Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-03 / 205. szám

W59 SZEPTEMBER 3 NAPLÓ 7 ELMÉLET ÉS GYAKORLAT ★ A Széchenyi-aknai pártszervezet a vak véletlenre bízza a tagjelöltek felvételét Amióta megalakult az üzemi párt- szervezet Pécsbányán, azóta sok és szép eredményt ért el. Az aknai pártszervezet megalakulásától szá­míthatjuk az egyéni munkaverseny lendületes kifejlődését, az újító és sztahánovista mozgalom mindinkább tömegesebb méretekben való kibon­takozását. Az aknai pártszervezet jó­munkája révén nagyot nőtt a Párt tekintélye a pécsbányatelepi bányá­szok körében. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy műszakváltás idején számosán keresik fel a pártirodát — legyen az párttag vagy pártonkivüli dolgozó, mind bizalommal fordulnak kérdéseikkel, munkaközben előfor­duló problémáikkal a vezetőséghez. Legtöbb esetben helyes választ kap­nak és ügyeik elintézést nyernek. Sok komoly feladatot oldott meg már a Széchenyi-akna üzemi párt- szervezete. Ilyen komoly feladat volt a melegcsákány rendszer bevezetése is, melyet a népnevelők jó munkája nyomán zavartalanul sikerült az üzemben megvalósítani és ezzel újabb csapást mérni az ellenségre, azokra, akiknek nem a többtermelés volt a céljuk, hanem a termelés, a fejlődés elgáncsolása. Jónéhány pél­dát lehetne felsorolni, amelyek mind azt bizonyítják, hogy komoly érde­meket szerzett már eddig is a Szé- chenyi-aknai pártszervezet mind a termelés frontján, mind más döntő feladatok sikeres megoldásában. Van némi javnlás a pártépítésben Azonban becsapnánk saját ma­gunkat, ha azt állítanánk, hogy a pécsbányatelcpi aknai pártszervezet munkájában nincs semmi hiányos­ság, ha azt mondanánk, hogy ott minden rendjén megy. A jelentős eredmények ellenére az aknai pártszervezet egyik súlyos gyengéje a tagjelöltek és a tagok fel­vételének kérdésében mutatkozik meg. Nem kezelik úgy a pártépítés kérdését, mint ahogy azt Rákosi elv­társ február 10-i beszédében mon­dotta: „A pártvezetőség a taglelül- vizsgálat után elhatározta, hogy az új tagok felvételét nem bízza a vé­letlenre, hanem Pártunk szociális összetételének és vonzásának meg­növelése szempontjából szabályozni fogja. Pártszervezeteinknek javasol­tuk, hogy ebből a célból elsősorban a termelésben kitűnt ipari munká­sokat, a termelőcsoportok dolgozó tagjait és az értelmiségből főleg a technikai értelmiséget részesítsék előnyben, a felvételnél ” A pártszervezet megalakulásától múlt év szeptember óta — Rákosi elvtárs február 10-én elhangzott nagyjelentőségű beszédéig, mindösz- sze 3 nő és egy férfi került be Pár­tunk sorai közé tagjelöltként az ak­na dolgozóiból. Február 10 után né­mi javulásról lehet beszélni, mert nincs olyan taggyűlés, melyen ne volna 1—2 tagjelöltfelvételi kére_ lem. A legutóbbi taggyűlésen is 4 tagjelölt, egynek pedig rendes taggá való felvételének kérelme került napirendre. Ez némi előrehaladást mutat, de az elért eredmények nem kielégítők. Nézzük meg, hogy miért? A népnevelők nem láfják feladataikat A pécsbányai bányászoknak több, mint az egyharmada Pártunknak tagja. Ez a szám ahhoz viszonyítva, hogy bányászaink között találjuk a munkásosztály legjobbjainak zömét, távolról sem elegendő. Miért nem több a párttagok száma az üzem­ben? Azért. mert legfontosabb ügyünk, a pártépítés kérdését má­sodrendű feladatként kezelik. Ennek tudható be, hogy ebben az évben mindössze csak 16—20 tagjelöltfelvé- tclt tárgyaltak le. És nemcsak a szá­mokról van szó. A pécsbányatelepi üzemi pártszer­vezetnek szépszámú népnevelő há- lózata_van. Beszéljenek ezek a nép­nevelők arról: hogyan dolgoznak a tag- és togjelöltfelvéte! előbbre vi­telének érdekében. — Abban a mühelyrészben, ahol én dolgozom, hatvanan vagyunk beoszt* va ■ mondja Hartman Lajos népne velő elvtárs. — A hatvanból negyve nen vagyunk párttagok. A többi húsz egyáltalán nem érdemli meg. hoav soraink közé kerüljön. Hogy miért nem érdemük meg, ar­ról kielégítő választ nem kapunk csak ennyit: passzívan viselkednek. Ezen a tényen, melyet Hartman elv. társ állít, csak csodálkozni lehet. El tudjuk képzelni• hogy milyen népne. vélőmunka hágtad olt a uárlépilés ér dókéban, ahol U0 munkás közül w párttag, a másik húsz pedig passzív/, tásba vonultl Tóth István (14) ezeket mondja: — Ahol én dolgozom, ott is van­nak olyanok, akik állandóan az élen haladnak a termelésben, csak az a baj, hogy egyik sem kéri a felvételét. Tóth elvtárs nemcsak népnevelő, hanem pártcsoportvezető is és mégis úgy képzeli el, hogy az a helyes tag. jelöltfelvétel, ha az csupán az ösztö­nös elhatározáson alapszik. Ez téves felfogás! Tóth elvlárs és több népne, velő társa nem értette meg Rákosi elvtárs tanítását, mert akkor tudná, hogy elsősorban a népnevelőknek kell a kiváló teljesítményt elérő munká­sokat egyéni felvilágosilásukon ke. resztül meggyőzni arról: helyük a Pártban, a munkásosztály élcsapatá­ban van. Kerekes József népnevelő, aki a Böhm fejtésben dolgozik, így beszél: — Nemigen érünk rá ezzel a kér­déssel foglalkozni, mert a bányában nincs erre időnk. Pedig a Böhm-csapatban is vannak olyan gerinces pártonkívüli dolgozók, akik eddigi munkájukon és magatar­tásukon keresztül bebizonyították, hogy érdemesek Pártunk tagságára. Itt is a hiányos népnevelő munka mutatkozik meg. Kerekes elvtárs — mint népnevelő —, még a nevüket sem tudja megmondani a csapatában dolgozó pártonkívüli dolgozóknak! — Én is tudok olyan munkást, aki bizony közénk való volna — mondja Pájer Lajos népnevelő elvtárs és hozzáteszi a kérdést: — De lehet legényotthonban lakú is? Ez a kérdés mindennél többet mond! Ez és általában az, ahogyan a nép­nevelő elvtársak nyilatkoztak, azt mutatja, hogy nem értik és mellék- kérdésként kezelik ezt a legfontosabb feladatot, elválasztják a termelés kér, dósétól, a reakció elleni harctól, az élettől. A pártépítes a legfontosabb feladat Ezen a helyzeten sürgősen változ­tatni kell a vezetőségnek! Központi kérdésként kell hogy foglalkozzék a pártépítéssel. A vezetőségnek, de a népnevelőknek is ki kell küszöbölni azt a káros 'nézetet gondolkozásukból, hogy a tagjclöltleivételt a véletlenre bízzák és azt várják, hogy „majd aki gondolja, az úgyis kéri a felvét el ét." A vezetőség a népnevelők és a tag_ ság egy pillanatra sem feledkezzék meg arról, hogy a termelés és a jobboldali szociáldemokraták elleni harc szorosan összefügg a pártépités kérdésével, ezért az osztályhű, a tér. inelésben élenjáró bányászoknak a Pártban van a helyük! Ha megértik Pártunk tanítását a pártépítésről, akkor állíthatjuk, hogy eddigi eredményeiket, meg fogják sokszorozni. Ragoncs.u Janis ISoprol-Mra tovább szélesedik o dolgozók koreai szereletcsomag-akciója Tovább folyik a koreai szeretetcso, mag-akció üzemeinkben és vállala, fáinknál. A városi békebizotísághoz érkezett utalványok első része már el is fogyóit, ötszáz darab 10 forintos, ötszáz darab 5 forintos és kétszázöt­ven darab 7.50-es utalvány ment ki a dolgozókhoz. Újabb jegyzések is, történtek. A Dél' sajt NV 24 db 10 forintos a Tolna— Baranyai Téglagyár 22 db 5 forintos és 39 db 10 forintos, a Pécsi Női és Férfi fehérnemüvarró Kisipari Szövet­kezet 8 db 10 forintos, 3 db 7.50-és és 15 db 5 forintos, a Papír és Kis­ipari Szövetkezet 10 db 5 forintos és 1 db 10 forintos, a Pécsi Szabókisipari Szövetkezet 13 db 10 forintos és 18 db 5 forintos, a Pécsi Kesztyűszöver Kereskedelmi Vállalat 23 db 5 forin­tos a Damjanich-utcai pártiskola kö_ zépfokú vezelőképző szemináriumának hallgatói 560 forint, a Szabolcs-telepi MNDSZ 3.700 forint és az Egyenru­házati NV 325 forint értékű utalványt igényeltek. Dolgozóink szeretetcsomaggyüjtés melleit magyarul írt leveleket juttat­nak el békebizotíságaink útján a ko­reai szabadságharcosoknak. Ez a moz_ galom csak most a napokban indult el és minden jel szerint egyre szé­lesebb méreteket ölt. Hasonlóképpen sok a tillakozó távirat is az ameri­kaiak koreai agressziója ellen. Rövidesen bőségesen les« euUor megkezdődött cukorrépafcrmésüuk feldolgozása Cukorgyáraink közül elsőnek a szolnoki cukorgyár pénteken tel_ jes erővel, napi három műszakban megkezdte az idei cukorrépa termé­sünk feldolgozását. De még e hónap közepén az ország valamennyi cu­korgyára megkezdi működését, hogy dolgozóinkat bőségesen elláthassa cukorral. A múlt évi terméshez viszonyítva az idén bőségesebb termést takarít­hatunk be cukorrépából. Ezt az tette lehetővé, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeti csoportjaink és a dolgozó parasztok az eddiginél magasabbíokú termelési módszere­ket alkalmaztak. A cukorrépa ter­mesztésnél is — mint sok másnál — az idén már nagymértékben felhasz­náltuk a fejlett szovjet mezőgazda­ság számos tapasztalatát és a mi­ni sztertan0.es határozatát, mely meg­határozza a tennivalókat. Dolgozó jiaraszíságunk már a kez­detben is, a vetésnél figyelembe vet­te azt, hogy a magot időben kell vetni, mert az egyik előfeltétele a jó termésnek. A további munkálato­kat is időben és rendesen végezték el. így a sarabolást, egyelést majd a kapálást is. A jó termés kialakítá­sához hozzájárult a műtrágya eddi­ginél fokozottabb használata s az, hogy minden kapálás időben tör­tént. A szakértők megállapítása szerint a cukorrépa termésünk még sokkal jobb lett volna, ha több esőt kap a cukorrépa. De itt egyben meg kell állaj>ítani azt, hogyha a szárazság csökkenlőleg hatott is a mennyiségre az idei termés minőségileg, cukor­fok-tartalomra jobbat mutat, mint az előző évek átlaga. Tehát egy má­zsa répából több kiló cukor kerül ki, mint a múlt években. Eszerint idei cukorrépa termésünk bőségesen fedezi majd a dolgozók megnövekedeit igényét. Rövid időn belül minden dolgozó asztalán ott lesz az új cukor, s ahogy a szolnoki gyáron kívül a többiben is megkez­dik a munkát, úgy jut majd egyre több cukor a kereskedésekbe. Ä begyűjtés! csata végső A termény-begyűjtés győzelméért feytatott harc egyik fontos állomása volt augusztus 20 Alkotmányunk ün- nepe. Dolgozó parasztságunk szerte a megyében erre a napra vállalta, hogy befejezi a begyűjtés: terv teljesítését. Dolgozó parasztságunk állta szavai: a megyében általában teljesítettük a begyűjtési tervet, s a dolgozó parasz­tok soha ncry látott lelkesedéssel ün­nepelték Alkotmányunkat s vele a be­gyűjtés győzelmét. De dolgozó paraszt­ságunk tudta, hogy a begyűjtés au­gusztus ÜJ-ával korántsem ért véget, hanem tovább kel! 'folytatni az eddigi­nél nagyobb lendülettel, a teljes sike­rig. A begyűjtés teljes győzelemrevítele érdekében pártszervezeteink újult erő­vel láttak munkához, hogy dolgozó pa­rasztok tízezreit felölelő tömegmozga­lommá szervezzék a begyűjtési ver­senyt, s kibontsák a dolgozó paraszt­ság széles tömegeinek politikai kezde­ményezőkészséget. Ez sikerrel is járt s a megyében számos olyan község vaD, ahol a doh gozó parasztok kezdeményezték a ver­seny különböző formáit. Számos olyan községünk van. mint Szentlörinc, ahol a népnevelők átmentek a szomszédos Kacsótára is, hogy tanácsaikkal, ta­• C Csömör János: LÁTOGATÁS A TYIMIR1ÁZSEV-KOLHOZBAN 30-án, meleg júliusvégi napon ér­keztünk meg a Tyimirjázsev kolhoz­ba. Ezt a kolhozt 1929-ben szervez- fék, tavaly ünnepelték a kolhoz tag­jai a kolhoz fennállásának 20. év. fordulóját. A kolhoz növénytermesz­téssel, állattenyésztéssel, kertészettel, méhészettel és gyümölcstermeléssel foglalkozik* és 2037 hektár szántó tartozik hozzá. A növénytermelést 11 brigád, 31 munkacsapat végzi, a 11 brigádnak összesen 720 tagja van. Főleg őszi rozs, és búza. burgonya, árpa, zöld­ség és lentermeléssel foglalkoznak és 11-e.s vetésforgót alkalmaznak. A lerntet fel ran o<*Ka a brigá­dok^ közölt és ez u felosztás az egész vetésforgó tartama alatt érvényben marad. **■ A kolhoznál.- g állattenyésztő tele- //('. vagy ahogy Ül szokás nevezni, ,.farm' -ja van. Állatállományuk akö. vetkező: 352 ló. 150 szarvasmarha, 300" sertés, m juh. Ezenkívül nagy nazinyul és baromfitenyésztő telepük és méhészetük is van.' A kertészet S3 hektárnyi területen fekszik és 3 kertészed brigád műveli, főleg káposztát, uborkát, paradicso­mot, sárgarépát, hagymái termelnek. 8 hektáron vedig különböző zöldség­félék magját, term:tik. IP hektár a gyümölcsös területe. Almát, cse­resznyét. málnát. föUlicpret cs ding, iiyét '/(nmeinek leginkább. A kolhoznak mindezek mellett több üzeme és számos műhelye, js von. Működik például egy évi félmillió darabot égető téglagyár, 3.000 köb­méter fát feldolgozó fűrésztelep. A kolhoznak van saját malma, áram. fcilcsztniclepc, hosárfonöüzcnv, ‘alos-, szabó-, cipész-, kovács-, »zij- gyarló, és bognár műhelye. U dolgo­zik g. kolhozban egy 42 tagú épitö- brigád is, akik_ szintén koíhoztagok. És — amin először igen meglepőd­tünk, pedig ekkor már tudtak, hogy mennyire szeretik a zenét s hogy a kolhozparasztnk nagyrésze játszik valamilyen hangszerén — van egy hungszerjavitó műhelyük is. Ez a kolhoz non tartozik a leg­nagyobbak közé, mégis fi csecsemő- otthona van. A kolhoz parasztok gyermekei szúrnám 4 iskolát építet­tek. A kolhoz-parasztok művelődését modern, hatalmas klub, könyvtár és olvasóterem szolgálja, egészségüket pedig orvosi rendelő és patika védi. íl kolhoztagok J.ozölt (i főiskolai végzettségű van és most lö-an ta­nulnak főiskolán. De tamilnak a téli esti tanfolyamokon a többi kolhoz­parasztok is csaknem c<tla meny­nyien. A Tyimirjázsev kolhoz jövedelme tarai// 2 millió OS ezer rubel volt az idei jövedelme előreláthatólag meg­haladja a 2 és fél milliót. Hogy eb­ből a hatalmas jövedelemből Cgy-cgy család hogy részesült, azt a Siskov. család példáján lehet bemutatni.’ Ennek a családnak négy munka­képes tagja van. 1509 munkaegysé­get szerezlek tavaly és ezért 33 /mi* zsa gabonát, 99 mázsa burgonyát, 32 múzsa zöldségfélét, 10 mázsa ta- kurmdnyfélét és ff.500 rubel kész­pénzt kaptak. A család tagjai ezen­kívül még összesen 1.400 rubel pré­miumban is részesültek. Siskovékon hívül elbeszélgettünk Videnkov traktoros.brigddvezctővel is. Videnkov elmondotta, hogy az elmúlt évben 700 munkaegységet szerzett jó teljesítményével. A ter­mészetbeni járandóságon kívül 4.000 'iibel készpénzt is kapott a kolhoz tó'. Elmondta, hogy amikor megkap. tu a részesedését, vásárolt egy mo­torkerékpárt, egy férfiöltönyt, egy pár csizmát, a bútort kiegészítette egri áj ággyal és egy új szekrény- nt/cl, veit egy rádiót, a gyerekeknek (3 gyereke van) ritkát és cipőt vá­sárolt, a feleségének is veit még ruhát és ezenkívül egy varrógépet is. A Videnkov csodádnak, szép háza van, amihez egy negyed hektáros kert tartozik, Tart állatokat is: egy tehene van egy borjúval, két sertése és nagy számú baromfia. A háztáji gazdálkodásból kikerül a család szük­séglete, sőt még pénz is jön be, az idén is adott cl egy tehenei. , Ebből a hél példából láttuk, hogy igen szép jövedelmük van a kolhoz tagjainak és hogy gondtalanul, gaz­dagon. élnek. Hozzá kell tenni, hogy ezek nem a leg több munkaegységgel rendelkező. Irhát nem a. legnagyobb jövedelmű hígjai a kolhozoknak. Ebben a kolhozban is számos olyan gépet láttunk, ami nálunk még' is­meretlen fogalom. A len aratását például lenkombájnnal végzik. A burgonyát géppel vetik és géppel is szedik fel. Mint minden kolhoznak, a Tyimir- jiizsrv kolhoznak is megvannak a büszkeségei: 3 olyan kolhoztag van, aki a „Szocialista Munka Hőse" ki­tüntető nevet viseli. Hajluk kívül még 103 kitüntetett tagja van a kol­hoznak. A Tyimirjázsev kolhozban telt Iá. logatás is megerősítette bennem a meggyőződést, hogy ilyen szép gaz­dag életet csak a nagyüzemi gazdál­kodás útiján h\el elérni. Ez az az át, melyen nekünk is haladnunk kell, ha ilyen életet akarunk. Mi/u/yst hazamegyek, első dolgom lesz, h+/y megalakítsam a csoportot. pasztalalaihkal segítsék befejezni a be­gyűjtési tervet, — több olyan község van, ahol ugyanezt megtették. De az eredmények mellett észre kell venni s nem szabad szó nélkül elmenni a hiányosságok mellett. Nem lehet szem elől téveszteni azt, hogy bál a megye teljesítette az „A" cs „B" je­gyes gabona begyűjtési tervét, lema­radás mutatkozik a ,.C“ jegyre elő­irányzott felesleges gabona beadásában, e mellett komoly lemaradás van a ta­karmánygabona beadásánál is. Miben kereshetjük az okot, hogy a megyében számos olyan község van, ahol nem teljesítették a „C" jegyes előirányzatot s nem zárkóztak fel az ! élenjárók mellé. Az okot döntően olt kell keresni, hogy egyes községekben a kezdeti dicsőség a írjükbe szil; s elbizakodottá tette a pártszervezeteket. Holott a feladat az lett volna, hogy a dolgozó parasztságot nagyobb eredmé­nyekre serkentsék. Itt döntően azt kel­lett volna tenni a pártszervezeteknek, hogy nap mint nap elmondják minden­kinek: a minisztertanács az élenjáró megyéken kívül a „C" jegyes előirány­zatot teljesítő megyékre kiterjesztette a kétszeres vámőrlési kedvezményt, ami azt jelenti, hegy minden dolgozó pa­raszt az eddigi mennyiség kétszeresét őrölheti be, a fejadagon felül. De ugyanezt mondhatjuk a takar­mánygabona begyűjtése terén mutat­kozó elmaradásra. Itt az történt, hogy pártszervezetek mellékkérdésként ke- * zelték a takarmánygabonát és a fösúlyt a kenyérgabonára öszpontositották. Ez lehetőséget és tért nyújtott az ellen­ség munkájának, mely kihasználta sjie- kulácicra, cs ellenséges híresztelésre. A pártszervezeteinkre és egyéb szer­veinkre komoly feladat hárul. A be­gyűjtést tovább kell vinni s a dolgozó parasztoknak újból és újból el kell mondani a ,,C“ jegyre előirányzott ke­nyérgabona beadásával elérjük, hogy a megye is megkapja a kétszeres vámőr­lési kedvezményt. Az ellenség megmu­tatkozó aknamunkáját kíméletlenül leplezzük le s pellengérezzük ki a falu népe előtt s tudatosítsuk a dolgozó pa­rasztok között, hogy a terménybegyüj- tcs teljes győzelme mindenkinek egyéni érdeke, és azzal újabb csapást mérünk az imperialisták, belföldi szövetségesei­re és ugyanakkor erősítjük a beketá- bort is. f APOLLO 6-mJg 1141.10 MOSZKVA]! Táncos, zenés vígjáték l Előadások .V5-9 órnkoi Vasárnap d e 10 órakor |— MAUKE EZRED FIA 70 filteres hclyárakkal. UBÄNIÄ 6-ám Egy lengerés7Ískola vidám életét mutálja be a Szerencsés haíóTásl! cimű magyarul beszélő szovjet film Előadások fél ó lél 7. fél 9-kor r a k tv a >-*.* J K'olarov temetése. — Kisbalc- toai nádrengeteg.p, — Embrri szív. — Híradók. Ricáid ások vasárnap 3 fél 7—8 órakor. 1 és 2 forintos helyárak. £ ü^flon l»Í» C.X ♦‘lOftít&lü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom