Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-07 / 130. szám

W Ä P L 6

1950 .rürsnus í

HARC A KLERIKÁLIS REAKCIÓ ELLEN

Révai József elvtárs beszámolói a az MDP Központi Vezetőségének ülésén

I' Révai Józscl elvlárs a Központi

Vezetőség ülésén beszámolójában

n többi közölt ezeket mondotta;

A klerikális reakció elleni harc kér- ídéfie nem új kérdés Pártunk és a magyar népi demokrácia fejlődésében és küzdelmeiben a felszabadulás óta. Mindenki tudja, milyen

átifíz diihvcl támadott ránk

a Mindszenty által vezetett klerikális reakció 1945 óta a magyar demokratikus fejlődés döntő kérdéseiben: hogyan állt a földreformmal kapcsolatban a nagybirtokosok oldalára, a köztársaság kikiáltásával kapcsolatban a Habsburgok oldalára, hogyan védte minden egyes esetbe» azokat a kizsákmányoló ősz.

. tályokat, amelyeket sorra-rendre t' szólítottunk ki és szorítunk ki a hatalomból és gazdasági pozíciókból.

Nem új l^érdés tehát a klerikális roakció elletíi harc kérdése, de új az a helyzet, amelyben a klerikális reakció fokozza támadásait népköztár- ea-águnk ellen. Ezért kell nekünk is változtatni népi demokráciánk önvé- d"' mének módszerein.

A klerikális reakció aknamunkájának fokozódása összefügg először az osztályharc élesedésével az országban. A szocializmus építésének, a tőkés osztályok és elemek kiszorításának és felszámolásának politikája fokozza és élesíti a régi uralkodó osztályok maradványainak ellenállását, fokozza és élesíti különösképpen a kulákság ellenállását. A klerikális reakció 1945- től kezdve a nagybirtokos és nagytőkés osztályok,

a régi rendszer restaurációjának előharcosa

volt és az ma is — éppen ezért támogatja élotre-halálra a kulákság ellenállását a mezőgazdaság szocialista átalakításával, a termelőszövetkezeti mozgalommal szemben.

Á klerikális reakció aknamunkájának fokozódása összefügg másodszor a nemzetközi helyzet kiéleződésével. •A klerikális reakció növekvő agresszivitása a magyar népi demokrácia ellen egyenes következménye és tükröződése az amerikai imperialisták fokozódó agresz- . szívitásának. háborús uszításának.

''Achcson amerikai külügyminiszter nemrégiben egyenesen utalt arra, hogy az Egyesült Államoknak „szövetségesei" vannak a népi demokratikus országokban. Ha emlékezetünkbe idézzük Nagy Ferenc összeesküvését, Mindszenty összeesküvését, a Raj/:-banda összeesküvését, a MAORT- szabotázst, a Sföntford-szabotázst, akkor meg kell mondanunk, hogy Ache, sonnal; bizonyos értelemben igaza van: az amerikai imperialistáknak valóban vannak nálunk „szövetségesei“.

Az imperialista ügynökségek közölt az egyik legfontosabb szerepet kezdettől fogva a klerikális reakció játsza.

Ee ez a szerep egyre fontosabbá vált, kapcsolatban azzal, hogy az imperialisták egyéb legális politikai ügynökségeit sorra-rendre felszámoltuk. Legális pártokra vagy egyéb nyilt politikai szervezetekre nem támaszkodhatnak már az imperialisták. Azzal eera érik be, hogy csal: földalatti kém- és szahotőrcsoportokat szervezzenek. Annál inkább igyekeznek egy olyan legális szervezetre támaszkodni, amely látszólag nem politikai szervezet, amely politikai céljait és módszereit „vallásos" mezbe bujtatja és ezért különösen alkalmas arra, hogy legális szervezetével illegális aknamunkát folytasson: a katolikus egyházra.

A klerikális reakció ma nálunk

ar. imperiaüsták ófödik hniloszlopának legfontosabb támasza.

Ez következik abból is. hogy a klerikális reakció élén járó katolikus püspöki kar a Vatikántól kapja és fogadja el az utasításokat politikai magatartására nézve, márpedig közismert, hogy a Vatikán az amerikai imperialisták csatlósa és kiszolgálója. Különösen azokban a népi demokratikus országokban, amelyekben a népesség jelentős része, vagy többsége katolikus vallásű. a katolikus klérus reakciós vezető köreikül kerültek és kerülnek /ti igen jelentős részben a reakció agitátorai, a különböző im/ir- rialista szolgálatban álló kém- és sza- hotázsszervezetek aktív vezetői és részvevői. Amikor Achcson az amerikai imperialisták ■ „szövetségeseiről“ beszél a népi demokratikus országokban. akkor nem utolsó sorban ezekre a papi talárba bújt kémekre, népellenes elemekre, gondol, a Mindszenti-.

'Mihalovics, Justh István típusú pa polcra..

Az imperialisták persze arra törekednek, hogy különféle ügynökségeik között együttműködést teremtsenek meg.

Az emigrációi; szemétdombon Peyer 'Károly és Mihalovics között épp oly szoros az együttműködési mint amilyen szoros volt már Peyerék és Mindszentyékl között annakidején az országban. Nem véletlen az sem, hogy egyre inkább kialakul az együttműködés az imperialisták titóista ügynöksége és klerikális ügynöksége között. A Tito- banda békét köt a klerikális reakció- ved, arra készül, hogy a fasiszta hor- vát érseket, Stepinacot, szabadon bocsássa. A magyar klerikális reakció is helyesen értékeli Titóék fasiszta banda jót. tudja, hogy a népi demokrácia elleni harcban cinkosa és szövetségese. Zalamegyei falvakban történt, hogy kolduló szerzetesek ós apácák látogatása után az iskola falára firkált titóista jelszavakat fedeztek fel. A zsák megtalálta foltját: Titoék és a Vatikán szövetkeznek.

Az imperialisták háborús politikájának egyik fontos tényezője, ötödik íiadoszlopok létezése és aknamunkája a szocializmust építő országokban. Az, hogy vannak az országban imperialista ügynökök és kémek, hogy van úszíló és aknamunkát folytató klcrikális reakció: növeli a háborús veszélyt.

A kémek és ügynökök kenyéradó gazdáikat ősidőktől fogva hamis jelentésekkel szokták bolondítani, mert így saját árukat verik fel. Fennáll az a veszély, hogy Achcsonék is hitelt adnak saját ügynökeik jelentéseinek elhiszik, hogy a papi talárba bújt imperialista ügynökök nem egy maroknyi csoportot képviselnek, hanem tömegek is állnak mögöttük. Éppen ez növeli a háborús veszélyt.

Ebből következik, hogy a békéért folytatott harcnak szerves része a harc az imperialisták kémei, ügynökei. szövetségesei ellen. A klerikális reakció elleni bare szerves része annak a küzdelemnek, amelyet a magyar dolgozók a béke megvédéséért vívnak.

És- bogy mi most erélyesebben és határozo-Uabban vetjük fel a kieriká'is reakció elleni önvédelmi harc kérdéséit, az elsősorban abból a kötelességünkből er^d, hogy fokozzuk erőieszíté- seinkat a béke védelmében!

A klerikális reakció

békeellenes és a háborús uszítókat szolgáló aknamunkája

élesen kifejezésre jutott a magyar püspöki kar legutóbbi nyilatkozatában, a-mellyel a bókemozgalom, a békeívek aláírása ellen fordult. Az a jezsuita köntörfalazás, amellyel a püspöki kar a békemozgalommal való szembefordulását leplezte, nem téveszthet. meg senkit. Hiszen lehet beszélni általában a békéről és közben támogatni a háborús uszítókat. Hiszen az amerikai imperialisták is a „békét“ emlegetik, miközben folytatják háborús politikájukat. A magyar katolikus püspökök általában a béke mellett nyilatkoztak, de az ilyen általános békenyilatkozatok fabatkát sem érnek. A gyereket nevén kell nevezni.

Értéke csak olyan békcnyilalko. zatókhak van, amelyek megmondják kereken, hol ál! fis ki az ellenség. A mi püspökeink általános békenyilalkozata és tényleges szembefordulása a béktcmozgaicm- mai, épp oly jezsuita köntörfalazás volt,

mint amilyen jezsuita kibúvó volt nagy nemzeti ünnepünkkel, április 4-vél kapcsolatban, hogy a püspökök elrendelték ugyan a miséket „a hazáért“ általában, de ugyanakkor megtiltották, hogy a templomokban a fel. szabadulásról, a Szovjetunióról, a népköztársaságról egyetlen szó is elhangozzék. A magyar püspöki kar magatartása a békemozgalommal kapcsolatban azt jelentette, hogy . a pűspökj kar szembefordult « magyar dolgozó nép mültóin-.-k békeakaralávak szembefordult a Mrgycr Népköztársaság kormányának békepolitikájával, kirekesztette magát a békéért küzdő magyar dolgozók nagy és egységei közösségéből

és szócsövévé vált mindazoknak — volt nagybirtokosoknak, tőkéseknek, kajakoknak —, akiknek egyetlen reménysége a harmadik világháború, a nvugati imperiali-sták fegyveres segítsége. az atombomba. Nem véletlen az. amiről Borsod megyéből kaptunk bírt hogy ott három volt esendői- lisztet szenteltek pappá, mégpedig úgy, Innia kedvezményes idő alatt tel télt lehetővé számukra a papi tanai Hiányol: elvégzését. Ez jelképezi talán legjobban, mennyire összeforrtak a katolikus egyház vezető körei népünk leggvíílöltebb ellenségeivel.

A püspöki kar nyilatkozatát nemcsak mi értékeljük békeellenes állásh.gfoglaláskcnt. Az Observer című angol lap azzal a címmel adott hirt a püspökök nyilatkozatáról, hogy: „a magyar püspökök kihívják a kormányt'', megtagadták a bckevédelmi nyilatkozat aláírását.

Amikor egy asszonyküldöttség akarta felkeresni Badalik veszprémi püspököt, a püspök helyett, aki nem fogadta a küldöttséget, a püspöki hely- nőik mondotta az asszonyoknak: Az egyház „nem politizál“, csak „le'ki nevclés-el“ foglalkozik! Nem tudom, mit. feleltek az asszonyok a püspöki hetynök úrnak, de remélem, ezt felelték neki: A békemozgalom mellett kiállni, az politizálás, de k'állni az első világháború mellett, kiállni Hitler és Horthy háborúja mellett: az „lelki nevelés“ volt?

Mi a mispöki kartól és a papságnak attól a részéből ame’y az ő utasításait követve a békemozgalom ellen fordult, megkülönböztetjük n papságnak. elsősorban a 'elkészkedő alsó- pnoságnak azt a részét, amely őszintén és meggyőződésből csatlakozott a magyar dolgozó néo nagy bekemoz- galnv'hoz- Tudjuk, hogy a békeíveket aláíró papok között voltak kétszínűek is, akik aláírták az iveket, és azután elmentek agitálni a békemozaalom ellen. De a zömük nem volt kétkula- csos.

Az a tény. hogy papok százai írták alá a békeíveket, mutatja, hogy a katolikus egyház soraiban növekednek azok az erők, melyek a dolgozó magyar nén és a béke él'en forduló klerikális reakcióval szerröen, készek együtt haladni a népi demokráciával és támogatni annak szocializmust építő, békét védelmező mun Icáját. A Parinak, a munkásosztálynak. a dolgozó néonek éles harcot kell folyhatnia a kieriká'is reakció eilen, de ugyanakkor scgi’enie és támogatnia kell az egyháznak a népköz- terscsághoz őszintén közeledő és a dolgozó néppel becsületesen együttműködni kész elemeit.

Egyesek .szerint a püsoöki kar nyilatkozata a békemozgalommal kapcsolatban „hiba'' volt. A mi vé'emé- nyünk szerint nem véletlen hibáról, hanem következetes politikáról van szó. Vaijon az is csak egyszerű ..h'ba ' volt e. hogy a püspökök és rendfőnö- kök megtagadták az állampolgári esküt? Horthy Miklósra felesküdtek, akkor nem kellett külön engedély erre a Vatikántól.

A Magyar Népkö/lár.sa- ••ágs'a nem esküdtek fel,

felfedezték, hogy erre külön pápai engedélyre van szükség. A magyar püspöki kar csak akkor hajlandó hűségre a Magyar Népköztársaság, a magyar nép hazája iránt, ha ezt. a Vatikán külön engedélyezi! Engedély nélkül csak a Habsburgok állama, csak Horthy Miklós állama iránt viseltetett hűséggel!

A magyar püspöki kar összetételében és politikájában a Horthy-rcnd- szer maradványa- Nem egy tagja van a püspöki karnak, aki a Horthy-rend- szer alatt az uralkodó fasiszta-klikkel való - sógorsági Ccomasági kapcsolatoknak, protekciónak köszönhette jól jövedelmező püspöki állását. A Vatikán akkor csak Horthy kormányzatának előzetes beleegyezésével nevezhetett ki püspököket. A Magyar Népköztársaság kormánya nem nyugodhat bele abba a helyzetbe, hogy a püspöki kart Horthylól kapta örökségbe és még ke- vésbbé nyugodhat bele abba a helyzetbe, hogy míg a püspöki kinevezésekhez a régi rendszerben szükséges volt a Horthy kormányzat hozzájáru' lása, addig a demokratikus Magyar- országon a Vatikán a népköztársaság 'kormányának megkérdezése és hozzájárulása ii.ilkiil nevez ki püspököket. Az állam véleményez és hozzájárulási jogát, a püsoöki kinevezéseknél cr- vényestíeni fogjuk.

A klcrikális reakció

bomlasztó és kártevő munkája «rra irányul,

hogy aláássa do’gozó népünk egységét, munkakedvet. fegyelmét, hogy megrendítse népköztársaságurk kormánya, Pártunk iránti biza'mát és ily- módon segítse az imperialista háborús uszítók terveit. A békeívek a'áírása közben a reakciós klérus szerte az országban kiadta a jelszót: ..Nincs földi ember, aki képes megakadályozni a háborútl'' És ezt a jelszót kiegészítették suttogó propagandával arról, bogy a kommunisták el akariák törülni o vftl'ást. de nemsokára iönnek „a felszabadító amer'kai csapatok".

A k'erikális reakció, amely a regi rendszer alatt semmiféle részvétel nem mutalcll a tőkések üzemeiben folyó embertelen hajszában kizsákmányolt munkások iránt, most, amikor a munkások maguknak dolgoznak, egyszerre lelfedczi, hogy a jó munka, az élmunkásmozgalom. a Sztahánov-moz- galcm — árt az egészségnek. A klerikális reakció szerte az országban szóról szóra átveszi és alkalmazza az amerikai rádiónak u. n. „érveit,“ a munkafegyelem, a több cs jobb termelés, a szocialista munkaverseny ellen.

A klerikális reakcó a népi demokrácia, a dolgozó nép nagy ünnepeinek megzavarására törekszik és úgy szervezi az egyházi ünnepeket és szertartásokat. hogy azok alkalmasak legyenek a termelés és a tanulás, a munkafegyelem és az iskolai legyelem bomlasztására, semmibevéve a nép- köztársaság kormányának rendelkezéseit a törvényes munkaszüneti napokról. April's 4-ét cs május 1-éí szerte az országban úgy igyekeztek megzavarni. hogy mindenféle körmeneteket, miséket, litániákat szerveztek. Országos jelenség, hogy a bérmálás ■Időpontját munkanapra tűzik ki, hogy a gyerekeket az iskolából és a szülőket a műnkből elvonják.

A klerikális reakc'ó arra törekszik, hogv aláaknázza a népi demokrácia Wío'apolitikáját.

Arra igyekszik rávenni az ifjúságot, hogy ne tanuljon,

tudatosan előmozdítja a munkás és! dolgozó paraszttanulók lemorzsolódó-' sát az iskolákban. Országos jelenség, hogy reakciós papok kiadják a jelszó'! a „tanulj jobbaii“-mozga!om ellen: „Nem érdemes tanulni, mert megvál' tozik a rendszer." Egyes reakciós plébánosok azt hirdetik, hogy „bocsa natos hűn“, ha a gyermekek nem tamilnak.

A népi demokrácia tudást és műveltséget terjeszt, a klerikális reakció a tudatlanságra és a maradiságra épít.

A kler kális reakció országszerte mozgósított a természettudományos isme-i retek terjesztésével szemben. .!/■ aztt hirdetjük u dolgozó parasztságunk: nemcsak n: időjáráson, hanem elsőJ sorban rajtad, jó munkádon áll, hogif a föld mögen termést hoz, m; orral taniljak a népet, hagg az ember meg tudja változtatni a természetet. A klerikális reakció szembefordul ezzel a! jobb jövőt biztosító neveléssel és azt! hirdeti: ,,a természet az úr, ne kapó- lódzzunk ellene“, „ami jó volt nd apánknak, jó nekünk is“, A természet-* tudományos ismeretterjesztéssel szemben a klerikális reakció a „csodákban" való hitet hirdeti. A Szfvujság hétről- bélre tele van állítólagos „csodákkal“. Ez a csoda-propaganda persze egyáltalán nem ártatlan és politikailag közömbös propaganda, amely csupán a babonák fenntartását és terjesztését célozza. Ez a csoda-propaganda alattomos és céltudatos politikai propaganda.

Zala megyében például nemrégiben el terjesztették, hogy 1950-ben jön á, „világvége" ía világvége alatt termái szetesen a világháború értendő), háromnapos sötétség lesz és ak; párt' tag vagy tömegszervezeti tag, az nemi ébred fel többé.

A klerikális reakció a vallás tani-, lásait a felebaráti szerétéiről úgy magyarázza és terjeszti, hogy a kizsákmányoló elemek iránt részvétet ébresszen és védelmezhesse a kuláko-- kát. A reakciós papok és szerzetesek szerte az országban azt hirdetik, hogy „szegény és gazdag mindig volt ést mindig lesz“, hogy a kulákoknak azért van többjük, mert „az isten segített nékik“ és ezért őket is „szerelni kell".

A klerikális reakció e bomlasztó, a népi demokrácia aláaknázására töröl munkája érdekében szívós lömegprol pagandát, aprómunkát folytat, alkal-t mázzá a legkülönbözőbb legális és illegális módszereket. Egyrészt ócsárolja a löniegszcrvezetekel, elsősorban az ifjúság szervezeteit és igyekszik! távoltarlani tőlük a gyermekeket, a- tanuló ifjúságot. Szinte általános jelszó, hogy „az úttörő nem üdvözöli mert megtagadja Istent“. A hittanóra-' kon ma is folyik még az úttörő gyermekek elszigetelése és megbélyegzése. Másrészt a klerikális reakció

igyeksz k bi'haloluí a liiiiK'gszei'vczrlt'kbe,

hogy megpróbálja befolyása alá vonn,! és belülről bomlasztani őket. A reakciós papság és a szerzetesek rendszeres házi agilációt folytatnak. A legkülönfélébb vallási mezben fellé))''' szervezeteket teremtik meg, felnőttek' és ,gyerekek számúra: bibliaköröket minislránsküröket, rózsafűzériársasá - gokat. S/l Aulai-láncokat, temetkezési egyesületekéi. Ugyanakkor a szó rakoztalás, » testedzés eszközeivel tv csábítani próbálják a fiatalokat. Több- száz ilyen k'sebb-nagyobli „vallásos", „h'thuzgnlmi“ egyesület van, régiek é.-t újak. amelyeknek tevékenysége leg

nagyobbrészt sem vallásos, sem hit- bnzgnlmi, hanem politikai tevékenv- ség.

Nem felejthetjük el, hogy az Actio Catholics kémeket rejtegetett és pénzeit. Ennélfogva teljesen jogos az a követelés, hogy meg’ kell akadályozni, hogy gomhamódra szaporodjanak a klerikális reakció különféle „fedőszervezetei".

Jogos az a követelés, hogy az. egyház, egyesületeket hatósági ellenőrzés alá' kell vonni, épp úgy, mint a többi egyesületeket. Jogos az a követelés, hogy rendszabályokat kell fogannloDÍ- •ani, amelyek lehetetlenné teszik, hogy az egyházi reakció titkos szervezetek százaival rendelkezzék és segítségükkel bomlasztó munkát folytathasson.

A klcrikáli.s reakció elterjcílt módszere:

a gyermekeknek a szülők, a szülőknek a gyermekek ellen hangolása, férj és feleség kijátszása egymás ellen. Törne ges jelenség, hogy reakciós papok a, szülőket mozgósítják a kollégiumok! ellen, rábesz.élvc őket, hogy az „isten- telenségre nevelő“ kollégiumokból hív-* ják haza a gyermekeiket.

A klerikális reakció, amely szavakban a család szentségét hirdeti, a valóságban íme, nem riad vissza' a család békéjének és egységének megbontásától, ha sötét politikai céljainak előmozdí* fásáról van szó.

A klerikális reakció tömcgagitáció. jának legfontosabb szervezetei a különféle

férfi és női szerzetesrendek

Maggarországon 23 férfi szerzete*•* rend van 2582 taggal és 10 apáca- rend 8056 faggat, összesen tehát Off rend 11.538 taggal. Ezek a szerzetes- rendek a régi rendszerben hatalmas földbirtokokkal rendelkeztek, a feudális nagybirtokos osztályhoz tartoztak. Földbirtokaikat a népi demokrácia sé (tol; -ózó parasztság között osztotta fel, de rendházaikat, zárdáikat, kolostoraikat meghagyta. A 63 szerzetesrendnek) H36 kisebb-naggabb rendháza volt,

1 rendházra tehát mindössze 18 lakd jutott.

Felmerül a kérdés, fenntartható-e ed a helyzet a népi demokráciában? Szüksége van-e népünknek négy férfi tanítórendre, a premontreiekre, a cisz.« tercitákra, a piaristákra, a benedeite rendiekre, szükségünk van-e a bm** zsoázia cs a nagybirtokosok leányait nevelő angolkisasszonyokra, akiknek! 400 apácájuk és 7 zárdájuk volt, szűk--, ségünk van-e 532 orsolyarendi apá-1 eára, akkor, amikor ezeknek a tanító4 rendeknek a tagjai megtagadták a ta.. tiltást az állami iskolákban? FelmcrüS a kérdés, szükségünk van-e a kolduló rendekre? A ferencesekre, akiknek 550 tagjuk és 4! rendháznk volt? Szükségünk van-e a dominikánusokra, a. kai pucinusokrn. a minoritákra, a karmelitákra, a szervitákra, a laza rátákra, a szaléziánusokra, szükségünk van-* arra a rendre, amely a klerikális reakció politikájának fő irányítója: a jezsuitákra? Kellenek-e a népi demokrá* fkának az anunciáta nővérek, szükségünk van e az isteni megváltó leányainak kongregációjára, a kalocsai szegény iskolanővérekre, a Notrc-Dumo női kanon okrendre, a Szt. Bazü-rendl nővérekre, a szociális missziótársij' latra, az Emun Snnctissimac TrinitatW nővérekre, hogy a többiről ne is b»4 szeljek.

Ez a helyzet annál kevésbbé tart-4 haló fenn, mert a férfi és női szerzetesrendek vagy

rr.nguk mondtak le azokról a feladatokról, melyeknek teljesítése volt állítólagos hivatásuk (ez vonatkozik a tani főrendekre), vagy, régi szerepük vált fclcs’egcssé fez vonatkozik azokra a reudekn. amelyeknek a szegénygondozás és. betegápolás volt a feladatuk), vagy re- akciós politikai célokra csalárdul visz- szóéi ncit szerzetesi tevékenységükkel te: vonatkozik a kolduló és anssztózó rendek tagjainak túthgomá többségére).

A szerzetesek és apácák százai és ezre1 iáriák a zovszáaot és min' az impcria'isták agitátorai, mint reakciós hírverők lépnek íet.

Bizonyítékaink vannak arra, hogy az elmúlt hetek budapesti sorbaállásainál olt voltak az apácák, akik azl súgták az asszonyok fülébe, hogy „azcil nincs vaj. mert a vajat a Szovjetunióba viszik'-. Egy zalai községben gépállomást létesítettünk, erre azonnal ferenceseket vezényeltek oda. Egyes pest- megve' községeket végigjárták az. Fnum növérek és úgynevezett „család, látogatásaik“ nyomán azl kezdték kijelelni egyes félrevezetett asszonyok, hogy a gyerekek újra kötelezően és1 együttesen, az osztállyal és a tanító