Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-18 / 191. szám

* NAPLÓ 1950 AUGUSZTUS ÍS negrrövek adott Ismeretekkel visszük . nak nagy vezérét, Sztálin genera­előre mezőgazdaságunk szocialista fejlesztésének ügyért. Erdei Ferenc beezede után a meg­jelentek hatalmas lelkesedéssel, hosz. esnntarto tapssal, „Éljen Sztálin, éljen Rákosi1', „Sztálin, Rákosi“ ki­áltásokkal éltették a világ dolgozói­lisszimuszt és a magyar nép böics tanítóját, Rákosi Mátyást. Erdei Ferenc beszéde után felhang­zott az Internacionálé hangja és ez­zel az ünnepélyes fogadtatás végét­ért. BáliOfi Msíáyás eívflársat üunepeiiek a parasxtküid&ttségr íugjai A hazatért parasztküldöttek a pálya­udvarról a parlament épületébe men­tek. Itt megjelent körükben Rákosi Má­tyás elvtárs, miniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, aki! a parasztküldöttség tagjai leírhatatlan telkesedével, szűnni nem akaró taps­sal és éljenzéssel ünnepeltek. Erdei Ferenc földművelésügyi mi­niszter a parasztküldöttség nevében forró szeretettel köszöntötte népünk ve­zérét és jelentette, hogy a Szovjetunió ban járt paraszliküldöttség feladatának azt a részét, amelyet a Szovjetunióban kellett elvégeznie, sikeresen elvégezte A szovjet állam és a Bolsevik Párt minden szerve és vezetője mindent ek követtek annak érdekében, hogy a ma­gyar parasztküldöttség útja minél ered. méngcsebb legyen. — Amit a kolhozparasztok és a szov­jet falu életéből láttunk — mondotta a miniszter — megmutatta, hogy a szo­cialista termelés, a kolhoztermclés ho­gyan teremti meg napról-napra a iá­iét alapját, hogyan hozza létre a kol­i hozparcsztség számára a kuttnrálU és szociális intézmények egész sorát. — Hazatérve kettős feladat áll előt­tünk: — mondotta a miniszter —. A legszélesebb körben meg kell ismertet­nünk mindazt, amit a szocialista mező gazdaság terén a Szovjetunióban lát­tunk és meg kell értetni dolgozó pa­rasztságunkkal, hogy mielőbb nekik is erre az útra kell lépniük. Rajta kell lennünk, hogy a tapasztalatokat gya­korlatba átvive, mielőbb felépítsük a szocialista mezőgazdaságunkat is, sze relctt vezérünk, Rákosi Mátyás útmuta­tásai alapján. A miniszter beszéde után a küldött­ség tagjai körülvették Rákosi elvtársat, aki hosszan és szívélyesen elbeszélge­tett a hazatért parasztküldöttekkel Élénken érdeklődött élményeik, benyo­másaik, tapasztalataik iránt és mtiga 's készségesen válaszolt a küldöttek ré­széről feltett kérdésekre. 1950 awggusztasa váljék hazánk eg^ész Scáldfe t elf es felszabadításának hónapjává! Kim-Ir-Szen elvtárs ünnepi napiparancsa Kira-Ir-Szen, a Korea] Népi Demo­kratikus Köztársaság népi hadseregé­nek legfelsőbb parancsnoka Koreának B szovjet hadsereg által a japán im­perializmus alól történt felszabadítá­sa 5-ik évfordulója alkalmából uapi- parancsot adott ki. A napiparancs megállapítja) hogy a koreai nép igazságos, fe'szabadító háború kemény megpróbáltatásai kö­zepette ünnepli az évfordulói, de nincs messze az a nap, amikor Ko­rea egész területe felszabadul az ame­rikai fegyveres beavatkozás alól. A koreai nép rendelkezik a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy rövid Időn belül kiűzze az amerikai agresszoro- kat. A .napiparancsban Kim Ir-Szen fel­hívja a harcosokat, hogy Táljának fegyverük mesterévé, pontosan céloz­va tüzeljenek az ellenségre és Irt­sák az amerikai támadókat. A kato­naság összes parancsnokainak B had­vezetés mestereivé kell válniok és észszerűen meg kelt szervezniük a fegyvernemek együttműködését. Az egész koreai népi hadsereg és flotta végérvényesen semmisítse meg az amerikai beavatkozók hadseregét és a Li-Szin-Man-féle bábkatonaság maradványait. 1950 augusztus váljék b-zánk egész földje teljes felszaba­dításának hónapjává, — mondja a továbbiakban a napiparancs. — Ejtsétek páni félelembe az ellen­séget, Irtsátok őket, pusztítsátok hadi- technikai felszerelését. Mérjetek az ellenségre végső halálos csapásokat. A néphadsereg leísaabadííotía Sienyphunt, Szoncsiut és ftorent A Koreai Népi Demokratikus Kö?- fárs aság népi hadseregének főparancs­nok sága közölte augusztus 16-án reggel, hogy a népi hadsereg egységei valamennyi fronton folytatták har­caikat. Megtörték az eílen-ég kemény el­lenállását és augusztus 17-éo felszabadították Heuyphunt, az ellenség védelmének Tegutól (Tai- kiiutól) délnyugatra fekvő fontos pont­ját, A népi hadsereg egységei Nalrton- foCyó (Rakuto-Ko) partján visszaver­ték az ellenségnek harckocsi és tü zérségi egységek . támogatásával vég­hajtott ellentámadását. Nagy veszte­ségeket okoztak az ellenségnek. A Koreai Népi Demokratikus Kőz­A nemzetközi békemozgalom további fejlesztéséről tárgyal Prágában a Béke Hívei Állandó Bizottságának elnöksége Szerdán délután kezdődött meg Prágában a Béke Hívei Állandó Bi­zottsága elnökségének ülése, Frede­ric Joliot-Curie tanár, a világhírű atomkutató elnökletével. Joliot-Curie megnyitója után Jean Laffitte. az Állandó Bizottság főtit­kára felkérte az elnökséget: tegye meg a kellő intézkedése­ket a békemozgaiom további fej­lesztésére, a Béke Hívei Állandó Bizottságának akció-programjá­nak kibővítése által. Javasolta, hogy az aláírásgyűjtési akciót támasszák alá az alapszerve- zetek és a vezető szervek számának szaporításával. Jean Laffitte beszá­molója után vita kezdődött. A Béke Hívei Állandó Bizottsága elnökségének ülésére meghívták az egyes országok békebizottságainak képviselőit is. A Magyar Népköztár­saságot Andics Erzsébet és Dezséry László evangélikus püspök képvisel­te. Az Állandó Bizottság elnöksége csütörtökön folytatja a tanácskozá­sait. Révai József elvtárs nyitja meg az első magyar képzőművészeti kiállítás} Az olső magyar képzőművészeti •kiállítás augusztus 19-én déli 12 órakor nyílik. A megnyitó beszédet Révai József népművelési miniszter mondja. CSAK EGY mm AT twmmZrw Isztambulban letartóz­tatták Ahmed Tokért, a F eszhanó-gyár munká­sát, mert műhelyének fnlára ragasztotta a tö­rök Békevédclmi Társa­ság felhívását, amely tiltakozik török kato • •ák Koreába szállítása ellen. • Stratégiai területekre osztják fel Közel- és Kö­zép-Keletet az Atlanti Szövetség tagállami kö­zött. Kedden este érkezett meg Nizzába a francia és olasz ifjúsági béke- staféta. • Az auchcli bányák 7. szárad tárnájának dol- gozíó már huszadik nap­jukat töltik a föld alatt, hogy megakadályozzák bányájuk bezárását, a környező lakosság mind tevékenyebben fejezi ki együttérzését a sztráj­koló bányászokkal. • Nyugat iiéinel országban szabadlábra helyezik Darret, Hitler volt föld­művelésügyi miniszterét és Dietrich, volt náci sajtófőnököt. • A brit vasutas szövet­ség elhatározta, hogy 10 százalék fizetéseme­lést követel tagsága szá­ntára, a szövetség egy­szersmind „fontos ta­nácskozásra” hívja meg a mozdonyvezetők, vala­mint a vustiti hivatalno­kok szakszervezetét, hogy a három szakszervezet közös bérpolitikát dol­gozzon ki. Az amerikai képvise- lóház költségvetési bi­zottságának ülésén'He- arshey tábornok, a ka­tonai kötelezettségeket megvalósító központ főnöke kijelentette, uta­sítást kapott, hogy az 1951 június 30-ával vég­ződő költségvetési év folyamán biztosítsa 180.000 fő beáramlását a hadseregbe. * A londoni rádió jelen, lése szerint a norvég hadügyminisztérium kö­zölte, hogy még ez év őszén 10,000 emberrel egészítik ki a légierőke: * ’Az indiai börtönökben embertelenül bánnak c politikai foglyokkal, vé­resre verik és kezükett megbilincselve magánzár­kába rakják. társaság népi hadseregének főparancs­noksága közölte augusztus 17-én reg­gel; A néphadsereg egységei vnlameny- nyi arcvonalon kezükbe ragadták a kezdeményezést és az ellenség ellen­állását leküzdve, folytatták előnyo­mulásukat. A népi hadsereg Szoncslu (Szciszlu) és Koren (Koréi) felé elő- n.yorauló egységet az ellenség ellen­állásának megtörése után felszabadí­tották Szoncslut és Kcrent, az ellen­ség védelmének fontos pontjait. A magyar ervező ép fészek válasza Jolán szovjet építész béltefelhívására Július utolsó hetében a moszkvai rádión keresztül B. M. Jofan, a szov­jet építészeti akadémia tagja felhí­vással fordult a magyar építészek­hez, hogy csatlakozzanak munká­jukkal a bélre megszilárdításához. A magyar építészek a szovjet mér­nök felhívásához csatlakoztak és a tervező irodákban dolgozó három­ezer építész írta alá azt a válasz­levelet, amelyet B. M. Jofan felhí­vására Moszkvába küldenek. A Katolikus Papok Országos Bizottságának felhívása A Katolikus Papok Országos Béke­bizottsága levelet intézett az ország katolikus papjaihoz: A levelében a Katolikus Papok Országos Békebizott­sága azt kéri a katolikus papoktól, hogy Szent István napján, aj Alkot­mányunk ünnepén, • srentbeszódben Alkotmányunkról Is emlékezzenek meg. Dolgozó népünk szerte az országban ezen a napon ünnepli új Alkotmányun­kat — mondja a levél —. Méltó és igazságos, hogy mi is, papok, akik vele együtt élünk és sorsában oszto­zunk, hogy mi is részt vegyünk ün­nepében, legyünk vele egyek az örö­mében. Meggyőződésünk, hogy ez a kormány és a püspöki kar között fo­lyó tárgyalások végső kimenetelére és befejezésére is nagyon jó hatással lesz azzal, hogy hozzásegít a lelkek békességének kialakulásához. Alkotmányunk megadja a legszebb erkölcsi alapot mindnyájunk minden­napi munkája alá: a munka becsület és dicsőség dolga. Ez a keresztény munkaerkölcs alaptétele is. Az ötéves terv anyagi felemelkedé­sünket szolgálja, az életszínvonal emelkedését, a mienket is. A nyomor az embert erkölcsileg lezülleszti Amikor a szegénység és nyomor el­len küzdünk, az erkölcséri küzdünk. Biztosítja a házasság és a család messzemenő és mélyen keresztény cr- kölcsiségű védelmét. Szinte egyes a- pásra megszüntette az egykét. A csa­ládalapításra alapot és lehetőséget ad. örül n gyermeknek, intézményeket állít fel, amelyek a gyermekek jólé­tét, egészségét és mosolyát szolgál­ják. És amikor mindezek köré és fölé építi a békét és védi ezt a békét, ak­kor a termelést és az építést védi. Az emberi életet védi és ebben a te­vékenységében és állásfoglalásában ugyancsak mélyen evangéliumi. Tanévnyitó ünnepségek Mép^izfársaságiük tákolmányáról tartott előadási Zöld Sándor elvtárs, belügyminiszter Az új tanév megkezdése előtt a tanévnyitó ünnepségeket az általá­nos iskolákban, városokban, szep­tember 2-án szombaton délután 5 órakor,- falvakban szeptember 3-án, vasárnap délután 3 órakor — közép­iskolákban pedig szeptember 2-án szómba Ion délután 5 órakor rende­zik. Csütörtökön este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Zöld Sándor belügyminiszter tartott előadást „Nép- köztársaságunk Alkotmánya" címmel. Az ünnepi előadáson megjelentek: Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke, Vas Zoltán, Zsofinyec Mihály és Szobek András elvtársak, miniszterek, Apró Antal elvtárs, a SZOT főtitkára, Pongrácz Kálmán, a Fővárosi lanács elnöke, Rusznyák István elvtárs, a Tudományos Akadémia elnöke, Nóg­rádi Sándor elvtárs altábornagy, a tö- megszervezetek vezetői és a magyar politikai, tudományos és kulturális élet számos kiválósága, ott voltak az előadáson a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok külképviseletei­nek vezetői is. A Himnusz hangjai után Pongrácz Kálmán elvtárs, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, mon­dott megnyitó beszédet, majd Zöld Sándor elvtárs, belügyminiszter tar­totta meg előadását Bevezetőben Zöld Sándor elvtári ar­ról a hatalmas lelkesedésről beszélt, amellyel a dolgozó magyar nép egy esztendővel ezelőtt népköztársaságunk Alkotmányát fogadta. A hallgatás-ág emlékezetébe idézte azt a túláradó hálái és szeretetet, amellyel ez alka­lomból a dolgozók Alkotmányunk meg­teremtője, Rákosi elvtárs felé fordul­tak, a hálát és szeretetet, mely a magyar népet a nagy Szovfetanió, a bölcs Sztálin irányában ellöltötte. Beszéde további részében leleplezte az amerikai imperialisták és csatló­saik rágalomhadjáratát, hazugságait, amelyeket Alkotmányunk tervezetének megjelenésekor indítottak a külföldi sajtóban és rádióban. Rávilágított Al­kotmányunk következetes demokratiz­musára és kiemelte, hogy abban két­szer is aláhúzottan szerepel a munkás­osztály vezetőszerepe. Utalt a mun­kásosztály élcsapatának, a Magyar Dolgozók Pártjának a népköztársaság államán belüli szerepére. — Túlzás és dicsekvés néllrül lehet mondani — folytatta —, hogy minden tetthez, amely a felszabadulás óta ha­zánkat a mélységből és a romok alól a felemelkedés felé vitte, a magyar kommunisták adták a lendületet és kezdeményezést, ők vállalták az áldo­zatot és vezetést. Zöld Sándor elvtárs ezután ismer­tette népköztársaságunk Alkotmányát, a szocializmus építése korszakának alaptörvényét.- Az az idő — mondotta a továb­biakban —, amely népköztársaságunk legfőbb törvényének megjelenése óta eltelt, újból és újból bizonyítja, hogy Alkotmányunk rendelkezései, a jövőre vonatkozó utalásai szilárd és meg­dönthetetlen alapokon nyugszanak. Ismertette a hároméves terv nagy­szerű eredményeit, majd hangoztatta, hogy a békeharc új fejezete kezdődött el országunkban az ötéves népgazda­sági terv elfogadásával, tőrvénnyéválá- sával és a terv végrehajtásának meg­kezdésével. Az ötéves terv első félévének ered­ményei békemozgalmunk további ki­szélesedésével összefüggésben jöttele létre. A több, mint 26,000 békebizott­ság munkája és a között, hogy az öt­éves terv első féléve előirányzatát túl­teljesítették a dolgozók, világos és meggyőző kapcsolat áll fenn. Szólott Zöld elvt&re a Pártunk út­mutatása alapján megindult munka- versenyekről, amelynek egyik döntő győzelme volt a Sztálin elvtárs 70, születésnapjára tett munkafelajánlá­sok túlteljesítése. Egyre-másra nőttek ki ebben a harcban a termelés hősei, a termelés élenjárói, a sztahánovisták, akik a Párt irányítása mellett nagy­szerű eredményeikkel magukkalragad- ták az üzemek dolgozóit. Az Alkot­mány-törvény életbeléptetése óta a munkásosztály, a dolgozó ncp szünte­lenül kemény és félreérthetetlen vá­laszokat ad az imperialista háborús uszítóknak- Nincs még egy olyan sza­kasza történelmünknek, amelyben any. nyira tudatában lett volna dolgozó né­pünk annak, hogy milyen feladatokat kell megoldani az elkövetkező idők­ben. Dolgozó népünk megértette — mon- aotta a továbbiakban —f hogy a há- borús gyújtogatok meg akarják sem- mistfeni az Alkotmányba foglalt és az életben megvalósult, eredményeinket, s akkor, amikor egységesen csatlakozik a stockholmi békefelhíváshoz, akkor, amikor saját harcainak tekinti a hő» koreai néphadsereg harcait, azt a szi- lárd elhatározását nyilvánítja, hogy megvédelmezi vívmányainkat, megvé­delmezi szabad hazánkat. Kemény a dolgozó nép ökle, mely* lyel csapás!-csapás után mér az im­perialisták hazai ügynökeire, építé­sünk mindenfajta ellenségére, a jobb­oldali szociáldemokratákra, a kleriká­lis reakcióra, békénk, szabadságunk, népünk ragyogó jövőjének ■ halálos el­lenségeire. Zöld elvtárs ezután arról beszélt, hogy az Alkotmány biztos alapot nyújt a dolgozó parasztság helyes ál­lásfoglalása kialakításához. Világosan leszögezi, hogy a népköztársaság el­ismeri és biztosítja a dolgozó paraszt­iig j°git a földhöz és kötelességének tekinti, hogy elősegítse a mezőgazda­ság szocialista fejlődését. Visszatekintve az elmúlt esztendőre — mondotta —, megállapíthatjuk, hogy nagyot változott a falu, nagyot fejlődött a parasztság élete egy esz­tendő alatt. Érdeklődése egyre na­gyobb mértékben fordul a szövetkezeti táreastermelés felé. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezése az osztályeUenséggel, a kulák- kal szembeni elkeseredett harc közben megy végbe. Ez a harc az Alkotmány ellenségei, a béke ellenségei ellen fo­lyik. Rámutatott ezután, hogy Alkotmá­nyunk szellemében népköztársaságunk hathatós támogatásban részesítette a dolgozó nép ügyét szolgáló tudomá­nyos munkát, a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet. Az értelmiség tisz­tában van azzal, hogy soha nem volt ekkora megbecsülésben része, mird most. A Párt, a munkásosztály, a dol­gozó nép magasra értékeli az értelmi­ség szerepét, tevékenységét, munkáját, Zöld elvtárs ezután a tanácsok megalakulásáról szólott. A megyei ta­nácsok kéthónapos munkájukkal már­is igazolták azt, —- mondotta —, hogy a népi demokrácia követelményeinek az államigazgatás terén a helyi taná­csok tudnak maradéktalanul megfe­lelni. A széles dolgozó tömegek fel­ismerték, hogy a helyi tanácsok a dolgozó nép hatalmának erős bástyái, amelyek az elért eredmények megvé­désében és továbbfejlesztésében nagy szerepet játszanak. Utalt arra a kitörő lelkesedésre, amellyel a dolgozók a tanácsok meg­alakulását kísérik és az elszántságra, mellyel ugyanekkor szembefordulnak a nép ellenségeivel: Tito-val és ban­dájával, a jobboldali szociáldemokra­tákkal, a klerikális reakcióval. Dolgo­zó népünk ilyen megnyilvánulásai kö­zött folytatják működésüket a helyi tanácsok, — mondotta Zöld Sándor. — Amikor visszatekintünk a meg­tett útra, — mondtatta befejezésül —■ és büszkeséggel szemléljük az elért eredményeket, fülünkben csengnek né­pünk nagy tanítójának figyelmezető szavai: Ne tegyenek bennünket elbi- zakodottá az elért sikerek. Meg kell szívlelnünk ezt a figyelmeztetést. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Al­kotmányunkban lefektetett tények sú­lyos és nehéz csaták árán jöttek lét- re-_ Győzelmeink annak következtében születhettek meg, hogy a dolgozó nép sziklaszilárdan meg volt és meg van győződve győzelmünk lehetőségéről. Ezt a meggyőződést Pártunk élesztette, amely a Nagy Bolsevik Pártot tart­ja eszményképének, s amelyet bizto­san bölcs előrelátással Rákosi elvtárs vezet, ö tanítja a Pártot, a munkás- osztályt, dolgozó népünket arra, hogy a béke védelme az ötéves terv meg­valósításától nem különálló, hanem egymással a legszorosabban összefüg­gő feladat. 0 tanít arra, hogy csak úgy építhetjük a szocializmust, úgy védelmezhetjük elért eredményeinket, Alkotmányunkat, ha tovább fokozzuk a harci készenlétet az állém, a nép­gazdaság és a honvédelem területén és együtt haladunk a Szovjetunió ve­zette legyőzhetetlen béketábor száz­millióival. z.öld Sándor elvtárs beszédét sű­rűn szakította félbe lelkes tapsvihar a Szovjetunió ,a nagy Sztálin és Rákosi Mátyás nevének emlitésekor. A. hosszantartó, lelkes tapssal fo­gadott előadásért, Pongrácz Kálmán elvtárs mondott köszönetét, majd az ülés az Internacionálé hangjaival ért véget. Terjed a holland hifi® tömünk ások sstrájkmoxigahna A londoni rádió jelentése szerint a holland kikötőmunkások sztrájkmoz- gnlma tovább terjed. A rotterdami ki, kötőben további kikötőmunkások lép lek sztrájkba, aminek köveleztében a kikötő forgalma teljesen leállt. Amster­damban 12.000 kikötőmunkás folytatja sztrájkját. Az amsterdámi sztrájkoló kikötő- munkások ellen szerdán este gépfegy. vorfodezettel vonult fel a rendőrség, amikor a sztrájkolok tüntető felvonu­lásra indultak a városháza elé. A rendőrség kivont karddal és gumibot­tal kísérelte meg a tüntetőket széiost. laíni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom