Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-22 / 19. szám

4 NAPLÓ mo január a 'MAP A r KÜLPOLITIKÁBAN A viiégpolitika kiemelkedő ese­ménye volt e héten a szovjet Köz­ponti Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió népgazdaságának 1949. évi eredményeiről. A diadalmas szá­mokból többek közt kitűnik, hogy a szovjet ipar az utolsó békeév, 1940 tpari termelését már 53 százalakkal túlszárnyalta. ,1949. eredményei méfy hazafias büszkeséggel főitik el « szovjet embereket, újra meg újra bizonyltjuk a szocialista gazdasági rendszer hatalmas fölényét a kapi­talista rendszer felett” — írta a Pravda. De a szovjet népgazdaság sikerei nemcsak a Szovjetunió né­peinek büszkeségei, — a világ dol­gozói saját győzelmüket látják ben­nük. Minél erősebb a Szovjetunió, annál szilárdabb a békeíront, a szovjet népgazdaság újabb diadala ezért jelent kimagasló nemzetközi eseményt. Akik marakodnak és akik megegyeznek 'Amerikai parancsra Schuman francia külügyminiszter ellátogatott Bonniba, hogy a nyugatnémet bábkormány »kance! láx jó­val”, Adenauer- rei tárgyaljon. A Watt Street össze akarja bo­ronáiul a bét ország tőkéseit, hogy a francia- német hadsere- SCHUMAN get szervezzék és a Ruhr-lo- (haringtod fegyvergyártást feli okoz­zák. A tárgyalások azonban nem úgy végződtek, ahogy azt Trumanék előírták. Még mielőtt leültek volna tárgyaiul, Adenauer bejelentette igé­nyét a Saar-vidékre, mire Schuman kénytelen volt ellen-nyilatkozatot fienni és „tarthatatlannak” minősí­teni Adenauer állásfoglalásét A fe­szült légkörben megkezdődött tár­gyalások nem jártak eredménnyel. A londoni Times búsan állapította meg, hogy a „ba­ráti látogatásnak” szánt utazásból semmi sem lett. Amerika európai csatlósai — hiába szorítja őket a szoros párás, oly­kor-olykor egy­másba marnak... ADENAUER De akárhogyan is egyezkedik e német nagytőke és a kétszáz francia családot képviselő kormány, akármit Is határoznak, — mindez papír- rongynál többet nem jelent A tár­gyalók mögött nem áü ott a dolgozó nép. A francia kikötőmunkások épp ebben az időben tagadták meg a hadianyagok kirakodását s a közel­múltban zajlott le a düsseldorfi im- periallstaeHenes seregszemle. A bur­ásod kormányok a Saar-vidéken, a koncon marakodnak, — a francia és német nép együtthatod s békéért folyó küzdelemben. Egy választás taxmlságn A hét elején Finnországban sza­vaztak. Elektorokra, amelyeknek tes­tületé majd köztársasági elnököt fog választani. A reakció a kipróbált gyilkost, a jelenlegi köztársasági el­nököt, Paaslkivit jelölte. A Népi De­mokrata Unió az imperialista nőkők: förtelmes rá gatomhad járata közben vívta meg nehéz csatáját. Ebben az országban, amelyben az amerikai nagytőke igyekszik minél kényelmesebben berendezkedni, szovjeted snes tel vonulási területet építeni, — a demokratikus tömb győzött! A szovjetbarát, háborúelle- nes népi tömörülés a legtöbb szava­zatot kapta. A Finn Kommunista Párt most a dolgozó nép fokozódó támogatásával még nagyobb erővel folytatja harcát az imperiaiista- ellenes, demokratikus erők tömöríté­séért. ^A választási eredmények megmutatták — mondotta Pessi fó­tit',zár elvtírs —, hogy a népi de­mokraták jelszava, amely változást követel Finnország politikájában, népszerű a finn nép körében. Az ed­diginél tevékenyebben össze kell fogni a munkásosztály erőit, hogy kivívjuk a finn politika gyökeres megváltoztatását.’’ Bárhogy is álmo­doznak róla a tengerentúli háborús uszítók, Finnország sem lesz ameri­kai gyarmat, amerikai ágyú töltelék’ Mielőbbi válassri! A kínai népköztársaság a Szovjet­unió és a népi demokráciák baráti támogatásával mind határozottabban követeli jogait. A Szovjetunió és a csu LAJ népi demokráciák küldöttségei ki­vonultak az Egyesült Nemzetek Szervezetének bizottságaiból, ame­lyekben a tör­vénytelen Kuo­mintang kül­döttség helyet foglal. Csu En Laj külügyminisz­ter elvtárs már megnevezte az ENSZ elnöksé­gének a népi Kína küldött­ségének veze­tőjét. Levelé­ben élesen ve­tette fel a kér­dést: mikor za­varják már 3d a senkit sem kép­viselő Kuoraintang-figurákat az ENSZ-ből és mikor foglalhatja el ott méltó helyét a népköztársaság küldötte? ^Kérdéseimre mielőbbi választ várok” — zárulnak erélyes szavai. A népi Kína más cselekede­teivel is kioktatja az imperialistá­kat, hogy most már független, sza­bad nép uralkodik saját hazájában. Sorra fosztja meg az imperialistákat különös előjogaiktól, semmisíti meg az egyenlőtlen, jogtalan szerződése­ket. Nemcsak Pckir.gben és Kínában, de egész Ázsiában nincs helyük az imperialista hódítóknak! Ezt húzza alá az a kiáltvány is, amelyet a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, Ho Si Minh elvtárs bocsátott ki a világ minden kormányához, fel­szólítja azokat: ismerjék el a viet­nami nép szabadságát és szabad kor­mányát. A kiáltvánnyal egyidőben új offenzívát indítottalt a szabadság­harcosok és lényegileg húsz nagyobb városba szorították be az ellenséget. Vietnam és a többi ázsiai nép foko­zódó szabadságharca máris bizonyít­ja: a kínai nép győzelme fordulatot hozott Ázsia történelmében. MIHÁLY „KIRÁLY" FÖLDJÉN Segarcea község melleit terült el Mihály volt király és legfőbb kizsák­mányoló 36 ezér holdas birtoka. E te­rületen robotoltak a vidék dolgozó pa­rasztjai. Amerre csak a szem ellátott, gyönyörű szántóföldek húzódtak, de a zöldéi5 vetés mellett alacsony nád és szalmaftdeles kunyhókban nyomor - gott a nép. Kora hajnalban gondterhelt ráncos■ arcú, mcggömyedt emberek léptek ki ódáikból és lehajtott tejjel baktattak az uradalom udvarába. A királyi pa­lota előcsarnokában már várták őket rabszolgalartóik, a gazdatisztek. Ütöt­ték, verték, pofozták e talpnyaló vé­rebek a szegényparasztokat. így élfi a nép -a király idejében. — Ma is eszembe jat — mondja ke serifen Constantin Stolnícinc, az ara. dalom volt juhpásztora —, hogyan szedtek össze bennünket a csendőrök, hogy robotra vigyenek. Aki nem akart menni, azt félig agyonverték. — És, ha elmentünk a munkára — toldja meg a szót Andromache asz- szony — dolgozhattunk körömszakad­táig, romlott marhahúst is savanyú- tejet kaptunk enni. Keserves kínlódás volt az életünk. „őfelsége", a kigyósarjadék, évente egyszer lejött a birtokra. Fehér kesz­tyűs kézzel óvatosan, vigyázva meg­fogta a birtokról részére készített fény­képeket. Megbiccentette fejét, helyet- foglall kocsijában és nagy porfelleg közepette eltűnt a homályban. A szörnyűséges életmódról legjobban tanúskodnak azok a rendszabályok, amelyeket a szüretek alkalmával hoz­tak a gazdatiszt „urak”. Öregek, asz- szonyok, fiatal gyermekek görnyedtek a szőlőtőkék felett, ládákba rakták a dús fürtöket, anélkül, hogy megízlel- hetfók volna. Még csak nem is gon­dolhattak erre, mert ahogy kiértek a szőlőbe, a kasznárok fütyülőt dugtak szájukba és állandóan sípolni kellett. A felügyelők bottal sétáltak közöttük. A munkásosztály átvette a hatal­mat és a király észnélkül futott az or­szágból. Kikiáltották a Román Nép- köztársaságot és Segarcea községre felvirradt az új élet hajnala. A Párt és a kormány gondoskodása állal a kirá­lyi uradalom túlnyomó részét felosz­tották a szegényparasztok között. Egy­kor még rabok, nyomorultak voltak ezek az emberek, rriost pedig a ma­guk urai, saját boldogabb jövőjük épí­tői lettek. A fennmaradt 6000 hold földterületen megalakították a „Novem­ber 7“ állami gazdaságot. Constantin Siolnicuc. a: egykori juh- pásztor most 300 lóból álló ménes felügyelője, felesége a juhnyájat ke­zeli. Havonta több. mint 12 ezer lej a keresetük. — Tudjak, — mondják a román pa­rasztok —, hogy virágzó jólétünket a Pártnak, n Népköztársaságnak és a nagy Szovjetuniónak köszönhetjük. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy szeretett hazánk két kezünk munkája nyomán még gazdagabb legyen és mi­nél hamarabb elérjük a szocializmust, amely nekünk a legnagyobb jólétet biz­Az utolsó Kuomintang- támaszpont tositja. TRUMAN OKTATÁSI „HAN Truman elnök, mint tudjuk, ezt az óvet is kongresszusi üzenetekkel kezd­te a belpolitikai helyzetről, gazdasági kérdésekről, végül az új költségvetési tervezetről. Az üzenetek 1950-beu, akárcsak az előző években, terjengős TRUMAN OPTIMIZMUSA... dicshimnuszokat tartalmaznak az Egyesült Államok állítólagos jóléiéről. A munkanélküliek szenvedését, vagy az amerikai gazdasági élet zűrzavarát az emberek csak foguk között, vagy elejtett beszélgetéseikben ismerik be. Azonban mihelyt a beszéd fonala a lakosság szociális és kulturális szük­ségleteinek kielégítését, a közoktatás­ról való gondoskodást, • közegészség­ügyet érinti, Truman elnök is • lemond az optimista álarcról és nyomban eny­hébb hangon beszél.------------------------. jnft jr Truman I. ássuk csak, i ,,, .. 3_____________1.1 például az Egye­sül t Államok közoktatásügyi helyzetér ről: „Haladéktalan intézkedéseket kell fogantosftammk közoktatási rendsze­rünk megerősítésére. A* életbe lépő if~ jiíság országunk több részében igen nehéz helyzetbe kerüli éppen elégtelen képzettsége miatt- Az iskolaköteles korba lépő gyermekek számának gyors növekedése, emellett a szakképzett ta­nítók hiánya minden évvel egyre job­ban kiélezi ezt a problémát.” Az a naiv ember, aki hisz Truman szavainak, azt gondolhatná, hogy az elnök csak most ismerte fel, mennyire kifogásolható feltételek között tanul­nak az amerikai gyermekek és hogy komolyan szándékában áll haladékta­lanul javítani ezen a helyzeten. De nézzük csak meg, mit irt Truman a múlt év januári üzene.ében: „ ... Gyermekeink milliói nem ré­szesülnek jó oktatásban. A g'yermekek milliói tanulnak túlzsúfolt, régi iskola­épületekben. Nincs elég tanítónk, mi­vel a tanítók fizetése igen alacsony ah­hoz, hogy újabb tanítókat vonjunk be és a régieket is megtartsuk." Az elnök szavai az amerikai gyer­mekek sorsáról egy régen felvett hang­lemez véget nem érő játszására emlé­keztetnek. Egyébiránt az Egyesült Államok ok­tatásügyi terén uralkodó helyzetet va­lóban csak katasztrofálisnak lehet mi­nősíteni. Azok szerint az adatok sze­rint. amelyeket a múlt év augusztusá­ban az Oktatási Dolgozók Nemzetközi Egyesületének konferenciáján ismertet­tek. az Egyesült Államokban 6 millió iskoláskorban lévő gyermek még ele­mi iskolába sem jár. A tanulók elszo­morító • feltételek között élnek. Igen sok iskola túlzsúfolt, nemi felel meg az egészségügyi követelményeknek, máso­kat összeomlás fenyeget. Ennek elle­nére, — amint a Nemzeti Oktatási Társaság hangsúlyozza, — az Egyesült Államokban majdnem egyáltalán nem építenek új iskolákat. Az Associated Pres« hírügynökségnek az új iskolaév megkezdésekor közölt szemléjében is- j mertetett számításai szerint, az új is­kolák építésére okvetlenül szükséges összeg már eJérte az egymilliárd dol­lárt. | Igen nehéz az amerikai taoiió sorsa is. A nem tel­jes iskola tanítójának amúgyis ala­csony fizetése szakadatlanul csökken. A „School ^Executive" című amerikai folyóirat szerint ez a csökkenés 1940- bez viszonyítva 20 százalékot tesz ki. Kétszázezer amerikai tanító kap he­tenként olyan kevés fizetést, hogy az egyszerű, szakképzetlen mankón fizeté­se is nagyobb ennél. Természete«, hogy olyan föltételek között az egyik legnépscrerfltlenebb foglalkozás az Egyesült Államokban a tanítói hivatás. Áz Associated Press ugyanabban « szemléjében kimutatta, hogy Amerikában csupán elemi isko­lákban még 125 ezer tanítóra lenne szükség. Ugyanez* a számot közK a Nemzeti Oktatási Társaság is. A ta­ni tóhiány az iskolaépületek és a fel­szerelés elhanyagoltsága mellett a ta­nítás minősé gének jelentős romlását vonja maga után. Az Egyesült Államok közoktatásügyi helyzetén mind mélyebb nyomokat hagy a széles tömegek egyre növekvő szegénysége és a növekvő munkanél­küliség. Érthető, hogy a 6 millió gyer­mek között, akik nem járnak iskolá­ba, nem találhatók a jólmenő üzletek tulajdonosainak fiai és leányai. Az Egyesült Államok iskoláiban megdöb­bentő társadalmi és faji egyenlőtlenség uralkodik. A „Look“ című folyóirat közlése szerint anyagi nehézségek mi­att a gyermekek 20 százaléka nera fe­jezi be elemi iskolai tanulmányait. A középiskolákból ugyanilyen óbból a tanulók 50 százaléka kilép. Ami a faji megkülönböztetést illeti, ezt a követ­kező példával jellemezhetjük: a néger iskolásgyermek tanítására fordított költségek mindössze 15 százalékát te­szik ki az Egyesült Államokban egy gyermek tanítására fordított átlag költ­ségeknek. í Ilyen kiábrándító I kép*L ! _________________J az Egyesült Álla mok oktatásügye. Az oktatód! rendszer egyre mélyülő válsága való­ságos csapássá vált. Mi az oka, hogy Truman szándékai, amelyeket évről- évre oly lármásan hangoztat, caaK (szándékok maradnak? Erre megfelel mindenekelőtt Tromán koogresazi*?í üzeneté az 1950—195L ér költségvetési torvezetérőL Az oktatásügyi kiadások a tervezet szerint nem haladják meg a kiadások 1 százalékát Az Egyesült Államok vezető körei­nek szándéka a háború előkészítése, az angol-amerikai világuralom bűnös ter­veinek megvalósítása. Az Egyesült Ál­lamok kormánya tevékenységének igazi irányát tettei mutatják meg. E kor­mány á világ valamennyi népe, így az amerikai nép érdekeinek is ellen­sége. Páratlan alkotás az új Skoda-mozdony A pilzeni Skoda mozdonygyár dol­gozói elkészítették legújabb tipnsu mozdonyukat. A hatalmas gépet há­romhengeres gőzerőmű hajtja, Cseh- sz’oválc mérnökök tervei szerint min­den alkatrészük csehszlovák üzemek késritettóls. A háromhengeres új Slcoda-Eiozdonynak központ? vezér­let ő, (teljesen önműködő bengerkap- csolésá berendezése van, kezelécé- hez im szükséges különleges kép­zettségű (rzakember, A szánrakodás gépi úton tör tőjük, a vízellátás bíz tcsítéráról segédmotorok gondoskod­nak úgy, hogy a gépésznek nem kell többé nehéz testi munkát végéráié, minden figyelmét az útvonal és .» gépeset pontes működésének ellen­érzésére (fordíthatja. Az új Skoda- mozdony tehergyOTSVonaíot. nehéz- személyvonatot ér gyorsvonatot egy­aránt vontathat Sebessége órás­ként 100 kilométer. üzembeállí­tott mozdonyoknál szerzett tapasz­talatokat a széria többi gépein sk építésénél fis figyelembe veszik. A Skcda-nsűvek do’gozói egy új típusú mozdonyt, — szé'esnycmtávra való átszerelés és a különleges körülmé­nyeknek megfelelő átalakítás ulán, mint a csehszlovák nehézgépépMő Ipar ajándékiát elkészítik a Szovjet­unió számára. Az ajándékot 1950. május 9-én adják át, a csehszlovák dolgozó nép hálájának jeleként, azo­kért 07. áldozatokért, amelyeket a Szórj fi unió a Csehszlovák Köztár­saság felszabadításáért vívott harcok­ban hozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom