Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-14 / 135. szám

1950 JÜNIUS 14 NAPLÓ 3 „Tudjuk, hogy mire köfelez a berniünkét ért uagy megtiszteltetés** Két küldött beszél a vasárnapi megyei Párlkonferenciáról Kronman Lajos, a Sopiana gépgyár marósa elsőnek a megyében, már áp Tilis 27-én befejezte ezévi tervét. Krou- man Lajos elvlárs újító és sztaháno* vista, jó munkájúval érdemelte ki azt a nagy megtiszteltetést, hogy küldött­ként vesz részt a megyei pártválaszt- máng megválasztásán. A kommunisták legjobbjai választják meg a megye'legfelsőbb politikai szer vét: a megyei pártválasztmányt. Ezért választotta a városi pártértekezlet kül­döttként Krouinan Lajos elvtársat, a többi kiváló fizikai és szellemi dolgo­zóval együtt. — Bizalommal voltak hozzám az elv­társak és ez a bizalom kötelez mondja Krouman elvtárs gépe mellett, a nagy,-világos műhelyben. — Kötelez mégjobb munkára és több tanulásra is, és arra is, hogy tovább törjem a fejem újításokon és munkamódszere­met még több fiatalnak adjam át. Krouman elvtárs ma már 1951 ápri­lis 5-énél tart a tervteijesitésben és ez azt jeleníti, hogy elöl jár a termelés­ben, azt jelenti,, hogy Krouman elvtárs példamutató kommunista és igy mél­tán érte az a megtiszteltetés, hogy kül­dött lett a megyei pártérlekczleten. ¥ Küldött lett Bánusz Jánosné elvtárs­nő is. Mosolygó arccal, boldogan be­szél erről. •— Nagyon örültem annak, hogy küldött lehetek és nagyon nagy meg­tiszteltetésnek tartom ezt. Tisztában vagyok azzal, hogy milyen nagyjelen lóséqü esemény a vasárnap; megyei Pártkonferencia nemcsak a kommunis­ták, hanem a megye minden dolgozója számára. Meg is dobbant a . szívem, amikor a városi pártértekezletcn hato­diknak felolvasták a nevein. Bánusz elvtársnő 1945 óta tagja a Pártnak és dolgozik érte. Komlón a bányai alapszervezetnek lett a nötil- kára, dolgozott az MNDSZ-ben. Párt iskolára került és utána még aktívab­ban vett részt a falujárásban, a nép- nevelőmunkában. 1949 április 11-én került a pécsi közjóléti ügyosztály élére, majd résztvett egy hathónapos közigazga­tási tanfolyamon, azóta még sokkal jobban végzi munkáját és példát mu­tat, hogyan állja meg a helyét egy bányászasszony a közigazgatás ve­zető posztján. Bánusz elvtársnő asztala felett egy színes kép: Sztálin elvtárs egy piros­ruhás kislányt vezet, jobbfelöl pedig uttörőruhás kisfiú lépdel, mellettük Molotov elvtárs, karján egy pöttöm­nyi gyerek mosolyog. Ez a kép szin­te Bánusz elvtársnő munkaprogram­ja, itt a közjóléti ügyosztályon. Bánusz elvtársnő apja bányász volt, egy szerencsétlenségnél a., lábát vesztette, negyven évig a vasasi ak­nán dolgozott a lámpakamrában. Azt már nem érhette meg, hogy lánya a megyei Pártértekezleten kül­dött legyen, de azt még megérte, hogy tanácsos lettem — mondja hal­kan Bánuszc elviársnö. Két küldöttet mutattunk be a dol­gozók legjobbjai közül, amint egy cseppből meg lehet ismerni a ten­gert, úgy a bemutatott két küldött­ből is megláthatjuk, hogy valóban az arra legérdemesebbek választják meg a megye legmagasabb politikát fórumát, a megyei párlválaszlmányl. A mecsekszabolcsi kerületben egyre több csapat szervezi meg a munkaidő jobb k használását Dolgozóink nagy lelkesedéssel készülnek a csütörtökön megnyíló könyvnapokra Eíify nap választ el bennünket lemben. Ezért harci kérdés a könyv­az ötéves terv első vidéki könyvnap játék Egy nap múlva tesz bizonysá­got az ország 6okmillió, vidéken élő dolgozója kulturális fejlettségéről, kultúrszomja fokáról. Egy nap múlva 46 különböző mű kerül száz és száz­ezer példányban minden üzemi és ut­cai könyvsátor pultjára, hogy onnét munkások, dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek, fiatalok és öregek ott­honaiba jusson, új fegyvereként a dolgozóknak. Az egész emberiség tu­dása kerül egyre fokozottabb ütemben a dolgozó tömegek tulajdonába, egy­re jobb és olcsóbb könyvek formájá­ban. Még egy körülmény teszi különösen jelentőssé az idei könyvnapot. Mér­földköve annak a fordulatnak, amely irodalmunk terén beállott. Sz'álin elv­társ Kínáról írt müve. a magyar dob gőzök szeretett vezérének, _ Rákosi elvtársnak új könyve csakúgy ki­emelkedő eseménye a könyvnapnak, mint Gerő elvtárs ..Harcban a szocia­lista népgazdaságért“ és Lenin—Sztá. lin „Az ifjúságról“ szóló könvve. A legaktuálisabb könvvnapi müvek egyi­ke Manhattan Vatikánról szóló köny­ve, amelyben a haladó angol író gaz­dag adatgvüiteménye alapján mutatja be a Vatikán szerepét az eurónai fa­sizmus támogatásában, egviittmékö- dését a világ valamennyi imperialista kormányával. * A taralvl ftünyinnp az első győzelmet a költészet front­ján. Az idén áz 5 verseskötettel kép- viselt új líra mellé 9 regénnyel sora­kozott fel prózairodalmunk s 3 új ma­gyar ifjúsági regény jelzi, hogy iro­dalmunknak ezen, a talán legjobban elmaradt területén is megtettük az első lépéseket. A szovjet irodalom ezévben is rep­rezentatív müvekkel szerepel. Ezúttal nemcsak a legkitűnőbb ideológiai mű- vek jelennek meg könyvsátrainkban, de még a szovjet képzőművészetbe is bepillantást nyerünk. Az idei könyvnapon negyvenhat politikus és író új müvével ismerke­dik meg a dolgozó társadalom. Negy­venhat mű segít a békéért és a szo­cialista fejlődésért folytatott kílzde­APOLLO Nyári szünet i«3i O&ANIA 14-éif A II INI IK< /A\ 8( Szovjet film — Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor KERT-MOZI 14-éig ■ Volt FAKLYA.1 Német film Figaró házassága Mozart világhírű operája filmen Előadások hétköznap 7 és 9-kor As utolsó előadás a kertben Pénztár d. e fél ll-12-íg Jön: MAGAS JUTALOM s napok sikere is. Budapesten 26« ever kfinvv fogyott el s a vidék 340 ezer kötet között válogathat csütörtöktől kezd. ve. Ezen a könyvnapon nemcsak számarányával lett jelentős az új ma­gyar könyvkiadás, do a müvek szín­vonalával is. Könyvkiadásunk és könyvkereskedelmünk ma a népi de­mokratikus állam kezében van s en­nek folytán csak olyan könyvek ke­rülhetnek a vásárlók kezébe, amelye­ket a Szikra és az állami könyv­kiadóvállalatok bocsátottak ki. „A könyvet — ezt az igen fontos fegy­vert — hazánkban kicsavartuk az imperialista reakció és ügynökei ke. zéből s dolgozó népünk kulturális fel­emelésének eszközévé tettük" -—mon­dotta a budapesti könyvnapok meg nyitóján Révai elvtárs • és a most következő könyvnapjaink is igazolá­sai lesznek e szavaknak. Az 1950. évi könyvnap maradékta­lan sikere lesz népi demokráciánk­nak, mert — minden jel arra mutat — dolgozóink felkészültek rá. Könyv­éhség jellemzi a könyvnapok előtti órákat és ugyanaz a várakozás, ami a nagy ünnepek előtt érezhető. Tud ják már dolgozóink, hogv mit jelent számukra a jó könyv. Tájékozottsá­got, felkészültséget, biztonságérzetet. S békénk védelme érdekében szüksé­günk van mindháromra. így lesznek a könyvnapok békeharcunk részesei. „Jó könyvvel, tudással a békéért, a szocializmusért“ — ez volt a jelszó a pesti könyvnapok megnyitásakor. Dolgozóink ebben a szellemben ké­szülődnek az ünnepi napokra. ★ Aziizcnrklipn napok á*a hang­szórók hirdetik a könyvnap jelentősé­gét, müveket ismerteinek, röpgyűlése ken beszélnek róla a párttitkárok. A Magasépítési Nemzeti Vállalat dol­gozói a könyvnapokra ötvenforinlos utalványokat kapnak, hogy akadály, talonul' vásárolhassanak. Sztahanovistáink és élmunkásaink ezen a vonalon is elől járnak e már tervezgetik, milyen könyveket vesz­nek majd és mennyit. Békefii Mihály, a 14. autószerelő- mühelv éimunkás motorszerelője most költözik új lakásba, s ez nem kis ki­adással jár. Ennek ellenére — mint ő maga nn ndotta — 30—íO forintot szán könyvekre. A Zsolnay-gvár él­munkás korongosa, Jäger "Mihály 80 forintot tett félre, hogy megvegyen nébánv köni vúidonságot. — Elsősorban Rákosi Mátyás köny­vét akarom megvenni és valami szép­irodalmi müvei is. Tavaly a szépiro­dalomból Móricz Zsigmond „Rózsa •Sándor“-át vettem meg s nagyon tet­szett. Valami hasonló témájú könyvet keresek most is. Biztos lesz néhány nekem való. Budapestről bizottság érkezett a könyvnapokra. Meghallgat Iák az elő­zetes jelentéseket és egyikük bizakod­va jelentette ki: — Az előjelekből ügy látom, igen nagy sikere lesz a könyvnapoknak Pécsett és a megyében. Még a hiá­nyosságok is a nagy megmozdulások apró velejárói. En es.ak attól tartok, hogy kevés lesz a leérkezett példány, szám. Sok dolgozóval, üzemi illetékessé' beszélgettünk és ennek nyomán mi is úgy látjuk, soha.i'ven szén, eredmé nyes könyvnapunk nem volt, amilven most következik. Nem csoda, hisz öt­éves tervünk első esztendejében va­gyunk már, amelybe Pártunk a kul­túra ügyét is a jelentős feladatok közé vette he. A Párt határozta el, tehát biztosak vagyunk a sikerében. A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG SZERDÁN DÉLUTÁN ÖSSZE­VONT AKTIVAÜLÉST TART A városi pártbizottság szerdán d. u. 5 ó-nkor a Munkáskuítúr- ház nagytermében összevont ak- lívaütésf fart, a városi és MESZ- HART kerületi párt és tömegszer­vezeti vezetők részére. Napirend: Központi Vezetőség május 31-i ütésének _ hafá'ozafai. Előadó: Deák Livin etvfársnő, városi titkár. Minden meghívott külön névre­szóló belépőt kap. A meghívot­taknak a pontos megjelenés köte­lező. Párttagsági könyvét mindenki hozza magával. Megírtuk, hogy az István-aknai Garai József fejtési csapat a mun­kaidő gazdaságos kihasználásával milyen eredményeket ért el. A mun­kaidő jó megszervezése a többi csa­patokra is kihatott a mecseksza- bolcsi kerületben. A Garai-csapatnak akadtak már követői úgy Ferenc-aknán, mint István-aknán. A délutáni műszak váltásban a csapatvezetők és a csa­patok tagjai azen tanakodnak, ho­gyan lehetne a termelékenységet felemelni, ezzel együtt a termelést magasabb színvonalra hozni az ed­diginél. István-aknán már három napja folyik a műszakváltásokban a ta­nácskozás és ilyenkor állandó „ven­dégek" Garai, Bokor, Papp elvtár­sak, akik Bernáth elvtárs pártiit- kárral latolgatják a lehetőségeket, hogyan is lehetne az eddigi ered­ményes módszeren még tovább javítani. Ugyanez a helyzet Ferenc-aknán is. Itt is sok dolgozó, dp különösen a csapatvezetők értekeznek a mun­ka után a pártszervezet irodájában Marton János párttitkár elvtárssa!, hogy ők is tegyenek kezdeményező lépéseket a munka megjavítása ér­dekében. Szemmelláthatólag új kezdemé­nyezés van kifejlődőben a mecsek- szabo'csi kerületben és ennek nyo­mait mindenütt lehet észlelni. U.j eredményekről érkeznek hírek, új műszakszervezésről számolnak be a csapatvezetők és ezzel együtt ma­gasabb teljesítményekről és több keresetről. így volt ez a keddi napon is, amikor Bokor József elvlárs, csapat- vezető vájár számolt be arról, hogy átvették Garai József fejtési csa­patának módszerét és annak elle­nére, hogy hiba történt a szállító­vágaton, az előző napok átlagos 80—90 csille széntermelésükkel szem­ben, a reggeli müszakkezdés jó megszervezésével a keddi napon 102 csille szenet termeltek. Náluk is ugyanúgy, mint a Ga- rai-csapatban, a hétfői napon szé­pen emelkedtek az egyéni teljesít­ménnyel is. így Kovács János (24) vájár annak ellenére, hogy azelőtt is állandóan magasan állt a terme­lésben, 1 köbméterrel túlteljesítette az előző hetekben elért teljesítmé­nyét és kiréseit 7 köbmétert, be­ácsolt C métert. Fuczur László segédvájár kiréseit 4 métert, beácsolt 6 métert. Máskor a réselése 2.40—3 méter szokott lenni. Marton Jenő segédvájár 7.20 köbmétert réseit ki, máskor a tel­jesítménye 2.40 köbméter a réselés­nél, ácsolásnál pedig 3—4 méter. A teljesítményükkel együtt emel­kedett a keresetük is, ugyanúgy, mint Ferenc-aknán a Liska Ferenc fejtési csapat dolgozóinak, akik a keddi napon szintén azzal a mód­szerrel kezdték a munkát, mint Ga­rai József csapata. 117 csille szenet adtak ki a keddi napon a Liska* fejtésből, ami a tervelőirányzat 186 százalékának felel meg. Hétfőn és a többi napokon átlagosan 90 csille szenet szoktak termelni, aminek egyik döntő oka a kollektiv étkezés volt. De nem is volt ennyi a kere­setük sem, mint most. A keddi 186 százalékos teljesítmény után a csa­pat tagjainak átlagkeresete 53.95 forint volt. Az átlagos 90 csillés régebbi teljesítmény után — mint hétfőn is — 42.90 forintot kerestek. De nemcsak a vájároknak, a csillé­seknek is emelkedett a keresetük és ők 46.47 forintot kerestek ezen az egy műszakon. Új versesiyJendiilef, új módszer bevezetése van folyamatban a szabolcsi kerü­letben és ebbe naponta egyre töb­ben és többen kapcsolódnak bele. Ferenc-aknán a szerdai napon már így dolgozik Lakis Vendel és Lang István fejtési csapata, míg István- aknán a Papp-fejtés hárítja cl utolsó akadályokat a reggeli szakszervezés elől. A lelkes kezdeményezés, a mun­kaidő még jobb kihasználása meg­hozza a további eredményeket, a termelékenység, és ezzel együtt a keresetek emelkedését is. az mű­Bíróság elé a Jánosi-pusztai gyermekgyilkos, kizsákmányoló, tolvaj és rémhírterjesztő apácákkal! Mecsekjánosin túl, messze a köz­ségtől egy facsoport között áll a Já- nosi-puszfai kastély. Már a távolba elhallatszik a gyermekek sírása. Es ahogy egyre erősödik a sírás, ahogy közeledünk az épület felé, ugyanúgy egyre sölétebb lesz a látvány, ahogy jobban megnézzük, hogy mit is csi­nálnak itt a „Krisztus Király" női szerzetesrend apácái, a gyilkos apá­cák, akik ártatlan gyerekeket öltek még és akik újabb gyerekeket is el- pusztifanak, ha a dolgozók ezt nem akadályozzák meg. Lassú halál, ez vár a mostani ször­nyű állapotok mellett a gyerekekre. Napjában háromszor kapnak enni, akkor is (ápérték nélküli ételt, ren­geteg közöttük a beteg, a nővérek közül pedig többen ütik-verik őket. Nem csoda, hogy a gyereksfrás fel­veri az erdőt, nem csoda, hogy akis árvák gyerekkora mosolygás és öröm nélküli. Ilyenné teszik az életüket a „Krisztus Király" apácái. Amit as áj taton külső takar Pedig ezek azok az apácák, akik szerényen, csendesen suhannak az utcákon és szinte nem is mernek a járókelőkre nézni, ezek azok a ..szentéletű kedves nővérek", akik ájlatossággal leplezik igazi arcukat. Sokáig sikerrel leplezték el a kör­nyékbeliek előtt azt, hogy rendszere­sen meglopják a kicsinyeket Ha va­laki megkérdezte, hogy miért adnak az apróságoknak olyan keveset és olyan silányal enni, akkor az volt a válasz: „Kevés pénzt ad az állam." Hazugság ez. mert a hároméven aluli kicsinyek után napi nyolc fo­rintot, konzerveket, ruhát ad az ál­lam. Az alkalmazónak kizsákmányolását azzal takargatták és lakargalják, hogy elhíresztelik: valamennyi alkalmazot­tat könyörülelböl. vették lel és azok nem is kértek fizetést, sőt hálásak hogy ingyen megtűrik őket. Sok • esetben meg azt híreszlelik, hogy az egyik alkalmazott részeges, a másik meg fiatal és ezért nem adnak pénzt a kezükbe. Mindez igen jellemző az apácákra. Minden gazságukat úgy igyekeznek „becsomagolni", hogy egyrészt rá­galmazzanak, másrészt a saját ^nagy­lelkűségüket" bizonyítsák. Őszintén csak a szinte állandó vendégekkel, a papokkal és szerzete­sekkel beszéltek. Ilyenkor azután te­rített és toskadásig megrakott aszta­lok mellett szórták a rágalmakat a dolgozókra, népköztársaságunkrg és rémhíreket cseréltek Palotai Jánoson, a mecaekjánosi uszító papon kívül állandó vendég volt itt Mayer Móric cisztercita szerzetes, de jöttek szépszámmai „ismeretlen” úticélú barátok és szerzetesek, igy például legutóbb luxusautón érkezett egy pap a kas­tély elé. Egy-egy látogató eltávozása után maguk az apácák is útrakeitek és keresztül-kasul bejárták Mecsek- jánosit, nyomukba a rémhírek ba- londgombái nőttek. Nem nehéz megállapítani, hogy ezek a látogatások és falubajárások között megvolt az összefüggés, vala­mennyien egyazon parancsnak, a klerikális reakció parancsának en­gedelmeskedtek. Vendégpapok híztak a gyermekek tartásdíján Az árvaház fenntartása végered­ményben csak fedofoglalkozás, az igazi politikai cél elleplezésére és legfeljebb csak arra jó, hogy a szükséges kiadásokat és az apácák és papok jó életét a gyerekektől el­lopott pénzből fedezzék. Ez megmagyarázza azt a gonosz nemtörődömséget, ahogy a szeren­csétlen gyerekeket kezelik és ez megmagyarázza, hogy minek kellett ide olyan sok „gyóntató”, amikor a rendházban is lakik egy pap, Moyzes András. Az apácák azt mondják, hogy azért nem gyónnak nála, mert nagyothall és kiabálni kell. Ebben lehet is némi igazság, men nem hisszük, hogy szívesen kikia- ■lá'nák eddigi viselt dolgaikat, hogy kis kétéves Lukács Lacit, amíg agyhártyagyulladást nem kapott és még akkor sem szállították kór­házba. Stanils Rózsinak annyi in­jekciót adtak, hogy a szíve fel­mondta a szolgálatot, örfy Jozefa sem szívesen kiabálná ki, hogy miért nem jelentette Koncz Mária betegségét és miért hagyta orvosi gyógykezelés nélkül meghalni. örfy Jozefa különben egyike azok­nak az apácáknak, akik lcezükbe- kaparintották a tényleges vezetest, a legszélsőségesebb reakciós hangon uszítanak és a gazdasági alkalma­zottakat minél jobban igyekeznek kiszipolyozni. így kötöttek például életfogytiglani szerződést Dóczl An­tallal, melyben kötelezték, hogy élete végéig ingyen dolgozik a rend­nek. A legszigorúbb megtorlást követelik a dolgosok Életveszélyben vannak most fsa ki« árvák. Soványul;, betegek. Két-há­roméves gyerekek még nem tudnak beszélni, még nem tudnak járni, sőt felülni sem. Tele vannak kiütésekkel, soknak már el is gennyesedett a ki­ütése és mégis egyágyban tartják az egészségeset a beteggel. Ezért hallatszik messzire a gyerek, sírás a Jánosi-pusztai kastélyból, melynek sötét folyosóin némán su­hannak az apácák, ahol az éléskamrd. bah mázsaszám áll a tejpor, — a disz­nók számára, mert a gyerekek ran. tottlevest kapnák, ahol tepsiszám áll a fehér kalács — a papok számára, mert a gyerekek fekete kenyeret kap­nak. ahol az apácák inkviziciósszenv. jelenséggel figyelik, hogyan pusztul i:t a jövő ifjúsága. A sírás azonban messze hallatszik és a Jánosi-pusztai borzalmak híre eljutott Mrcspkiánnslba, Komlóra át nz egész megyébe is. lltépitő munkások, dolgozó parasz­tok, bányászok és főleg a gyereke* ahvák mondják: állítsák bíróság elé 'zeket az emberi érzésből kivetkőzött apácákat ás ott feleljenek minden kis, gyermek életéért, ott feleljenek a ki­hogyan „gyógykezelték” házilag a zsákmányolásért és a tolvajldsokért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom