Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-02 / 28. szám

t?í39 FEEKUAä : NAPLÓ «> A komlói Petőfi-aknán megkezdte működését a komplex-brigád As egyélű verseny eddigi eredmé­nyeinek megszilárdításáért ce {okozá­sáért lendületes mozgatom folyik a komlói Pelőii-akjjáa. Vasárnap érte­kezletre gyűllek össze a bányaüzem párt-, műszaki- és szakszervezeti ve­zető í, hogy lemérjék az eddigi ered­ményeket és még jobban kiszélesít­sék a* egyéni versenymozgatmaí. Az értekezleten részlveíí ekná'zoK, HSríetvezeíők, csapatvezetők, vájá­rok és csillések megalakították a kompteót-brigádof és az értekezleten részletesen kidolgozták annak feiada iaif. Az értekezleten csülemcnnyi- ■ «égre megállapították * (ermelésí előirányzatot, meghatározták az egyé­ni leletősség egy emberre eső halás- . köret és közvetlen ieíadatnak fűzfők ki az ötéves terv előirányzatának lűl­teíjesítéséf. Az értekezleten a hozzászólók rész­letes;» ismertették a hatáskörükbe aső munkát, majd a munkásság és a müszald értelmiség határozata alap jár. kimondták, hogy a komplex-brigád február i-én megkezdi működését. A komlói komplex-brigád munkája elé nagy várakozással tekint a dol­gozók összessége ég a kompíex- brigád munkájától várják, hogy ed­digi eredményeiket megsokszorozzák és a közösen szervezett munkával minél jobban fúííefjesiíhercsek az öt­éves terv napi előirányzatait. A kompfcx-brigád tagjai: Hegybíró Béfa üzemvezető főmérnök, aki fele­lős az egész akna több termelésének fokozásáért. Peredi Frigyes főbánya- merter felelős az egész 6. színt kör­teiének megfelelő irányításáért. A bri­gád többi tagjainak, így a felvigyá­zók, csapatvezetők, vájárok és csillé­sek napi feladatai is szorosan meg vannak határozva. Az értekezleten elfogadott határo­zat értelmében írásban kapja meg mindegyik komptex-brigéd tag teen­dőjét és az előirányzott mennyiségét felelőssége mellett kötetes kitermelni. A komplex brigád tagjai hetenként tartanak értekezletet, ahot megvitat­ják a feímerütf problémákat és irányt szabnak további munkájuk­nak. Déí-^ÚunMtlúl áalfy&zéi ífyty UmzüímU o® ÚíUá UiáUfHegieldtoíé&he '& pépek n hosszá út után fct- nyujtózkodtak a pécsi Szakszerve­zeti Székház hatalmas termében, a. bronzszínű és szürke dekorációk jelmondatokra várnak. Az Újító Ki­állítás készül az üzemek dolgozói­nak fogadására. Méltóké pen. De ho­gyan készülnek az üzemek? A pécsi Zsolnsty üzemi Rony- kájámaK aagytermében ebédelnek, cmikicr Kutnyánszky Sándor háta roögöbt megszólal a mikrofon: „Elvtársak, munkatársak! Feb- Caár 3-án megnyílik az Újító Kiálli- tás a pécsi Szakszervezeti Székház­ban. A megnyitáson az üzem él- munkásai, sztahanovistái, újítói vesznek részt Február 9-ig bezáró­lag az üzem össz-munkásságával csoportokban megtekintjük a kiállí­tást, mely ötéves tervünk magvaló­sítását segítő újításokat mutat be. Mindnyájan úgy nézzük a kiállí­tást, hogy olyan újításokat, ötlete­ket hozzunk el a, kiállításról, ami­ssel üzemünkben t3 csökkenthetjük ®* önköltségei, könnyebbé, termelé­kenyebbé tehetjük a. munkát...” Joripovlcs Anns. éteunfeásnő *®ome az asztalán lévő kartonon pi­hen egy percig. Ö is azok közé tar­tozik, akik rés átvesznek az újító feiáffitás megnyitásán. KninyánszRy elvtárs gonde- Sasban már a faliujságcikket szer­keszti. Egymásután illeszti össze a ’mondatokat. „Meg fogom írni, hogy ** ötéves tervet csak úgy tudjuk megvalósitand, ha nemcsak lelkese­désünket, de tudásunkat, ötleteinket, Meményességimket ’s hozzáadjuk a munkához” — gondolja el. „Aztán nozzáteszem majd, hegy ez minden­ki _ ügye, mindenkinél; látni kell. Méghozzá nyitott szemmel” — foly­tatja tovább a gondolatait, s este, tmre az íráshoz jut, már csak szép gömbölyű betűk közé kel szedni és kész is lesz. De nemcsak az él munkások ké­szülődnek, a népnévéi Sitkéi már teg- Bap reggel beszélt Szász Péter e!v- fcáku a p^rtsaerveze*; propagandis­mondjátok el, mit **Z*nZJ ml számunkra, kiknek L f21 a dolgozó munkásoké és miért? A többtermelésért melv * mi jobb életűnket szol "áliá nem ft tőkések gondtalan életét L’ •tort a népnevelőgárdával és ma reggel már az egész üzemben szét­ütött az újitŐkdáMítás’ híre. Meg­jelentek a piáltátok is az üzemben tizen is körülállják, ahogy jönnek föl egymásután a munkára. So­kakba költözik jó megelégedettség hiszen úgy szerették volna már az ßsfzci látni. Akkor nem lehetett, !tÍKtós.aZta'n Pécsre is «Hűtött a ki­D© nemcsafc a Ksolnav-jryár £ane™ a kővári cukorgyár a bonyhádi cipőgyár, a mohájf b’őr- b’ár es Deldunantúl többi üzemé­nek dolgozói is nyitott szemmel jár Jók majd az újítókiállítást, hogy minél több észszerűsítéssei, újítás- •a! végezhessék munkájukat. A kaposvári cukorgyárban már készülnek a dolgozók, az ötven szá­zalékos kedvezmény lehetővé teszi, hogy szépszámmal bejöhessenek’ Ugyanígy a bonyhádi cipőgyárban is tok a jelentkező, s nem kisebb az érdeklődés a mohácsi bőrgyárban, a szekszárdi selyemgyár és Baranya. Tolna, Somogy többi üzemeiben sem. A kiállítás megtekintése után, a szakszervezeti székház egyik külön termében vita-értekezletet rendez a SZOT és a Találmányi Hivatali. Az a dolgozó, aid a kiállításon olyan újítást talál, amit az üzemben hasz­nosítani lehet, 25%-át kapja annak az értéknek, amit az üzem számára jelent az újítás egy év alatt. Három megye dolgozói — köztük a TSZCS-k, gépállomások dolgozói is — lelkes örömmel készülnek a ki­február harmadikén megnyíló állítás megtekintésére. * A gépek a hosszú út után kinyuj- tózkodtuk, a bronzszínű és szürke dekorációk jelmondatokra várnak. Az újítókiállítás készül az üzemek dolgozóinak fogadására. S az üze­mek dolgozói méltóképpen készül­nek a kiállítás megtekintésére. Országszerte szülői értekezletek lesznek február 3-a és 8-a között A Szülői Munkaközösségek egyhó­napos munkaversenye most fejező­dött be. Valamennyi megyében a legjobban működő Szülői Munkakö­zösségek között rádiókat, teljes út­törő zenekari felszereléseket, értékes könyvsorozatokat és díszokleveleket osztanak ki. Február 3-a és 8-a között tartják az országos általános és középisko­láink Szülői Munkaközösségei az öt­éves terv megindítása óta első szülői értekezletüket Az értekezlet köz-ponti, kérdése az iskolai tanulmányi szín­vonal emelése. A szülök és nevelők együttesen megvitatják a tanulóott­honok, tanulókörök, tanulószobák, valamint az otthoni tanulás jó fel­tételeit és az ellenőrzés kérdéseit. Ezeken az értekezleteken osztják ki a versenydijakat is. Terhelő vallomások az építkezési bűnperben Szerdán reggel nagy érdeklődés meifett foíytaita a pécsi munkásbíró ság Lantos Mihály kőművesmester é3 nyolc társának ismeretes bűnügyéi. A főtárgyai ás a nyolcadrcndű vád lőtt, Farádi Andor építésztechnikus kihallgatásával kezdődött. Farádi val­lomásában azzal védekezett, hogy a beosztása szerint nem volt hivaíoíf arra, hogy a foínamegyei Mászlcny-puszlai építkezésekéi ellenőrizze. Ezután az utolsó vádlott, Martin Hajdú György mérnök kihallgatására került a sor. Ö mint .az Országos Ki-lakásépítés kormánybiztoshelycttc-’ se azzal volt vádolva, hogy elmulasz tóttá a megfelelő ellenőrzést és így történhetett meg, hogy a tervrajztól eltérően végeztéik el a kőműves mun­kákat. Martin Hajdú György szódén azt állította, hogy neki semmi köze sem volt tíz. el­lenőrzéshez beosztása folytán. Martinhoz a vád­lottak több kérdést intéztek, majd izgalmas szembesítések következtek. Lantos Mihály, aki ágyékként min­dent beismert, kijelentette, hogy Mar tin Hajdú György is tudott arról, hogy Másziony-pusztán 25 centiméteres fa­lakat is húznak. Az álíamügyé&z erre újabb vádat emelt Martin ellen bűn- segédi bűnrészesség miatt. Ezután Martin Hajdú György vé dője védence ügyének elkülönítését kérte, mert szerinte több budapesti tanú kihallgatása szüksége, védence érdekében, A védő kérelmét a mttkásbíróság elutasította. A vádlottak kihallgatása után a tanuk vallomására került a sor. Első­nek Simor Dénes áll a munkásbíró- 'ág elé, akit ,a közelmúltban ítélt el a munkásbíróság II évi fegyházra építési panama miatt. Simor Dines tanúvallomásában a Mászlony-puszta; építkezésekre vonatkozóan nem tu­dod a munkásbíróságnak lényegedet mondani. Neki nem volt tudomása arról, hogy n fervrejzfóí eltérően építették a Másztony pusztai házakat. Simor Dénes taauviatlomása után a munkásbiróság meg jónéhány tanúi hallgatott ki, akik arról tettek vallo­mást, hogy Másztony-pusztán és a somogymegyei Aísóhefényben a. vád­lottak a legminimálisabb ellenőrzést sem gyakorolták-. A nagy figyelemmel kisért főtár- gyalás a késő esti órákban ért vé­get. A tárgyalást csütörtökön reggel nyolc órakor folytatja a munlkásbíró- ság a további tanuk kihallgatásával, így többek között az ügyben kihall­gatják Király Lajost, a pécsi Magas- építési NV vállalatvezetőjét is. TERHELŐCSOPORTJAINK MUNKASZERVEZÉSÉRŐL A termelőcsoportok és gépállomások országos értekezleten számos felszó­laló foglalkozott a munkaszervezés kérdésével. Es mindnyájan kivétel nél­kül megáUapítaVák, hogy jó munka- szervezés nélkül nem fejlődhet ki verseny, ami a csoportban is a nagyobb eredme-yek elérésének előfeltétele. Ezt a megállapítást határozatban is leszögezték a tanácskozás résztvevői: ,A mvnkaverseny sikeres megszerve­zése érdekében, szilárd munkaszerve­zetét. teremtünk csoportjainkban. Ahol még nem volnának meg, létrehívjuk a brigádokai és a munkacsapatokat." i a munkaszervezés, mi a mun­kaszervezés alapja a termelő- csoportokban és általában a mezőgaz­dasági nagyüzemben? A munkaszer­vezés alapja — amint azt a határozat is megjelöli, a brigádok és a munka­csapatok felállítása. Egy csoport mun­kájának megszervezéséhez tehát leg­először is fel kell állítanunk a brigá­dokat és a munkacsapatokat: a cso­port tagjait a csoport gazdálkodásától függően először nagyobb egységekre — brigádokra, majd a brigádokat kisebb egysegekre, munkacsapatokra kell osz­tani. Általában a mi átlagos nagyságú csoportjainknál kőt szántóföldi és egy állattenyésztő brigád felállítása megfe­lel a célnak. Természetesen ezt min­den esetben az dönti cl, hogy milyen nagy a osoport és hogy milyen műve­lési ágakkal foglalkozik, mert h.a pél­dául kertészettel is foglalkoznak, ak­kor helyes felállítani egy kertészeti brigádot is. A brigádok munkacsapatokra oszla­nak és épúgy, mint a brigádoknak, a munkacsapatoknak is megvan a veze­tőjük és tagjai szintén állandóak. Ez szükséges ahhoz, hogy a munka zavar­talanul folyhasson, hogy az eredmé­nyek pontosan megállapít hatók legye­nek. Míg a brigádot lehetőleg egy egész vetésforgó idején nem sza­bad változtatni, addig a munkacsapat, felállítása egy esztendőre szól. Melyek azok a szempontok, amiket a brigádok és munkacsapatok összeál­lításánál figyelembe kell vennünk? Mindenek előtt fontos, hogy — mint * csoportban átlalában minden — a brigádok összeállítása is az önkéntes­ségek elve alapján történjen. Minden tag lehetőleg abba a brigádba kerül­jön, ahol dolgozni szeretne. Ugyanak­kor azonban arra is vigyázni kell, hogy a nők és a fiatalok lehetőleg arányosan oszoljanak el. 'E'z azt a célt szolgálja, hogy a munkaerők egyenlően legyenek elosztva. Az országos tanácskozáson a baji csoport küldötte elmondotta, hogy több esetben előfordult náluk, hogy a legjobb munkaerők egy bri­gádba, egy munkacsapatba tömörültek. Ilyen törekvéseket a mi csoportjaink­nál is lehet találni. Ez helytelen, mert. egyrészt megnehezíti a munka arányos elosztását, másrészt pedig hátráltatja a versenyt, mivel az aránytalanul gyengébb brigádoknak és munkacsa­patoknak nincs kedvük olyan brigád­dal vagy munkacsapattal versenyezni, melyről úgyis tudják előre, hogy min­denképpen lehagyja őket. Ugyanakkor figyelembe kell venni a tagok szakképzettségét is, mérlegelni kell azt is, hogy ki milyen munka­körben dolgozott már hceszabb ideig, milyen munkában tett nagyobb gya­korlatra szórt. „Vezessük be minél hamarább — már lehetőleg tavasszal —, a területi beosztást, ami azt jdenli, hogy az egyes növénytermelő brigádok és lehe­tőleg munkacsapatok részére is jelöl­jünk ki a termelőcsoport földterületé­ből állandó földdarabot, amelyet hír zamosan, egyfolytában ők művelnek és felelnek érte" — mondja a határozat munkaszervezéssel foglalkozó része a továbbiakban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szántóföldi brigádok részére kijelölik a maguk földdarabját, melyen minden munkát ők végeznek el s melyért ie- lelősséget vállalhatnak és vállalnak. A területi beosztásnak számos előnye van. A brigád mindenekelőtt pontosan megismeri a gondozására bízott főid minőségét, tudja, hogy a föld ősszé! é- telénól fogva milyen munkát, trágyá­zást kíván. Ezek Ívméretében a brigád ha meghatározott földterület áll ke­zelésében, sokkal jobb eredményeket tud elérni. Ugyanakkor a területi be­osztás megteremti az érdekeltség • és a felelősség alapját. A záltal ugyanis, hogy meghatá­rozott területet miivel a bri­gád, meg lehet állapítani, hogy melvik brigád ért el nagyobb terméseredmé­nyeket é.s ennek megfelelően lehet jutalmazni a jó eredményeket elért, brigádokat, valamint munkacsapato­kat, tekintve, hogy a területi beosztás a munkacsapatokra is fennáll. Annak, hogy a tagokat így közvetlenül érde­keltté, felelőssé tesszük a termésered­mények növelésében, rendkívül nagy jelentősége van a terméseredmények növelése szempontjából. Rendkívüli fontosságot tulajdonítanak ennek a Szovjetunió kolhozaiban is, ahol a ta- gok jó részének jelentős jövedelmét teszik ki a kiemelkedő eredmények után járó prémiumok. A pontos munkaszervezés, a brigá­dok és a munkacsapatok felállítása, a brigádoknak egy egész vetésforgó tar­tamára a munkacsapatoknak pedig legalább egy évre való megszilárdítása, továbbá területi beosztása, tehát dön­tő fontosságú a osoport szempontjá­ból. Ennek végrehajtása által megte­remtjük a verseny, az érdekeltség, a felelősség és a kezdeményezés kifejlő­désének nélkülözhetetlen alapjait. Ha pedig ért. megteremtettük, megterem­tettük egyúttal a termésátlag, a cso­port eredményei emelésének egyik leg­döntőbb előfeltételét. Ezt pedig — a terméseredmények növelését — a le­zajlott országos tanácskozás termelő-; csoportjaink „legfőbb feladati"-nak jelölte meg. Három boldog, hálás közalkalmazott A SOKEZER KOZOL Cseléd volt éveken keresztül. Olyan fizetésért, amiből néha egy-egy pár harisnyára, zsebkendőre, vagy egy blúzra tellett. Az élete akkor válto­zott meg, amikor bekerült a pécsi egyetem belklinikájára. Itt is dolgoz­ni kellett és azt szeret is Anderle Anna. Először 248 forintot kapott, már ebből is tellett egy szép eső­kabátra, hiszen az ebéd, vacsora, az egész napi ellátás havonta csak 70 forintba került. Hogy mit jelfent számára az új fi- zetésrendezés? Úgy ragyog fél a sze­me mintha százak öröme fénylene benne. Majdnem dupla' fizetést kap ezután; 420 forintot. flnfferíf* Anninak ez sokat jelent. Jelenti azt, hogy még több könyvre könyveket azt na- még több cipőre, ágyneműre is telik — mert a gyón szereti — ruhára és már egy kis is, hiszen fiatal lány, de asszony akar majd lenni. Egy becsületes, ren­des embernek becsületes, rendes, tár­sa. — Most már majd nem nyomoré ságra esküszünk össze, ha férjhez- megyek, önálló keresetein van, olyan, amiből szépen lehet élni — mondja Anderle Anna. .S jelenti a több fizetés számára azt, hogy idén még vidámabban nya ralhat majd, ott ahova eddig soha­sem jutott, a Balatonon. Hirtelen komolyodik el az arca. Melegség sugárzik róla: — Rákosi elvtárs, a Párt ígérte. S mint minden, amit eddig ígért a Párt, ezt . is válóra Váltotta. Anderle Anna nem párttag. De az akar lenni, ezért versenyez a többi egyetemi takarítónővel a jobb mun­káért. kettős volt az öröm. Benkő György tanár­segéd a belklinikán. Eddig "is érezte az állam segítségét, tavaly áprilistól kezdve tudományos pótdíjat is ka­pott. Hat-százbarminc forintos alap­fizetéséhez komoly emelkedést jelent az 1000—1S00 forintos kategória. Még nem tudja hova sorolják be, de a legalacsonyabb is jelentős többletet jelent. Nagy az öröme dr. Benkő György- nének is, Benkő elvtárs feleségének. Eddig mint városi orvos 405.— fo­rintot kapott. Most ha az első kate­góriába is kerül, hétszáz forint lesz | hma, a dolgozók államánál: úi ran i fizetése. ' j delete jobb, könnyebb, szebb életei Amikor megjelent az újság, hol- biztosit. dog örömmel hajoltak föléje, bön­gészték a számokat, mindkettőjüknek hozott valamit Ezentúl könnyebb lesz a továbbképzés js mindkettőjük száé- mára. uóbó... I vo,t Pesten Benk* NcílORy f!3Pj3 | elvtárs egy orvos- -------------------1 ankéton, mely a gyo­morfekélyekkel foglalkozott, ilyen út, természetesen pénzbe kerül. Eddig kevés mód volt. rá, vagy megérezték máshol. Most erre is telik. — Mindig éreztem és tudtam, hogy, a demokrácia, értékeli a mi tudásun­kat is, hogy az az ország, amelyik a szocializmus felé halad, az. orvosok megbecsülését anyagi támogatásával is bizonyítja, A szocializmus országáról már sokat olvasott dr. Benkő György elv- társ, olvasott arról a gondoskodó és nagymértékű segítségről, amit ‘ a Szovjetunióban élveznek a tudósok, orvosok, szellemi munkások. Húrom boldog, halás ember. Három a sokszáz közül, akiknek a nép ál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom