Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-27 / 199. szám

a nm 'AoeoszTOS 5f NAPLÓ Egy dolgozó paraszt a. sok közül, akinek Csömör János meghozta a választ ^ SZOVJETUNIÓBÓL Gacsa Jenő tíz holdja ott húzódik el a falu alsó végében. Ahány holdja van, annyi darabban, szana- asét található meg. 3 nem is mind *z övé. Hárem családja van s vele él öreg édesapja és anyja. A legidő- eobb gyerek már közel jár a 16 év­hez, a másik még kisebb. De már ők is megfogják a kapa, sőt a na gyóbbik még a kasza nyelét is - sok dolog van a földdel, segíteni kell nekik is. Gacza Jenő annyit dolgozott, bogy két másik embernek is sok tenne. Kora hajnaltól késő eslig húzta az igát és bizony a tikkasztó melegben délfelé már karikák tán coliak a szeme'előtt. De csak húzni kellett" a kasza vagy kapa nyelét, ballagni kellett tovább az eke után, késő estig s másnap kezdődött az egész élőiről. Ezért mondják róla KöUteden, hogy jó gazda. A felesége is dolgos asszony, aki éjt nappallá tesz, hogy rendben legyen a föld, do a ház is, meg a gazdasági udvar fiiéi is látszik ez, példás rend van a ház körül. A fé­szerben ott áll a kocsi, mellette vetőgép, vaseke és a bo­rona. Az istállóban két szép pejkó ropogtatja az illatos szénát, a mé­rik. oldalon fiatal üsző kérődzik csendben. A háromrekeszes sertésól nem üres, nyolc süldő szuszog az egyikben, két göbe a másikban. A süldők közül négy szerződéses, nem­sokára szállítja őket Mindezt negyven év fáradságos, küzködéssel teli munkájával szerez­te. Sokszor napokon át üres leve­leit és kenyéren éltek — a föld nem cokat hozott a konyhára. A ...Javakat is úgy vette, hogy előtte amit csak tudott, eladott. Most már megelégelte az állandó hajszát, gür­cölést Jó lenne valahogyan jobbra fordítani a sorsot, könnyebb munka, több termés. Tudja, a gépek meg­könnyítik a munkát. Az lenne jó ... De hogyan? Gondolkodott ezen már sokat é« ilyenkor mindig eszébe jutott a ter­melőcsoport. Hallott már sok min­dent róla, jót, rosszat egyaránt. De különösen sokat a rosszból. Tj 1 T-j időd van már visz- Ncm SCf. J sza — mondogatták "■ ■ néki — most a kö­zépparasztokra kerül a sör. A cso­portba meg be sem fogadnának. — Nem- hitte el az ilyen kutak me­téltet. — mert ezt azok fújták — de gondolkodóba ejtette . 6-r— Mért . ne vennének be a cso­portba — mondta feleségének — hisz becsületesen elvégezzük a mun- kánkat. S gondolatai megint csak a csoport felé szálltak. De jó lenne többet, sokat tudni arról, hogy azok hogyan dolgoznak s valakitől meg­hallani az igazságot. — Hallottátok, Csömör Jani a Szovjetunióba megy — jött hozzá­juk egyik nap valaki — s a saját •remével látja majd a holhozokat. Az ünnepélyes búcsúztatáson 6 is ott volt és sok mindenre kérte meg Csömör Jánost, mert mint mondta neki: A választól teszem függővé, hogy be'épek-e a csoportba. Amíg Csömör János oda volt a Szovjetunióban, a faluban ntár szer­vezték a termelőcsoportot. Esténként n községházán gyűltek össze és ő is •ott volt. De még nem határozta e! faagát, belép-e. nem-e. Még nem bizonyosodott meg, hogy • tényleg jó-e a csoport, s igaz-e, hogy ott vidámabb, szebb az élet. Először mmdenről, ami kétes volt' előtte, biztosat, akart tudni, meri az utóbbi napokban 'újabb híreit járták át a községet és ezek eljutottak hozzá is. azzal állt eléje, hogy ó bizony nem akar a csoportba menni, mért, ott, amint hallotta, még az evés is közös. Sokat rágódott, töp­rengett a hallottakon, de azért re­mélt is. Hátha nem Is igaz a sok szóbeszéd, csak a kníákok riasztják « dolgozó parasztokat. Azért estén­ként él-elment a községházára és olyankor kissé' megnyugodott. Azok is beszéltek neki, hogy mért nem lép be, meglátja. Jobb lesz ott. De ő nemet intett s mindig csak azt mondta: — Éli megvárom Janit, csak aztán döntök'. Augusztus 17-én, csütörtökön örömhír száguldott végig a falun: Estére itthon lesz Csömör Jani. Gacza Jenő és felesége Is ott" állt a hatalmas tömegben és várta Csömör Jánost, akitől biztatást remélt, aki­nek szavaiból biztosan hallja a igazságot. Ú volt az első. aki a cső dálatos Szovjetunióból hazaérkezett Csömör Jánost.meleg baráti kézszo­rítással fogadta. Érezte, hogy Csö­mör ervtárs kemény kézszorításában, csillogó szemében biztatás van,, mely azt mondja: légy nyugodt, meghoz­tam, amit kértél. Aznap nem sokat tudott, meg tőle, de másnap már kora reggel ott volt CsomoréknáL S Csömör elv tára be­szélt neki, a gyönyörű 'szovjet«{föld­ről, a sok ‘gépről, a,boldog, megelé­gedett emberekről. : • beszélt neki. hogy a kolhozparasztok nak y an tehen ük, any ad i sznó jók. Hízó röfög az óljukban « számtalan baromfi kapar az udvarban. Minden­kinek szép háza van,, szép bútor, rádió villany, szőnyeg ét, csipkefüg­göny a szobákban. Olyan metszett Pvegcdényeliet látott, hogy itthon éld múlnának. — Boldog, vidám emberek ők, akik felszabadultak a föld igája alól, s jó űrről is módban élnek. A répaszedő, kuko- ricatörő,. kapálógépek, na nieg a kombájn elvégzi helyettük a munka nehezét. Szórakozásra, tanulásra is van idejük, — mondta neki Csömör elv társ. .Abban a napban még számtalan­szor elment hozzá kérdezősködni s hazaérve örömmel újságolta a fele­ségének, hogy mit hallott. — Hát ha így van — mondta férjének — ak­kor lépjünk mi is be. — S ahogy ezt mondta, boldogan ölelkeztek ősz. sze — mindketten rátaláltak a he­lyes útra. Másnap, Alkotmány ünnepén, ün­neplőbe öltözve mentek a községhá­zára, s az ünnepség előtt odamentek Csömör elvtárshoz. — Elhatároztuk, mi is belépünk a csoportba — mondta ki a nagy szót. — Meggyőződtünk szavaid titán, hogy ez a jobb, ez a szebb. Mind a ketten belépünk. Bocz József. Dőlsozóink minden levélben meeirjrik: „Szereietcsomagjainkkal is tiltakozunk az imperialisták koreai barbársága ellen“ U asszmty Nap mint nap olvassuk az újsá­gokból az egész világ népeinek erő­teljes tiltakozását az imperialisták barbár koreai agressziója, a koreai békés lakosság vadállati bombázása, legyilkolása ellen. Az imperialisták terrorja ellen élesen tiltakozik első­sorban is a Szovjetunió, a vílágbéke legfőbb őre. Maiik elvíárs a Bizton­sági Tanácsban az egész világ előtt leleplezi az imperialisták gaztetteit, de ugyanígy tiltakozik az imperials- ták barbársága ellen a magyar dol­gozó nép is. Táviratok ezreiben köve­telik az imperialista agresszió azon­nali beszüntetését. Baranya dolgozó népe is ismételten felemeli szavát ez ellen a minősíthetetlen támadás ellen Levelek ssáaalbaií követetik az imperialista csapatok kivonását Koreából, megfogadják, hogy a mun­katermelékenység emelésével, a mun. kaverseny fokozásával válaszolnak az imperialistáknak s ugyanakkor szere- teícsomagok küldésével enyhítik az imperialista banditák garázdálkodá­sait, kegyetlenkedéseit. „Valamennyien készségesen küld­jük rokonszenvünk kifejezéseként sze- retétcsoráagjainkat a has koreai nép­nek— írják1 levelükben Bállá Imré- néék,‘ Brassói Józsefnéék, Balázs Kál- mánnéék. Mohó Lászlóét, Sípos La- josék —1 szeretetcsomagjainkkal sze­retnénk egy-egy barázdát a koreai nép homlokáról és egy-egy könny­cseppet letörölni arcukról . . . Nem akadt egyetlen dolgozó sem közlünk, aki megtagadta volna a szeretetcsomag küldését....... Hasonlóan fejezik ki szeretet ükét a Ruházati Rolt NV dolgozói is, amikor szerctcfcsomagjaikat' elküldik a koreai hősöknek. A pécsi Útfenntartó NV dolgozni így írnak levelükben: „Mi is megindítottuk a szeretctcsomagnk kül­désére a gyűjtést. A kicsiny csoma­gokban azonban nem csupán azt a kis értéket, a tartalmát küldjük el Ko­reába, hanem elküldjük benne szirtink minden melegét, szereidét, rokonszenoiinkef. szabad­ságharcuk iránt, mely hatalmasabb minden anyaginál". A pécsi Élelmezési Dolgozók műso­ros családi estet rendeztek és ennek bevételén 1.600 forinton is szerctet- csomagot küldenek Koreába. A pécsi Városháza dolgozói Béke-védelmi Bi­zottságukon keresztül tiltakoznak az imperialisták koreai kegyetlenkedései, vadállati barbársága ellen. „Tiltakozunk a lomeggyilkosbk bar­bár' pusztításai, őrjöngő gyilkosságai ellen — írja békevédelmi bizottságuk. —Az, igazságot, a koreai nép szabad­ságharcát még ilyen barbár kegyet­lenkedésekkel sem tudják elnémítani. Követeljük, azonnal vonják ki Koreá­ból az imperialista csapatokat A pécsi Elöadóképző Párliskola hallgatói 112 szeretet csomagot külde­nek Koreába. Ezzel is bizonyítani akarják a népek összefogását. A Párliskola hallgatói kísérő levelükben így írnak: „Nehéz, de győztes harcok közepet­te buzdító erőt nyer a hős koreai nép, mert az általunk küldött szeretetcso­mag is bizonyítja, hogy mi, magyar dolgozók is oil vagyunk velük. Szc- reietcsomagunkba beletesszük a nagy lenini-sztálini tanítás gyümölcseit; becsületes jó munkánkat, osztály és pnrtUiíséixiinhel és ezen keresztül proletár ncmzelkö- zizegünk minden szerététől és megbe­csülését", A Hamerli kesztyűgyár dolgozói is levélben juttatják kifejezésre azt a gondolatukat, mellyel a szcrctetcso- magokat Koreába küldik. Rieger Já- nosné, Halmi Gizella, Faubel Antal- né, Ress Józsefné és Péter Istvánná leveleiből ij kitűnik a koreai nép szabadságharca iránt érzett erős ro- konszenv és megbecsülés. „Tiltakozunk az imperialista barbárság ellen — írják leveleikben —. De a béketábor erősödését semmi gaztettel, orvgyilkos­sággal, terrorbombázással nem törik meg. Mert a békéért harcoló népek összefognak és tettekkel válaszolnak az imperialistáknak. Szeretet csomagok küldésén túl ezért fokozzuk mi is tovább rnunkaversenyünkel". TAPASZTALATCSERE Úí rendszer az ajtó és ablaknyílásob talazásánáJ Újszerű zsinórkalodát alkalmaz a Baranyáiból Budapestre került Fábik József eivtárs, építőipari sztahano­vista az ajtó- és ablaknyilások fala­zásánál. Fábik elvtárs újítása feles­legessé teszi a fakaloda alkalmazá­sát a nyílások, vagy pillérek falazá­sánál. A zsinórkaloda készítési módja: drótot feszítünk a sarokvezető lé­cekre, a külső és belső oldalon a megadott falmagasság felett. Az ajtó- és ablaknyilásnál, vagy káva és pillér esetében a méretnek meg-. felelően zsinórt kötünk a falegyrn felett Mfeszített drótra, mig a zsinór másik végén súlyt alkalmazunk. Válás* Pupp György elrtársnak A pécsi Zsolnny-gyár levelezői ér­tekezletet tartottak. A Dunántúli Napló kiküldött munkatársa fe'kér- te a levelezőket aixa, hogy mindig több és több levél érkezzen a Zsol- nay-gyárban dolgozó elvtársaktól, mert Írásaikkal önmagukat is fej­lesztik, öntudatosabbá válnak. A hozzászólások után én, a Zsot- nay-gyár újtási megbízottja javas­latot tettem a Dunántúli Napló mun­katársa felé és ezt a javaslatomat a sajtón keresztül is megteszem az üzemi újítási megbízottak és dolgo­zók felé. Javasolom a Dunántúli Naplóban egy új rovat megindítá­sát '..Tapasztalatcsere” címmel. , Kérem az üzemi. újítási megbízott elvtársakat, amennyiben jónak lát­ják ezt a rovatot, úgy írják ezt meg a Dunántúli Naplónak. Papp György a pécsi Zsolnay-gyár NV újítási megbízottja. Papp elvtárs javaslatát örömmel magunkévá tettük és a rovatot máris megindítottuk. Várjuk sztahánovis- tóink, újítóink beszámolóit észszerű- sítéseikről, újításaikról. As újítások rajzait is leközöljük. í. , étdamutató ítéletei hozott a Közlekedési DISZ társadalmi birósáaa ------------------------------—-------------—•—/ ................................................. Há rom tagot, akik súlyosan vétettek a munkafegyelem ellen és elégedetlenséget, széthúzást szítottak, kizárták a DiSZ-ből és elbocsátásuk meilett határoztak A megbúvó ellenség, a jobbol­dali szociáldemokraták azok, akik lazítják a fegyelmet, növelik a sc- lejtet, tanácsokkal látják el és bá­torítják a normalazítókat, a bér­csalókat, terjesztik az ellenség rémhíreit, igyekeznek aláásni a dolgozók jó hangulatát. (Rákosi elviársnak a DlSZ-kongrcsszuson mondott beszédéből.) Jelentős állomá’s volt a Közlekedé­si DlSZ-szervezet életében, az alig négy hete történt új vezetőség meg­választása, amely azonnal hozzálátott a politikai munka hiányosságának, a munkafegyelem terén mind jobban ta­pasztalható lazaság kiküszöbölésére, valamint az ellenség felkutatására és felszámolására. A legutóbbi lUSZ-tassyíílése" leleplezte magát az ,tétlenség, amely lazította a munkafegyelmet, és ami elsősorban oka volt az elmúlt fél ér alatt a munkaverseny hanyatlásának. Az új vezetőség meglátta a hibákat, észrevette az ellenség aknamunkáját és az ellenség uszályába került Bát- horí János ellenőrt, Kardos József és Tóth Károly kalauzokat társadalmi (bíróság elé állította az alábbi vád­pontok alapján: „Báthorl János ittas állapotban társaival együtt a D1SZ- taggyülésen botrányosan viselkedtek, a Párt irányvonalától eltérve igyekez­tek az ifjúságot a vállalat vezetősé­gével szembeállítani, példátlan visel­kedésük és az ezt megelőző maga­tartásuk tápot adott a munkafegye­lem lazulására". A Közlekedési DlSZ-tagság, mint társadalmi bíróság bírálta el Bálhori és társainak az ifjúsági szervezet fej­lődését hátráltató és a munkafegye­lem elleni aknamunkáját é segyöntc- iüen mindhármukat kizárja Közleke­dési DISZ-szervezet tagjai sorából és azonnali elbocsátásuk mellett döntött. Az ifjúmunkások határozatuk meg­hozatala előtt részletesen feltártak nemcsak a felelősségre vont. az ifjú­sággal szemben is sorozatosan szem­behelyezkedő három tag hibáit, hanem az üzemen belül meghúzódó, az el­lenséget szolgáló klikk aknamunkáit, felhívta úgy a^DISZ-vezctőség, mini a pártvezetdjicg figyelmét arra is, hogy az ellenség 0: ifjúságon kérész­iül ,annak sOrqil megbontva ígyek szik hátráltatni a mindennapos mun­kát, a munkaversenyt. Ebben az esetben ismét bebizonyo­sodott, amire Rákosi elvtárs hívta fel a figyelmünket: a hibák mögött leg­többször ott az ellenség keze. Áradva« István, elmondotta, Kar­dos József romboló munkája többek között jelentkezett az ifjúsági mun­ka lebecsülésében és mint SZÍT-titkár annakidején nem törekedett arra, hogy a munkában és szervezeti életben élen­járó jfiszervezetet tovább fejlessze és még nagyobb eredmények elérésére vezesse. Felületesen Keicííc az ügyeket, vezetése alatt lemaradt a szervezet a többi mögött és ahelyett, hogy osz­tályharcra nevelte volna az ifjúságot, mentőakciót indított egy kulákcscmc- te munkábatartására. A szakszerve­zeti iskolát végzett, munkájával él- munkás-kitüntetésl szerzett Báthorl János ellenőr több alkalommal okot adott a munkafegyelem lazulására, an­nak ellenére, hogy ígéretet tett a hi­bája kijavítására. Egy alkalommal ittassága miatt szolgálatát ellátni nem tudta és gúnyos megjegyzéseket tett a meglazult fegyelem kijavítására ho­zott vállalatvezetői rendeletre, A klikkhez tartozó Tóth Károly a szol­gálati beosztás ellen igyekezett elé­gedetlenséget kelteni n dolgozók kö­zött. Mindhárman sorozatosan olyan hibákat követtek el, amelyek hátrál­tatták az ifjúsági szervezet munkáját, az üzem menetét és a munkaverseny kifejlődését. Bálhori és Kardos felszólalása —■ amelyben magyarázni és menteni kezdték az elkövetett hibákat, nem volt őszinte, különösen Kardos kihívó magatartása keltett visszatetszést. Szabó Sándorné és Imrő Jánosné fel­szólalása után Barka József ezt mon­dotta: „Be kell látnotok, helytelenül cselekedtetek. Most, amikor a hős ko­reai nép fegyverrel kezében vívja sza­badságharcát, nekünk a termelésben kell példamutatóan kivenni részünket, Hogy békeharcunkat sikeresen megvív­hassuk. Ti hibáztatok, kell, hogy elve­gyétek méltó büntetéstek. Koritár Ferenc Tárosi IHM- titkár javasolta, hogy a DISZ- taggyűlcs keresse meg a Párt és a SZOT-központot és Bálhori János éhmtnkás-jelvénycnek elvonására te­gyen javaslatot. Továbbá javasolta: Horváth János súlyos hibát követett el és előidézője volt a DISZ-gyűlés botrányos megzavarásának. Javasolta Kardos ellen pártfegyelrai megtud dú­sát. A taggyűlés Koritár Ferenc javas­latait elfogadva Horváth Jánost szi­gorú. megrovásban és dorgálásban ré­szesítette. A társadalmi bíróság, határozata azt bizonyítja, hogy a Párt útmutatása jó talajra talált, az ifik megmutatták, hogyan lehet és kell a párthatározato­kat és Rákosi elvtárs szavait valóra- váltani. Van még sok tennivalója a Közlekedési DISZ-szcrvczet vezetősé­gének, hogy újból elnyerhessék az élüzem-jelvényt a közlekedésiek. Az ifjúságnak élen kell járni a munkafe­gyelem megteremtésével cs példát mu­tatni abban, hogy nem tűr meg sem­milyen lazaságot és könyörtelenül el­távolítja soraiból az imperialisták és hazai ügynökei kezére dolgozó ellen­ségét. FELHÍVÁS! fi Pécsi Magasépítési N. V. felhívja mindazon munkavállalóit, kiknek Tért köl- cs8n-jt*Jty*ésük van, hogy kötvényeik átvétele végett jelentkezzenek augusztus 31-ig (vasárnap is 13 óráig) még abban az esetben is, ha a jegyzési összegüket teljes egészében nem is fizették be. H«hu József' tértikölcsönfelelős

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom