Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-02 / 28. szám

4 1950 FEBRUÁR 2 NIPIO tf Meg akarjuk ismerni a szovjet embert és a szocializmus országát" A dolgozók tömegesen lépnek be a Magyar-Szovjet Társaságba A magyar-szovjet barátéig elmélyí­tésén munkálkodó Magyar-Szovjet Társaság — már megírtuk egyszer — milliós tömogszorvezetté alakul 4L A szervezési kampány megindult s nap, mint nap újabb csoportok csatlakoznak a szovjetbarát dolgozók hatalmas tömegeihez. Nagy segítője a MSZT-nak az a mélységes szere­tet és bája, amely népi demokráciánk dolgozóit eltölti Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránt Az egyéni verse­nyek kiváló eredményei is megnyi­latkozásai annak a baráti ragaszko­dásnak, amely felszabadított népün­ket jellemzi a Szovjetunióval való viszonyunkban. Ji Masryar^Paovfét Társaság ▼an hivatva kiszélesíteni a szo­cializmus országáról való ismerőie­ket, begy teljes egészébon láthassuk a Szovjetunió gazdasági és kulturá­lis gazdagságát és megismerve, ha­zánk hasznára fordíthassuk a szovjet »ztahánovisták módszereit is. A békefront kiszélesítése is fő- feladata a Magyar-Szovjet Társaság­nak. S mivel a Szovjetunióval való szoros barátság egyúttal a béke meg­védésére való törekvést jelenti, a Társaság tagjai sorába való belépés ugyanakkor állásfoglalás is a béke­harc mellett. A tagtoborzás országszerte megin­dult. Egyre több dolgozó áll a leg­hatalmasabb és egyre nagyobbodó tömegszervezet zászlója alá, hogy filmeken, könyveken, előadásokon ke­resztül, esetleg szemtanuk szájából hallva, közvetlen szemlélője, ismerője legyen a Szovjetunió harcainak, si­kereinek, gazdasági, tudományos és művészeti alkotásainak. Tolnában, Somogybán és Baranyában is újabb kampány indult meg a milliós tag­létszám elérése érdekében és hason­lóképpen az ország többi vármegyé­jében iá. Pócsett a napokban csatla­koztak a kampány során beszerve­zett újabb tagok. Céfcer János kemcnceraltó, a pécsi Zsolnay-gyár dolgozója is uéhányuapos tagja a Magyar-Szovjet Társaságnak. Még fiatal, de hosszú ideig volt már hadifogoly a Szovjet­unióban. Hogy mit jelentett ez a hadifogság a számára és mennyiben segítette az ott szerzett tapasztalat mostani munkáját, arról 5 maga nyi­latkozik: Mik azok? — A sítaiián®TÍstáJk«4 és mód­szereiket szeretném megismerni, il­letve elsajátítani ezakkönyveken át. És tudom, hogy a Magyar-Szovjet Társaság hozzásegíti tagjait, hogy minden, őket érdeklő témával beha­tóan foglalkozhassanak. Kiricsi Zoltán, a Zsolnay-gyár MSZT-szervezetének új titkára fel­világosít bennünket arról, hogy Gá­dor János már három hónappal ez­előtt is tagja kívánt lenni a Társa­ságnak, de a régi titkár hanyagsága folytán semmi sem lett ebből. Most minden megváltozott s a napokban Géder János kezébe kapja tágsági könyvét is. Géder János egy a sokszázezer dolgozó közül, akik újabb bizonyíté­kát adják most a Szovjetunió iránti szeretőtöknek azzal is, hogy még ak­tívabb bekapcsolódással szolgálják a béke és a haladás ügyét. A Magyar- Szovjet Társaság rengeteg városi és vidéki szervezete most minden de mokrat ikusan gondolkodó dolgozót — pártállásra, nemre, korra, feloke- zetre való tekintet nélkül — soraiba hív. Hogy milyen fontos hivatást tölt be ez a leghatalmasabb tömeg- szervezet. arra komoly bizonyíték az a hathatós támogatás is, amelyet, a Párt nyújt a Társaságnak. A február hónap a Magyar- Szovjet Barátság Hónapja. Ezen idő alatt a hatalmas, szovjet nép és a magyar dolgozók barátságát kell el- szakithatatlanná kovácsolni. A szov­jet nép mindent megtesz ennek ér­dekében — azonkívül, hogy véráldo- zat-tal felszabadított bennünket — és írók, művészek, tudósok százai jön­nek Magyarországra a hónap folya­mán, bizonyítva a legőszintébb ba­rátságot. A magyar nép dolga, hogy ne legyen viszonzatlan ez a gesztus. A Magyar-Szovjet Társaság . tagjai munkálkodnak majd ezen elsősorban.' Az „Anyag- és Adatszolgáltatás“ — Három és fél évig voltam kint Ezidő alatt nemcsak a rokonszenv fejlődött ki bennem a Szovjetunió Sránt, hanem olyan lelkeson végez- tero a munkámat, hogy a hadifogoly- tábor lapja, az „Igaz Szó“ fény­képemmel megjelent cikket közölt rólam, mint az egyik legjobban dol­gozó munkásról. Később század- parancsnok lettem odakint. — Ml indította el arra, hogy be­lépjen a Társaság tagjai közé? — Egész mostanáig arról beszéltom. ftu valóban megismertem a szovjet embert és a szocializmus országát, •lóg időm volt rá Meg aztán más szempontok is ösztökéltek a belépés­éé.. 1960 januári (I) szánra Lenin elv társ halálának 3fi. évfordulója a lkai mából közli Sí. TilarevJco: ,.A leniniz- mas — T.cnfn-Sztálin Pártjának hatul- más fegyvere" című cikket. „Ma mára marxixmus-lcninizmus zás-Aaju alatt halad az imperializmus járma alól felszabadult mintegy 800 miHio em­ber. — írja a ciki. — .1 marxizmns- lenimzmus eszméi győzedelmeskednek a békéért, 'demokráciáén és szaeiaíiz másért, az imperialista háborús gyuj- togatók ellen küzdők táborának szün­telen erősödésében. Nincs a világon olyan erő, amely megállíthatná a le- ni:(izmus eszméinek győzelmes előre haindását." A lap „Nemzetközi kérdések’ című rovatában köz!; Maurice Thortz elv- társ, a Francia Kommunista Párt fő titkárának a Párt Központi Bizottsága legutóbbi teljes ülésén eltnondoU nagyjelentőségű zárszavát. „Tevékeny­ségünk középpontjában a békeért és a nemzeti függetlenségért folytatott karcot helyezzük — mondotta Thorez elvtárs. — Óriási hiba volna, ha lebe, csülnök a; imperialisták által előkészí­tett új háború veszedelmét. Óriási hiba volna azonban az is, ha lebecsülnénk a munkásosztály erőit, a demokratikus mozgalom érint, a szabadságszeretö népek erőit. Ezek az erők, ha egyesül­nek, aktiv fellépésekkel meghátrálásra kényszeríthetik és kényszerítik ;5 a há­borús gyujtogatókat.“ Az elmúlt napokban az imperializ­mus olaszországi lakájainak u.odenai gaztette és az olasz dolgozók nagy­szerűen egységes felháboroiiou tilta­kozása Olaszországra irányitblta j világ-közvélemény figyelmét, ü Zusz- lavszkij elvtárs ..Véres hétfő" című cik­kében az aljas merényletről ezt írja: „/l modcnfíi csendőrök úgy ünnepük ngyőzelmüket", mint 45 évvel ezelőtt és ugyancsak január 9-én II. Miklós cár véreskező csendőrei Pétcrvárotl. Csakhogy a véres vasárnap egyetlen nap 'alcrlt nagyobb mértékben szetre- foszlottá a békés illúziókat, mint sok­évi propaganda. . . ,.t véres hétfő is minden szépítés nélkül vuiosngos fényében matatta meg az olasz mun­kásoknak a polgári „demokráciát". A „Marxizmus—leninizmus kérdé­sei“ című rovatban .1 Djeriyiszov mélyreható tanulmánya . ismerteti V. /. Lenin műveinek orosz nyelven nem­rég megjelent 25. kötetét. Ez. a kötél set. PJ17 június és szeptember között — a Nagy Októberi Szociiaista For radalom előkészítésének időszakában — írod műveket tartalmazza. Közli a lap .1. • Fayycjennek a pe­kingi egyetem, hallgatói előtt tartott ragyogó tömörségű kis előadását, melyben ismertette a szovjet kultúra legfőbb jellemvonásait. !,. Bicskán cikke „Lenin—Sztálin Pártja — a szocialista munkaurrseny lelkesítője és szerzője“ részletesen ismerteti „korunk legelevenebb és leg- legyűzbet ellen ebb mozgalmának“,, a szőgjalista munka versenynek diadalát * Ez a eikk-az 1950 január 29—február n-i elméleti pártnapok (Lenin és Szlá Hn a szocialista munkáról, munka-ver­senyről) anyagához -kapcsolódik 0. Sünjein „,-t pártgyűlések szerepe és jelentősége" című cikke minden pártfunkcionárius, pártmunkás és a Pált minden tagja számára nagyjelen­tőségű gyakorlati útmutatásokat ad a pártajapszervezet éleiében nagyon fon­tos szerepet betöltő pártgyűié.s elő­készítése és levezetése tekintele.be«. Tanulmányt közöl a folyóirat .•» mezőgazdaság átszervezéséről a népi demokratikus országokban a munka egység szerepéről a kolboztenneh-sben propagandisták kérdéseivel, a párt- oktatás időszerű problémáival. Az „Anyag- és Adatszolgáltatás" januári száma mellékletként közli a folyóirat lí)49es évfolyamának tárgy mutatóját. E tárgymutató áttekintésé­ből is kitűnik, twgy a Párt minden tagjának, mindenkinek, aki a marxi/ musTcninizmus kérdésével foglalkozik mennyire nélkülözhetetlen segítőtársa és útmutatója a . Párt Országos Okta­tási Osztávának Tylvóirala Egész műsort betöltő színét hiesefilmek is azok közé a ragyogó alkotások közé tar- Joznak, amelyek gyermekeket és felnőtteket egyaránt sző- nkoztatnak a művészet leg­nemesebb eszközei segítségé, ’•el. Az önző, gabonáját el­dugó, majd rajtavesztett -,Hörcsög Hugó" és a „Han­gya Peti" csehszlovák báb- ‘s rajzfilmek, A „Lesipuskás" ;mű szovjet rajzfilm a fá­ink róka eszén túljáró nyu- 'alt történetet mutatja be. h'etit jó az egyedüllét s a 'cgfőbb erőt cs boldogságot • család jelenti. Ezt a nemen ' tdalatot példázza költői közökkel a „Kakuk és sc- ry". A műsor rimádét •sefilmje, a „Vigad az er- újabb lépést jelent a ■cfilmek fejlődésében. Ar­izol, hogy a: erdő álla- zenekart alakítanak, de deliből csak fülsiketítő ,'bona lesz. A pacsirta „elmeztcti őket, hogy tn- ‘Ipiok keli éx erre a tanács- . aztán, minden ,,zenekari 5 beiratkozik Pelikán ff (Vigad az etdő rr11 mester zeneiskolájába és on­tson, mint képzett dzsesszmu­zsikusok kerülnek ki Muzsi­kájuk nyomán táncraperdüi- nek a virágok, a fűszálacs­kák és még a fenyők is vi­dáman lengetik zöld roko­lyájukat. Pompás jelenet az. amikor a hegy is megfordul, perdül egget és mikor felénk fordul, egy egészséges szép­séges menyecske i.evct ránk. Maga a főid ő, a termékeny­ség, az erő, a vidámság Mindenki boldog, de elöl jár­nak ebben az áj muzsikusok, akik afeletti örömükben vi­gadnak, hogy megtanullak mulattatni. A film tanulsága ragyogói részleteken át: az életben a tanulás hona meg a: Igazi eredményeket. Egy kis vadkacsa történe­téről szól a „Szürke nyak“ cintű xzíncsfilin. Elkalando­zik a családjától, majd cuu róka támadja meg, Benge- leg viszontagság ulna nyu­lacskák segítségével szabadni meg a szörnyű kelepcéből Ebben a filmben a finom pasztellszerűéig, a meséhez illő lágy tónusuk a legjellem­zőbb sajátságok, melyek ki­emelik ezt a filmet is a többi közéd. 1 mese végső kicsen­gése is a magas ■ eszmeiség szolgálatában áll: ne Izeréss kalandot, érdekesebb, szebb az, ancit az élet, amit a mun­ka, nyújtani tud. Mind között talán a legje­lentősebb a „Mi legyek“ cí­mű kisfilm-remck. Majakov­szkij verse elevenedik meg benne s a költő rajzai' is fel­használták hozzá. A ,Mi !e- gyek"-bcn egy gyerek végig- próbálja a mesterségeket * * mindegyik szakmánál újra és újra megállapítja: ez a leg­szebb mesterség! Milyen jó építésznek lenni, maii!: mi­lyen jó sofförnek lenni! Így jön rá, hogy a szocializmus­ban minden szakma a leg­szebb, a legjobb. Nemcsak a mesterségben lévő tulajdon­ságok teszik boldoggá a: em­bert, hanem az is, hogy az á, társadalom széppé tud tenni minden mesterséget. E: a kisfilm rendkívüli tem­pójúval, pergő, üde rajzaival Válóban elragadja az embert Nagyszerű befejezése, ahogy a mesterségek képviselői vi­dian énekszóval ismét lelvo­nulnak, mintegy tükörben megsokszorozva a gyermek gondolatait — felejthetetlen Ezekben a kisfilmekben a rajz a meseszerűséget, a szín o költészetet, a mondanivaló v szocializmust szolgálja. Nemcsak azért érdemes meg­nézni. mert kitűnő és szóra­koztató. hanem, mer' a tün­döklő szépségei mögött, vi­dám pátosza mögött kiesen­dőI az épülő társadalomból kibontakozó , és szüntelenül fejlődő, áj, szocialista művé­szet. .1 filmet csütörtöktől a: Uránia filmszínház mutatja be és vasárnaptól az Apolló. Kisegyesiiletek problémái. Kedvüket vesztették a sasi Üa'É, de bíznak spurtvezetésünk segítségében A kfvegyesöletekkel foglalkozó cik­keinkben eddig inkább a városi spor. tolókkal foglalkoztunk, akiknek bár bőven akadtak problémáik, azok a legtöbb esetben nem gátolták a fej­lődést, mert ezek mögött az egyesülő lek mögött üzemi dolgozók állottak, akik anyagilag, de főként erkölcsileg segítettek az előrehaladásban. Ezúlta' a Sásdi EPOSZ sporlegyesüieiét ke­ressük fel. A sásdi labdarúgókkal már találkoztunk az alszövetségt bajnoksá gok során, ahol azelőtt nein sok si­kerrel küzdöttek a bajnoki pontokéit. A labdarúgószövetség hivatalos lapjá­ban akikor igen sokat olvastuk a hegyháti járási székhely csapatának nevét, de a hivatalos felszólítás majd­nem mindig oda irányult, bogy a sás diák fizessék ki a felgyülemlett szö­vetségi tartozásaikat. Egyidcig csal; ment ez valahogy, azután elhalt, a próbálkozás, mert nem állott senhisem arc egyesület mögött. Az alapfokú bajnokságok megindu­lásakor a sásdi fiatalok is benevez­tek. A Sásdi EPOSZ 1949 tavaszán alakult meg és ifi csapata a komlói csoportban pompásan szerepeit, úgy. hogy megelőzve Komló, Magyarszék és a többi erősebbnek hitt csapatot, bajnokságot szerzett. — Nagyon készültünk a megyei dön tőre — mondja ifj- Somogyi István EPOSZ-titkár —, amelyet egy MHK verseny keretében Sásdon játszottak le. A sásdiak jónevű ellenfelüket, a vasas! bányászfiúkat 5:0 (1:0) arány ban fölényesen győzték te és boldo­gan vitték haza'az MLSZ bajnok; eni léklapokat. Örömünk igen nagy vol', túszén ígéretet kaptunk, hogy vagy egy új felszerelést kapunk, vagy a csapat felutazhat a VITrc. Sajnos a/ igéről a megyei sportvezetők részéről csak ígéret maradt, pedig nagyon kel­lett volna a felszerelés, hiszen mezít­láb küzdöttük végig a bajnokságot. Meg ma sincs felszerelésünk cs a fiúk nem tudják, megfeledkeztek-e rólunk, vagy tévedésből máshova küldték a felszerelést. , Eltávozol! Pécs'iS Kovács József, az MLSZ főtitkára Kovács József elvtársat, az MLSZ délnyugati kerületének főtitkárát át­helyezték Budapestre. Kovács József már eV is utazott a fővárosba és az idő rövidsége miatt ezúton mond búcsút sportbarátainak. Huszonkét éven ke­resztül dolgozott Pécsett a délnyugati labdarúgás, de ezentúl a, magyar lab­darúgás érdekeiért. Mint Írnok kezdte az alszövclségnél, azután már komo­lyabb feladatokat is sikerrel oldott meg és a végén a kerület főtitkára lett, amely beosztásban sok éven át dolgozott. A csendes, szerény, mindig korrekt és az egyesületi érdeken felül emelni tudó sportembert -munkatársai is megbecsülték és országos vidéki viszonylatban a legjobb szahályma.gya rázónak tartották. Eltávozása veszte­ségnek számít a délnyugati labdarúgás számára. Értesülésünk szerint még nem jelölték ki Kovács József elvtárs utódát. így egyelőre az alszövotség ügyeit Sági József főpénztáros, a Di­nemé) ügyvezetője intézi. A következő héten már megindul a munka és az átköltözés után sor kerül a sorsolás megejt é.sére. Msü kell liszten! o labdarúgást o 0A sportsajtó részletesen foglalko­zik azzal, hogy a nagykanizsai Olajmunkás kizárta tagjai sorából Kását, Krebszet, Némethet és Mol­nárt. Régi igazságként leszögezik az újságok, hogy a vidékre lekerült budapesti futballisták — természete­sen kivétel bőven akad — csak az anyagi juttatásokért hajlandók ját­szani és csak a pénz fűzi őket a vidéki egyesiiléthez. Ezek a futbal­listák megfeledkeztek arról, hogy ma már dolgozni kötelessége min­den magyar élsportolónak és a bi­zalommal visszaélve, munkakerülők lettek. A kanizsai vezetőket dicsérj hogy szezon közben erélyes kézzel tisztították meg soraikat ezektől az ingyenélöktöl. Az NB ll-es bajnok­ság megnyerése után kár volt ti: új játékost igazolnlok és ezeknek a A fiúknak kedvéi szegte, hogy sí megígért jutalom ctonradt és bántott* őket, hogy egy jár,sí székhely csapa. Iának mezítláb kellszcrepetaie. És hűét az elsők között viták, akik leve­liikben sürgették a őszi bajnokságéig megindulását, az őszei sehol sem ta­lálkoztunk a nevükéi A másik igeif* nagy probléma apálya hiánya.­— Sásdon bármizjuen tették le »» MHK proliét — nndjo Nagy Nándor sportfelelős — és nagy érdeklődés« az igazolja legjobb), hogy 80 száza, iákul; aranyérmeti szerzett. Sajpo* azonban, hogy attikára alkalmas' pá­lyául; nincs, ped íj igen sok atléta te- kétség kern.lt az JTTK-ból felszínre,, Aztán a sportolóik őzül a legjobba*:! kénytelenek voltaiÖombóvárra, vagy Komlóra menni, líy tovább sportoL itassanak. — A sdi vezetők szériáit: ezek a versenrzökzívesen visszajön­nének a községbe« lenne megfelelői sporttelep. Igaz, fjy készítettek cg-iv kezdetleges Ugrölyáí, de „ futást- már az árokpart« tudták csak lebo­nyolítani, inert futballpélyét árok veszi körül. —-■ Mi tudjuk , hogy sok egye­sületnél is fennáll); a hasonló pröb- lélilák — mondjaagv Nándor sport- ftífelős —. de nzti tudjuk, hogy *• legtöbb helyen-m,segítséget adott magyar népi denrácia sporlvezeté- sc. M.j nem vagyk türelmetlenek, mert tudjuk, liog-ánk is sor kerül talán már as ötéi terv első évében. Szeretnénk válibnerelai a telíeígeket és a jövőben töl jó eredményt el­érni. A legégetöbl beígért felszere­lés volna, amit 1 tmegkapnánk, be­nevezhetnénk a lOzcIebbi ifjúsági bajnokságokra. — Amikor felhfk a sáséi sporto­lókra a megyei irifeiiigtelő és at; többi vezetőik ügyiét, bfiimk ab- ban, hogy kiváltsál a legtcvidebb időn belül meghaltásra taáJ és a labdarúgók és „ siMHK bai részt­vevő sportolói; met inás zakosz- tályokkal is mogefidik tiajd * járási székhely der EPOS3 sport- egyesülete. kedvéért háttérbe rítani a lelkes, régi gárdát. Biztos vagyaik ab­ban, hagy az egy.etleg kit he­lyen megerősített hlyi gárdával nem az utolsó hely kullogna az Olajmunkás. Megái I apítottákvasániapi labdsrúgóiisort Vasárnap a pécsi vbdarágóté ií pályára lépnek és «% ,igen érde­kesnek Ígérkező tornaterében mo ’atkoznak be a péc%özönséáack. Erre a tornára Baranyáik legjobb vidék; együttesét, a kió-ijka/ hbe- ták meg, akik minden zonnyal ko­moly ellenfelei lesznek legjobb pé­csieknek. A vcrsenyutcanűsor kere­tében először 3/il óratjezdetiel a Dinamó—Komló mérkőzé játszik 1«, azután fél 3 órakor 1;;; sor * PBTC—Pécsi Lokomotívaiálkozóra. R pé<*si SaigT öigjj lett a sífutófcaino tsftan Hétfőn rendezték meg átrnházAn Magyarország 1950. évi fe<5tt és if­júsági sííutóbajuokságát.v felnőtt versenyben indult a Pécs; ikomotív verse-nyrője, Sajgó is. A Vsenyzők 17 kilométert futottak. A fosi ver­senyző kitűnően szerepelt, Ilyennégy induló közül az ötödik helyi került 1:07 kitűnő idővel. A verseyt H« rang völgyi GSE nyerte, Beret ETőrr és Agárdi GSE előtt. Megindullak az elokkzü* letek Dombóváron Az NB Hl. egyik Tegkomolyibb baj- nok,jelöltje, a Dombóvári VSx meg: kezdte a tavaszi előkészületek)!. Érc­hegyi Piál edző megvált az egyesület­től, helyét a csapat volt kitűnő és lel­kes játékosa, Albrecht József vete át, akinek munkájától sokat váraik * szurkolók. Sajnos a csapat meggyen gült, mert Hőgertet, a kitűnő hátvé­det Simon lorn vára helyezték és a ta­valyi gólé Is ő Bánhelyi a visszavonu­lás gondolatával foglalkozik. Dombó­váron remélik, hogy a kitűnő csatár meggondol ja magát és további a is a csapat rendelkezésére áll. A BŐRGYÁR! TORNA CLUB LABDARUGÓ SZAKOSZTÁLYA folyó hó 4-én, este 8 órakor a gyár kultúrtermében BT C-B ALT reud-ez, melyre ezúton hívja meg a város sporlikedvelő közönségét. Ruluiben)utatö az Állami Áruház és fciáiKiitás a V1LLRÁD NV részvé- te.lével. (H. 322) Vezetőség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom