Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-03 / 205. szám
NAPLÓ 1950 SZEPTEMBER 3 me A , KÜlPOUTiKABAN A eajtó, a könyvek és a rádió gj akarta foglalkoznak a természet át alakításával. Elmondhatjuk: ez kútíéle formában történik ma a világon. Az imperialisták békés, termő tájakat hadszíntérré változtatnak, vidám réteket tömegsírokká, városokat és falvakat romhalmazzá formálnak át Ez a természetátaUMtás imperialista, amerikai módja. Van azonban másfajta természet- átalakítás k. Az, ami a Szovjetunióban folyik, ahol terméketlen pusztaságokat termővé tesznek, több tízmillió holdnyi területet meghódítanak a fejlett mezőgazdaság és állattenyésztés számára. A ragyogó sztálini korszak megteremti azokat a feltételeket, amelyek alapján megvalósul a kommunista társadalom elve: mindenki képessége szerint dolgozik és szükségletei szerint részesedik. A kommunizmus építésének nagyszerű művén fáradoznak a szovjet dolgozók. Sztálin elvtárs javaslatára most két, világszerte párját ritkító• alkotáshoz jognak: felépítik a világ legnagyobb vizierómúveit a Volgán Hogy a hatalmas méretekről kissé tájékozódjunk, jó tudni: aa elmúlt években három erőmű létesült a nagy orosz folyón. Közülük a legnagyobb másfél milliárd küovattóra áramot termel. Duzzasztógátjánái Európa második legnagyobb tavát, az úgynevezett „Ribinszki tengert’ létesítették, amely száz kilométei hosszú és ötven kilométer széles. Az új vízierőművek egyenként tízmil- Uárd kilovattóra áramot szolgáltatnak, azaz külön-külön körülbelül hétszer annyit, mint az eddigi legnagyobb volgai erőmű. Ehhez hasonló sem Amerikában, sem a világon másutt sehol sem található! öt év alatt elkészül a két monu mentális sztálini alkotás. Mit jelentenek ezek az új erőmüvek? Jelentik azt, hogy a Volga mentér óriási homoksivatagok és a Káspi- fcenger körül elterülő terméketlen alföld, kiváló termőfölddé és az állattenyésztés új, hatalmas báziséivá változnak. Moszkva, Sztálingrád és az uráli iparvidék olcsó és óriás, mennyiségű villamosén er glához juh1 arai a szovjet iparosításnak szinte új korszakát nyitja meg. Egyszóval': c kujbísevi és sztálingrádi hatalmas vízierőművek a Szovjetunió jelentős megerősödését, népeinek még boldogabb és gazdagabb életét jelentik De van még más jelentősége is a két nagy alkotásnak. Ezek a tervek a béke tervei. Kell-e jobb bizonyíték arra, hogy a Szovjetunió népei a béke megszilárdításán, minél boldogabb, virágzóbb életük építésén fáradoznak? Hatalmas csapás ez a két erőmű az imperialisták felé, akik nap, mint nap növelik gyalázatos bűneiket, rombolnak és gyilkolnak eddigi míg a Szovjetunió épít és új életet teremt. Olvastuk a vízierőművek felépítésére vonatkozó nagyszerű határozatokat és lelkesedünk értük. Lenyűgöz bennünket a sztálini alkotás nagysága! Virágozzék és fejlődjék á Szovjetunió — ez a mi ügyünk és érdekünk, az egés^. világ dolgozóinak, a béke minden hívének személyes ügye és személyes érdeke! Siker a Bizloiisági Tanácsban Az új világháború kitörésén mesterkedő imperialista banditák az elmúlt napokban kétízben is megtámadták a Kínai Népköztársaság területét. Munkásokat, vasutasokat, halászokat gyilkoltak meg bombáikkal és komoly anyagi kárt okoztak. tyA kínai nép semmi szín alatt sem tűrheti el ezeket a bűnös cselekedeteket" — táviratozta a Biztonsági Tanácsnak Csu-En-Laj külügyminiszter elvtárs. A kinai kormány elégtételt követel az USA kormányától, amely lángba akarja borítani egész Ázsiát, az egész világot. A Wall Street telhetetlen urai nem tudnak beletörődni abba, hogy Kina szabad, és semmi kedve nincs újra nyakába venni az imperialista láncot. Az 1943-ban kötött kairói egyezmény ellenére Taivan szigetére behatoltak, most pedig légikalózaikkal pusztítanak, gyilkolnak nemcsak Koreában, hanem immár két ízben Kína területén is. A kínai kormány tiltakozását Malik elvtárs, a Biztonsági Tanács elnöke javasolta, hogy vegyék fel a mostani ülésezés napirendjére. Austin, az amerikai delegáció vezetőjének irányításával a csatlós kormányok képviselői tiltakoztak mind Taivan fegyveres megtámadása mind a bombatámadások ügyében benyújtott tiltakozások megtárgyalása ellen. A Szovjetunió küldöttségének mesteri, megcáfolhatatlan érvelése azonban megtörte ellenállásukat, győzedelmeskedtek a béke védelmezői és mindkét ügy a Biztonsági Tanács elé került. Az amerikai imperialisták újra lelepleződtek mint a béke megbontó!, mint a népek függetlenségének és nyugalmának, lábbal tiprói. A Kínai Népköztársaság elleni provokáció megtárgyalásakor a tiovjet delegáció gondoskodni fog arról, hogy a világ népei még élesebb fényben lássák maguk előtt esküdt ellenségüket, a világháborút készítő imperialista íenevadat. Harmincnégy kínait öltek meg az amerikai légibanditák Az amerikai légierő támadásai, melyeket Északkelet-Kína városai ellen intéztek,- a kínai nép minden rétegét mozgósította Csu En-Laj külügyminiszter tiltakozásának támogatására. A támadást Ku Vai-Lu, az északnyugati egyetem elnöke ép úgy elítéli, mint á mohaihedán Ju Csan-Lih a sinhiangí Népi Demokratikus Liga dihuai szervezetének elnöke, vagy mint Kína többszázmllliós népének minden tagja. A felháborodás mégis legerősebb Liaotung tartományban, melynek területét érték a kalóztámadások. A tartomány lakossága négy tömegszervezetének együttes táviratában tiltakozik az ENSZ-nél az amerikaiak kalóztámadásai ellen. A távirat megállapítja, hogy a támadások következtében 34 kínai meghalt, vagy megsebesült. Fnmek Ssely^eíkép Rajzos grafikonunk, 8 L’Humanité nyomán a marshallizált Franciaország helyzetét mutatja be. 1947 májusa óta a munkabérek a nemzeti jövedelem 43.5 százalékáról 34 százalékra zuhantak, a tőkések haszna pedig 37.5 százalékról 50.5 százalékra emelkedett Ugyanakkor a háborús kiadások a költségvetés 6.6 százalékáról 20 százalékra nőttek. Ezt köszönheti a francia nép az amerikaiak bábjainak, Schumannak, Módinak, Plevennek és a többi hazaárulásuk! A JUGOSZLÁV FASISZTÁÉI RABLÓPOLI TIKÁJA A FALUNAz atombomba bajnokait ntó)éri megérdemelt sorsak, j előbb-atóbb a népek ítélőszéke eíé kerülnek. A külföldi »ajtóban m utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg hírek „kenyérzendüiésekröl" Jugoszlávia különböző területein. A parasztok mindenütt szembefordulnak a Tito-féle band a vezérek rablásaival, lakik kötelező állami beszolgáltatások címén az utolsó szemig elkobozzák a mezőgazdasági terményeket, az egész újtermésű gabonát. A falvakban a helyzet odáig fajult, hogy minduntalan összeütközésekre kerül sor a parasztok és a rendőrség közt. Tavaly a jugoszláv fasiszták falupolitikája azt eredményezte, hogy az elviselhetetlen beszolgáltatás! kötelezettségekkel megterhelt parasztok kénytelenek voltak a helyi hatóságok élői elrejteni a gabonát és egyéb élelmiszereket. A gabonát .elásták a földbe, az állatokat pedig kihajtották a hegyek közé. A belgrádi kény urak, hogy megtörjék az ellenállást és a falusi dolgozókat >ra kormányrendeletek tiszteletben tartására“ kényszerítsék, A felszabadult Vietnam öt éve Vietnam (szeptember 2-án ünnepelte a demokratikus köztársaság kikiáltásának ötödik évfordulóját A második világháború folyamán a japán imperialisták megszállták egész Indokína területét. Vietnam, Laosz és Kambodzsa népe . ekkor már csaknem egy évszázadon keresztül sínylődött a francia imperialisták gyarmati igájában. T/ einem akkor szabadult fel, ' amidőn a hős Szovjetunió fegyveres erői szétzúzták a japán müitarizmus erőit és 1945 augusztus 8-án a Szovjetunió csapatainak sikerei nyomán Vietnamban kitört a fegyveres felkelés. A győzelmes harc 1945 szeptember 2-án a vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásához vezetett. 1946 novemberében a nemzetgyűlés elfogadta Vietnam új alkotmányát, mely minden vietnami polgár számára biztosította az alapvető demokratikus jogokat és a törvény erejével szilárdította meg a nép hatalmát. Jlo Si Minh elvtárs kormányá*■ * nak első feladata volt a földkérdés rendezése. A francia földesurak és a nemzet árulóinak birtokait nincstelen és törpebirtokos parasztok kezébe adták. Így Vietnam hősies népe győzelmet aratott az éhínség felett és a súlyos gyarmati háború az imperialista blokád ellenére is biztosította az ország élelmiszerellátását. Ho Si Minh kormánya egyidejűleg megteremtette a köztársaság politikai és gazdasági függetlenségének alapját, a nemzeti ipart. A kormány nagy gondot fordított a. dolgozók szociális körülményeinek megjavítására. Megvalósították és törvénybe rögzítették a dolgozók munkához való jogát, üdüléshez való jogát és hatalmas ütemben emelkedett a dolgozók életszínvonala és a köztársaság kikiáltásával kitárultak az ország dolgozói előtt a kultúra kapui. A Népi Demokratikus Köztársaság legfontosabb politikai szervezete az Egységes AntiimperiaHsta Nemzeti Front, a Viet-Min, melynek vezető ereje a munkásosztály. A tömegszervezetek, a szakszervezetek, a vietnami nemzeti nőszövetség, az ifjúsági szervezetek és paraszt szövetségek, Ho, Si Minh kormányának biztos támaszai a francia és amerikai imperializmus elleni harc megszervezésében. Vietnam fennállásának öt éve alatt jelentős mértékben megnövekedett a Köztársaság nemzetközi tekintélye. Különösen azután, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népi Köztársaság és az európai népi demokráciák kormányai elismerték Ilo Si Minh elvtárs kormányát. Áz amerikai és európai imperia^ listákból ádáz gyűlöletet váltott ki a Független, Demokratikus Vietnami Köztársaság kikiáltása. Az amerikai imperialisták voltak fő szervezői a vietnami ncp ellen indított rablóháborúnak. Vietnam demokratikus köztársaságának népe öt év óta egyik csapást a másik után méri a francia gyarmatosítókra. A harcok folyamán Vietnam fegyveres erői felszabadították az ország területének 90 szá- zalékát. Truman nemrégiben oarancsot adott az Indokínai francia csapatok katonai megsegítésének fokozására. Vietnám kikötőibe szakadatlan ára datként érkeznek az amerikai tankok, repülőgépek, tüzérségi és gyalogsági fegyverek. J~Jo Si Minh elvtárs, Vietnam köztársasági elnöke rádiónyilatkozatában kifejezte Vietnam népének elszánt akaratát, hogy szabadságát és demokratikus vívmányait megvédi. Az amerikai imperialisták vereséget szenvedtek Kínában, vereséget fognak szenvedni Koreában és Vietnamban is. a* ország minden részébe korlátlan jogokkal felruházott teljhatalmú megbízottakat küldtek. Ezek « Tito-féle rablóvezérek — a nép így nevezte őket letartóztatták és börtönökbe, munka táborokiba hurcolták e ^makacs“ parasztokat, a falvakban átkutattak, kiszimtoltak minden zeg-zúgot és a szó szoros értelmében az összes elesé- get elvitték. Amit még a Time is megír Ar. amerikai „Time“ hetilap egyik tudósítója, aki ez év elején meglátogatta Belgrádot, így írta le a jugoszláv falu komor valóságát: „Határozottan megállapítható, hogy 1949-ben börtönökbe és koncentrációs táborokba vetettek többezer földművelőt, mert elégedetlenségüket fejezték ki a fennálló kormányrendszerrel szemben. Egyes falvakban egyetlen éjszaka 50 parasztot tartóztattak le. Egyszer Szerbiában találkoztam az úton körülbelül 200 kimerült és lerongyolódott parasztból álló menetoszloppal, a kezükben ásó és lapát volt... Az első torokban és az oszlop végén automata fegyverekkel felszerelt katonák meneteltek ’De minél féktelenebből töltik ki bosszújukat Tito bandavezérei a kormányzati rendelet „megsértőin", minél szemérmetlen ebből teszik tönkre a falut azzal, hogy kisajtolják belőle a mezőgazdasági terményeket és nyersanyagokat kiviteli célokra, annál erőteljesebben és szélesebb körben nő a dolgozó paraszt-tömegek ellenállása a gyűlölt fasiszta rendszerrel szemben. Az ellenállás egyik formája, hogy a parasztok megtagadják a föld megmunkálását. Múlt év őszén a belgrádi klikk vetési tervét mindössze félig hajtották végre, az elmúlt tavasszal pedig még ennél is kisebb mértékben: a vetésterületnek csupán egyharmadát művelték meg. Mióta Titoék a háborús kalandok útjára léptek, igen nagy buzgalommal versenyeznek a Wall Street többi csatlósával az ország miliíarizálásában. A csaknem egymilliós hadsereg számára szükséges fegyverekért még tavasz- szal eladták az imperalistáknak az egész termést, amikor még a szó szoros értelmében ki sem kelt a tóidból. Nemrégiben a Reuter-ügynöksfg londoni tudósítója jelentette Bonnból illetékes hírforrásokra hivatkozva, hogy a belgrádi klikk Adenauer bábkor- máyával új megállapodást kötött, amelyben kötelezte magát, hogy ebben az évben pótlólag! 100.(XX) tonna búzát, 300.000 tonna kukoricát, 60.000 tonna zabot és 50.000 tonna árpát szállít, továbbá nagymennyiségű élősertést és szarvasmarhát. Nyilvánvaló, hogy mivel fizet -Titoéknak Nyugat- Németország, amióta egyre inkább átalakul az úgynevezett angol-amerikai tömb hadseregeit fölfegyverző arzenállá. Kenyérzendülések, kivégzések A termény-beszolgáltatások kampánya, amelyet Titoék most folytatnak le az állam javára történő kötelező beszolgáltatások leple alatt, nem egyéb, mint a jugoszláv falvak nyílt kirablása. A parasztokat rendszerint kényszerítik, hogy az államnak több gabonát szolgáltassanak be, mint amennyit az új termésből kaptak. Kivételt csak a kulákokkal tesznek. A kormány külön rendeletét adott ki, hogy a falusi gazdagoktól ne vegyenek eí túlságosan sok gabonát, mert ez „erkölcsileg lefegyverzi“ a helyi hatóságot és aláássa a mezőgazdaság „gazdasági alapját”. A jugoszláv faluban a helyzet, mint ahogy a külföldi sajtó megállapítja, most már eljutott „a végső határig". Ez év augusztus elején a „New York Herald Tribune" azt jelentette Bel- grádból, hogy egy kis faluban, amely a körzeti központ, Karlovac közelében van, kiszállt a bíróság és halálraítélt 12 parasztot, mert resztvettek a „kenyérzendülésben" $ harcba bocsátkozlak a helyi rendőrséggel. A külföldi sajtó számos jelentéséből ítélve a Tito-féle bandavezérek fosztogatásával és garázdálkodásával felidézett parasztfelkelések egyre több körzetre terjednek ki Horvátországban, Boszniában, Hercegovinában, Szerbiában és Jugoszlávia más vidékein, területein. Csupán a Zágrábtól 45 kilométernyire fekvő Glina faluban Tito rendőrsége körülbelül 200 „láz-adó" parasztot tartóztatott le. „Bűnük az volt, hogy a hatalom képviselőinek követelésére sem voltak hajlandók beszolgáltatni minden eleségkészletüket, vagyis nem óhajtottak éhenha’ni. „Éini és enni akarunk 1" A jugoszláv parasztság ellenállása a Tito-klikk önkényével szemben, egyre több formában jelentkezik. Az utóbbi időben például a falvakban röplapok jelentek meg ezzel a felhívással: „Ne adjunk egy kiló húst se fegyverekért. Élni és enni akarunk/“ Válaszul erre a felhívásra megkezdődött az állatállomány tömeges levágása. A szegény- és középparasztok megtagadják a belépést a „földművelő szövetkezetekbe", amelyeket falun „külgazdaságoknak" neveznek. A dolgozó parasztok és a kizsákmányoló kulákok közt egyre gyakoribbak az összeütközések. Á dolgozó parasztság, szoros szövetségben a jugoszláv munkásosztállyal, elszántan harcra kél, hogy küzdjön országa felszabadításáért a fasiszta önkényuralom és a gyarmati rabság alól. Az angol if júság • Az Angol Kommunista Ifjúsági Szövetség nyilatkozatot tett közzé azzal kapcsolatosén, hogy a ».munkáspárti” kormány elhatározta a kötelező katonai szolgálat felemelését két évre. ,,Az ifjúság militarizáíása nem Anglia védelmében történik, — mondja a felhívás. — Az amcrii.aio!: Angliát ez etom.háború főtámaszpcntjakér.t akarják felhasználni, az angol ifjúságot pedig kényszeríteni akarják, hogy háborúzzon cs meghaljon az angol imperializmusért a világ minden részében.'4 Az Ankol Kommunista Ifjúsági Szövetség felhívja az angol ifjúságot, harcoljon egységesen a katonai szolgálat meghosszabbításáról szóló törvény elfogadása ellen. A Daily Worker vezércikkében cl»- sen elítéli Attlec miniszterelnök nyilatkozatát, amelyben közölte a mi* pi ztertanúcsi határozatot « kötelező katonai szolgálat meghoszabbííáaéról. Ezeket a javaslatokat már a koreai események előtt kidolgozták — *rja a lap. A koreai hadműveletek csak ürügyül szolgáltak az intézkedések j meggyorsítására.
