Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-10 / 211. szám
»90 SZEPTEMBER t* R1P1.6 d lzemjÚijI 'Bo fidánék u hcitfttek a ei&fLOet/%a Sietősen fogott neki a tűzrakásnak, gyors mozdulatai törte darabokra a vékony ágakat, dugta be a tűzhely nyílásán, aztán niár meg is gyújtotta. A tűz lobogó lángot vetett és a szürkületben rávethette hajladozó árnyékát a fehér falra. Nemsokára érezni lehetett a melegét is. Ma korábban lett odakiinn hűvös és valahogy félig tudat alatt bujkált benne: ez. az első olyan este, amikor jólesik a tűzhely melege. Nem jött fel egész a tudatára ez a gondolat, hanem valahogy akaratán kivül átment az őszre ,onan az őszimunkákra. — Neki kell állni a kukonicatörés" nek — ez volt a gondolatsor vége. Itt az ideje, meg kell kezdeni a törést. Újabb rozsét rakott a tűzre, most már vastagabbakat is és fellelte a vacsorát. Künn egyre sötétebb lett. „Milyen* korán esteledik már“ állapította meg magában. Aztán lámpát gyújtott és leült az asztal mellé. Bogdán Mihályné személyi délszláv dolgozó .parasztasszony várta az urát. Most jutott még csak hozzá, hogy elővegye az újságot, egész nap el volt foglalva, de most elkezdte olvasni. — a koreai néphadsereg előrenyomulásáról, az ame flz első oldalt rikal repülők újabb orvtámadásáról, a tervkölcsönkötvények sorsolásáról szóltak a cikkek — elég gyorsain átfutotta. 1950 szeptember 5-i újság vök ez- Kemény harcokról számolt be. Kemény harcokról, melyet a békéért vívnak a nagyvilágban, melyért a koreaiak áttörik az amerikaiak újabb védelmi vonalát, melyért — ez már a második oldalon volt — a maláji nép vívja a harcát. Erről beszélt — ugyancsak a másik oldalon Gottwald elvlárs. A harmadik oldal cikkeinek nagyrésze is erről szólt. Az elején mindjárt arról számolt be az újság, hogy a pécsi dolgozók nagy békegyűlésen tiltakoztak ae imperialisták koreai támadása elten, alatta pedig az állott, hogy az üzemek dolgozói az új normák teljesítésével harcolnak a békéért. Aztán mellette — eleinte nem is akart hinni » szemének — délszláv nyelven az állott, hogy ő, Bogdán Mihályné, személyi délszláv parasztasszony, vegye ki részét a békeharcból. Mert Bogdán • Mihályné így írtette azt a cikket, ami az oldal szélén volt lés ami fölött nagy betűkkel, délszlá- tvnl és magyarul ez állott: jfL naggkozárí termelőcsoport 'dtt- Isrftfo nemzetiségű tagjainak felhívása Baranya délszláv dolgozó parasztjaihoz.“ eleinte Bog | Kicsit csodálkozott IS dán Mihályné. Hogy kerül ő most így hirtelen ében a koreaiak, GottwaM ehrtárs, a békegyűlést tartó pécsiek közé. Mert, hogy ott van, hogy Ő is ott van, az egy percig sem kétséges. Hisz a felhívás minden baranyai délszláv dolgozó paraszthoz szól. Hozzá is. Hozzá, Bogdán Mihálynéhoz, a 3 holdas kisparaszt feleségéhez, itt a fata vége felé. Személyben. Neki mondja, — ha nem is kizáró- íag neki — de neki is: Lép/ be Bogdán Mihályné a csoportba, védd a békét, harcolj Tito ellen. Először nem nagyon értette az egészet. Ha lett volna ott valaki mellette, talán nem is_ szégyelte volna megkérdezni: hogy jön «* ** egész fgy össze, 6, a csoportba való belépés, a béke, meg ■ Tito elleni harc. De nem volt ott mellette senki, fgy aztán kénytelen volt élőiről elolvasni még egyszer az egészet. Igen, a esoport: ez rendben van nagyjából. El is hiszi, hogy szép eredményeket értek el a nagykozáriak Hallott, olvasott már róluk. Es hát iti M ért a nyáron van a személyi is. Milyen kis csoport voll, mégis a gazdagság, a jólét szele csapta meg öt is, amikor a csoport közelébe került. egész közel került a csoporthoz. Akkor, amikor elmentek csépelni a csoportba, mivelhogy akkor még kevés volt ott a munkaerő. Mindennap hússal, kaláccsal sörrel tartotta őket a csoport. Milyen vidáman végezték a nehéz munkát, őrá is átragadt a vidámságuk. Elfelejtette a gondokat, nagyokat nevetve dolgozott, ha megpihentek, le nem fogyott szájáról a nóta. Ez rendben is volna, ami a csoportot illeti. Hisz látta ő azt, hogy ott jobb. Húzta is valami feléjük. Csakhát... Na, de ezen most nem sok gondolkozni való van. Ez rendben van így, ahogy írják. De azlán tovább. Akármilyen világos is, mégis gondolkozni kell ezen egy egyszerű délszláv parasztasszonynak. Hogyan mutassa meg a gyűlöletét Tito ellen? Igen, a gyűlöletét, mert úgy veszi Vi, hogy a felhívás feltételezi róla, Bogdán Mihálynéról Személyben, hogy gyűlöli Titot. Ezen így magában nem sok gondolkozni való van. Hát 6, ö ne gyűlölné Titot? Mondják úgy inkább: van-«, aki nála jobban gyűlöli? Nála, akinek a rokonai már több, mint egy év« nem írnak. Utolsó leveliikben panaszkodtak, nagyon nehéz, nagyon keser vés az élet. És borítékot kértek. Hogs legközelebb is írni tudjanak. Küldött nekik, de a borítékok sose jöttek visz- sza. Elhurcolták, biztos elhurcolták őket — nem is gondolhat másra — a gyalázatosak. Talán már nem is élnek. Hát ő ne gyűlölné? ő n« átkozná. Ő ne erezné azt, hogy a puszta kél kezével tudna nekimenni. Tovább olvas és lassan világos lesz előtte minden. Most már érti é* szinte csodálkozik rajta, hogy az előbb még nem értette. Pedig milyen egyszerű: a csoport az ország erősödése, az ország erősödése: a béketábor erősödése, a béke megvédése. Tito: háború, nyomorúság. Csoportba lépni: rágni egyet Tit on. Milyen egyszerűnek látszik most már mindez, fis milyen jó érzés biztosnak lenni az elhatározásban. Mert csak addig rossz, amíg az ember nem tudott dönteni. Azlán ... Felkel és határozott, biztos, és mégis könnyű léptekkel megy a tűzhelyhez. A frissen betett rőzsébe ropogva kapnak a lángok, • Este beszélt az arármL Másnap Bogdán Mihátyék bejelentették belépésüket a személyi termelőcsoportba. Békés József. MEGKEZDTÉK AZ OTI bővítési munkálatait Népköztársaságunk Alkotmányában a népegészségügy is az elsőrendű feladatok egyike. Egészséges, éptestű társadalom képes csak szocialista országot építeni, tehát súlyt kell helyezni arra, hogy megfelelő intézmények álljanak rendelkezésére a dolgozók egészségügyének. Ezért leéli a pécsi OTI-palotát is kibővíteni A mostani székház melletti 15—17. számú öreg házakat megvásárolta az OTI és ezen a területen épül fel az úf épületszárny, amelyben az intézet rendelőit helyezik el. A szakrendeléseket folytatják majd itt és ezért idekerülnek a jövőben a bányai, dohánygyári és volt OTBA-betegek is. A mostani helyzeten sürgősen javítani kellett, ugyanis csak orvosi kezelés címén napi kétezer dolgozó fordult meg az épületben az ügyviteli vonalon (segély, táppénz, munkáltatók, panasz- ügyek stb.) pedig ezer ember járta meg a lépcsőket egy nap alatt• A jelenlegi épölet 25 ezer OTI-tag kezeléséhez volt méretezve, azonban már 75 ezer biztosított tartozik ide s még azok családtagjai is. így azután sürgős megoldásra volt szükség. Olyan kibővítésre, átalakításra, amely a mai kor követelményeinek megfelelő felszereléssel is rendelkezik. Most az áj épületszárnyban új, nagyteljesítményű röntgenkészüléket helyeznek el, nagy laboratóriumok lesznek, urológia és sebészet, és reggeltől estig tartó fogászati rendelés. Nagyon szükséges a kibővítés, mert az OTI forgalma jóval nagyobb, mint bármelyik klinikáé. Az orvosok és az egészségügyi szervezet szintén gyarapodott az intézetben, az ügyviteli személyzet létszáma azonban a regi ma is. Minden bürokratikus ügyintézés elkerülését akarják elérni ezzel az OTI adminisztrátorai és reméljük ez sikerül is. B OOIC0Z0 tC kamaté Megvételre keresünk, jó állapotban lévő üzemképes, 4-5 üléses személygépkocsit Bemutatni kérjük: Baranyamegyei Népbolt Igazgatóságánál Pécs, Rákóczi-út 50 szám m te«» A fogászat már e pillanatban is modem, új felszereléssel dolgozik. Két modern fogászati szék érkezett Budapestről és új sterilizáló. A Szájsebészet a közeli napokban kezdi meg működését és a fogszabályozó szakrendelés is hamarosan megindul, A kibővítési munkálatok még az ötéves terv első évében teljesen befejeződnek, úgy, hogy jövőre a pécsi OTI még fokozottabban belekapcsolódhat az egészséges társadalomért folytatott küzdelembe, követve a Szovjetunió nagyszerű egészségügyi intézményeit. Á gyorsvágás mesterei és a gyorsfómmegmunkálás módszerének hírneves kezdeményezői: a Sztálin-díjas Henrik Borlkievics, Pavel Bikov, a Legfelső Tanács tagja, Nikolaj Ugolkov és Alék?Zej Markov beszélgetnek az esztergapadnál. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban bevezették az általános tankötelezettséget. írni tanulnak egy phenjani elemi iskola kis"kjai. x 1943 szeptember 30-1 adagot hazudta az „Amerika Hangja" nevű reklámvállalat amikor Ba. romiy Zuárd nyug. sóhivatall kóstoló lelátogatott a földszintre Acs István vasesztergályoshoz. Már csupán ezt a tényt Is érdemként tüntette lel á későbbiekben Ba- romfy Zuárd, amikor állás ügyben beadott egy életrajzot. — Nézze barátom — kezdte mondókáját — én magának csak jót akarok és éppen ezért iigyelmeztetcm, hogy eszébe ne jusson tervkölcsönt jegyezni, mert az veszett pénz. Acs azonban közbevágott: — Bízza csak rám, hogy mit csinálok, mint ahogy én Is rábízom az államra a visszafizetést! — De ember, magának idős nagynénje van, gondoljon családjára és ne rohanjon a vesztébe. Nézze nekem hihet, mert pénzügyekben nagy szakértő vagyok, most is birtokomban van 70 ezer pengő értékű rimamurányi részvény. Eredeti rimamurányi részvény! — Na ugyan azzal kitörölheti a kredencct, mert az a gyár már nem magának hoz hasznot. — Ugyan kérem, ez csak egy pillanatnyi malőr, de ismeri azt a, szép, ősrégh íajmagyar nótát, hogy „Lesz maga juszt is az enyém, csak az enyém, csak az enyém!" No, ez a nóta az én himnuszom ... — Nem, ezt a nótát nem ismerem, de azt igen jól ismerem, hogy „Várhatsz babám, elvárhatsz .. — Na, jól van, jól van, de'elég már a szív küldl- böl, térjünk a tárgyra. Elhatároztam, hogy magát megmentem . . . — Mégha belepusztulok is. — Még akkor is, mert pénzről van szó és én ilyenkor túlteszek önmagomon. Erise meg jóember, ez a terv. kölcsön ez egy blöíl, nincs is terv, csak kölcsön van, nincs is visszalizetés, még kötvényt sem kapnak róla, csak elteszik a pénzt cs kész. Tudja maga mi az igazi, a valódi terv: a Marshail-terv? Az az igazi, az a háborús, az a hasznothajtó ... — A Marshall-letv? — Akkor mars ki innen, amíg szépen beszélekl j^znap az Iá 50 szeptember 7.1 porciót hatudta le a „Wall Street Hangja” nevű rcklámvállalat, ami. kor közel egyéves távoliét után újíent megjelent Ba- romly Zuárd az Ács lakás ajtajában. — Pálinkás jó estét, bort- búzát, békességet, sört, gyulát. — Mi az Baromty úr, hol ügynököl mostanában1 — Nem ügynökölök kérem alázattal, hanem csak egy kis tere-íerére jöttem. — Sajnálom, de nincs Itthon az anyósom. — Nem baj^ éppen hogy nem baj, hiszen önnel szeretnék beszélni. — Milyen ügyben1 — Marshall-tervkolcsön ügyben1 — Dehogy is- hehehe, de jól tetszik méltóztatni. öté* vés tcrvkölcsön ügyben. Szeretnék érdeklődni, hogy szüksége van-e még a tcrvkölcsön kötvényekre? — Hál maga, hogy áll a rimamurányi részvényekkel? — Ó kérem, szívesen becserélném őket... — Adok értük egy skatulya gyulát, merthogy b&* gyújtásra jók lesznek. — De engem igen érdekelne az, hogy mennyi köt* vénye van önnek. — Nincs nekem egy sem, hiszen lebeszélt róla! — Ó maga szerencsétlen íickó, tényleg nincs köt. vénye?! Amikor ekkora nyeremények vannak! Hát ez katasztróía! Amikor én pedig éppen a maga kötvényeit akartam megvenni. — Nem eladók! — Tehát akkor mégis vqn1 Minden százíorinlos köt* vényért 120 lóriidat adok, 200-ért kettőnegyvenet és így tovább. — De ne tovább, rpert nem eladók! — Nézze barátom' rosszul teszi, ha nem adja el, hátha elhúzódik erz Stéfes terv hat évig. — Olyan nincs! — Mi az, hogy nincs? — Mert én magam is meggyorsítom a terv végre* hajtását azzal, hogy jobban dolgozom és leszámolok a terv ellenségeivel. — Hogv értsem ezt? — így... * * * Baromly Zuárd a tervkölcsön sorsolásból ezeket a csillagokat látta.
