Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-07 / 6. szám
JAxaAa 'i S? Ä P L é Ahol a népnevelők vezetik társaik teljesítmény-grafikonját is mondom neki holnap. így haladjon továbbra is,” Nem bolt számot, oleven lüktető életet jelentenek a népnevelőknek a százalékok. S így végzik komolyan, felelősségteljesen az önként vállalt munkát Szívesen adják napi félórájukat, — néha egészet is — többi munkástársaikért, az üzemért, s közvetve az egész népért Kommunisták,, újfajta emberek. Olyanok, akik saját Méltóak voltak a Párt bizalmára DCöfity&fttelefuiL lejju/MIak a nép. Mm t ég a ve a n ép b írni kezdeményezésükön túl meglátták a közösség érdekét, és égyek azzal. Meg kell azonban szép kezdeményezésükön túl valósítán’.uk a Párt és szakszervezet segítségével azt is, hogy a versenynek minél nagyobb nyilvánossága legyen, hogy így is fokozzák a munkaverseny lendületét, amellyel ötéves termünket indult építeni az egész magyar nép. LoTenz Mari» Kerékasztal körűi öten ülnek. Nem £iatal«mfcendk már. Jóval negyvenen felül vannak deresedű fejjel. Hosszú ée mozgalmáé muokásmnlt áll mögöttük. Kijutott mindegyiküknek a »Etilt robot ja. Érezték valamennyien a tőkések a kuIákok kizsákmányolásét Részük volt azokban a megpróbáltatásokban, amelyekben a múlt rendszer sanyargatta Éket Ok a pécsi megyei bíróság man- k&sfcírúL Félévvel eaelőtt állította őket erre a fontos posztra a Párt Azzal a feladattal bízták meg őket, hogy kíméletlenül büntessék meg azokat, akik a nép ellenségei, akik épülő szocialista hazánkat akna munkájukkal romba akarják dönteni. Tisztában volíak azzal, hogy itt nem kisebb dologról van szó, mint megvédeni eddigi eredményeinket a reakció kártevései ellen. Amikor először foglalták el helyüket a tanácskozó asztal mellett egyöntetűen megfogadták, hogy méltóak lesznek a Pari és a dolgozó nép előlegezett bizalmára — Úgy kell ítélkeznünk, hogy népünk szeme rajtunk van — mondotta Kovács Ferenc elvtárs, akinek élénken helyeseltek a többiek. Már az első tárgyaláson komoly feladat megoldása várt rájuk és már az cLsö ítéletükben tanúbizonyságát adták annak, hogy rájuk mindenkor számíthat a dolgozó nép. ■ Azóta jón#iáúy reakciósra »ujtot- iak le úgy, hogy példás büntetést ráták ki rájuk. Dr. Hamath Jenő szakbíró tanácselnök 97 ítéletei tart számon. Most azért ültek Bősze, hogy számvetést csináljanak félévi munkájukról, — Úgy érzem nem kell szégyenkeznünk munkánkért a Pártunk előtt — mondta el véleményét Nagy József eivíárs, — Sok kuláknak okoztunk álmatlan éjszakát — toldta meg Páli Ferenc elvtára Nagy csomó okta került elő az egyik szekrényből. Az aktákban lévő ítéletek bizonyítékok arra, hogy a műnkásbíróság becsülettel megállja a helyét az oszlályharcnak ezen a fonSztálin elvtárs' m első ötéves ttnr eredményeiről tos frontján. Nagy Ferenc elvtára egymásután csapja fed az akták fedelét. A legelső ügy. Radnóti Ferenc tabódpusstai intéző Ksdbot&zaa volt. A vádlóik úgy ártott a demokráciának, hogy az állami gazdaság szarvasmarháit megmérgezte. Elnyerte méltó büntetését, mert 15 évi fegyházat kapott. — jEz volt a legnagyobb kártevő működésűnk alatt —• mondja Lovrek József elvié rs és máris nyúlt a másik okte után, — Ez sem kutya — mulatott az akta fedelére Nagy József elvtárs. Feiffer Konrád és bűntársai' olvasható az írás az akta fedelén. Fekete csépláasel voltak vádolva. Pogány községben 409 mázsa búzát vontak el a városi dolgozók elől. Ök is megkapták a büntetésüket. Feiffer Konrád és Sztanics Márk öt-öt évi fegyházat jj kaptak, teljes vagyonelkobzással. Németh Béla csépién ellenőr sem úszta meg hároméven, alul. — így jár egy munkás, ha belekerül a kuláfc uszályába. Belekerül az örvénybe és onnan nincs menekvés — állapítja meg Kovács elvtárs. — Ez, reméljük elrettentő példa volt arra, hogy jár az, aki a munkásosztály árulójává válik — szegezte 1« Lovrek elvtirs. A nép bfaáS elé került Büchler Vik. tor dombóvári malombérlő », aki öt vágón lisztet feketézőt! el. így akart pénzt szerezni költekező életmódjához. Hat évi fegy házra ítélték. A kaposvári kupecek Deutsch Gyula és Fischer Rezső sem sokkal maradiak e! mögöiíe. őt két és félévi {egyházat kaptak. így pergett le előttük félévi munkájuknak az eredménye. Maguk előtt látták a dolgozó nép ellenségeit, akik gyáván meghunyászkodva kértek irgalmas ítéletet —- kevés sikerrel. Már erősen sötétedett, amikor a félévi számvetés véget ért. A példás ítéletek azt bizonyítják, hogy a munkás- bírák éberen őrködtek gazdasági rendünk felett. Jól végezték el azt a feladatot, amelyet a Párt cs dolgozó népűnk bízott reájuk. Az első ötéves terv eredményeit méltató beszédében — 1933 január 7-én — Sztálin eivíárs rámutatott arra, hogy a szovjet nép ez időszak alatt mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén páratlan sikereket ért el. „Nem volt vas- és fémiparunk ~ mondotta ~ az ország iparosításának ez az alapja. Ma van vas- és fémiparunk. Nem volt traktoriparunk. Ma van. Nem volt automobiliparunk. Ma van. Nem gyártottunk szerszámgépeket. Ma gyártunk. Nem volt komoly és modern oegytiporunk. Ma van. Ndm volt igazi, komoly iparunk, modern mezőgazdasági gépek gyártására. Ma van. Nem volt repülőgépiparunk. Ma van." A továbbiakban Sztálin rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket a szovjet állam a villamo6- energia-, kőolaj- és a széntermelés területén elért. JEgyedeu egy szén- és fémkohászati bázisunk volt Ukrajnában — mondotta — azzal ís nehezein birkóztunk meg. Elértük azt, hogy nemcsak ezt a bázist emeltük magasabb színvonalra, hanem még egy új szén- és fémkohászati bázist teremte.tűrik keleten, melyre országunk büszke lehet." Részletesen elemezte a textilipar és egész sor más új iparág fejlődéséi1, majd így folytatta: „Mindez azt eredményezte, hogy országunk agrárországból ipari országgá lett, mivel az ipari termelés részaránya a mezőgazdaság termelésével szemben, mely az ötéves terv elején (1928-ban) 48 százalékot tett ki, az ötéves terv negyedik évének végére f1932) 70 százalékra emelkedett.“ Sztálin eívtáns beszédének az ötéves terv mezőgazdasági vonal.hozását tárgyaló részében megvilágította az e területen elért hatalmas sikereket A Bolsevik Párt rövid három év alatt több mint 200 ezer kolhozt és többezer állami gazdaságot (szovhozt) szervezett A bevetett terűleit nagysága négy év alatt 32 millió holddal emelkedett. Ez lehetővé tette, hogy 9—10 millió tonna piacra kerülő gabona helyeit az ötéves terv végére az ország évenként 20—23 millió tonna gabonát kapjon. Összefoglalva az ötéves terv végrehajtásának eredményeit az ipar én mezőgazdaság területén* valamint a dolgozók életkörülményeinek javítása és az áruforgalom fejlesztése terén, Sztálin kifejtette, mely alapvető erők biztosították a szovjet nép én állam számára a történelmi győzelem kivívását. „Ez az erő mindenekelőtt a munkások és kolhozparasztok milliós tömegek aktivitása és önfeláldozása, lelkesedése As kezdeményezése, azoké a munkásoké é$ kolhozparasztoké, akik a mérnökökkel é* technikusokai egyetemben kolosz- szális energiát fejtettek ki a szocialista verseny és a rohammunka- rendszer kifejlesztése érdekében. Ez az erő, másodszor, a Párt és a kormány biztoskezű vezetéset amely a tömegeket erre az előnyomulásra felhívta és a célhoz vezető úton minden néven nevezendő akadályt legyőzött. Ez az erő végül a gazdaság szovjet rendszerének különös előnye és fölénye, amely magában hordja a minden akadály legyőzésére szükséges kolosszális lehetőségeket.“ Bemutatjuk az elektromos háziasszonyt A pécsi Vfü-Rád NV új helyi régében vagyunk, a Kossuth Lajos utcában. Az új, kultúrált kereskedelem követsége ez is. A két nagy teremben a polcokon egymás mellett a villamossági éa rádiózási cikkek tflqpcnagy kelendősége van — mondj* vállalatvezető. Az emeleti részében vannak az irodáik és itt már készen áll a vállalat kultúrterme is és elkészült az öltöző és a mosdó. Manapság az új vállalatok már a szociális berendezéssel együtt létesülnek. A Vill-Rád NT még csak egy hónapja árusít Pécsett, de máris túlteljesítették az eladási előirányzatukat. — A dolgozók igen nagy számban vásárolnak, főleg OKA utalványra. Minden cikknek, do főleg a rádiónak A rádiói! UaseUUi VÁdtm a „StdáUb"-cudé^^át mtodikt eimúndfo-éteitöötéfoöiéi JSősaör a Hamern Kesztyűgyárán is úgy látszott, hogy n«m lehat ifboutarJ a csoportos normákat. 'stán összeszűkült a kör, hogy sak a varrónőknél nem lehet. Azin nem maradt semmi, mert ott is «betett a munkafolyamatokat fel- «máid, egyéni normákat megáüa- s/tani. A ísaxKitáat minden műhelyben .rőmiive! fogadták. Régen beszédek már róla, ment e. csoporttá! valóban sokszor vcJt baj, croníeKsJ. is, bogy »asm mutatta ki az egyének teljesítményét, rzualdvül fcs, hogy cem leheteti utána valójában teljééi taénybárt fizetni. Hilebrand Je- oöné csoportjánál például ez őt közül az egyik nnmkavesetö lett, a snAsfik sxaadságort kapott és az össz- «zfcszokctt csoportból hiányzott a két er 5. Hsa fellöü.tötték, az új munkással nem voltak roég öaszedolgoz- tm s sakstkayAjuSc rovására ment. Hast, hogy teibeatotlÄfc a normákat, ntocsenete Ifcraa bejok. Mindegyik elvégzi arankáját s ahogy dolgosnak, úgy szalad a söld grafika» táblán e venal, úgy stő a százalék, úgy less több a forint a borítókba» péntekenként. Egyikükben sem íjissrsjí as érzés, hogy a másik helyest dolgozott, vagy a másik dolgozott 6 helyette. így látja Hile- brand Jcaőné Ja, a csoport többi tagjai Ja. Egy nehézség azonban maradt. A csoportos normák felbontása után az adminisztrációs munka megnövekedőit & a kevésszámú amúgy is megterhelt irodai munkaerő nem bírta követni a munkát az egyénenkénti, naponkénti kiszámítással. A népnevelők oldották meg a kérdést. Emlékeztek még a tervismertető értekezletre, ahol a vállalatvezető arról beszélt, e! kell érni, hogy minden munkás, minden dolgozó saját maga tudja vezetni a grafikonját. Tehát csak átmeneti ez a nehézség. Tú’óráztatal nem akarták a tisztviselőket, de nem akartak felvenni új munkaerőt sem, mert ez költséggel járt volna. Már pedig a Hamerli kesztyűgyárban is nagyon jól tudják, hogy a gyár pénze a munkásoké, éppúgy mint a gyár, a főid és minden ebben sx országban. A magáéi pedig, ha. csak nem esztelen, nem pazarolja el az ember. A Párt és ssaJ&saejpresseí esép«evelal összefogtak. Lampacher Erzsébet, Helccz Gyulánó és a többiek elvállalták, hogy munkaidejük után — ez félórai többletmunkát jelent számukra — megcsinálják a grafikonokat a munkavezetőtől kapott adatok alapján. — Segítünk addig, amíg mindenki maga tudja vezetni a iáját grafikonját. Bennünket megtanítottak rá, most mi továbbadjuk, megtanítjuk munkástársainkat is — mondja Lampacher Erzsébet. Ea a népnevelők nemcsak azért vállalták a grafikon vezetését, hogy segítsenek a gyár adminisztrációdnak. Még valami vezette őket. Es ez megmutatja, hogy a Hamerli kesztyűgyár népnevelői nemcsak betöltenek névleg egy funkciót, hanem fölismerve a népnevelő igazi munkáját, dolgozó társaiknak „hétköznapi, szürke tettekkel” segíte- j nek. Nemcsak szavakban beszélnek I arról, hogy építsük az ötéves ter-1 vet, hogy ezért fogunk most harc- $ ba valamennyiem, hanem munkával i bizonyítják be, hogy ebben ők ma-i 0<aJc járnak élen. JWi a míisIK szempont? J — Az, ehrtársnő, __ mondja He- } lécz Gyuláné — hogy így mindjárt* látjuk, ha valamelyik munfcatár- } »unk visszaesik a termelésben. Más- * nap megkérdezzük, mi az oka a v lemaradásnak, hogy lehet segíteni * rajta, akár fizikai, akár más okai * vannak. f De ha például, azt látják a nép- * nevelők, hogy kiugró teljesítmények J vannak, vagy magasabb százaié- f kok, amellett sem mennek el bec.su- v kott szemmel. Megkérdezik, hogyan J érték el a jó eredményt, hogy az- \ titán a helyes, jobb, termelékenyebb \ munkamódszereket, tapasztalatokat \ 'átadják a többieknek. így tartják \ kezüket a műhely érverésén, s így \ segítenek ahol szükség vám rá. S $ ilyen hely mindig akad. íj A zöld grafikon vonala egyre előbbre kúszik, örömmel, büszkén rajzolgatják a népnevelők. Számok fülé hajolva találni őket délutánonként az üresen maradt műhelyben. S az ő szemükben a százalékok nem csak üres számok. Mögötte érzlK, Jiogry „ma Rózsival baj volt, láttam, nem m.ent a munka, holnap beszélnem kell . vele..." vagy átfut a gondolat: <j csátja ki a munkásból lett mérnököket. Nálunk mindenkinek módjában áll, hogy dolgozzék és egyidejűén tanuljon. A Szovjetunióban minden munkás megszerezheti a főiskolai végzettséget. Gyárunkban a főiskola munkáshaUgalólnak arra sem kell felesleges időt pazarolni, hogy a főiskolára bejárjanak, mert, fiókintézetet létesített közvetlenül az üzemben. A gyár magántanulói hetenként négyszer munkaidő után összegyűlnek az előadásra, amelyeket Moszkva legkiválóbb egyetem.), tanárai tartanak. A főiskola gondoskodik a szükséges tankönyvekről és tanszerekről; a hallgatóknak rendelkezésére dü a gyár gazdag szakkönyvtára. A Szovjetunió leghatalmasabb könyvtárának, a Lenin-könyvtárnak is van fiókja a gyárban. A főiskolás munkások évente két-, szer 10—10 napos szabadságot kapnak a vizsgák letételére. A diploma megszerzéséhez szükséges disszertáció (nyomtatásban megjelenő szakmunka) elkészítésére négyhavi szabadság jár minden munkdshaligatónők. Még nagyobb jelentőségűnek tartom azt a segítséget, amelyet munkás- társaimtól kaptam a tanidás évei alatt. A gyár mérnökei, kötelességüknek tartották, hogy foglalkozzanak velem, segítsenek abban, hogy sikeresen, vizsgázhassam. Műhelyünk munkásai őszintén örültek eredményeimnek és amikor befejeztem főiskolai tanulmányaimat, a gyár szakemberei örömmel fogadlak be a mérnökök • közé. Már jóval a főiskola befejezése előtt igen felelősségteljes munkára jelöltek. A gyár formázó műhelyének helyettes vezetője lettem, — ugyanabban a műhelyben, ahol laka- ^ tősként, kezdtem, él dolgozni. Hegem- A Ütem, hogy műhelyünkből nemsokáraf mások is megkapják a mérnöki okle- é velet, így Gor jacsev marógép-kezelő f és Vélednie.Mj formázó. A főiskolai tanulás soha nem aha- ■ dályozott meg abban, hogy igen termékeny munkát végezzek a műhelyben. A tanulóévek szigorú időbeosztása ellenére nem hiányoztam kultúrpalotánk előadásairól, jártam színházba, moziba és kiállításokra. S mert nagyon szerelek vadászni, csaknem minden vasárnap cserkésztem n Moszkva melletti erdőkben. Wem hagytam fel más sporttal sem, gyakran teszek motorkerékpár-túrákat. közül épp ágy vásárolják a háromszáz.- egynéhány forintos néprádiót, mint a nagy lemezjátszó» zenegépeket Itt a rádió« szobában áll egy különös gép. Nem nagyobb mint egy kisebbfajta rádió és — bármilyen különösen Is hangzik — a jövő mindenes háziasszonya ez. Ezért áll a* érdeklődés középpontjában. „Robot"-nak hívják és nem lepődnénk meg különösebben, ha felfigyelne erre a névre, hiszen meglepően; „okos". Régebben már készítettek robotembert Ez egy emberalaku gép volt. Mozgatta a karját és időnként felvillant egy villanykörte a szemében. Ezt nem lehetett semmim som használni. A „robot asszonyt“1 annál inkább. Nincs már messze az az idő, amikor a dolgozó nő éppen csak előkészíti az ebédhezvalót és a konyhagép minden munkát rendben, gyorsas»’ elvégez. A gép nem nagy é« nem túl nehéz. Könnyen elhelyezhető egy konyha- asztalon, azonban egy szekrényt, is megtölt a le- és felszerelhető szere- léke sora. Habverők, szeletelői?, p*- szirozék. Ez a kitűnően kever krémeket, tésztát gyúr és ke"—----ver, kenyeret dagaszt, pa radicsomot, gyümölcsöt, főzeléket pasziroz. Habot ver. vajat köpftl. Metélt tésztát készk, húst és zöldséget darál, főttburgonyát és zöldsége^ őröl, kekszet és tarhonyát készít, kolbászt, hurkát, virslit fölt. Diót és zsemlyemorzsát reszel, nyersgyümöl- csöt, zöldséget és burgonyát reszel, burgonyát, uborkát szeletel, tököt és káposztát gyalul, mákot darál... Ezt a gépet, még az egyik baráti népi demokráciában készítették és íg'- meglehetősen drága, annyiba kerül. mint egy nagyobb rádió. Az üzemi konyhák' és intézmények azért így is nagy érdeklődést tanúsítanak a konvhngép iránt, azonban amint megindul a magyarországi gyártás, még csak sztahanovista feleségének sem kell lenni ahhoz, hogy konyhájában nagy buzgón, szorgalmasan a „Robot“ konyhagép dolgozzon. — raraztcsauMóan születtem, egj jazántól nem messze fekvő f elv bat. öttem fel. Húsz évvel ezelőtt italoztam be a „Sztálin" -aittógyár ipar kólájába. Két esztendővel később •nikor befejeztem a tanulást, a gyái inlázó műhelyében kezdtem, dolgoz- ' lakatosként. Buzgón és figyelnie- •n. dolgoztam, műhelyünk vezetői és szaktársak is azt ajánlották: folyásain tanulmányaimat. Beiratkoztam esti tanfolyamra, tovább dolgoz- '-in a műhelyben, majd az esti tan- ly am elvégzése után, a ,,Bauman"- ihászati főiskola magántanulója let- m. Mielőtt főiskolai tanulmányaimat be- •/eshettem volna, kitört « Nagy onvédő Háború. Kemény idők költhettek, mindannyiunknak teljes •övei kellett, dolgoznunk a gyárban i így átmenetileg felfüggesztettem •mtlmányóimat. Amikor a háború ’fejeződött és az ország visszatért békés építő munka időszakába, lsét tanulni kezdtem, Ebben az év- m sikeresen leteltem főiskolai vizslámat: mérnök lett belőlem. Nehogy azt gondolja valaki: egye- lldlló jelenség vagyok. Az- említett. /sknln mi Ufjn ti en/í'.ví i'/i/