Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-02 / 177. szám

N A P I. Ö 1950 AUGUSZTUS 1 A Vatikán imperialista politikája nem kötelező ránk nézve *■“ PollÖkal dolgokban vatikáni em- Nekünk a nép mellett a helyünk. . bereknek a megnyilatkozásai, a vati káni rádió és újság hírei és állásfog­lalásai csak annyiban jók nekünk, amennyiben ezek népünk érdekeinek, a ml hazánk érdekeinek és főképpen az igazságnak megfelelnek és mert túinyomólag nem ezt követik, fo­gadjuk gyanakvással, konkrét ese­tekben elutasítással. ■— Ha azt kell észrevennünk, hogy akár hivatalos helyekről, így a Vati­kánban is csak a kapitalista-imperia­lista világrendet hajlandók egyedül Üdvözítőnek elfogadni: ez nem köte­lező ránk nézve, tr, nem keresztényi felfogás éa ebben nines meg csak a szikrája sem a esalhatatlanságnok. (Nagy taps) — Ahogyan felhívásunkban mon­dottuk: „Teljes szívünkből, minden erőnkből kívánjuk az egyház és az állam közötti megegyezést az egyház és a népi demokratikus állam törvé­nyeinek kölcsönös tiszteletben tartá­sával." Nem kívánják itt, ,a mi hitün­ket elvenni, csak azt kívánjak, hogy hitünket is állítsuk bele az alkotó munkába. (Helyeslés) Á szocializmus sokkal közelebb ál) hozzánk, mini n letűnő kapitaliz­mus. A szocializmus a társadalmi igazsá­gosságon alapul és legfőbb értéke az ember. A katolikus papságnak harcolnia kei! a békéért f«— Még egyről kell szólnunk 4 béke kérdéséről Ez az emberiség ^őzpantl problémája. Hova álljon ) pap, ha nem a béke gondolata Wíllé? Ka hogy a mi papságunk Íeíktísraereto erkölcsileg klkezdet- Jen, azt éppen az mutatja, hogy amikor a stockholmi békenyiiat- kozatofe aláírásáról volt szó, bizo­nyos felszabadulással tömegesen állt a béke gondolata mellé és aláírta as íveket. Som az 6 hibája, ha ez a megmoz tolás hirtelen megakadt, hanem Ick egyházi felsőbbség egy részének Eerencsétlen intézkedéséé, amellyel megtiltotta a békeívek aláírását pa­poknak, szerzeteseknek, apácáknak — Imádkoznunk is keli érte. meg is kell hirdetnünk a békegon idolatot, de cselekvőkig is ki kell állnunk mellette és ha kell, harcol­nunk is keli érette. Részt keli vennünk a békeszer­vezetek munkájában, külön papi békeszervezetet, békebizottságot Is kell alakitanunk, el kell Ítélnünk a háborús uszítást, a terrorbombázásokat, az imperia lista háborúkat, felkeli lepleznünk fe meg kell bélyegeznünk a hábo­rús bűnösöket — El leéli ítélnünk az atombom­bát és meg kel) bélyegeznünk min den spekulációt az atommal kap­csolatban, mely keresztényiden és Istentelen, mihelyt nem alkotásra, hanem pusztításra alkalmazzák. Egyfitt a néppel a boldog, örömteli élet útján — Mozgalmunk lényege: hűsége­den együtt haladni a népünkkel, amiből mi is jöttünk ,és hova mi Is tartozunk. Együtt vele a szocializmus építésé­nek útján, ’ együtt vele a béke ügyének szolgálatában, együtt ve­le a megértésben egyházunk és hazánk között — A szocializmus meghozza mindazt, ami az ember szabadságát, boldogságát, Jóléiét, örömét jelenti. De mindez evangéliumi érték is. Keersztény érték is. Amikor tehát én a szocializmust akarom és épí­tem, akik«: az evangéliumot is épí­tem. így jutottunk el ml, néphez hű papok népi demokratikus álla­munk és dolgozó népünk iránti , hűség gondolatához. Es így született meg ez a mi moz galmunk. Es meggyőződésünk biz­tos, mert tudjuk, hogy mi járunk a jövő útján. (Nagy taps-) Szünet után az első felszólaló Faddy (Ottmar ferencesrendi szerzetes volt. — Mi, magyar ferencesek akarjuk e szociális megújhodást. Ránk a kor­mányzat mindig számíthat, amikor azon fáradozik, hogy a magyar nép életszínvonalát emelje. Ferences szel­lemünk legkedvesebb gondolata, hogy az úristen adományait igazságosan kell elosztani, nem a születési előjo­gok, hanem a végzett munka arányá­ban. A béke mozgalmában is kormány­zatunk mellett van a ferences barát. ezért írtuk alá a stockholmi békefel­hívást is — mondotta többek között. Freész József budapesti hei-miname- zői segédlelkész felszólalásában a béke megvédésének fontosságáról be­szélt. F’ozsgai Pelbárl minorita atya arról beszélt, hogy a papoknak az a feladatuk, hogy együtt haladjanak a fejlődéssel. Kijelentette, hogy a papoknak, szer­zeteseknek, erejük megfeszítésével küzdeni kell a régi ellen, hazánk ja­vára és az emberek boldogulására. elegendők voltak ahhoz, hogy — hne — nagyra nőjjöa azok tábora, akik a megbékélés az egyház és az ál­lam együttműködésének nemcsak lehetőséget, de szükségességét is hangoztatják. De még mindig késlekedik elsősorban a püspöki kar részéről annak felis­merése, hogy csak egy határozott po­zitív fordulat, elfordulás az eddigi passzív tartózkodó bizalmatlan maga­tartástól vezethet helyes útra, olyan fordulat, amely a magyar dolgozó nép érdekében minden félreértést kizáró módon kész együttműködni a népi demo­krácia kormányával. — A tankönyvek tekintetében is, az iskolák államosítása kérdésében is mód volt a tárgyalásra. De a hivatalos egyház nemet mondott. A népköztársaság új alkotmányának beiktatásakor előadói beszédében maga Rákosi Mátyás miniszterel- nökhclyettes úr félre nem érthető módon adott kifejezést a kormány szándékának. A püspöki kar azonban Rómára való hivatkozással kitért az eskü­tétel alól. Tárgyalásokat nem kez­dett, az egyház és állam szét­választásának módját egyoldalúan a kormányra bízta. Balogh István lengyel és cseh­szlovák példával bizonyította, hogy a püspöki karnak módja és lehető­sége lett volna a megegyezésre. Be­szélt az angol rádió hamisításairól, a Vatikán aggodalmairól, majd han­goztatta, hogy a magyar katolikus papságnak erre a mozgalmára tör ténelmi felelősség hárul, ezért nem elégedhetünk meg azzal, hogy ma egyszer összejöttünk. Mozgalmun kát állandósítani kell és minél szé lesebbre kiterjeszteni. — Javaslom, alakítsuk meg a magyar római ka­tolikus papok békebizottságát, amely az, Országos Tanács kebelé ben működik és javaslom állandó bizottság megválasztását, amely mozgalom állandó feladatait íolya matosan intézi és ügyünket sikerre viszi. Balogh István nagy tapssal foga­dott beszéde után szünet követke­zett. Szünet után P. Rúcz Károly hitta nár arról beszélt, hogy valahányszor az egyház a rendiség korlátái közül kiszabadult, mindenütt a fejlődő, jogaiért küz­dő nép pártjára állott. Azzal fejezte be beszédét, hogy Krisz­tus egyházának igazi fia csak a béke, a szocializmus és a nép ügyét vá­laszthatja. anyagi és szellemi éíetsztuvonaiáuak emelkedéséhez. Szeciheszdllnak min­den olyan külső és belső reakciós tö­rekvéssel, természetesen elsősorban a soraikon beiül jelentkező reakcióval, amely az ötéves terv megvalósítását, a szocializmus építését hátráltatni, szabotálni igyekszik. Nem akarják, hogy a katolikus anyaszentegyhásaí a reakció a maga céljaira felhasznál­hassa. Nem siratják vissza a műit szo­ciális igazságtalanságait, előre akar­nak haladni a néppel bazafiságban, szeretétben, munkában összefogva. ElfiféSik is bábos?»# uszítást- silfalioscraak hz a lóim bomba jogtalan basasuátaia elleti Darvas József kultuszminiszter: A kormány segíti, támogatja a mozgalmat Ezután Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter szólalt fel: — A mozgalmat elindítók nyilatko­zataiból, az előkészítő bizottság fel­hívásából, a katolikus papok és ázer zetesek leveleiből, de itt az értekez­leten eddig elhangzott állásfoglalások ból világosan kitűnik ennek a moz­galomnak a célja: szivvel-Iélekkel segíteni, erőtelje­sen munkálni népi államunk és a katolikus egyház közötti mielőb­bi megegyezést. Nyíltan, félreérthetetlenül, együttmun­kálkodó akarattal oda állni araellé a hősi küzdelem mellé, amelyet a ma­gyar nép folytat újjáépítéséért, fel­szabadult, boldog új életének felépí­téséért a teljes társadalmi igazságos­ság megteremtéséért. Nyíltan, félre­érthetetlenül, hittel és cselekedettel odaállni népünk békeharcához és ah­hoz az igazságos harchoz, amelyet a népek százmilliói folytatnak vi­lágszerte a béke megvédéséért az imperialista háborús uszítók el­len. — Nem véletlen, hogy ezen a mai értekezleten többségben a vidéki fa lusi plébánosok, a munkásnegyedek papjai, a dolgozó nép között járó szerzetesek, a nép életét közelről is­merő alsópapság papjai vesznek részi ök tudják, hogy milyen volt a népelnyomó múlt. ök tudják, mennyi­vel más a jelen és ök tudják azt is, hogy a felszabadulás után népünk hogyan gondolkodik a szabadság meg védéséről. A mozgalom elindítóinak nyilatkozatai hangsúlyozták mind az egyházhoz, mind az államhoz való hűségüket. Ez teljesen helyes és mi ezt nemcsak megértjük, hanem termé­szetesnek is tartjuk. — Dolgozó népünk nevében, népköztársaságunk kormánya ne­vében ígérhetem, hogy olt állunk a mozgalom mellett, ha kell se­gítséggel és védelemmel is, s ha. szükséges nem mulaszthatjuk el bárkinek is tudomására hozni, hogy népi demokráciánkban senkire nézve, a katolikus papokra nézve sem je­lenthet az hátrányt, ha a demokrá- cia^ a haladás, a béke őszinte hívei. Szívvel lélekkel Mvénjuk szolgálni dolgozó népünk érdekét A püspöki kai* TáJto/lavHoi* t«rtÓKÍiodú magatartásán Ezután Balogh Díván szólalt fel. Közel 15 esztendeje annak, ;— mon­dotta —, hogy a katolikus egyház olyan politika nyomán, umely a kül­politikai helyzetei kétségtelenül leve­sen ítélte meg, zsákutcába jutott. 'Azóta az elmúlt esztendő tanulságai Darvas József hosszas tapssal fo­gadott beszéde után dr. Körinek József lelkész, majd Balázs Alfonz minorita szerzetes szólalt fel. Ezután dr. Sebella István görögkatolikus plébános a többek között a követke­zőket mondotta. — Szivvel-Iélekkel kívánjuk szol­gálni dolgozó népünk érdekét. Hi­tünket Rómától kaptuk, de politikánkat magunk csináljuk és tiszta lelkiismeretiéi akarunk eleget tenni állampolgári köteles­ségünknek. Csikbánfalvi Kelemen minorita szerzetes hálás köszönetét mondott a magyar kormánynak; amely a felsza­badítás óta mindig segédkezet nyúj­tott abban, hogy lelki síkon a beke, a szocializmus építése heroikus mun­kájában erejéhez képest ő is réezt- vehessen. Pál Ferenc hitoktató felszólalása" után Werner Kornél plébános be­szélt, majd Patócs József mohácsi hitoktató hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság alkot­mánya a legteljesebb mértékben biztosítja a vallásszabadságot. *— Azzal vádolnak bennünket mondotta —, hogy az egyháztól el­akarunk szakadni. Külön magyar egy­házat akarunk. Erre csak azt mondha­tom, hogy a rosszindulalú emberek ma sem haltak ki. Matola Szerafin kapucinus szerzetes hangsúlyozta, — mi nemcsak imádkozni akarunk a békéért, hanem tevékenyen közreműködni és felvilágosítani mindenkit, hogy a szocializmus építésével és a termény begyűjtéssel, minden szem ga- bonéval a bekét, a magyar nép jövő­jét szolgáljuk. Kövér Gábor plébános, dr. Láng Alán, Halmos Béla segédlelkész, Kaj- nár Ferenc, Donáth József és Bódis Andor lelkészek felszólalása után az értekezlet a következő határozatot fo­gadta el: Fenntartás nélkül támogatják a magyar nép békeharcát és ebbői tevé­kenyen ki akarják venni a maguk ré­széi, üzemelőit tartva Krisztus urunk hegyi beszédéneit ezt n mondatát: Boldogok a békességesek, mert ök isten fiainak hivatnak.“ Ezért egy­hangúlag csatlakoznak a stockholmi békefelhíváshoz és felszólítják mind­azon pap testvérüket, akik a felhí­vást még alá nem írták, tekintsék az aláírást sürgős katolikus kötelessé­güknek. 4. Mivel b tartós béke megvédése egyaránt érdeke az egyháznak és ál­lamnak, papnak és dolgozó népnek, elítélik az imperialisták háborús uszí­tását, a gyarmati és félgyarmati népek szabadságharcát és elnyomását célzó Imperialista háborús beavatkozásokat. Az igazi keresztény humanizmus, ne­vében tiltakoznak az atombombának jogtalan használata elirn. Megbéiyeg- dk azokat, akik a koreai háborúval kapcsolatban az atombomba használa­tát követelik. Tiltakoznak a koreai polgári lakosság, a védtelen városok és falvak elleni homhatám adások ellen. 5. Az állam és az egyliéz megbéké­lése a dolgozó nép és a papság együtt­működése érdekében kívánatosnak tartják, hogy a néphez iiű papságot éa szerzeteseket az államhatalom teljes erejével támogassa hivatásának tel­jesítésében az ország újjáépítéséért, a tartós békéért kifejtett munkájában. Ezután az értekezlet elhatározta, hogy a megindított mozgalom veze­tésére megalapítják a Katolikus Papok Országos Béke Bizottságát. Az értekezlet 15 tagú állandó bi­zottságot küldött ki azzal, hogy e 15 tag szükség szerint 30-ra egé­szítheti ki magát. A J5 tagú bizott­ság tagjaivá a következőket válasz­tották: Gábris Grácián, Horváth Richárd, Korének József, Láng Alán, Lukács József, .Máté János, Nagy Béla, dr. Németh József, Red- ting János, Széchy Antal, Balog István, Bencze Ernő, Csömör. Gás­pár, Faddy Ottamár, Freész József. Végül dr. Széchy Antal proviká- rius. az ülés elnöke köszönetét mondott a felszólalóknak. Ezzel a magyar római katolikus papság ér­tekezletét bezárta. Az értekezlet a Miatyánk és Üdvözlégy el imádko­zásával ért véget. Malik elvtárs átvett© a Biztonsági Tanács elnökségét elvtárs, a Szovjetunió kép­átvette a Biztonsági Tanács elnökségét és átadta Trygve Licnck, az ENSZ főtitkárának az augusztus Malik viselője elsejei napirendet. A népi Kína ENSZ képviselete és a koreai konfliktus bé­kés rendezése szerepel a napirenden. Lí|iót a fiára níláila át a Mlmat A tömegek nyomására Lipót a kirá­lyi hatalmat fiára, ruházta át. Bár ez a belga tömegek nyomásának az ered­ménye és győzelemként könyvelhető el, — a királyi üzenet által meghatá­rozott megoldás azonban egyáltalán nem felei meg a tömegek akaratának. E megoldás elfogadása egyedül a jobboldali szocialistáknak újabb bchódolásával magyarázható, jobboldali szocialista vezetők hét­főn mindent megtettek, hogy fékezzék király lemondását követelő nagy­arányú tömegmozgalmat és elfogad­ták ezt a kornpromisszimut, amelybek célja a királyság intézményének és az uralkodó család jogainak megmen­tése. Mihelyt megegyeztek az aljas kompromisszum szövegében, a szocialista vezeiők rendelclcUet adtak kt,\bogy leállítsák a Briisz- szel felé Irányuló tömegfelvonu­lást és bejelentsék a tiltakozó sztrájkmoz­galom közeli befejezését. Lipót ugyan­akkor azt szerette volna elérni, hogy a hatalom átadásának csak ideiglenes jellege legyen. Liegében és Charle- Róiban a tömeg, műikor megértette, Fogy Lipót csak az időt akarja húzni, minden közlekedési eszközzel, sőt vasat! szerelvényekkel Is Brüsszel felé indult. Brüsszel már hétfőn este valóságos katonai táborhoz hasonlított A pe­remvárosokban és a főútvonalakon összetűzésekre kerüli sor. Kedd reggel sok összetűzésre kc- . rüii sor a karhatalom és a sztrájkolok között Lipót üzenete ellenére a sztrájk- mozgalom folytatódik. Kedden reggel a Bank- és biztosító társaságok dol­gozói egyhangúlag sztrájkmozgalomhoz. csatlakoztak Valamennyi frontsxahasispn visszavonulnak az amerikaiak MacArthur tábornok főhadiszállása kedden közölte, hogy az ame­rikai és dél-koreai haderők a délután folyamán visszavonulást hajtot­tak végre a kijelölt állásokba- A jelentés hozzáfűzi, hogy az észak­koreaiak folytatták erős nyomásuk at Csinesau vidékén, hogy előre­törjenek Puszan fő amerikai utánpótlási támaszpont ellen. Li-Szin- Man rendeietet adott ki, amelynek étrelmében minden 14 éve-n felül’ férfi hadköteles. A magyar orvosok megkezdték munkájukat Koreában A magyar dolgozó népnek a hős koreai szabadságharcosok részére küldött kórházvonata — útban Ko­reában — július 31-én Moszkvába érkezett. A kórházvonat kísérője táviratban írja: „Szovjet elvtársak s egtíségévet sietek, hogy minél előbb segítséget nyújthassunk a vi­lágbékét fegyverrel védő hős Ko­reai népnek. A magyar orvoscsoporlot, amely a dolgozó nép rokonszenvének. segítő készségének kifejezéseként Koreába érkezett, Pak-En-Hen fogadta. A1 magyar orvosok csoportja július 31-én megkezdte működését. Az országos éiPleltezfeí határosra*» Az 1950 augusztus 1-én a Központi Egyetem dísztermében megtartott or­szágos katolikus papi értekezlet a kö­vetkező határozatot fogadta ei: Az értekezleten résztvett és az or­szág valamennyi egyházmegyéjéhez tartozó katolikus papok és szerzetesek kijelentik, hogy hűséges papjaik a ró­mai katolikus anyaszentegyháznak^és annak fejének, hű állampolgárai * a népi demokratikus magyar államnak papi és állampolgársági kötelességük­nek tekintik lelkipásztori hivatásuk teljesítését, a dolgozó magyar nép nagy országépitö munkájának támo­gatását és a tartós béke biztosításáén indított harcban való tevékeny rész­vételt. Ezért elhatározták: 1. Akarják az egyház és az állam közütti sürgős és teljes megegyezést, az egyház és az állam lörvényeinek kölcsönös tiszteletbeli tartásával. Ezért örömmel iidvözlik a püspöki kar és a népi kormány képviselői közöli incg- j indult tárgyalásokat és a maguk ré­széről egész erejükkel elősegíteni kí­vánják ezeket. 2. A papság és a dolgozó nép kö­zötti bizalom helyreállítása érdekében kifejezik hűségüket a népi demokrati­kus állam, a Magyar Népköztársaság iránt. Ezt annál is inkább igazi haza­fias kötelességüknek tekintik, mert a magyar nép szociális felszubnditását, emberi rangra emelését tekinti a népi demokrácia a maga legfontosabb cél­jának és azt hirdeti, anüi a papság Is vall keresztény hite szerint: ,,legfőbb érték az ember“ kijelenti!:, hogy az ötéves népgazdasági terv megvalósítá­sáért minden megtesznek, hogy szin­tén hozzájárulhassanak a magyar nép c&así Em mm at A Brightonbtm szep­temberben tartandó szakszervezeti értekez­letre beadott javaslatok között hat angol szak- szervezet összesen fél­millió taglétszámmal, az atombomba haladékta­lan eltiltását követeli. Az amnesztia rendelet végrehajtása során az utóbbi napokban három újabb csoportban tértek haza külföldön élő ma­gyarok. Jelentős számú magyar hazatérő érke­zett Franciaországból, Ausztriából és Nyugat- Németországból, egy sze­mély Brazíliából tért vissza. U. Mysint Thein, Bur­ma első rendkívüli kö- svcle és meghatalmazott minisztere megérkezett Pekingbe. * A japán alsóház kom- munistapáríl képviselői javaslatot nyújtottak be az atomfegyver eltiltá­sára. Az amerikai kormány, 100 tengerész gyalogost küld Iránba a teheráni amerikai nagykövetség és az iráni amerikai kon­zulátusok őrzésére. .4 nyári szabadságon lévő dán parlamentet augusztus S-ára rendkí­vüli ülésre hívták össze, hogy a kormány szük­ségintézkedéseket ter­jeszthessen be Dánia sú- lyos pénzügyi helyzeté­nek rendezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom