Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-14 / 135. szám

ki • A P L Ö PÍ50 JtJfOTS U /4 s igazságszolgáltatás és az államigazgatás várja az új jogásznemzedéket Pozsony-ufea 3. Pécsi jogászkolié- gium,/Nagyi kertes épület a joghallga­tók otthona. A napfényben fürdő kert­ben itt is, oil is tanuló, jegyzeteikbe merülő cg Jetein isták. Sr.igprlalbk ideje van: az egész anyagot, nyolc hónapon keresztül ösz- szegyüjtölt tudásukat rendszerezik, is­métlik,át a hallgatók. A parkettás, tiszta, világos szobák­ban is tanulnak. Tanulópárok kérde­zik ki'egymást; egyik atnásikának ma­gyarázza meg a még homályos része­ket. " ' ’ * V (ársalséban folyóiratuk, napilapok, könyvek, rádió várják a kollégistákat, akik. a becsületes, jól- végzeft' munka után valóban pihenhet­nek. — A mi munkánk egyedül a tanu­lás —kezd beszélni éleiéről Antal Fe­renc I. éves joghallgató, egy pécsi ci­pészsegéd gyereke, aki jó tanulással hálálja meg, hogy egyetemre járhat. — Nemcsak hogy nem fizetek tan­díjat és ingeyen lakom a kollégium­ban, de még havi 100 forint ösztön­díjat és ingyen lakom a kollégium- ruházkodhntom és fedezhetem egyéb kiadásaimat. Most kaptam ismételten rendkívüli tanulmányi segélyt, a jegy­zeteket is a jegyzetosztály juttatja hozzánk, díjmentesen, ingyen. — Étkezni a menzára járunk. Reg­gelire általában tejet, vagy kávét ka­punk, az ebed két, vagy három fo­gásból áll. Vacsora legtöbbször szin­tén meleg, hetenként egyszer,' vagy kétszer pedig hideg felvágott. — Most jut eszembe, „dologidőben“, tehát szi­gorlat előtt és alatt még külön pót- vacsorát is kapunk. — Tan s|>oiT(orin»nk. röplab­dapályánk. színházba és moziba is gyakran járunk, nincs szórakozás­ban hiány a jogászkollégiumban. Nemcsak Antal Ferenc, a többi kol­légista is vidám, teltarcú és egészsé­ges fiatalember. A gondtalan élet, a biztos tudat, hogy népi demo! rációnk­ban anyagi gondok nélkül élhetnek, tanulhatnak, teszi őket öntudatossá, biztos, nyugodt fellépésűvé. Sokan közülük már most állásban vannak. A jogikar demonstrátori állá­sait nagyrészt, mondhatni kilencven százalékban hallgatókkal, másod-, har­mad- stb. éves jogászokkal töltik be, és erekkel az állásokkal 600—700 fo­rint'fizetés jár. » * A jogikar tanulmányi osztályán ér­deklődünk a felvételekről, az új jo- ‘fászság előtt kitáruló perspektívákról. Recre Ferenc elvtárs, a tanulmányi osztály vezetője, kérdéseinkre így vá­laszol: — 'A múltban csak a kiváltságos osztály tagjai mehettek az egyetemek jogi karára, a népi demokráciában azonban megnyílt az egyetem kapuja minden komolyan dolgozni akaró fia­tal előtt. Igazságügyi szervezetünk 11.3 járásbírósága, 24 megyei bírósága, 5 felsőbírósága és a népköztársaság legfőbb bírósága a jogászok ezreit foglalkoztatja és várja az egyetemről kikerülő fiatal jogászokat. De az ál­lamigazgatásban is szükség van szak­képzett jogászokra. Az ő feladatuk, hogy az államigazgatási szervek műkö­dését meghatározó jogszabályokat meg­valósítsák. — Mindezeken klvnl , a terv­ig» ?tl a Ságban, a tanácsokban, a tudo­mányos életben is számtalan betöltet­len hely várja a jogászokat és mind­ezek az állások biztos jövőt, gondta­lan megélhetést : biztosítanak. „Beiskolázási brigád“ érkezik. Dóm- Író váróit' voltak 1 az egyetemisták ngi- tácjós munkán, az érettségizőkkel is­mertették az . egyetemi élet lehetősé­geit, a főiskolai kedvezményeket. Minden egyetemi hallgató sajá! ügyének érzi a beiskolázás, az egye­temi utánpótlás kérdését. Minden érettségizőnek látnia kell, hogy a to­vábbtanulás nem magánügy Es a diák, aki az iskolában a felvételi lap fölé hajolva első helyre írja be. hogy az egyelem jogi karára kíván járni, az a diák is építője szocialista jövőnk- nck, saját boldog és gondtalan életé­nek. MEG A VAtÓjÁf.OT 11 A természet átalakításának múltja Ebben a hónapban befejeződnek az alapfokú bajnokság küzdelmei A mindennapos tapasztalatokon kí­vül évezredes gyakorlat bizonyítja, hogy az ember ál; tudja alakítani és folyamatosan ál is alakítja a termé­szet egyes részeit. Az ember eleinte csak könyörado- mány.t kapott a természettől; az erdő és a mező vad gyümölcseit. Lassan azonban rájött arra: kényszerítheti a természetet, hogy azt adja számára, amire szük­sége van. A vadonélő állatokat megszelídí­tette, tenyésztette. Nem kellett többé clet-halálharcot vívnia, ha táplálékra volt szüksége. Lassan megismerkedett a növények életével, megismerkedett tulajdonságaikkal megtanulta termesz­tésüket. A természettel való mind szorosabb kapcsolata révén mindig több tapasztalatra tett szert. Évszáza­dok apáról-fiúra szállt megfigyelései azt mutatták, hogy ha a növényekét és állatokat megfele'ően gondozza. azok megváltoznak: a növénv jobban terem, az állat több, terméket ad. Ha jobban táplálja az állatot, ízlele- sebb lesz a húsa, több a teje. Rájött arra, hogy ha a földet megműveli, a termés is nagyobb lesz. Lassan megis­merkedett azokkal , a körülményekkel, melyek legjobban kedveznek az egyes növényeknek cs állatoknak. A legmegfelelőbb körülmények meg­teremtésével biztosította az ember a növények és állatok növekedését, de ugyanakkor az idők folyamán meg is változtatta a növényi és állati fajtá­kat. Sok olyan állatot ismerünk, ame­lyeket évezredekkel ezelőtt még nem ismerhetett az ember, mert azokat csak késői utódai tenyésztették ki. Gon­doljunk például a sertésre. Vadonélő fajtája régóta ismert, de ugyancsak különbözik a mai házisertés attól a vaddisznótól, amelyet valamikor a régi időben az ember megszelídített. A vaddisznónak nincs hús- és zsír- feleslege, törzse aránvlag nem nagy, végtagjai azonban jólfeilettek. gyors mozgásában e'ő-egítlfe. Egészben véve azt mondhatjuk, bogy a vaddisznó teste életmódjának megfelelően ala­kult ki. De ha a test úgy alakulhat át. amint a vadon való életmód az állattól meg­követeli — miért ne változhatnék más irányban is? Erre a változásra felfi­gyelt az ember. Észrevette, hogy bizo­nyos körülmények között tartolt ál­latok tulajdonságai megváltoztak. Ha jól táplálja a jószágot, annak mun- kakészsége, termelőképessége növek­szik; például a jóltáplált, keveset moz­gó sertés teste megnő, lábai mindin­kább rövidülnek, valóságos hús- és zsírgyárrá változik. Mindez hosszá évszázados fejlődés eredménye. Ez a sertés már nem tudna többé az ember segítsége nélkül élni. Átala­kulása közben vesztett ugyan edzett­ségéből, de annál jóval fontosabb, hogy a dolgozók széles rétegei szá­mára sok húst és zsírt termeljen. Az ember nemcsak a sertést alakí­totta át céljainak megfelelően — más állatckból is a legkülönfélébb fajtákat tenyésztette ki. Kitenyésztett például olyan lovai, amelynek teherbírása nagy; a . hegyvidéken arum hegyi lóra vo't szükség, később pedig a verseny­paripát is létrehozta. A szarvasmarhát ugyancsak különböző céljainak megfe­lelően alakította ki az ember. Van. amely csak hústermelésre való. nvb • L.~ -- p^cfv A mai búzakalász színién sok tekin­tetben eltér a vadbúza kalászától. A ncmcsitett burgonya gumója minőség .és nagyság tekintetében többszörösen felülmúlja vad rokonát. A kultúrnö­vények tananyagokban is lényegesen gazdagabbak, mint a vadonélők. A.z ember azonban nemcsak nemesebbé tette az egyes növényi aj! ókat, hanem létrehozta azok különbözét változatait is. Így keletkezett a fehér-, kék- és pi­roskáposzta. a nagy• és kis, valamid a fehér, színesszemű, korai, késői bab. borsó stb De utalhatunk a virágzó ókori civili­záció hatalmas öntözőműveire is. ame­lyek már az időszámításunk c’őtti év. ezredekben az arábiai félsziget és a szomszédos részek száraz, sivatagos területein milliók számára termékenyí­tettek meg a sivó homokot. Mi más ez, mint a természet átalakítása, vi­szonylag kezdetleges, de hatásos tech­nikai beavatkozással? A multevihez hasonlóan idén is megyeszerte nagy lelkesedéssel foly- nr.k az alapfokú egyfordulós labdarú­góbajnokság küzdelmei. A tömegsport fejlődését igen könnyen felmérhetjük a labdarúgás vonalán az alapfokú baj­nokságok iránt évről-évrc megmutat­kozó nagy érdeklődéssel, amely azt eredményezte nálunk Baranyában, hogy az idén 165 csapat részi nél elé­vel rendezték, sőt rendezik meg most is vcsárnapról-vasárnapra ezeket, a falusi dolgozóinknak oly sokai jelenlő labdarúgómérkőzéseket. Az alapfokú bajnokság színvonalánál is haladást tapasztalunk, erről beszélgettünk Mol­nár József alszövefségi titkárral, az alapfokú bajnokságok intézőjével. — Az első két fordulóban még dí­vott az alapfokú bajnokságokban el­terjedt rossz szokás, hogy a vesztesek óvási okokat kereslek — mondotta Molnár József. — A legérdekesebb az volt, hogy ezek az óvások nem jogosulatlan játékosok szerepeltetése miatt kerültek be hoz­zánk, hanem a legtöbbször a játék­vezetők működésével voltak elégedet­lenek a csapatok, vagy a pálya és a közönség ellen merüllek lel súlyos kifogások Az óvások kilencven száza­lékát kellett visszautasítanunk és ezek közül csak kettő ellen adtak be fel­lebbezést az egyesületek, amely két esetből egyet fogadott el a bizottság. Ar alapfokú vezetők is sokat fejlőd­tek az utóbbi évben, bizonyítja ezt az, hogy most már az alaptalan óvások száma is erősen megcsappant. — Az alapfokú bajnokságok iránt megnőtt az érdeklődés, ezt nemcsak a mérkőzések látogatottságán lehet ész­revenni, hanem abból is. hogy falva- inkban a pártszervezetek és tömeg- szervezetek is nagyon érdeklődnek a labdarúgás iránt, megjelennek a mér­kőzéseken és sok helyen, mint pl Pellcrden mindenben segítik a csapa­tot. Persze az intézők egy része a szezon elején abba 3 hibába cselt, hogy óvásaikban hivatkoznak a helyi párt titkár elvtársakra, hagy ők is látták az esetet és ezzel nagyobb nyo matekot akarna1* adni az óvásoknak. Vasárnap láttam egy alapfokú mérkőzést. A magyarszéki csoport rangadóját játszották Vásárnsdombón, a helyi csapat és Oroszló között. A fnásodk félidőben 2:0-ra vezetlek a hazaiak, amikor a kilenc emberrel ját­szó oroszlói csapat hihetetlen lelkese­déssel kiegyenlített; végigtámadta a hátralévő időt és döntetlen eredmé­nyével megnyerte a csoport bajnoksá­gát. Az oroszlói csapat bajnoksága megérdemelt, a csapat kétharmad ré­sze dolgozó parasztfiatal, egy részük még vasárnap délelőtt is kaszált. A derék csapatot 60—70 szurkoló kísér­te el a mérkőzésre, fci kerékpáron, t.i kocsin utazott, de volt köztük olyan is, aki saját motorkerékpárján kísér'c a csapatot. A pécsi bajnokságban néhány mér­kőzés elmaradt a pályák elfoglaltság» miatt, de az első csoportban a Pan­nónia. a másodikban az AV Határ- vadászok bajnoksága szinte biztosra vehető, leszámítva azokat a csapato­kat, amelyek versenyen kívül indultak a tavasszal. A szövetség komolyan . fe­gyelmez, hetenként megjelenő hivata­los lapja megszívlelendő ítéleteket kö­zöl. Molnár József elmondja, bogy újabban is foglalkoztatja őket egy cr- de'kes eset. mert a legutóbbi MÁVAUT •—KISOSZ mérkőzésen a játékvezetőt bántalmazni akarták a játékosok, Per­sze ilyen esetek már igen ritkán for­dulnak elő. A falusi csapatok megelé. gedéssel látják, hogy törődnek velük, minden ügyüket gyorsan clintéziís Pé­csett. Két csoportban már befejeződtek a bajnokságok, az előbb említett ma­gyarszéki csoportban Oroszló végzet, az első helyen, míg a pellérdi csoport, bajnokságát Pcllérd jóképességü csa­pata nyerte. Ez utóbbi csapat, sikeré­nek egyik titka, hogy a helyi pártszervezet irányítja, igen komolyan részlvesz a csapat mun­kájának irányításában. A pécsi szövet­ségben elragadtatással nyilatkoztak a mohácsi „fiók alszövetségröl", ahol három lelkes mohácsi, sportember, Pa- zaurek, Burján és Ránics 36 csapatot irányítanak és a három csoportban példás rendben folynak a mérkőzések. Ebben a hónapban vég elérnek Bara­nyában az egyfordulós küzdelmek, me­lyek nagy lépésekkel vitték előre a falusi sport ügyét, cs amelyek' komoly szolgálatot tettek a népi tömegsport kialakításánál. A falvak dolgozói, most a mezei munkával lesznek majd elfog­lalva, de a. gabona betakarítása után ismét megindul majd a megyei bajnok­ság. hogy újabb életet vigyen a mi- yar falu életébe. Kisorsolták a másodosztályú bajnokok minősítő mérkőzéseit Június 15-én nyílik meg „A kommunisták évtizedes harca a magyar ifjúság boldog életéért4* című kiállítás Budapesten a Magyar Munkásmoz­galmi Intézet * DISZ első országos kongresszusa alkalmából a magyar ifjúmunkás-mozgalom történetét beírni- tató kiállítást rendez az Intézet szék­hazában. „A kommunisták évtizedes harca a magyar ifjúság boldog életé­ért címmel"'. A’ kiállítás anyaga három részre oszlik, az első 1848-tól a Tanácsköz­társaság bukásáig terjedő időszak, a második rész a magyar ifjúságnak a Horthy-fasizmus alatti elnyomását cs küzdelmeit, a harmadik rész pedig a felszabadulás óta eltelt időszak törté­netét mutatja- be. Külön táblák mutatják be a Kom szomol harcát, működését az' interven­ciós háború alatt, munkáját a szocia­lizmus ''építésében és részvételét a Honvédő Háborúban. A kiállítást jú­nius 15-íöI július 15-ig tartják nyitva, majd ősszel az iskolai év megkezdése­kor ismét megnyitják. Az alszövcbrgi máíodo-zUV.yú baj­nokságokban befejeződitek az idei év küzdelmei, a szekszárdi csoport kivé­telével éi a hat csoport bajnoka most a nyári szünet alatt kétfordulós mi. nósí ó mérkőzésekkel dönlj cl az el-ö osztályba való bejutá's kérdését. A.z öt csoportbajno: a következő: Pécsi Lombik. Bála, Dombóvári VSK Ibi Fadd é. Villány. A ké.i első helye­zeti kerül be a kerületi első osz­tályba. A mérkőzések vasárnap- 18-án kezdődnek. A sorsolás a Következő: Június 18: Pécsi Lombik— Szelese, csop. bajnoka, Bála—DVSK, Fadd Villány. Június 25: DVSK— P. Lom­bik- Szekszárdi—Villány. Fadd—Béta. Július 2: Szekszárdi—Fadd, Villány — DVSK1 P. Lombik—Bála. Július 0: DVSK—Szekszárdi, Béta—Villány. Fadd—Lomb’k. Július 16: DVSK— Fadd -Szekszárdi—Bá'a. Villány— P. Lombik. Július 23: Fadd—Szék- -zárdi, DVSK—Villány, Bála—?. Lcn-.bik. Július 30: Szekszárdi—DVSK. Villány—Bála. P. Lomb’Jt—Fadd. Au­gusztus 6: Fadd—DVSK, Bála—Szek­szárdi. P. Lombik—Villány. Augusztus 13: Szekszárd’—P. Lombik, DVSK— Buta. Villány—Fadd. Augusztus 20. P. Lombiü— DVSK. Villány—Szek­szárdi. Bá'a—Fadd. Bénzlet a ..Hivatal packá- zásal“ című könyvnapi könyvből. * Ma, a kioszkbr.ll kávézó asztalunknál (ahol sok ide­gen úriember megfordul) egy élőkéiS állású, öreg úr pat naszkodolt nagy keservesen: — Megnéztem tegnap a ki• átlitást, de biz én őszintén bevallom, nem a miatt jöt­tem, hanem egy sürgős ésj nagyon fontos ügyem van ni minisztériumban. Az első dolgom az volt, mi­helyt megérkeztem este aj vonalon, feketébe csaptam; magamat és beállítottam a minisztériumba. Egy szobába nyitottam, ahol egy pocakos, penész- színű úr szuszogott a divá­Mikszáth Kálmán: A MINTA-MINISZTÉRIUM nijón fekve és egy másik keszeg kinézésű pedig jár­kált jel s alá cigarettázva. — Mi tetszik* — kérdé a keszeg kinézésű tát dialek­tussal. (No, ez bizonyosan Sáros megyéből való.) — A nagy méltóságú urat keresem — mondám. — Az nincs itt. söl nem is lehet itt, mert béteg. — Akkor a: államtitkár úrral szerelnék beszélni. — Az még úgy sem lehel itt... mert még meg sincs. — Hál a tanácsos úr? — No, az meg éppen nem lehet itt, mert már meghalt. — De hál ki vap Hl ak­korf — kérdem kissé inge­rülten. A keszegképü gondolkozott egy darabig s némi komi- tcmplálás után habozva je­lelte: — Hát m, vagyunk itt: És gyanakodva végignézett magamagán az átellenes tü­körben, ha valóban ott van-c. — A Danin—Kovács-féle ügyben jöttem — ,1: sincs itt! — Dehogy nincs, kérem. Hiszen itt van róla az ikta­tó szóm, még a múlt évről: 23276—mi — A: ákkai meglehet szólt megdöbbentő orrhan­gon — de hát ártani — Szeretnem tudni, mi tör­tént ebben az ügyben? A keszegképű fújt a ciga­rettából és aztán haragosan dobta ki a csutkáját d nyi­tott ablakon. — Semmi sem történt — mondd dölyffcl — micsoda jogon examinál ön bennün­ket? Itt nem szokott semmi történni, — Melyik minisztériumnál volt ez9 — kérdő egy naiv hallgató az asztalunknál. — lijh, no — kiáltott köz­be nevetve o: egész társaság. — hiszen a gyerek is kita­lálhatja, hogy ez az igazság- ügy minis: lé riu innál történt. . .. Valami hát még ott is szokott történni A Honvéd megnyerte az l\B l. bajnokságot Vasárnap az Üllői-úton mintegy 32.000 néző előtt játszották az idei bajnoki év utolsó rangadóját az EDOSZ és a Honvéd csapatai kö­zött. A két nagy Rivális találkozója gólnélküli eldöntetlen eredménnyel végződött. A mérkőzés érdekessé*** vöt, hogy az ÉDOSZ-ban a Hutai Ombódi játszott Kéri helyett jobb­hátvédet és Kocsis volt a közép­csatár. A Honvéd ezzel a döntetlen­né! végképpen bebiztosította idei bajnokságát. A többi mérkőzésen is néhány meglepetés született. Győr­ben 7000 néző előtt a Győri Vasas 5:3 (2:2) arányú igen értékes győ­zelmet aratott a Dózsa csapata el­len. A Vasas Salgótarjánban is győzni tudott 1:0 (1:0) arányban a kitűnő bányászcsapat eben. Szom­bathelyen a vasutasok fölényesen 4:1 (1:0) arányban győzték le az Előrét. Az Üllői rangadó előtt a Textiles könnyen győzte le 3:0 arányban a Postást, de a Soroksár­nak sem jelentett különösebb aka­dályt a Debreceni Lokomotív 4:2 (2.i) arányú legyőzése. A Csepeli Vasas bizlos, 2:0 (1:0) arányú győ­zelmet aratott Nagykanizsán az Olajmunkás ellen. A bajnoki táblá­zaton a Honvád 4íi ponttal vezet az EDOSZ (44), Textiles (42) és a Cse­pel (36) előtt, míg a négy kieső az Előre (17), Olajmunkás (15), Deb­recen (13) és Soroksár (13) lesz. NB III. eredményei» Bátaszéki VSK-—Dombóvári VSK 2:2 (1:0). Bálaszék, vczetle: Rolléder. Egyenlő ellenfelek, a hazai csapat v». lamivef közelebb állt a győzelemhez. Göllövők: Kalász. Kiss, illetve Maro­si 2. Jó: Mariin. Vércse, illetve Ma. rosi, Szászvári Tárna—Nagyatádi MTE 2:? (2:0), Nagyatád, vezette: Horvá'h. Nagy küzdelem után győzöl! a bá- nyászcsapai. Gól’.övök: Vancsa. Sava­nya, illetve Ács. Jó: Vanc^a. Németh, Ács, ilieve Sárdi II., Beke és So- mogyvári. Barcsi SZMSE—Simontornyai BTC 4:0 (0:0). Barcs, vczetle: Horváth. — A hazai csapat a második félidőben kerekedett'felül, és jó játékkal meg­érdemel icn győzött. Góllövök: Kiss, Spievla. Doktor, Kimpf Jók: Spiev- la- Kiss, illetve Ünnep és Gereny. KOSÁRLABDA. A vasutas kosárlabdabajnokság küz­delmei vasárnap indultak-’ meg. — P. Lokomotív—Bálaszéki VSK 70:26 (35:7). Bátaszék, férfi mérkőzés, ve. zetle SzMy és Goda Legjobb kosár­dobók: Kapusi 22, Szamosi 14, liléivé Bittner 14 — P. Lokomotív—Puszla­szebolcsi VSK 52:12 (24:4). Puszla- szatiolcs. nő| mérkőzés, vczetle: Mé- száios és Honii. Legjobb kosárdobók: Aralóné 22, Benczc 11. ilielvc Gál 6. A legközelebbi fordulóban a Szom­bathelyi Lokomotív lesz a pécsiek ellenfele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom