Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-15 / 136. szám

DUNÁNTÚLI JNÄN1UU g NAPLÓ R mecs^szaWcsi kerület Iriny'sza! 'ávlntban lelenfetléfc RáKosi elvmnaH, a nnnnaidá telles kihasználásával jelentősen fokozzák a term elé Aenyséjel Ma délelőtt ünnepélyesen nyitják meg a pécsi könyvnapokat Csütörtökön délelőtt 11 órakor tartja a megyei tanács ünnepélyes alakuló ülését VII. ÉVFOLYAM, 136. SZÄM KÖSZÖNTJÜK MEG YEI TANÁ C§ UNKA TI .Gondoskodnunk kell nép köztársasági alkotmányunkban lefektetett alapelvek ?**' fásáról. Ennek ^felelően irányt kell venni arra, hogy lehetőleg az idén létrehozzuk a falu, város, járás es a megye tanácsait, amelyeket ■«»*■* nyunk megkövetel es a dolgozó tömegekkel elmelyü ve a kapcsolatot, tovább erő­sítik demokráciánkat . Rákosi elvtárs február 10-i beszédéből). Szocializmust építő népi demo­kráciánk fejlődésének uj, jelentős állomásához értünk ma amikor a Népfront által javasolt tagokkal, a megyei tanácsok megkezdik mu désüket. Ezzel fenntartás nélku, büszkén elmondhatjuk: ebben az országban már minden hatalom a dolgozó népé, mint ahogy az- al kotmányunk kimondja. A tanácso működésének megkezdésével a bü­rokrácia anarchiájába süHyedt é a kulisszák mögött a nagybuloko sok, nagytőkések, főpapok által irányított népe’.nyomó kozigazgat ­si rendszer végleg befejezte szé­gyenteljes működését. Ez lényegé­ben abból állott, hogy a nye's" kereteket biztosította a dol­gozó nép kíméletlen kizsákmányo­lásához. A tanácsok felállításnál végleg felszámoljak hazánkban a burzsoá közigazgatási rendszert, melynek legfőbb ’ ielWoje az volt, hogy lehetetlenné tette a dol­gozó tömegek bekapcsolódhat a közigazgatás aktív munkájába és igyekezett a közigazgatás* appara­tus tevékenységét elködositem. „boszorkánykonyháját;* a do gozok számára hozzáférhetetlenné tenni. A tanácsok felállítása államunk új, erős tartópilléreit hozza letre. Államigazgatásunk egész rendsze­rében megvalósítjuk és befejezzük népi demokratikus államunk szer­vezetének felépítését. A hatalmas Szovjetunió példája mutatod utat nekünk ebben a kérdésben is. A szovjet tanácsok amelyek a forra­dalom tüzében állták ki a probat és amelyek a szocializmus építésé közben megmutatták a bennük rejlő hatalmas, kimeríthetetlen erőt áll­nak előttünk gazdag tapasztalatok- kal és útmutatással. „A tanács­rendszer - tanítja Lenin - terem­ti meg a történelem altat eho íz­ben annak a lehetőseget, ogy nemcsak a helyi sajátosságok fej­lődhetnek ki teljes mértekben is akadálytalanul, hanem a helyt kezdeményezés, a helyi onteve- kenység is, mint a közös célhoz vezető különböző módozatoknak egységes eredményt létrehozó ut­jai" A szovjet tanácsok rendszere a világon fellelhető államgépezetek leghaladottabb, legmagasabbrendu, legdemokratikusabb formája ame­lyet csak olyan állam valósíthat, meg, amely végleg szakított a ka­pitalizmussal, amely megszüntette a kizsákmányolás minden formáját. A szovjet tanácsok a legmagasabb- rendü állami gépezet es a dolgozok által legkönnyebben ellenőrizhető i7á'tal hogy a tanácstagoknak rendszeresen be .kelJ.£Z^° munkájukról a választóknak, meg kell hallgatniok azok biralatat, kezdeményezését és válasz tóik rossz munkájuk eseten levadhatjak őket. A tanácsok'működésével a pro-] letáriátus diktatúrájának funkciód betöltő, azt megvalósító, a szocia­lizmust építő államgepezet alakul ki hazánkban. A tanácsoknak nem­csak abból a szempontból van je­lentőségük, hogy obamappara - „útiknak, népi demokratikus íjlj munknak új szervezetét teremtik meg, hanem abból a szempontból is hogy szoros kapcsolatot terem­tenek az állam vonalán a Párt és a legszélesebb dolgozó tömegek között. A tanácsok a dolgozók leg­szélesebb tömegszervezetei lesznek, amelyeket — mint a többi tömeg- szervezetet — a Párt irányít. Így valósul meg Sztálin elvtársnak az a tétele, hogy a tanácsok, mint a dolgozók tömegszervezetei, a Par­tot az állam vonalán összekötik a dolgozókkal. Lenin és Sztálin elv- társ tanításai nyomán most a ma­gyar dolgozó nép is valóban gaz­dája lesz államának. Ezzel szemben a tőkés országok^ ban a dolgozó tömegek el vannak zárva az állam minden ügyének intézésétől. A tőkés államok jelle­géből. a tőkés állam természetébe. következik, hogy a dolgozódat ki­rekesztik az államhatalom gya­korlásából, bármit mondanak is a képmutató látszat jogok. Az „ön- kormányzatok" valóságos tartalma a tőkés államokban nem más, mint egyes tőkéscsoportok érdekeinek elszánt képviselete az elnyomott dolgozó néppel szemben. Ezt az ál­lamgépezetet a háttérből vagy pe­dig egész nviltan gyárosok, banká­rok. földbirtokosok és főpapok ira nvítják, akik íz egész államappa­rátust az egyéni gazdagodásukra, a dolgozók millióinak legelvete­mültebb kizsákmányolására hasz nálják fel. A dolgozó tömegek megtévesztéséért ugyan dísznek be­tesznek az államapparátusba egy.­egy „munkást" is, ezek azonban az imperialista háborús gyújtoga­tok fizetett ügynökei, akik nehány odavetett dollárárt elárulják még anvjukat is. ,, így festett az „önkormányzat nálunk is egész a felszabadulásig. A megyei törvényhatósági bizott­ságokat, amelyek az „önkormány­zati" szervek legmagasabb formái voltak, főispánok és főszolgabírók vezették, a különféle kizsákmányo­lok kiszolgálói. A lcgbrutálisabb eszközökkel nyomták el a dolgo­zók több szabadságért és nagyobb darab kenyérért folytatott küzdel­mét. Botozás, pofozás, véresreve- rés, csendőrsortüz, — ez volt a közigazgatás gyakorlata a dolgozó néppel szemben. így volt ez wi őszén is, amikor a nagyobb darab kenyérért éhségsztrájkot folytató bányászok közé a vasasi Csertetőn belelöttek a csendőrök. Nem is le­hetett ez máskép, hiszen a megyei állások a lebukott katonatisztek csődbejutott földbirtokosok, része­ges számtartók fellegvárai voltak, akik híven szolgálták ki a 20.000 holdas Mándi Samut, a dúsgazdag Visnya Ernőt, Montenuovó Nán­dor „herceget", Mattyasovszky Zsolnay Tibor és Róth Sándor gyá­rosokat, a simongáti Mándi Sándor , kegyurat", Perczel Mór bonyhádi gyárost és földbirtokost, a dombó­vári Dőry konzervgyáros földbir­tokost, Éry Márton szekszárdi ban­kárt és a többi munkasnyuzót. akik törvényhatósági bizottsági tagságukat a dolgozók becsapására jogtalan előnyök szerzésére hasz­nálták fel. így csapta be például a oécsi dolgozókat törvényhatósági bizottsági tagsága révén v isnya Ernő, az ország egvik leggazda­gabb embere, aki méregdrága pén­zen adta el terméketlen földjét házhelveknek a pécsi dolgozóknak, amelyek a város le^egészségtele- nebb helyén fekszenek. _ I A horthysta, népellenes állam- hatalom m'nden csökevényéve! együtt mától a múlté. A naíy ‘szovjetunió fegyveres ere!e felsza­badította országunkat, szétzúzta a földesurak, gyárosok, bankárok n én el len es államhatalmát. Pártunk ánvításánsl. Rákn«i »’vtárs veze­tésével szívós, töretlen harccal Ki A Legfelső Tanács megkezdte a költségvetés tárgyalását 4 szovjet állam anyagi eszközeinek főrészét a szocialista termelés kibővítésére és a nép életszínvonalának emelésére fordítják Mint már jelentettük, iúnius 13-án a Legfelső Tanács ülésén a Szovjetunió 1950. évi költségveté­séről és az 1948—49. évi költség- vetés végrehajtásáról Arszenyij Zverjev, a Szovjetunió pénzügy- n.'..isztere mondott előadói beszé­det. — A Szovjetunió 1950. évi költ­ségvetése — hangoztatta Zverjev—, melyet a kormány a Legfelső. Ta­nács elé terjeszt jóváhagyás végett, a szovjet népnek a háború utáni sztálini ötéves terv teljesítése terén aratott kimagasló sikereit tükrözi. — A szovjet népgazdaság egész- benvéve jelentékenyen túllépte a háború- e'őti I910-es esztendő színvonalát és hatalmas fellendülésben van. Az anyagi jóléttel együtt nő a szovjet nép kulturális színvonala is a város-'1-’ ”n és falvakban nagy lakásépítési program valósul meg. Az ötéves terv négy esztendeje alatt több mint hetvenkétmillió négyzet- méter íairAtcr.’üetet állítottak helyre, vagy építettek újonnan. Ugyanezen idő alatt a falvakban 2.3 millió lakó ház épült. A Szovjetunió 1950. évi állami költségvetése 432 milliárd rubel be vé’éli e!ő’,’-énvzattal és 427.9 mii liárd rubel kiadási előirányzattal fekszik a Legfelső Tanács előtt, Tehát a bevét«’»k 4.1 milliárddai haladják meg a kiadásokat. A szocialista állam költségvetésé­nek főrésze a népgazdaság fej­lesztését, a kultúra további emeié- s és a nép anyagi életszínvonalá­nak javítását szolgálja. A kiadási oldalnak több, mint egy- harmada, 164.4 milliárd jut a nép­gazdaságnak. Társadalmi és kultu­rális célokra 120.7 milliárd rubelt irányoztak elő. A népgazdaságot és kultúrát szolgáló előirányzatok ösz- szege a Szovjetunió állami költség- vetése összes kiadásainak kéthar­madát -'’kotla. A népgazdaság és a társadalmi kultúráig intézkedések fin-.ríszi rozé"'--* jutó kiadások 1950-ben több, mint másfélszeresét teszik az 1946. évi, — a háború utáni ötéves terv első éve — meg­felelő kiadásainak. — A Szovjetunióban az állam anyagi eszközeinek fő­részét a bővített szocialista újra­termelés céljaira, valamint a nép kulturális és életszínvonalának emelésére fordítják. A szovjet állam ugyanakkor a szo­cialista haza védelmi képességének további szilárdítása céljából meg­felelő eszközöket juttat a szovjet emberek békés munkája felett őr­ködő szovjet fegyveres erők cél­jaira. A hadügy-nini«ziériumnak és a haditen1—minl^érumnak jutó e’őirányzatok összege a Szov­jetunió 1950. évi állami költség- vetésében 79.4 milliárd rubel. — 1950-ben az ország védelmére fordított előirányzatok a költség- vetés összkiadásainak 18.5 százalé­ké 1 alkotják a háború* megelőző lfH0-es észté- v t ——•'’^Váva! és a háború utáni ötuves terv első esz­tendejének 73.9 százalékával szem­ben. Ezek a számadatok ismételten mutatják, hogy a Szovjetunió kö­vetkezetesen viszi békepolitikáját, amelyet az egész haladó emberiség támogat. — A szovjet nép az 1950-cs ész­té löt a —--vm-vta társadalom építésében aratott új dicső diadalok­ig teszi ’ "cezetessé. Biztosan vezet benn'"-"’"'* e cél felé Sztálin e.vtárs, a tanító és vezér, a kommunizmus nagy építője — fe­jezte be szavr’’ n pénzügyminiszter. Zverjev előadói beszéde után a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülése befejeződött. A Nemzeliségi Tanács ülése Szerdán munkáját a.’Kremlben folytatja a ' Szovjetunió Legfelső Tanácsának első ülésszaka. 10 órakor megkezdődött a Nem­zetiségi Tanács ülése. Iván Kebin, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt,: az 1950 március 15-én tartott választásokon megválasztott nemzetiségi tanácsi tagok mandátu­mainak felülvizsgálásáról. Közölte, hogy a Nemzetiségi Tanácsban kép­viselve van a sok nemzetiségű szo- cia'ista állam valamennyi népe. A Nemzetiségi Tanácsba bevá­lasztották a szovjet nép legjobb fiait és leányait — munkásokat parasztokat, a szovjet értel­miség képviselőit. es A Nemzetiségi' Tanács jóváhagy­ta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését és érvényesnek ismerted mind a 633 választókerület küldöt­teinek mandátumát. A Nemzetiségi . Tanács a továb­biakban meghallgatta a költség- vetési bizottság jelentését. Iván Kovlov, a bizottság elnöke közölte, hogy a költségvetési bizott­ság megvizsgálta a Szovjetunió 1948/49. évi állami költségvetésének teljesítéséről szóló jelentését, vala­mint * az 1950. évi kőlfségvcfésf és ha­tározatait a Nemzetiségi Tanács elé terjeszt’. Ezután a Nemzetiségi Tanács hozzá­kezdett az állami költségvetés megvitatásához. Sztálin elvtárs fogadta Kékkőm linn miniszlerelnököt I. V. Sztálin, a Szovjclunió minisz- niszterelnökét. A fogadáson jelen volt tcrtanácsának elnöke június 13-án fo- Gromiko külügyminiszterhelyeltes. gadta Urho Kekkoncnt, Finnország mi­A svéd fegyveres erők együttműködnek az Atlanti Egyezmény országainak hadseregeivel Stockholm. TASZSZ. Egyre újabb és újabb tények bizonyítják, hogy a svéd fegyveres erők együttműködnek az At­lanti-Egyezményben résztvevő országok fegyveres erőivel. A Svéd Távirati Iro da közli, hogy a negyedik svéd páncé los ezred egy őrnagyát Nyugat-Német. kiszorítottuk az államgépezetből a reakciós elemek jórészét. Fejlő­désünkben ma már odáig jutot­tunk, hogy az államhatalmat dolgozó nép legjobbjai vehetik át. akik eddigi munkájukkal bebizo- nytíották, hogy méltók erre a meg­tisztelő bizalomra. A szocializmus építésében élenjáró munkájukért kerültek a megyei tanácsba Ka­lauz István, pécsbányatelepi vájár, Benkő Ferencné, a lovászhetényi termelőszövetkezeti csoport bri­gádvezetője, Kaszapovics András, Kossu*h-dijas kátolyi földműves, dr Ernst Jenő Kossuth-díjas egyetemi tanár, Csányi Teréz mo hácsi szövőnő, Czukor Anna és Kovács János komlói sztahánovis- ta Kossuth-díjas kőművesek, Ber­ki Mibályné szekszárdi paraszt asszony, Varga János, szekszárdi Mmunkás. villanyszerelő, Szabó Pál Antal sztahánov'sta, szek­szárdi kőműves. Kurdik Endre 'regszemcséi többszörös újító és -okán mások Baranya, Somogy és Tolna megyék éleníáró munkásai, dolgozó oarasztjai és értelmiségi dolgozói közül. A tanácsok me''-'"'cu1ása segít­séget fog nvujtarr - reakció ma­radványai ellen :>ii ' arc'{érületén Éber szemmel kell figyelniük az országba küldik, ahol „gyakorlati la- paszlalatokat szerez“ egy angol páncé­los egységnél. Egy svéd vezérkari liszt Franciaországban tanulmányozta az ejtőernyős fegyvernemet. Ny Dag meg­írja, hogy júliusban egy angol torpedó­romboló „látogat el“ Karlskrunába. ellenség tevékenységét, le kell leplezniük területükön a kártevő kulákokat, a béke ellen uszító klerikális reakciót, mindazokat, akik valamilyen formában a régi kizsákmányoló rendszer visszaállí­tásán mesterkednek. A megyei tanácsok megalaku­lása a bürokráciaelleni harcnak is sikere's feltételeit teremti meg. Az ezideig sokfelé szétágazó önkor­mányzati cs állami igazgatás, a bürokrácia tobzódásának úgyszól­ván korlátlan lehetőségeket nyúj­tott. így vált lehetségessé például az, hogy Kővágószöllős község, amely még 1936-ban kért enge­délyt egy tfizoltószertár építésére, még a mai napig sem tudta régi vágyát megvalósítani, mert az ira­tok elsikkadtak a bürokrácia fe­neketlen útvesztőjében. A taná­csoknak fel kell venni a harcot nemcsak a bürokrácia terjeszke­dése ellen hanem irányt kell ven­niük a bürokrácia felszámolására, mert mint Kádár elvtárs az or-, szággyülésben mondotta: „A büro­krácia nem eVvSzerüen csak a múlt maradványaiból, hanem a népköz- társaságunk ellen harcot vívó re­akció erőfeszítéseiből táplálkozik napról-napra". Népgazdaságunk szocialista szektorainak rohamos fejlődése, az ötéves terv teljesíté­sének egyre szélesedő eredményei folytán mindinkább nőttek azok a nehézségek, amelyek az államha­talom cs államigazgatás felépíté­séből adódtak. Sztálin elvtárs sze­rint a bürokrácia a szocialista fejlődés egyik lényeges gátja. Ezt a gátat kezdjük alapjaiban szét­zúzni most a tanácsok felállításá­val. A dolgozók szeretettel és biza­lommal várják a megyei tanács működésének megkezdését, mert érzik, hogy ezzel még szorosabbra fonódik a kapocs Pártunk és a dolgozó tömegek között, még szi­lárdabb lesz proletárdiktatúránk, még eredményesebb és lendülete­sebb lesz a szocializmus építése. Ezért köszöntjük nagy őrömmel a baranyamegyei, somogymegyei és tolnamegyei tanácsok megala­kulását, amelyekben a dolgozók legjobbjai kezdik meg munkáju­kat. Lcgvcnek új, jelentős poszt­okon is hű, harcos katonái a ma­gyar munkásosztálynak, a magyar dolgozó népnek, amely a nagy Szovjetunió példája nyomán építi a boldogabb jövőjét, a szocialista Magyarországot! Gróf József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom