Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-15 / 291. szám

2 NAPLÓ 1049 DECEMBER M tS29-t& 1944-ig tényleges«! hiánnyal zárult. A hiányokat vagy külföldi köl. rsönökkel fedezték '■agy a bankóprést használták fel arra, hogy az állam­háztartás hiányát a dolgozó néppel fizettessék meg. Az ország pénzügyi függetlenségének feladására! elért kül- földí kölcsönök jelentős részét a nagy­tőkések támogatására fordították. Hangsúlyozta. hogy a kapitalista Qrszágokhan a költségvetés tekinteté ben egészen másként áil a lielyzct most is, mint nálunk. Ott nőtt a költ­ségvetés deficitje, emelkedett a mun­kanélküliek száma, csökkent a terme­lés, süllyedt az életszínvonal és nőve- kedett a dolgozók vállára nehezedő adó. A kizsákmányoló elemek adóterheit növelték A beruházások ismertetése illán Szita elvtárs rámutatott arra. hogy »d'’«rendszerűinkiden az egyenes adók­nál osztályszempontból a'íapvelö vál­tozások történnek. Az egyenesad ó-bevételek fokozá­sát a költségvetés a ku Iáit ok és egyéb kizsákmányoló elemek, de neun a dolgozó tömegek adóz­tatásának tokozásával irányozza . elő. 'A forgalmi és a fogyasztási adó a tő­kés rendszerben a leginkább antiszo­ciális adó volt, amellyel az uralkodó osztályok * legegyszerűbben tolhatták át az adóteher legnagyobb részét a dolgozó osztályokra. Ma a forgalmi- adó jcHege megváltozott mindenek­előtt azért, mert ha társadalmunk nem is mentes a kizsákmányoló osztályok­tól, mégis megszüntettük a nagybirto­kos-feudális arisztokráciát, jelentősen meggyengítettük a nagytőkések osztá­lyát s ugyanakkor rohamosan nőtt a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó értelmiség életszínvonala. A forgalmiadé és a vállalati nyere­ség együttesen már 1949-ben az összes kiadások 42 százalékát, 1950-ben pe­dig 64 százalékát fedezik. —• A jövő évben az állami vállala­tok nyereségeként előirányzott 3.190 millió forint, 195 százalékkal haladja meg az idei év előirányzatát és 64.1 százalékkal az idén ténylegesen befi­zetett nyereségeket. Az ötéves tervben előirányzott 50 szá­zalékos termelékenység-emelkedés 25 százalékos önköltségcsökkentés, éppen úgy, mint a költségvetés tételei azon alapulnak, hogy Pártunknak a dol­gozó nép érdekeiért és felemelkedésé­ért folytatott harcát, kormányunk munkáját, a magyar nép egyre széle­sebb tömegei támogatják. Ezért tekinti éti ezt a költségve­tést a magyar nép, sokkal (In­kább mint valaha, saját költség- vetésének, saját ügyének, ezért fogadom el öröm­mel és büszkén a magyar dolgozók nevében a törvényjavaslatot. Nagy János nagy tapssal fogadott beszéde után Naggistók József a költ­ségvetést a maga és a Független Kis­gazdpárt nevében elfogadja- Ezután Tóth Imire Alvinczy Imre és Harrer Imre szintén elfogadta a költségvetést Ajz országgyűlés ezután az 1950, évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban egyhangúlag elfo­gadta. A részletes tárgyalásra áttérve Mi­hályit Ernő előadó ismertette a minisz­tertanács elnöki hivatal költségvetését. A költségvetéshez először Kiss Ká­roly elvtárs szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy a minisztertanács költségvetésé­ben legnagyobb tétellel, 25.5 millió fo­rinttal a Tudományos Tanács szere­pel. Ez az összeg a Tudományos Aka­démiát illeti. Az Állami Ellenőrzési Központ 16 millió, az Országos Terv­hivatal kö tségvetésv 660.5 millió forint A Találmányi Hivatal állal nyilván­tartott újítások népgazdaságunknak már eddig is 250 millió forint meg­takarítást jelentettek. KW Károly végül bcjcfeníeite, hogy a minisztertanács, a Népgazda­sági Tanács, az or^zággyülós- és a Népköztársaság Elnöki T«nács költ­ségvetését mind a maga, mind az MDP nevében örömmel elfogadja. Az országgyűlés ezután általános­ságban és részleteiben is elfogadta a minisztertanács elnöksége tárcájának és a vele kapcsolatos fejezetnek költ­ségvetését. Az országgyűlés legközelebbi ülé­sét csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja. A csütörtöki napon a belügy­I min isztérium, a külügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium tárcájá­nak tárgyalási kerül sor. „Határtalanul bízunk a Kommunista Pártban és Sztinkan“ Thorez nagy záróbeszédé a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságán a k értéhez féten Maurice Thorez, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára több. mim három­órás beszédben foglalta össze a Fran­cia Kommunista Párt központi bizott­sága Sain’vdenisi értekezletének tanul­ságait. Bevezetőben a Tájékoztató Iro­dáinak a nemzetközi helyzetre vonat­kozó határozatával foglalkozott és niegálIapitcFta, hogy a feladatok középpontjában a bé­kéért és a nemzeti függetlenség­ért folytatott harc áll. F.z a harc nem lehet győzelmes a nél­kül — mondotta —, hogy ne küzdenénk a munkásosztály egységéért, a demo­krácia és a béke erőinek összefogásá­ért, az ellenség mesterkedései ellen. Könyörtelenül kell harcolnunk a hábo­rúra uszító imperializmus minden ügy­nöke és különösen Tito gyükoe kém­es fasisztabandája ellen. Thorez ezután kiemelte, hogy a tör­ténelemben először alakult ki egy bé­kefront, amely minden reményt megad arra, hogy • a békéért folyó harc győzelemmel fejeződik be. Az imperialisták háborús kalandorter- veiröl szólva hangsúlyozta, súlyos té­vedés lenne lebecsülni az új háború ve­szélyét E veszély,! világosan jelzi Nyugat-Némefország felfegyverzése, viszont Németországban vannak más erők is, mint a reakció erői. A Fran­cia Kommunista Párt e népi erők mel- Jett van. „A történelem bebizonyította — mondotta Sztálin —, liogy a hitierek jönnek és mennek, de a német nép, a német állam megmarad." Ez a mi áí- fáspontunk is, francia kommiinis'áké — hangsúlyozta Thorez. Thorez ezután a Szovjetunió csodá­latos fejlődéséről beszélt. Sohasem tud­juk elégszer hangsúlyozni mindazt — mondotta —, amivel a Szovjetuniónak, a Bolsevik Pártnak és Sztálinnak * tar- • lozunk. A komunistáknak, bárhol is in dolgozzanak, bárhol is küzdjenek, mindenhol hangoztatniok kell azt az igazságot, a Szovjetunió a szocializmus egész világon való győzelmének remény­sége és bizonyossága. Thorez hangoztatta, hogy a jobbol­dali szocialisták nemcsak kerékköiői, hanem árulói i* a harcnak. — A szo­cialista vezetők mesterkedéseire a dől- gozók egységével l.ell felelnués Id kell szélesíteni az egységakciót egy olyan francia kormány megala­kulásáért, amely a békéért és a nemzeti függetlenségért küzd majd. A Tájékoztató Iroda határozatai ezen a síkon igazolják a Francia Kommunis­ta Párt eddig követett politikáját. — Ugyanakkor meg keli erősíteni a har­cot Tito bűnös bandája ellen. A továbbiakban rámutatott, hogy a Párt a felszabadulás után mint­egy 700.000 új taggal erősödött. Ezután így folytat ta: — Számunkra, a Párt harcosai szá­mára, a Szovjetunió 32 éves szocialista építése után u legkevesebb kétség sem áll fenn, hogy az út, amelyet követünk, az egyedül helye*. Mi harminc évvel ezelőtt Leninhez és Sztálinhoz csat- takóztimk-és ezt az utat követjük to­vább. Tökéletesen, határtalanul és fenntartás nélkül bízunk a Kommunis­ta (bolsevik) Pariban és Sztálinban. Szívünkben hordjuk Sztálin iránti sze­reltünket, aki barátunk és vezetőnk. — Munkához kell látnunk, hogy feladataink megoldásával, hibáink ál­landó kijavításával és minden téren ki­fejlett jó munkánkkal előkészítsük pár­tunk 12. kongresszusát. Az országot elvezetjük a demo­kratikus egységkormány rnegala- ' tatásához, amely kiszélesíti a népi szabadság- jogokat és visszaviszi Franciaorszá­got a demokrácia és a béke táborába, így tudjuk majd hazánkat előrevinni a szocializmus felé — fejezte be nagy beszédét a Francia Kommunista Párt főbikára. Pénteken sztrájkba lépnek Olaszország közalkalmazottai KrŐAÖdik n (error n f'őldérl harcoló parasztok ellen Római jelentés szarin!, a közszol gáluij alkalmazottak (villany-gáz, víz­művek, n posta és közlekedési válla falok nlkalmazoffai) péntektől kezdve egész, Olaszországban sztrájkba lépnek, hogy támogassák a telefonvállala­tok alkalmazottainak követeléseik A telefonvállalatok alkalmazottal már néhány napja sztrájkban állnak. A párisi rádió jelenlése szerint a víz-, gáz- és elektromos müvek dolgozói péntektől lelváltva lógnak sztrájkolni. Az, olasz közalkalmazottak december 15-én egész Olaszországban 24 órás sztrájkol tartanak, hogy tiltakozzanak a De Gaspcri kormány inn- kacsságn ellen, amellyel visszautasítja lízelésemelési követeléseiket. Az olasz kereskedelmi alkalmazottak úgy döntöttek, hogy december 19-én színién sztrájkba lépnek. A legújabb jelentések a s/.icitiai banditák, n hírhedt Giufiano bandá­jának megélénkült tevékenységéről számolnak be. Fcliegyverzetl banditák nyift országúton megállították a Catania és a Ricsi közöli közlekedő autó­buszt és oz utasokat kifosztanák. Mé. jelentések arról számolnak be, hogy Szici(in különböző helyein meggyilkol! emberek (elemeit találták. Ezek kétségkívül Giuliano bandájának áldozatai. Giuliano bandája évek ófn terrorizálja a s/iciliai paraszkAat és mun­kások!. Scelba belügyminiszter rcud őrsége állítólag lehetetlen velük szem­ben. Az igazi ok azonban, mini ahogy azt az Olaoz Kommunista Párt képviselői számtalanszor .kimutatták:' n kormány a legszorosabb kapcso­latban áll «Z úgynevezett „maffin"-bandával. Ezekre a kapcsolatokra mu­lat rá a New Statesman and Nation. Hangsúlyozza, hogy Szicíliában a földfoglaló pnrarzloknnk nemcsak a n«áybirfokosokkal és az őket lúmogalo rendőrséggel kell szembeszállni ok, hanem n banditák hírhedi szervezetével, a „maffiával“ is. A „maffiát" a nagybirtokosok politikai céljaikra ís lel. használják a forrongó parasztok eilen. A cikk s/erinl a háború vége óta 104 paraszt — akinek többsége szakszervezeti vezető volt — esett áldo­zatni n „maffia1' gyilkos golyóinak. ILJA EHRFN8URG: A NAGY ÉRZÉS Nemrégiben Rómában járU* ru Este a béke híveinek százezernyi tó n,ege gyűli össze a hatalmas tér­ségen. A szónokok különféle nyel­veken beszéltek, A munkások fák­lyákat gyújtottak és ott, az ősi fa­laknál, Sztálin arcmása nézett le ránk. A fények élővé varázsolták az ismerős arcot. Az emberek re­ményteljesen tekintettek rá: tud­ták, Sztálin a békét őrzi. A mikor arról beszéltek, amire ^ mindenkinek a legnagyobb szüksége van és legfontosabb. Ezt ismételgették; „Kell, akár csak a kenyér." vagy „kell, akár csak a levegő". Minden embernek szük­sége van arra, hogy Saját igazsá­gában higyjen, hogy éleiének értel- .ne legyen: az ilyen hit és meggyő­ződés teszi a szivet acélossá. A Volgánál, a Gangasz partján, a Szentlörinc folyónál és az Ama­zonnál. Az egyszerű emberek mil­lióinak hite Sztálin nevével fonó­dik össze. Az amerikai stratégák új bűnös háborút készítenek elő, számbave- szik hadosztályaikat, ezernyi bom­bázóikat, bombatartalékaikat. Az egyik közülük azt állítja, hogy a légihadorö a legfontosabb, a m(*- sík sokkal óvatosabb és azt taná­csolja, hogy fegyverezzék fel az európai bérenceket. Mi állíthatja meg ezeket az eszteleneket? Nemcsak országunk nagysága, nemcsak a különféle népeknek irántunk megnyilvánuló testvéri szeretető, nemcsak hadseregünk ereje, tudósaink munkája, hanem azoknak a szégyenteljes vége, akik a korszerű technika minden eszkö­zét felhasználva, meglepetés, szerűen támadtak ránk és akik a szovjet néptől emelt élő falba üt­köztek, a mi embereink lelki ere­jébe, kitartásába, Sztálin akaratáé­ba és erejébe. A z, hogy Sztálin a békét védi, még jobban bevési öt az egyszerű emberek millióinak szi­vébe. Amikor a béke hívei Paris, ban, Prágában, Rómában össze- gyűltek, mindenütt Sztálin nevét lehetett hallani, ezt a nevet ismé. telgette a magyar tanítónő, a ró­mai asszony, a francia művész, az öreg indiai. A különféle országok­ban hány édesanya, csecsemőjére pillantva emlékszik vissza az átélt borzalmakra — a sziréna üvöltésé­re, a romokra, c vérre, és hálát ad Sztálinnak azért, hogy a szörnyű vihar elcsöndesedett az új életre kelő föld felett. Sztálin közel áll az egyszerű em­berek millióihoz. Sokszor láttam ennek a tiszta szívű szeretetnek megnyilvánulását. „Pipát szeret­nék Sztálinnak“ — mondta az öreg lillehüLvmeri norvég. ,,Eltet­tünk egy üveg jó óbort Sztálinnak, lehet, hogy egyszer megilleti a mi borunkat" — mondották a tegnap még partizánként küzdő bvrgun- diai szöllötermelök. Amikor a szovjet csapatok felszabadították Bjelorussziát, a haditudósító ar­ról beszélt a körcje gyűl leknek, hogyan dolgozik Sztálin a hábo­rú éveiben. Egy idős ko'hozista asszony figyelmesen hallgatta a: elbeszélést, utána felnynjtottn a kezét és megkérdezte: ,.!Is mikor alszik? Pihennie is kell". — Ró­mában egy ragyogószemü ifjú ezt mondta nekem: „Sztálin elvtársnak át kall adnom a kőművesek üd­vözletét." C ztá'innak ajándékokat kiilde­■ neh. Egy francia asszony, akinek leányát a fasiszta gyilkosok lelőtték, a gyermekétől megmaradt egyetlen emlékét, egy sapkát kiV- dött el Sztálinnak. Ilyen ajáiulé kokat senki sem kap és nincs olyan mérték, amellyel fel lehelne mérni az ilyen szereidet. A hajón, ha viharzik a tenger, a kormánykeréknél a kapitány áll. A legénység dolgozik vagy pihen, vagy a csillagokat fürkészi, vagy könyvet olvas. A szélben, a ko­romfekete éjszakában, a hajóhídon a kapitány áll. Nagy a felelőssége és hőstettet visz véghez. Gyakran gondolok arra az emberre, bátor­ságára és nagyságára, aki óriási terhet vállalt magára. A világon Sohasem ül el a szél, az emberek végzik a napi munkájukat; alma- fát ültetnek, gyereket dajkálnak, költeményeket olvasnak, vagy bé­késen ahszanak és a kormányke­réknél Ö áll. Megjelent a rendelet az új megyehatárokról Január l-től kezdődik as átsservesés Megjelent a hivatalos lapban az ú! megy eh at árok» ős az új megyeszék­helyeket meghatározó mini-sz ortanács' rendeled. Nagy azükség volt erre az ©rijeágos. átsszerverésre, mm eddig ezen a téren a legkülönfélébb vissz á.-i- sá-gok á® ak fenn. Csők egy példái : Pe«t-PUis-Sol.-Kiskun megye területe nagyobb volt, mini • Abauj, Búcs-Bod- rpg, Csonád, Oson gr ád, Sopron c« Zemplén megye térülőié együtrvéve. A megye lélek számi eddig meghaladta Abauj, Bács-Bodrog, Csanád, Csong- rád, Sopron, Bihar, Győr-Moeon, Ivó- márom-Esz'crgom, Szatmár, Bercg és Zemplén megyéi cgyü les népességé­nek szárnál. Az átszervezéssel a kőzügyek Wé- z,őse közelebb kerül a dolgozókhoz. Közlekedési szempontból i& lényeges könnyebbséget jelent majd az á)szer­vez ős. Sopron megye és Győr megye egy­beolvad Győr székhellyel. Zala megye észii i része és a baki'onmvenii része Veszprém megyéhez került, Komárom megyének Ta abánya iolf a székhelye. Pest megye jóval kisebb let előd­jénél. a megnövekedőn Bács-Kískun székhelye Raja helyeit Kecskemét. Meg ív-lek apró 1.1« megyék, amelyeke,: a régi rendszer csak az ir- reden izrniw ápolására tartóit lent. — Megszűnt Csaníd, Bihar Hajdú me­gyével, Szaímár Szabolccsal, Abauj é« Zemplén Borsóddal egyesül, így az eddigi 25 megye helyeit 19 lesz. Csongrád megye székhelye llódmező- vásárhely, Hajdú-Biharé Debrecen, Szabóés-S»»imáié Nyíregyháza. Bor­sod- A bau j • Zemp'étfé Miskolc, Nógrád megye székhelye Salgótarján lett. Baranya, Somogy é« Tolna megyék­nél törüld Heg a köve kéz« változá­sát, lösznek. Baranyához kerül Somogy megyé­től a szigetvári Járás, kávévá « oémo'Udi körjegyzőié® köz­ségeit. Ide kőről Felsőszentmárton k­Ez-z*>! Szigetvár és a járás összeköt- ö'ése a megye székhellyel lényege­sen megjavul. Somogytól elcsatolják még Fejér megyéhez Szabadhidvég nagyközséget. Za’ához pedig a surdi tkőrjegyzőíég községeit. Somogy megyéhez kerül Veszprém megyétől Siófok nagyközség és a balatonszabadl körjegyzőséghez tartozó községek, Tolna megyétől BedegWr, Kánya. Tengőd nagyközség«^. Tolna megye terüle e — a Somogy megyéhez csatolt Bedcgkér, Kánya- Tengőd nagyközségek kivételével vál­tozatlan marad. A rendelet részletesen meghaí áraz­za eiz egye« megyék terüle él. Ar. új terű'éti beosztás az állami gazga-i ás minden ágál érinti. Az 'átszervezés 1950 január l-töl kezdődően fokozatosan történik, a munka az «gesz országra kiter­jedően két-hároin hónapot vesz Igénybe. Mindaddig, amíg a/, új szervezet té­tesd ésére egy-egy megyében sor nem kerül, az államigazgatás változatlan^ az eddigi szervező i beosztásban mű­ködik tovább. A lakosságot é-s ez érin­tett hatóságokat, hivatalokat kellő idő­ben érésűik az ál szetvezés tetkln'eíé- ben ökot é-deklö minden kérdésről. Úi magyar parcellán A línomkerámhi ipari: központ mű­szaki vez.clöi hossz*» kísérletezd’ «tán Hollóházán megtalálták a kiválóbb minőségű porc-illán mngy*r nyersanyagát. Az új nyersanyag no*®- tíjporcclláo. A* ötéves lerv során ** újporccttán Icllede/.ásáve I mintegy 1 millió forintot takarít meg népgu/.da* vágunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom