Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-22 / 19. szám
UNÁNTŰLI v'.- • VTI ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ARA 50 FILLÉR Csn Én-iá! flTÍáw, » Kínai NépkÖ7fár«t»*ág kaiüju^miniaziere Moszkvába érkezett Február 3-án nyílik meg Pécsett az újító kiállítás Mai számunkhoz íalinapfárt mellék ©lünk VASÁRNAP, I95C JANUÁR 22 Kövessük még Inkái»!» Lenin és Sztálin példáját, tömörülj iiiak mégimháhh a mi stag Párteitk zászlaja alá! Révai József elvtárs beszéde az Operaházban tartott Lenin-díszünnepségen A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége it a Magyar-Szovjet Társaság Lenin halálának 26. Morduló ja alkalmából tzombalon ette az Állami Operaházban ünnepséget rendezeti. Néhány perccel 7 ára után kezdődött meg az ünnepség. Elült a nézőtér zaja, a szétváló függöny mögött az elnöki emelvényen Lenin és Sztálin legnagyobb tanítványa, Rákosi Mátyás elvtárs mellett népünk vezetői foglaltak helyet: Szakosíts Árpád elvtár» vezetésével az elnöki tanács tagjai. Dobi István vezetésével a kormány tagjai, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának ét Központi Vezetőségének tagjai. A szovjet részről ott »olt Szmirnoo elvtárs, nagykövetségi tanácsos, ügyvivő. A közönség percekig tartó lelkes tapssal, felállva üdvözölte Rákosi Mátyás elvtársat. A hosszantartó laps után Rasznyák István elvtárs, a Magyar-Szovjet Társaság elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte Révai József etvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagfát, mondja el ünnepi beszédéi. Új korszak az emberiség töWéneimében ki, mórt a nyugati imperialista államok az utolsó pilLa.na.tig sem akartak összefogni a Szovjetunióval a német fasizmus ellen, hanem a német fasizmussal igyekeztek összefogni a Szovjetunió ellen. De a szovjetelelnesség a második világháborúban az angolszász táborban egy pillanatra sem szüneteit; ezért húzódott el 14 második világháború hat esztendeig és került egész országoknak és országrészeknek, városok tucatjainak és százainak, gyárak és otthonok ezreinek pusztulásába Az imperialisták nem akarnak tanulni, a második világháborúból. Gyűlöletük és efvafecHságttV nagyobb, mint valaha. Keleteuróp* népeinek nem tudják megbocsátani, hogy kivívták mind«*- fajta imperializmustól való független^ ségiükot és győzelmesen megvívták a harcot a dolgozó osztályok társadalmi felszabadításáért is. — Tisztelt ünneplő közönség. Ked vés Eivá.rsaami — Lenin halálának: 26. évfordulójáról emlékezünk meg ma. A huszadik század legnagyobb lángelméjének, Leninnek halála évfordulójáról nem gyászolva emlékezünk hanem ugyanabban a szellemben, «melyben nemrégiben Sztálin születésnapját ünnepeltük. — Lenin munkássága mindössze ká* és fél évtizedre terjedt, De ez a ké* és fél évtized, — amelyből másfél évtized az előkésztésnek, az orosz Bolsevik Párt megszervezésének időszaka volt és csak hét esztendő 1917— 1924-ig — a megvalósításnak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének, a szovjet állam megalapításának és megszilárdilásának időszaka — magváltoztatta nemcsak Orosz ország, hanem a világ arculatát. Lenin műve és neve vezértársának, öröksége végrehajtójának, Sztálinnak művével és nevével együtt új korszakot jelöl az emberiség történelmében. Ez az új korszak a kapitalista vi'ág hanyatlásának, a proletárforradalom korszaka, a régi világ pusztulásának, az új világ szüle*ésének korszaka, a lenmizmus győzelmének korszaka. — Lenin már 1912-ben előre látta év megjósolta a kínai forradalom me: ne'ét és győzelmét, akivel együtt Sztálin dolgozta ki metropolisok munkásosztálya és a gyarmatok népe közötti Imperialistái-tisnes szövetség haditar- réL — A világtörténelmi fordulat o: hadd jellemezzem Sztálin szavaivat: ..Századok során számtalanszor kísérelték meg a dolgozók, bogy az el- nvoraóka* nyakukról lerázzák és hely zetük urává legvenek. De mmdatinyí- szor kénytelenen voltak leverve és megszégyenítve visszavonulni. A rabság láncai érintetlenek marad'aV, vagy a régi láncokat ép oly súlyos és megalázó láncokkal váltották fel." A magyar mnnkáíto^ziáiyban Lenin müve tartotta ébren a forradalmi szellemet 1—• Mi, magyar dolgozók a levert parasztforradalom, az elbukott szabadságharcok, a vérbefojtott proletár- forradalom után — mi tanúskodhatunk a sztálini szavak igazsága mellett De amellett je, hogy 1917 októberével a helyzet megváltozott, 1919 augusztusában vérbefojtották a ma. gyár prolctárforradalmaí. De Horlhy 25 esztendős uralma mégis gyökereden más volt mini az 18-18 leevrésc után fél évszázadra berendezkedett magyar reakció. A magyar munkásosztályban éberen tartotta a forradalmi szellemet az a tudat, hogy Lenin műve él Riába próbálták megtörni a magyar munkásosztály gerincét, hiába próbálták elszigetelni a tömegektől és meg semmisíteni a földalatti kommunista pártot: ez a párt élt küzdött és éb- ren tartott a a magyar munkíUosztályHiller örökébe az amerikai imperializmus lépett ban a reváns szellemét 1919 vérbe- fojtásáért. Pártunk ezt annak köszönhette, hogy vigyázó szemét Moszkvára vetette. Vértanúinknak az adott erőt, hogy tudták: Ált min! a szikla, erőben és hatalomban gyarapodva Lenin és Sztálin műve, a Szovjetunió. A bebörtönzött kommunistákban az fartőiig a lelket, Rákosi elvtársunknak a fegyházban és Horthy bíróságai előtt az adott reVtenhetetlem kitartást éj hajthatatlan bátorságot, hogy tudta: Lenin öröksége méltó kezekben van, van Moszkva, van Szovjetunió és van Sztálin. — Lenin müvével, a szovjet állam megteremtésével a világ hnperial'^tái megtanulták, hogy a forradalmi marxizmusnak azt a tételét, amely szerint a világot nem csak magyarázni kell, hanem meg kell vűltczfafni, halálos komolyan kell venni. A szocialista rendszer kés* arra, hogy békében éljen a kapitalista országokkal s— 1917 óta a kommunizmus valóban kisértetté vált az imperíal sták •zámára, de ez egy ha talmas ál iám képében jelentkezett, amely ellenállhatatlan vonzóerőt gyakorolt a világ minden elnyomottjára ás erőt sugárzó támaszává lett. — A szovjet állam, Lenin és Sztálin nagy műve, az első világháború Vértengeréből született, do a béke legyében. Leninnek első szava béka- ajánlat volt a hadakozó imperialistáknak. Lenin & Sztálin számtalanszor hangoztatták, hogy a két rendszer együttes fennállása nem jeleni s*ükségképpen háborút. A szocialista rendszer kész arra, hogy békében éljen a kapi‘atisfa országokkal. Tudja, hogy egyedül példája és esz méi békés munkája és építő tettei alapján fölénybe jut a békés v'tág szemében A hanyatló imperialista rendszer urai a Szovjetunió elleni háborúban keresik a menekvést saját kibogozhatatlan ellentmondásaikból. — 1917 óta az imperialista államok egymással versengve és egymással acsarkodva is a szocializmus országát tekintik főellenségüknek. A második világháború is azért tört A második világháború két fő eredménye: 1. hogy 1947 után újabb országok egész sora, a népi demokráciák szakították át az imperial is te rendszer láncát és léptek rá a szocialista fejlődés útjára, 2. hogy Hitler örökébe az amerikai imperializmus lépett Bármily élesek is az imperial isi a ellentétek, az imperialista államok külpolitikájának uralkodó irányzata a dühös szovjetellenesség, az egységfrontra törekvés, a Szovjetunió, a népi demokráciák, a szabadság erői ellen szerte a világon. A kommunizmus kísérlete száz évvel ezelőtt a szent szövetséget rémítetie. 1917 után porosz tábornokok, Churchill és Cle- menceau teremtették mag a Szovjetunió elleni háborús intervenció anti- kommunista szent szövetségét, 1933- ban Hitler lépett Churchill és Cle- menceau örökébe, ma az amerikai imperialisták folytatják azt Ennek jegyében tőnek Moden á- . ban az olasz munkásokra, árulják el országuk éra ekeit az Amerika előli hajbókoló angol és francia kormányok, ennek a jegyében készeik a nyugat európai kormányok népeikből ágyú töltelékei csinálni Amerika számára állítják talpra a német fasizmust ölelkeznek a hóhér Francoval, a gö rög monarcho-fasisztákkal, a jugo szláv nép nyakára telepedett árulók kai, s támogatnak mindent, ami reak ciós, középkori, a felszabadulásukért küzdő népek ellen. Az nj háborű az imperialisták számára öngyilkosság lenne — 1917 után az intervenciós háború csúfos kudarccal végződött A két világháború között csődöt mondott a Szovjetunió kőrülzárásának politikája, Hitler ráuszftása a Szovjoiunióra, szovjet nép világraszóló győzelmével végződött. — Vájjon azt hiszik, hogy a háborús uszításra és provokációkra a Szovjetunió és a népi demokráciák részéről más választ kapnak, mint a szilárd helytállásnak, a népi tömegek összezárkózásának, véderőnk fokozásának, államunk erősítésének az imperialista ölödik hadoszlop még erélyesebb felszámolásának válaszát. Megvédj ük a bélkét, úgy, mint Lenin, aki 1917-ben békeajánlatot tett valamennyi hadviselő országnak, de az intervencionísták ellen fegyverbe szólította a szovjet népét Úgy, mint Sztálin, aki mindent elkövetett a második világháború kitörésének megakadályozására, Hiilerellenes béke- koalíció megteremtésére, de a német fasiszták gaz támadására fegyverbe szólította a szovjet nép apraját, nagyját és győzelemre vezette a Vörös Hadsereget. A s7-ocializmus és a demokrácia erőinek gyarapodására az imperialisták háborúja nem válasz, hanem öngyilkosság lenne; ezt bizonyítja 1917, a második világháború, a nagy kínai ép győzelme, az olasz és franci* dolgozó tömegek hatalmas békemozgalmai, Lenin és Sztálin táborának erősödése, Kínától és Vietnamtól Olaszországig és Franciaországig. — Mi, magyar dolgozók is ebbe a táborba tartozunk, a demokrácia, a szocializmus, a béke láborába. — A nyugati imperialista bértollno- kok és rádió-uszítók gúnyoltak és rágalmaztak bennünket azért a meleg. «égért és lelkesedésért, amellyel dolgozó népünk a minap Sztálin elvtár» 7Q. születésnapját ünnepelte. Nem is érthetik, meg azt, hogy * felszabadult magyar dolgozók számára a Szovjetunió vezetői, Lenin és Sztálin, épp oly drágák, mint magának a szovjet népnek, hogy a ml vezetőink és tanítóink is, épp azért, mert tetteik és tanításaik beletartoznak immár a magyar nép történelmébe. iDolgoző népünk emvébe zárja Lenint és Sztálint, mint saját loptértclmének nagyjait A mf barátságiunk és szövetségesünk a Szovjetunióval, nem egy akármilyen „külföldi" országgal való barátság és szövetség, hanem egy szocialista országgal, mint Sztálin mondja; „Egy nemzetközi állammal", amely támogat bennünket, példával, anyagi és erkölcsi segítséggel, saját gazdag tapasztalataival, Dolgozó népünk szívébe zárja Lenini ás Sztálini éppúgy, mini saját íörf éneimének nagyjait. Azért, mert az 6 nevükhöz fűződik a magyar nép nemzeti és szociális felsaabadílása. Elkéstünk a parasztfelszabadítással, elkéstünk a nemzeti felszabadítással és ezt a százados elkésési osak a szocialista Szovjetunió felszabadító tette és szakadatlan támogatása révén, annak az átalakulásnak a segítségéve! hoztuk be, amely nálunk 1945-ben németellenes és lasisztaellenes nemzeti mozgalomként kezdődött és a magyar munkásosztály által vezeteti szocialista átalakulássá szélesedet és fejlődött — Az évszázados elmaradottságai valóban csak mi számoljuk feL magyar kommunisták, Lenin és Sztálin tanítványai, Lenin és Sztálin tanításain művelődött a mi Pártunk, amely új viszonyok közit a szocializmus építés* közben megvalósítja mindazt, amiért a magyar nép legjobbjai hiúba pazarolták el erőiket Csak Lenin és Sztálin megértéséra és sz eret ötére nevelve tudja népünk igazán megérteni saját multjáJt is. Ha Rákosi Mátyás, Pártunk, a munkásosztály, * magyar dolgozó nép élén folytatni tudta és be tudl'.a tetőzni Kossuth és Táncsics munkáját akkor azért tudHa, mart nemcsak a magyar történelemből tanult, nemcsak a magyar munkásmozgalom iskolájába járt, hanem Lenin és Sztálin iskolájába is. Népi demokráciánk virul, erősödik Lenin halálának évfordulóján időszerű legalább előzetes számadást csinálni arról a munkáról, amelyet a felszabadulásunk óta eltelt fél évtized alatt elvégeztünk. — Első. hogy népi demokráciánk virul, erősödik. Ez sem magától értetődik. Kivezettük az országot a háborúból. Helyreállítottuk a rombadölt magyar államisigoi. Kivívtuk nemzeti függetlenségünket. A pusztító inflációnak végét vetettünk. Jó pénzt teremtettünk. A parasztság kezére adtuk a nagybirtokot. Helyreállítottuk elpusztult gazdaságunkat Ipari termelésünk negyven százalékkal túlhaladta már a háború előtti ipari termelés színvonalát. Népünk életszínvonala 40 százalékkal magasabb immár * háborúelőtti életszínvonalnál. — És elértük mindezt szakadatlan harcban népi demokráciánk belső és külső ellenségelveL Lelepleztük és ártalmatlanná tettük a népi demokrácia ellen összeesküvő imperialist ügynökségek egész sorát Megvalósítottuk munkásosztályunk ve zető szerepét, államunkat a dolgozó r.ép köztársaságává fejlesztettük, nép demokráciánk a dolgozó parasz’ság- gal szövetséges munkásosz’.ály dikla túrájának funkcióit tölti be. Gyáriparunk a nép államának kezére jutott. A mezőgazda-ágban is megindítottuk a szocialista fejlődést A dolgozó nép soraiból tízezreket vontunk be a gaz dóság és állam vezető állásaiba. Meg. törtük a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát. Megindítottuk az új, szocialista kultúrát teremtő, a dolgozóknak adási és műveltséget adó kultúrforradalmaí. Győztesen befejeztük hároméves és megteremtettük ötéves tervünket És mit értünk el Lenin 25. és 26. balálévfordulója között eltelt egy esztendő alatt? Győztesen bsfejeztük hároméves tervünket. 1949-ben az ipari termelésnek felemelt tervét 113 százalékra teljesítettük. Megtört a jég a falun: • szocialista társasgazdálkodáa nem mumus többé, termelőszövetkezeti csoportjaink közén 360.000 hold föld van, állami gazdaságaink kezén 400.000 hold: A szocialista szektor a mezőgazdaságban elérte mezőgazdasági területünk' nyolc százalékát. A termelőszövetkezeti csoportokban 70.000 dolgozó paraszt építi a szocialista mezőgazdaságot. Megkezdődött és diadalmasan fejlődik a magyar sztahánovista újítók mozgalma. 1949-ben 700.000 Ipari dolgozóból több mint 300.030 vett részt egyéni munkavevsenybea.
