Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-12 / 37. szám

6 NAPLÓ 1950 FEBRUAR 12 MAP A . KÜLPOLITIKÁBAN Nagy választék... 'Azzal, hogy finny .4 sok. válogatósak lennének az imperialisták, amikor c »rabad ni5pék elleni harcról ran stró, neon lehet Okét vádolni. Régen túlju­tottak már áron, hogy megnézzék: mi­lyen es-iik őzökhöz nyúljanak. A diplo­mácia történetének új „fordulatát“ jelzi az, hogy a nyugati hatalmak kö­vetségeiket, konzulátusaikig a szabad országokban egyszerűen átalakították kémszervezetekké, amelyek feladata szervezni és irányítani az illető or­szágban fellelhető összes reakciós erő két, felhasználni mindenféle söpredé­ket merényletekre, szabotázsokra, ka­tonai felderítésre. Magyarország is bő­ségesen szerzett a közelmúltban ilyen tapasztalatokat. Hogy csak néhány ki­ragadott példára emlékeztessünk: Chapin volt amerikai követ bizalmas éjszakákon titokban szőtte sötét ter­veit M.indszentyve.l, a MAORf-szabo- társban a amerikai diplomáciai kar is .képviseltette“ magát, a napokban tárgyalásra kerülő a Stanadrd-.sza.bo- tázsböl sem maradtak ki, a jugoszláv követségről pedig kiderült, hogy jól - képzett gyilkosok gyülekezőhelye. Amerikai, angol, francia vagy ju­goszláv követség', konzulátus — cgyre- megy, Mindegyike-n hemzsegnek a tit­kosszolgálat emberei. Most előttünk áll a lengyelországi példa. André Ro- biiíeau. a szczecini francia konzulátus alkalmazottja száztagú kém banda fő nőke vójit. Munkatársai a francia kö­vetség és konzulátusok alkalmazottai­ból éppúgy kikerültek, mint a volt Hitler Jugendhez tartozó suhanco-kbóL fehérgárdistákból és útonállókbók Mi volt szervezkedésük célja? Lényegileg az új világháború előkészítése. Ez ter­mészetes is. hiszen az impcriaüslák tevékenységének ez áll középponljá- han. mindem tettüket ennek a gyalá­zatos célnak rendellek alá. Rolv.neau és többi vád.lottársa beismerték, hogy fizetett ügynökei voltak a hírhedt „második irodának“, a francia titkos, szolgálatnak. Robi.ncau elmondta, hogy semmiféle munkát nem végzett a konzulátuson, bár árinak volt hiva­talosan tisztviselője, a kém banda szer­vezése és irányítása kötőito, le minden ide jét. Rendkívüli szorgalommal kutat tak a lengyel hadsereg alakulatai, a repülőterek, nehézipari üzemek adatni után és közlv-n kisebb nagyobb me­rényleteket, szabotázsokat hajlottak vézre. A vádlottak — a fizetett ügy­nökök módján — cinikusan számolnak be gaztett leikről és még reakciós francia lapot — Wö/liik a külügymi­nisztérium félhivatalos«, a 1a- Monde tudósítói is kénytelenek elismerni val­lomásuk hitelességét. Az imperialista háborús gépezet egyik fontos szerve semmisül meg a Robineau-per során Lengyelországban. A lengyel nép torkonragadta a francia titkosszolgálat ügynökeit. .4; imperia­listák megismerhetik a lengyel népi demokrácia erejét és határozottságát, amellyel saját népe érdekeit és a béke ügyét védelmezi. Inog a Bidauit-korrnány Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Franpiaorszúg a kormányválságok ha tája. Az amerikai bábkormányok tar1 tósra.n nem tudnak megmelegei!ni a bársonyszékekben, — a dolgozó nép sorra kiíkergeti onnan őket. Á Bidault. kormány is válságos korszakhoz érke­zett el. A Wall Slreet-et kiszo’gáló politikájuk, Franciaország gyarmato­sítása, az ezzel járó . munkanélküliség és nélkülözések az eddigieknél is na­gyobb arányú harcra sorakoztatják fel a francia népet. A keresztény reakció és a radiká its uagypol gáiTSág párt­jai már olyan népszerűdé nek, hogy az eddig velük együtt hala dó Blum féle szocialisták kiváltak a kormányból. A francia és amerikai burzsoázia alá­való szociáldemokrata ügynökai fegy­vertársi BcikaJ megbeszélték az út tak­tikát, azt, hogy a jövőben nem a kor. monyon belül, hanem azon kívül pró­bálják megbízatásukért, a munkásosz­tály sorainak megbontásál, végrehaj­tani. A francia politikai helyréére ma a burzsoázia nártjaioak kankodása, gyöngeségét bizonyító erőszak:.skodá sa és a munkásosztály mind é:csobb és szervezettebb lőmegbarca jellemző. .4 Kommunista Párt által vezetet; dol­gozó nép egysége -egyre, erősebb. Bá lor féltőkkel küzdenek az új háború előkészítése ellen és.a meglevő spur nyes gyarmati rabló-háború megszűnte- léséért. Bid-aulték ingatag helyzetéi nyélyen aláássa a. dokkmunkások, vas ulasok, fegyvergyári munkások nagy­szerű küzdelme, amellyel meggátolják a fegyverek szállítását és készítését. Az árulók bukását »tetteti a Szovjet­unió nagyjelentőségű, döntése, mellyel elismerte a Demokratikus Vietnami Köztársaságot. f.:, mindezen felül fo korra a dolgozók támadását az a sok gazdasági botrány, a legsötétebb üzle­teiknek az a bűze, amely az. egész kor­mány munkáját körülveszi. Duc os elv társ forradalmi merészséggel vágta a nemzetgyűlésen Bidault szeme közé: ,,.-l francia nép elég erős volt, hogy tegnap fclbamiassza az ön kormányai, holnap elég erős les„ ahhoz, hogy el­söpörje önöket és megtisz-'ítsa a kor­rupciónak a:t a fertőiét, amellyel a: egész légkört megnnrgszi, és régül igazi francia kormányt juttasson ha­talomra.“ Diiclos szavait a hősies har­cot vívó francia nép valóraváltja! Uncle Sam: Érthetetlen! Olyan nagy választékot nyújtok ezeknek s francia proliknak és egyik sem kell nekik. Porecki Lengyelország híres embere Amerikai kafonák^bankrablók .1 brchmunfutvcni rendőrség közölte, hogy az Észak nemit Hitelban­kot két amerikai katona kirabolta ás közel 100 ezer márkái vitt el a pénztárból. Amikor elfogták őket, már esők 11 ezer márkát találtak náluk. , Ugyanezen a rujpnv Canstattban egy amerikai katona (tuwrel le­ütött egy német, tisztvísalét, aki se. gitságére -sietett nő is m nró sén.'k, ami kor tu amerikai katonák erőszakoskodtak vele. A ftKrisoffőrftk elleni merénylet- sorozol listáin k> bővült, men u bankrablás napján WUdungenbon négy amerikai katona ügy megvert epty gépkocsivezetői, amikor az ai vitrldijgt kérte, hogy a sieruprsét Ijs-nt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Yálassíási „harc it Anglia választások előtt áll. A vá'asztási küzdelemre vai<j lekin'ct- tel a „munkáspárt" és a kenzeXT átírok. AUlec és Churchill párlat kiásták a ewitafcárdoL íme így néz ki ez a választási „harc", ame­lyet a City, «z angol nagytőke irányit. Lengyelországban, 1045 januárjában, a háborús arcvonal Nyugatra tolása­kor megindult a nácik által elüldözött lakosság visszoözönlése a fővárosba, Varsó lakosai jól tudták, hogy nehéz munka és nagy nélkülözés vár rájuk, mégis visszatértek szereteti városukba, amelyet a háború folyamán a fasiszta hordák majdnem porig romboltak. ■‘«reeki kűmáves — a kitűnő szakmunkás — rozzant paraszlszeké- ren érkezett haza feleségével, gyernu keivel. Ruháikból csak az maradt meg, ami rajtuk volt, az is szakadozott ál­lapotban. Lakásának csak a helyét találta meg, az elszomorító romokat. «A tör­melékek között turkálva megtalálta kőműves kalapácsát, amelynek nyele üszkös volt ugyan, de arra alkalmas, hogy dolgozni kezdjen vele. Tovább keresett és így kerüli elő a vakoló­kanál, meg a mérőón is. • Munkaszerszáuiai nagy örömei okoz. tak neki, valósággal izgalomba jött Valahogy elhelyezte családját, azután haladéktalanul munkához látott. Az építkezés kezdetlegesen indult meg. Munkabrigádokat a laki tolták. Első munkájuk az utcák romtaianítása volt, majd hozzáláttak u lakások helyreállításához. Porerki fáradhatat­lanul dolgozott, állványt épített, hasz­nálható téglákat szedett ki a romok közük nvesrot, renienlH. homokot ku­tatott fel. Kelten dolgoztak mellette, mint segédmunkások: egy szabó, meg egy gépész. A munkával alig keresték . meg a szükségleteiket, mégis jóformán éjjel- nappal dolgoztak. Sokan gúnyolták PoriVkit. Mini mondották: a fekete piacon már régen meggazdagodott volna. Porec.ki mit som adott az ilyen beszédekre. Szenvedélyes szeretettel épített, lassan meg sem tudta számol­ni, hányadik házon dolgozik. Érthető, hogy munkatársai felfi­gyeltek rá. maga az építéssezető és a mérnökök is. Rövidesen szaktekin­tély. lett, kikérték véleményét. 0 meg egyre fokozottad) erővel dolgozott és csúcseredményeket ért el. A lapokban mindig elolvasta Pstrowskirót, a len gyelországi munkaversenvt elindító bányászról szóló híreket. t’strowsk; azzal, tűni ki, hogy 4—5 embernél több szenet termelt egymaga, t’orecki meg volt győződve arról, hogy az épít­kezésnél is lehel hasonló módszert la a!ni. Munkája során összetalálkozott Andrej Roligs kőművessel, aki szin­tén kitűnő szakmunkás volt. össze- • foglak és amikor megindult a Kelét- Nyugat FtvOná| építése, odamentek dolgozni. Ki akarták értékelni a ha­talmas arányú építkezések tapasztala­tait. Ennél a mukánal kerültek össze Mirhái Krajewski instruktorral, aki a Szovjetunióban megismerkedett a 'cg fejlettebb építési technikával, 3 oarmas brigádrendszerrel. Ezeknek a tapasz­talatoknak alapján szervezték meg ők is a hármasbrigádot. Varsó összes kőművesei összegyűl­lek az új módszer tanulmányozására A kőművesek eleinte bizalm&tlnnkodva fogadták az új módszert, de később maguk is alkalmazni kezdtek. Az ered­mény hamarosan megmutatkozott: az. új módszer szerint dolgozó köműve- ■ k n hét végén háromszoros bért vit- k ház*. Porerki és Rdiga élmunká­tok lettek. t ti ő i-m ;i «brig áti - rendszer egyre löhh építkezésre terjedt ki. Vá- rosról-városra, lassan egész Lengyel- ország kőművesei átvették. A hármas- brigádrendszerből jött létre később a ,villám házak" építkezési .módszere. A még később bevezetett futószalag-rend­inénvt felülmúlva, srlnte napok alatt folytattak le építkezéseket. Az címűit évben Varsóban 11.0(10 Lakószoba, 4000 hivatali helyiség,- 2000 tanterem épült. A háború befejezése óta az agyonbom­bázott Varsó lakásainak csaknem 50 százaléka felépült. Por coki híres ember leli Lengyel­országban. Ahol Varsó Újjáépítéséről esik szó, ott mindig a hármas-brigád- rendszerről beszélnek, amelyet Kra- jcwski, Porerki és Religa indítottak, el. Porec.ki, aki 1045 januárjában egy szál rongyos ruhában érkezett család­jával Varsóba, ma boldogan, jólétben ól és joggal érezheti, hogy Varsó a* ö városa. U .1 ÉLET FELÉ Li-Fün-Ljan, a Kínai Népköztársaság Munka Hősnője keserves gyermekkor­ra emlékezik. Nyomorgó apja már ak­kor eladta öt egy gazilag töidesúr fia. rak, amikor meg iskolás korú vo.t. Vőlegénye, a hzidesúr fia, nyomorék volt, jószántából senki sem akart a fe­lesége lenni. Nem vo.t könnyű a fiatal- asszonynak a férje szeszélyeit elvisel­ni. A töidesúr keményen meg is dol­goztatta a mezőn béresrnunkát végez­tetett vele, bizony gyakran összesed a fáradtságtól és az éhségtől. Néhány évi keserves kínlódás után új élet kö­szöntött Li Fiin-L jattra. A kerület pa­rasztjai e űzték a Kuomintang elnyo­mókat. A parasztok egy része elment a partizánoszt a gokbae s Li-Fün-Ljan csat­lakozott a partizánokhoz. Kezdetben a konyhán dolgozott, később telefonista lett és 1 esztvett a harcokban. A parti­zán osztagban hallott először arról, hogy Oroszországban miként űzte c: a r/ép a kapitalistákat és állította ící a munkások és parasztok hatalmát. A népi felszabadító hadsereg egyik- osztagával érkezett a janani gyárba, s itt tanulni kezdett. Régen eikepzelhe­tet'en volt, hogy egy egysze.rü kínai asszony olvasni és írni tanuljon. A né­pi hatalom a kínai parasztságnak új* é.,eiei hozott. Nemrég, bosszú évek után megláto­gatta szuiőfa úját. Az élet te.ljpsen megváltozóit ott Az emberek is meg­változtak. De nemcsak Li-Fün-Ljan szülöfaija kezdett új életet, hanem egész Kína. F.zréveJ vannak kínai lá­nyok, akik a legcsodálatosabb katonai hőstetteket hajtották végre a fronton, mások meg a munka frontján érnek el csodálatos eredményeket. Az új né­pi demokratikus Kínában, rotraKfvül megbecsülik az ipari éirrmnkásokat. az n'yanokat, rr.-'nt Csao-Csan-Huj. a Munka Hőse, vagy rnirrt Lu-Jun-Hou, aki 3zintén a Munka Hőse. Kínában tízezernyi paraszt vált éreti emberré, o'yannk, akik a gyárosok és földesu,-ak elnyomása a-att álltak. Tudják, hogy a munkának felmérhetet­len lehetőségei állnak míg előttük, tudják, hogy a kínai nép nveg fog bír- kózni minden nehézséggel, amely- fel­emelkedésének útjában áll. Uncle Sam ígéretei Iránban I szerrel azután minden eddigi teljesít-1 gyötörtek." Í ránban a dolgozo tömeg’ek . élet- színvonala: mindig elképesztőn, alacsony volt. .4 nyomor és az éhség állandó ut’tátsa unit a: iráni népnek. Kiváltképpen rosszabbodott helyzetűk az utolsó két-három esztendőben, mi­kor az uralkodó körök az Egyesüli Államok imperialistáihoz fordultai, „segítségért''. Ma már az uralkodó réteg is kény-' telén beismerni, hogy a dolgozók ch'te súlyosbodott és lwgy a helyzet, nap- ról-papra romlik. Ugyanakkor a H all Street parancsára kidolgozlak Irán éves terv"-ét, a Mars hali-terv egyik változatát, anteIaflek egyetlen rendelte lése. hogy az országot véglegesen oz f'.S.l gyarmatává süllyessze. Mindezt hazug ígéretekkel kísérik. Uncle Sam kilátásba helyezte, hogy az irániakat etlátják ,,lábbelivel. ruhával, élelem­melés lakóházakat építenek szá­mukra. S guyat-Hurópa népei már jól isme­rik Uncle Som Ígéreteit. Már tudják, bogi; a „segítségben“ részesülő orszá­gokban a gyárak és Ütemek leállnak, a: emberek milliói kenyértelenül és hajléktalanul kóborolnak ar. utcákon. Ilyen sorsot készítettek rín a: amerikai .jótevők" Irán népének. M ár a mull évben hivatalosan el­ismerték, hogy a munkanélküliek száma közel I millió, fszfahávhav, ahol 17 ezer munkás dolgozott a tér­tül porban, minden gyár leállt. Ugyan, ez, a helyzet mindenütt. Az iráni ipar hányadik, vem versenyezhet az olcsó amerikai 1 árukkal. Hz az első követ­kezménye Uncle Saru „segítségének". A munkanélküliek nem részesülnek segélyben; a: éhség és nyomor miatt Ikövelrlt öngyilkosságok száma vala­mint a bűnözés rendkívül megnőve- krdrtl. .4: iráni reakciós lapok is így imák: „Férfiak, nők és gyermekek ezrei kóborolnak az utcákon egy darab kenyér után . .. Éhes emberek érkez­nek Szajsztanból, fíurdzsandböt és más körzetekből. Sápailtak, kimerüllek, el­Nőm jobb et helyzet falun sem. ahol a hűbéri elnyomás egyre kegyet­lenebb. A földmunkások ezreit gyil­kolják, mert hangot adnak a földes- urak önkényével szembeni elégedet­lenségüknek. A lakosság ellen kifej­tett kegyetlen terror következtében a mezőgazdaság pusztulásnak indáit. Ta­karmányhiány miatt százezer számra hullanak el az állatok. A koldusbotra jutott parasztok a városokba özönlő-' nek, de ott nem tahiinak munkát. Két év óta egyre gyakoribbak az éhség- zendülések. a földesurak és a Irapite/listák mcb cl roknyf csoportja ugyanekkor egy­re jobban gazdagodik, a kereskedők hatalmas vagyonokat harácsoltak ősz. sze spekulációjukkal. Míg egy Iráni munkás napi keresete JÖ-30 rial, 1 kiló kenyér 50 rí erí ha kerül. Az átérek a kenyérhiányra spekulálnak. Irán a: elegáns villák, luxusautók, lakomák, tivornyák hutája az egyik oldaléin: a másikon nyomorúságos agyagviskók és az éhezők ezrei. Ernád Taraj reakciós képviselő nem titkok herttn el: „Az iráni nép olyan mint « teve: terhet hord és bojtorjánt eszik. Magam láttam, hcqy zárt és fii vet esznek", A gyárak és üremrk trzlajdonntesl igardagodnak. A földesarak., kupeeek. hivatalnokok, miniszterek a/ ameri­kai spekulánsokkal összejátszva tíz és tízmilliókat harácsolnak össze. Egy darab kenyér ellopásáért börtönbe ve­tik a: embereket, a kiváltságosakat, akik milliókat lopnak, képviselővé avulják. F.z a kapitalizmus farkastör- vénye. u legkegyetlenebb nyomor az ered­ménye. Irán népének teklnte/e a Szón- jehmiá és a népi demokrácia őrs: igát felé fordul. Tudja, hogg csak valóban demokratikus átalakulás adhatja vissza Irán függetlenségét és szabadíthatja meg a tolvajok és rablók — az elnyo­mók erőszakosságaitól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom