ülését. Az üléien megvitatták az ENSZ közgyűlés elé terjesztendő be­számoló tervezetét A különféle kül­döttségek által előterjesztett modö. sitásoikkal kapcsolatban több nie«- jegyzéjt tettek. A tanács elhatározta, hogy a beszámoló további megvita­tására újabb zárt ülést tart.“. k ÉiSamositoit iparok voi! lülslÉnosarsiak lize’ell hárérílés ellen tiltakoznak az angol szakszervezeti kongresszus Itü diliéi Pénteken véget ért az angol szak- szervezetek brightoni kongresszusa. Williams, szakszervezeti küldött a pénteki ülésen rámutatott, hogy az államosított iparok igazgató-taná­csaiban voit közhivatalnokok, ma­gasrangú katonatisztek, magánválla­latok vezetői ülnek. Követelte, hogy adjanak helyet a szakszervezetek képviselőinek is. Az imperialistákat kiszolgáló fő­tanácsnak sikerült elérnie a javas­lat elutasítását. Számos szakszervezet küldötte az államosított iparok . kártérítési és törlesztési kötelezettségének enyhí­tését javasolta. Rámutattak, hogy például az államosított szénipar 400 millió fontot fizet. a. volt tulajdono­soknak, az évi törlesztési; .járulék ás kamatteher pedig 12 millió font. A személyszállító vállalatok részvé­nyeseinek fizetendő kárpótlások ered­ménye az, hegy a londoni munká­soknak felemelt vj.t el díjat kell fizet­niük, hogy fedezhessék a volt tulaj, donosok milliós jövedelmeit. A főtanács á csütörtöki vereség hatása alatt kénytelen volt ígéretet tenni a kérdés megvizsgálására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom