Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-20 / 193. szám

1 1 PI» o Í950 'AUGÜS3TUS 20 WmmmM €s Síéramels meggy ilk® !f áh m Beiges KómBsmnlsfai Párt elnSkét Rákosi elvtárs táviratban fejezte ki a magyar dolgozók mélységes felháborodását Brüsszelből jelentik, hogy Julien Lahaut-ot, a Belga Kommunista Pán elnökét pénteken esle két ismeretlen ember; lakásán meggyilkolta. A Reuter jelentése szerint a két ember gépkocs: in érkezeit. Lahaut Seraingen lévő ott­honához. A két támadó ’-kiszállt- autójából,, melyet, begyújtott motorral ké­szenlétben hagytak a ház előtt, majd mikor Lafiaut a két férfi kopogtatására kimerít, a támadók négy lövést adtak le.’Egy lövés a fején, három a testén érte Labáuí-ot. Ezután a két ember beugrott a várakozó autóba és elszö­kött. Lahaut egykori- szénbányász, öt éve a Belga Kommunista Párt elnöke, 1932-ben választották meg parlamenti képviselővé. A német fasiszták 1941- ben letartóztatták és internálták. A fe [szabadulásig Németországban volt in­ternálva. Lahaut most volt .65 éves. A belga reakció megölte Julien lahaut elvtársat, a harcos kommunis­tát. A gyilkosság, az anarkizmus nem új fegyvere az irhperializmusnak. Mi­vel a tömegeket nem tudják eliánto- rílani vezetőiktől, igy tehát a vezető­ket próbálják meggyilkolni, pedig ta­pasztalhatták volna, hogy ezzel soha nem érnek cl célt. A dolgozó tömegek válasza az ilyen aljas és gálád merényletekre soka nem késik és soha nem marad el. Egy napig *«m örülhet a sötétben visszacsempé­szett fasiszta Lipót király és nem örül­hetnek a belga jobboldali szociáldemo­krata „munkásvezérek“ és a háborús uszításra felkent főpapok. Ezért a négy revolvergolyóért az egész belga kapitalizmus és az amerikai imperia­listák járszalagjára fogott belga ural­kodóosztály felelni fog. A belga mun­kásosztály kéri tőlük számon Julien Lahaut meggyilkolását, az a munkás- osztály, amely elküldi majd egyik leg­jobb fiát Jattén Lahaut helyére, hogy vezesse a harcot még kérlelhetetleneb- bűi az orvgyilkos nagytőke ellen, a dolgozók végleges felszabadításáért. Rákosi elvtárs távirata Edgard Laímaa elvtámhoz, a Belga Kommunista Párt főtitkárához „Edgard Lalman elvársnak, a Belga Kommunista Párt főtitkárának Brüsszel. — A magyar kommunisták és Ma­gyarország dolgozói mélységes felhá­borodással szereztek tudomást az alá­való fasiszta-bérencek által elkövetett gyilkos merényletről, amely a belga munkásosztály egyik legbátrabb és leghűségesebb vezetője. Julién Lahaut elvtárs éleiét oltotta ki. Julién Lahaut elvtárs hosszú évtizedek óta a nem­zetközi kommunista mozgalom első so­raiban küzdőit a népek szabadságáért, a dolgozók jogaiért, a szocializmus ügyéért. Amilyen hősiesen szállt szem­be néhány évvel ezelőtt a Hitler-fa­siszták és belga bérenceik zsarnoki uralmával, olyan bátran emelte fel szavát legutóbb a belga munkásosztály és a Kommunista Párt étén a Belgium népének békéjét és függetlenségét új­ból eláruló reakciós monarchists üzel­mekkel szemben. Ezérí gyűlölték olyan dühödten az ú j világháborút előkészítő amerikai impe­rialisták és belga cinkosaik. A gálád gyilkosság, amelyet ellene elkövettek, egyszersmind a béke és szabadság ügye ellen irányul. A Ma­gyar Dolgozók Pártja őszintén együtt­érez a Belga Kommunista Párttal és a belga munkásosztállyal és meg van arról győződve, hogy a dolgozók fel­szabadításáért vívott hősi harcot —, amelynek Julién I-ahaut elvtárs életét áldozta —, győzelemre fogja vinni. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége RÁKOS! MÁTYÁS főtitkár. 109.000 l»eäga munkás lépett* tiltakozó sztrájkba Lahaut elvtárs uteggyiSltoIága miatt Brüsszel. Julién Lahaut elvtárs» a Belga Kommunista Párt elnökének meggyilkold-a rendkívül nagy feihá- borodáSit váltolt ki a bc»áa munkás­ság körében. A Drapeau Rouge, a Belga Kommu­nista Párt lapja első oldalon gyász­keretben jelentette Julien Lahaut meggyilkolásának hírét. — Azzal válaszolunk az aljas gaz­tettre, hogy még elszántabban harcolunk azért a célért» amelyért annyi más hőé után Lahaut is életét ad'a, — írja a lap, A párisi Humanité szintén első ol­dalion közli a gyilkosság hírét. A párisi Ce Soir is vezércikket szentel Lahaut vértanúhalálának. Liege és környékének bányászai és vasutasai 24 órás sztrájkba léptek tiltakozásul Julien Inhaut meggyil­kolása miatt. A vas és acélművekben, a bánfákban és egyéb üzemekben szomba'or. egész nap szünetel a mun­ka. A legújabb jelentések szerint már 109.000-re rúg a belgiumi sztráj­kolok száma. Chapleri környékén 15.000 dolgozó szüntetie be a munkát. Julien Lahaut hollies.ét Seraingben- a Belga Kommunista Párt helyi szer­vezetének székházában ravatalozzák fel. Temetése kedden lesz. A koreai néphadsereg felszabadította Tapudoii városát, az ellenség védelmének fontos központfát A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság hadseregének főparancsnok- uága közölte augusztus 18-án reggel1 A népi hadsereg csapatai meghiti- eították az amerikai csapatoknak azl a kísérletét, hogy légierő támogatá­sáról álljanak ellen. A népi hadsereg csapatai folytatják előrenyomulásu­kat. A népi hadsereg csapatai fel- ezabadítottálr Tapudon városát, az el­lenség védelmének fontos közlekedési csomópontját. Ezekben a harcokban • népi hadsereg csapatai jeleniékeny freszieségekef okoztak az e'enségcek. A népi hadseregnek a déli partvi­dék mentén előrenyomuló egységei továbbra Is csapásokat mérnek a25. amerikai hadosztályra cs a tengerész- gyalogos osztagokra. A newyorki rádió jelentése szerint «z északkörén; erőt újabb átkelést haj'ottak végre a Nation folyón. A Reuter MacArthur főhadiszállá- aáról keltezett tudósítása szerint az fczakkoreaiak Hjongpunnál 15—20 kilométerre közelítették meg a T-egu tea Puszao között húzódó országutat, közlekedési útvonalai. Az amerikai 8 hadsereg főhadiszállása beismeri — iolytatódík a tudósítás. — hogy égy itt bekövetkező előnyomulás elvághatja az országutat és az amerikai és koreai csapatokat egy Puszan környéki partfőállás 1 ' területére szoríthatja össze. Az AFP washingtoni tudósítója a B5bb; között a következőket írja: Az a tény, hogy az amerikai re- pü’őerődnek a vekvani négyszög el­len intézett nagyméretű bombázása fitán az északkoreai csapatokat né­hány óra alatt átcsoportosítottak, -majd ezek a csapatok közvetlen tá­madásba mentek át Tegu létfontos­ságú központ ellen, megütközést keltett a közvéle­ményben • 4s nem titkolt zavart a katonai kö­zökben. A csehszlovák kormány az amerikai lé«riiham<i;túk barbár fámadásaimtk megszüiifclcséf követeli A csehszlovák kormány az ENSZ-hez táviratot intézett, melyben tiltakozik, amiért nem hallgatják meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képvi­selőjét a Biztonsági Tanácsban. A csehszlovák kormány egy másik Ä Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság népi hadseregének főparancs noksága közölte augusztus 18-án este. hogy a népi hadsereg egységei vala­mennyi fronton visszaverik az ame­rikai és Li-Szin-Man féle csapatok dühödt elten támadásait és folytatják támadásaikat. A népi hadseregnek azok a csapa­tai, amelyek a déli partvidék körte, leiben támadnak, nagy veszteségeket okoztak a harckocsi egységektől tá­mogatott 25. amerikai hadosztály fő erőinek. A népi hadseregnek a keleti partvidéken támadó egységei az el­lenség több ellentámadását vissza­verték és folytatják támadásukat. A többi fronton tovább folynak a ke­mény harcok. táviratban követeli, hogy a Biztonság' Tanács azonnal válaszoljon a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság távira­tára és adjon utasítást a barbár légitáma­dások azonnali megszűntetésére. Ausztrálai lapok jelentése szerint az amerikaiak koreai interveneós háború­ja részére folytatott önkéntes toborzás eddig eredménytelen maradt. Viktória Állam építőmunkásainaik szakszervezete kiadott felhívásában kö­vetelte, hogy állítsák bíróság elé Men­A Nemzetközi Diákszövetség II. kongresszusának pénteki ülésén Nai- dos, a transváli diákság küldötte, a dél-afrikai nép és diákság rettenetes életkörülményeiről, Viliár, a colum­biai egyetem hallgatója pedig arról a fasiszta terorról beszél, amelyet az amerikai imperializmus hurcolt be Columbiába. Achmed Masr. az egyiptomi Wafdista diákszervezet képvselöje elmondotta, hogy a 70 esztendeig tartó brit megszállás csak nyomort és szenvedést hozott Egyiptom népének. Berlinguer, a Nemzetközi Diák­szövetség főtitkára, az. olasz küldött­ség vezetője kijelentette, hogy a há­borús veszélyt a Tito-féle áridók vonják kétségbe, mert így akarják zies-t hazaárulása mialt, meri kötelezte magát, hogy réxztvesz egy külföldi ha­talom — az USA — háborús terveiben. Angnszfns 15-ig Korea Seriilctciiek 99 százaléka és a koreai nép 92 száza­léka szabadult fel Phenja»n. (Uj-Kína) Kim-Ir-Szen tá­bornok a Koreai Népi Dcmokra ikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoka bejelentette, hogy a koreai néphadsereg másfél hónap alatt Dé;- Korea területének túlnyomó részé: fel szabadi! ott a, Korea területének 10 százaléka. a koreai nép 8 százaléka ál! már csak az imperialisták zsarnoksága alatt. A néphadsereg megsemmisítette, vagy foglyul ejtette az amerikai behatolók és a Li-Szin-Mam bábkormány had­seregének 70.000 katonáját. Kim-Ir-Szen a plienjani Népi Ta­nácsnak azon az ünnepi illésén tette ezt a bejelentést, amelyel augusztus 15-e előestjén tartottak meg Phenjan- ban a koreai felszabadulási nap tisz­teletére. Kim-Ir-Szen beszéde után T. Stikov szovjet nagykövet. Kuo-Mo-Zso, a kí­nai nép küldöttségének vezetője. Si- tnics Sándor magyar követ és Jam saran Sambul mongol nagyköve: mon­dott üdvözlő beszédet. port júdáspénzt-mondotta. A mexikói diákság küldöttének javaslatára a kongresszus határoza­tot hozott, amelyben követeli, hogy Franco Spanyolországét, a fasiszta diktátor véres rendszerét, ne vegyék' fel 'az ENSZ-be. Anna Kukica, a görög demokrati­kus diákság képviselője, részletesen beszámolt a monarchofasiszták em­bertelen terrorjáról, a haladó szel­lemű görög diákok tömeges bebör­tönzéséről. Anna Kukica javasolta, hogy a kongresszus intézzen táv­iratot a görög kormányához és kö­veteljen általános ’ amnesztiát az elitéit, vagy a vizsgálati fogságban sínylődő görög demokraták számára. Az ésseakboreaiak újabb átkelést hajtottak végre a IVnkfou folyóu A prágai nemzetközi diák kongresszus követeli: Ne vegyék fel a* ENSZ-be Franco Spanyolországát megszolgálni az imperialistáktól ka­Igy fest Amerikában a „szabadság” az „emberi jogok tiszteletbeníar- tása” az „egyenjogúság”. Mindez csak a fehéreknek, de azok közül is csak egy szűk kizsákmányoló rétegnek a kiváltsága. Szabadságról, emberi jogok tiszteletbentartásáról, egyenjogúságról csak ott lehet beszélni, ahol a dol­gozók vannak hatalmon. Ahol, mint nálunk is, az Alkotmány valóban biz­tosítja ezekel a jogokat. A Tito-klikk »ötét terveinek Smszemm&ámz Romániában Három nap múlva, augusz­tus 23-án ünnepli a Román Népköztársaság felszabadít lá- sának hatodik évfordulóját. Az egész Román Népköztár­saságban lelkesen késKÜlnek a legnagyobb ünnep méltó meg­ünneplésére. Munkaeredmé- nyekkel, kiváló teljesítmé­nyekkel köszöntik a dolgozók a/i a napot, melyen a hős szovjet csapatok segítségével Románia népe kivívta a sza­badságot. _ A szabadság ki­vívása után azonban a román népnek is tovább kellett harcolnia: most már a sza­badság megtartásáért. Á fa­siszták után, most . már az imperialisták fenyegették a román nép szabadságát^ A román nép, a Román Kom­munista Párt kipróbált ve­zetésével azonban visszavert minden támadást. Visszaverte azt a támadást is, melyet Tito isötót bandája intézett a román nép szaabdsaga ei­len. Az a bünper, amely most fejező­dött be Bukarestben egy jugoszláv kómesoport ügyében, újabb bizonyíté­kot szolgáltatott arra, hogy a belgrádi Tito—Rankovics-klikk már régóta az imperialisták ügynöki szolgálatában álL Ez a klikk már gazdáinak pa­rancsára már a második világháború befejezésétől kezdve folytat romboló tevékenységet a népi demokráciák or­szágaiban. A vádirat, a kihallgatott vádlottak és nagyszámú tanuk vallo­másai feltárták a visszataszító gaz­tettek sorozatát, amelyeket a Tito- féle kémközpont a Román Népköztár­saságban közvetlen belgrádi utasítá- tásokra hajtott végre. A bűnperben hitelesen megállapították, hogy már a háború végén, 1944 szeptemberében kezdett hozzá a Tito-klikk Romániá­ban, mégpedig az arcvonal közvetlen közelében a délkeleteurópai népeknek felszabadulást hozó győzelmes Szov­jet Hadsereg hátában kiterjedt kém­hálózat szervezéséhez. Az 1945 őszén Romániában meg­alakult Títo-íéle kémközpont, élére a belgrádi klikk Rankovics kemszo:- gálatának megbízható emberét, Dusán Jovanovics mag,asran,gú tisztet állí- totta. Szvctomir Radoszlavlevics és Mi­los Tedorov vádlottak, ^ akik 1945' eleje óta Jovanovics utasítása szerint vezették • a kémtevékenységet Ti- misoaraban, elmondták a tárdyaláson, hogy Titoék mindén erővel azon voltak, Bánátot leszakítsák Romániá­tól és Jugoszláviához csatolják. Ezért a kémszervezet útján minden eszköz­zel szították a soviniszta hangulatot a szerb nacionalisták közt, A Tito- klikk ugyanakkor valamennyi romá­niai ügynökétől „nagyobb lendületet" követelt és kötelezte őket, hogy sza­botázsokat, zavartkeltő akciókat szer­vezzenek, s általában minden eszköz­zel rombolják a gazdasági életet és akadályozzák a szocialista építést a népköztársaságban, A bukaresti jugoszláv követség va­lójában kémek tanyája volt, A líto- gangszterek, felhasználva a diplomá­ciai sérthetetlenséget és területen­kívüliséget és durván megsértve az érvényben levő nemzetközi jogot, Romániában f egy verrak tárt létesítet­tek. Bozsko Latics, a jugoszláv követ­ség sajtóattaséjának helyettese (akit Medics vádlottal együtt Bukarest egyik kerületében éppen akkor fog­tak el, amikor Tito-féle röplapokat terjesztett) azt vallotta, hogy a propagandaanyaéot diplomáciai futá­rok hozták Belgrádból Bukarestbe. A Szovjetunióról és a népi demokrá­cia országairól undorító rágalmakat tartalmaz«') brosúrákat és röplapokat BogcLanovics és Blazsevícs, a követ­ség felelős beosztású munkatársai vették át. Ezt a propagandaanyagot aztán a kémhálózat minden osztályán keresztül terjesztették, Bukarestből eljutatták Magyarországra és Len­gyelországba is. A Tito—Rankovics-klikk ügynökei­nek romboló tevékenysége különösen erősödött Romániáiban 1948 nyarán, amikor a Kommunista Pártok Tájé­koztató Irodája meghozta ismert ha­tározatát a Jugoszláv Kommunista Párt helyzetéről A leleplezett bel­grádi urak, miután vereséget szen­vedtek, ^ még nagyobb buzgalommal láttak hozzá piszkos mesterségük folytatásához. Véres tervek megvaló­sításához kezdtek, amelyek teljesen megfelelnek az imperialista gazdáik érdekeinek. Az UDB (a Tito-féle kémszolgálat) szüntelenül küldte Ro­mániába terrorista cselekmények el­követésére kiképzett banditáit és hogy aljas terveik nem sikerültek, a román államvédelmi szervek és az egész dolgozó román nép éberségének köszönhető. A Bukarestben lezajlott bűnper újabb csapást mért a belgrádi klikk, a nemzetközi reakció megveszett csa­patának sötét terveire. A bolgár kü!i5gym?mszf©rium tiltakozó jegyiék© e szófiai jugoszláv követséghez A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériuma jegyzéket intézett a szófiai jugoszláv nagykövetséghez, amelyben tiltakozik ártatlan bolgár polgárok jogtalan fogvatartása eüen a jugoszláv börtönökben és táborok­ban. A foglyok a legszömyűbb vi­szonyok között élnek. A Bolgár Nép- köztársaság külügyminisztériuma erélyesen felhívja a jugoszláv ható­ságokat, hogy ismertessék a letar­tóztatott bolgár állampolgárok nevét, engedjék meg, hogy a bolgár nagy- követség képviselője tárgyalhasson a fogvatartott személyekkel és te­gyék lehetővé vissztérésüket a Bol­gár Népköztársaságba. A helyi tanácsok tagjai választásához szükséges névjegyzék összeállítása A helyi tanács. tagjainak válasz-; fásához szükséges névjegyzék össze­állítási munkálatai az egesz ország­ban augusztus 21-én megkezdődnek. Az összeíró biztosok házról-hazra járva fogják, kiosztani az összeíró- lapokat mindazok között, akik fo­lyó évben 20-ik életévüket elérik, vagy ennél idősebbek. Az összéírási munkálatok augusztus 25-ig tarta­nak. Minden állampolgár demokratikus kötelessége, hogy az össezírólapot helyesen kitöltse és határidőre az összeíróbizlosoknak viszaadja, mert csak így, kerülhet névjegyzékbe, ami fettétele annak, hogy a helyi tanácsok tagjai választásának vá­lasztójogát gyakorolhassa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom