Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-15 / 291. szám
DUNÁNTÚLI IRAIMIULl. § NAPLÓ Megjelent a rendelet az úf raegyehatároirAl Befejeződött Baranyában a mélyszántás Lelkesedéssel készülnek a pécsújhegyi dolgozók a sztálini műszakra VL ÉVFOLYAM, 201. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1949 DECEMBER 15 ÚJABB GYŐZELEM A FALUN Az áruié Kosztovoi halálra, öl bűntársát életfogytiglani fegyházra Ítélték Somogyiján már Jóval határidő előtt, Baranyában 6s Tolnában pedig a mai határidőre lényegében befejeztük a mélyszántást, A ter- ménybegyüjtés, a tervkölcsön, az őszi vetés sikere után újabb jelentős sikerrel szaporítottuk győzelmeink sorozatát. Elvégeztük a mélyszántást és ezzel biztosítottuk jövő évi termésünk eredményességét, biztosítottuk, hogy jövőre nagyobb mennyiségű terményt takaríthassanak be maguk és egész dolgozó népünk hasznára dolgozó parasztjaink. Jelentős eredményként kell elkönyvelnünk a mélyszántásban elért sikerünket Jelentőssé teszi ezt mindenek előtt, az a tény, hogy a jelenlegi mélyszántás az 1950. évi termelést segíti elő. Az 1950. év pedig már az ötéves terv első éve! Pár napja csak annak, hogy boldog napsugaras jövőnk, anyagi és kulturális felemelkedésünk terve törvénnyé lett. Pár napja szavazta meg az országgyűlés és ezekben a napokban nemcsak képletesen, de valóságban szószerint ás szavazott az egész ország. Nemcsak a lelkes gyűléseken, de üzemükben, a munkahelyükön, a földeken, irodákban és családi tűzhelyük mellett szavaztak lelkes igennel a magyar dolgozók jövőjük terve felett A mélyszántás befejezéise már ennek a tervnek megvalósítása felé jelent egy lépést előre. A mély. szántás eredménye már ennek a tervnek eredményességét segíti elő. Elmondhatjuk, hogy az ötéves terv egyik részlettervének első részét már sikeresen megvalósítottuk. Éis ez a körülmény az, ami elsősorban megadja a mélyszántás sikeres elvégzésének jelentőségét, ami értékesebbé teszi diadalunkat. Ez a győzelmünk sem hullott azonban „égi mannaként" ölünkbe, mint ahogy nem volt még egyetlen sikerünk sem, melyért ne kellett volna keményen megdolgoznunk. Nagy Póriunk állandó veze- lése, népnevelőink fáradságot nem ismerő munkája kelleti az eredmény eléréséhez. Bebizonyosodott ez végig a mélyszántás ideje alatt. Bebizonyította ezt a számos példa, melyet hosszú sorban lehetne felsorolni, hogv mindenhol, ahol ölhetett kezekkel várták az eredményt, a csodavárás következménye a lesmaradás volt Do bebizonyosodott a* fa, hogy ahol nekiláttak a munkának, ott nem következett be lemaradás, és azokon a helyeken fa, ahol bajok voltak, mihelyst megkezdték a rendszeres, szervezett munkát beindították a népnevelőket azonnal javulás állott be, mint azt többek ícőzt Baranyában a siklósi járás példája is bizonyítja. A győzelemért nemcsak dolÍ ozni, a győzelemért harcolni ellett. A mélyszántás munkája ismét bebizonyította, hogy nincs egyetlen munkánk sem, melyet ne a kulákok ellen vívott kemény küzdelemben kellene végrehajtanunk. Nem volt könnyű a mélyszántást diadalra vinni. Nap, mint nap újra és újra lel kellett vennünk a harcot a kulákok nyílt és burkolt tánadásával. Nap, mint nap harcolnunk kellett a kulákok „rá érünk még", „letapossa a traktor a földet", „szalonnás marad a hant" című meséivel. Nap, mint nap ismételten vissza kellett vernünk a kulákok különböző „szaktanácsokban" jelentkező támadását. És fel kellett vennünk a küzdelmet a kulákok szabotálásával i«, azzal, hogy egyes kulákok az utolsó napokig halogatták a mélyszántást. És fel kellett vennünk a harcot azokkal is, akik úgy akartak ezabotálni, hogy látszólag elvégezték a munkát, megkaparták a földet, de úgy, hogy abban semmi köszönet se legyen, úgy hogy azt mindennek lehetett nevezni, Csak mélyszántásnak nem. A mélyszántásban hatalmas munkát végeztek gépállomásaink, s a rájuk háruló rendkívüli feladatok megoldása közben olyan eredmények születtek, mint a hő- gyészi gépállomás traktoristájának, Szabó Jánosnak 1127 pontos eredménye, mellyel az ország második legjob traktoristájává küzdötte fel magát. Végig élenjártak és példát mutattak a munkában állami gazdaságaink, mezőgazdaságunk izmosodó szocialista szektora. Ugyancsak példát mutattak a dolgozó parasztságnak termelőcsoportjaink is. Ismét kézzel foghatóan bizonyították be dolgozó parasztságunk előtt a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és nem egy helyen kérték nagyobb számban a mélyszántás tartama alatt dolgozó parasztjaink felvételüket a termelő- csoporlba. Hatalmas imértékben fokozta a mélyszántás ütemét Sztálin elvtárs közelgő születésnapjának ünneplése. Állami gazdaságaink, termelőcsoportjaink, s a falvak dolgozó parasztjai az üzemek dolÍ ozóinak mozgalmát teljes szív- öl magukévá téve egymásután ajánlották fel a mélyszántás határidő előtti elvégzését a nagy ünnep jelentőségének elmélyítésére. A felajánlások lelkesítő füzében több olyan felajánlás is történt a mélyszántás vonalán, mint például a nómetbólyi állami gazdaságnál, melynek teljesítése bebizonyította, hogy állami gazdaságaink egyre inkább képesekké válnak minden funkciójuknak, így a termelőcso. portok támogatásának is, eleget tenni. A mélyszántást határidőre befejeztük. Dolgozó parasztságunk ezzel újból bebizonyította, hogy helyesnek tartja a Pártunk és kormányzatunk által hozott intézkedéseket, bebizonyította, hogv lelkesedésed áll ötéves tervünk megvalósításáért vívott küzdelmünkben az „idősebb testvér" a munkásosztály mögött. Bebizonyosodott, hogy tudja: nagy Pártunk irányításával, munkásosztályunkkal szövetségben a boldog, kultúrában gazdagabb, munkánk nyomán egyTe szépülő élet felé halad. A löhhi vádlott is súlyos fegyhásat kapott Dimcsev főügyész vádbőszödének befejező részében hangsúlyozta, hogy az összegyűjtött bizonyítékok vitathatatlanul igazolják, hogy a vádlottak céljaik elérésére illegális ösz- szeesküvő szervezetet alakítottak, amelynek vezető központja Trajcso Kosztov, Ivan Sztefanov és Nikola Pavlov volt. Az ő utasításaik alapján a többi vádlott megszervezte az összeesküvő szervezet illegális szerveit. Az összeesküvő szervezetbe sok embert beszerveztek. Titotól, valamint az angol amerikai kémszerve- zettől azt a szigorú utasítást kapták, hogy cl kell távolítani mindazokat, akik akadályozzák Georgi Dimitrov letartóztatását és meggyilkolását. Georgi Dimitrov óriási tekintélynek és nagy szeretetnek örvendett a párt tagjai és a néptöme- gek körében és így hatalmas akadály volt az összeesküvők bűnös terveinek megvalósításában. — Nálunk is, mint Magyarországon, a titoisták az angol és azamerlÍMi kémszervezetekkel teljes egyetértésben el akarták távolítani útjukból a munkásmozgalom legtekintélyesebb és legbefolyásosabb vezetőit. Georgi Dimitrov elvtárs és mások meg gyilkolására készültek — mondotta a főügyész, aki igy fejezte be beszédét: — Az ítéletnek meg kell mutatnia belső reakciónknak és külföldi ellenségeinknek, hogy minden eszközzel meg tudjuk védeni népi kormányunkat, szocialista fejlődésünket és dolgozó tömegeink nyugalmát, jólétét. Trajcso Kosztov és áruló kémbandája bűnperének tárgyalásán kedden délelőtt a védők beszéltek. Ezután a vádlottak szólaltak fel az A Bolgár Népköztársaság legfelsőbb bírósága a Kosztov és bűntársai perében szerdán este hirdetett ítéletet, Kosztovot halálra és öt vádlottársát életfogytiglani börtönre ítélték. Az ulób- bíek a következők: Pavlov, Sztefanov, Nacsev, Guvrenov és Tu tér. A többi vádlottak közül Hrisz'o vöt, Concsevet és Panzovot 15— 15 évi, Ivanovszkit 12 évi és BajalcEjevet 8 évi iegybázrn ítélték. utolsó szó Jogán és Kosztov kivételével teljes egészében elismerték bűncselekményeiket. Kosztov megkísérelte, hogy félrevezesse a bíróságot és a bolgár népet, tagadva bűncselekményét, amelyet a vizsgálat folyamán Írásban beismert. Ivan Sztefanov kijelentette, hogy a bolgár nép és Bulgária ellen a legnagyobb bűnök egyikét követte el. Ezt a bűnt azonban Kosztov is elkövette. Sztefanov ezután izgatott, hangon elmondotta, lelke mélyéig megrendült, látva, hogy Kosztov, aki őket a vádlottak padjára juttatta., nem meri nyíltan bevallani bűnét. Ebből is látható — mondotta —, hogy Trajcsd Kosztov, aki rendőrkopó volt, végig hű akart maradni provokátor szerepéhez. Az országgyűlés megkezdte a költségvetés tárgyalását Títoék is beismerik a jugoszláv nép ellenállását A Tarnt)ug belgrádi jelentése szerint a Tito-banda hivatalos hírügynöksége beszámol arról, hogy a vasúti forgalom szabotálólt többéves börtönbüntetésre ítélték Tito Jugoszláviájában kevés a vágón. A Jugoszláv dolgozók a Tito-banda ellen harcolva most a ki- és berakások elhúzásával Igyekeznek fokozni Tito ók gazdasági nehézségolt. Statisztikai odntok szerint a be- és kirakod ás szabotúlása miatt mindennap több, mint 250 vágón marad kihasználatlanul . «_. Az országgyűlés szerdai ülését Dra- lios Lajos elvtáns elnök nyílót a meg és be jelenlelt e, hogy napirenden a Magyar Népköztársasáig 1950. évi kö't. ségvertésének 'árgyalása szerepel. Ez után a törvényjavaslat általános előadója, Antes István elvtáns kezdte meg be«zéd éj. — A népi demokráciák 1950. évi köléségverése szeflkeze illeg három főrészből tevődik össze. Az első része az állami költségvetés, amely magában foglalva az ötéves terv el6Ő évének hatalmas beruházásai1; is — 17.537.1 millió forint bevésel és 17.454.5 millió forint kiadás előirányzása mellett 82.6 millió forint felesleget mutat. — Állami költségvetésünk hatalmasan megnővekedeti végösszege azt jelenti, hogy 1950-ben a mos! záruló év kere eiltez Iképest mintegy 36 százalékkal több pénzeszközt tudunk államháztartásunkban összpontosítani és feladataink teljesítéséhez felhasználni A költségvetésben összegyűlt pénzeszközeik — államunk feladatainak megvalósítása céljából — újból kikerülnek a népgazdaságba, hogy szocialista építésünk érdekeinek megfoleioer fejlesszék termelő apparátuson ka:, nö. véljél? dolgozóink kulturális és anyagi jólétét, előmozdítsák országunk védelmét és építő munkánk biz onságál'. — A kapitalista állam kiadásainak többségét — főfeladait ának megfelelően — az enxszíliszervezeti: a rendőrség, esendőrség, hadsereg, bíróság, bűnt e őimtézetek fenntartására fordítják, közoktatási és közegészségügyi kiadások költség votes ének csalk csekély hányadat leszik. Népi demokratikus államunk feladatainál; a kapia- lis) áktól döntően eltérő jellege elsősorban -»bban domborodik ki, tiogy a ml államunkban a népgazdaság fejlesztése, szocialista Alalakftíása illami feladat. A ml államunkban nem a tőkéséé-:, hanem az állam létesít új gyárakat, az állam Iái-ja el mezőgazdaságunk«: mo. dern Irak'or okkal és egyéb gépekkel. — Költségvei«'.fünf; ’egnagyohb tételét, összes állami kiadásaink 41.3 százalékát népgazdaságunk óéves '-érvének beruházásai adják. A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadásaink, beleszámítva a iervberuházásóival, vállalataink tőke és a'ap! ásí köl ségellátását és a népgazdaság irá/nyi'áfcával kapcsolatos költségeket, összkiadásainknak már 63.8 százalékát teszik ki. A népelnyomó Horthy-rendszer költségvetésében ezzel szemben * döntő súlypont az elnyomó szervek kiadásaira esett. A mi költségve'ésűnkben a teljesen megváltozott jellegű közigazgatási szervek kiadásai az összkiadásoknak csak 3 százalékát teszik ki. A költségvetés létszámkimutatásából kitörik, hogy a költségvetésből fizetett orvosok szórna a Horthy-rendszer létszámához képest tizennyolcszorosra, az egészségügyi alkalmazottak «tárna harmincszorosra, a nevelők száma ötszörösre emelkedett Vállalatainkban a mérnökök száma megkétszereződött, a technikusok száma megháromszorozódott Teljesen eltűnt a régi kasztrendszer. Az állami alkalmazottakat munkakörök szerűit csoportosítják 6 ezáltal lehetővé teszik állami igazgatásunkban is a .tervszerű munkaerőgazdálkodás megvalósítását. Színének és tudományos dolgozók illetményei Először szerepelt költségvetésünkben 2178 főnyi színházi alkalmazott és közel ötezerfőnyi tudományos munkát végző dolgozó illetménye. A tudós ma már nem fű etlen, pókhálós szobában nyomorog, hanem anyagilag is egyik legmegbecsültebb tagja társadalmunknak. Es a fejlődés távlata benne van azokban a hatalmas összegekben, amelyeket egyetemi és felsőoktatásunkra, szakiskolákra, kollégiumokra és ösztöndíjakra fordítunk. Népi demokráciánknak ugyanis egyre több magas- műveltségű, kitünően képzett, a népből jövő és a néphez hű szakemberre van szüksége. — A múltban — a népelnyomó Horthy-rendszerben — a« állami költségvetés vajmi -kevéssé érdekelte népünket. Jól tudták, tiogy abból csak a nagybirtokosok, a gyárosok és l>an- károk húznak hasznot, a nép pedig nyögde a növekvő adóterheket — A mi költségvetésünk azonban a magyar nép költségvetése. Annak bevételeit népünk szocializmust építő munkale-ndületc biztosítja, kiadásai pedig cgytöl-egyig a népért vannak. Számukra épülnek az új gyárak, iskolák, kollégiumok, lakóházak, ők és fiaik tamilnak az új egyetemeken és tanfolyamokon, szociális intézményeink az ő jólétüket vannak hivatva biztosítani. — Eddigi eredményeink, az a hatalmas lelkesedé», amellyel dolgozó népünk városban és falun egyaránt ötéves tervünket fogadta, biztosítékot nyújt arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar nép bölcs vezérének, Rákosi Mátyásnak irányításával az öt-, éves tervből az 1950. évre eső feladatot — így magit az 1950. évi költségvetést is — maradéktalanul megvalósítjuk. Magyarország eddigi legnagyobb ltftitségvefcae X költségvetés első szónok« Szita János elvtárs, a Népgazdasági Tanács titkára volt. Megállapította, hogy az országgyűlés Magyarország eddigi leg- nagyob költségvetését fogadja el. A költségvetés 17.5 milliárdos kerete messze meghaladja a Magyarországon eddig megszavazott vagy megvalósított költségvetéseket. Az első stabilizációs költségvetés kereteit a jövö évi előirányzat négyszeresen múlja felül. Az elmúlt évi 9 milliárdos költségvetés keretét az új költségvetés majdnem 90 százalékkal haladja meg. Ha azonban az idén ténylegesen telje, sí tett költségvetési keretből indulunk ki, a jövö évi előirányzat Így U több, mint»»egyharmaddnl haladja meg as idei eredményeket. ‘;-Wj A költségvetés vizsgálatánál világosan kitűnik, hogy népgazdaságunk fej. lesztésének üteme gyorsabb mint valaha is azelőtt. Kiemelte, hogy a költségvet Aj ben a kiadások s bevétel nemcsak egye»:, súlyban vannak, de a köiteégvetés mintegy 80 millió felesleget irányoz elő. A' Horthy-rcndsrerbein a költségvetés
