Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-22 / 19. szám

»50 JANT.TÁS 22 häpi,6 S LENIN VELÜNK VAN! Szabó István vezérőrnagy elvtárs mondott beszédet a pécsi dolgozók díszünnepségén A ezfnháx srófolt nézi'ere előtt nyi­totta ui-cg szombaton este Deák Lívia elvtársnő, a Párt városi bizottságának titkára a Lenin elvtáru halálának 26. évfordulójára rendezett diszünnepséget. A színpadon a vörös posztóval ta­kart asztal mögött Lenin magasodott a hatalmas festményen, amint vörös zászlóerdő fölé emelkedve forradalmi harcra hívja a népet az elnyomók el- lezL A földszintről és karzatokról feszült Egyelem kisérte Szabó István vezérőr­nagy elv társnak, Pártunk Központi Vé­cé tősége tagjának beszédét, aki meg­emlékezett Lenin elvtárs forradalmi harcáról, arról, hogy Lenin, aki halála «tán is tovább ét a munkásosztály világ felszabadná harcában, Írtat matatott számunkra is ás mi ezen az úton haladunk. — Lenin lángelméje világítót* rá túptán és élesen — mondott* —, hogy nem enyhíteni kell a kizsákmányolást, hanem megszüntetni és ennek útja a prolctárdikiatúra útja. így mutatott úiat Lenin a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalomhoz. Percekig zúgott a taps, a színház egész közönsége helyéről felállva üte­mes tapssal ünnepelte a Nagy Forra­dalmat és Lenin gondolatainak tovább­ivivőjét, Sz.álin elv ársat. Azután számtalanszor dübörgőit fel a taps, ahogy Szabó elvtárs a Lenin mutatta úton elért hatalmas eredmé­nyekről számolt be sorra. Lenin, a nép halhatatlan vezére együtt él a néppel, amely most Sztálin vezetésével halad előre diadalmasan a Lenin lángelméjével megvilágított úton a háború és válság, kizsákmányolás és elnyomás nélküli jövö felé. — Lenin, a forradalom vezére és nagy tanítványa, Sztálin a Föld egy- ha.odán elterülő elmaradott, szegény országból a világ minden országának élén haladó államot teremted — mon­dotta és újra, meg újra fclzúgott a taps a halhatatlan hős és nagy tanít­ványa tiszteletére. Pécs dolgozó népe, amelyet a világ- történelem legnagyobb alakjának, Le­ninnek útján haladó szovjet nép, a Lenin forradalmában született és Sztá­lin vezette Vörös Hadsereg tett sza­baddá, mély hálával és a tani -ónk, nevelőnk, megmentünk iránti szeretet­tel ünnepelte a hőst, akit halála hu­szonhatodik évfordulóján is élő vezér­ként lisztelünk, mert köztünk él és ve­lünk él harcainkban. — Mi is Leninnek köszönjük, hogy ma Sztálin tanítványa, Rákosi elvtárs vezet bennünket Lenin úiján — mond­ta Szabó elvers és az ünneplő tömeg vége .érni nem akaró tapsa, ütemes kiáltása Rákosi elvtcrsat éltette így szabadult fel Lenin útmutatása nyomán valamennyi népi demokrácia, s a félmiltiárdos Kína és így fog felsza­badulni a világon minden elnyomott és kizsákmányol* nép. Úgy haladunk elő­Február 3-án megnyílik Pécsett a SZOT újító kiállítása Amikor ax újító kiállítás megnyílt Budapesten, az ország minden üze­mében a munkások százai, ezrei fi gyelték a kiállításról megjelenő cik kekek Legszívesebben együtt utaz- volna valamennyien az újító íak kiállításra küldöttekkeL Ez az ér­deklődés még csak fokozódott, ami kor a kiállításról vissza ért küldöt­tek elmesélték élményeiket. Sokszá- és ezer munkás kívánsága teljesült -'akkor, amikor a Szakszervezetek 0 ízág-os Tanácsa rendeletére elindult útjára az újító kiállítás, hogy ta­pasztalatcseréül szolgáljon az üze­mek között. Miskolc, Győr után február 3-án Pécsre érkezik az Újító kiállítás gazdag anyaga. A négy vágón ban érkező darabokat — a teljes kiállítás anyaga — a Szakszer­vezeti székházban helyezik el. Sok köztük a bányászati és építőipari újítás, de szerepel benne - as ipar minden iga. A kiállítás két héten keresztül marad Pécsett és február 18-án in dúl tovább, hogy az ország minden részében megismerjék azokat a nagy szerű újításokat, melyek termelé­kenyebbé, könnyebbé teszik mun­kánkat. Emelkedik e niáslétsiáin és e temetés a legutóbb államosított üzemekben ’A legutóbb államosított pécsi és ba­ranyai vállalatok vezetői &zo‘ntbaton délelőtt értekezletre jöttek össze a szakszervezetben. Pap János elvtárs üdvözölte a megjelenteket, köztük a könnyűipari minisztérium küldöttjét, Pesti Sáindorné elvtáxsnőt és Stadin- ger István elvtársat, a Megyei Bizott­ság szervező titkárát. A továbbiakban M államosítás óta eltelt időszakról számolt be és örömmel állapította tneg. hogy a vállalatvezetők eddig kifogás­talanul végezték el munkájukat A beszámoló után megkezdődlek a hozzászólások. A lelkes felszó.a [ásók­ból kitűnt, hogy a vállalatvezetők szfv- vel-lélfkke! munkálkodnak az üzemek fellendítésén. Pesti Sándorné eivtárv Termelöcsoportjaink első országos értekezlete nő adott választ a felszólalóknak, majd Stadinger István elvtárs jelentette be a jelenlevők lelkes tapsai közben, hogyha az államosított üzemelt részé­ről támogatásra, segítségre ietnne szük­ség a bürokratikus intézkedések ellen­súlyozására, úgy bizalommal forduljanak * Párthoz. Keffel Jakab elvtárs, az Andalít: vasöntő-üzem vállalatvezetője arról számolt be, hogy az államosításkor az üzem csak 12 dolgozót foglalkoztatott, ma pedig már 27 fő a létszám és a_ termelés is megháromszorozódott. Dgőrfi János az Angster rrp-itiagyár vállalatvezetője több újítást "jelentett be. Háromévi börtönt kopott a köziig bíró! és a BEFŐSZ elnököt bélfalra tarák Pénteken egész napon át tárgyalta a pécsi népbiróság Ratting Józsei 24 évea hirdi traktortulatjdonos népelle- ncs bűn1 et.ét. Mint ismeretes, Ratting József a múlt év őszén az egyik este felkereste az éppen ülésező DÉFQSZ- vezetőséget és felelősségre vonta Ott József községi bírót, hogy miéri. ren delte ki az ő traktorát az őszi mély- szántási munkálatok elvégzéséhez. — Amikor Ott József közölte vele hogy ez kötelesség, Ra ring nekHáraadt a bínónak ós ü legelni kezdte a szidni mák özöne közben A többi vezetőségi tag közbelépésére Ratpng elmenekült, azonban később lesbe állt és a vezető­ségi ülésről hazafelé tartó Dobrovszki János DÉFOSZ-elnököt ü legelni kezd­te, majd megfenyegette a párftilkárt is, hogy „kinyírja.“ Ratting József a vérszomjas kulák a népbíróság elölt meghunyászkodva igyekezett mentegetni magát. A ki­hallgatott tanuk azonban valamennyien terhelőén vallottak ellene. A népbiró- ság rövid tanácskozás után népellenes bűne iben mondo'ta ki bűnödnek és ezért háromévi börtönbün.e'ósre, vala­mint két hold juttatott földjének és két Irak órának elkobzására ítélt©. Az államügyész. fellebbezést ielentett bé­ré mi is a Lenintől megmutatott szo­cializmus útján, mint népe, a nagy szovjet nép és így halad majd előre a föld minden dolgozó népe. Ünnepeltek ós nem gyászoltak Pécs dolgozói, mert gyászra nincs okunk. Lenin velünk van és velünk lesz győ­zelmeink útján. Ezt a törhetetlen hitet sugározták, Lenin halhatatlanságát bizonyították az ünnepi beszéd után következő mű­sor számai in. Hatalmas taps üdvözölte a kis úttö­rőiket, akik dalban mondl.ák el ki volt Lenin? — Mi tudjuk, ki volt Lenini — csengte a fürdöutoai kis úttörők kara. A mi ifjúságiunk már tudja, s az iga­zait tudja; tanítónk, s jó apánk. A szovjet emberek törhetetlen har­cát a fasizmus ellen mutatta be Szi- monov: „Orosz emberek“ című egyf&l- vonásosa, amit a pécsi színház társu­lata adott elő nagy sekőrrel. Egészen közel hozta hozzánk Le­nint Majakovszkij verse: „Beszélgetés Lenin elvtársi«!“. Míg Kormos Lajos szavalta, a dolgozók szinte szemtől- szembe látták Lenint jóságos és az igazságot szigorúan kutató arcával, hunyorgó szemével melynek egy pil­lantása megedz bennünket a harcban. Ismét a fürdő-utcai út.örök hangja zen dűlt harsányan a színpadon; a Vörös Hadsereg indulóját énekelték, majd a „Lenin ajándéka“ című egy- felvonásbaa a Színtársulat tagjai mu­tatták be; hogyan segítette Lenin, aki az egyszerű emberek szívében él, ha­lála után is a Szovjet partizánokat, végül Bessenyei Ferenc a „Dal Le­ninről" című Majakovszkij verssel foglalta szavakba azt, amit az egysze­rű dolgozók százmilliói éreznek: „Lenin élt Lenin ól, Lenin éimi fog!“ Kedden és szerdán, 24-én éa 25-én ülnek össze & Párt ée a miniszter- tanács határozata értelmében a leg­jobb termedőcsoportok képviselői, hogy kicseréljék tapasztalataikat s megbeszéljék a termelöcsoportok előtt álló további feladatokat. Döntő fontosságú lesz ez az országos ér­tekezlet termelőszövetkezeti mozgal­munk további fejlődése szempont­jából. M i tette szükségessé ennek az értekezletnek az összehívá­sát? Miért kerekednek fel holnap az ország minden részéből a csopor­tok küldöttei, miért ülnek össze hol­napután a dolgozó paranztság leg­fejlettebbjei? Termelőcsoport jaink fejlődése az 1948. évi Indulás után, az elmúlt év­ben hatalmas eredményeket mutat fel. Az ősz folyamán minden me­gyében megsokszorozódott a csopor­tok száma, hatalmasan megnőtt tag sággk és a művelésükben álló föld­terület. Csoportjaink nem járatlan, — hisz ott volt előttük a Szovjet­unió példája — de nálunk mégis új útra léptek. S ezen az új úton való járásban csoportjaink már ilyen rö­vid idő alatt is hatalmas tapasztala­tokra tettek szert. Míg azonban a Pécsi Bőrgyárnak megvan a lehetősége, hogy a pes i | Wolfnerrel, a Kaposvári Cukorgyár * nak, hogy a sarkadéval, vagy a Bonyhádi Cipőgyárnak, hogy akár melyik hasonló tizemmel kicserélje tapasztalatait s a tapasztalatokat átültesse a gyakorlatba, terme őeso- portjaink nagyrésze eddig eleset attól, hogy más csoportok tapasz­talatain okulva dolgozzék tovább. P edig tapasztalatok vannak bő­ven. És ezeket a tapasztala tokát másutt is érvényesíteni lehet. Csak át kell adni. Erre — a ta­pasztalatcserére, tapasztalat átadásra — hivatott a termelőszövetkezeti csoportok holnapután összeülő érte­kezlete. És a tapasztalatok átadása nagyban megkönnyíti majd, hogy termelőcsoportjaink megoldják as előttük álió feladatokat. Mert feladat is van éppen elég. Termelőcsoportjaink legnagyobb ré­szénél most dolgozzák ki az 195(1 évi üzemtervet, Ezeknek a tervek­nek jó elkészítésétől függ igen nagy­mértékben a csoportok idei munká­ja. Jó tervre támaszkodva, a terv végrehajtásának lehetőségeit bizto­sítva, jé munkát végeznek majd csoportjaink. Az értekezlet minden bizonnyal nagy segítséget nyújt ezért csoportjainknak a tervkészítés munkájában is. Döntő termelési feladatok várnak csoportjainkra ebben az évben. Min­denek előtt szakszerű gazdá kodás­sal fel keli emelniük termésátlagu­kat és még kézzelfoghatóbb, még ki­emelkedőbb eredményekkel kell bi- zonyítaniok dolgozó parasztságunk felé a nagyüzemi, társas termeié« fölényét az egyéni kisgazdasággal szemben. Ugyancsak jelentősen kell növelniük csoportjainknak az állat- tenyésztés vonalán elért eredményei­ket is. indezekkel meg kell könnyi- teniök az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok döntését a belépő« kérdésében és ugyanakkor meg kell teremteniük a belépés le­hetőségét is, állandóan új tagokkal bővítve, fejlesztve termelőesopoit- jainkat. Számos hiányosság is van még termelőcsoportjainknál. A munka szervezése, a jövedelem elosztás, a nők bevonása terén még komoly tennivalóink vannak- Az értekezlet, hatalmas segítség lesz a hibák ki­küszöbölésében is éppúgy, mint az összes feladatok sikeres megoldásé­ban, s bizonyosak lehetünk benne, hogy csoportjaink eddigi töretlen fejlődése az értekezlet eredménye­képpen még biztosabb, még gyor­sabb, még e'-edményesebb lesz. Ml CVAKORIAT ífS Hasznosítsuk a gyakorlatban a pártoktatásban résztvevők tudását Pártunk azért rendezi az üzemekben a szemináriumok százait, hegy azoknak hallgatói a szemináriumon szerzett tu­dásukat gyakorlati munkájukban hasz. nősítsék. A tudás egymagában nem so- kát ér, ha nem válik közkinccsé. Huston heten hallgatják a Dohánygyár pártszervezetén©1/! egyik haladó szemináriumát. Huszonhét elv- társ, aki alapfokú szemináriumon már elsajátította Fártunk tanításainak alap. jait és masl jobban elmélyül az élen­járó elmélet ismere ében. Ha azt a tu­dást amit a szemináriumon szereztek, valamennyien felhasználják napi mun­kájukban, ezzel a Párt ereje ebben az üzemben hatalmasan megnövekedik. Itl van közöttünk Pallós Andorné- A dohánylevelek koesánytalaní ásáná! dolgoz k. Ez a munka a legnehezebbek közé tartozik a Dohánygyárban Pál lósné azonban megtanulta, hogy a kom­munisták nem ismernek nehézségeket. Élmunkás lett, meri az átlagon messze felülemelkedik a teljesítménye. Még három cljnunkás van a szeminárium hallgatói között: Mágocsi Istvánná, Brassói Józsefné és Fodor Józsefné ők a munkapad melleit hasznosít fák a forradalmi elméletot, amely új irányt mutat a termelő munkának is. De nemcsak erre tanít a Párt, hanem arra is, hogy a pártmunkásoknak első­sorban Pártunkat,, az ország dolgozói nak vezetőjét kell erősíteniök. Mit tesznek a szeminárium hallgatói ezen a téren? Érdekes képet ad erről egy kis sta­tiszta. A 27 szemináriumi hallgató közül hárman pártbizalmaik, hárman népnevelők, három szakszervezeti ve­zetőségi tag, tizenhat fahiiáró és kettő­nek nincs mozgalmi munkája. Ha csak a számokat nézzük, az eredmény ki­elégítő. A lények azonban mást mon­danak. A‘ény az, hogy a fa'uiáró mun ka csak január végén indul meg, tehát eddig azok, afe:k a falu járók között szerepelnek, nem végeznek pártmunkát A szemináriumi hallifa'óknak ezek szerint éppen kétharmada nem haszno­sítja megszerzett tudását a Párt erő­sítésére. Ezt nem mondhatjuk azonban ilyen mereven, mert a íalujárók leg­többje a falujárás szünetében végez a gyáron belül is népnevelőmunkát, így körülbelül a hallgatók fel© dolgozik ténylegesen (és nem papíron) a párt- szervezet megerősí ősén ó® a tömeg- szervezetek kiszélesítésé®. Az a két elvtárs, akinek még "pa­píron” sincs pártmunkája, a szellemi dolgozók közül kerül ki Kromy Ká­roly tisztviselő azért nem végez párt- mupkát, mert „elfoglaltsága miatt'' nincs arra ideje, özvegy Ambrus Jó­zsefné pedig „még nem kapcsolódott be". ■ Ess a*t Jeten *i, liesy a párt- szerveze. még nem talál a meg a mód­ját annak, hogyan kapcsolja ho a szel­lemi dolgozókat is a Párt munkájába. Nemcsak ez a huszonhét elvtárs lá­togatja a szemináriumot, de tízszer eny. nyien 'anulnak csak a Dohánygyárban és százan meg százan tanulnak más üzemekben is. Pártunk erejét óriási mértékben növelné, ha valamennyien hasznosítanák is tudásukat. Pártszerve­zeteink azonban erre kevés gondot for­dítanak Még a dohánygyárban sem találták meg a módját annak, hogy a szeminá­riumi hallga.ók ne csak „papíron“, ha­nem tényleg is végezzenek pártmunkát, tudásukat vigyék tovább a többiek­nek, erősítsék Pártunkat fejlődő mun­kások újabb tömegeivel. Másu.t pedig még „papíron" sem jut munka a sze mináriumok valamennyi hallgatójának Itt a hallgatók fele, máshol még többen, más ba csak azért tanulna- hogy tudjon Ez pedig nem elég. Nem csak tudni kell, de a tudást hasznosí­tani is­tz Jete! oktatási éraéhan jut még idő a pártszervezeteknek arra, hogy ezt a hiányosságot kiküszöböljék és saját üzemükben találják meg a módiát annak, hogyan lehet a pártok .atásban részesülő elvtársak tudását olyan erővé fejleszteni, amely a Párt és a kommunisták veze'őszerapét biz­tosítva a tömegeket nevelve forradalmi lendületet ad az üzem munkájának. A Dohánygyár példája azt bizonyítja, hogy ezt csak adminisztratív úton, szer­vezéssel és beosztással nem lehet meg­oldani. A pártszervezet egyénemként foglalkozzon a szemináriumok bal Iga. tóival, kezelje őket úgy, mini Pártunk legértékesebb tagjait kezelni kell. Ha a legjobb szemináriumban nem csak a hallgatók fele végez aktív párt­munkát és a többi szeminárium a leg. jobbhoz igazodik, akkor lesz igazán jő oktatási munkánk eredménye. ÄPOUtO 22-é $ CSEH FILM Néma bnril*ád Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor Hétfőn: Senki nem tnd semmit Előadások) 5 7, 9 órakor OßÄNUü 22-éig Vidám cseh fíknujdonság Senki nem tud semmit Hétfőn: Néma barikád. Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor f ÄKLY& 22~éip Ismeretterjesztő és tudományo, V.foaetW — Híradók, — Az elő' adások folytalölegasak 5—-10-iq — Egységes 1 és 2 forintos helyárak. — Vasárnap déleiért 10 órától 1 óráig van előadási Hétfőiéi—szerdáig: Szünnap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom