Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-22 / 19. szám
1930 -JANUÁR 38 W Ä P h © 5 „NEM SZÁNTÁNAK MEG AZ ENYÉMET IS?" a gépáílomásüezetők értekezlet e a gépállomások eddigi eredményei- c*- a el foglalkozva megállapította, hogy egyik legdöntőbb eredménye gépállomásainknak, hogy gyökerében megválioiott viszonyuk a dolgozó parasztsághoz. Megszűnt a dolgozó parasztok idegenkedése, ma már bizalommal viseltetnek a gépi munka és a gépállomások iránt s mi több: szeretik őket. Az alábbi történetet Pilgmayer József, a szentlőrinci gépállomás vezetője mesélte el. Kis történet, de benne van a nagy változás. 1049 március eleje. A szeri- lőrinci gépállomás ereszeiről halkan csorog az olvadó hóié. Pár nappal előbb még bőven ömlött le a csatornán, mos lm ár csak vékony patakban csörgedezik. A-zián csak cseppek kap- pajitak meg időnként, azok is egyre ritkábban és az erőrekapó papsüliés 1 ezeket is bamarason íelszippantotta. Ahogy elolvadt a hó, ahogy a szél nyomán megszikkadit egy kicsit a föld, kinn 3 határban egymásután jelentek roeg 3 fogatok és á.ll,ak neki a száo- t ásnak. A földeken megkezdődött az élél. A* «kék nyomán friss földszag szállott fal a levegőbe és összekeveredett a lovak testének nehéz párájával. A szentlőrinci gépállomás 12 traktorából ekkor 10 még mindig ott állt a szín alatt. Mint a petrezselymet á«4ó lányok a bálban. Pedig de szépek voltak. Alig használták még ökot, szinte vadonai új. volt valamennyi, Esüstszürk*. olajosfeKcte, fűzöld színű ruhában várták, hogy jöjjenek értük a dolgozó parasztok. Erős motorszívük, hogy megdobbant volna. Harsogd énekkel vonultak ki a szia alól. A „kérők“ azonban egyre csak késtek, éa jó pár hét beletelt, míg a* utolsó gép is kidübörgött a har tárba. A oséplésnél nem voltak ilyen bajok, de mikor az őszi szerződésekre került sor, kiderült, hogy a dolgozó parasrtpk jó része még mindig idegenkedik a gépi munkától. Pilgmayer József és Rákos Jenő, az egyik a gépállomás vezetője, a másik s helyettesvezető, gondterhelten mentek a gerdei utcán. Fejük feletti a fák por.os levele meg se mozdult a késő- nyári napsütésben. Este gyűlést akartak tartani a gépállomással való szer. ződések ügyében s ezért végigjártak jő néhány házat. Most jöttek ki a negyedik házból. Rs a negyedikben is ugyanazt mondták nekik, mint az elsőben? ... Kekünk nem kell traktor. így kezdődött. Aztán az egyiknél ú4iV folytatódott: „Vau két tehenem> majd megszántam azzal“. Vagy: „Van egy lapom, majd összefogok valakivel**. De volt olyan is, aki azt mondta: „Majd csak megszánija úgy valaki, hogy elmegyek érte gyalog munkába“íVqju bíztak a traktefban. item kellett nekik ős este is csak párjn jöttek el a gyűlésre és még kevesebben voltak árok, akik megkötötték a szerződést. Asian elérkezett az őszi szántás ideje. A szentlőrinci gépállomás színjéből egymásután gördültek ki a traktorok. Ki orré, ki arra vette az irányt, aszerint, hogyan rótt beosztva az ütemterve, Hoffer József ós Csillag Pál fa elkezdték a jrnmkát. Egész nap dübörgőit alattuk a traktor, ha ők leszáll, tak róla, a segédvezatők, majd a gyakornokok ülitek feiL Szántottak éjjel-nappal. Ha valahol elvégeztek, felpakoltak, elbúcsúztak az utolsó gazdától is és tovább huzatvak. így értek el Gerdére. — Ezért a pár holdért ugyan nem volt érdemes eljönni ■—• mondta az egyik segédvezetö Csillag Pálnak. De azért neki álltak. Megindult a traktor, kékes gőz csapott ki a kipufogóból és amerre elment, a levegő megtelt az édeskés illatai. Az ekevasak befo- hasitottak a lőldbe. Szántottak és a traktorosok nem is tuditák, hogy közbe mi történik a falu. ban. Pedig pár száz méterrel arrébb a fák közé eldugott kis házakban megkezdődött valami. neírfsitteSí a erépállomás traktorai. Már szántanak kim — mondogatták egymásnak az emberek. Es Így mesélte el a törlő®elet Pilgmayer elvtárs Így mesélte el, hogyan változott meg a gerdei dolgozó parasztok véleménye a gépi munkáról, midőn végre saját szemükkel meggyőződlek hogy többet ér, mintha maguk kaparják a földet. És nemcsak Cerdén volt ez igy. így volt mindenfele. A dolgozó parasztok megismerték és megszerették a gépet, a gépi munkát, a gépállomást. A szentlőrinci állomást most Ismét fehér takaróba öltöztette a hó. A fehérfetejü színek alatt azonban serény munka folyik, tisztítják, javítják a gépeket. Mire elolvad a hó, mire a dombok oldalán megjelenik az első kis virág, mind kitisztítva, kijavítva vár a nagy munkára. De most már nem sokáig. Az első nap ki dübörög majd valamennyi. Azokhoz, akik egy év alatt annyira megszerették őket. Békés József. Üj vállalat alakult: m Epí'iipaii MntaeszkSz Kiíessozi fSV ment házról-házra a bír Ős laki meghallotta, fogta magák és kiment 3 bsu eárba. Elsőknek azok, akiknek nines fogatuk, aztán olyanok is akmek csak tehenük vau. Utánuk jöttek az egy- lovasok, végül azok fa kinn voltak, akiknek két lovuk van- Úgyszólván minden dolgozó paraszt kinn volt rövidesen a határba A kulákck ekkor már rejtették, hogy vereséget szenvednek.-r Olyan volt az, mint valami népünnepély — mesélték később a traktorosok Pilgmayer elvtársitok. Kőrül- éilták a földed, nézték, hogy milyet? mélyen számaink, kezük között mór- zsolgatták a rögöket Aztán odajött az első. Idősebb ember volt. Csak annyit mondott; „Nem szántanák meg az enyémet is?“ — Nem ad lünk rá határozott választ. Nem tudtuk mit csináljunk. Meg volt az üicmtervűnk, azt teljesíteni kellett. Már pedig az ütemtervbe Gerdán csak egy pár hold volt előjegyezve. Aztán tovább kellett menni. De nem mentek tovább. Mert akkor már egymásután jöttek a többi gerdei dolgozó parasztok. És nem mentek el másnap és műn mentek el harmadnap sem ás nem mentek cl még jó néhány napig. Mrt a gerdei dolgozó parasztok nem engedték el ókat. Megalakult és megkezdte működését az Építőipari Munkaeszköz Kölcsönző NV. A vállalat első feladata hogy a Déldunántúlon az építőiparban használt gépeket kijavítsa és az egyszerűbb munkaeszközökből kellő mennyiséget gyártson, 1 ogy a tavasszal meginduló nagyarányú építkezések, betonkeverő, felvonó és egyéb gépekkel való ellátása biztosítva legyen. Rövid időn belül megnövekszik a most alakul! vállalat jelentősége azzal, hogy az építőipari gépeknek az építkező sek közötti helyes elosztásáról is gondoskodik. Uj gyárépület is készül ré szőre, hogy ott az építkezéseinél használt gépi eszközöket raktározhassák és javallassák. A vállalat megalakításával elvben megoldották azt a problémát, hogy míg egyik építkezésen gép hijján lassabban megy * jnuhka, a másiknál felesleges gépek álljanak, Ezen túlmenően pedig a vállalatnak igen nagy szerep« lesz az építkezéseknek egyre fokozódó gépesítésében, A vállalat Rákóczi úti pécsi kirendeltségénél dolgozó munkások maris jó eredményt értők el azzal, hogy őt nap alatt kijavítottak egy nagyteljesítményű betonkeverőgépet, néhány motoros felvonót éj megkizd-ék 500 darab tjgtonnás teherbírású emelő legyártását. Az építkezéseknek a kemény jdö miaitj szünetét most arra használják fel, hogy a gépek és készülékek további sorsát’javítsák ki és készítsék el. >VWywytYv>Wyy‘yyyvy>/V¥ WVYVV YWVVWVVVW YYWWYYWYVV> cűg Afi&Awrtfen ért/, A GtülÖk'Wtca végén,- ott lakik Bka Tódor a beteg. Negyven centis hó volt a minap arrafelé. Bika Tódor nem szeret tétlenkedni és így ó sem nézhette tétlenül ezt- a hótömeget. Ritka nagy lapátot ragadott és egykéül letol.ta a havat a Csülök utcából a, Búzát-utcába, ahol 'azután végkép megakadályozta a közlekedést. Bika Tódor ezután a markába köpött és kijelentette; — Csak ne lennék ilyen beteg, akkor még a Hneat-utcdn is végigtolnám ■Ezt követöleg hazament, megverte hét gyerekét, a feleségét, az anyósá.1, \ és annak öccsét. Majd egy kétkttós . kenyérrel beült a spdjzba és megevett egy oldal szalonnát úgy, hogy a nagyobb darabokéit három rúd kolbásszal nyomkodja le. Miután az egészet kellően leöblítette, átruccant Szöcske Beához, a borbélyhoz. Mindennap vele szokta 'politizálni a kérdésekéd. — Sej-haj — kezdte — éppen ma vagyok a kilencedik hónapban, hogy betegségem tétlenségre kényszerít. —Kilenc hónap szép idő, szép idő kilenc hónap — mondta Szöcske és belevágott Cinege Jusztin hentes és mészáros nyakába. —* Nagy veszteség számomra — mondta Tódor lehajtva fejét, —• hogy ez az általános testi gyöngééig megakadályoz a munkám elvégzésében. Ha én nem lepnék ilyen nagyon beteg, sorra lepipálnám a sztahanovistákat, majd, megmutatnám én nekik a magyarok Istenit, meg miegyebet. — Bizony majd megmutatná, majd bizony megmutatná — vágott, bele Cinege fűletövébe Szöcske Leó, a borbély. — Ha nem lennék ennyire beteg Toppantotta meg Indulatosan a székét Bika — akkor remek újításokat csinálnék a gyárban és munka- módszeremet jó pénzért átadnám. Cinege felnyögött és megkérdezte, — Maga dolgozott azelőtt Bika úr? — Dolgoztam, míg egészségi álla-. Itotom nem kényszerltett táppénzre. Azóta se igen javult az állapotom, mert 93 kilóra lefogytam.. És az étvágyam sem olyan, mint legényko- rotnban, katonáékndl volt. ■— Legénykorában katonáékndl, ka. tonakorában legényeknél. — mondta Szöcske és belehasított Cinege arcán az utolsó sértetlen, helyre. Ezek után Bika Tódor figaahatlo- gott és a, folyosóra kiafcas$tott homokzsákot kezdte püfföM, hogy izmait erősítse. — Bika Tódor? — kérdezte valaki a hála megélt, — Na és, ha az vagyok? Mi köze hozzá? — mondta és hehúzott egy nagyot a homokzsáknak. — Maga volt az, aki letolta a havat a Huzat-utcába? — gn — düUesstette ki a mellét Bika. — Ha van valami kifogása ellene, akkor menjen a «óhivafalba *— mondta és elkezdte laposra verni az idegen kalapját. — Maga piszok fráter — méltatlankodott közben — így kihbzni egy beteget a béketűrésből. De minek is magázzalak, nesze neked, hogy meg- tanuld, hogyan keü bánni egy táppénzes beteggel. — 13.777 a száma —■ mondta az idegen. — Honnan tudja maga piszok (dók?! — Förmcdt rá Bika. — Onnét, hogy én vagyok az OTP1 b ctcg ellenőre... „Nem állhatunk meg Ponomarjev elvtárs, csak tanulni, tanulni tovább ..ezekre a szavakra gondol Viktor Ponomar jev, amikor otthon a csendben a könyvel mellé áll. Átlapoz egy-két szoikfolyáiratot. Szeme- mint az orvos az emberi testet, úgy szétboncolva látja a gépeket legk.iMbb csavarjukig. Azt keresi benne, hol könnyítettek vele, mii lr.hc.fnc nála is használni Sztálint olvas utána, A felesége, gyerekek már alszanak tő* végtelen csendben, hogy Sztálint olvassa, úgy érzi, hogy népének nagy vehetője beszél vele. Viktor Ponomarjev morómunkással. Mindenre jut. Idő, és előkerül az irodalom is. Viktor Ponomarjev ezt sem konya goi-ja eb A könyvek az ö életét írják, a szebb, igazabb, emberibb eletet. Egy erős, szabad ország dolgozójának éleiét. (J)o4umtap-fFa Iwl.diuj élete. Ponomarjev elvtárs még tenyerében érzi Kuznyecov elvtdrs kézszoii fását. Ketten nézik a gépeket., a többiek őket. Aztán megállnak éefírmássul szemben: Viktor Ponomarjev «3 uralt nehézipari gépgyár marósét V. Kwmyecov a Szovjetunió Szakstervczciénck elnöke. Sosem látták egymást azelőtt és mégis segítették eg-yiruíst, egymásért dolgoztak. V Kuznyecov ininyitdsával, állandó éber gondjával, Viktor Ponomarjev az egyre jobb, egyre nagyobb teljesítéssel. Büszkék egymásra, Büszke a szakszervezet elnöke hogy ilyen kitűnő munkással gazdagabb az 0 nép, mely tervekkel, ópi<i*i erővel és akarattal egy boldog hatalma országot épített magának. Egyoldalién akaszkodnak a nyakába, aztán megosatoz/(<kln<dt a helyen kislánya jobbról, kisfia, balról cuppant meleg gyerekcsókot ez argóra. Viktor Pvnomarjov gyárba indul. A széles, csupa ablak műhelyen, a firm mennek a gépek mint máskor, csak egy teszi kedvessebbé, vendéget kap a fényt éles sárga váltja át, amely végigszalad a gépeken. Egymás mellett tiSnak a gépek. Viktor Ponomarjev is több gépen dolgozik, jtfarómunkds. Egymásután indítja meg a gépeket, abban a pWtanatban Indult, ahogy megszólalt a gyári síp. Viktor Ponomarjev megtanulta Sztálin elvtárstól, hogy necsak a perceket, de. a pillanatokat mérje, A mai nap is ügy gyár: V. Kinn yecnv a Szovjetunió szakszervezetének elnöke megtátogaija • gépgyárat. A kisfiú felel rá, köréje szaludnak, odaokoskodnak könyvei rnsjlé. Odahozzák az övékéi is., „Most ebbőt..." teszi párnás kis kezet Ifjúsági könyvére a kislánya. Mocolypgva kezd hozzá. Hangja is át színesül a kedves'. ládám történettől. Boldogságuk olyan, mint a rájuk sugárzó mrt'-q napfény. A szabod, igaz ember öröme, *>£7 maobütés Aj főidőiből alten pyov» • ,5 kitűnő hotésú szer 0 rágbövol» ASPIRIN’ I A 8 t I V ~T i I I A "Y“' s ’—c
