Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-12 / 186. szám
1950 AUGUSZTUS 13 »ÄPIO «5 Újítással^ lelkes munkával 116 százalékra teljesítette áj normáját a kesztyűgyár csinosító üzemrésze, de elérhet még sokkal jobb eredményt is „Majd meglátjátok, etérjük a száz százalékot az új normákkal isi“ crő- sftgette a népnevelő szavait két héttel ezelőtt Beck Ferencné, az üzem béke- védelmi bizottságának tagja A pécs; Hainerli kesztyűgyár dolgozói a csinosító üzemrészben hitték is, meg nem is. Biznj bíztak beune, de mint Suszter Anna mondja: Mint minden újtól, azért idegenkedtünk az új normáktól Most már maga is elmosolyodik, amikor visszaemlékezik erre, hiszen már Í2G százalékot irt el az új normával. Két héttel előbb, még ő sem sejtette, hogy majd az új normát is 126 száza-- lékra teljesíti. De még egy héttel előbb sem gondolta, amikor az első napokban mindössze 82 százalékot ért el. Ekkor már megtette az első lépést, hogy rövidesen túlszárnyalja a 100 százalékot megfogadta, hogy a Koreai Héten legalább 00 százalékra emeli teljesítményét. A Koreai Héten megtört a tég. Előbb' Marsics Istvánné, majd Pataki Eászlóné téliesítetté túl a 100 százalékot szí új normával. Szinte lesték, óránként figyelték, hogy me’yikük hány darabbal végez. Egyikőjük sem »kart lemaradni a másik mögött. Pataki Lásztóék egy újítást hasznosítottak. Az eddigi módszer helyeit bevezették, hogy egy munkás egyszerre két villanyárammal fűtött sémán dolgozik. így nem hül olyan gyorsan le a séma, gyorsabban halad a munka. Az új norma százalékai pedig eközben egyre fe'- jebb tornáztak 102—108, 109—110 szá- zulékra. A Koreai Hét ötödik napján még na gyobb lendülettel kezdték ci a munkát. A népnevelőknek ekkor már sokkai könnyebben esett a felvilágosító mun. ka. — Megmondtam ugye, még mielötr elkezdtük az új normálckal a munkát, hogy nil lehet teljesíteni az új normákat. Csak akarni kell — ismételgeti azóta Pataki Lászlóné, a 100 százalékon felüli eredményre hivatkozva. Bcck Ferencné, a békebizottság tagja, most is segítségére siet. — A koreai hősök példát mutattak, hogyan kell teljes odaadással harcolni. A példa nem volt hiábavaló. A Koreai Hét negyedik napján már az egész mü- helyrész US százalékra teljesítette az új liormát. Most már konkrét alapot nyújtott a népnevelő munkához az új normával elért 100 százalékon felüli számtalan teljesítmény. Ekkar új fordulatot vett a felvilágosító munka. Az egyéni teljesítményeken túl, felfigyeltek arra is, hogy azok, akik a régi normával csak 120 százalékot értek el átlag, azok is most 112—116 százalékra teljesítenek. Azok viszont, akik 140 százalék körül teljesítettek s régi normával, legfeljebb 111 százalék körül teljesítenek az új normával. De felfigyeltek arra is, hogy Suszter Anna, aid a Koreai Hét indulásakor a legkisebb teljesttménnyel kezdett, csütörtökre élre ugrott. Ilyen formában igyekeznek a Koreai Hét még hátralévő idejében tovább fokozni teljesítményeiket. A kesztyűgyár csinosító üzemrészének 116 százalékos átlagteljesítménye az új normák alapján, kétségkívül igen szép teljesftmény. Bizonyítja azt, hogy az üzemrész népnevelői és a békevédelmi bizottság is jó munkát végzett, A Koreai Héttel azonban még egyáltalán nem zárul le a békéimre és az új normák túlteljesítéséért folytatott közős harc. A csinosító üzemrésznek is, maradandó eredményekre kell törekedni. Hogy ezt el is érjék, még igen éokat kell iavítaniok munkájukon. Suszter Anna például e'mondotta, hogy naponta nem egyszer félórás kiesést is ..eredményez“ . a szabászok, vagy a bélelők gondatlan munkája, amikor a csjnosítókba leküldött kesztyűkije nem írják be valamennyibe a számot. Az ilyen kesztyűket* félre kelj tenni és a végén össze kell pároztatni. — De ehhez a kérdéshez semmiesetre sem úgy kell viszonyulni, mint Homá- nyi Józsefné munkavezető. Valósággal nekirontott Suszter Annának: „15 éve itt dolgozik már, megismerheti szám nélkül is, melyiknek a párja. . .“ A kérdést haladéktalanul meg kell oldani, hogy az eredményeket ne csak megtartani, de a Koreai Hét után még fokozni tudják. Palaki Lászlónééknál hasonló módon változtatni kell a munkamenetén. Sokszor okoz fennakadást munkájukban az, hogy rendszertelenül kapja': mun. kára a kesztyűket a szabászoktól. De ennek kiküszöbölésén téri, valamilyen formában meg kellene valósítani azt is, hogy egy munkás ugyanazt « munka- folyamatot végezze. Állandéan csak disznóbőr, munkás- vagy exportkesztyűket formázva. Ha a megrendelés ezt ilyen szoros formában nem engedi meg, akkor két folyamatra kell beállítani őket. A gyártási arculat ilyen átszervezésével nagyban kiküszöbölhetnék a selejtet is, a begyakorolt munkával pedig mennyiségileg is nagyobb eredményeket érnének ell Ehhez azonban az szükséges, hogy ne idegenkedjenek az újításoktól, a vállalatvezctőség nyújtson szakmai segítséget, a dolgozók által felvetett akadályokat ne kézlegyintéssel, 15 éves gyakorlatra való hivatkozással, ,,nreg- apám-módszerrcl“ igyekezzenek elintézni, minta kérdéses esetben Hományi né tette. De jelentősen meg kell javítani a népnevelőmunkát is. Az üzemrészben például Suszter Anna még nem is hallott a villámokról. De amikor lényegét megismerte, így jellemezte- „ez nagymértékben clőrelenditi a ler melést, a mi százalékainkatNépnevelőink tehát tanulmányozzák sokká! behatóbban a bolsevik agitátorok módszereit és a Koreai Hét után azokkal a tapasztalatokkal fokozzák tovább felvilágosító munkájukat. Az előirányzat 1384 mázsa« az eddigi teljesítés műr 1790 múzsa Bogádniindssenl dolgozó parasztjai így köszöntik az alkotmány ünnepét Bogádmindszenten a múlt hónap 10-én kezdődött meg a csépié®. Akkor állt be a cséplőgép elsőnek Margit Józsefné DÉFOSZ-títkár szérűjére és nyomban megkezdte a cséplést, Margit- nénak titkos reménye volt, hogy első lesz a bedásban. A szerűn már ott várta a cséplés befejezését Felső Bíró Lajos, hogy aztán átkerüljön hozzá a gép. 0 is azon törte a fejét, hogyan lehetne elsőnek beadni. Közben a tcrményj>e§ryfljtő'előtt Margit József raktáros (a DÉFOSZ-títkár férje), idős Kálmán József ügyvezető s még többen beszélgetve várták az első gabonáskocsit. T- Biztos Margitné lesz az első — moduta Kálmán elvtárs. Így is történt. Mert alighogy lekerült az utolsó zsák *sic!Ul , rá’tné máris megindult a JÓI fel pakolt szekérrel. — E hoztam a felesleges gabonámat nz utolsó szemig , ezzel állt a rak- tár elé. Az adón & a feötelezettségen felül 6 mázsa gabonát adott be „C vetch jegyre. De alighogy lemá- zsálták a gabonát. Felső Bíró Lajos kocsija fordult be az udvarra, ö elhozta idei termésének első részét közvetlenül a gép alól. — Még fordulok többször is — szólt vissza kifelé menet. * — így kezdődött a begyűjtés a községben — meséli Margit József raktáros —, aztán folytatódott tovább, ahogy a gép haladt előre. Másnapharmadnap már tömegével jöttek a kocsik. Marsrí íné és Felső Kiró János példamutatását sokan követték a faluban. _ Sáfrány József is alig győzte kivárni, hogy hozzá jusson a gép s anykor az első nyolc zsákot lemérték. Népnevelők, Pártbizalmiak, Pártmunkások! Népnevelő- zsebtérkép jelent meg! Az MI)P Központi Ve/.elősége agitácics osztálya szerkesztésében 31 oldal, ára 2 forint Kapható: MDP pártszerveze tekben. , nyomban kocsira pakolt s bevitte a magtárba. így voltak a töLbiek is. — jó népnevelőmunka, a példamutatás megtette a magáét. B. Nagy József, Géczi Sándor, Csőmé János, Borda János, ahogy elcsépeltek, azonnal vittek a gabonájukat. Közben egy kis idő múlva egyre kevesebb kocsi állt a terményraktár előtt. Margit elvtárs jelentette a párttitkárnak s azonnal összehívták a Népfront bizottságot, a népnevelőket. A népnevelők jelentéseiből megállapították, hogy a cséplőgépnél lanyhult az agitá- ciós munka, s a dolgozó parasztok késlelkednek a beadással. _ Ezen vált oztatni kell, mert különben baj lesz — mondta a párttitkár elvtárs. — Ezért javasolom, hogy a szegváriak tegnap elhangzott versenykihívásához csatlakozzunk mi is és erősítsük a nópnevelömunkát. A versenyhez való csatlakozásnak hamar híre futott a községben és a népnevelők is munkához láttak. Iláz- ról házra mentek és tudatták a dolgozó parasztokkal: fejezzük be alkotmányunk ünnepére a begyűjtést. Másnap kora reggel aztán újra megindultak a kocsik a magtár felé. —- A fiam ősszel az egyetemre megy — mondta egyik dolgozó paraszt — ezért a legkevesebb, amit viszonzásul tehetek az, hogy egyenesen a géptől hozom a gabonámat, a felesleggel együtt. És mindannyian, ak'k siettek a ga- honabeaddssal, tudták, hogy becsület- ^ ,te!essá]jűk. Legtöbben arról be- kotmány111** at*0ÍI községüknek az alSoJiat Jelenteit ncKlU. hogy te- e/onf kaptak, s m0st már öi. ;s érintkezhetnek a* környék községeivel. Meg a korhadt fahíd helyén létesített be” tonhld is megkönnyíti a dolgukat. Ezért hoztak szinte végnélkül a gabonát a dolgozó parasztok, meg azért is arad ü’u Kálmán elvtárs mondott: ...Villanyt, aj iskolát, bekötőutat építünk a beadott búzából, — je csak akkor, ha megvédjük békénket. Egy hétre rá, amikor a Népfront-bizottság a szokásos értekezletét tartotta, Margit elvtárs a terménybeadás állásáról szóló jelentését úgy kezdte: „Elvtársak, örömmel jelentem be, hogy a mai nappal teljesítettük a termény- beadási tervünket Előirányzat 1384 mázsa, teljesítve 1437 mázsa, 103 százalék. — Abban a pillanatban felkerült a versenytáblára, hogy: „Községünk befejezte a tervét, előre a túlteljesítésért.“ — Ez az eredmény a jő felvilágosító munka eredménye és azé, hogy a párt- szervezet az elejéiül kezdve irányította a cséplés-bcgyüjtést, — mondták a faluban. — Valóban ez volt a sikerük titka. Az agitáció már 'a cséplőgépnél megindult, de szüntelen folyt a háziagi- tácíó is. 16 népnevelő álalndóan járta a házakat, s beszélt a dolgozó parasztokkal. A község több helyén a népnevelők kisgyűléseket szerveztek és ezeken felszólalt a békebizottság egy- egy taéia Is. Beszélt a koreai szabadságharcosok hősi küzdőméről s a dolgozó parasztok megértették, hogy a gyors begyűjtéssel erősítik a béketábort s segítik a koreaiakat. Kö?]ieu a népnevelők hetenként többször is összejöttek s megbeszélték milyen eredményt értek el, mik a hiányosságok. A Népfront-bizottság tagjai is ott voltak és együtt állapították meg a teendőket, például, hogy foglalkozzanak alaposan a gyorsbeadási jutalommal. De közbén az ellenségen is rajta tartották a szemüket s figyelték a kulákokat. Idős Bonyár Józsefné, Herczegh József és Károlyi Pál kulákok megpróbálták halogatni a beadást, -de a Népfront-bizottság lecsapott rájuk. Czopof József és Margit Józsefné népnevelők elmentek hozzájuk és másnap a három kulák is bevitte a gabonáját. A bogádmindszentiek jól megoldották a feladatukat, mert alaposan megszervezték a munkát és a népnevlpk a pártszcrvzcct irányításával sikerre vitték a begyűjtési terv teljesítését. Mostanában is, mint eddig is, naponként összejönnek a község vezetői, s megbeszélik, hogyan állnak. Örülnek, amikor hallják, hogy 60, vagy 80 mázsával több lett az eredmény. De nem bizakodnak el, mert van még többre is lehetőség. Ott van például Izsák János, aki már adott le „C" vételi jegyre s a naptfkban újból hozott 5 és fél mázsát, vagy Andik József, aki 250 kilót hozott be. — Most már 1790 mázsánál tartunk — mondja Margit elvtárs —, de még közel 100 mázsára számítunk. Aztán úgy gondoljuk, nem lesz okunk szégyenkezni a többi község előtt és méltóképpen ünnepelhetünk augusztus 20-án. Felvilágosító munkát végzünk a dolgozó parasztok között, hogy lépjenek be a tszcs-be oka olyan nagy „forgalom" nem volt még Ivándárdán a mi cső. poriunkban, mint mostanában egy pár hete. Vasárnaponként olyan a termelőcsoport házának környéke, mintha vásár volna nálunk, ugyanis minden vasárnap látogatók jönnek hozzánk a különböző szomszédos községekből, hogy megnézzék a csoportot. Mi, akik egy éve már, hogy megalakítottuk a csoportot, nem is gon. dol/uk volna, hogy mindenielé ilyen hatalmas mértékben érdeklődnek a dolgozó parasztok a szövetkezeti tér. melés iránt. Ez azonban minden látogatás alkalmával kitűnik. így volt akkor is, amikor az cdorjásíak jöttek el hozzánk látogatásra. Soha annyi kérdést még nem hallottunk. De meg. válaszoltunk nekik mindenre és egy se volt közülük, amikor elmentek, aki ne azt mondta volna: megalakítjuk mi is a csoportot. Hasonlóképpen zajlott le a kis. lippóiak látogatása is. ök is azzal az Qliiatározással mentek el, hogy meg. alakítják a csoportot. Minden látogató, aki itt volt nálunk, hangoztatta, hogy sokat tanult a látogatásból. Még kell azonban állapítani, hogy mi Is sokat tanultunk a látogatásokból. Es örömmel tapasztaltuk, hogy milyen hatalmas az érdeklődés az egyénileg gazdálkodók között a termelőszövetkezetek iránt. Ez az érdeklődés megvan a mi községünk egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaiban is. Csakhogy mi erre eddig nem figyeltünk íe] eléggé. Ürültünk, hogy jönnek hozzánk, más községekből látogatóba, de közben nem ügyeltünk lel azokra, akik nap, mint nap látogatják a csoportot: a helybeli becsületes dolgozó parasztokra. Erre a hibára aztán most a nagy. szénást Dózsa tszcs határozata is li- gyelmezletett' bennünket és ennek meg/elelően mi is nekilátunk a község egyénileg gazdálkodó parasztjainak rendszeres felvilágosításához, is. mertetjük velük csoportunk eredrné. nyeli és szervezett munkával minél több tagot lógunk meggyőzni arról, hogy a jövő útja a termelőcsoport. PERGE JANOS ivándárdai termelőcscport ,,Köszönjük a bírálatot, a dohánygyár békevédetmi bizottsága nevr-ben“ Az üzem békevédelmi bizottsága tettekkel is példát mutat a többi üzemnek A dohánygyár békevédelmi bizottságától az alábbi levelet kaptuk: „A Dunántúli Napló augusztus 8-1 számában foglalkozott a dohánygyár békevédelmi bizottságának munkájával és afelett részben bírálatot mondott, részben pedig segítséget nyújtott a bizottság további jobb munkájához, iBetve annak megjavításához. A hékevédelmi bizottság még aznap Összeült. Megtárgyalta a cikkben közölteket és. megállapította, hogy a bírálat helytálló,' mert a béke védelmi bizottság munkája kampányszerű volt s nem végezte feladatát úgy, ahogy ezt a béke magasztos colja megköveteli. Az értekezleten elhatároztuk, hogy a jobb munka érdekében a bizottság minden tagja munkaterületén 'állandó agitaciól folytat és Pártunknak, dolgozó népünknek a termelékenység emelkedéséért folytatott harcát összekapcsolja a békéért folyó harccal. Hetenként gyárunk összmunkássága részére röpgyíílést tartunk, melyen kiértékeljük gyárunk békeharcának eredményeit. Naponta a Szabad Nép és a Dunántúli Napló a békéhárc kérdésével, a hős koreai nép szabadságharcával foglalkozó cikkeiből sajtókiértékelést, sajtófelolvasást tartunk. A bckc- védelmi bizottság rendszeresen kiértékeli munkáját és minden héten ugyanakkor megállapítja következő heti feladatait is. A termelés kérdését, tehát a békeharcot is akadályozó hibákat felszínre hozza s azt kijavítás végett az illető vezetők elé viszi, hogy a békéért folyó harcunkat minél sikeresebbé tegyük. Harcot folytatunk a klerikális reakció, a soraink közt meglapuló jobboldali szociáldemokraták és háborús rémhírt erjesztek mindennemű aknamunkája ellen. Mesterkedéseiket személy szerint konkréten leleplezzük. A békevédelmi bizottság köszönetét mond a pártsajtónak az építő bírálatért és útmutatásért, amely nemes hivatásunk maradéktalan elvégzését segíti elő. A dohánygyár békébizott- sága nevében: Fodor Ferencné elnök és Kelemen József titkár. * A dohánygyár békevédelmi bizottsága példamutatóan fogadta a pártsajtó bírálatát és az önkritikán túl értekezletükön azonnal meg is határozták a jövőben követendő feladataikat. A dohánygyár békevédelmi bizottsága mindazokat a feladatokat, amelyeket maga elé tűzött, minden bizonnyal meg is valósítja. Jó és eredményes munkájuk érdekében helyesen látták a következő láncszemet Példájukat valamennyi üzem békevédelmi bizottsága tartsa szem elölt. Azok a hiányosságok azonban, melyek a dohánygyár békevédelmi bizottságánál jelentkeztek, ugyanúgy megtalálhatók egyéb üzem békevédelmi bizottságánál is, A kérdéses cikkben utalt is erre lapunk. Reméljük, a többi üzem békevédelmi bizottságai a dohánygyárihoz hasonlóan, mérlegre teszik munkájukat és megjelölik közvetlen feladataikat, hogy aktivah ki- 1 pegyék részüket a dolgozók békeharcá- ■nak irányításából. Pélis bünleisssal sújtottak hét elve'esiüt knlákot akik isizsikes búzát adtak be Péntekeen ismét két mindenre elszánt ellensége állott a népi demokráciának a pécsi járásbíróság büntetőtanácsa előtt. 'Király József nagypalli ku’ák 34 hold földet „kuporgatott” össze magának mások verejtékén. Híres volt arról ,hogy a munkát mindig megvetette és utolsó dolognak tartotta. Ezért bánt úgy az alkalmazottjaival, mint a kutyával. Hogy nem durváskodhalott már a „cselédjeivel”, ez csak fokozta dühét a népi demokrácia, a magyar dolgozó nép ellen. Ezt akarta megbosszulni, amikor 25 mázsa zsizsikes búzát szolgáltatott be a nagypalli föld- müvesszövetkezet raktárába azzal a szándékkal, hogy megfertőzze a raktárban tárolt négy vagon búzát, aminek beszolgáltatásával hazafias kötelezettségüknek tettek eleget a becsületesen dolgozó parasztok. A tárgyaláson sem tagadta meg önmagát Király József. Ugyanúgy védekezett, mint á többi cinkosa. Rongyos öltözékben butának és ostobának • tetetve» magát, akart szánalmat kelteni a bíróság elett. Gyávaságánál csak a gyűlölete nagyobb, amit még a színészkedésével sem tud eltitkolni. A tanuk vallomásai közben villog a szeme a gyűlölettől. Természetesen, mint a többi kulák, ő sem érzi magát bűnösnek. Szemtelenül hazudozva íe- lelget a bíró kérdéseire. Ártatlannak érzi magát az, aki a dolgozók kenyerére tör. A tanuknak egészen más a véleményük. Elmondják, hogy Király József búzája valósággal hemzsegett a zsizsiktől. A büntetés nem maradt el. Ä bíróság közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett elkövetésében mondotta ki bűnösnek Király Józsefet és ezért négyévi börtönbüntetésre, 40(50 forint pénzbüntetésre, 5000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére, valamint hathónapi kitiltásra ítélte Nagypall községből. Mátyás József zóki ku’áknok „csak” 25 holdja van bőséges gazdasági felszereléssel és állatokkal. Borvirágos orra arról tanúskodik, hogy többet tartózkodott a pincében a borosüveg mellett, iránt az eke szarvánál. Ö is mások verejtékének tudhatja be 25 hold fö.d- jét. Hogy bosszút áühnsson a dolgozó népen, szintén zsizsikes búzát adott be a nagybicsérdi földművesszövetkezet raktárába, ahol már 180 mázsa búza volt tárolva. Amikor felfedeztél: kártevését, egy másik beszolgáltatóra akarta fogni a zsizsikes búzát. A rendőrség azonban megállapította, hogy tőle ered a zsizsikes búza. így került a bíróság elé. A tárgyaláson elismerte, hogy valóban zsizsikes volt a búzája, de azt váltig tagadta, hogy szándékosan akart kárt okozni a dolgozó népnek. A tanuk terhelő vallomása után a bíróság közeli főág érdekeit veszélyeztető bűntett elkövetésében mondotta kp bűnösnek Mátyás Józsefet és ezért O háromévi börtönbüntetésre; 3000 forint pénzbüntetésre és 3000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte, valamint elrendelte Zól: községből három hónapra való kitiltását Is.
