Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-02 / 177. szám

DUNÁNTÚLI / NAPLÓ Több péc*i Szemben már az első napon túlteljesítették az új normákat Csömör János hölkedi parasstküidőit levele a Szovjetunióból Felsőszenimárton és Garé 99 százalékig ieliesílette begyűjtési előirányzatát VU. ÉVFOLYAM, 177 SZÁM ÁRA 50 FILLER SZERDA, AUGUSZTUS 2 Sztálin elvtárs üdvözlő távirata Mao-Ce-Tung elvtárshoz tot kapta Sztálin generalissz'mmsz- tól, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökétől: „Mao-Ce-Tung -tábornoknak, a Kínai Népköztársaság Központi Nißüi kormánya elnökének, Peking. Fogadja kérem,, szívből jövő üdvözleteimet és forró jókívánsá­gaimat a Kínai Niepköztársaság felszabadító néphadserege fenn­állásának 23. évfordulója alkalmából­L V. SZTÁLIN" Kim-Ir-Szen elvfárs íávirafa 1 KSm-Tr-Szen, a Kjoreal Népi De­mokratikus Köztársaság miniszterel­nöke a kínai néphadsereg megalaku­lásának 23. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot intézett Mao-Ce- Tung elnökhöz. A táviratban a koreai nép ezfvből jövő jókívánságait kül­di Mao-Ce.Tung-njjfc és az egész kí­nai népnek. Kim-Ir-Szen táviratában megállapít. Ja, hogy azok a Ip.arcok, melyeket a kínai nép szabadságáért ée függet­lenségéért folytatott, ösztönzést és bátorítást adott a koreai népnek az amerikai imperialisták vad fegyve­re« intervenciója, ellen,, a független­ségéért és szabadságáért vívott har­cában. — Hiszem, — mondja a távirat — hogy a koreai t$p harca, amelyet a Innal néppel az ,amerikai impcriaUz- mus ellen közös arcvonalaiban foly­tat, nagymérteidben hozzájárul as epést világ tartós békéjéhez, az ázsiai nemzeti Jelszabaditáxi harcok teljes győzelméhez és a demokrati­kus világ tábor (jovdbbi megnövekedé­séhez. Remélem, — fejeződik be a távirat — hogy az egész kínai nép ragyogó tíj eredményeket fog elérni A magyar kormány szrrcncsckiránala Safranko Immánuel elvtárs, a Ma­gyar Népköztársaság pekingi nagy. követe a felszabadító kínai néphad­sereg napja alkalmából a Kínai Nép- köztársaság kormányának és a győ­zelmes kínai néphadseregnek a ma­gyar kormány és az egész magyar nép nevében legmelegebb ezerencse- kivánatait fejezte ki. Rokossovrszlií és Cepiclia üdvözlő távirat» Rokossoviszki marsall, lengyel nem­zetvédelmi miniszter és dr. Cepicka csehszlovák nemzetvédelmi miniszter a felszabadító kínai néphadsereg ün­nepe alkalmából üdvözlő táviratot intézett Gsu-Teh tábornokhoz, a kí­nai néphadsereg főparancsnokához. Emil Boduaras, a román fegyvert« erők minisztere ugyancsak üdvözlő táviratot intézett Gsu-Toh főparancs­nokhoz. ü néphadsereg egységei felszaiiaáítitták Hvaep! Az amerikaiak már tudatában vannak, hogy a koreai hadjárat válságossá vált A Koreai Nógil Demokratikus Köz. társaság népi hadseregének főparancs­noka július 31-éto közölte: A népi hadsereg egységei jú­lius 29-én felszabadították Hvnn- gant (Kolrán). Utána Hvangan- tól délkeletre megtörték a nagy veszteségeket szenvedett amerikai katonaság ellenállását és igen nagy hadizsáknmnyra tettek szert. A többig arcvonalon külö­nösebb változás nem történt. fiz amsrifialaíí osszercupanna* a tű?oaaüüin A harcokkal kapcsolatban a New- york Herald Tribune Koreába küldött tudósítója megállapítja, hogy az ame­rikai katonaság viselkedése az ellen­ség {űzőben sok kívánni valót hagy maga utón. A tüzvonalban teljesen el- vesztették erőjüket. Az amerikaiak, folytatja » tudósító, rengeteg taktikai tévedést követtek el. Az amerikaiak elrendelték, hogy a polgári lakosság távozzék cl az egész hadíterülctrő!, miután parasztoknak öltözött északkoreai katonák beszű­rődtek az amerikai állásokba, MacArthur tájékoztató tisztje, Echols ezredes kérte a tudósítókat, legyenek tapintatosabbak jelentéseik­ben, ne sértsék az amerikai katonák „szellemét‘ és az Egyes'ült Államok „tekintélyét", Veszélyben az USIS tekintélye Közölte a* ezredes, hogy a jelen­tések lealázúak az amerikaiakra néz­ve az idegen olvasók szemében. Azok a hírek, hogy az amerikai katonák sírva, eöt bőgve rohannak vissza az utakon, borzalmas benyomást kelte­nek külföldön, „Az ilyen híresztelé­sek tönkre teszik tekintélyüket\ — mondotta Echols és kérte a tudósí­tókat, legyenek egy kis belátással a „szegény Hűk" iránt. Ncwyorki tudósílók szerint az ame­rikaiak eflismerték, hogy a koreai hr-' 'árat válságossá vált. Egyre gyorsabb ütemben fokpzód’k a japann haladó erők üldözése. 25.000 Ps.^o „kut,a.!; a ^Pán' Komwsunita u ril 9(Z^16 'a^ia "tűn, közitpk To­kudj főtitkár után ü, A nyomraveze­tőknek jutalmat tűztek ki. Az amerikai vezérkar köaölte, hogy mindennél fontosabb a kom­munista vezetők felkutatása. A Jegvadabbul öklözik a lapok és a radio olyan áJmlmazottait is, akik gyanúsaix, hogy „veszedelmed gondo latokkal foglalkoznak. Egy iar) h »dói, kiielcnle'le: 8V U' ~~ „Amennyire ő ezeket aj intéz­kedésekéi magyarázni tudja" — a7. hiszi, hogy ‘ el kell bocsátani mindazokat, akik „pártolják a Japán semlegességet, illetve minden volt háborús feliéi a békét“. A japáni üldözések legutolsó sza­kaszának nyilvánvalóan az a célja, hogy a föld alá kényszerítse mindazo­kat. akik síkraszállnak amelle’t, hogy japánt na vonják be az amerikaiak koreai terveibe. Tokiói tudósítók szerint az amerikaiak számára a jupén katonai leszerelés gondolata meg­halt. Josida miniszterelnök vasdrn-ip kije- entelte,: ..Aki Japáu sem'egejségénu beszél, az álomvilágban el“. Az állam és az egyház közötti teljes megegyezést, a belső reakció elleni szembeszállást és a magyar nép békeharcának fenntartás nélküli támogatását határozta el a katolikus papok országos értekezlete Kedden délelőtt kezdődött meg a 35 katolikus pap által összehívott or­szágos papi értekezlet. Az értekezlet színhelyét, a budapesti tudományegye­tem dísztermét zsúfolásig megtöltötte az értekezlet többszáz részvevője. Az elnöki asztalnál foglalt helyet Darvas József miniszter, P. Lombos László fe- rencrendi szerzetes, apostoli halynök, dr. Széchy Antal provikáriús, buda­pesti esperes plébános, dr. Horváth Richárd cisztercita szerzetes és Rácz Károly szervita szerzetes. Az értekezletet dr. Széchy Antal nyitotta meg. Az értekezlet résztvevői vele együtt ellmádkozták a Veni Sanctet, a Miaíyánkot és az Cdvöz- légyet. Mint papok és magyar állampolgárok teljesítjük kö a clességüuket Széchy Antal dr megnyitó beszédé­ben többek között a következőket mondotta: — Meg akarjuk vitatni annak a módját. hogyan legyünk segítségére kor- ] Hiányunknak abban a törekvésé­ben, hogy a magyar dolgozó nép­nek, túlnyomóan a ml híveinknek szociális fejlődését biztosítsa. Állást akarunk foglalni a magyar dol­gozó nép javára éppúgy, mint az egész emberiség érdekében a stock­holmi békehatározatok mellett. Ismer­jük és mindig tudni fogjpk kötelessé­geinket, amelyek bennünket, mint fel­szentelt papokat terhelnek. Ezeket a kötelességeinket az utolsó lehelotünkig teljesíteni fogjuk, de ugyanakkor állampolgárai vagyunk édes magyar hazánknak (taps), amely­nek soha nem volt nagyobb szüksége arra, hogy polgárid vele .szemben fennálló kötelességüket lelkiismeret szerint és minden áldozatra készen telje­sítsék. (Lelkes taps). Katolikus papok va­gyunk és magyar állampolgárok. Kö­telességeinket mindkét minőségünkben maradéktalanul akarjuk,teljesíteni és fogjuk teljesíteni. A megnyitó után Horváth Richárd dr tartott előadói beszédet. A múlt soha nem tér vissza, ehhez kell magatartásunkat szabnunk •— Körfordulöa állunk — mondotta többek között. — A múlt soha nem tér vissza. .Hatalmas és sorsdöntő az, ami' elindult és ami valósul. Ehhez kell a magatartásunkat szabnunk. Meg kell vallanunk azonban, hogy ez a felismerés a papság körében elein­te csak alig néhány ember sejtelmei­ben, érzéseiben volt meg. Es nem fent, a barokk paloták hűvös szobái­ban, hanem lent inkább azok között az emberek között, papok és hívek között, aki benne állnak az életben, elsősorban a legegyszerűbb szerzete­sek és falusi papok lelkében, vala mint igen magas kultúrájú katolikus értelmiségi ember, pap és világi meg győzödésében. — Az ilyeneknek a hangját azon­ban a {elsőbbség valami egész konok és elmaradt politikai felfogással elnémította, vagy legalább is el- némiinni törekedett. Jöttek a lcintések, a felfüggesztéssel való fenyegetések, a felfüggesztések. Pedig nekünk, papoknak és világiak­nak egyaránt, nem az elválasztó ré székéi kell keiesni. hanem azokat a pontokat, amelyekben együtt mehe- tünk. Ml egyszerre akarunk és tudunk is lenül jó katolikusok s jó ál­lampolgárok, (taps) jó hivő em­berek és jó hazafiak. Hála isíeiinek ez a felismerés most már papságunk körében és a hívők körébcii kezd mind többekbe«’, és töb­bekben feltámadni és mindig többek­ben és többekben öntudatosodni. — F-ranciaországbau a német elnyo­matás idejében, az ellenállási mozga­lomban találkoztak és együtt dolgoz­tak katolikusok és kommunisták. Ezek az emberek a közös munában megis­merték egymást, egymás becsületcssc- áldozatkészségét. önzetlenségét, jósá­gát. segítő készségét, egymás hitét, hűségét az eszméhez, hithez, megis­merték azt, hogy emberek, mindkét oldalon egyformán emberek és jó aka­ratú emberek és e megismerésen ke­resztül sok minden simábban, köny- nyebben és jobban ment. A síociaiiatmus megvált)- níija a tiszta evangéliumi elveket — A jövő útja a szocializmus útja és nem volt még a történelemben n kereszténység számáru annyira vele rokon, egy lényegéi, hozzá közelálló, új kort ityilö eszme- árniíilcl, mini éppen n szocializ­mus. Hogy csak néhány érintkező, sőt azo­nos pontra mutassak- rá: legfőbb ér­ték az ember, minden ember egyenlő, embernek ember által való kizsákmá­nyolása megszűnik. Ez Us2ta evangé­liumi elv. Az emberi testvériség és az emberi szolidaritás gyönyörű való­ságához napról-napra közelebb jutunk, ilyen szempontból is tessék csak pél­dául most Koreára gondolni: kicsi nép, messze ország, mit fájjon érte a szivem — gondolták még tegnap az emberek. És ma mást gondolnak. Testvér­nek tudják az ottani embert. £s ez holnap viszont is, ez rám is állhat és milyen jó ezt hinni. Erő van ebben és szépség. És ez nem más, mint a keresztény felebarát! szeretet. (Taps ) Vagy itt van az ötéves népgazdasági tervünk sole gyönyörű és embert szolgáló ered­ménye: az épülő utak, hidak, böl­csődék, napköziotthonok, ovodák, iskolák, gyárak, kórházak, üdülők, több kenyér, könnyebb munka, a gépesítések folytán emberségesebb munka. A mi mozgalmunk a néphez hű és vele együtt menetelő papok megmozdulása — Ezekről ván szó kedves test­vérek. Hát lehetünk mi ezekkel szemben elutasító állásponton? — Arról van itt szó uraim és ezért jöttünk mi itt össze, senkitől sem kényszerítve, sokaktól gán­csolva, lebeszélve és ijesztve és csak kevesektől bátorítva, híva és akarva, és hogy tnégis ilyen szép szómmal jöttünk össze, ez mutatja, hogy ez a mi mozgalmunk a népből jövő. a néppel együtt mcneüíü, a néppel egyet akaró, a néphez hűséges papok megmozdulása, spontán és autonom, a szónak ab­ban az értelmében, hogy az idő és a józan ész és az isten kegyelme érlelte ki bennünk. — Mozgalmunk örömmel üdvözli a kormány és a püspöki kar tár­gyalásait ás várja, hogy az minél előbb és sikeresen befejeződjék. A maga részéről is erkölcsi hátteret ad hozzá és szép sikert kíván. Az a meggyőződése, hogy már régen kellett volna tárgyalni, , amikor még nem jutottunk zsákutcába, de jobb később, mint soha. (ügy van.) Meg kell változnia a katolikus egyház maga* tartásának népköztársaságunkkal szemben — Értekezletünk azért jött össze, kimondja, hogy egyházunk magatartásának meg kell változnia népköztársaságunk­kal szemben, hogy kijussunk ab­ból a zsákutcából, amelyből egyes katasztrófa-puiilikát folytató egy­házfők, a haladás elleni elfogult­ságukban és értetlenségükben, a régi rendszert visszakivánva — katolikus egyházunkat juttatták. (Taps.) — Azt várja mozgalmunk, hogy ezzel egyúttal végeszakad annak az áldatlan gyakorlatnak, amely a lelkiismereti szabadságot semmibe- véve elfojtott, üldözött és meg­torolt a papoknál minden állásfog­lalást, amelyek a népi demokrácia felé pozitívak voltak­— Mozgalmunk a haladó gondol­kodású papok nagy tömegétől, azok­tól, akik szociális gondolkodásúak és népükkel egyek a szocializmus építésében, el fogja választani azt a kisebb- számú csoportút, umelv nem en­ged clmurudl, reakciós politikai • rövidlátásából, Nem vagyunk egyedül. Testvé­reink, a romániai, a csehszlovákiai, a lengyelországi papok ugyanúgy keresik az utat mint mi. A lengyel papok és lengyel püspökök már hivatalosan is megvitatták, hogy le­het tenni valamit. Az illat, melyen elindullak, nekünk kell tovább törni. A gondolat nem új, hiszen voltak legjobbjaink között, akik már rég­óta ezt képviselik és az egyház múltjában is minden megmozdulás­nál voltak papok, akik a haladás élén járók között voltak. Dózsa for­radalmában csak úgy, mint a fel­világosodás keresztény eszméinek felkarolásában, a -18-as szabadság- mozgalomban és így tovább. Elsősorban saját népünk sorsúi,és boldogulását kell szem előli tartanunk Horváth Richard szerzetes ezután leleplezte a reakciós rúgulomliad- járniot, amely a katolikus papok béke-mozgalma ellen folyik, majd ezeket mondotta: — Ismételten hangsúlyozzuk, amit Plojhát József csehszlovák népjóléti miniszter legutóbb így szövegeződ meg: ,.A küífö'di propaganda részére újból kijelentjük, hogy rónia! katolikus hívők vagyunk és fjem akarunk új egyházat alakí­tani. Mi a hit és erkölcs minden dolgában engedelmeskedünk a Szent Atyának." A hit és erkölcs dolgában a Szent Atya nekünk a legfőbb és megfeileb- bezheieUen tekintélyünk. — Különbséget kelj azonban ten­nünk hit és erkölcs és politika, a Va­tikan tanító tekintélye és a Vatikán politikája, és a Vatikán bizonyos szervei, emberei, rádiója, lapja kö­zött. * Nekünk elsősorban saját népünk sorsát és érdekeit kell szem előli tarlununli, (nagy taps) népünk boldogulását. Ezt mi nem nézhetjük egyoldalú szemüvegen keresztül. Nem nézhetjük a nyugati kaplializinus és az amenkai imperializmus érdekei szerint. Nem vagyunk kötelessk rosszul informált híreket és az Igazságnak meg nem fe­lelő állásfoglalásokat csalhatatlanok­nak elfogadnunk és követnünk. Mao-Ce-Tung elvtórs, « köz­ponti népi kormány elnöke a Kínai Néphadsereg Napja alkalmá­ból a kővetkező üdvözlő távira­A3ac4rflmr mindenki* el akar némífanS, oki eilcnxi Japán bevonását a koreai háborúba

Next

/
Oldalképek
Tartalom