Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-24 / 119. szám

j;VV o 1950 MÁJUS 34. A munkás és doigacsá^Uis&t-vziiitH UöM&sséfyt, Uo-fyty g-yMmdcák tovMMcmíitoiásáml iV( értelmiségei adjanak A Magyar Dolgozók Pártja az iskolák államosítása után napi­rendre tűzte a középiskolákban és az egyetemeken a szociális össze­tétel megjavítását. Azt, hogy végre az iskola is a dolgozó nép gyerme­keié legyen. Az ötéves terv előirányzata sze­rint a tervidőszak végére 45 ezerrel kell emelni a középiskolások és 8 ezerré! az egyetemi hallgatók szá­mát, a tavalyi 30 ezer tanulóval szemben az idén 32 ezer tanulót kell bevinni a középiskolák első osztá­lyába s a tavalyi közel 10 ezer hallgatóval szemben legalább 11 ezer hallgatót kell bejuttatni az egyetemre. Es 'el kell érni, lt°8y ebből a 11 ezerből legalább 4700 munkásszármazású és legalább 2400 dolgozó parasztszármazású legyen. Azonlian ezt a tervet a Párt csak úgy tudja végrehajtani ha ebben a dolgozó szülők is segítik és ha a munkás- és dolgozó parasztok gyermekei rátermettségükkel bizo­nyítják a Párt álláspontjának iga­zát és úgy fognak a tanuláshoz, ahogy a sztahánovisták állnak a gépek mellé. A lehetőségek kapui tárva-nyitva állanak a tanulnl- vágyók előtt. A sor most az Ifjú­ságon van. S a dolgozók fiainak, leányainak zöme megmutatta már­is, hogy nem érdemtelen az előle­gezett bizalomra. Kitűnő eredmé­nyekkel segítik a Párt ,a kormány­zat erőfeszítéseit a nagyszerű jövő érdekében. ' Példának hozzuk fel a pécsi „Makarenko” Pedagógiai Gimná­zium néhány munkás- és paraszt­növendékének tanulmányi eredmé­nyeit. Ez az iskola azért is a leg­érdekesebbek Jtgyike, mert a leg­nagyobb utat tette meg az Iskolák között a fejlődés terén. Legmesz- szebbről indult el, a klerikális ok­tatás fellegvára volt valaha, papi bástya, a legszívósabb erőforrása az elmúlt rendszer nevelési rend­szerének. At Iskola legkiválóbb tanulója Gadanecz György. Parasztszárma­zású félárva. A somogymegyel Bolhó községből jött ide és 6.3 szá­zalékos tanulmányi eredménye a bizonyíték. Érettségi előtt áll. De nincs mitől tartania. Emberi, poli­tikai magatartása kifogástalan. Kői légumi titkár volt s méghozzá eredményes munkával. Fejlett, ön­tudatos diák. Ilyenekre számít a Párt elsősorban! Tóth Ferenc apja komlói bányász. 5.7 százalékos tanulmányi színvona­lával ugyancsak a legjobbak egyi­ke. Továbbtanul ő is. A Pedagógus Főiskolára készül s minden jel arra mutat, hogy ott is megállja majd a helyét. Ö is kollégista. Nem véletlen ez. A kollégium nagyon sokat segít a tanulókon. Galambos Sándor a diákszövetség iskolai titkára, ö mégcsak harmad­éves, de hogy ilyen fontos meg­bízatást kapott, az is fejlett politi­kai érzékét igazolja. 5.4-ről 5.9 százalékra emelte fel a ta­nulmányi színvonalát. Osztályában a legjobb átlag az övé. Tavaly jó­tanulási érdemrendet kapott. Osz- topáni juttatott paraszt fia, nyolc testvére van még. Pedagógus lesz, mert úgy érzi, a legszebb hivatá­sok egyike ez. — Nemcsak az én érdemem, hogy elértem a mostani elég jó ered­ményt — mondta egyszer — hi­szen annyi támogatást kapok, hogy nagy bűn volna emellett rossz mun­kát végezni. Tavaly például 100 fo­rintos havi öszötöndíjat kaptam és 1948 karácsonyán 300 forint felsegé­lyezést. Bizony, nagyon sókat tesz értünk a Párt. Majd arról beszól, bnuy btisz­Jie az Iskolájára, ahol a 10 érettsé­giző közül egy sem hagyja abba a ta­nulmányait. Mind egyetemre megy! Azonban nem minden munkás- és dolgozó paraszt gyereke ilyen öntudaté«, mint Galambos Sándor és társat. Nem egy olyan tanuló akad, akinek egyetlen „erénye”, hogy munkás-, vagy parasztszülő gyermeke. Sokan visszaélnek tár­sadalmi helyzetükkel s a Jótanulás helyett megelégszenek a származá­sukra való hivatkozással, gondolva arra, hogy — úgysem fognak el- buktatnl, hisz „jó helyről Jöttem”. Legtöbb esetben a szülőket terheli a felelősség ilyenkor. Példázzunk? Beszélgettünk ugyanebben az is­kolában Tóth Istvánnal.' Előzőén megtudtuk róla, hogy annak elle­nére, hogy az első osztályt végzi csak, már az első negyedévben két intővel ment haza. Oroszból és történelemből állott rosszul, de ezt nem mondotta el otthon. Szülei pe­dig, — különösen apja — nem kér­dezték. Tóth István csak Meskó Gyula igazgató rábeszélésére szánta rá magát‘arra, hogy továbbtanul­jon. Pedig értelmes fiú. Az igaz­gató elintézte, hogy kollégiumba vegyék fel Tóth Istvánt, de 5 nem akart kollégista lenni. — S*égrye*ileui magam, de be ítéli vallanom, hogy nem akar­tam tanulni — mondja a fiú. — De most erősen tanulok és biztos va­gyok abban, hogy át fogok menni. Érzem, hogy miről van szó. Év ele­jén 50 forintot kaptam könyvekre, is. Bizony, mikor idejöttem, tele voltam jampec-tulajdonságokkal. A társaságom tette. Ma már ez el­múlott és kijavítom majd minden hibámat. Őszre kollégista leszek! Ebben az esetben nemcsak Tóth Istvánnak kell önkritikát gyako­rolnia. Annak is, aki az első ne­gyedévben sem kérdezte meg a fiá­tól, hogy milyen bizonyítvánnyal jött haza, illetve milyen eredmé­nyei vannak. Az nézzen magába, aki feléje sem nézett a szülői ér­tekezleteknek, hogy a szülői mun­kaközösség munkájában való részt- vételről ne is beszéljünk. Tapasz­talatokból tudjuk, hogy azok a gyermekek javítottak, illetőleg tar­tották meg érdemjegyeiket, akik­nek hozzátartozói rendszeresen lá­togatták az osztályértekczleteket, és a Szülők Iskoláját. Nyíró Lajos bányászból lett rendőr fia. Nem akar kollégiumba menni. Nem tud elfogadható ma­gyarázatot adni, csak azt jegyzi meg, hogy otthon a kerttel kell foglakoznia. Nem tudjuk, hogy Nyirő Lajos édesapja hogyan látja el a szolgálatát, ha nem érzi át a fia kollégiumba helyezésének fon­tosságát. Nagyon összefügg ez a kettő. Egy cél teszi fontossá a to­vábbtanulást, meg a jó munkát. Es Nyirő Lajos eredményei sem kielé- gítőek. IsmételjnK: a ntunkás- és parasztszárinaKÓs nemcsak előny népi demokráciánkban, de nagy kö­telezettség is, hiszen a feladatok döntő részét a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak kell meg­oldania. Ehhez öntudatos, képzelt, erős munkás- és parasztértelmiség­re van szükség. Olyanokra, akik tisztában Vannak feladataik jelentő­ségével és becsülettel végzik a rá­jukrótt munkát. A fentiek csak sebtiben kiraga­dott példák. A meg nem említettek csak részleteikben különböznek ezektől, de hibáik gyökere egy. Ön­tudatos szülőkre van szükség, ön­tudatos ifjúságra, akik nem tá­maszkodnak „mankójukra^ a szár­mazásra. Azért kell nagyobb ered­ményeket elérnie a népből jött ér­telmiségnek, mert frissebb erővel rendelkezik, mint a kié’t polgárság ifjúsága. , Solohov, a világhírű szov- t Jet fró 45 éves. Születés­napján a Szovjetúníó né- ) pe|, az olvasók milliói me­leg ünneplésben részesí- > teltek. Egyik méltató ja mondotta: „Sohhovról nehéz írni." Néni mintha kitalálásokra lenne szükség, hogy ételét tzlneseb. hé tegyék, hanem szinte lehe­tetlen kifejezni azt a fiúi s:_rre.tetct, amely a szovjet irodalom e büszkeségében il a izütőfőld és osztálya iráni. Mihail Solohov I9Ó5 május 21-én született Kruzsilin-ta- nyán. irfncly a doni körzet v:sens;kajal állomásához tar­tozott. ,:.4 lazorevi sztyeppe" című könyvének előszavában így számol be röviden életi­ről: „Apám a rjazáni kor­mányzóságból származott és haláláig (1915) állandóan változtatta mesterségét. Vo't állatkereskcdA, gabonát ter­mesztett és vásárolt kozák­földön, segédként szolgált a tanyai méretű kereskedclm; vállalatnál: vezetett gőzmal­mot, stb. Anyám félkozák■ féli araszt* volt. írni akkor ta­nult meg. amikorapám gimnáziumba adott engem azért, hogy ne kelljen apám­hoz fordulnia segítségért és öiii'i'lórin Írhasson nekem le­velet. 1912-ig neki is. nekem is volt fölifynk: geht, mint kozák özvegyének nejem pe­dig imát kozák/iának. tát’}, bee g-onbgn apám. Solohov. ősökbe fogadott (eddig nem volt megrskiidue erinániryal) s y-ijötől „Volgái fiának" szántltntiam. 1918-lp külön­böző gimnáziumokban tanul- tora. A polgórhátjon) ideién n [tormát voltam 1020-tól a pót i'iiidéken •znlggllnw Hosszá ideig a közellá/ásnál dolgoztam, bandákul üldöz• MIHAIL SOLOHOV tem, amelyek 1922-ig a Don­nál garázdálkodtak és g bandák üldöztek bennűnipt, minden folyt a maya rend­jén. Különféle helyzetekbe kerültem, de ma már mind­erre feledés borul. 1923-tól írok, ez időtől kezdve jelen­nek meg írásaim az újságok­ban és folyóiratokban. Első könyvemet 1925-brn adták ki." 'Az írd Solohov fejlődése rendkívül gyorsan folyt le. Három évvel atillán hogy n sajtóban megjelentek első Írásai, megkezdte munkáját a „Csendes Don" címéi regé­nyén. .4 regény első könyve 1926-ban jeleni meg és egy­szerre magára vonta a U- grjelmrt. A mű Snlohovot n szovjet írók első sorába rmeltfj. 1939-ben irodalmi munkásságáért Lenin-renddct tűnt ették ki. íródni mi utunk áll: adásának első barom esztendeiét elbe­szélések írásánál: szentelte. Kezdetben és n későbbi idők­ben is. Solohov arról írt, omit mindenkinél jobbon is­mert: a doni ínznkság éle­téről. A doni szlyrpf ék ter­mészete, a kozákok minden- napi étele, főképp a polgár­háború idején, jellemző táj- szólásé) doni nyelvezete — mindez máé jelentkezik ka. rai elbeszéléseiben is. Első könyvének ríme; , Dopi elbeszélések", Elbe­szélései tárgyát a polgárba- boré) sugalmaz lg, amely -- gkár egy meggye *— két rész­re osztóiig az embereket. .4 gyermekek megölik qpjykg! („A dipnyeör''. .,.4: elírási biztos“); az apák — fiaikat (.,Szít rágás", ,.Családos em­ber"); a véres és kegyetlen harcokban új élet születik. E könyörtelen harcban azonban Solohov meglátja a jobbat is gz emberben és hi- vrdotlan mutatja be azokat, akik ezt a jobbat felébresz­tik az emberekben —- a kom­munistákat. Solohov korai el­beszéléseiben is megmutatkoz­tak tehetsége, alapvonásai, mély és sokoldalú emberáb­rázoló tudása, tájiar-ainal. csodáiulos életszerűsége. Mindez <i legnagyobb hl. jisséggel mrjy müvében. " „Csendes Don" című legényé­ben mutatkozik meg. E mii­vé/ 1 i évig irta; első könyve 1926-bau, a második I92S- buti, a harmadik 1933-1)011 és a negyedik, befejező kő trtc 1910-ben jelent meg. Solohou rendkívüli részletes­séggel mutatta meg benne a kozákság életét a forradalom elölt és után. Mindennapi ételük sajátosságait, az os;. trúygyűlölet élességéi azt v nehéz és kemény illat, ame­lyen a kozákság a forrada­lom fejé haladt, letörve a kulák-felsőrétcg kétségbeesett ellenállását. 1930-ban kezdett dolgozni Solohov ..Ej barázdát szánt a; eke“ címéi regényén, amelyben ugyancsak a kozá­kokat mutálja Töt- de. pn/r új történelmi körülmények kö, zött -- a falu kollektivizá­lásával; korszakában Solo, hon figyelme a regényben már a legnagyobh mértékben a kozákság szociális réteg?- jődésénel föltárására ossz- pontosul. Mondanunk kell néhány szót e regény jelentőségéről. A szovjet irodalom_ leg je1, lemzöbb vonósa nz~ életűit való legszorosabb kapcsolata A szocialista falu építése gazdag anyagot nyújtott az írónak: az új ember kialnku lóm a faluban, az osztályéi, femég kétségbeesett ellenállá­sának legyőzése, a munkaién tlijlct pátosza — mindé- nem kerülte cl az író figyel, inét. Solohov regényének hősieb ben, annak ellenére, hogy meghatározott történelmi p-t, hnatban rajzolta meg őket, meg tudta ragadni a tzovirt emberek tipikus vonásait olvasó megérti: a regém/ hőseit olyan eszmél; lelkesí­tik, amelyek mindig megkö­vetelik tőlük, lm<71/ az élen. jóról; közölt hajad jónak é« amelyek mindig kötelességük önfeláldozó szolgálatára ser­kenti őket. Solohou jelenleg g szőttje1 népnek a Nagy Honvédő Hét. borúban folytatóit küzdelmei­ről szóló regényét írja. E piüvében is lépést tart az élettel. Szerepe, értéke Ízűin, nősen okkor mutatkozik meg teljesen fényéj>en, ho tótjuk: u szovjet irodalom­bon mind nagyobb számban irtcntkrznrk az írók. akik alkotásaikat —- Snlohovho: hasonlóan — elszrikithalatla- mii egybekötik az élettel. Külön tamdntápy tárgya lehelve Mihail Solohov niű- ve.'rtek népi költészettel telí­tett, gazdag As áradó nyelve­zete. amely nem kis mérték. ben járult hand, hogy a srnyjrt nép a fiái 1 szőnie’ irodalom művelőinek Hglitülf- le-bhjal közé emelje. Tizenhárom játékossá! megérkezett Pécsre a magyar válogatott A lengyelek ellen készülő magyar labdarúgóválogatott ma délután t^fi órakor a Tüzér-utcai pályán edző mérkőzést játszik a Dinamó csapatával. A válogatott tagjai tegnap este a budapesti sebesvonattal érkeztek meg Pécsre. Ma délután a következő játé kosok szerepelnek a Tüzér-utcai pá­lyán: Henni, Gellér, Rákóczi, Lóránt, Lantos, Bozsik, Józsa, Dékány, Budai, Szilágyi I., Puskás Hidegkúti, Czi bor. — A pécsi mérkőzés iránt óriási az érdeklődés. Előmérközés %4 órakor: Dinamó—BTC ifjúsági barát­ságos. . A vasárnapi atlétikai versenyek részleies eredményei Vasárnap nagy napja volt a magyar atlétikának. Száznál jóval több egyesület vett részt a csapatbajnok­ságokon. PÉCS: I. OSZTÁLYÚ FÉRFI FELNŐTT EGYESÜLETI BAJNOKSÁG: 5000 m. gyaloglás: 1. László Dózsa 24:54.4, 2. Selmeczy Vasas 26:50, 3. Szabó Csepeli Vasas 28:43.2 4. Kiss Textiles 29:14.4, 5. Dadai P. MEFESZ 32:28, 6. Bartos Győri Vasas 35:11.4. 100 m. siklatás: 1. Csányi (D) 11. 2. Karádi (I) 11.1, 3. Bartha (V) 11.2, 4. Tullner (Gy) 11.7, • 5. Sélei (P) 11.9, 6. Krizánszky (Cs) 12.0. 1500 m. síkfutás: 1. Hires (D) 4:05.4, 2. Almást (Cs) 4:06.2, 3. Jeszenszky (Gy) 4:06.8. 4. Szilvágyi (V) 4:09.2. 5. Zacskó (P) 4:17.2, Virik (T) 4:30.4, 110 m. gátfutás: 1. Csenger-(T) 16.8, 2. Varga (Gy) 17.2, 3. Haincz (Cs) 17.8, 4. Harász (P) 17.9, 5. Páredi (D) 192. A Vasas nem indított futói. 400 m. síkfutás: 1. Bérdi (D) 50.6, 2. Lombos D. (TJ 51.1, 3. Balázs (Cs) 51.7, 4. Radványí (Gy) 52.4, 5. Lom­bos H. (V) 52.6. 6. Horvátit (P) 56.5. Gerelyvetés: 1. Várszegi (V) 62.56, 2. Leszler (Cs) 59.00, 3. Guzsvári (Ti 58.22, 4. Bényi dr. (D) 52.46, 5. Ja­kab (P) 48.08, 6. Bakos (Gy) 43.55. 5000 m. síkfutás: 1. Szegedi (Gy) 15:32, 2. Izsóf (V) 15:56.4, 3. Pénzes (Cs) 15:58.4. 4. Kiss J. (D) 16:328, 5. Albert (T) 17:15.2, 6. Milkó (P)- Távolugrás: 1. Föidessy (D) 731. 1942 óta a legjobb magyar távolugró eredményül 2. Puskás (V) 684, 3. Szuromi (Gy) 669, 4. Perlaki (Pl 652, 5. Peti (Cs) 642, 6. Tribold (T) 630. Rúdugrás: 1. Homonnay dr. (V) 390, 2. Zsitvay (T) 390, 3. Gaáz (Cs) 340. 4. Kiss (D). 330. 5. Bakó (P) 320, 6.- Király (Gy) 320. 4x100 m. váltó futás: 1. Textiles (Lombos D., Lőcsei, Csen,ger, Karádi) 44, 2. Dózsa 44, 3. Vasas 44.2. 4. Győri Vasas 45.1, 5. Pécsi MEFESZ 45.7. 6. Cse­peli Vasas 45.9. Kalapácsvetés: 1. Német Imre (V) 58.59, 2. Bonyhádi (Cs) 50.52. 3. Sík (D) 41.90, 4. Páz- mándi (Cs) 39.34, 5. Griffaton (P) 29.48. 6. Guzsvári (T) 28.38. 4x1500 ni. váltóiu!ás: 1. Vasas (Juhász, Ig- lói. Szilvágyi, Garai) 15:05.2, 2. Cse­nd 17:22, 3. Dózsa 17:29.6, 4. Győri Vasas 17:30.6, 5. Textiles 18:30, 6. P. MEFESZ. Pontversenyben 1. Dózsa 68, 2. Va­sas 67, 3. Textiles 53. 4. Csepel 49, 5- Győri V, 44, 6, Pécsi MEFESZ 26. II. OSZTÁLYÚ NŐI FELNŐTT EGYESÜLETI BAJNOKSÁG: 100 m. SjkfutáS; 1. Erdödi Győri Vasas 13, '2. Gulyás Pécsi MEFESZ 137, 3: Adamkovics Textiles 13.8, 4. Kiss TF MEFESZ 14.1, 5. Hadán Bp. MEFESZ 14.3, 6. Bércziné P. KASÉ 14.4. 800 m. síkfutás 1. Sugár (P. K.) 2:34-8. 2. Hormai (P. M.) 2:37, 3. Vargányi (Bp. M) 2:38.4, 4. Kardó (T) 2:42.6. 5. Kállai (TF) 2:42.9, 6. Katzer (Gy) 2:59.8. 80 m. gátfutás: 1. Pénzes (T) 14:0, 2 Halász (Bp. M.) 14:7, 3. Káptalan (P- M.) 16:1 4 Bcnde (TF) 16:8. Távolugrás: 1 Pénzes (T) 505 , 2. Nagy (Bp. M-) 494, 3 Krisztián (P. M.) 492, kerületi ifi csúcs! 4. Bucsányi (P, K) 486, 5. Erdödi (Gy) 462, 6. Kondis (TF) 422 Diszkoszvetés 1. Achs (Bp. M.) 32.81, 2 Umbrai (T) 31.01, 3, Bundl (TF) 30.70, 4. Gömzsjk (P- K.) 26.16, 5. Horváti) (P M.) 25.24, 6. Szalai (Gy) 15.10 Gerelyhajítás: 1. Joós (Bp. M.) 32.25. 2. Laczkó (T) 31.40, 3. Tisza - völgyiné (P. K.) 27.90, 4. Jolsvai (TF) 24:52, 5. Horváth (P. M.) 20-19, 6. Szalay (Gy) 12:35. 200 m. síkfutás: 1 Szalay (Gv) 27.4. 2. Balázs (T) 27.6, 3. Horváth (TF) 28.9, 4. Závod nik (Bp. M.) 5. Benkovics (P. M) 29.5, 6. Zoripy (P. K.) Súlylökés: 1 Krisztián (P M.) 10,83. Uj országos Ili csúcs!!! 2. Uinbrai (T) 10-46, 3. Joós (Bp- M.) 10-34, 4. Bolcmányi (TF) 9.96, 5. Sugár (PK) 8.89, 6. Er­dödi (Gv) 7.72. 4x100 m. váltófutás: 1. P. KASÉ 55.2, 2. Textiles 55.2, 3. TF MEFESZ 55.2, 4. P. MEFESZ 55,4, 5. Bp, MEFESZ 55.8. Magas­ugrás: 1. Hornung (Bp. M ) 145. Pontversenyben 1- Textiles 53, 2. Bneslj MEFESZ 44. 3. TF MEFESZ 40. 4—5. Pécsi MEFESZ és Pécsi KASÉ 38—38, 6, Győri Vasas 24. KOMLÓ; III, osztályú női ifjúsági: 100 m 'síkfutás: 1. Rcgdon P. Ml> FESZ 14.2. 2. Rákos r. KASÉ 14,5, 81 Marosi Komló 13.2. 200 m sik/utdr: \. Bucíányi F. KASÉ 31, 2. K»dn ÉVSK 32.4. 3, Marosi Komló 34.7. 800 m siktutds: 1. Aónmo-íik RVjüK 3:83,3. 2. Vörös I'. KASÉ 3:Jfi.fi. 3. Esküdt Komló 3:00. 80 m gátfutás'­1. Szamolai P. KASÉ 16, 2. Kápta­lan P. M. 17.7. Távolugrás: 1. Szeke­res KASÉ 403, 2. Suhuszter RV 893, 3. Sárközi PM .358. Magasugrás: 1. Számolni KASÉ 185, 2. Adamoeik RV. 130. 3. Lahlia Komló 125. Súlylökés: 1. Bódog Komló 9.28. 2. Ursinyi KA­SÉ 7.71. 3. Bányavári PM 7.40. — Diszkoszvetés: 1. Derdák RV 25.25, 2. Bódog Komló 21.85, 3. Ur/inyi KASÉ 21.18. Garriy vetés: 1. Kálmán KASÉ 22.80, 2. Derdák RV 21.35, 3. Káptalan 18.15. 4x100 m váltófűtés: 1. KASÉ 57.2. 2. MEFESZ 60, 3. Rá- kosp. VSK 02.6. Pontversenyben 1. Pécsi KASÉ 68, 2. P. MEFESrZ 46. 3. Rákospalota 45. 4. Komló 33. III. osztályú férfi ifjúsági; 100 ta síkfutás; 1. Pék Komló lí.7, 2. Gi- czi P. Lók. 12, 3. Horváth P. ME­FESZ 12.2. 400 in síkfutás: 1. Bene­dek Komló 54.7. 2. Tóth F. P. Lók. 55.3, 3. Bérezi PM 55.4. 1300 m sík­futás: 1. Tóth Gy. P. I.ok. 4:30.2, 2. Kacákovics PM 4:35.2, 3. Reichert Komló 4:35.2. 3000 m síkfutás 1. Péczeii P. Lók. 9:55.0, 2. Lakatos VM. 3. Lengyel Komló. 3000 m gya­loglás: 1. László Vörös Meteor 17:31, 2. Jancsó PM 17:41.5, 3. Laki V. Lók. 18:08.8. Távolugrás: 1. Hegedűs P. Lók. 604, 2. Pék Komló 595, 3. Ma*- sánvi KASÉ 580. Rúdugrás: 1. Go­dina P. Lók. 310. 2. Lukács PM 230. Többiek a kezdő magasságot sem ugrották át. 110 m gátfutás: l. Patkó Komló 20.4, 2. Fónav KASÉ 20.6. 3. Halász Vörös M; 21.3. Gerelyvetés: 1. Lukács Komló 45.14. 2. Godina P. Lók. 44.70, 3. Halasi PM 38.15. — Kalapácsvetés: 1. Zlinszky KASÉ 32.20, 2. Kolozsi Komló 27.63, 3. Rod­riguez Vörös M. 14.60. 4x100 m váltó I. P. Lak. 48.5. 2. KASÉ 40.5, 3. P. MEFESZ 52.2. 4x400 m váltó: 1. P. Lók. 3:44, 2. Komló 3:45, 3. KASÉ 3:56. Pontversenyben 1. Pécsi Lók. 80: 2. Komló 58, 3. P. MEFESZ 49, 4. P. KASÉ 46. 5. Vörös Meteor 45. BUDAPEST.­II. osztályú lérliak (A. csap.) baj­noki versenye: Az MPSC mécjtaríott versenyen a Pécsi Lokomotív ver­senyzői is indultak. 5000 m. gyalog­lás: 1. Kincses Szeg. Lók. 25:40.3. 100 m. síkfutás: 1. Zarándi TF MEFESZ 11.1, 2. Solymosi Pécsi Lók. II. 2. Solymosi fáradtan mozgott. Rúd­ugrás.- l.Simándi TF 300. 1500 m. sík­futás: 1. Béres TF 4:07.4, 2. Bara­nyai Pécsi Lók. 4:13.6, 400 m. sík­futás: 1. Bárányi Sz. L. 52.4. Gerely- vetés: 1. Szlancscv TF 43.64. 110. in­gátfutás: 1. Pálffy TF 16.4. 3. Dul­gyovai Ólaim. 16.6. 5000 m. síkfutás; 1. Rusovszky Rákosp. VSK 16:15. Tá­volugrás: 1. Kiss T. Vörös M. 653. Kalapácsvetés: 1. Kősa (Bp) 48 87. 2. Gvura Pécsi Lók. 36.10. 4x100 m. váltó.- 1. TF MEFESZ 44. 3. Pécsi Lokomotiv 46.4. 4x1500 m. váltó: 1, Vörös meteor: 17.53S. Pontversenyben 1. TF MRFESZ 74, 2. Vörös Meteor 58, 3. RpVSK 54, 4. Szegedi Lók. 42. 5. Pécsi Lakoma. fin 35. 6. Olajnntnkás 22. IV. osztályú lérfi felnőtt csapat- verseny: A Vasas pályán r*nd*r*tt versenyen jól szerepeltek a KASÉ at­léták. 400 m. síkfutás: 1, R»*cji PK 54. 1500 m. síkfutás: 1. SlimKarszkv Bcsaba 4:41.8, 2. Gsdár.vi V'< 4:<2. 110 m. gátfutásban: 1. BerE»* PK 20.4. Távolitgárshan: 1. Rá-czi PK 610. Rúdugrásban: 1. Gáspái/PK 220 Ge­relyvetés: 1. Papp dr. Tanoles 4A 26, 2. Gáspár PK 44 98. Kai* PíLxvcVm 1. Bender PK 47.7, Pontversenyben 1. MEMOS7 75. 2. Makói. VSK 44. 3—4. Péecf KoSE és Bcsabai VSK 42.5 - 42.5, 5. Sze-nh, . Lók. 25, 6. Tapolcai VSK 24. Binanp 3I. BTC 32. Ln^fiKv 33... QszíáiyiSliüpy viliik Dinamó: Krausz 5 — Kérdői 2. Gróf 2. Bencze III. 3. — Ré.fi X Krezz 2 — Németh 4, One.1'? 3. Fu'ó 3. Horváth I. 2. Bwoi« II. 3. (Msst* spn 31, — BTC: Krtusz 3 - Kövecs 2. SoKmár 2, Miké 2 — l iehiuer 2. Nagy 5 — Rerki 3. Bőgné- 4. K*'-,.. csernyi 3. T.e'jiáw IL 2. Dsnai** 4. összesen 32. — l.ohamoHv: Nag» IT. 3 —■ Ne’enfi 3. Szűrőik# 7. 5reg«*,! ? Meggv«* 2, Nag- I. J r Seő'iAsL 4- /íombnrj 4. HiuK 4. Túr* L V*» zár 4. Összesen 3j.. — A bét tettabbe /aj: Nagy IL Kos»««, G-A* Szpe igái ■- Me^ívy*. K***r - Ferkék Dpr"'a Ka;'»ce-vryi. L*lp*.n 1. . bet** (.#« 1!.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom