Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-26 / 121. szám

toSil Minis 36 NAPLÓ 3 Példásan büntessék meg vasasl norma- és bércsalókat Ä S20T határozata is rávilágít ar­ra, hogy amíg a dolgozók túlnyomó többsége igyekszik fokozni a terme­lékenységet, addig vannak olyanok is, akik 'hátráltatják a termelést, ma­gas fizetéseket vesznek lel, de az el­számolt százalékok mögött kevesebb tényleges munka van. Ilyen jelenségeket, norma- és bér- csalási kísérleteket leplez le a vasasi Petőfi-akna üzemi háromszöge és hiú­sítja meg egyes munkásoknak csa­lási kísérleteit, amellyel dolgozó tár­saikat, nemzetgazdaságunkat igye­keznek becsapni. Méteredként öt forint j«"fa!annl 'vz jellemzi Hudacsek Lőrinc vá­járt, aki nem hajlandó a munkát át­adni Iíavelka György aknásznak, mert erővel azt akarja kiprovokálni tőle, hogy a nehéz szakmánvbesoro- lású munkahelyet omlásosba vegye át, hogy azért több bért kapjon. Hu- dacsek vájár ezzel a spekulációjával méterenként 5 forint jogtalan kerese­tet akart magának biztosítani, amit Havelka György aknász nagyon he­lyesen, kölelességszerűen meghiúsí­tott. A legsűrűbben olyan bércsalási kí­sérletek fordulnak elő Petőfi-aknán, hogy a csapatvezető vájárok olyan munkát is átadnak az aknásznak, amit az egyes csapattagok nem is teljesítettek. A bércsalók közé tar­toznak Volcsics Félix és Dókány Ist­ván vájárok, akik a munkaátvevő aknásznak 18 méter vasúl-talpmélyí- lést adtak át. Az ellenőrzés során ki­derült, hogy nem IS méter talpmél-i- tésl végeztek, hanem csak 9 métert. Több munkát akartak átvetetni, ami ha sikerül, 32 forint 40 fillér jogta­lan keresetet biztosított volna szá­mukra. Ugyancsak Vasason történt, Ba- ráih Péter vájár, aki elővájásban dolgozik, megtette azt, hogy az előző harmadban dolgozó bányászok el­végzett munkáját is magáénak adta át. Az előző műszakon a vájár fél métert haladt előre. Barálh volt a müszakválfó és ő 40 centimétert ha­ladt előre és beácsolta a munkahe­lyet. A műszak végén 90 centi előre- hglgdást adóit- át, halott a két har­madnak volt ennyi a végzett mun­kája. Barátb vájár a másik harmadban dolgozó, munkatársát akarta becsapni, attól akart elvenni 20 forint kerese­tet. ..Eíiysici’ű“ esülefopás Ezzel még nincs vége Petőfi-aknán a bércsalásoknak. Előfordulnak még olyanok is. amiről álmodni sem mer­tek volna. Talált János vájár a Bekő- tcjlési csapattól lopott, cl tele csillé­ket. A bányában mikor megtöltik a csillét a töltőgaratnál, akkor a csa­pat csillése belehelyezi a csapat ro­vásszámát, ami legtöbbször egy kis falemezre van írva Talált János eze­ket kiszedte és a sajátjukat dugta bele. Talált. János vájár, hogy csa­pata sokat keressen, a becsületesen dolgozó Bekő-csapattól lopta el a fele csilléket. Sorolhatnánk még néhány esetet, d£ ez is elég ahhoz, hogy lássuk, ho­gyan akarnak csalni — és miként^ csalnak a norma- és bércsalók lent $ föld alatt. Azonban nemcsak a föld alatt vannak meg ennek nyomai, ha­nem a föld feléit is, például a mű­helyben, a Petőfi-aknán. Itt a mű­hely dolgozói már 1946 óta időmérté-» kés normában dolgoznak. Ha valaki ' ránéz erre az „időmértékes normá­ra", rögtön az a benyomása keletke­zik, hogy ezzel ha nem is fOO szá­zalékig, de legalább 95 százalékig minden rendben megy. Ez derül ki Sebestyén Sándor mű­vezető szavaiból is, aki igen bi­zonygatja, hogy ott rendjén mennek a dolgok. Azt állítja, hogy Kieffer Antal lakatos, aki nemrég jött meg a normamérő iskoláról mindent át­nézett, leellenőrzött és a hibákat ki­javította. A szög csak akkor bújik ki a zsákból, amikor Kieffer Antallal is beszélgetni kezdünk, aki úgy javítja ki a művezető szavait, hogy egy-két, normát átnézett. Ezek a normák azon- han 1946-ban jók voltak, de semmi­esetre sem jók most, amikor már teás körülmények között, más leha-' tőségek kqzött dolgoznak és sokkal rövidebb idő alatt végeznek el egy munkadarabot, mint 1946-ban. Később kiderült az is, hogy nem megszabott normával dolgoznak, hanem esetenként állapítják meg a normát. Később kiderült az is, hogyan megy ez. Népszcraséghajlinszás a unuulkaverseiij’ rovására A művezető kiadja a munkások­nak a munkát. Mikor azok elvég­zik, akkor állapítja .még, hogy mennyi idő alatt kellett volna an­nak elkészülni. Sűrűn előfordul az is, hogy amikor 10 óra alatt végzi el a munkás a kiadott munkát, akkor Sebestyén művezető ,,megállapít ja”, hogy 12 óra alatt kellett vo!na „elő­írás” szerint elvégezni. Ezzel az­tán megszületnek a 120 és ennél több százalékos teljesítmények, ami mögött nem húzódik meg a megter­melt érték. Bizonyítja ezt az, hogy a Petőfi- akna műhelyében „csodálatos” mó­don minden munkás majdnem egy­formán dolgozik. Ezt pedig mi nem hisszük el. Lehetetlen az, hogy a 63 szakmunkás között ne lenne ki­váló és kevésbbé jó' szakember. A teljesítménykimutatásokról lesír a egyenlősdiség. Az a helyzet a Pe­tőfi-akna műhelyében, hogy a ke­vésbbé jó munkásokat ilyen, laza, tarthatatlan normamegállapítások­kal felemelik, míg a jókat elnyom­ják. Ezzel az egyenlősdiséggel törek­szik Sebestyén művezető a népsze­rűségre és ugyanakkor nem veszi észre azt, hogy ezzel derékbatöri a műhelyben a munkaversenyt, be­csapja a munkásokat, mert nem érvényesül itt a szocialista elv, hogy mindenkit a végzett munkája szerint részesítsenek fizetésben. Sebestyén esete körmönfont, nor­macsalás, amit már rését a folytat és ha utánaszámolnánk, kijönne jó pár ezer forint, amivel becsapta a dolgozókat. Meg kell büntetni Vasason is a normacsalókat és bércsalókat. A Szabad Nép hasábjain dolgozóink követelik a legszigorúbb megtor­lást. Vegyék figyelembe ezt Vasa­son is és büntessék meg pé'dásan a dolgozók és a népgazdaság meg­károsítóit. Kétnapos értekezlet Pártunk parasztpoiitikája végrehajtásának megtárgyalására Ma reggel kilenc órakor ülnek össze kétnapos értekezletre Bara­nya falusi vonalon dolgozó pártiunkcinnáriusai, a megyei mezőgazdasági szervek vezetői, hogy megtárgyalják Párfunk pnryszfpofifikájának végre bniíá'át baranyai viszonylatban. Az értekezlet kél napig fari. EI-ő nap Szikra Séndor elvíárs, a Magyar Dolgozók Parija Baranyamegyei Bizott­ságának fiíkára larf beszámolót, melyei szeműnáríumszcrűen vitatnak meg csoportokra oszolva az értekezlet résztvevői. Az értekezlet második napján a csoportok vezetőinek beszámolója alapján újabb vita indul, me­lyei Szikra Sándor elvfárs foglal össze. A bikali állami gazdaságban szélesedik a munkaverseny — 200 és ISO százaiéit«.* brigádok alakultak A baranyai állami gazdaságok dol­gozói mind nagyobb lelkesedéssel vesz­nek részt a mnnkaversenyben. Mind több és több azoknak a munkabrigá­doknak a száma, amelyek 150-C3, 200-as átlageredmény elérését vállalják. A bikali állami gazdaságban az utób­bi napokban egy 200-as brigádot, egy 200-as munkacsapatot és két 150-es brigádot alakítottak a dolgozók. A 200-as brigáddá a Kossuth-brigád tagjai alakultak át, melynek tagjai már lioszabb idő óta a 162 százalékos átlagot tartják. A brigádon belül dol­gozók lelkesen csatlakoztak a 200-as mozgalomhoz és a magas száza­lék elérése mellett jó minőségi munkát is kívánnak végezni. A Pctőfi-hrigád május elsejére azt ajánlotta fel, hogy eléri az átlagos J30 százalékot. A vállalást az eredmények túlszárnyalták és a brigád átalakulva 150cssé, most azon igyekszik, hogy még sokkal szebb eredményeket érje­nek cl, 130 százalék volt a Táncsics-brigád május elsejei felajánlása, de a brigád tagjai 147 százalékos eredményt értek el igyekvő, szor­galmas munkájukkal. Most ők is arra gondoltak, hogy, bri­gádjukat átalakítják 150-ess: és igy harcolnak a magasabb termelési ered­ményekért. A Táticsics-br’gádon belül igen szép kezdeményezés született. Most alakították meg először a gazda­ságban egy brigádon belül a 200-as munkacsoportot. A helyes kezdeménye­zést átvették már a gazdaság többi brigádjainak dolgozói is. a napokban több 200-as munka- csoportot fognak alakítani. A bikali gazdasághoz tartozó Győr- gyi-majorbán a dolgozók élért szép eredménye; közül is kimagaslanak Ge­rencsér Ferenc 211 cs Scheiner Gábor répadngványozásnál elért 312 százaié kos eredménvével. Sándor László elvtárs, építésügyi miniszter pécsi és komiéi szemleúija -, ' Sándor László elvtárs, építésügyi jó szempontokat adott munkájuk ész­miniszter csütörtökön délelőtt Pécsre érkezett az itteni cs környékbeli épít­kezések megtekintésére. Sándor elvtárs a délelőtt folyamán valamennyi pécsj építkezést megszemlélte, tájékozódott a munkaversenyről, a sztahanovisták munkamódszeréről és a dolgozóknak szerusítésére. ' Sándor elvtárs a délután folyamán Komlóra eaent, ahol megtekintette úgy a bánva, mint a lakótelepi építkezése, két és szintén behatóan érdeklődni: a munkamódszerekről és. a munkavisz-i nyokról. -. . -. *. Demokráciánk újabb bástyái Három nyilatkozat a helyi tanácsokról A törvény rendelkezése szerint június ,15-én Bárányt], megt/éb'ek 'Ás megkezdi működését a megyei tanács, amelyet követ majd a városi, járási és községi tanácsok működése. A helyi tanácsok rendeltetése a szocializmus építésének szolgálata, e munka védelmezése a belső re­akció támadásaival és a külső ellenség provokációjával szemben. .1 tanácsok rendszere megadja új államunknak, a munkások és parasz­tok áülamánajc szervezeti formáját és a széles dolgtízó tömegek be­vonása a közigazgatásba új erőfofgást nyit -meg a szocialista építés számára. A tanácsok szervezete kibontakoztatja, a tömegek jórradalívi energiáját, kezdeményezését és alkotó tehetségét. A tanácsok rendsze­rének alapja az állandó élő kapcsolat a legszélesebb tömegekkel. Hogy a dolgozók számára mit jelent a tanácsok felállítása, ezt .vjlagíiják meg az alábbi nyilatkozatok: Folyik már a megyei tanács szervezése Simek Árpád elvtárs, Baranya megye alispánja kérdéseinkre ezt mondotta: — Június 15-én Baranya megyé­ben is megvalósítjuk a tanácsot, amely híven tükrözi vissza az új- típusú állam feladatát. Megkönnyíti helyzetünket és könnyebbé teszi feladatainkat, hogy ezen a téren. is a nagy Szovjetunió tapasztalataira támszkodhátunk, leszűrve azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyek nagy példaképünk államapparátu­sának 'felépítésében félmerültek. A helyi tanácsok fe'állításával a régi rodthadt' fcudalista, kizsákmányo|g savai dolgozó népünk szoros kap­csolatban forr össze“ az ál iámba,fa­lom helyi szerveivel, azokat irá­nyítja és beleszól az államhatalom helyi szerveinek, működésébe. Ugyanakkor a helyi tanács, döntő fegyvert ad a jegünkbe a bürokrá­cia ellepi harcban és tehetővé-feszi a bürokrácia teljes felszámolását.. — A megyei tanács, ■felállításá­val kapcsolatban már megkezdtük a szervezeti munkát. Megkezdődő', t a szakigazgatási • állam- összefogása, munkájának összehangolása. Ezt a célt szolgálta a megyei számvevő­ség átszervezése, beolvasztása, a pénzügyigazgatóságba. 'A megyei Lukásik Ilona népnevelőmunkával készíti elő a városi pártválasztmány megválasztását Lukásik Hona elvtársnő a sör­gyár töltőüzemében dolgozik. Ha arról érdeklődsz tőié, hogy milyen munkát végez, azt feleli: „Világí- tós vagyok”. Munkája komoly és felelősségtel­jes. Az ő kezén vagy jobban mond­va az ő gépén megy - keresztül számtalan literes, másfélljtcrc's üveg, hogy onnét futószalagon a töltőgéphez kerüljön. Mindez fi­gyelmet, pontosságot kíván. Ha re­pedt üveg kerül- ki keze alól, Igirbavész a beletöltött sör, vagy ha piszkos az üveg, akkor megrom­lik benne az ital. Sem messze tőle — a töltőgépnél —- még hét asszony dolgozik. Lu­kásik elvtársnő és a töltőgép „ki­szolgálói” egy brigádot alkotnak; a világítástól a töltésig egy a mun­kafolyamat. — Elvtársnők, nagy újságom van a számotokra! — mondja nekik az éppen odaérkező Horfcmanr. elvtárs üzemi párttitkár. — A multheti tel­jesítményeteket most értékelték ki és az eredmény: 154 százalék. Ürülnek mindannyian a hímek. Ilyen magas százalékot még nem értek el a töltőben! Lukásik Ilona nemcsak, mint termelőmunkás részese a győzelem­nek. Rendszeres, állandó népnevelő munkája is szorosan hozzátartozik a 154 százalékhoz. Amióta a sör­gyárban népnevelő csoport műkö­dik, azóta aktív harcosa annak. Nem kampányszerűen végzi rmm kájá-l, mint ahogy a körülötte dol­gozók mondják: ő a népnevelő cso­port motorja”. Mindenütt ott van, ahol egy népnevelőnek ott kell lenni. Vásárnál» ülnek össze a nagy­pécsi üzemek és alapszervezetek leg­jobb kommunistái, hogy meg­válasszák a városi választmányt. E napnak jelentőségét, fontosságát kell - elmélyíteni cs megmagyarázni. Vájjon milyen munkát végzett c téren Lukásik elvtársnő? Mit tud­nak a város legnagyobb ' politikai eseményéről a párttagok és párton- kívülick? Ha megkérdezed Csányi Róza elvtársnőt, a töltőgép egyik kiszol­gálóját, akkor igy felel: — Most mi, üzemi párttagok vá­lasztjuk meg küldötteinken ke­resztül Pártunk városi vezetőségét. Szép és nagy esemény, hogy mi döntünk: kit akarunk vezetőtök­nek, ki az, akit legérdemesebb­nek tart az é're, aki jó munkájá­val eddig is bebizonyította, hogy meg fogja állni a helyét. Lukásik elvtársnő nemcsak Csá­nyi Rózának beszélt a vasárnapi pártértekezletről. Az üzemrészben mindenkihez eljutott, mindenkivel e'bcszélgetett. Leginkább ebédidő­ben, mert úgy nem esett ki idő a termelésből. Sohsem fellengzősen agitál, hanem alaposan, mindenki számára érthetően. így látja aztán tisztán és világosan Répás! elv- társnő is a kérdést: — Rákosi elvtárs szavai fognak gyakorlatban megelevenedni előt­alapon álló közigazgatás maradva­ZÍarÍutT°a%gozóS nép kezéb^Számvevőség községi pénzgazdálkó- adjuk át. I dasi feladatait a közületi ; költség,­— A helyi tanácsok megalkotá- J Vetési csoport vette át. Meggyorsul Pécs fejlődéie sével még: nagyobb lehetőség nyí­lik számunkra, hogy az eddigi ered­ményeket most már városunk do’igó- zó, pépének bevonásával topább gya­rapítjuk. A tanácsok . felállítása-: te­hetővé teszi, hogy eddi-.', elkövetett hibáinkat kiküszöbölve Pártunk irányításával és Rákosi elytára bölcs vezetésével gyorsabban hal.aä- jünk a szocialista építés' útján, amely út a békéhez, a szebb,'; .bol­dogabb élet felé vezet. Arató Náh'dór elvíárs,... városházi tisztviselő a közigazgatási dorf'^ok véleményét így tolmácsolta: ’•"! A közigazgatási dolgozok szoros kapcsolatba kerülnek a néppel — A közigazgatási doigozókőmín- denkor örömmel l-fogadják azokat az intézkedéseket, amelyeknek a célja a dolgozó nép köze!ebbhozása,x az adminisztrációhoz. A tanácsrend­szertől különösen sokat várnak •• a közigazgatás dolgozói, ^okat .vár­nak azért, mert beteljesül az a. vá­gyuk, hqgy még .közvetlenebbül' 'szolgálhassák a népet, amellyel szorosabbá fonódjk. a kancsójatúk. •Végül remélik, hogy ritkájuk, amelyet a nép hűsége, odaadó'szol­gálata vezet, nagyobb 'megbecsü­lést, kap, mért közvetlenül maga a nép látja, értékeli, ellenőrzi azt. Meggyőződésünk, hogy. a tarjágs- rendszer kiépítésével munkánkkal még jobban hozzásegítünk a-szocia­lizmus építéséhez. ■ "V Krancz Pál elvtárs polgármester így nyilatkozott: — Pécsett is rövidesen sor kerül a helyi tanács megalakítására. Ez jelenti városunk dolgozó népe szá­mára a nép igazi hatalmát, ame­lyet Pártunk vezetésével harcoltunk ki. Hogy idáig jutottunk, azt kö­szönjük a Szovjetunió felszabadítá­sának. támogatásának és példa- mutatásának. Ezáltal vált lehetővé, hogy eddig is hatalmas eredménye­ket értünk el, hogy megvalósíthat­tuk hároméves tervünk'-1 hogy kül-, városainak íei-ületén gyalog- és jár- műköz'ekedési útjaink vannak, hogy társasgépkocsi közlekedésünket kivit­tük a perifériákra, a peremközsé­gekbe és hogy az egész város terű- leién számos szociális és kulturális intézményt létesítettünk. — A tanácsrendszer megszervezd­tünk. Február 10-én azt mondta, hogy ez év március 15-étőI június 1-ig terjedő időben újraválasztjuk összes pártszervezeteink vezetősé­gét. Mi fogunk választani! A leg­jobbakat állítjuk oda. Es határo­zatot is hozunk, hogy mit tegye­nek érdekünkben, a szocializmus építése érdekében. Kreka Tiborban, T_rkas János­ban és a többiekben Lukásik elv­társnő jó népnevelő munkája nyo­mán egyre mélyebben tudatosul a küldöttértekezlet fontossága. I»e Biégr nem mondható, hogy a sörgyárban mindenki megértette a vasárnapi pártértekezlet jelentősé­gét. Különösen vonatkozik ez a pártonkfvüü dolgozókra.. —r Nem számít nekünk ~ mon­dogatták még a hét elején Lukásik elvtársnőnek — hogy kiket válasz­tanak a Pártbizottságba. Lukásik Ilona erre konkrét pél­dákkal bizonyította, be, hogy nekik sem mindegy, hogy kik vezetik a Városi Pártbizottságot, hogy kik intézik a város fejlesztésének ügyeit, kik ellenőrzik a termelés kérdéseit és kik védik a dolgozók érdekeit. Lukásik elvtársnő a napi terv­teljesítés melleit sikeres népnevelő munkával is készülődik a vasár­napi párlértekezletre. Megelégedés tölti el, araikor arra gondol,- hogy most egy új, jelentős feladatot old meg. A Pártja bízta rá, elvégzi becsülettel. i&POLL.O Nyári szünet URAíül 28-éiy ) Magyarul beszélő szovjet film j, Iz ezres! fia: Előadások fé! 5. fél ”, fái 0 km FAKLY.Ä -28-áigl Nagy műsort játszik. Bolting araiás jj Magyarra szinkronizált szovjet® vígjáték­Előadások kezdete hétközna', , 6 és 8 órakor- vasár- és ünnep iE nap 4.-6 és 8 ófa.koi. P

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom