Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-05 / 103. szám

I mäpl6 1050 MÁJUS * cÁ (Viw&s Szoriiwno "A gyári főkaputól 50 lépésnyire téglából épült kis hds áll: a gyári uj. tág, a „Krasznlj Szormovics" szer­kesztőségi épülete. Amikor a kovács- műhelyben a hatalmas gőskalapács dolgozik, a szerkesztőségi asztalok remegnek, mintha gőzhajón lennének a „teljes gőzzel előre" parancs után. Mind a három szobában szinte ál­landóan cseng a telefon. — Igen, itt a szerkesztőség. A hen­germűből? Egy pillanat, rögtön fel­jegyzem ... — Úsztató? Kérem, mondja meg, mikorra várható az új vontatóhajó vízrebocsátása?... — Mozdonyszerclde? Elment már a mosóba a nyolcadik mozdony?... El- hol osztott dk? Miért?... A munkáslevelezési rovat munka­társainak asztalán levélhalmaz. Füzet­lapok, levélpapír, rajzpapirdorabok, könyvelési űrlapok. Az elmúlt esz­tendőben 4.756 levelet kapott az új­ság; 1.770 munkás, mérnök, technikus tollából származó cikket és észrevé­telt. nyomtattak ki az újság hasáb- 'iáin. SanhoUnher. a termelést rovat vezetőjéhez belép Jermilin munkás. Tudósítást hovf-dt. Szuholin figyelme­sen elmélyed az újonnan kapott anyagban. Miként a szerkesztőség többi munkatársa, izig-vérig a gyár­hoz tartozik. Valamikor a gyári is­kolában tanult, lakatos volt, a szer­kesztőségbe 15 évvel ezelőtt került. — A vasúti kocsik veszteglése, rendkívül komoly kérdés — mondja 'Jazmillnnek. — De maga ne hallgas­sa el az okokat sem, amelyek miatt er előállt. Ez a födolog. A mi fel- irdalunk: nemcsak észrevenni és fel­jegyezni ilyen sajnálatos tényeket, hanem főleg az, hogy megszüntessük 'és elejét vegyük. A'-fnillurális és szociális rovat mun­katársa mellett fiatal munkás áll. Az ipariskolások sapkáját viseli. A közös lakóotthon „vörös sarkáf'-nak rossz munkájára panaszkodik és kéri, kö­rüliének erről' anyagot, lehetőleg rajzzal, a humorrovatban. — Ki kell szellősteni, de minél ala. posabban! — mondja mosolyogva. A pártélet-rovat asztalánál az egyik műhely faliújságjának szerkesztője tanácskozik a következő szám tervé­ről és kéri, adjanak ötletet valami jó, szembeötlő fejrajzra. Hatalma» a gyár területe. ’A gyárban sok tizem, műhely, osztály van. A gyár Igazgatósága nem. mindig látná meg, hol születik valami új és hasznos, vagy hol üti fel fejét valami elavult és káros, ha a munkdslevele- rők százainak szeme nem figyelné éberen-nappal és éjjel a gyár életét. A pártbizottság, a gyár kommu­nistáinak ez a harci vezérkara, na­vonta irányítja a3 újságot és a mun­katársait tevékenységét. Tanácsok­kal és útmutatásokkal támogatja a szerkesztőséget. A bolsevikok állan­dóan Írnak az újságba, ügyelnek ar­ra, hogy a tudósításokra idejében fel­figyeljenek a dolgozók és megtár­gyalják az üzemekben, osztályokon, a gyárigazgatóságon. A szerkesztőség és a gyári pártbi­zottság között állandó az összekötte­tés. Jönnek az értesítések: — Egyes üzemvezetők kevés fi- gf/flmct tanúsítanak a kisebb gépesí­tések bevezetése iránt. A kérdést fel kell vetni a lapban!... •— A hajóépítőknél megfeledkeztek a politikai tömegmunkáról. Szervez­zetek egy kis portyázást az éjszakai műszakokon!... Előfordult, hogy ha lasztgatták az egyik újítási javaslat felhasználását. Vizsgáljátok ki, írja tok róla! A szerkesztőség a munkástudósitók- hoz fordul. S az emberek ellenőrzik, megvizsgálják, felfedik a hiányossá­gokat, felkarolják az újat, az élenjá­rót és mindenről Írnak a lapban. Valentin Jegoror. a hertkxnjtoló üzem lakatosa egyszer izgatottan te­lefonált a szerkesztőségbe: — Halljátok csak, ti irtok « ssta- hánovlstakrrjl, más üzemek legjobb brigádjairól, de miért hallgattok ró­lunk? A kökoríiak ősembere vérté r.etle- nül állt a természet erőivel szemben. Nem tudta megmagyarázni az álmot, a mennydörgést, nem tudott védekez­ni a betegségek ellen, az időjárás vi­szontagságaival szemben. Minden — előtte érthetetlen —, jelenség mögött természetfeletti lényt, istent, szellemet tételezett fel, kinek jóindulatát különböző szolgálatokkal néha még emberáldozattal is — akarta kiérdemelni Egyes „kiválasztottak“ járatosak voltak az istenek engesztelőében. Ezeknek a „varázslóknak“ a tulajdo­nában voltak az isten-szobrocskák, a „totemek". Hozzájuk hordták a hívők ai áldozatokat, melyekből az „iste­nek“ bővon juttattak földi képviselő­iknek, a sámánoknak, varázslóknak, jósoknak ie. A társadalmi fejlődés folyamán a természettel szemben való kiszolgál­tatottság csökkent, de helyébe lépett a, rabszolgaság intézménye. A rab­szolga,tartóknak, hasonlóan a törzs­főnökökhöz eleörendü érdekük volt, bogy rabszolgáikat szellemi sötétség­ben tartsák, hogy a lázongásoknak úgy vegyék ’ elejét, hogy „az úrra emelt ököl az istent is fenyegeti“ éa az ilyen vakmerőkre legkülönbözőbb csapásokkal fog lesújtani. Bebeszél­ték az elnyomott tömegeknek, hogy „mindenről a sors tehet, a sors ellen pedig úgy sem lehet lázadni." Ezek a szerencsétlen emberek a föl- di szenvedések elől a túlvilági élet­ben való hitben kerestek menedéket, sorsuk javulását a jó előjelektől vár­ták és a rosszaknak tulajdonították azt a sok csapást, amit uraiktól kap­tak. Természetesen ezt a gondolkodást, ezt a világszemléletet a rabszolgatartók, majd később a hfíbérurak plántálták beléjük, papjaik közbenjárásával. Ezek a papok, szellemidézők, jósok méltón folytatták a varázslók kárte­uf&ágfci — Műről például? — Hát vájjon kevés sztahdnovista van nálunk? Itt van például Kuznye- cnr. Doronyin és Lukjanov. Brigád- j, minden nap kétszeres normát teljesítenek. Tegnapelőtt Kuznyecov brigádja 80 kereket sajtolt terven fe­lni, tegnap pedig, több mint százat. Ez csúcsteljesítmény! Minden másfél- percben egy kerék! — Hát írjatok ti magatok erről! — Hogy-hogy?... No jó, megpró­bálom! Este Jegorov elhozta első cikkét. Azóta (Ulöndó tudósítója a lapnak. A munkástudósitók segítségével éri el a gyári újság, hogy a cikkek és tudósítások ne csak tájékoztassák az olvasót, hanem előrehaladásra is ser­kentsék őket. Ebben látják munkájuk fő feladatát. vő, sötét munkáját. Ezeknek az évezredes hiedelmek­nek, tévhiteknek kései utóda a nap­jainkig is fennmaradt babona. Ma is vannak még jósok, szellemidézők, álomfejtök, akik kihasználják a ta­nulatlan, nemrég még elnyomásban élő, erőszakkal hátraszorított népünk tudatlanságát. A fekete macska, a 18-as szám, a kéményseprő és egyéb babonás elő­jelek a tudatlanság, a miszticizmus fájának kései hajtásai. Ezt a fát, melyet évezredekig a ki­zsákmányolok gondosan ápoltak, ne­veltek, a marxi-lenini elmélet és gon­dolkodásmód hivatott ledönteni. A ter­mészeti jelenségek okainak feltárása és minél szélesebb körben való ter­jesztése a természettudományos gon­dolkodásnak, a legjobb ellenszere a babonás hiedelmeknek. A szocializmust, építő ember a ter­mészeti jelenségeket a természetből magyarázza meg s nem természetfe­letti erőknek tulajdonítja, azokat. Ép­pen ennek az új, tényeken és bizo­nyítékokon alapuló életszemléletnek köszönhető, hogy a babonák már ná lünk is kihalóban vannak, mi már jól tudjuk, hogy a háborút nem az üstö­kösök. hanem imperialista érdekek okozzák, tisztában vagyunk vele, hogy a szárazságot nem körmenetek­kel, hanem öntözéssel, erdősítéssel, csatornák építésével tudjuk csak megszüntetni. A dialektikus materializmus elsajá títása é. a gyakorlatba való átvitele nemcsak a babonákat szünteti meg hanem megszépíti életünket, mégin- kább emeli életszínvonalunkat. A marxi-Icnini-sztálini tannal fel­vértezett ú j embert már nem egy rej télyes, nemlétező túlvilági boldogság reménye serkenti a szorgos, jó mun­kára, hanem a kézzelfogható béke. biztonság és megelégedés tudata. G. L. A „fekete macska“ és társai A Moszkvai Nagy Színház hatalmas sikerrel mutatta be Glíer „Vörös pipacs“ című balettjét, amely a kínai nép felszabadító harcát viszi színpadra remek muzsikával és kifejező tánckoreográfiá- ▼aL De nemcsak a zenekar és a táncegyüttes volt nagyszerű, hanem a rendezés is, amely gyönyörű színpadképekéi tervezett és valósított meg. Első képünk o^t a jelenetet ábrázolja, amikor egy szovjet hajó megérkezik a kínai partokhoz. A másik képűnk a Magyarországon is járt világhírű szovjet bale­rina, Galina Ulanováról készült, aki a balett főszerepét táncolja. Minden 100 családon felüli kolhozban testnevelési kollektívát állítanak fel Sz. Axeljrod, a Szovjetunió Test­edzési érs Sportbizottsága sportosztá­lyának helyettes vezetője a „Szovjet- sZkij Szpont‘‘-ban cikket írt a Szov­jetunió sportjának 1949 .évi eredmé­nyeiről és az 1950-es év föladatairól. Megállapítja., hogy a SZK(b)P Köz­ponti Bizottságának a sport és test­nevelés tárgyában hozott határozata óla a testnevelési szervezetek jelen­tős sikereket érteik el- Teljesítették a GTO-jölvénye®ok előkészítésének tervét és megszervezték az új sport- egyesületeiket. Több mint 3 millióval emelkedett egy év alak a szovjet testedzők száma is. „Vezető sportembereink — írja — jelem!ősén hozzájárultak, a szovjet csúcseredményeik színvonalá­nak emeléséhez és világviszonylatban is hozzájárultak a vezető hdyelk ki­harcolásához. Sportolóink az elmúlt évben 421 esetben javítottak orszá­gos rekordot és 32 esetben világre­kordot. Jelentős győzelmeket arattak a szovjet sportolók a kézilabda, kor­csolyázó és saMkvi'lágbajnofcságokon, valamint a nemzetközi versenyeik egész során. Ezek a sikerek minde­nekelőtt annak köszönhetők, hogy a Bolsevik Párt, a szovjet (kormány és maga Sztálin elvtárs atyai gondosko­dást tanúsít a testnevelés és a sport fejlesztése ügye iránt.“ Az Országos Sportbizottság múlt évi terveiben szerepelt új testnevelési kollektívák tzervezétse. az ezekben résztvevő testedzők számának emelé­se. Ez a terv megnövelte a szerve­zők és a pedagógusok felelősségér­zetét, céltudatosabbá tetii* a testneve­lési, pedagógiai és edzőkáderek mun­káját. Ajk 1050. évi testnevelési és sportfejlesztési terv, amellyel a kö­zelmúltban hagytak jóvá, további lé­nyeges lépést jelent «lőre a SZK(b)P Központi Bizottsága határozatának megvalósítása terén. A terv az ősz* szes testnevelési szervezetek elé a következő feladatokat állítja: több­ezer új testnevelési kollektívát kell szervezni, mind a városban, mind a falun. Be kell vonni ezekbe a szer­vezetekbe körülbelül 3 millió ifjút és felnőttet, fcétszerannyi GTO-próbázót, mint a multiban és körülbelül 700 ezer minőségi osztályokba sorolt sportembert. Felszámolják a mull év­ben előfordult tervezési hibákat. A terv szerint testnevelési kollek­tívát kell szervezni minden 100 csa­ládot meghaladó kolhozban és ugyan­ezt kell tenni az összes falusi kul- túrházaknál, amelyek a kisebb kolho­zokat egyesítik. Testnevelési szerve­zetei kell létesíteni az összes városi középiskolákban, valamint a kerületi központokban és a falusi iskolák 75 százalékában. Meg kell alaki'ani a testnevelési kollektívát minden olyan üzemben, ahol 200, vagy ennél több munkás, vagy tisztviselő dolgozik. A kisebb üzemekben egyesített te»lnc- vclési kollektívát kell létrehozni. A főiskolákon. « szak-középiskolákban, valamint a munkaerőtarialékók isko­láiban a tanulóknak legalább a felét be kell vonni a testedző kollektívákba. * CtTO próbáit ai iskolálcban a VII. VIII. osztályos tanulók legalább felének Le kell tenni, A középiskolák IX., X. osztályában a GTO 1. foko­zatának próbáját kell letenni a ta­nulók felének. Az a céh hogy GTO 1. fokozatát minde'nkd megszerezze, aki elvégzi a középiskolát, amennyi­ben az orvos megengedi a sportot. A GTO 2. fokozata előkészítésének bázisává a főiskolák válnak. 1950- ben az MHK 2. fokozatéit a hallga­tók mintegy 14 százalékának cl kell érnie. Az ifjúsági sportolók dók építése a középiskolákban, a szakközépiskolák­ban és a munkaerötartaléfcok iskolái­ban történik. Az idei testnevelési fej­lesztési terv teljesítéséért folytatott harc, az összes testedzési szervezeteik legfontosabb feladata. Az egyes test­edzési kollektívák részéről a tervet csak akkor veszik teljeót tettnek, ha annak minden részletét végrehajtották. A Bolsevik Párt és a szovjet kor­mány a testedzést a kommunista ne­velés elválaszthalafülan részének te. Idntí éh így az összes testnevelési szervek, m'nden egye® sportoló köte­lessége. hogy kivegye részét abból a munkából, melyet a Párt, a kormány és Sztálin elvlárs állított • testneve­lési mozgalom elé. j Nagy küzdelmet ígér a Dinamó—Lokomotív rangadó Igen nagy érdeklődés előzi meg a vasárnap ,sor rákerülő és Pécséit örök- rangadónak tekinthető Dinamó—Lo­komotív mérkőzést. A találkozót az újhegyi pályán folyó munkálatok miatt Pécsett a Tüzér Utcában rcn- dezki meg. ami feltétlenül emel; majd a mérkőzés látogatottságát, A két csapat összecsapása Igen ér­dekeinek és teljesen nyílt küzdelem­nek ígérkezik. A két csapat közül kétségkívül a vasutasok vannak jobb formában, míg a Dinamó hetek óta gyengélkedik. Mindketten igen jól szerep el: ók a tavasszal és bár a Lo­komotiv kevesebb pontot szedett ősz- sze. teljesítményét teljesen egyenrangúnak tartjuk az újhegyiekével. Az egyes csapalrészek jelenlegi few. máját vizsgálva, a Lokomotív oldalán látunk némi előnyt. A két csapat közvetlen védelme iközöl't nincs lénye­ges különbség, a fedezetek mindkét oldalon halványabb ícljesilményeket nyújtanak, mn'g a csatársorok között a vasutas ötösfogat jelen pill anas ban sakkal inkább gólratöröbb és lelke­sebb, mig a Dinamó támadósora kö­rülménye® és sokszor teljesen meddő. Ha a mérkőzést Pécsujhegyen rendezték volna, biztos győzelmet kellene jósolnunk. Igaz; hogy mindkét fél kimozdu1 a megszokott környezetből, de az új­hegyieknek kevésbé fekszik a Tüzér utcai pálya. Miindent egybevéve a Lokomotív minimális győzelme látszik valószínűnek annál is inkább, meri ő& változatlan csapatukkal készülőd­nek, mig a Dinamó összeállítási gon­dokkal küzd Réfi sérülése miatt — Lehetséges, hogy Bencze I. játszik a iobbfcdezeet posztján. Viszont ha a Dinamó BTC elleni mérkőzésére gon­dolunk, könnyen meglepet éssze-rH eredményt is elképzelhetünk. A mér­kőzés délután 5 órakor kezdődik, előtte 3 órakor n Pécsi KASÉ—Bar­csi MTE NB III. bajnoki mérkőzés kerül lebonyolításra. Két érdekes IVB III mérkőzés lesz vasárnap délelőtt Vasárnap délól ott (kettők NB III. bajnoki mérkőzést játszanak a Tüzér utcában. Negyed 10 óra; kezdettel a Postás—SBTC, 11 órakor pedig az Erdőgazdaság—Nagymányoki Tárna mérkőzések kerülnek, lebonyolításra, A pécsi csapatok mindkét mérkőzé­sen igen nehéz eHunféJet Joaptaik. NB II. NYUGATI CSOPORT 1. Tatabánya 25 19 2 4 71:25 40 2. Pécsi BTC 26 18 1 7 61:37 37 3. M. Dinamó 26 17 2 7 75:40 36 4. Perutz 25 15 4 6 55:32 34 5. Bp. Lendületi 26 13 3 10 53:55 29 6. Kapv. DSK 26 11 6 9 55:50 28 , 7. Pécsi Lók. 26 13 1 12 65:57 27 8. Köb. SDSE 26 10 4 12 44:48 24 9. Győri VSK 26 10 3 13 40:50 23 10. M. Pamut 26 10 2 14 56:55 22 11. Postás 26 9 4 13 37:48 22 12. Sopr. VSE 26 7 8 11 46:56 21 13. Várpalota 26 7 4 Í6 43:60 18 14. Szív. Lók. 26 6 6 14 43:70 18 15. Nargyk. VSK 26 8 2 16 37:73 18 16. SFAC 26 7 3 16 50:75 17 * Nagyharsányl MÉSZ—Pécsi Ma­gasépítés 6:3 (2:1). Barátságos. * A Pécsi Meteor Radonay-utcaj sportpályája elkészült és a szakszer­vezet sportolóinak rendelkezésére álL * Kolhozparasztok sakkversenye. Ai Orosz Szovjet Köztársaságban az el­múlt eszíendőbcn tartották meg első- ízben a kolhozparasztok sakkbajnoksá­gát. A bajnoki torna nagyszerű ered­ményeket hozott, kiváló tehetségek mutatkoztak be. A múlt év versenyein 103 ezer ember vett részt, az idén azonban a kolhozparaszéok sakkbajnok­ságára ennél sokszorosan nagyobb tö­meg nevezett be. Csupán a sztavropoH peremvidéken 15 ezer falusi sakkozó méri össze tudásál * Asztalitenisz. Hamerli—Mecsek- szabolcsi Tárna 13:3. I. oszt. férfi. A szabói esi alle váratlanul gyenge napot fogtak ki. Győztesek: Hauke 5, Fran­cia D. 3. Sudár, Palcsó, Mezei 2—2. illetve Pe'kó, Bérces és Nádai. — Pécsi MEFESZ—Mecsekiszabolcsj Tár­na 5:4. I. oszt. női. Hatalmas küzde­lem. Győztelek: Lovas®, Ahn 2—2. Kárpáni, illetve Lukács 3. é- Vasa. MEFESZ II.—Mózesi SZÍT 13:7 II. oszt. férfi. Hamerli—Pedagógusok 13:4. Barátságos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom