Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1950-05-21 / 117. szám
4 w n p t, 6 1950 MÁJUS 21 P'^íinaífel vé I el Londonból MAP 4.» f KÍJIPUUHKÁBÁN ' A három nyugati külügyminiszter londoni konferenciája csütörtökön este véget é;-t. Az amerikai „gau- leiter” bevonult Nyugat-Európába, az „atlanti” államok úgynevezett „csúcsegybehangolójaként”. Az eszmecsere egy célt lűzött ki maga elé: hogyan lehet a hidegháborúi fokozni. A háború készítői vadállati elméletet is állítottak össze, amely a következőképpen indokolja az emberiség pusztulására törő tervüket: „A la- kosságjö/ös- leg, amelytől néhány nyugateurópai ország szenved, a világ nehézségeinek, ki nem egyensúlyo- ott helyzetének egyik egfontosabb tényezője.’ Lakosságfölösleg! A múlt világ háború suk-sok milliós áldozata az elpusztult magyar hatszázezer lélek fölösleges volt a nagytőkéseknek és nagybirtokosoknak, fölösleges volt és azért vágóhídra vitték őket. A nyugateurópai dolgozók béke- harcából azonban mi más lakosságfölösleg jeleit látjuk. Fölösleges nyugaton is a lakosság egyrésze, mégpedig a tőkések, bankárok, földbirtokosok épp olyan fölöslegesek ott is, mint valaha a cári Oroszországban és KeletrEurópa egész sor országában voltak. A londoni tanácskozás egyik eredménye, hogy Nyugat-Német- ország a háborús kalandorok fő- támaszpontjává épül ki, az a „megtiszteltetés” éri: hogy tagja lehel az úgynevezett Európai Tanácsnak A Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának közleménye helyesen mutat rá arra, hogy „a háború táborába egy jogaitól teljesen megfosztott Nyugat-Németországot vesznek fel.” Vagy jobban mondva ennek a Németországnak csak egy joga lenne, ha a Ruhr-vldéki acélkirályok terve sikerülne, hogy érettük és amerikai gazdáikért életüket áldozzák. A nagy „egyhangúságból” a szigorú cenzúra ellenére is kicsendülnek az amerikai terror elleni ernyedt nyafpgások. A jobboldali Yorkshire Post így szívla a fogát: „Az amerikaiak szeretnék kiadásaikat csökkenteni és éppen ezért más nemzetek erőforrá ":t akarják igénybevenni.’’ A keserűségre an ■ nál több az ok, mivel a hidegháború fokozása óriási költségekkel jár,— valószínűleg újra csökkenteni kell az angol dolgozók bálnazsír fej adagját. A Reuter-iroda fanyalogva! szemben a nyugateurópai népek cinikus figyelmeztetését, hogy „ebben a szervezetben senki sem lova golhat szabadon”. A nyeregben a Wall Street ül és bizony szorosan fogja a kantárszíjat! Az imperialistáik kalózpolitikájával szemebn a nugateurópai népek a békeharc kiszélesítésével és fokozásával válaszolnak. London nemcsak a háborús méregkeverők ta nácskozásainak a színhelye, hanem a béke újabb, nagy győzelmének is. Május 31-én itt fog tanácskozni a Béke Hívei Világkongresszusának állandó bizottsága, amely összegezni fogja a békealáírásgyüjtési mozgalom hatalmas eredményiéit. Ss ennek a londoni konferenciának nagyobb visszhangja lesz a világon! A főtitkár útja Az Egyesült Nemzetek szervezetének főtitkárát, Trygve Liet május 15-én fogadta a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs. A béke megőrzéséért fáradozó jószándékú diplomata nagy elismeréssel nyilatkozott a szovjet államférfiakkal folytatott tanácskozásról. „A bé§ kére irányuló törekvés gondolata vörös fonálként húzódott végig minden megbe- szélésiinmondotta a tanácskozások végez - 'tévéi. Trygve Lie meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió serényen és csodálatos eredményekkel építi országát s minden erejével meg akarja őrizni teremtő békéjét. Saját szemével tapasztalta, hogy a Szovjetunió komolyan veszi a békés versenyre vájó felhívást,- amellyel a szocialista ország a kapitalista rendszer felé ismételten fordul Tett egy érdekes kijelentést is az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Azt mondta: ..Hiszem, hogy minden becsületes ember szívből kívánja a hidegháború befejezését." Ez a mondat nagyon furcsa csengésű, éppen most, amikor Acheson amerikai külügyminiszter a londoni tárgyaláson az; TRIGVE LIE követelte, hogy egyes országok „kevésbbé lagymatag álláspontot tanúsítsanak a hidegháborúval kapcsolatban.” Egyszóval ha a főtitkár szavait továbbvisszük, ügy ő szerinte sem becsületes Acheson, Schuman, Bevin és a többi kalandor. Trygve Lie szavai és a béke megőrzésére irányuló törekvései nyilvánvalóan nem keltenek kedvező visszhangot a nyugati államférfiak közt. Pedig mos! Anglia és Franciaország miniszterelnökeivel, majd Trumannal és Achesonnal akar tárgyalni. Amikor ezekben az országokban fog járni bizonyára ad majd olyan nyilatkozatokat a sajtónak, mint Moszkvában adott: „Igen barátságos fogadtatásban részesültem és a véleménycsere po- zitívjetlegű volt.” A napokban zárult le a három nyugati külügyminiszter londoni é t<i. kezlete, A tanácskozások „teljes egyetértésben“ zajlottak le. Pillanatfelvételünk éppen erről az egyetértésről készült.. így harcolnak a dokkmunkások ,,4 foékeaposfol“ Tito, az amerikai háborús uszítok első számú véreb«, a gírőg hóhérkormány újsütetű barálja, arcátlanul a békéről fecseg. Íme Tito, ai amerikai háborús gépezet békeapostola! Nemrégiben Moszkvában járt a francia szakszervezeti szövetség a CGT küldöttsége. A küldöttség tagjai között ott volt a franciaországi dokkmunkások kép viselője, a roueni Renée C h a- r o n e is, aki az alábbiakban számol be a dokkmunkások békeharcáról. Azl a januári napot soha nem íe- lejlem el. Már hajnalban ott jártak Rouen utcáin társaim, — akik szintén dokkmunkások. Fiatalok és idő sebbek vegyesen. Legalább ezer ember gyűlt össze a kikötő előtti téren. Még aludt a város. A láthatáron teltűnt a hajóíüst és ezer és ezer megkínzott éhes ember . szórná ra reményt jelentett, hogy talán ma lesz munka. Végre megjelent a dokkok gond noka Körüljárta a hatalmas tömeget és új jóval megbökte' néhány tucat ember vállát. Aztán ugyanolyan te kintélye's léptekkel tűni el, mint ahogy megjelent. Akikel megbökötl, azokra rájukmosolygott a szerencse és elindullak a kikötők felé. A többiek még csüggedtebben tértek haza, mint ahogy hajnalban jöttek. Egy újlaka radar ... A hajó beérkezett a kikötőbe és lehorgonyzóit. A matrózokat nem engedték ki a partra és ez ieltűnt. A dokkmunkások arról beszélgettek, vájjon mi lehet a rakomány. — Ne féljelek, nekünk is van radarunk — mondta Robert Stole, egy Halai munkás. — Miiéle radar? — Majd meglátjátok, — válaszolt Robert. Egy óra múlva működésbe lépett a dokkmunkások „radarkészüléke". Valamelyik munkás „véletlenül" ösz- szétört egy ládát a rakodás közben. Lövegek voltak benne. En is a kikötőben voltam ezen a na; Emlékszem, milyen meglepetésszerűen, szinte pillanatok alatt indult meg a sztrájk. Mindannyiunknak szüksége volt munkára, de amerikai fegyvereket mégsem rakunk ki. Azt már nem! Inkább éhezünk és lázunk, de a lelkiismeretünkkel nem alkuszunk. Az a dokk, amelyben a fegyverekkel teli hajó állt, pillanatok alatt kiürült, de a munkások nem távoztak a kikötő ilrrületéről. Tudták, hogy a gondnok kihívatja a rendőrséget. És valóban, pillanatok alatt megjelentek a rendőrök és katonák. Aliig fel voltak fegyverezve. Ml fegyvertelenek voltunk. Mégis megpróbáltuk, hogy útját álljuk az egyenruhás sztrájktörőknek. Az első csata Megkezdődött a harc. Robertei egy revolvergolyó megsebesítette. Mi támadásba mentünk. A rendőrök szét- íutottak. A munkások elvették a teherautókat és felgyújtották. Mindenesetre sikerült visszatartani a hadianyag kIhajózósát. Ez már komoly győzelem. így mutattuk meg mi, roueni dokkr a békéért. Ez volt a tengerentúli és trancia Imperialisták háborús készülődései ellen indított első harcunk. Azóta számos ilyen napunk van. Mi, az Atlanti Óceán dokkmunkásai nem írtuk alá az Északatlanti Paktumot és nem is lógjuk teljesíteni. Mi, dokkmunkások, a saját bőrünkön tapasztaltuk a Marshall-terv „áldásait". Csökkent a kereset, meg- növekedett a munkanélküliek száma, ugyanakkor emelkedtek az árak és szaporodnak az éhezők. Most, a 2C00 roueni dokkmunkás közül mindössze 800-nak van állandó munkája. A többiek munkanélküliek. De minden nehézség, éhezés és terror ellenére — az egész írancia néppel együtt — elszántan harcolunk a békéért. Tudjuk, mit jelent a háború Elég volt belőle! Békét és munkát akarunkI Emberi életet és kultúrátI „A 1i hátatok mögött állunk 1" A roueni dokkmunkások a béke hadseregének sorkatonái. Soha nem fogják kirakni a írancia nép ellenségeinek bűnös céljait szolgáló fegyvereket! Tudjuk, hogy a békéért vívott harcban rátok, a Szovjetunió és a népi demokráciák népeire támaszkodhatunk. A írancia munkások rólatok vesznek példát! A ti hátatok mögött áll a írancia dolgozók sokmilliós tömege és köztük a dokkmunkások is, áfák szilárdan bíznak abban, hogy kitartó harcukkal kivívják boldog életüket. A DIMITROVlIFJÚSÁG HARCOL A BÉKÉÉRT Ifjúságunk most készül egységes, forradalmi szervezete megalakítására. A Lenin; Kom- szomol példájára a népi demokráciák országaiban sorra alakultak a Párt Ifjúsági szer vezetek így történt ez Bulgáriában is. Minden egyes nappal jobban és jobban bontakozik ki a világ népeinek hatalmas béke-mozgalma. A bolgár nép és annak ifjúsága szilárdan és tántoríÜiatai lanul áll ennek a hatalmas békefrontnak ráeső szakaszán. A bolgár ifjúság békeharca egyben harc Létérdekeinek a megvédéséért, Karc ragyogó jövőjéért. Számára a béke megvédése annál is inkább szükséges, mert -a Bolgár Népköztársaság közvetlen szomszédságában vannak az angol-amerikai agresszió legveszedelmesebb fészkei: Tito Jugoszláviája, a monarchofasiszfa Görögország és a reakciós Törökország. I! iio p*r ifjúság békében és ba__________ rátságban akar élni a vi lág valamennyi ifjúságával. Ezért harcol az új imperialista háború, provokátorai és gyujtogatői ellen, minden erejével támogatva a tartós békéért indított hatalmas mozgalmat. Bulgária dolgozó ifjúsága tevékenyen részt vesz a Demöbratikus Ifjúságii Világszövetség és a Nemzetközi Diák- szövetség békére irányuló minden akciójában és résztvett mindazokban a hatalmas tüntetésekben és megnyilvá- nulásokban, melyek e harc állomása1 voltak, A bolgár ifjúság a nemrégiben megindult hatalmas aláírási mozgalomban is tevékeny részt vett. Sok tízezer aláírást gyűjtött és kivette részét a békevédelmi bizottságok kiépítésében. A dicső Ienini-6ztá'.ini Komszomol példája nyomán a bolgár ifjúság úgy szolgálja a világhété ügyét legjobban, ha tevékenyen résztvesz az öféves népgazdasági terv végrehajtásiban, a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának szellemében nevelődik és kész minden erejével megvédeni szeretett hazájának nemzeti függetlenségé!1. munka iránti hatalmas lelkesedésének ékes bimunkások, hogy elszántan harcolunk zonyíléka, ho,gy a Dimitrovi Népi If júsági Szövelségbe szervezett Ifjak éi lányok ebben az évb:n még tevékenyebben kapcsolódnak be az ország építésébe. 1950-ben 15 ezer ifjú do^go. zik a különböző vasútvonalak építésén, a vízduzzasztógátaik és a szófiai ifjúsági marxi-le nini iskola építésén. Az ifjúsági építő brigádok három váltásban dolgoznak és’ egy-egy váltásban ötezer fiatal van. Az első váltás most, május 5-én kezdte meg munkáját és július 5-ig dolgozik. A kővetkező váltások július 5-től augusztus 10-ig, illetve augusztus 10-től október 10-ig vesznek részt az építkezésekben. A nemzeti ifjú-ági brigádokon kívül a pártvezetőség .segítségével állandó ijúságí építő brigádokat is szerveznek. Minden 60—70 ezer lakosú járásban 3—4 állandó helyi brigádot alakítanak és megalakítják a nem állandó brigádokat is. Máris nagy versengés indui't meg a brigádos cím- jelvény és könyv megszerzéséért. Akj ezt el akarja nyerni, annak a brigádokban az év folyamán legalább 30 munkanapot kell ledolgoznia. fi íe lötíés és a továbbtanulás komoly lehetősége nyílik meg a parasztinak élőit is, akik nem iudják teljes egészében hasznosítani idejüket a falun. Lehetőségük nyílik arra, hogy a különböző brigádokban építő szakmunkások, bányászok ,vagy gyári mesterek legye nck. Az ifjúság tudatában van annak, hogy milyen nagy feladatot rónak reá. A munka mellett természetesen alkalmuk nyílik arra is, hogy a különböző tanfolyamokon tovább képezzék magukat — anélkül, hogy elszakadnának a napi termelő munkától. Esti szakképesítő ianfolyamokat látogathatnak és az esti középiskolák is megnyitják kapuikat az ifjúmunkások előtt. A termelésben és tanulásban legkiválóbb ifjúmunkásokat később egyetemre küldik, hogy mérnökök legyenek belőlük. Az ifjúmunkások előtt komoly feladatok és lehetőségek állanak. Most be kell bizonyítaniuk, hogy méltók a Párt, a kormány és a Dimitrovi Ifjú; sági Szövetség bizalmára és megfeszített erővel dolgoznak saját fejlődésükért.
