Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-26 / 121. szám

4

SS P !, 6

1950 MÁ.TUS n

Új vonások a filmművészeiben

Igen jónak tartja a pécsi kalapácsvetőket NÉMETH IMRE OLIMPIAI BAJNOKUNK

A szovjet filmművészet hivatása: visszatükrözni a világ első szocialista államának életét é* a legértékesebbet: a sztálini korszak emberét. Évről-évre egyre jobban kidomborodnak a szovjet filmekben az új élet vonásai é® a jelenkori szovjet, ember jelleme.

Vegyük B- Gorbatov éa V. Andre- jev „Harc a szénért" ciroü filmjét. Hőse Szidor Gorovoj, a régi bányász, a Donyec medence egyik legmegbecsültebb embere, bires bánya vezetője. Élete a munka. Reá, mint a legjobb bányavezetőre bízzák, hogy a széntermelésbe bevezesse az új szénkombájnt, amely forradalmasítja a bányamunkát.

k kombájn bevezetésiért

* minisztérium kitünteti. Még nem értesül az elismerésről, amikor felkeresi a területi pártbizottság titkárát. A titkár nyújtja át neki a minisztérium határozatát a kitüntetésről- Gorovoj felteszi a pápaszemét és lassan olvasta az iratot.

— A legfőbb az — mondja a titkár — hogy a kitüntetést megérdemelted!

Gorovoj feláll, mélyet lélegzik és így szól:

— Arra kérlek, mentsetek fel engem a bánya vezetése alól!

S a váratlan bejelentés után igyekezik meggyőzni a titkárt, ha mindeddig talán joggal tartották őt az egyik legjobb bányavezetőnek, úgy most, mint becsületes embernek, meg kall vallania, többé nem tud megbirkózni a munkával.

— Bányánkban most f kombájn van — mondja — és egy széndaru. Azután szénrakódógépek, szénvájógépek, fémducolók és ezer meg ezer műszaki kérdés... képzett munkairányítók, elektromérnökök, gépészek. Mi vagyok én mellettük? Milyen tudásom van nekem? A régi bányához értettem, nem vitatom. Tökéletesen értettem.-. De most már a bánya egészen más. Már nem is bánya, hanem üzem, ahova sok mérnök kell, még a legkisebb dologhoz is mérnökre van szükség. Ahhoz, hogy egy ilyen bányát vezethessek, kevés az én tudásom. Persze közvetlenül a vállalathoz is fordulhatnék, de mint kommunista, hozzád jöttem Alckszej Fjodorovics. ügy vélem, ha kommunista vagyok, olyannak kell lennem, mint egy motornak, mint egy hajtószerkezc'nek, most pedig csak fék lennék.

A titkár odalép az öreghez:

Nagyszerű ember vagy, Szidor! Mit gondoljunk most ki számodra?

— Ha csak lehetséges, bízzátok rám ez ifjúságot, az üzemi iskolát. Én már e] tudom mondani a fiataloknak, mit jelent az: tanulni. Sót, magam is együtt tanulok velük\ híres ember tehát (Inként, saját kezdeményezésére távozk egy sokkal szerényebb munkakörbe, mégpedig nem azért, mert megijedt a bánya vezetésétől, vagy a njegnövekedett munkával járó felelősségtől, csupán tisztában van azzal, hogy egy műszakilag jobban felkészült szakember több hasznot hajthat az országnak azon a poszton, mint ő.

A filmkészítés régi, polgári törvényeinek szemszögéből a bekövetkezett fordulatról azt lehetne mondani, hogy Gorovoj magatartása lélektanilag nem indokolt, valószínűtlen. De a konfliktusnak ez az újszerű megoldása csak a szovjet társadalom életkörülményei között, lehetséges,

Nézzük meg a „Becsületbíróság" cf- mü filmben Verejszkij akadémikus alakját. Mennyi közös vonást találunk benne Gorovoj, az öreg bánvavezetö nemeslelküségével,, szerénységével, nagyvonalúságával. A népből származó emberek közös vonásai ezek.

A sztálini korszak szorjet emberei a kommunizmusért vívott

harcban válnak igazi férfiakká. Alkotó erejükkel, magas eszmeiségükkel és er. . é'csi arculatuk tisztaságával szerzik meg a jogot arra, hogy mintaképeivé váljanak minden, a szocializmus útjára tért népnek.

A szovjet filmművészet, óriási jelentőségű haladó munkát végez: általánosítja és kristályosítja az élenjáró szovjet ember jellemvonásait és visszatükrözi a Szovjetúnióban folyó világtörténelmi jelentőségű eseményeket. A szovjet ember — a szovjet film hőse a nép javára alkot és népéért él- A legértékesebb és legfontosabb a szovjet filmművészetben, hogy ennek a hősnek alakját, alkotását, jövőt építő tevékenységét, a nép érdekei jegyében művészileg tárja fel-1 rjiMuFTOjOK M EG A \fAl,ÓhÁ€* ÓtT] Láthatatlan kórokozó

Irtunk már a legprimitívebb állatok"'" ról, az amőbákról, figyeljük most tovább az amőba életet. .

Az amőba most elindul. Testéből most nyúlványt bocsát kit megtapad vele valahol, azután odahuzza egész testét. Utána egy másik nyúlványt bocsát ki, szinte ..lép egyet előre". Szóval

az amőba is mozog.

Igaz lassan, esetlenül, de mégis csak mozog, mint akármelyik más állat.

Ha meg akarjuk zavarni mozgását, irányítsunk rá erős fénysugarat. Az amőba erre azonnal behúzza ..lábait", összezsugorodik, gömb alakot vesz fel cs megáll. Az éles fény nyilvánvalóan árt neki — ingerü.

Különösen érdekes az amőbának az a sajátsága, hogy a'akját állandóan változtatja s sünié bármilyen alakot lel tud venni- Egyik pillanatban egészen gömbölyű, olyan, mint egy golyó, aztán hirtelen megnyúlik körte alakúra, majd testének egyes részeiből nyúlványokat — „lábakat" — bocsát ki és valami egészen különös formát vasz fel. Ezeket a nyúlványokat a tudomány állábaknak nevezi.

Az amőba mozgásai és alakváltozta- tisi képessége különösen ezembetű. nőén nyilatkozik meg egyes ingerek hatására. Ilyen inger nemcsak éles fény lehet, hanem hő, elektromosság és egyes vegyi anyagok is.

Meleg hatására például az amőba a szokottnál gyorsabb mozgásba kezd, alkoholgőzök hatására pedig először lelassítja mozgását, azután egészen megáll és gömbölyű csomóvá zsugorodik össze.

Ha az amőba kellő mennyiségű táplálékot kap, elkezd növekedni s mindaddig nő. míg csak el nem ér egy bizonyos maximális méretet, az érettség határát. Ezt a határt elérve az amőba életében új szakasz kezdődik — a szaporodás. Teste kettéválik és mindkét félből új, fiatal amőba lesz, (Ez a kettéválás — az úgynevezett osztódás — a szaporodás egyik legegyszerűbb formája)

Ez a rövid kis elbeszélés az amőbáról azt mutatja, hogy ez a parányi lény az „életnek ugyanazt a körforgását” végzi, mint minden má* élőlény. Az amőba is lélegzik, táplálkozik, növekedik, szaporodik, reagál az ingerekre, tehát él.

Az amőbának több különböző faja van. Az egyik édes vagy sós vízben él, a másik iszapos tavakban vagy mocsarakban. a harmadik nedves homokban vagy sűrű mohával borított nedves talajban, a negyedik az ember vagy az állatok testében, főleg a belekben.

Az ember emésztőcsatornájában leggyakrabban kétféle amőba fordul elő: egy ártalmatlan, amely a vastagbélben él és ételmaradékokka! táp'álkozik és egy kórokozó.

A ferró égöv lakóinál gyakran találkozunk a trópusi vérhas (dizentéria) nevezetű súlyos bélbajja). A trópusi vcrbasnál a betegek beleinek falát fekélyek borítják, melyekből vér szivárog. Mikroszkóp alatt vizsgálva a beteg székletét, rengeteg amőbái találunk benne, ezek

a trópusi vérhas kórokozói.

Erről könnyen meggyőződhetünk. Ha ugyanis a székletben talált amőbákat bevisszük egy teljesen egészséges macska belébe, akkor a macska is megbetegszik vérhasban. A vérhas kórokozói tehát tényleg ezek az amőbákLi-Fyn-Ljan varrónő úgy péti, hogy tulajdonképpen semmi különöset neai tett,

A harmatcseppek a faleveleken friss hajnalon éppen olyan egyformák, mint a: én sorsom és „ többi kínai asz- sr.ony élet*.

így mondta Li-Fyn-Ljan.

F.z azonban nem így van. A kínai újságok többször is hozták az ő képét és Li arca sok millió ember elölt isme. retet, sötét, mosolygó szemei, fekete, slmánjésült haja.-Li- Fyn-Ljan egyike az első kínai nőknek, akiket a munka hősnője megtisztelő címével tűn. isitek ki.

Ltffsan beszél és gondosan megválogatja szavait, hogy gondolatának kifejezést ad- jón

— Anyám éhen halt. amikor én még kislány voltam. Apámnak sem telke, sem földje, sem saját kunyhója nem volt (s így átadott engem a földe túrnak.

ti Fyn-Ljfin ennek a hó. hérürnak St.lk rabszolganője nőit. A legnehezebb és leg- piszkosabb munkába állították, a: étel, amit kapott, nem rojt elég arra seni. hogy éhségét csillapíthatta volna és még verték is.

~ Ott bizony nem öreged•

K. HiUPOtll.VlASTSI:

Az új Kína

tem volna meg. — mondja Li.

Li-Pin partizánná mentette meg. aki cgi/szer éjszaka oda jött hozzá, felébresztette és elvitte a majorból. Egész éj- jel mentek és másnap egy partizánosztagra bukkantak, dz osztag táborában Li mint szakácsnő dolgozott, ápolta a sebesülteket és varrni tanult.

1033-ben Li Junanban volt, ahonnan a szabadság rinPia egyre magasabbra hágott, be. ragyogva a nép reményeit. Akkoriba érkezeit Junanba a népi felszabadító hadsereg. Csiansziból hosszú menetelés után. Ez a híres menet há. rom esztendeig tartott. <4 ka, tonák kimerültek is rongya- sak voltok. Nem volt elég fegyverük és lőszerük. De hitül: a végső győzelemben soha sem volt olyan szilárd, mint a Junanba való bevonulás utáni napokban.

Li energikusnak és tevékenynek mutatkozott.

— Katonáinknak nincs ruhájuk, — mondotta a lányoknak Junanban, — ruhagyárat kell felállítani.

egy hősnője

E gyár első osztályú, a szabászai, az utcán jelűtőlt sátorban volt elhelyezve. Kőröskörül voltak a szabóműhelyek. De a gyár nemsokára saját épületet kapott.

Akkor már nagyon gyakran emlegették Li-Fyn-Ljari, p kis varrónőnek a nevét. .4 katonák leveleket írtak a frontról neki.

—- Sok szives üdvözlet, Lit En is olyan köpenyt hordok, amelyet maga készített. Meleget tart, ha „ lövészárok- bnn fekszem és ha támadás, ro kerül sor, alig érzem a súlyát. Ezer köszönet érte!

Akkoriban Junanban egy nyomdát is létesítettek. Emberekre volt szükség, köny. vek készítéséhez és ti könyvkötő lett. E nyomdából kikerült könyvek harcra hívták fel a népet és új erőt adtak nekik.

Li sokai dolgozott, éppúgy, mini azelőtt. Most ózonban sokat olvasott és így azoknak az eseményeknek az értetnie. amelyek Kínában lefolytak. mind világosabbá vált elölte. Egy nap Maa-CseTung jött be a nyomdába, ahol Li dolgozott. Bejárva az üzemet, eljutott a könyv- kötészetbe is. Üdvözölte Lit és kezel nyújtott neki.

— On nagy ügyet segít munkájával...

Li.Fyn-Ljant a munka hős- nője címmel tüntették ki. Ezután a kínai parasztos:- szonyokat tanította. Belépett a Kínai Kommunista Pártba sokat tanult idősebb elvtár. soktól és nemsokára az úi szabad étel lelkes hirdtlÖjé- lé fejlődött.

.4 múlt év őszén I.i Pets Ugh« jött: u nép a munka hősnőjét, a Tanácsadó Politikai Népértckczlct delegá. túrává választotta. .4 k->nfe- rencla megnyitása előtt Mao- Cse-Tunggal újra találka.ott.

— Maga a; a Li-Fyn-Ljan* — mondotta mosolyogva Mao-Cse-Tung. — üdvözlöm, sokat olvastam magarái az újságokban.

Li ezután beléptit a nagy, világos, ünnepélyesen feldíszített terembe, miközben örömteli izgalommal gondol; rá, hogy most éppen olyan, a népből való egyszerű cm- hírekkel van együtt, mint ő n agy és kö-trev döntik el szeretett hazáink sorsot

Németh Imre olimpiai bajnokunkkal a vasárnapi verseny előtt, beszel- gettünk. Elmondotta, hogy 1914-ben Kassán született és az 1936-os berlini olimpia idejében már atlétizált. Először hosszútávlutónak indult, később áttért a diszkoszvetésre és hamarosan 39, 40 méteren leiül dobált. A Margitszigeten találkozolI. először a kalapácsvetéssel ér, megtetszett neki ez az atlétikai versenyszám. 1940 májusában indult az első versenyen és 33 méteren felül dobott, ami komoly ered. menynek számított akkor. Még abban az évben, az év végileié 46 méter felett. dobott és kitűnt igen jó stílusává/. Következő évben, májusban országos csúcsot ért el 49 méter körüli eredménnyel. Közben megsérült., de 1942-ben ötször javitotla meg csúcseredményét és az év végére már 53 méternél tartott.

A háború Németh Imrénél is közbeszólt, de a felszabadulás után rohamléptekkel fejlődött és 1947- ben 57.6Ö.as dobással a világon egyik legjobb eredményt érte cl A többi eredménye már ismeretes. Németh Imre a szakértők szerint, a kalapácsvetés stílusának művésze, sorra javította meg csúcseredményeit.. A londoni olimpia előtti edzőtáborban világcsúcsot állított ftl, megszerezte az olimpiai aranyérmet, alána egy csehszlovák versenyen újból megjavította csúcseredményét, majd a múlt. bélen beállítja a szédületes, 59-SS-as legújabb világcsúcsot■

Németh Imre legutóbb a Szovjetunióban volt.

— Megismerkedtem a szovjet atlétika legjobbjaival — mondotta — de megismerkedtem magával a szovjet, emberrel is. Élmény volt. számomra az a pár nap, amit Moszkvában. Lenin- grádban és SzOcsiban, a pazar edzőtáborban tölthettem. Igen komoly vc- télytársam akadt ott, Kanaki szovjet rekorder és bajnok személyében. Tanulmányoztam a szovjet, versenyzők edzésmódját és ennek nem kis eredménye volt abban, hogy pénteken sikerült életem legnagyobb dobását elérnem.

— Beszéltünk Németh Imrével <* pécsi kalapácsvc!ókról is.

— A pécsi kalapácsvefök egymásután érik el jó eredményeiket. — mondotta az olimpiai bajnok — Igen örülök Bender pompás 50-cn felüli eredményének és helytelennek tartom, hogy őt nem hívták meg az edzőtáborba, ahol bizonyára sokat fejlődőit volna. Meglepetéssel hallottam Gáspár iá eredményét is és biztos vagyok abban. hogy az ..öreg harcos" még főné hány nagy dobással lep meg bennünket. Hallottam, hogy a fiatalok körében is nagy az érdeklődés a kalapácsvetés iránt. Fontos is, hogy ennek a nehéz atlétikai számnak az utánpótlását biztosítsuk. — mondotta búcsúzóul Németh Imre.

Visszapillantás a válogatottak pécsi vendégszereplésére

Pécs sporttörténetében piros betűvel jegyzik majd fel a szerdai napot. Már délelőtt meglátszott, hogy nagy esemény van készülőben- Vidékről igen sekan jöttek be * reggeli órákban a válogatottak délutáni mérkőzése kedvéért. Vqltak olyanok is, akik már ebéd után kimentek a pályára, hogy helyet biztosítsanak maguknak. A délutáni villamosok zsúfoltan közlekedtek cs különösen akkor nőtt meg a forgalom, amikor az üzemekből, hivatalokból kijöttek a dolgozók. Valóságos népvándorlás indult, meg ekkor a Tüzér-utcai sporttelep felé.

A pályát igen szépen feldíszítette a rendező egyesület. A nagy mérkőzés előtt ifjúsági mérkőzés és két zenekar szórakoztatta a közel tizenötezerre megnőtt, hatalmas nézősereget. Mindkét zenekar nagy sikert aratott. A tapsokból azért bőven maradt a pályám lépő válogatott csapatnak is és különösen tetszett, amikor a válogatottak az újhegyi fiuktól kapott virágot szétszórták a nézők soraiba.

Maga a mérkőzés

uern hozta azt a játékot, amit a közönség várt.

A nézők nagy része a csapatmunkára volt kiváncsi és ebből valóban igen keveset láthatott. Sebes Gusztáv, a válogatottak kapitánya a nagy melegre 'hivatkozott a félidőben és ez, valamint a pólya talaja közre is játszott abban, hogy csak a második félidőben bontakozott ki legjobbjaink döntő fölénye és ekkor már a játék is sokkal érdekesebb volt

Ettől függetlenül nem csalódtunk a válogatottak vendégszereplésében, hiszen majdnem mindegyikük megcsillogtatta nagy egyéni tudását. És bál- véleményünk szerint a sok egyéni játék többet kivett a játékosokból, mégis jónéhányg7or összeverődtek a tenyerek egy-egy szép húzás, ötletes csel, vagy ragyogó labdalevétel láttára. Bozsik, a maga posztján európai klasszisnak számító, hatalmas munkabírású, remek technikájú fedezet, A robbanékony, villámgyors Puskástól is láttunk néhány pompás kitörést és pár helycseré® támadást. Tetszett Hidegkúti ír, aki sok szép labdát adott társainak és Bozsik mellett talán a legjobb mezőnymunkát végezte.

A többiek is mind pompásan képzett labdarúgók, akik ízelítőt adtak helyenként a pécsiek előtt annyira hiányolt labdarúgás élvonalából. Bár a kapusokat nem tették próbára a pécsi csatárok, mindkettőn látszott, hogy ió formában vannak. A védelemből sérüléséig Lóránt igen jó volt, a jobboldal már bizonytalankodott néha, igaz. hogy Rákóczit fejsérülése zavarhatta- Lantostól talán legjobban nagy sza- badrúgisgólja tetszett. Józsa egy fél- időn keresztül is megmutatta, bogy a legjobbak között van a hely*. A gvqr* szélsőktől, Budaitól. Baholcsay tó). Czibortól is láttunk egy két szép elfutást, míg Szilágyi l. tartózkodóan játszott.

A Dinamó jó edzőtársnak bizonyult,

védelme helyenként egész jó volt, különösen Bárdosi és Gróf játéka ütötte meg a jó játék mértékét. A fedezetek és csatárok már halványabban játszottak, bár a mezőnyben tőlük is láttunk néhány szép akciót. Amint ez már lenni szokott, a kisebb csapatok mindig presztízskérdést, csinálnak abból, hogy a nagyok ellen jól játszanak. Ebből a szempontból a Dinamó kemény és lelkes ellenfél volt.

A pécsi közönség néhány tanulságot leszűrhetett a válogatottak pécsi vendégszerepléséből. A legszomorúbb (alán az. hogy ennek a nagy városnak nincs megfelelő befogadóképességű, megfelelő talajú sporttelepe. (A mérkőzés után majdnem minden válogatott játékost kisebb horzsolásokkal kezelt az orvos). A legsürgősebb probléma lenne a Tiizér-ulcai pálya fiivesi- lése és további kiépítése. Nem is olyan nagy áldozatokkal kiépíthetnénk a vidék egyik legszebb, 15 ezer nézőt befogadó sporttelepét.

A oécsi labdarúgás erejéről és képességeiről persze nem lenne helye* dolog ó szerdai mérkőzés után következtetéseket levonni, annyit azonban meg (teli állapítanunk, hogy még rengeteget kellene javu’nunk, különösen ami a csatárokat illeti, ha R meglevő anyaggal mi a legjohbakka! akarnánk felvenni a versenyt. A mérkőzés megrendezése mindenesetre helyes volt ás módot adott a pécsi és vidéki dolgozóknak is arra, ho£y a magyar labdarúgás legjobbjait végre közelről is láthassák.

Ériiehes mérkőzések az NB III. vasárnapi műsorán

Az NB Ill-ban is lassacskán elérkeztünk a bajnokság hajrájához. A még visszalevö mérkőzések igen fontosak csapataink számára a helyezések szempontjából. Vasárnap is érdekes mérkőzéseket bonyolítanak le. A bajnokjelölt Komló otthon bízta* győztesnek látszik és gólarányát ia tovább megjavíthatja a szekszárdiak ellen. A pécsi csapatok mindannyian itthon játszanak. A Tüzér-utcában Kettős mérkőzés tesz délelőtt. Reggel 7i9 órakor a KASÉ a szigetváriakat fogadja és azokat minden bizonnyal kéivállra i* fekteti. A mérkőzés után !0 órakor a Portás játszik Nagyatád csaoata ellen. Ez a mérkőzés már nyíltnak ígérkezik cs nem lenne nagy meglepetés a vendégek pontszerzés*. Az Erdőgazdaság helyi rangadót vív vasárnap dclciőtt fél 10 órakor a Verseny utcában a Ptcíbányatelepi Tárna csa na Iával. A bánviUzcsapai latszik jobbnak, egységesebbnek, győzőim* várható. Érdeke." mérkőzí» !«s* Dombóváron ahol a ÜVSK minden hizonv- nya! könnven legyőzheti * Nagymá- nvoki Tárna esanstát. Marcaliba a simonto'nvaiak látogatnak el sbn! c!őrcláthalóan mirgólps vereséget szenvednek Hazai győzelmet ígér feltétlenül a Szászvár-Bnres találkozó ia.