Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-24 / 119. szám

1950 MÁJUS 24. S I P !. O Ö Példát mutat a csoport, követik a példát az egyénileg gazdálkodó dolgozőpnrosztok9 «le é: :i<Ééssn szabotál a kulák Az út egyik oldalán terül el a csoport kukoricája. Legnagyobb ré­szén már csak a kukoricaszálakat és a fel lazított, finoman megkapást földet lehet látni, öt vagy hat asz- szony dolgozik ezen a részpn. Kendő védi arcukat a nap tűző he­vétől gyorsan hajtják a sorokat, pedig bágyasztó már ilyenkor dél- felé a meleg. Mintha a véletlen is ki «karta volna hangsúlyozni az ellentétet, ami a csoport munkája és a ku- lákoké között van. Szemben az. út mástK oldatán Keresztes József 28 holdas kulák búzájában jár a szél, összeverve az egészséges és az üszkös kalászo­kat, felka.pva a repülő üszögöt, hogy másfele is fertőzze a határt evvel a veszett ellenségével a bú­zának. Egyik oldalon a csoport, másik oldalon a kulák. Földjeik között keskeny dülőút húzódik. De vájjon kik vannak a csoport és a kulá- kok közt? Talán az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok? Talán fik valahol középen helyezkednek el a csoport és a kulákok között? Nem. A dolgozó parasztok Szabad­szentkirályon is a csoport mellett állnak. Nem a csoport és a kulá­kok'' között. Szorosan a csoport mellett és a csoport tagjait, meg a dolgozó parasztokat mély szakadék választja el a kulákoktól. Az a szakadék, ami a dolgozó és a ki­zsákmányoló között húzódik. A választóvonalat most leginkább a tavaszi munkák, a növényápolás •mutatja. A csoport némely földje kulákföld volt, tavasszal vetették át. Elhanyagolva, kizsarolva. Nehéz dolguk van vele, épp eleget kín­lódnak, míg rendbehozzák. De nem ■ sajnálják a munkát. Azt a főidet, melyet most dolgoznak Éva József Zsota (ki kell tenni mindig a mel­léknevet, mert Szabedszenikirá­lyon vagy nyolc Éva József van), tehát Éva József Zsota, nem szán­totta meg már három éve rende­sen. Tarlóhántást nem végzett raj­ta, a repcét nem égette el és Bar- tos Dezsőné, Babai Matild, Babai Berta, Balázs Ferenc, Balázs Fe- rencné és még egy páran a csoport­ból éppen eleget dolgoztak, míg megtisztították a föld nagy részét a messze sárgáié vadrepcétől. A csoport tagjai azonban nem­csak itt végeztek példamutató mun­kát. Elsőknek lettek kész a napra­forgó kapálással, a takarmányrépa és a cukorrépa sarabolással, jói halad és befejezéshez közeledik a cukorrépa egyelése is. Pedig ke­vesen vannak a csoportban, kevés a munkaerő. Azok is főleg asszo­nyok. De igyekeznek és példát mu­tatnak az egész községnek. S a község dolgozó parasztjai szívesen követik a csoport példá­ját. Tudják, hogy amit a csoport csinál, ahogy a csoport dolgozik, az jó, annak az eredménye magasabb termés lesz. Már pedig: a magasai)!) termés nemcsak a csoport tagjainak érde­ke. Érdeke Zerényl Ferenc 13 ho'- das középparasztnak. Ózdi Ferenc­nek és minden becsületes dolgozó parasztnak. Tudja ezt Zerényi Fe­renc. Ezért igyekszik mindent az elsők között elvégezni, ha kukorica kapálásról, ha répaegyeiésről van szó. Együtt vannak, egy táborban A csoport és a dolgozó parasztok. Együtt harcolnak a csoport példa- mutatásával a magasabb eredmé­nyekért. A másik oldalon állnak a kuiá- kok. Ott ven mindjárt Keresztes József, akinek földje szemben van a csoport kukoricásával. Csupa üszög a búzája, mert tavaly ősz­szel a népi bizottság figyelmezte­tése ellenére se csávázta meg a vetőmagot. Most fekete üszög rozs- dásítja a földjén minden negyedik ötödik szál gabonát. Mit lehet várni attól, aki tavaljt így szabotált? Jót semmiesetre sem. Répája még most is teljesen egyeletlen, még hozzá se fogott. A kukoricakapálás is csak marad. De tévedne, aki azt hinné, hogy csak ő szabotálja Szabadszentkirályon a tavaszi munkákat. Megkezdte a szabotálást Éva József Zsota már akkor, amikor hamis vetéstervet jelentett be a népi bizottságnak. Amikor leellenőrizték, altkor de­rült, ki, hogy nem vetett egy öl napraforgót sem s a kötelezően elő­írt cukorrépának is csak a felét vetette el. Ilyen kezdet után rajta se lehet csodálkozni, ha minden munkát megkísérel most is elszabo - tálni. A répakapálást húzta, amed­dig csak tudta,.és' " voricakapá- láshoz még most se fogott hozzá. A dűlőút egyik oldalán húzódik a csoport földje, a másikon Keresz­tesé, a kuláké. Mély szakadék vá­lasztja el öltét és a dolgozó parasz­tok, azok, akik még nincsenek a csoportban, arra az oldalra húzód­tak, amelyiken a csoport van. Ezt bizonyltja a határ is mindenfele. És ezt tudják kivétel nélkül a szabadszentkirályi dolgozó pa­rasztok is. Csak egyre nem gondol­nak még. Arra, hogy nem elég az, hogy ők maguk, a csoport mellett az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok is, becsületesen, lelkiisme­retesen elvégzik a munkákat. El kell érniök, rá kell szorítaniuk Ke­resztes Józsefet, Éva József Zsotát, meg a többi elszánt szabotáló sza­badszentkirályi ellenségét is a dol­gozó parasztságnak, hogy a maguk földjén elvégezzék a növényápolás munkáját. S ez a feladat a pártszervezet irá­nyítása mellett a DÉFGSZ-ra és a népi bizottságra vár. Leleplezték magukat Somogyhárságyon a béke ellenségei és Szigetváron Mintha már nemigen tudnának meg­maradni a jezsuitizmus álarca mögött a klerikalizmus, a fekete reakció kép­viselői, nap, mint nap leleplezik sa- játmagukat és híveik előtt la nyilván­valóvá teszik, hogy ők háborút, pusz­tulást, romokat akarnak. Azonban a dolgozók államában be­csületes ember nem akarhat és nem is akar háborút, * háborút áhitozók sorsa nyílt megvetés és utálat. Az atompapoktól elfordulnak eddigi hí­veik, mert látják, hogy mennyire igaz az a régi mondás: vizet prédikál és bort Iszik, A fekete reakció képviselői Is a békéről papoltak eddig, de amikor arról volt szó, hogy aláírásukkal ki­zőkkel bőszéinek róla, mert Toost már végérvényesen kiismerték. Ismerték már akkor is, amikór a pappusztai papi birtokon dirigált még, és hajtotta a cselédeket. Hajtotta, mert ezen a földön ma már termelő­szövetkezeti csoport dolgozik. Ismerték már akkor is, amikor 1947- ben méze-s-mázos szavakkal megpró­bálta a demokratikus ifjúsági szövet­séget összeolvasztani a legényegylet­tel, azzal az ürüggyel akarta ismét a befolyásé alá keríteni az ifjúságot, hogy a régi legényegylet helyiségét odaadja. Akarta, mert a „fució“ nem sikerűit. Ahogy most sikerül, ahogy most megalakul az egységes ifjúsági szervezet, az egyáltalán nincs ínyére Bence Ernő esperes úrnak. így tehát ezekért a vélt „sérelmek­ért“ többszörösen volt oka nem aláírni a békefelhívást, hiába keresték fel újból az MNDSZ asszonyok egy jó­zan pillanatában, mert egész Sziget­váron jól tudják, hogy Bence milyen iszákos, amint hozzák a misebort rög­tön elissza Az asszonyokat igen barátságtalanul fogadta és kijelentette, hogy ő nem akar úgy csinálni, mint azok a papok, akik „megtagadták“ Mindszentyt. Tehát Bence esperes azokat a papo­kat merészeli elítélni, akik nem azo­nosították magukat a hazaáruló Mind- szentyvel, az imperialisták elsőszámú ügynökével. Ezután már egyáltalán nem csodá­latos, hogy Bence esperes nem akar békét, de az sem csodálatos, hogy az ilyen atompapokal a dolgozók kiis­merték és úgy kezelik, mint nyilván­való ellenségeiket. álljanak a béke ügye mellett, akkor megmutatták, hogy nem akarnak bé­két, háborút akarnak. Megjelennek Sztálin Kínáról írt műve1 Egyre érkeznek a levelek szerkesz­tőségünkbe erről a kérdésről. Többen kérték, bogy hozzuk nyilvánosságra azoknak a papoknak a neveit, akik megtakadták a békeivek aláírását. Számos levél pedig újabb és újabb adatokban világítja meg a klerikális reakció valódi arculatát. Jambrich Kármér somogyhárságyi tanár ezt írja: A Szikra kiadásában a könyvnapra „Kínáról“ címmel kötet jelenik meg, amely Sztálinnak Kínáról, a kínai nép szabadságharcáról irt valamennyi művét és a gyarmati kérdésekrő' szóló műveinek néhány szemelvényét tartal­mazza. Sztálin e munkáiban világosan jellemzi a kínai gazdasági és társadal­mi viszonyokat, a kínai kapitalizmus fejlődésének sajátosságait. A kínai for­radalmi mozgalomból és továbbfejlő­désének távlatából Sztálin azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy Kínában munkás-paraszt hatalom jön létre, amely a fejlődés szocialista áljára ve­zeti Kínát. A kötet tanulmányozása megvilágosítja az olvasó előtt a kí­nai forradalom második világháború után bekövetkezett világraszóló győ­zelmének hátterét. A kötetben lévő cikkek és tanulmá­nyok legnagyobb része most először jelenik meg magyarul. Közel 25 millió forint évi gazdasági eredmény a nehézipar április havi újításaival „Halfer István plébános, közsé­günkben a reakció szócsöve. A ku- fákpfébános, akinek 36 holdas birtoka van, a tervkölcsönjegyzéskor csak 50 forintot akart jegyezni. Megszoktuk már, hogy a békesség­ről beszél és a gyűlölet vezére ő. A békeívet nesn írta alá' és mi mégis olyan emberre bízzuk ifjúságunk val- íásncvelév'él, aki szájával békéi hir- def, különben pedig feliével n bélre ellensége". * Bence Ernő szigetvári esperes is a béke ellensége, ö sem iria alá béke- felhívást. A szigetvári dolgozók válogafotl jcl­A' nehézipari minisztérium felügye­lete és irányítása alá tartozó vállala­tok dolgozói április hónapban 5158 újílást nyújtottak be. Az újítási bizottságok 2575 javaslatot fogadtak el és ebben a hónapban 2330 újítást vettek gyakorlatba. Az elfogadott újítások 24,826.000 fo­rint évi gazdasági eredményt jelen­tenek népgazdaságunk számára Áp­rilis hónapban a nehézipari újítóknak több, mint 834 ezer forintot fizellek ki jutalomképpen. Legtöbb javaslatot a gépipar dolgozói nyújtották be. 2036 benyújtott javaslatból a gép­iparban kereken ezer javaslatot fo­gadlak el a bizottságok, amelyeknek évi gazdasági eredménye 8 és fél millió forint.. A híradástechnika a tömegcikk­iparban 823, a villamosenergiaipar­ban 381, a vegyiparban 513, a ko­hóiparban 307, a nehézfémiparban 219, a mész-, cement-, üvegiparban 204, az ásványolajiparban 144, a szénbányászatban 435, a könnyűfém-) iparban pedig 96 javaslatot nyújtót- * tak be április, hónapban. Á LEGNAGYOBB ÉRTÉK AZ EMBER A Szovjetunióban a legnagyobb gondot fordítják az emberi élet vé­delmére. A születés pillanatától kezdve az egészségügyi intézmények ezrei vigyáznak a dolgozók testi épségére. A legmodernebb orvosi műszerekkel felszerelt szülőotthonok várják a szovjet anyákat és a kis újszülötteket, állandó orvosi gondoskodás veszi körül. Képünkön a moszkvai Klara Zetkin szülőotthonban egy kis egészséges szovjet polgárt vizsgál meg a doktornő. A csecsemők anyatej ellátása is kitűnően van megszervezve. A leg- higiéníkusabban juttatják el az anyatejet az arra rászoruló csecse­mőknek­A kerületi tanács elnökének fogadóórája Magyarországon június 15-én kezdik meg működésükéi 8 megyei taná­csok, amelyekkel a szocializmus ülj ón haladó népköztársaságunk olyan államszeTvezjefe! épíl ki, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködéséi az államhatalom gyakorlásában, az államigazgatás mun­kájában. A tanácsok közelebb viszik az ügyintézési a dolgozó főmegek- hez és kövelkczefesen érvényesítik a szocialista (örvényesség elveit. A helyi tanácsokkal — mini azt Kádár János elvlárs, belügyminiszter mondotta — államigazgatásunk egész rendszerében megvalósítjuk és be­fejezzük a népi demokratikus állam kialakulását. Azt, hogy a helyi taná­csok a Szovjetunióban mennyire a dolgozó nép érdekeit szolgálják — mini ahogy ezí a példát mi is köveijük majd — az alábbi cikk meg­győzően bizonyítja. Az óra elütötte a ket­tőt. Mint mindig, most is pontosan ekkor kez­di meg fogadóóráját Va- szilij Vasziljevics Cset- verikov, Szvcrdlovszk Sztálin-kerületi tanácsá­nak elnöke. Elsőnek kö. zépkorú nő lép be dol­gozószobájába. Szapozs- nyikova, a városi tüdő­beteggondozó intézet igazgatónője. Csctvcrilcov székkel kínálja és megkérdi, mi­vel lehet segítségére. — Amint tudja, Va- szilij Vasziljevics kezdi Szapozsnyikova mondanivalóját — In­tézetünk dolgozói gyü­mölcskertet létesítettek. Tavaly igen szép ter­mésünk volt almában, cseresznyében és málná­ban. A betegek is na­gyon szeretik a kertet, le az <i baj, hogy igen kicsi. Van az intézet mellett egy kisebb telek. Szerelnénk, ha a kerüle­ti tanács nekünk juttat­ná. Rendben van. A ta­nács legközelebbi ülésén megtárgyal ja kérésüket. Azt hiszem, kedvezően jog dönteni. Ezután Sztyepan Mi- lutjlav feltaláló lép a szobába. Eddig már vagy 30 találmányát va­lósították meg. Mihajlov most azért jött a kerületi tanács elnökéhez, hogy megis­mertesse újabb találmá­nyai tervével. Köztük van egy tökéletesített hókotró készülék, amely önműködően rakja fel a teherautóra a felko­tort havat. Az elnök átvizsgálja a terveket, de valamcny- nyi rajzot nem tudná jelenleg részletesen ta- nulmányozni. Ezért arra kéri Mihajlovot, a raj­zokkal keresse fel este a lakásán és Intézkedik, hogy a kerületi tanács foglalkozzék a tervek­kel. Relép Rolotnyikov, a Dzerzsinszkij-lclub igaz­gatója. Jelenti az elnök­nek, hogy a klub újjá­építettem ismét megkezdi működését. Uj köröket létesítettek, köztük a művészi hímzéseket ké­szítő kört. Asszongcsoport keresi a kerületi tanács elnö­két. A Lenin-utca '32. háziasszonyra. Azzal a javaslattal jönnek, hogy létesítsenek a házban Vörös Sarkot. Vaszil'j Vasziljevics helyesli a kezdeményezést és ígé­retet tesz, hogy segítsé­get nyújt a helyiség fel­szerelésében. Így jönnek egyre « kerület lakói elnökük­höz igényeikkel, javas­lataikkal. Vaszilij Cset- verikov valamennyit fi­gyelmesen meghallgatja, minden kérdéshez szak­értelemmel és részlete­sen szól hozzá. Sok kér. désben maga dönt, gyorsan és határozottan. A nagyobbjelentőségő kérdéseket a kerületi tanács elé viszi, Csctverikovot 1919 áp­rilisában választották a kerületi tanács elnöké­vé. Nem sokkal előbb szerelt Ir a hadsereg kö. felékéből, ahol őrnagyi rangban szolgált. A ka- linini front harcaiban vett részt, megsebesült. A kerületi tanács el­nökeként fáradhatatlan munkájával bizonyítja, méltó volt arra, hogy megváfasszák. Állandóan színi előtt tartja Sztá­lin tanítását arról, hogy a képviselő legyen a nép szolgája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom