Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-21 / 117. szám

1950 MÁJUS 21 NAPLÓ 3 f Legyünk éberek, fejlesszük ideológiai tudásunkat Komócsin Zoltán elvtárs beszedte nyitotta meg a pécsi Pártoktatók Háza előadássorozatát burzsoázia vezet a kommunista pár­tok szervezeti és ideológiai egysége ellen. Az új helyzetben a burzsoá­zia ismét megváltoztatta eszközeit, új módszereket dolgozott ki, létre­hozta az „Operation X" nevű szerve­zete/, melynek feladata, hogy be­épüljön a kommunista pártokba, mégpedig nem pillanatnyi feladatok megoldására, hanem úgy, hogy a hatalmukba-kerített kommunista pár­tok válságos helyzetben az imperia­listák stratégiai tartalékát képezzék. Titoék példája A burzsoáziának ezt az új mód­szerét legjobban Titoék példáján lehet megfigyelni. Az ellenségnek ez az új módszere döntően abból a felismerésből fakad, hogy rájöt­tek arra, milyen hatalmas erő rej­lik a kommunista párttagsági könyvben s hogy mennyire meg­könnyíti munkájukat az, ha sok olyan emberük van, akik tagsági könyvvel rendelkeznek. A burzsoá­zia ezzel a módszerrel, hosszú évek szívós munkájával építette ki ügy­nökeit a kommunista pártokban. A Jugoszláv Kommunista Pártban hosszú éveken keresztül szinte „konzerválta” ügynökeit, hogy azo­kat azután nagyszabású sztratégiai munkára használja fel. A párttagsági könyvvel zsebük­ben Titoék ott ültek a Tájékoztató Irodában s az imperialisták csak akkor dobták őket az első vonalba, amikor erre már kénytelenek vol­tak, mivel a népi demokráciákban már eldőlt' a hatalomért folytatott harc. A JuKP vezetőinek egyideig sikerült álcázniok magukat, de a Tájékoztató Iroda határozata, majd a Rajk-per teljességgel lerántotta a leplet erről a fasiszta, áruló, kém­bandáról. A történelem arra tanít bennün­ket — folytatta Komócsin elvtárs, — hogy ilyen helyzetet tartósan fenntartani nem lehet. Ha időlege­sen Tito fasiszta klikkje ki is ra­gadta Jugoszláviát a szocializmust építő országok családjából, eljön az idő. amikor az igazi jugoszláv kommunisták torkára forrasztják a szót Tito bandájának, s ami után a Jugoszláv Kommunista Párt is­mét a békéért, a szabadságért, a demokráciáért és a szocializmusért harcolók pártja lesz. A párttagok kötelessége Komócsin elvtárs ezután azokkal a feladatokkal foglalkozott, melyek az ellenség ideológiai, szervezeti behatolá­sa ellen folytatott harc jelenlegi szaka­szában minden kommunistára várnak. Különösen kihangsúlyozta, hogy min­den funkcionáriusnak és párttagnak kötelessége visszautasítani a legkisebb olyan megnyilvánulást is, mely idegen a Párt ideológiájától. Éneren fel kell figyelni mindenre és vissza ke.l verni az ellenségnek, különösen a nacionaliz­mus és n szovjeteUenesség vonalán in. dítoft támadásait, valamint a klerikális reakció megnyilvánulásait. Legyünk éberek, fejlesszük ideológiai tudásun­kat, úey vigyázzunk Pártunk ideológiai és szervezeti egységére, mint a sze­münk fényére — fejezte he előadását Komócsin elvtárs. Komócsin elvtárs előadását többszőr szakította meg a lelkes taps, a részt­vevők ünnepelték Pártunkat, Sztálin ! c.vtársat, a világ dolgozóinak nagy ve­zérét, s Pártunk bölcs vezetőjét, Rá­kosi elvtársat. Ezután hozzászólások hangzottak el, melyekre Komócsin Zoltán elvtárs részletesen válaszolt. Kiosztották a sakkvilágbajnok-jelöltek díjait Ä pécsi pártszervezetek újonnan megválasztott vezetői, a három-, öthó­napos és egy éves pártoktatásban résztvevő középkáderek és a pécsi tudományos élet vezetői jöttek ösz- sze tegnap délután Pécsett a Dok­tor Sándor Kultúrházban, hogy meg­hallgassák a ,,Pártoktatók házának előadássorozata" keretében Komó­csin Zoltán elvtársnak, az MDP Köz­ponti Vezetősége agitációs és pro­paganda osztály vezetőjének előadá­sát a kommunista pártok harcáról az osztálycllenség szervezeti és ideoló­giai behatolása ellen. Eckl Gyula elvtársnak, a Baranya- megyei Bizottság agit.-prop.-osztály vezetőjének megnyitója után kezdte meg előadását Komócsin elvtárs. Be­vezetőiében vázolta a pártoktatók háza előadássorozatának jelentőségét. — Amióta osztályharc van — mon­dotta —, az uralkodó osztály a maga befolyása alá akarja vonni az urai- kodóosztály hatalmát veszélyeztető mozgalmakat. Ez a tétel a modern proletariátus harcának esetében fo­kozottan érvényes. Komócsin elvtárs vázolta, hogy mihelyt a munkásosztály létrehozta a maga tudatos, harcos szervezeteit, az ellenség azonnal megkísérelte ezekben érvényesíteni a maga befo­lyását, A Bolsevik Párt példáján ke­resztül világította meg, hogy miként kellett hareolniok Lenin elvtárssal élükön a bolsevikoknak a burzsoá­zia állandó ideológiai és szervezeti behatolási törekvése ellen. Ismer­tette azt az éles harcot, melyet Lenin a narodnyikok, ökonomisták, legális marxisták, mensevikek, brensteínis- ták ideológiai és szervezeti támadá­sai ellen vívott. A beépített ügynökök Részletesen Ismertette azután Ko­mócsin elvtárs Lenin és Sztálin har­cát a trockizmus ellen. Vázolta Trockij szerepét s azt, hogy miként lett a kezdetbeu politikai áramlatot képviselő trockistákból a Pártot, a Szovjetuniót, a nemzetközi munkás- mozgómat eláruló kémek, orvgyil­kosok fizetett bandája. Sztálin elv­társ szavaival világította meg ezután: azt., hogy Trockij olyan hosszú ideig tudott dolgozni az okozta, hogy a bolsevikok is megfeledkeztek arról a ,,nagyon is reális és kellemetlen" jelenségről, melyet kapitalista kör­nyezetnek neveznek. A Párt levonta a tanulságot a trockisták ügyéből — folytatta ez­után Komócsin elvtárs — de le­vonta a tanulságot a burzsoázia is. fis ez a tanulság az volt., hogy „vál­toztak az idők, változtatni kell az eszközökön is." Ezután vette a bur­zsoázia az irányt arra, hogy a jobb­oldali szociáldemokratákat, mint nyílt ügynökségeket használja fel a Szovjetunió ellen s ugyanakkor a kommunista pártokba beépítse a maga ügynökeit. ) így volt ez nálunk is. A burzsoázia Peyeren és társain keresztül érvé­nyesítette befolyását a munkásosz­tály szervezeteiben, az ideológiai tá­madással egyidőben létrehozta a sárga szervezeteket, hivatásszerveze­tet, munkaközpontot, ugyanakkor a föld-alá szorított kommunista pártba a kémek és a frakciósok tömegét csempészte be. Mindezek a támadások megtörtek a kommunisták erején és a burzsoá­ziának sem a kommunista eszmék terjedését megakadályozni, sem a Kommunista Párt szervezeti erejét megtörni nem sikerült Ezt legjob­ban bizonyítja az a forradalmi gyor­saság, amellyel pártszervezeteinket, a leiszabadulás után sikerült kiépí­tenünk. Az ..Operation X" A második világháború bebizonyí­totta, — folytatta ezután Komócsin elvtárs, —, hogy a Szovjetunió le­győzhetetlen, hogy a Szovjetunió lé­téből kifolyóan megvan a feltétele annak, hogy újabb és újabb orszá­gok szakadjanak ki az imperializmus láncából s hogy o kommunista esz­mék terjedését és a kommunista pártok szervezeti megerősödését nem lehet meggátolni. Számokkal bizonyította ezután Ko­mócsin elvtárs a kommunista moz­galom hatalmas-arányú terjedését, bemutatta a kommunista pártok rend­kívüli megerősödését, majd vázolta a Tájékoztató Iroda megalakításának óriási jelentőségét. Sztálin elvtárs azonban arra figyel­meztetett bennünket — folytatta —, hogy sikereink csak még elkesere­dettebbé, még dühösebbé teszik az ellenség ellenállását. És ez érvénves azokra a támadásokra is, melyeket a Pénteken este Kádár János belügy­miniszter és Hegyi Gyula sportál­lamtitkár jelenlétében osztották ki Budapesten a sakkvilágbajnokjelöl- tek budapesti versenyének díjait. Hegyi Gyula államtitkár üdvözlő szavai után átadták e két nagy ezüstserleget a két első helyezett­nek, Bolaszlavszkij és . Bronstein nagymestereknek. A nemzetközi sakkszövetség nevében a szövetség alelnöke, a csehszlovák Opocsenszki üdvözölte ezután a győzteseket, majd a versenyzők nevében a szovjet Bo­A „Tartós békéért — népi demo­kráciáért," legújabb száma ,,A gyar­mati és függő országok harca a há­borús gyújtogatok ellen" című vezér­cikke hangsúlyozza, hogy a gyar­mati és íüggö országokban a nem­zeti felszabadító mozgalom egyre na­gyobb méreteket és egyre szervezet­tebb formát ölt. Az egész imperia­lista gyarma'i rendszer teljes meg­semmisítésének kérdése 'került napi­rendre. Din, a vietnámi egységes nemzeti front kerületi titkára ..Vietnám küzd a függetlenségért" címmel írt cik­ket, Din részletesen ismert eii a viet­námi nép harcának történetét az idegen utalom ellen. A ,,Tartós békéért, népi demokrá­ciáért" sajtószemléje a malájíöldi an­gol háborús kaland kudarcával fog­lalkozik. A lap ,,A franciaországi általános szakszervezeti szövetség és akcióegység a kenyérért és békéért vívott harcban" címmel cikket közöl Benoit-Frachon tollából. Pietro Secchia, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkárhelyettese a „Fe­kete Interncionélé Konferenciája" c. cikkében a keresztény demokrata- pártok nemzetközi szövetségének áp­rilis közepén Sorrenlobarr tartott évi konferenciájával foglalkozik, A lap „Az iláírások százmilliói az atomfegyver betiltásáról szóló fel­hívásra" címmel első hasábon tudó­sításokat közöl különféle országok­ból az aláírások gyűjtéséről. A lap közli még Komócsin Zoltán cikkét „A magyar nép a béke őrhelyén" címmel. Ugyancsak közli még Kiril Lazarovnak, a Bolgár Népköztársa­ság pénzügyminlsztének cikkét „A Bolgár Népköztársaság pénzügyi és költségvetési politikája" címmel, to­vábbá .lan Marek politikai megjegy­zéseit: ..Judás bérét kéri" és D- Smith cikkét: „A Times“ dühbe gu­leszlavszkij nagymester mondott kö­szönetét. majd az argentin Najdorf és a svéd Stahlberg mondott rövid beszédet, Ezután hangverseny követ­kezett, majd a magyar kormány' ne­vében Kádár János belügyminiszter emelte ki a nagy' verseny jelentősé­gét.. Kérte a szovjet nagymestereket, vigyék el hazájukba a magyar nép forró üdvözletét és köszöntését, A belügyminiszter hatalmas tapssal fo­gadott beszéde után Gaglidze, a szovjet sakkozók vezetője szólalt fel. rul" címmel. A lap ezenkívül Kíná­ból. Romániából és Lengyelországból érkezett tudósításokat, az Albán De­mokratikus Front második kongresz- szusáró! beszámolót és egyéb híreket tartalmaz. Magyar • argentin árucKereforga mi egye/ m eay Az 1948-ban kötött magyar-argen­tin ánicseretorgaimi egyezmény, alapján folvó hó 5-én Buenos Aires­ben pótmagállapodgst írtak alá, mely a két ország körön az árucserefor­galmat egy évre szabályozza. A megállapított árulisták értelmében Magyarország különféle iparcikkeket, Argentína ezzel szemben, elsősorban nyersbőrt, azonkívül cserzőanyagot, gyapjút, gyapotot és egyéb nyers­anyagot szállít. Mn W*;fl íeiJtt eentei öl fS S'C 3lT3 Az egyetemi és főiskolai tanulmá­nyokra való jelentkezés határidejét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisz­térium június 10-ig meghosszabbí­totta. Eddig az időpontig töltsék ki és adják be jelentkezési lapjukat az idén érettségiző diákok jelenlegi is­kolájuk igazgatójánál Akik régeb­ben érettségiztek és most kívánnak egyetemi tanulmányokra jelentkezni, azok a lakásukhoz legközelebb eső középiskola igazgatójánál jéientkez- zennk. Jelentkezési lapok a körön­iskolák igazgatóinál kaphatók. A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb száma Komló, Se íye, Siófok és Fonyód új járási székhelyek A Magyar Közlöny minisztertanácsi rende'.etet közöl a járások területének rendezéséről. A járások területének rendezése éppúgy, mint az új megye­határok, előkészítését jelenti a népi tanácsokról szóló törvény végrehajtá­sának és az azzal kapcsolatos közigaz­gatási átszervezésnek. A rendelet értelmében új járásokat kell szervezni a következő székhelyek­kel: 1. Kiskuhala® (Bács-Kiskun me­gye), 2. Komló (Baranya megye), 3. Sellye (Baranya megye), 4. Riese {Borsod-Abauj-Zemplén), 5- Siófok (Somogy megye), 6, Nyíregyháza (Sza- boIcs-Szatmár megye). Át kell helyezni: 1. A kinkundo- rozsmai járás 'székhelyét Kisltundo- rozsmáról Szegedre. (Csongrád megye.) 2. Az esztergomi járás székhelyét Esz­tergomról Dorogra (Komárom megye). 3. Az abonyi járás székhelyét Abony- fcól Ceglédre (Pest megye) és 4. A lengyeltóti járás székhelyét Lengyel­tótiból Fonyódra (Somogy megye). Megszűnnek a következő járási köz- igazgatási egységek: 1. jánoshalmi já­rás (Bács-Kiíkun megye). 2. Szentlö- rinci járás (Baranya megye). 3. Bat- lonyai járás (Békás). 4. Bodvaszilasi járás (Borsod-Abauj-Zemplén megye). 5. Gönci járás (Borsod-Abauj-Zempicn megye)- 6, Mezőkeresztesi járás (Bor­sod-Abauj-Zemplén megye). 7. Sajó- szentpéteri járás (Borsod-Abauj-Zemp. lén megye). 8. Torontáli járás (Csong­rád megye). 9. Pannonhalmi járáa (Győr-Sopron megye'. 10. Sárréti já­rás (Hajdu-Bihar megye). 11- Gyöm- röi járás (Pest-megye). 12. Igali járás (Somogy megye). 13. Dadai ielsőjárás (Szabolcs-Szatmér megye). 14. Tiszai járás (Szabolcs-Szatmár megye). 15. Novai járás (Zala megye). 16. Pacsai járás (Zala megye). A rendelet ezután részletesen is­merteti, hogy milyen kis- és nagyköz­ségek tartoznak az egyes járásokba. A rendelet 1950 június 1-cn lép ha­tályba. 3 kínai kormány tiltakozása a brit kormánynál a kínai reoiőgéaek visszatartása eaén Pitdngi jelentés szerint a brit kor­mány május 10-én utasította a bong- congi hatóságokat, hogy tartsanak ris-sza a Kínai Népköztársaság polgári égiforgalmi hivatal két társaságához tartozó 70 repülőgépet, a kaltaki re- oülőtércn. Csang-Han-Fu helyettes kiilügymi- lisztcr komolyhangú jegyzékben til­takozott a brit kormánynál e. lépés miatt. A jegyzék utal arra, hogy re­pülőgépek a Kínai Népköztársaság tÖzpontí népi kormányának tulajdo­nát képezik, ezért elvárja a brit kor­mánytól, hogy tartsa tiszteletben a központi népi kormány tulajdonát, an­nál inkább, mert & brit kormány, már kifejezte óhaját, hogy diplomáciai kap- csőlátókat kíván teremteni a Kínai Népköztársasággal. Cselekedetével a brit. kormány rendkívül barátságtalan magatartást, tanúsít a Kínai. Népköz­társasággal szemben. A jegyzék a leg­erélyesebben tiltakozik a brit. kormány magatartása miatt és kéri a brit kor­mányt. hogy azonnal szabadítsa fel a kínai polgári légiforgalmi irodához tartozó 70 repülőgépet. Június végéig bevezetik cs derahbéarezést cs vcsslparhcm Június végére minden teljesítmény­bérben dolgozó vasipari munkás a darabbér alapján kapja majd meg fizetését. Számos üzemben már he­tek óta darabbér alapján dolgoznak és így a gyakorlatban tapasztalhatók a darabbérezés előnyei az eddigi bére­zéssel szemben. Újpesten a Brown-Boveri üzemben a risrahhérezés bevezetése után a termelés már az első héten jelentő­sen emelkedett és ennek megfelelően magasabb volt az általános kereset is, mint a darabbérezés előtti héten. A darabbérezés rámutat az üzemi szervezési hibákra. Most már a dol­gozók maguk követelik, hogy jó munkaszervezéssel számolják fel az úgynevezett álló időket. Igen jók a terméskilátások Az őszi és tavaszi vetési időszak­ján végzett munka meghozta ered- nényét: Minden növényünk igen jól «jlödik és országszerte régen ta- jasztalt, jó termést. ígér. A búza erőteljesen lejlett. Az or- izág nagy-óbbik részében kitűnő, a öbbi részén pedig igen jó termést gér_ A rozs terméskilátásai jók, több megyében kitűnőek. Az őszi árpa kitűnő termést ígér. A tavaszi árpa igen jó, egyes megyékben kitűnő, i zab pedig általában kitűnő (érmést gér. A szaiastasarmanyoK országszerte igen jól fejlődnek és most döntő feladat a kaszálás helyes időpontjá­nak megválasztása, a gondos széna- szárítás és betakarítás. Az idejében elvetett kapások erő­teljesen fejlődnek. A cukorrépa jól kelt, jól fejlődik. A kukorica és a burgonya egyenletesen jól kel és jól fejlődik. A mutatkozó jó termés biztosítása érdekében sürgősen el kell végezni a napraforgó rilkitásál és a len gyomtalanítását. Júliusban megkezdik az ifjúmunkások rendszeres orvosi vizsgálatát A népjóléti minisztérium munka- agészségügvi osztálya országszerte tnegsze-vezi az ifjúmunkások rend­szeres orvosi vizsgálatát Az clöké- ;-/itö munkát június .végére befejezik, úgy, hogy júliusban ;OTI rendelöin- .özetekben már országszerte külön c cél - beállított orvosok vizsgálják meg az üzemekbe kerülő ifjúmunká­sokat. Az orvosi vizsgálat alapján a tia- tal munkások egészségüknek és mun­kaképességüknek megfelelő helyre kerülnek. így nem fordulhat elő, hogy munkahelyük elfoglalása után kelljen valamelyiküket más, köny- nyebb munkahelyre áthelyezni. linkel 3 Mezőgazdászi Ki ér esuyy. Sözöonl szervezései tösgválnzik a ^USZGVIEÍ mé&esrení! máfir. 30«?« in*. A úípgyar jNéptcoztarsasag m tertanácsánel: rendeleté értelmében a Mezőgazdasági Tudományos Központ működését ezentúl Mezőgazdasági Kí- gérieti Közpout elnevezéssel folytatja s a kísérletügyi intézmények igazgatá­sát és kísérleti tevékenységének irányí­tásét a jövőben a földművelésügyi mi­n'sz tórium főosztályéként látja el. A Mezőgazdasági Kísérletügyi Központ kísérleti tevékenységének tudományos irányítása és ellenőrzése a Magyar Tudományos Akadémia feladata. Ugyancsak a Magyar Tudományos ! Akadémia gyákoro’ja a jövőben az pék alkalmából különjáratokkal ja- vftja meg a közlekedést. Május 27- én a menetrendszerű járatok mellett különjárat indul többek között Pécs­ről is. A pécsi különrepülögép 13 óra 10 perckor indul. Budapestre 19 órakor érkezik Május 30-án meg­változik egyes menetrendszeiű jára­tok indulási ideje is. A Budapest — pécsi járat. 750-kór indul Pestről, 8.40-1. or érkezik Pécsre. visszafelé 8,55-tól 9 45-ig tart a menetidő. Ugyanezen a napon k’ttöhiérat in­dul többek körött Budaörsitől Pécs­re 10.25 órától 11.15 óráig terjedő menetidővel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom