Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-12 / 37. szám
19.«! TOJitfÄR 12 N ä p i d Äz 500 kilométeres mozgalom megindításával válaszoltak a pécsi üzletvezetőség dolgozói a fizetésrendezésre A pécsi állomáson szélvészként terjedt el a hír a vasutas dolgozók íi- zetésrcndezáscröl. Lindner József elvtár® römozdonyvczetö is a fütőházban értesült róla. — A Párt és Rákosi elvtárs ismét betartotta ígéretét — mondotta műn-' kafársainak és gondolkodni kezdett. Azon járt az esze, jó kommunistához méltóan, hogyan lehetne nyomban munkával válaszolni a fizetésrendezés- re, hogy bebizonyítsák: a magyar vasutasáig méltóan hi akarja venni részét ötéves tervünk megvalósLásából és ezen keresztül a béke megvédéséből. — Egy ríj mozgalmat kellene elindítani. amellyel megelőznénk az ország valamennyi üzletigazgatóságát és ezzel öregbítenénk a pécsi üzletigazgatóság jó hírnevét — adta elő elgondolását az üzemi bizottsági irodában. Egy régebbi terve jutott az eszébe, a : 500 kilométeré», mozgalom meovrió. sitása. Ez abból áll, hogy a vonatszc- c.clyzet Pécsről egyfolytában teszi meg az utat Budapestre, onnan azonnal vissnfordulnak a másik szerelvénnyel és igy elérik azt, hogy a mozdony 62 óra helyett 32 óra alatt lóridul meg Pée* és Budapest között. — Ez pedig a gép nagyobb kihasználását jelenti — ismertette elképzelését Lindner clvíárs. A többiek lelkesen helyeselték az új kezdeményezést, Lindner elvtárs nyomban hozzákezdett egy olyan komplex-brigád szervezéséhez, amely vállalkozik terveinek megvalósítására. Hubai Miklós elvtars, mozdonyvezető nyomban válalkdfeott, fűtőszemélyzeté4 vei együtt az 500 kilométeres mozgalom elindítására. Kántor György és Gyarmati Mihály fűtök a fiatalok legjobbjait szervezték be vonatkísérőnek. Mindez szinte percek alatt történt. Jobb munkával akartak nyomban válaszolni a Párt és Rákosi elvtársnak a fizetésemelésért. Néhány óra múlva útrakcszen állott a túlterheléscs tcbervonat komplex- brigádja. A mozdony személyzete mellett Kuti Tivadar, Kaiser József, Balogh József. Észt László és Máriái li- bor SZIT-esek voltak a vonatkísérők. A vasút politikai osztálya nagy erőmmel fogadta a kezdeményezést és elhatározta, hogy b szakszervezettel karöltve minden segítséget megad az új mozgalom kiszélesítéséhez. — Ezzel az újabb mozgalom elindításával a Szovjetunió sztahánovista vasutasainak útmutatása nyomán, bebizonyítjuk, hogy a magyar vasutasok, ban is van úttörő kezdeményezés a gépek jobb kihasználására — mondotta Kulcsár József elvtárs, a politikai osztály munkatársa aztán sok sikert kívánt Hubai Miklós elvíárs mozdony- vezetőnek. Az indulás előtt Hubai elvtárs a komplex-brigád vezetője összehívta a brigád tagjait közös megbeszélésre. Mindenki megkapta feladatát. Megállapították, hogy a döntő feladat a tűz- kczelési és képkezelési idő csökkentése, mert csak így lehetséges a gép „forgási" idejének lényeges csökkentése, ami pedig főfeladata ennek a mozgalomnak. Az úton . ; , . 1 I . —* Á J a komplex-brigád tagjai valamennyien kitettek magukért. Közös munkával segítettek egy-egy nagyobb állomáson a mozdony személyzetének a gép lekezelésében. Ennek eredményeként a gép erős túlsúllyal, minden zökkenő nélkül 12 órás menetidővel futott be a ferencvárosi teherpályaudvarra, ahol a többi vasutas dolgozó nagy örömmel fogadta az első 500 kilométeres vonatot. Budapesten, a komplex-brigád tagjai nyomban hozzáláttak a gép kezeléséhez. Néhány órai munka után már jelentették az állomásfőnöknek, hogy mozdonyuk menetkész állapotban várja az indítást. Néhány perc múlva el is indult a szerelvény Pécs felé és magával hozta ;iz ország valamennyi vasutas dolgozó, iának üdvözletét a pécsi kezdeményezésért, amely országszerte követésre talál. Gróf József. Jlesfiűhben mát tudják és nemsokára minden esoporttaq ki tudja számolni inujikaef/ijlégétQoándárdán „Termelőszövetkezeti csoportjainkban féltő gonddal őrködünk, hogy az évvégi jövedelemelosztás igazságosan történjék, mégpedig mindenkinek az évközben elvégzett becsületes munkája után, a munkaegység, gél vajé számolás alapján. A mostani téli hónapokban, felvilágosító előadásokban, minden egyes csoporttagunkat megtanítjuk a munkaegység helyes alkalmazására.” (A termelősZÖvet. k-ízeli csoportok cs gépállomások első országos tanácsokzásá- nak határozatából.) Jkt Irándárdal esoporlnak 87 taJíJt* Van beleszámítva az idős Lovas Józsefet, a. fiatal Lovas Jóskát, rocg Venczeler Lizít is (özvegyasszony, de mindenki csak így hívja a faluban), akik » "legutóbbi napon léptek be. Mert a belépés alaposan megindult Ivándár- dán már az országos határozat után és még csak fokozódott, ahogy lezajlott, n megyei tanácskozás is. „ Nemsokára százan leszünk — mondják büszkén, ha valaki a belépések iránt érdeklődik. Földjük 430 hold körül van, de a belépésekkel természetesen szaporodik. Ami, ha köztük jársz legjobban megkap —• az, hogy úgy beszéhick, mintha világéletükben termdöcsoportbau dolgoztak volna. Pedig csak az ősszel alakultak és ami eddig összehozta éket, az sokkal inkább volt a közös munka, * közös avatás. Ottvan például Fujtó János. Egy jó hónapja tagi3 ®«S csak a csoportnak Nem uiiptba már előbb is nem lépett volna be szívesen. ~ Volt egy kis adósságom, azt akartam előbb elrendezni — mondja. — Tisztán akartam bemenni. — ÍÖY mondja: ,,tisztán . Érzik. l»«S.v ósziniéu hogy nem valami csendben figyelő álláspontot lepleznek ezek a szavak- Uí élet kezdődik a belépéssel. Uj életet pedig tisztán ilhk kezdeni, pénz dolgában is, jó szándékban is, A csoportban nern volt. soha „egyen- lásdi", sikerült nekik elkerülni ezt a gyakori gyerekbetegséget. Kezdettől fogva műnkjegysíggcl számoltak, o baj inkább az volt, bogy kevesen tud lak iff, is, tulajdonképpen, hogyan ’ö •örténik a számolás, hogyan lesz enyennyi meg nyi meg ennyi vetésből ennyi munkaegység. — Át kell menni az iskolába — hozzuk el a táblát — mondta Takács József., a csoport párttitkára, amikor megjött az előadó és kezdtek gyűlni a tagok. Nem kellett sok bíztatás, megszokták már, hogy ne sokat szöszmötöljc- r.ek, ha valamit meg kell csinálni. Fujtó, meg Ferge János már indullak is érte. Ekkorára lassan már megtelt a terem. Ott voltak már az intéző- bizottság tagjai: Deák Pál. Nagy Ferenc. Váradi Mihály és Takács József is. De a tagok is egyre sorakoztak befele, köztük az asszonyok is: Borsics Józscíné, Hunyadi Sándornc. Pál 1st-^ vánne, Külön csoportban voltak a fia- jf talok: Fujtó Karcsi, Deák Jóska, lo- f kai Veronka. meg a többiek. t Mcffjött a tábla. IY’IáHíl otlák^ a hallgatók, vagyis a csoportfagok a meg elhelyezkedtek és megkezdődött J az előadás. A munkaegységről, meg aj munkaegységgel való számolásról. Min-1 dent pontosan megállapítani, ki meny i nyit dolgozott, ezért a munkáért meny-i nyi munkaegység jár: ez a lényeg. J Első nap főleg az előadó beszélt és f a esoporttagok kérdeztek, másnap az-i tán szerepet cseréltek. Egymásután^ mentek ki a táblához. Borsics József^ nek nem okoz mostmár lejtörési még a bonyolultabb dolgok kiszámolása sem. Persze vannak, akiknek még nehezen megy a dolog, ezért határozták el, hogy egymásközt tovább folytatják a tanulást. Addig, míg mindenegyes csopofttag bármilyen munkát ki nem tud számítani. És azt is elhatározták, hogy minden család vesz munkaegy- ségkönyvel. Nem sajnálják érte a pénzt. Tudják, hogy a csoport békéjének, biztos előrehaladásának egyik záloga. Békés József Elet a szovjet kolhozokban a nagyüzemi A szovjet kolhozokban a szocmttsfn g-.rd-riWds-, társasitermelés eredményeképpen egyre nagyobbak az eredmények. A jó munka gyümölcse gazdaggá t eszi a kolhozokat, gazdaggá teszi egyúttal a kolhozok parasztjait is. A Budjonnij kolhoznak például saját téglagyára is van, mely megkönnyíti a kolhoz fejlődését, az építkezések lebonyolítását. Képűn k a kolhoz téglagyárának raktáráról készült. lrnUAAk°(lhi0Zí0x cJoi?07'óiriak gyermekei előtt nyitva 611 minden is- AkLÍ -h- Séíe?k taníttatásáról rendszeresen gondoskodnak. Kénrlk■ ,rCJlík- tanulhat és fejlesztheti tehetségét lítulíf a” t t^let kolhozra üvészeti iskolájának egyik termét • A kolhozparasztok gyermekei festeni, rajzolni tanulnak itt A kolhozok gazdagsága bőséges anyagi alapot biztosít az anya- és csecsemőVédelcmre. Képünk az egyik kolhoz csecsemőotthonában készült, A ragyogóan tiszta, korszerű- jól felszerelt otthonban szakképzett gyermekápolónök vigyáznak a kicsikre, gondozzák, ápolják őket. ‘'dzsawsj á* Egy pécsi textílkereskedő a Mecsek eldugott helyén aranyat ásott el. Két nyomozó felkísérte a kereskedőt a megadott helyre, ahol kiásatták vele az elrejtett vaskazettát, melyben másfél kiló Napóleon, 83 deka aranyékszer és száz forintosokkal leragasztva 2.100 dollár volt (Hír az újságból.) Hogyan is kezdődött ez a dolog? Bizony mi ezt nem tudjuk' egész biztosan, mert kezdődhetett úgy is, a tehenészek munkaegységeit számoltathogy valaki tévedésből „Napcsival" fizetett egy félméter ki. Elfő pillanatra nem látszik köny-tslfonért, azután a többi már jött magától... De kezdőd- nyű dolognak, de ha megérti az ember,életeit úgy is, hogy Virsli Edömér- csak azért említ juh, „ , a mert róla van szó —■ babonás volt. Nem szerette a gya- 'or mar me£y '■onnyen. Csa 31 ra$kort hátbauágásokat, viszont mély áhítattal hitt a számok kell gondolni, hogy mi az igazságos és f kaballisziikus jelentésében és ezért nem ásott el egy akkor már megy is. Igazságos az, hogy tgranddal sem többet, vagy kevesebbet, mint 83 dekát az kapjon mindennap négytizedet a gon Baranyából. dozásért, fejesért. Igazságos az, ha a! Hangsúlyozzuk ezek csak feltevések, mert lehet az, . \hogy Virsli Edömér már nem is szerette az aranyat, nem mcgallap.to t átlagon felül, te,menny,-' »„.ft, B Napóleonokat - a kihallgatása sóján ezret seget ért el, akkor még kapjon külön ^ kapcsolatban ki is jelenetctle, hogy különben is ö törtéig rá néhány munkaegységet, amiből faelemből állandóan bukásra állt — valóban esetleg nem aztán majd természetesen pénz lesz.^s szerelte ezeket a dolgokat és ezért dobta ki azt a Fedeztetés, elles, borjúnevelés, mind tbizonyos vaskazcltát kilenc plusz háromszobás lakásából. gonddal, munkával jár. igazságos, hogy ^ Oly ügyesen hajított, hogy meg sem állott az a kazetta ezután is kapjon. $tgy odvas fa tövénél és még onnan is kél méterrel lejIfjú Nagy Ferencnek már könnyebb ^/ebb. Ez az igazi diszkoszvetés! Kérjük pótlólagos fel- fcladat jutott: Ha 600 négyszögöl ka- \vételét az MHK-ba. palásért jár egy munkaegység, akkor j Ja és a dollárok, a dolcsik? Azok csak azért kel- mennyi jár 100, 150, 300 négyszög- életiek, hogy leragassza velük a százforintosokat. Azt ölért? Ezt már könnyeb kiszámítani, imeg senki sem tilthatja meg, hogy a százforintosokat elvégez is gyorsan a táblánál. Deák Já- ttegye. Hogy 2Í00 dollár volt? Hát istenem nem volt nos a sárgarépa kapálást számolta ki ^íé‘i»6 Umit.ÖbbÍC,< " SÜrba" kiszámoltaí< va t "Virslivel kapcsodban csupán csak leltevésre szofritkozunk, mert a múltkor ő is a Szappanos Bölömbika- A vsöpört fjiijfyrés/.'C megtanul- i/joz címzett éjszakai hangulatüzemben teljesítette napi is a k (napos tanfolyamon a munka- jcehjét és túlteljesítve a költségelőirányzatát feltett az egységgel való számolást Legtöbbjük- ^csitalra egy hölgyet, akit a jobb körökben csak egy betűn hívnak. Virsli ezt a majd levette és miközben hölgyet feltette az asztalra, a zenekar minden elérhető fényes csőbe belefújt. és minden elérhető tompa bőrre ráütött, ők nyavalyatörős mozdulattal, gufaülöft. ábrázoltai eljárlak egy eredeti Sing-Singi táncot: a „Három aranyásót”. Virsli \Edömér énekelt is hozzá, hiszen már az iskolai karénekben is kitűnt hegyes köpéseivel. Énekelte, hogy három aranyásó ment a hegyek közt a vízesés felé, halihó az aranyért... Szóval Virsli Edömér nem azért gyűjtötte oz aranyat, a napcsit és a dollárt, mert tetőtől talpig kizsákmányoló kapitalista, a vagyonát menteni akaró börzéé és amerikát váró, az amerikázást visszasíró, a stabilizációval és a tervgazdálkodással főbesajtolf feketéző volt, hanem mert szerelte az aranyat gyűjteni. Az egyik bélyeget gyűjt, a másik lepkét... — Mi a szösz, ki csenget hajnalban? — mondta Virsli, mikor papucsába bujt, hogy beengedje azt rj kél urat, akiket még hosszú ideig könnyen nélkülözött volna. — Node miért keljek lel? — kérdezte mintán visszafekiidl. — Azért — mondta az egyik detektív — mert, aki korán kel az aranyai lel. — Node uraim, engem még az aranyiét és gondolatára is a hideg lel. Ez úgy látszik meghatotta a delektlveket, mert miután ásót nyomtak Virsli Edömér kezébe elindultak a Mecsek felé, az aranyért, halihó az aranyért... Ment a három aranyásó az egykori lettyei vizesé* felé, az aranyért, halihó az aranyért. Virsli ásott. Beleizzadt. Beleásolf. Kiizzadt. — Na ne legyen ilyen rosszkedvű — mondtak neki. — Énekeljen valamit, mondjuk a három aranyásót Edömér énekelt is, de abbahagyta _ A végét, is — mondták neki, — azt is énekelte. De nem énekelte, pedig bent volt az iskolai karénekben. ,,...és elvették az aranyát.” Halihó, az cranyál!
