Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-08 / 182. szám

NÄPtO 1559 AUGUSZTUS 5 Nagyszerű eredmények születtek Moszkvában a Testnevelés Napján rendezett versenyen „TARTÓS BÉKÉÉRT _ NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT4 Vasárnap a magyar atléták részt- vettek Moszkvában a Testnevelés Napján rendezett nagyszabású atlé­tikai versenyen. A legjobb szovjet és magyar atléták újabb találkozó­ján ismét kitűnő eredmények szü­lettek. Részletes eredmények: 200 méteres férfi síkfutás: 1. Szuharjev (nz) 21.4 ossz »szövetségi csúcs, 2. Szanadze (sz) 21.5, 3, Szebeni (m) 21.6, 4. Karakulov (sz) 21. 7, 5. Bán­halmi (m) 21.9­200 méteres női síkfutás: 1. Turova (sz) 25.1, ossz szö­vetségi ifjúsági csúcs 2. Maisina (sz) 25.3, 3. Duhovics (sz) 25.4, 4. Erdödi (m) 25.6 országos ifjúsági csúcs, 5. Bácskai (m) 25-7, 6. Kohász (m) 25.9. Női diszkoszvetés: 1. Dumbadze (sz) 50.24, 2. Szumszkája (sz) 48.17, 3. Arzumanova (sz) 45.22, 4. Bagr- janceva (sz) 44.84, 5. Ponomajeva (sz) 44.58. 6. Józsáhé (m) 42.19 or­szágos csúcs. Gerelyvetés férfi: 1. Ijevle (sz) 64.73, 2. Szoínyikov (sz) 63.32, 3. Valman (sz) 61.85. 4. Várszegi (m) 60.56, 5. Rákhely (m) 52.59. 4 músofhk félidőben sokkol robb voH a Lokomotív Gereiyhajitás női: 1. Zibina (sz) 47.37, 2. Nabokova (sz) 45.81, 4. Umbrai (mj 38.96, 4. Vicsics (sz) 33.40. Súlylökés női: 1. Andrejeva (sz) 13.97, 2. Szevrjukova (sz) 13.03, 3. Fejér (m) 11.97. 100 méteres férfi síkfutás: 1. Szu­harjev (sz) 10.4, ossz szövetségi csúcs beállítja. 2. Szebeni (m) 10-5, 3. Karakulov (sz) 10.5, 4. Murajev (sz) 10.6, 5. Szanadze (sz) 10.3, 6. Goklo- vúnyi (m) 10.8. 80 gát: 1- Csudina (sz) 11.3, ossz szövetségi csúcs beállítva, 2. Jaku- seva (sz) 11.5, 3. Gokieii (sz) 11.6. Súlylökés férfi: 1. Lipp (sz) 16.93 ossz szövetségi és Európa-csúcs, 2. Grigalka (sz) 15.66, 3. Tutyevics (sz) 15.37, 4. Lévai (m) 13.S7. Diszkoszvetés férfi: 1. Klics (rn) 51.76, 2. Iszajev (sz) 49.27, 3. Hor- váth (rn) 47.43. 100 méteres női síkfutás: 1. Torova (sz) 12.1, ossz, szövetségi csúcs, 2. Szecsenova (sz) 12.1, 3- Maisina (sz) 12.1, 4. Gyarmati (m) 12.2 országos csúcs beállítva. A verseny többi számát a nagy eső miatt nem tud­ták lebonyolítani. P. Lokomotív—Dinamó 7:2 (1:0) £mLéJtezÁs &ztattu,zla0$zki$f'CL Moszkva egyik kicsiny utcájában egy ház homlokzatán márványtábla van, melyen ez a felirat olvasható: „Itt élt és dolgozott haláláig 1938. augusztus 7-ig a híres szovjet mű­vész Konstantin Sztaniszlavszkij, a moszkvai Művész színház alapítója”. Sztaniszlavszkij működése elvá­laszthatatlanul hozzátartozik a színművészet legvirágzóbb korsza­kához. Forradalmi módszerei a szín­játszásban, a rendezés terén, és szí­nész nevelésének új módszerei óri­ási befolyást gyakoroltak a jelen­kori színpadi művészet kifejlődé­sére. ifiméiéti munkái: „Életem a mii- vészeiben”, „Hogyan lehetünk színészek, és önéletrajza is, megol­dotta azokat a problémákat, melyek egy és háromnegyed évszázaddal ezelőtt a lángeszű Diderot, a művé­szeti kritika megalapítója adott fel. Sztaniszlavszkijnak „szenvedélye” volt a színház. Már gyerekkorában „színházat játszott” testvéreivel és 25 éves korában már művészi ön­képzőkört alapít „Moszkvai Művé­szeti és Irodalmi Társaság" néven- Itt vívja első csatáit és itt rendezi első előadásait. Már ekkor könyör­telen szigorral bírálja saját játékát, leleplezve minden nagyképűséget, hamis hangot és utánzásravaló tö­rekvést. Munkája jó úton halad és barátai biztatják is. Köztük nem kisebb személy, mint Gorkij, akihez szoros barátság fűzi. Ugyancsak ebben az időben ismer­kedik meg Nemirovics Dancsenko- val és közösen megalapítják a Mosz­kvai Művész Színházat. A színház alapítása alkalmával Sztaniszlav­szkij kidolgozta az új színház prog­ramját és művészetének ideológiai alapját. Harcol a könnyű és szélső­séges naturalizmus befolyása ellen, a naturalizmust ugyanis ebben az időben egyesek úgy tekintették, mint a „modernség” legmagasabb fokát. Sztaniszlavszkij részére a színház nemcsak szellemi szórakozást jelent. A színház igazi célja a nézők neve­lése, hogy észrevegyék „a nép által alkotott eszméket.” Ezt a célt nem U*ict másképpen elérni, csak a drá­mai mű ideológiai tartalmának ki- hangsúlyozásávnl és azzal, hogy a színpadi kifejezésmódot alárendelik a bemutatott darab ideológiai céljá­nak. A Sztaniszlavszkij által alapított Művész Színház, — a kilencszázas évek minden nehézségei ellenére _ a m űvészet területén a realizmus bástyája volt. Az erős elnyomás alatt, — mely az 1905-ös forradalom bukása után érte el legmagasabb fo­kát — azonban nem tudta azt a hi­vatását betölteni, amit Sztaniszlav­szkij szánt a színháznak. Csak 1918-ban, a Nagy Októberi Forrada­lom után képes Sztaniszlavszkij lét­rehozni a valóban népi színházat. A legnagyobb gondossággal Szla- niszlavszkij válogatta azokat a da­rabokat, melyeket műsorra tűzött. Üj megoldásokat keres a rendezés­ben, olyan technikát, amely szín­padra viszi a való életet, a gondo­latok és érzelmek élő kifejezését. Háborút hirdet a dagályosság, a nagyképűség és az elavult megszo­kás ellen és követel a színésztől egyszerűséget, őszinteséget. Szta­niszlavszkij szerint „a színész köte­les megalkotni magának szerepét, feltárni a megszemélyesített alqk belső életét, a szereplők pszicholó­giáját.“. Hosszú évek keresése és kísérlete­zései után létrehozza azt, amit ma „Sztaniszlavszkij-módszernek" vagy „tiszta, egyszerű taglejtés módsze­rének” neveznek. Sztaniszlavszkij mindig kihangsú­lyozza, hogy a jó színész legfonto­sabb értéke a színpadi művészetben a, művészi átélés. A színész átérzése: tehetségének fokmérője. Hangsúlyoz­za, hogy egyetlen „rendszer", vagy „módszer”, amit a szerep tanulása közben alkalmazunk, nem pótolhat­ja a színésznél a művészi átélést­Sztaniszlavszkij „tiszta, egyszerű taglejtési módszere" az átérzés fel­szabadításának eszközévé vált a művész számára. Módszerét a „Tar- tuffe” ■ szlnrehozatalánál próbálta ki elsőízben. Az előkészületek három évig tartottak és a siker bebioznyí- tott-a rendeczerének helyességét. Sztaniszlavszkij hangsúlyozta, hogy a színésznél nemcsak az a fon­tos, hogy a technika a kisujjában legyen, a technikát alá keli támasz­tani ideológiai és etikai szempontból is. A színész nevelésénél döntő be­folyása van az ideológiai nevelés­nek és ahhoz, hogy valaki alkotó színész legyen, fel kell emelkednie kora haladó eszméinek színvonalára, mélyen kell éreznie és meg kell is­mernie népének' törekvéseit. Gztaniszlavszkij követője és foly- tatója az orosz forradalmi és demokratikus kritika hagyományai­nak, mely a színházat a nevelés esz­közének, valamint a kor haladó de­mokratikus eszmei tanítása hirde­tőjének tekintette. Lelkesedéssel üd­vözli a szovjet hatalmat, amely le­hetővé tette, hogy színházban létre­hozza a „művészet és a nép egye­sülését”, tehát azt, amiről mindig álmodozott. „A színész népének szolgája, a színház az élet tükre”. Ez az a jel­mondat, amely tömören foglalja ősz- sze Sztaiűszlavszkij pályafutását és amely ma is ott lebeg n szovjet nép művészeinek szeme előtt. Vezette: Megyer, Verseny-utca, 3000 néző. P. Lokomotív: Nagy II — Kelenfi, Szuroffka, Szegedi — Meggyes, Nagy — Vezér, Zombori, SzöUősi, Túra, Horváth. — Dinamó: Karcagi — Bárdossi, Gróf, Kresz — Ráfi, Hanga — Németh, Opova, Horváth II, Keszler. Longauer. Tapogatódzó játék után a Di­namó lendül előbb játékba, a 9. percben Keszler Németh beadását a védőkbe lövi. Szép jobboldali Di­namó támadás végén Opova á ka­pusba vágja a labdát. Horváth II nehéz szögből kapu mellé gurít. Lassan feljön a Lokomotív. A 28. percben Horváth elfut a szélen, a Dinamó védelme leáll, a szélső lö­vése a jobb kapufa éléről a hálóba vágódik. 1:0 a Lokomotív javára. Tovább támad a Lokomotív- Bnr- dossi hazaadását Zombori elcsípi, lövése alig kerüli el a kaput. « A szünetben a Dinamó változtat összeállításán. Bence III a balhát­véd, Bence II a jobbszélső. Fordu­lás után a vasutasok mindjobban játékba lendülnek. Az 5. percben Vezér lefut, a szélen beadását Szöl- lősi értékesíti, 2:0-ra vezet a Loko­motív. A 17. percben Bence II szög­letét Longauer befejeli 2:1. A 21. percben formás vasút támadás fut a pályán, Vezér éles lövése a jobb felső sárokba vágódik. 3:1. A 23. percben Karcagi helyére Krausz áll be. A 30. percben a középre hú­zódó Vezér Horváthoz játszik, a szé'ső pár lépést tesz a labdával, majd a hálóba lő, 4:1. A 33. perc­ben Horváth átjátsza magát a vé­delmen, átgurít a befutó Szöllősi- nek, a középcsatár lövése a hálóba köt kL 5:1. A Dinamó védelme megzavarod ik, kapkodni kezd. A 35. percben Bárdossi és Bence III megsérül. Bárdossí végleg kiáll. Horváth II lesz a jobbhátvéd. A 42. percben Szöllősi labdájával Vezér kiugrik, és a kifutó kapus mellett a hálóba gurít. 6:1. A 44. percben Bence II szépít az eredményen 6:2. Az utsoló percben Horváth állítja be a végeredményt. 7:2. A Lokomotív a második félidőben döntő fölénybe került, csatársora sokkal eredményesebbnek bizonyult, mint a Dinamó hasonló csapatrésze. Az újhegyi csapat védelme hamar megzavarodott és feltűnő volt, högv a Dinamó játékosok Áicm- bírták végig a második félidőt. Egyénileg Nagy II, Meggyes, Szöllősi, Hor- váth, illetve Opova és a három gól ellenére Karcagi. Longauer játéka megfelelt, Hangénak még kevés az edzése. Jól látszott a BTC vélte ma SzékesfelténtérGtt PBIC-SzéMeliérváti Lokomotív 2:1 (1:9) Vezette: Kircher. Székesfehérvár, 2500 néző. BTC: Krausz — Lukács, Solymár, Barar.yi — Lichlncr Rákó­czi _ Katies, Bognár II., Léber, Letpám II-, Karácsonyi. — Szív. Lo­komotiv: Kiss II. — Várnai, Szc'ss, Szőke — Papp, Márhoffer — M!S.«a> Zolleri. Rein, Tass, Papp, Márhoffer. A BTC lendül előbb játékba, csa­társora egymásután, vezeti tamadasait, a hazaiak védelme azonban )ol a.l a lábán. A 23. percben Karácsony: le­fut. lövése élesen vágódik a /ooo sa­rokba. 1:0 a BTC javára. A fehér­váriak lefutásokkal Mserlctcznck, eredménytelenül. Fordu,ás után a ha­zai csapat kerül fölénybe. A B1C védelmére nagy munka hárul. Soly­márral az. élen, mindent mentenek. Lassan kiegyenlítődik a játék, mind­két csapat kiveszi részét a támr.dá-- sokból. 18. percben Boignár tör kapu­ra, Karácsonyihoz játszik, a széhö a BTC második gólját lövi. 2:0. A íc- hérváriak nagyon bclcfckiisznek a já­tékba és Szeles révén sikerült szépí­teniük. 2:1. A BTC javuló játékkal, megérde­melten szerezte meg a győzelmei. Különösen a védelme játszóit kitü­nően/ Egyénileg Solymár, Rákóczi, Lichlncr, Karácsonyi, illetve Szeles és Papp játszott kifogástalanul. * a csehszlovák és a magyar röp­labda váloga'tolt Budapesten mérkö- zöti egymással. Úgy a férfi, mini! a női mérkőzést a csehszlovákot nyer­ték 3:0 arányban. * A vasárnapi úszóverseny után bonyolították le a Textiles—ÉDOSZ bajnoki vízilabda mérkőzési!. Textiles —ÉDOSZ 3:2 (1:1). Izgalmas méTkö- zé i vívott a kél csapat. A második félidőben nagy küzdelem alakult ki. A Text Ebesből: Antal, Horváth és Salamon, az ÉDOSZ-ból: Fábián. Né­meth és Kakas játszóét jól. * Villány—P. Lombik 3:2 (2:0). II. oszlúlyú osztályozó. A villányiak szépen jálszot'taik, a Lombik nem ta­lálta fel magát a nagy szélben. * NB I. csapataink barátságos mér­kőzésének eredményei: ÉDOSZ— BDSE 5:4, Tatabányai Túrna—Bp. Gázgyár 8:1, Dorogi Tárna—VDTK 4:2, Vasas—Kecskeméti SZTE 4:1, Dózia—Szolnoki Dózsa 11:2. Csepeli Vasas—Diósgyőri Vasas 3:1, Salgó­tarjáni Tárna III. Iker.—Textil 4:3. * Budapesten a MÉMOSZ országos atlétikai ver envén Söjtór j P. Fő­iskolai DISZ versenyzője a férfi súly- dobá ban 14.800-as idei legjobb ma­gyar ere dm é n n ye'l győzött. * Dinamó II.—Lokomotív II- 4:3 (1:3). A Dinamóban Lengyel- Horváth. L, a Lokomgfívban Ilirczi, Fönai He­gyi és Göll'hnger is játszok:. A máso­dik félidőben kerekedett felül a Di­namó. * Szombathelyen rendezték meg az országos vidc&i -ieniszbajnokrágokal. A férfi crflpatversenyben a pécsi Er­dőgazdaság, a női csapáívcrscnybcn a Pécsit KASÉ győzöl4’, a részletes eredmények a szerdai számunkban. Jobban szórahozik « nyári kupa mérkőzéseken, ha szel vény is van a zsebébrit Nevelőink az új tanév sikeréért As elmúlt tanévben általános isko. lat pedagógusaink munkája jelenlős fordulatot vett a szocialista nevelő­munka irányában. Különösen két ese. meny gyakorolt döntő hatást neve­lőink életére és munkájára s általá­ban az egész általános iskolai front­szakaszra. Az egyik, a pedagógusok fizetés­rendezése, régi kérdést oldott meg. i’ánnnk és népi kormányza­tnak újból bebizonyította, hogy a nevelői munka építésünk egyik leg­fontosabb része és hogy a múlttal szemben döntő változás, fokozott meg­becsülés illeti az új, szocialista em­bertípus kialakítóit. Bebizonyította, hogy ez a megbecsülés nem szólam, hanem a legkézzelfoghatóbb valóság. A pedagógusok jelentős életszínvo­nal-emelkedése még jobban elősegí­tette felelősségteljes munkájukat. A másik döntő segítség •Pártunk bí­rálata és határozata a VKM-mel és általában az egész nevelésügyünkkel kapcsolatban. Az ellenséges ideológia cs aknamunka felszámolása, a bur­ásod és klerikális reakció elleni fo­kozott harc s vele párhuzamosan a marxizmus-leninizmus szellemében tör. ténö nevelési elvek alkalmazása és az új tankönyvek kiadása általános iskoláink területén is nagyfokú vál­tozást jelentett. Pedagógusaink döntő többsége — Így általános iskolai tanítóink taná­raink nagyrésze is — megértette és munkával igyekezett megvalósítani az elébetűzött nagy feladatokat. Bár ezen a téren még vannak hiányossá­gok, mégis számos kérdésben jelentős eredményt, előrehaladást értek el. X határozat csyilt legfonto­sabb pontja volt a beiskolázások si­keréért vivott harc s vele kapcsolat­ban a munkás és dolgozó parasztszár. mazású tanulók továbbtanulását biz­tosító fokozott segítségnyújtás. Álta­lános iskolai tanítóink és tanáraink lelkesedéssel és jó munkával vették ki részüket ebből a küzdelemből s a itűnó középiskolai beiskolázási ered­mények azt bizonyítják, hogy ezen a téren is győzelmet arattunk. A burzsoá nevelési elvek kiszorí­tása s az ellenséggel, elsősorban a klerikális és kulákreakcióval folyta­tott harc is kiélesedett. Az iskolák nagyrészében a nevelők a tanulókkal és a szülői munkaközösséggel lelíedte és leleplezte továbbtanulásunk, szo­cialista építésünk, békénk ellenségeit. Felvilágosító, nevelő munkánk követ, kezménye a beiratások csaknem száz. százalékos sikere és hittantanításról való nagyfokú lemorzsolódás is. Ezen a területen, különösen a klerikális re­akció elleni küzdelem terén, még akad tennivaló. Nem szabad a sike­rekkel megelégednünk, még fokozot- tabbá kell tennünk az ellenség egyre aljasabb mesterkedései ellen a har­cot. Ez elsősorban a tanítás marxista- leninista elveken felépülő módszeré­vel s különösen a fermészettudomá- nyos oktatás alaposságával és foko­zásával érhető el. A materialista vi­lágnézet elmélyítése és a tudományok megkedveltetése elengedhetetlenül fontos feladatunk. ­IV.t viszont csak úey érhetjük el, ha főként és elsősorban nevelőink képezik magukat, igyekeznek kibőví­teni tudásukat, ismereteiket. Ezt a célt szolgálja a kétéves egyéni tanu­lás is, melynek eredményéről minden félévben vizsgán számolnak be a ne­velők. Az első ilyen vizsgára már szeptemberben sor kerül. Az általános iskolák pedagógusai­nak igen fontos feladata a nyári fog­lalkoztatás. Az úttörőcsapatok és paj­táscsaládok keretében nem egy he­lyen igen komoly munka folyik. A legtöbb iskola a pedagógusok és a szülők vezetésével összelogja, foglal­koztatja a tanulókat a vakációban. Komoly segítséget nyújtottak úttö­rőink az aratási és cséplés-begyüjtési munkáknál. Számos helyen, mint. pél. dául Püspöklakon, a tanulók kender-, len- és mákgubógyiijtésben vettek részt és jelentős összegeket keresték, melyet csapatuk fejlesztésére és tá­borozásra fordítanak. Püspöklakon négyezer forintot kerestek az úttörők és most a Balaton mellé indulnak la­borba. A nevelők, uttörővezetök irányítá­sával nagy sikerük van a hétvégi he. lyi táborozásoknak. Szombattól hétfőig a pajtások táborba szállnak és vá­szon- vagy lombsátorban, uttöröfog- lalkozással, szórakozással töltik a hétvégét. Vasas I., Görcsöny, Baksa és más községek úttörői igen lelke­legújabb 'zárna megjelent. A lap közli Sztálin elvtárs válaszait Szanzsejev Bjellkin. Furer és Holopov elvtánsak leveleire. A lap vezércikke a Kínában vég­bemenő hatalmas demokra'ikus át­alakulással foglalkozik. A lap első oldalán híreket közöl, amelyek tanúsítják, bogy a világ kü­lönböző országaiban sokmillió ember tevékeny harcot folytat a fokozódó háborús veszély és az angol-ameri'ka, imperialista háborús gyújtogatok e1- Cen. Mehmed-Sehu, az albán munkás­párt központi bizottsága titkára c’k- kében leleplezi a fasiszta Tito klik'k ügynökeinek az Albán Köztársaság ellen irányuló felforgató tevékenysé­geit. Otto GroCewohl, a Német Szo­sen vettek már részt ezeken a tábo­rokon. .lelett m'ís iné ír az Ifjú Turista’ Mozgalom is. Idén ennek keretében számos csapatunk Budapestet és a csillebérci úttörőtábort látogatta meg. Pedagógusaink nyári munkájának fontos része a bukott, gyenge vagy képességükhöz mérten jobb eredményt elérhető tanulókkal való foglalkozás, korrepetálás is. Ez szinte kivétel nél­kül, minden iskolában lolyik. Az új tanév előkészítéséhez a könyvtárak és szertárak rendezése mellett a tan. menet elkészítése és a beiskolázás teljes sikeréért folytatott, agitációs munka is- hozzátartozik. A tanköny­vek 2—3 könyv kivételével már min­den iskolához kellő számban megér­keztek. Kiosztásuk zavartalanul folvik. Idén már nem lesznek, a tavalyihoz hasonló tankönyvellátási problémák, A beiratkozások döntő mértékben megtörténtek. Baranyában például 04 j százalékos a beiratkozott tanulók száma. Idén mintegy 45 ezren, két­ezerrel többen tanúinak a megye ál­talános iskoláiban. Arra kell töreked, ni. hogy szeptemberben a még hátra­lévők is maradéktalanul beiratkozza, nak. yeie'íiinli. s/ii’íiiji!í és tanu­lóink tartsák továbbra is harci kér­désnek a továbbtanulást, tekintsék a szocialista építés és a békéért vívott harc fontos fegyverének a tanulás, az iskola minden kérdését. Határozot­tan, félreérthetetlen eréllyel verjenek vissza minden munkájuk ellen irá­nyuló ellenséges támadást s a szünidő tennivalóinak még alaposabb végre­hajtásával készítsék elő a jövő tan­év új, nagy sikereit, cialisla Egységpárt elnöke ,,a Demo­kratikus Németország Nemzeti Fron - jának feladatairól“ írt cíiklket. A „Sztálingrádi csata” cfmű szov­jet film Sanghájban is nagy sikert aratott. A filmet két hét alatt több, mint 150.000-en nézték meg. * Bukarestben megkezdődött a Ro­mán Népköztársaság írószövetségé­nek az ifjú írók részére rendezett országos értekezlete. Az értekezle­ten igen sok fiatal író és művész jelent meg. az egész országból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom