Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-08 / 182. szám

»to aoGUsrros $ NAP L O 8 VIRÁGOS: ábrándokban rtegratíáb maciikat iMAROS? szívós népnevelő munka loiysa; Nem kétséges, hogy melyik lesz a győztes A Dohánygyár példáján okulva javítsa meg munkáját valamennyi üzemi békevédelmi bizottság Márok és Virágos dti'gozó pa­rasztjai, ' már többször álltak egy­mással versenyben. Legutóbb is­mét egymást hívták ki: melyik község teljesül előbb a begyűjtést. A virágosiak is, a máról-Jak is vállalták: augusztus 10-re elkészül- nek vele. Kocsik sorakoznak egymásután a begyüjtöhelyen, a dolgozó parasztok egymásután rakják le a nehéz zsá­kokat a kocsikról, a terményfel- vásárló alig győzi kiállítani a vé­teli jegyeket. nek Ők is a csépeltető dolgozó pa­rasztokkal. Pedig előtte való nap a népnevelők is felkeresnek minden dolgozó parasztot. De azért nem ért mégegyszer be­szélni velük. Hátha valamilyen kér­dés tisztázatlan maradt? Hátha vala­mit elíelejtettek tegnap megkérdezni a népnevelőktől. Márokon valóban tndta mindenki, mi a kötelessége. De azért, mert a népnevelők megmagyarázták minden, kinek. így aztán nem csoda, hogy a C vételi jegy-tömbben ott sorakoznak egymásután a nevek: Gcjdac3i Rudolí 18 mázsa, Véber János 8 múzsa, Tóth Zsigmond 9 mázsa. Es így nem csoda, ha Márokon minden dolgozó paraszt azért harcol, hogy megnyerjék a ver. senyt. Anuyira, hogy még a földnél­küli cséplőgépmunkások is mind le­adták a fejadagon felüli keresetüket. * Két község. Az egyikben hazug áb­rándokban ringatják magukat a párt­titkár, a DÉFOSZ-elnök, a község ve­zetői. A másikban szívós népnevelő­munkával magyarázzák a begyűjtés, n verseny jelentőségét. Nem kétséges, hogy melyik fogja megnyerni a ver­senyt, ha a virágosiak gyorsan nem változtatnak a dolgokon. Békés József Az elmúlt héten lázasan készülődtek üzemeink a koreai hétre. Munka verse­nyeket szerveztek, újításokon törték a fejüket, igyekeztek a munka menetét észszerűbben megszervezni, hogy minél sikeresebbé tegyék a „koreai hetet." Legtöbb üzemünkben megmozdult a koreai hét sikeréért az egész üzem. Fi­ai koreai hétre történt felkészülésük alatt a békeharc újabb, foko­zottabb szakaszát készítették elő. Min­denegyes túlteljesített százalékkal, minden órával, mellyel hamarább el­végzik mimájukat, a békét erősítik. Mindenegyes dolgozó tudja, hogy most, a koreai héten a békéért harcol. A békeharcot fokozza az is jaki már új normáját igyekszik túlteljesíteni és a békéért folytatja harcát az is, aki még a régi normákkal indal ugyan harcba, de ezzel a békeharccal már az új normák túlteljesítésére készül fel. Üzemi békevédelmi bizottságaink számos helyen ki is vették részüket a békeharc előkészítéséiből. Meglátták azt, hogy ha a békeharc fokozásáról van szó, akkor nekik elsőrendű fel­adatuk bekapcsolódni ebbe a harcba. De nem mondhatjuk ezt el általi,?os­ságba n. Igen sok üzem békevédelmi br Oo!dc;óíi?!í Alt» Iá ban f|cy fest a legtöbb községben a easövetkezeti raktár kö­rül az élet Nem így Virágoson. A termén yraktár környékén csen­des, délutáni nyugalom. A szövet­kezet aünahnazottai a hűvös iro­dában beszélgetnek. Olyan nyugod­tan, mintha már legalább egy hét­tel ezelőtt befejeződött volna a be­gyűjtés. Es valóban azt is mutatja a tábla a szövetkezet előtt, melyről többek közt azt lehet leolvasni, hogy a szövetkezet már 3.005 mázsa terményt gyűjtött be az előirány­zattal szemben, mely 1-099 mázsa volt. Ezek szerint a szövetkezet több, naint 150 százalékra teljesítette tervét De hiszen a szövetkezethez tar­tozó egyik község se teljesített még nemhogy 150, de 100, vagy akár 80 százalékra sem. Miféle számtani bukfenc eredményeképpen szület­hetett meg ez a 150 százalékos tel­jesítés? A megoldás egészen egyszerű: a szövetkezet teljesen valószínűtlen alacsony tervet állított be. Ennek megfelelően aztán nagy a szövetkezetben a megelégedettség. — Úgy 95. százalék fele állunk — mondja Kontár Ferenc, a szövet­kezet felvásárlója az érdeklődésre. Hogy ezt honnan veszi, azt senki nean tudja, mert hamarosan ki­derül, hogy az 1320 mázsás községi előirányzatból 882 mázsa van telje­sítve, anú cMg van közelebb a 95 százalékhoz, mint Makó Jeruzsá­lemhez. Nemcsak a szövetkezet felvásár­lója ringatja azonban magát ilyen tévhitekben. Gergely I.ászló elvtárs, a párttitkár is hasonló megelége­dett hangulatban van. Nem csoda, hisz őt is Kontár Ferenc tájékoz­tatta. Es Gergely elvtárs, meg a község többi vezetői is hittek Kon­tár Ferencnek, ahelyett, hogy ma­guk győződtek volna meg a való helyzetről így aztán szép nyugodtan a ván­dorzászlót várták, ahelyett, hogy a felvilágosító munkát szervezték volna. Mert felvilágosító munka nem folyik Virágoson. Az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztokkal úgyszólván senki nem törődik a községben. A földművesszövetke­zetnél nem működik agitációs cso­port, a dolgozó parasztokat nem keresik fel a népnevelők. SSinete? Hiss nsryís beviszi min­denki macától” — ez a vélemény uralkodik. Ezt mondja Parrag La­jos termelési felelős is. „Tudja itt mindenki, mi a kötelessége.” Persze, ha utána néznének, ő is, meg Gergely elvtárs is láthatnák, hogy az eddig elcsépelt , 40 dolgozó paraszt közül mindössze tizenhatan adtak le gabonát „C” vételi jegyre, ami azt bizonyítja, hogy ha a kö­telességükkel tisztában is vannak a község dolgozó parasztjai, mert ami „kötelező”, azt valóban le is adták A és B jegyre, csak éppen azzal nincsenek tisztában, hogy rnit vár tőlük a dolgozók állama, az ötéves terv, a béketábor. Ezt kellene megmagyarázniuk a népnevelőknek. Csak így van ered- mény, csak igy nem marad papíron a verseny a vállalás. Ha nem hiszik ezt a virágosiak, menjenek át a ver­senytársukhoz Mátokra, * *r*°" ecidig egy kivételével . egyes dolgozó paraszt azon­túl a 'mm 0 61 52állította be gaboná­énak Jt dmítvcsszövctkezetbe. Nem. azt is 5 -'kötelessége", hanem Hbornak. A leU.lSa, ,, ki vezetőké* Pár^ezet, a máro. ábrándokban. Tudták9*^ lök dolgoznak! CSépl°3ePnél "ápneve- 0 párttitkár, tn i vl Nándor elvlárs, a bíró, napón- íe‘áeres;k a cséplőgépekéi. Beszél­Izsó gyűlölettel utasították vissza a délszláv dolgozók a Tito-banda aljas rágalmait Határtalan lelkesedéssel éltették a Szovjetuniót, Pártunkat és a hős koreaiakat Szombaton és vasárnap a baranyai délszláv dolgozó parasztok lel. fees és mindent elsöprő erejű bclscgy üléseiken ismét állást foglaltak a Tito-banda aljas rémhírterjesztéseivel szemben. Ezeken a hatalmas töme­get megmozgató békegyüléseken a megye délszláv dolgozó parasztjai visz- szantasílották a Tito-banda cs ameri kai gazdái háborús uszítását. Min­denütt, a népes gyűléseken a kásád! hoz hasonló határozatot hoztak« amelyben kijelentenék, hogy sora'ltat még szorosabbra fűzik a magyar dolgozóikkal s a Szovjetamíó-vezetts béketábor harcában fokozottabban vesznek részt s azt termelő munkájukkal erősítik. Személy községben már jóval a gyű'és kezdete előtt zsúfolásig meg­telt az iskola erre • az alkalomra szépen feldíszített nagyterme. Dol­gozó parasztok, parasztasszonyok, ifjak, leányok színes népviseletben ültek a sűrűn elhelyezett székeken, padokon. A békegyűlést Bosnyák. Márián dolgozó paraszt nyitotta meg s üd­vözölte a jelenlévőket a helyi Béke­bizottság nevében s felkérte Zsií- kovics György délszláv előadót be­szédének megtartására. Zsifkovics György . délszláv nyelven íarlolla meg beszédét, melynek első részében foglalkozott a bélre tábor egyre növekvő erejé­vel s megállapította, hogy a dolgozó nép világszerte bízik a Szovjetunió és Sztálin elvtársban, a béke leg­főbb őrében- Ezután beszélt a hős koreai nép harcáról, amellyel a megye délszláv dolgozói is szolida­ritást vállaltak, amikor tehetségük­höz mérten hozzájárultak a kórház- vonat elküldéséhez. Zsifkovics elvtárs ezután rávilá­gított a Tito-terror alatt lévő test­véreik szomorú sorsára s megálla­pította, hogy Magyarországon a délszlávok ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a magyar dolgozók. — Mi délszláv dolgozók is szív- vel-lé!ekkel beálltunk a szocializ­must építők sorába — mondotta.— Község községgel, dolgozó paraszt dolgozó paraszttal párosversenyben teljesítjük kötelességünket. Ennek tulajdonítható, hogy a községben jól halad a begyűjtés s vannak olyanok, mint Horváth Pétemé és Krizics Mátyás, aki 800, illetve 550 százalékot teljesítettele a be­gyűjtésben. Mi délszláv dolgozók ez­zel válaszolunk a Tito-banda aljas rágalmaira s ezzel utasítunk visz- sza minden aljas támadást. Mi min­denkor híven követjük a Párt, Rá­kosi elvtárs útmutatását, mely jobb, boldogabb életet jelent — mondotta befejezésül. Zúgó taps és viharos lelkesedés fogadta a beszédet, majd Uzon Má­tyás arról szólott, hogy a Vörös Hadsereg mindenkinek, így a délszlávahnok is elhozta a szabadságol s mi ezzel élünk is. Mi most ter­melőcsoportban dolgozunk, de olyanban, amit mi vezetünk s nem a ku Iákok, mint Jugoszláviában. — őnékik az fáj, hogv cinkosai-1 kát elvitték a határ mellől s most nincs kivel összejátszani. De csak vigyék is el az olyanokat, akik a mi szabad, boldog életünkre tör­nek. Azoknak nincs helye’ köztünk. Mi itt akarunk építeni, dolgozni s munkánkkal védeni a béliét! Vesz- szen a Tito-banda! Éljen Sztálin elvtárs, éljen Rákosi elvtársi Hatalmas, orkánszerű taps fogad­ta a hozzászólást Éljen a Párt, él­jen Rákosi! — hangzott az ütemes kiáltás s a hatalmas lelkesedés nem hagyott alább akkor sem, amikor Miátovics Antal ifjú ígéretet tett, hogy a személyi délszláv ifjak váll­vetve még fokozottabb erővel har­colnak a Tito-banda ellen. Uzon Márk ígéretet tett, hogy a begyűj­tési versenyt tovább fokozzák. Bos­nyák Marian felszólalásában han­goztatta, hogy a magyarországi délszlávok segítik' a békéért folyó harcot, a hős koreai népet. A felszólalások után határozati javaslatot hoztak, melyben gyűlölet­tel utasítják vissza a rágalmakat, s lei jelen tik, hogy Magyarországon szabadon dolgozhatnak. A lelkes gyűlés az Lntemacionáíé hangjaival zárult be. Németi községben Krisztica Márk, a járási MEZOSZ vezetője beszé­dében' rávilágított arra, hogy a délszláv dolgozók teljesen egyen­jogúak politikai, gazdasági és kul­turális téren egyaránt. Ezt bizonyí­tották a felszólalók is. Kecskés Márk kisparaszt arra hivatkozott, hogy a kötelezi.5* beadása mellett 7 mázsát C jegyre adott le, de még 5 mázsát lead — mint mondotta ,a béketábor erősítésére". A többi felszólalók, Rizics Mihály, Peró Pa- rasics és a többiek azt hangoztat­ták, hogy a délszlávok egy ember­ként állnak népidemokráciánk mel­lett. 1 A szálántai délszláv dolgozó pa­rasztok is mind ott voltak a béke­gyűlésen és visszautasították a Tito- banda provokációját Eozsánovics Mihály arról beszélt, hogy: — Mi egyerJőek vagyunk a ma­gyarokkal s élvezzük a népi demo­krácia áldásait. Én a 2 hold föl­demhez még ötöt kaptam, a népi A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség egyik csoportja nem­régiben meglátogatott több Kiev-kör- nyéki kolhozt. Tapasztalataikról a moszkvai rádióhoz küldött levelükben számoln’ak be. Zöld Mihályné, a fejérmegyei Iszti- mér községbe való parasztasszony töb­bek között a következőket írja: „Életem legboldogabb idejét töltöm abban az országban, ahol a világ leg- fejlelteb és legjobban gépesített mező­gazdaságát láthatjuk ... Tegnap a Sztálin elvtársról elnevezett Kiev-kör- nyéki kolhozban láttam kombájnokat- Csodálatos gépek ezek. Egyidejűleg aratnak és csépelnek, már a tiszta szem jön ki a zsákba. Az egész gép csak hat . embert vesz igénybe. Jó kedvvel dolgozik itt minden ember. A szovjet demokr ódától s azon boldogan dol­gozom a szocializmusért, a békéért. Hasonlóan harcos békeakarattal szólották a többiek is, Sztivics Gyúró, Emberovics Mihály, Udva­ráé István, Markovics Miklós. Pécsudvardon az ünnepi beszéd után Bozsáncvics Mihály az alkot­mány biztosította jogokról beszélt. Kuti László saját példáját hozta fel, hogy mint egyszerű ötholdas kisparaszt irányíthatja községe éle­tét.*.. De — mondotta — sokan van­nak közülünk az államigazgatás magasabb őrhelyein is. Drávakereszturon, ahol mintegy 300-an vettek részt a békegyűlésen, a dolgozók gyűlölettel beszéltek a Tito-bandáról és ’ aljas rágalmaik­ról. Mindannyian arra tettek 'ígé­retet, hogy szilárdan állnak a Párt mellett és munkájukkal erősítik a béke táborát. Versenden az egész község apraja- nagyja résztvett a gyűlésen, melyen Helt József elvtárs beszélt Titoék hazugságairól. A beszéd közben számtalanszor felhangzott a taps és éljenzés és a felszólalók gyűlölet­tel beszéltek a Tito-bandáról. Az alsószentmártoni délszláv dol­gozó parasztok házainak ablakait Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei díszítették a gyűlés napján. A gyűlésen a felszólalók, Titrics Anna és a többiek hangsúlyozták, országunkat, békénket mogvédjük ha kell fegyverrel is, ■ bármely be­tolakodóval szemben is.” Révfalun Jeránt Mária beszéde után Sasing Jolán és Györkő Vil­mos, Felsöszentmártonban pedig Kecskés Gáspár beszélt arról, hogy a délszláv dolgozóknak ugyanazon jogaik vannak, mint a magyarok­nak. Ugyancsak lelkes hangulatú békegyűlést tartottak a nagykozári délszláv dolgozó parasztok is, ahoi egy emberként utasították vissza Titoék aljas hazugságát, azt, hogy a délszláv dolgozókat elnyomják. — Mi szabadon és boldogan élünk — mondták a felszólalók. — Ne­künk béke kell és vesszen a háborús uszítók cinkosa. emberek a városokban és falvakban egyaránt jól élnek. Farka Józsefné, cegléd-környéki pa­rasztasszony ezt írja: Most már saját szemünkkel győződhetünk meg a -kol­hozok népének kiváló munkájáról. Lát­tam a kombájnt, amikor aratott és csé­pelt. Láttunk gyönyörű ágas-búzát, ez­zel még most is állandóan kísérletez­nek. Láttam, hogyan élnek a kolhozpa­rasztok és- láttuk a kolhozparasztok munkájának eredményét is. Villany és rádió minden parasztházban van. Vág­nák kolhozisták, akik saját kis könyv­tárral rendelkeznek, tudományos köny­vekkel. Minden kolhoztagnak van te­hene, disznója, sok baromfija, legalább öt-ítz méhcsaládja. Sok mindent üzen­hetnék még, de ezekről majd odahaza fogok beszélni A magyar parasztküldöttség tagjai nyilatkoznak a Kiev-környéki kolhozokban látottakról zottsága habárain pihen. így áll ez a pécsi dohánygyár békevédelmi bizott­ságánál i3. A koreai gyűjtésnél még aktivizálta az üzem dolgozóit. Akkor még megvilágította a dolgozók c’őtt, hogy Korea harca; a mi harcunk is. Az eredmény nem is maradt cl. A do­hánygyári munkások is kivették részü­ket a gyűjtésből. békevédelmi bizottsága azon­ban ezzel befejezettnek vél­te munkáját. Megelégedett a gyűjtés sikerével. Talán megfeledkezett arról a biker- védelmi bizottság, hogy a koreai hét fokozott békebarcot jelent? Vagy úgy véli, hogy a pártszervezet népnevelői elvégzik helyettük is a felvil í'5r>-ítő munkát? Maga a gyár békevédelmi bi­zottságának titkára, Kelemen József elvtárs állapította meg: — Érezzük, hogy lenné feladatunk, hiszen az ellenség jó néhány jobb. 'deli szociáldemokrata személyében képvisel­ve van üzemünkben is. Csupán még passzivitásban várnak. Ml is a bekéért harcolunk. De nem tudjuk, hogyan ve­gyük ki részünket a békeharc szervezé­séből. Emellett nagy hiba az is, hogy a békevédelmi bizottság lobbi tagja nem nyújt kellő segítséget. Pedig töb­ben összefogva pagyobb eredményt tud­nánk elérni!“ KKemen' elvtárs rámutajott a bibik egy részére. A bizottság tagjai nem jönnek össze megbeszélésre, nem fog­ják össze munkájukat. Emellett azon­ban döntő hiba az is, hogy a pártszer­vezet sem ad szempontokat a bizott­ságnak, nem segíti őket munkájukban. A hétfői napon elkezdte fokozott békehareát a dohánygyár valamennyi dolgozója is. Nagy lendülettel kezdte el a koreai hetet. Amit a békevédelmi bizottság elmulasztott az előkészüle­tekben, azt pótolhatja a karcai hit végrehajtásánál. Első feladatuk, hogy levetkőzzék a passzivitást. Vegyék fel a kapcsolatot a pártszervezettel. Kér­jenek támogatású A röpgyülésekeu a “bíkevédelmi bizottság is aktívan mű­ködjön közre. Ismertessék a dolgo­zókkal a koreai hősök elszánt harcát, melyet az imperialisták ellen győzel­mesen vívnak. A munkahelyeiken ne szűnjenek meg egyetlen percre sem konkrét felvilágosító munkát folytatni. Igyekezzenek elsajátítani a Párt nép­nevelőinek, a bolsevik agitátoroknak módszereit. Világítsanak rá arra, hogy mennyivel könnyebb a munkapad mel­lett loltyatr.i a bckcharcot, mint a ko­reaiaknak a fronton. És azok mégis milyen töretlen lendülettel vívják har­cukat. Járjanak elöl valamennyien sze­mélyes jó példával a koreai hét verse­nyében ágy, mint Kelemen elvtárs teszt. tehát valamennyi dől* gozó békcjiarcát- Röp- gyüléseken értékeljék ki a békeharc állását. Készítsen o bé­kevédelmi bizottság villám faliújságot. Adjon ki külön villámokat. Ezekben a villám faliújságokban névszerint von­jon párhuzamot az egyes dolgozók ős a koreai hősök békeharca között. De ugyanakkor személyszerint leplezzék le azokat is, akik az ellenség ügynö­keiként aláaknázzák békeharcunkat. Éles szemmel kísérjék figyelemmel a jobboldali szociáldemokraták tevékeny­ségét és konkrétan leplezzék le mes­terkedéseiket. Éberségükkel segítsék a pártszervezet munkáját. A felhozott példából okulhatnak azon üzemek békevédelmi bizottságai is, melyek hasonló módon alszanak hóhéraikon. A Magasépítési NV béke- védelmi bizottságának, vagy a komlói aknák békevédelmi bizottságainak a fel­adata ugyanaz, mint a dohánygyáriaké. Minden vonalon a békéért folyik a harc. Ebből a harcból pedig nem ma­radhatnak ki békevédelmi bizottságaink sem. Vegyék ki részüket n koreai hét sikeréből úgy, hogy a koreai hét harci tapasztalatai maradandónk legyenek. Miivizáli.1!( 3 ovár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom