Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-03 / 205. szám

8

W HP L é

»30 5ZEPTEMBM « "

/

Rakják már a szebb élet alapjait a liptódi új csoportban

A község apró házaival mély, meglehetősen széles völgykatlanban terül el. A hullámos dombok szinte SlclÖen fogják körül. Fenn a dombtetőn új épületek sorai gombamódra hűnek ki a földből. Hatalmas, korszerű istállók, pajták épülnek a liptódi allami gazdaságban. Nem messze fehérre meszelt szobakony- íiás, nagyablakos, családi házak állnak már készen — a gazdaság dolgozóinak lakásai. Epiil a szebb cfe.i a liptódi dombtetőn.

De lenn a faluban is új élet, szebb élet van kialakulóban. Most még csak így lehet mondani, hisz nem ..olyan régen kezdődött az átalakulás. Most formálódik és lassan majd. kialakul, mint a korongos kezében a tizúrke massza, melyből különböző tányérok, szigetelők kerülnek ki. Itt nem a kőművesek, és nem is korongosok az új élet kovácsai, hanem a község öntudatos dolgozó parasztjai. Ók-azok, akik formálják, alakítják a község életét, a maguk életét.

Jkaguszlus 28- in Kezdték ni. Altkor alakult meg Liptódon a ter- melöesopo.rt. Az út míg idáig eljutottak, hosszú volt. A kulákok is hosszabbították az utat. akiknek nem tetszett, hogy a dolgozó parasztok kiszakadnak, kicsúsznak a kezükből. Akiknek meg „tetszett”, mint például Martini Lajosnak és Bedecs Kálmánnak, azok úgy akarták lassítani az erjedést, hogy be akartak farakodni a csoportba. Persze nem sikerült nekik.

— Ma már olyan az egész, mint egy rossz álom — mondja Gyenes Imre üzemi titkár. — Küzdöttünk, harcoltunk, míg elértük a célunkat. Egyszer a kulákokkal, másszor meg a dolgozó parasztok megcsontosodott szokásaival. Most már csak akkor beszélünk erről, ha vajaiéi kérdezi, különben előre tekintünk és az új feladatok megoldásához látunk.

Ezzel bővében vannak nemcsak Liptódon, hanem a többi új csoportoknál is. De Liptódon az új csoport. intézőbizottsága nem állt tanácstalanul az új feladatok előtt. Már harmadnap összeültek, s megnézték mit is lehetne tenni, míg a tényleges gazdasági munkák meg nem kezdődnek.

8oU.au nzt JarasoltííK,hogy várjanak még a munkával. Ivrúg Antal csoportelnök azonban arról beszélt, hogy: „nem lehet tétlenkedni, kezdjük el legalább a trágyahordást.” Úgy is tettek. Másnap az összes fogatok hordták a trágyát, az amúgy I is silány földekre.

Közben az intézőbizottság már újabb lépést tett. Értesítették a járási mezőgazdasági osztályt es szakembert kértek a vetésterv elkészítéséhez. De azért, hogy eddig mégnem jöttek ki, nem estek kétségbe, ösz- szcgyúlt a tagság és maguk között megállapodtak egy hozzávetőleges vetéstervben.

Úgy számították, hogy addig is tudni kell, mi kerüljön a földbe, és az jó lesz majd a végleges tervhez is, mert lesz egy alap. Pontosan meghatározták miből mennyit vetnek, persze a földterülethez mérten. 150 hold búzát, 50 hold árpát, 60 hold tavasziárpát, 20 hold rozsot, és még sok mindent vetnek majd az idén. Bene Lajos és még egynéhányon javasolták, hogy foglalkozzon a csoport gyapottal is.

Mi majd gondozzuk a gyapotot, hiszen tavaly is foglalkoztunk vele — mondták a csoporttagokhak, akik néhányan húzódoztak.

A gépállomás traktora már jóné- hány napja dolgozik a földjeiken és eddig már 200 hold keveröszántást el is végzett. De a többi munkákra is megkötötték már a szerződést a gépállomással. Ez egyik előfeltétele a jó munkának. Tudják ezt a csoporttagok, s most már azok is, akik régebben vonakodtak a gépimunkától, de döntően a traktorszántástól.

.1 s /. ö v «* ikeici ti d v a r á í> a ti

lévő hatalmas istállót már javítják, meszelik. Azt tervezik, hogy a csoportba bevitt állatokat oda helyezik el. Jókora tágas az istálló, de ennek ellenére nem nagyon fér el ott az összes állat, ügy számítják, hogy a tejelő teheneket másik istállóba helyezik el, s ide a lovakat, meg a fiatalabb üszőket.

— Ahogy befejezzük a javítást és a fertőtlenítést,, nyomban összevonjuk az állatokat — mondják többen is. — Aztán jövőre vagy azután építünk egy korszerű, szép istállót.

Tudják, hogy ez nem olyan egyszerű. Meg kell fogni a munlca végét, hogy a tervből valóság, legyen. Földjük most már van bőven, mert a tartalékföldekből is kapott a csoport. Ámán Mihály, Nagy László, Mukk József és még néhányan föld nélkül léptek a' csoportba, s azok kapták a földet, mert különben a 76 taghoz számítva 270 hold föld kevés lett volna. Most aztán már felvetődött az a kérdés is, hogy ki fogja irányítani a munleát ekkora területen.

Erre Is gondoltak már a liptódi

csoportban. Kiss Józseíné nemsokára öthónapos elnöki iskolára megy, Hering Blankát meg 10 hetes könyvelői tanfolyamra küldi a csoport A brigádvezetök is megvannak már. Úgy számítják, hogy négy brigádot szerveznek. Gyapottermesztő, sertés- hizlaló, állattenyésztő és növénytermesztő brigád lesz. A brigádvezetők, Nagy László, Csuhaj Margit, Bajzát József és-Bene Lajos már szervezik is a brigádokat. Figyelembe veszik, hogy ld milyen munkához ért, Szendrei József és Nagy János a gyapot termesztő brigádba kerül, hisz már eddig is foglalkoztak gyapottal. Ritzl Tamás a sertéshízlalás- sal foglalkozik majd. Nemsokára már ötven darab süldőt kapnak, s akkor lesz mivel, dolgozni.

J>e a serény munka Közbeit

nem feledkeznek meg azokról sem, akik még kívül állnak a csoporttól. Sokan vannak még, akik forgatják fejükben a belépés gondolatát. Ezekre most már döntően a pártszervezet figyel, amely 31-én alakult meg. A •pártszervezet vezetősége kezébe fogta a felvilágosító munkát, s a népnevelők sorba járják a házakat. Úgy osztották be őket, hogy minden tíz házra egy népnevelő jut, s azért felelős. Gasz János a múlt napokban azt kérdezte Gyenes elvtárstól: Igaz-e. hogy egy tehenet kint lehet hagyni. Amikor megmagyarázták neki, hogy minden csoporttag egy tehenet borjával, de még egy anyadisznót is tarthat, akkor azzal ment el, hogy megbeszéli az asszonnyal, s őJc is belépnek. így van ezzel, Hág József, Brackhmann József és Schenk János is.

— Most már csak az a fontos, hogy jó, eredményes munkát végezzünk, s a falutól ne kerítsük el magunkat — mondja Csuhái József, aki 62 éves és 12 holddal lépett a csoportba. — Akkor, ha idén nem is, de jövőre már biztosan bent lesz az egész falu a csoportban.

A liptódi termelőcsoport most még csak 33 családból áll. De a legfontosabb feladatok elvégzése nagy lépéssel vitte ökot előre, máris a megszilárdulás útján, s biztos alapot adott az őszi munkák sikeres megkezdéséhez. Ez pedig^ azt jelenti, hogy már az első évben- bőséges termést tudnak betakarítani, s akkor a faluban mindenki meggyőződik majd a társasgazdálkodás helyességéről.

Bocz Józscí

A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát.

E jogot a Magyar Nép- köztársaság a törvényes munkaidő) a fizetéses szabadság és a dolgozók üdülésének megszervezése útján valósítja meg.

A nyár végével egymás után találkozunk nyaralásból, kel. Icirtes üdiilcsbűl hazaérkezett dolgozókkal, akiknek barnára s-iiH bűre, vidám, kipihent arca és nem utolsó sorban emelkedő munkateljesítménye idei szabottságuk boldogan eltöltött napjairól taníts,hadik, Dolgozóink éltek az al- kotmányadta jogukkal s most megújult erővel, friss kedvre! áítlak újból a gépek és munkapadok mellé, hagy még nagyobb eredményeket őrjr. nek el a termelésben.

A legkiválóbb munkások, sztahanovistáin],-, flmnnkása- tnk közül igen sokan a Szaktanács külföldi és belföldi üdültetésében részesültek s most hazatérve nem győzik mesélni szebbnél-szebb, meg- kapóbbnál mégkapóbb ilmé. nijeiket.

Harcos Károly élvtárs, a Szikra Nyomda ilmttnkás gépszedője a csehszlovákiai Tatrnnska T.omnica (Tátra. Tömnie) feledhetetlen szépségű vidékén üdült. A napokban érkezett haza és boldog visszaemlékezéssel beszél az eltöltött kél hétről.

— .Augusztus 12-én Indultunk cl Magyarországtól, a Szaktanács üdültetési akciójában részesülő élmunkások, sztahanovisták és kiváló munkások, hogy a Csehszlovák

ezenkívül a két nép szoros barátságát is nagymértékben megerősítette. Minket, dolga, zókal már nem lehet sovinizmussal, gyűlölködéssel meg- szédílcni soha többé! Köszönjük Tártunknak és népi demokratikus áJtamunknak, hogy lehetővé tette ezt a boldog nyaralást számunkra fejezi be Harcos elvtárs.

De így Ítészéi Iloffeker Ferenc elv társ is rt pécsi bőrgyárból, aki szintén Csehszlovákiában üdült.

— Soha az életben Ilyen élményem még nem volt. Azelőtt a: urak kiváltsága volt a külföldi üdülés, de elérkezett az az idő, amikor ennek vége. Már nem a hcngélök, hanem a dolgozók joga, őket illeti meg jólvégzeti munkájuk ulán a megérdemelt pihenés.

— fis ez igy van most már nemcsak a Szovjetunióban, mely felszabadított betűinket, hanem nálunk és a testvéri népi demokráciákban is. Lép- teli-nyomon a szeretet es bit. rútság megható jeleivel találkoztunk, amerre csak jár. tank. .4 faji gyűlölet az urak aknamunkája volt. a dől gőzök elnyomására. Mihelyt ez megszűnik, megszűnik a mesterségesen szílolt gyűlölködés is. Azt a vendégszeretetet, amit tapasztaltunk, soahscm feledjük cl. Köszönjük eseti elvtársainknak, köszönjük Páliunknak és szocializmust építő dolgozóink államának. Most újult erővel, még nagyobb lendülettel fogunk munkához, hogy megháláljuk, s hogy eredményeinkkel, gyű. zelmeinkkel még sok ilyen nyaralást készítsünk elő

K. L

TA PA SZ TA L 4 TCSER E

Gluck Nándor eszfergályos háromkéses módszere

Ezúttal Glück Nándor elvtárs, a Sopiana Gépgyár esztergályosának hárorrikóses módszerét ismertetjük. Glück elvtárs újítását a Koreai Héten vezette be és a régi normájával 367 százalékot ért el. Azóta már új normával dolgozik, de az új normáját is magasan túlteljesíti. A legnagyobb eredménye az új normával 231 százalék.

Glück elv.társ a Koreai Hét után is észszerüsített. Növelte gépe for- dulatézámát és kiküszöbölte a felesleges mozdulatokat, így tudta újabb kiemelkedő eredményét elérni.

Hú rom kés es újításának . leírása a

következő: Az esztergapad • régi ..egyes*“ kését a feni látható ábra szerint átszerelte. A három kés egyszerre van befogva és csavarokkal lerögzítve. Egy központi csavar (atmolv a- könnyű (kezelhetőség végett karral van ellátva: így köny- nyebb meghúzni a csavart) meglazításával az egész alap elmozdít.lialó a lerögzített késekkel együtt. Egy mozdulat és az 1-os számú lyukkée máris be van állítva.

Glück elvtárs most Lendkerekeket esztergályoz. Ha a régi módszert használná, akkor egy lendkerék esz- tergályozásához három különböző kést kellene befogni. Egy-egy kcs befogása és beállítása kb. 3—4 percig tartott,

Az új módszer a következő. A lendkerék felfogása centrirozás nélkül, a eíktárcsa pofái segítségével történik, a kerék belső peremének rögzítése által. Ez a felfogás biztos, a kerék nem ver, nem kell ccntriroz- ni a kereket

A kerék felfogása után az eszter- gályozás először az 1-es számú lyuk- késsel történik (ábrán látható), Amikor a tengely-lyukat kieeztorgályoz- ták. a központi rögzítőcsavart kicsavarják, a késtartót elfordítják. A

2-es számú késsel a megmunkálandó lendkeréknek oídalperemét esztergá- lyozzák meg. A 8-as ezámú késsel pedig a lendkerék felső részét, ahol a szíj mozog.

Világosan látható tehát, hogy az időmegtakarítás igen nagyjelentőségű. Egy kerék megmunkálása átlag 25—30 perc, az előző 90 perces idővel szemben. A megmunkálásra kerülő kerék felfogási ós beállítási ideje — centrirozás — állag 6—7percig tartott, most az újfajta felfogással 80—35 másodperc.

Glück elvtárs azzal teszi közzé újítását, hogy hasonló munkáknál a többi szaktársak is alkalmazzák az új módszert, mert ezzel elősegítik a termelékenység fokozását.

A darabbéresés egy havi tapasztalatai

A darabbérezés első hónapján túl- vagyunk, most folyik az első hónap végleges bérelszámolása és rövidesen teljes egészében előttünk fekszik a nortnarendezcsnek és darabbérezés bevezetésének eredménye a bányászatban, mert a hó végén összetudjuk hasonlítani a régi és az új elszámolás eredményeit- Azért beszélünk az első hónap végleges bérelszámolásáról, mert az eddigi hónap közben végzett elszámolások állandó javításoknak, tökéletesítéseknek voltak kitéve. Most az első hónap végén érdemes egy rövid visszapillantást vetni a darabbérezés bevezetése közben felmerült nehézségekre és problémákra és azok megoldására.

Kétségtelen, hogy a darabbérezés bevezetése a bányászatban találkozott a legtöbb problémával, de az is kétségtelen. hogyha igazságos bérezést, az igazságos bérezés szocialista elvét: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint" akarjuk érvényesíteni a bányászatban ís meg kell oldani a darabbérezés tökéletes kivitelét. A problémákat főként az adta, hogy a bányászat száz és száz féle munkájához sokféle megnevezés és sokfele egységár kellett. Ugyanannak a munkának pl. gyámlyuk készítésnek ugyanolyan mélységben is négy féle egységára van aszerint, hogy: laza, középkemény, kemény vagy nagyon kemény anyagba kell azt készíteni. Az összes munkák nemcsak méreteik szerint kaptak különböző egységárakat, hanem a széntelep mniősége a mellckkőzetek minősége és a kísérő jelenségek függvényében különösen a metán-előfordulás szerint ugyanazon munkáknak más és más egységára van és ugyanazon munka elvégzésére más és más idő percmeny- nyiség szükséges.

K

ülönösen jelentkezett ez a sokféle egységár az elővájásokban és a darabbér bevezetésénél nemesek maguk a vájárok nem ismerlek ki magukat az ideiglenes ártáblázatban, hanem még a munkaátvevők is nehezen tudtak az árdU sokasága között tájékozódni. Nehézséget jelentett az is, hogy nem tudták mindjárt a kezdet kezdetén megmondani azt, hogy milyen munkát vegyenek át. A darabbérezés jelszava az volt, hogy minden munkát ál kell venni, de az első kiadott mui- kaá tvét éli lapon minden bányászati munka: feltárás, elővájás, fejtés és fenntartás egy lapon volt és félreérlé- stkre adott okot. mert nem ismerték ki jól magukat. A vájár és munkaátvevőktől befutott első jelentésekből és kérésekből nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes bányászati munkának, de legalább a fejtésnek cs előváj ásnak külön munkaátvételi lap kell, amelyen csak a megfelelő bányászati munka darabjaira vannak a megnevezések feltüntetve. Ezen a téren a fejtésekben a f. hó 30-án a Dunántúli Naplóban megjelent cikk alapján kívánunk tovább dolgozni.

Ár. elővájásokban hasonló megoldásra törekszünk. Széchenyi és András akna bányamesterei a bányamezőikben

előforduló elővájásokra az ott előforduló összes munkákra kidolgozták az egységárakat. A nomenklatura szerint természetesen nem mereven ragaszkodva a főmunkák értekeihez, úgyhogy 430 pere munkának 28.50 Frt. alapkereset feleljen meg. Az egyes ciövájási munkahelyekre konkréten meghatározták az árakat és a munkahelyre beosztott vájárokkal megvitatják azokat és megegyeznek. Ha a vájárok elfogadják az- egységárakat, lerögzítik az átveendő munkadarabokat is, amelyeket amennyire lehet összevonnak. Természetesen csak amennyire ésszerű cs amennyire a darabbérezés jellegéből és jelentőségéből semmit sem veszít,

T

isztában van azonban mindenki azzal, hogy addig amíg a dolgozók bizalmát a munkaátvélclek iránt elnyerjük addig a legnagyobb előrehaladást az jelenti, ha a dolgozó minden másnap az előző napi keresetéről nemcsak értesül, hanem egy kis cédulát kap a kezébe cs azzal napról napra ellenőrizve a keresetét már előre tudja, hogy a hónap végén mennyit kap. így megszabadulnak a dolgozók attól a gondolattól, hogy mindegy mennyit dolgoznak a hónap végén, úgyis any nyit fizetnek, amennyit akarnak.

A napi bérkimutatásnál naponta tudják megreklamálni a dolgozók a kimaradt munkát, esetleges hibás átvételeket és így elesik a bérfizetéskor a reklamációk tömege. E cél elérésére most az elővájási munkák átvételét fogjuk megoldani a fejtésekhez a 30.-Í cikkhez hasonlóan.

Ha mindenki tisztában lesz. azzal, hogy többet dolgozik, többet keres, a darabbér serkentő hatása megszüli a várt eredményt. Kiugranak a rejtett erőtartalékok és kétségtelen, hogy ez óriási hatást gyakorol népgazdaságunk fejlődésére, szociális gazdasági rendünk megerősödésére és az 5 éves terv idő előtti befejezésére.

Koncsag Károly bányamérnök.

SHíiÉÉéket

sryüjtsd cs szolgáltasd lie. Fontos nyersanyagja népgazdaságunknak.

Átveszi és ellenértékét kifizeti

A Műszaki Kisgép- és Kerék- párnagykcrcskedelmi váll. Mezőgép. Pécs, Rákóczi-út 2!).

(H. 1(í 18)

KÜLÖNFÉLE HASZNÁLT SZEMÉLYES TEHERGÉPKOCSIK MOTORKERÉKPÁROK OLCSÓN.

Autó és Alkatrészkereskcdelni’ Vállalat Pécsi fiók. Pécs, Rákóczi-úl 25. Telefon: KI-53 (11 I6SH

Szakszervezeti Szövetség, a fíOH vendégei legyünk. Hidasnémetinél léptük át a határt és Kassa felé indultunk, ütünk végcélja, a Magas-Tót- ra egyik legszebb üdülőhelye, Tátrn-Lonmic felé. Itt a 900 méter magasságban fekvő egyik legszebb étmunkásüdü- tőben, a Morava-szállóban kaptunk helyeit. A több, mini háromszázszeméiycs szállóban úii magyarok kilencvenötén voltunk, a többi helyet cseh, szlovák és lengyel dolgozók foglalták el. Közelünkben még egy nagy szálló volt, a Hotel Praha, ahol kínai elvtársak is üdültek.

— Megindító volt az a szeretet és gondoskodás, amivel csehszlovák vendéglátóink és az ott üdülő élmunkás, sztahanovista elolársnk körülvettek bennünket, 4 fényűzés minden eszközével berendezett szállóban minden rendelkezésünkre állt, temérdek műsor, szórakozási lehetőség, kirándulások é.s nem utolsó sorban az ellátás bősége és kitűnő minősége.

— De maga a lőj is feledhetetlen benyomásokat kellett. A szálló mellett hatalmas je- nyöcrdö terült el, teli soha nem látott alpesi virágokkal és rengeteg málnával. Ide jártunk sétálni. Köröskörül pedig az égnek törő hegycsúcsok, legközelebb a 2.fül't ni magas Lomniceal. valamivel ar. ráb a harminc ipélerrcl magasabb Sztálin-csúccsal, mely Csehszlovákia legmagasabb hegye, llcnycteycl kirándultunk. Függövasűltiil; az ú. n. lanovkával mentünk fel a Lomnicrv. ahonnan pompás kilátás tárult ti szemünk elé

Elmentünk még a Poprádi tóhoz és a deményfalvai csepphoz és a deményfalvai csep- kőbarlartgban is jártunk,

— Az üdülök között ott találtuk Harry Polliit elvtárs, az Angol Kommunista Párt főtitkáránál; feleségét és lányát, akikkel beszéltem is. Legnagyobb élményem Alkotmányunk napjának köszöntése volt. A csehszlovák elvtársak ünnepi műsorral leptek mey bennünket. Megható jelenet volt, mikor az i nterna- cionáléru került sor. Minden nemzet fia a saját nyelvén énekelte s hatalmas erővel éreztük, milyen szoros kapocs fog össze bennünket, dolgozókat. Itengrteg kultúrműsorban gyönyörködhettünk, melyeket n karlstjadi ifjúság, a brat isi avai rádió és a bra- tislavai pionérok adtak. Érdekes tapasztalatokkal gazdagodtunk a csehszlovák etolar. sakkal rendezett vitaesteken és tapasztalatcseréken, ahol egymás politikai és gazdasági eredményei felöl érdeklődtünk és győződtünk mey. 4 csehszlovákok például elmondták, hogy I az egész országban nincs egyetlen olyan falu sem, ahol ne lenne vil- luny. EUépheletlen barátság alakult ki köztünk s elmondhatjuk, a sovinizmus legkisebb jelével sem találkoztunk. 4 biicsúest után, melyen mi cseh és szlovák dalt énekellünk. a eseli előtárnak iádig magyar mozgalmi indulókkal és népdalokkal válaszoltak, a festői Vág-völgyön át Po. zs<fny felé tértünk liyza.

— Egész évi jólvégzeti munkánk gyümölcse volt ez a gyönyörű nyaralás, mely