Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-14 / 290. szám

DUMÁNTÜLI ff PLO KÖZÖLJÜK RÁKOS! ELVTÁRS CIKKÉT Sikeresen megtette útját a 600. Pécs-Üszögről indított irányvonat a 2000 tonnás mozgalom keretében Rendezik a közalkalmazottak fizetését VL ÉVFOLYAM, 290. SZÁM ÁRA SO FILLÉR SZERDA, 1949 DECEMBER Í4 ÖTÉVES TERVÜNK ELSŐ KÖLTSÉGVETÉSE MAGYBÜBA ®*EST' Európa hetedik legnagyobb városa Az országgyűlés törvényerőre emelte Budapest és a munkástelepülések egyesítését A jövő év elején a fővárosban megválasztják a tanácsokat A Tudományos Akadémia anyagi és szellemi emelkedésünk szolgálatában Újabb nehézségek elölt áll a Bidanlt-kormány Duclos nyilatkozata a Kommunista Párt helyzetéről súlyát a városvezetésben, a JövS év elején a fővárosban és a külterületekben létrehozzuk a ta­nácsok rendszerét. A tanácsok megvalósítása a demokri. cia további tószéücsl éséa jelenti: a széles dolgozó nép tömegek bevonását a város igazgatásába, Ezek a taná­csok s a tanácsokban a dolgozók nagy­számú 'képviselői a biatosf-ék arra, hogy fővárosunk vezetésébe soha töb­bé nem sikerül a város veze ős égéből kiszorítani a dolgozó nép legjobbjait. A tanácsrendszer megvalósítása bijflo. si:ék arra, hogy a városvezetés a dol­gozó népre iánvasakodv* a dolgozók érdekeit szolgáló várospolitikát fog megvalósítani. — Budapeír lakói, demokratikus erői lelkesedéssel és örömmel fogadták Buiapest egyesítésének hírét és nem lehet kétséges, hogy a dolgozók Pár- runk és vezérünk: Rákosi Mátyás irá­nyítása atait jól megválóm ják az egy­ségesítést és Budapest a szocialista Magyar- országhoz, Budapest dolgozó né­péhez méltó fővárossá építik ki — fejez:e be Kovács István hosszan­tartó viharos tapssal fogadott beszé­dét A kővetkező felszólaló Spáczer lát­ván őrömmel üdvözölte a javaslatot és azt pártja nevében elfogadta. Az országgyűlés ezután a törvény­javaslatot általánosságban és részletei, ben egyhangúlag elfogadta, majd per. cekig zúgó tapssal ünnepelte az immár törvényerőre emelkedett java »lato* Szádcczky Kardos«- Elemér Kossuih- díjas egyetemi ton ár szól: hozzá * 'Törvényjavaslathoz, majd az ország­gyűlés a törvényjavaolatot általános­ságban és részleteiben elfogadta. Az országgyűlés legközelebbi ülésé december 14-én szerdán délelöt 10 órakor tontja. Az ülés napirendjén az 1950. évi költségvetés ál '.alános és részié es tárgyalása szerepel. A költségvetés megvitatása min­idig nagy esemény a parlamentek munkájában. A kapitalista parla­mentekben ilyenkor alakulnak ki a legélesebb viták, mert a költség­vetés megmutatja, hogy a kormány honnan veszi bevételeit és mire fordítja kiadásait, azaz megmu­tatja a kormány politikáját A mi költségvetésünk is, amelyet Kossá István eivtárs az ötéves terv első évére nyújtott be, megmutat­ja a /mi kormányunk politikáját. Népköztársaságunk bevételeit é»s kiadásait. Ez a költségvetés, amely népgazdaságunk szilárd pénzügyi alapjait mulatja be, része a szo­cializmust építő ötéves tervnek és híven tükrözi azt a politikát, ame­lyet kormányunk a szocializmus építéséért, a béke védelméért, né­pünk-:» jólétének fokozásáért foly­tat. Számadatok, pénzösszegek te­szik ki a költségvetést, de ezek a fzámok, összegek beszédesen bi­zonyítják, hogy költségvetésünk teljes egészében a fejlődést, orszá­gunk felvirágoztatását, a szocia­lizmus építését szolgálja. Ha csak az összegek végső ered­ményét nézzük, már akkor is éle­sen szembetűnő a különbség, amely a mi ős a kapitalista álla­mok költségvetése között van. Ná­lunk — a stabilizáció óta állan­dóan — az évi költségvetések fe­lesleggel zárulnak, 83 millió fo­rintos felesleggel zárul az ötéves terv első évének költségvetése is. fez azt bizonyítja, hogy előirány­zott kiadásainkat teljes mértékben fedezni tudjuk. A. nyugati kapita­lista államok erről nem dicseked­hetnek. Amerika idei költségveté­sében 5 és félmllliárd dollár hiány szerepel, Anglia költségvetésében 7 millió font Franciaországéban 280 milliárd frank. De ugyanígy deficittel zárul a többi Ország költségvetése is. A nyugati országokban egyre növekszenek a terhek és ezeket a terheket a dolgozók nyakába varr­ják, azzal, hogy emelik az árakat, de a béreket nem. Nálunk viszont a kormány sorozatosan hajthatta végre az árak leszállítását, leszál­lította a hús, a zsír, a péksüte­mények, a készruha árát. Népköz- társaságunk nem kapitalista esz­közökkel, nem a dolgozók élet­színvonalának csökkentésével és adókkal fedezi kiadásait, hanem ezeknél sokkal biztosabb és szilár­dabb bevételi forrásokra alapozza költségvetését. A mi bevételi forrásaink közül a legfontosabb az állami vállalatok nyeresége. Mióla a gvdrak a mun­kások kezére kerültek, a szocia­lista vezetés alatt termelésük nyereségessé vált, míg a kapitalis- • ták vezetésével állandóan ráfize­téssel küzdöttek. Üzemeink hatal­mas összegeket fizetnek be az ál­lampénztárhoz abból a nyereség­ből, amelyet munkásaink lelkes versenye, az újítások és új munka- módszerek hoztak. Ez a bevételi forrás csak a szocialista, vagy népi demokratikus gazdasággal rendel­kező államokban van meg, tőkés államban nincs és nem is lehet, A néphadsereg csapatai Dól-Ktné- han három megyeszékhelyet szaba­dítottak fel. Sikeresen befejeződött a Kuomlntftng-csnpatok megsemmi­sítése Kvantung-Kvanszl vidékén. Csu-Kn-Lal u Peking Szállóban fogadást rendezett az ázsiai nőkon- gresszus küldötteinek tiszteletére és üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a kínai forradalom nehéz évei alatt a kínai nép tudta, hogy nem harcol agyődül, mart barátai vau­mért a tőkések gyáraik hajsznát maguk vágják zsebbe. A tőkés ál­lam azokból a súlyo3 adókból él, amelyek a dolgozók életét nehezí­tik meg. Még élesebb a különbség, ha azt nézzük, hogy a bevételből eredő összeget mire fordítjuk mi és mire fordítják a kapital sta ál­lamok. A kapitalistáknak arra kell a pénz. hogy a népet elnyo­mó szerveit fenntartsa belőle és hadsereget szereljen fel, ame’yet előkészít az imperialista rablóhad- iára’tra. Ezért tiltakoznak, sztráj­kolnak a nyugati imperialisták dolgozó: áruló kormányaik politi­kája ellen. Nálunk a kiadások minden fillére a dolgozók jólétét erösiti. Az ötéves terv első évé­nek hatalmas beruházása, több mint hé^milliárd forint, szocialis­ta iparunk és a mezőgazdaság fej­lődését szolgálja. Ez azit jelenti, hogy nálunk a költségvetés a szo- ciaksta építés, a népgazdaság fej­lesztésének a tükre, mert csak a beruházások céljára szolgáló ösz- szeg az egész költségvetés kiadá­sainak majdnem fele. Hatalmasan megnövekedett az az összeg is, amit Népköztársasá­gunk . kormánya az ipar és mező- gazdaság fejlesztésén túl a dolgo­zók szociális és kulturális szín­vonalának emelésére fordít- Üdü­lők, szanatóriumok, gyermekott­honok, kórházak, kultúrházak, is­kolák. az intézmények egész sora épül fel abból az összegből, ame­lyet a költségvetés erre a célra szán. A honvédelem fejlesztésének költségei sem maradhattak ki a költségvetésből. Amíg az imperia­lista háborús gyujtogaitók egyre elkeseredettebben készülődnek eőv új háborúra, addig mi sem állhatunk készületlenül a támadó ellenséggel szemben. Erős nép­hadseregre van szükségünk, amely biztosítja a békét az ötéves terv, a szocializmus megvalósításához. De amíg az imperialisták kiadá­sok igen nagy részét fordít'ák a lámadó hadsereg gyilkos fegyve­reinek előállítására és az ugtásra- kész rablóhad fenntartására, ad­dig nálunk a honvédelmi kiadások csak 11.7 százalékát teszik ki a költségvetés kiadásainak. Kossá elvtárs nem hiába hang­súlyozta beszédében, hogy a mi költségvetésünk egyre jobban megközelíti a szocialista költség- vetést. Büszkén mondhatjuk, hogy költségvetésünk is kezd hasonlí­tani nagy példaképünk, a szocia­lista Szovjetunió költségvetésé­hez. Az a hatalmas támogatás, amelyet a Szovjetuniótól a fel- szabadulás után kaptunk, segített megerősíteni az ország gazdasági helyzetét, segített megszilárdítani pénzünket, a forintot.- A Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével cs a Szovjet­unió dicső példáját kövc've terv­szerű munkával, forradalmi harc­cal jutott cl dolgozó népünk idá­ig, a szocializmust építő ötéves tervünk első költségvetéséhez. nak az egész világon. Harcukhoz erőt adott elsősorban a Szovjetunió és a különböző országokban folyó azabadsáRharcok példa iu. Cnu-Peh, a Kínát Népköztársaság központi kormányának alelnöke üd­vözölve a küldötteket, a fölszabadító néphadsereg nevében, kijelentette, hogy a mo.>;t folyó kongresszus meg­nyitása is mutatja, milyen erős lett a forradalmi mozgalom Ázsiában. Az országgyűlés keddi ülésén Antos István, a költségvetési bizottság elő­adója beterjesztette a bizottság jelen­tését az 1950. évi állatni költségvetés­ről. A jelentés szerint a bizottság a költségvetést válto­zatlanul elfogadta. Ezután áttértek a Budapest székes- iőváros területének új megállapításá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Köböl József elvtárs, előadó ismertette a javaslatot. Rámutatott arra, hogy dolgozó népünknek egyik legértékesebb rétege, a fövároskörnyéki ipari mun­kásság. Ezek a városok és községek, bár már egybeépüllek a fővárossal, mégis teljesen nélkülözni voltak kény­telenek a főváros szociális és kultu­rális vívmányait. A pestkörnyéki munkástelepülések fejlődését a múltban tudatosan megakadályozták. Köböl elv.társ stégül hangsúlyozta: a törvényjavaslat elfogadása elősegíti a pestkörnyéki városok és községek fejlődését. A nagy tapssal fogadott beszéd után Kovács István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja nagybudapes­ti pártbizottságának titkára szólt hozzá a javaslathoz. — Az elmúlt rendszerben — mon­dotta — e nagyjelentőségű reformot a múhkásosztály megerősödésétől való félelmükben nem engedték megvalósí­tani. Tudták, hogy az egyesített Buda­pesten az erőben megnövekedett munkásosztályt nehezebb elnyomni és kizsákmányolni. Ezután áttérlek a Magyar Tudomá­nyos Akadémiáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Ar.dics Erzsébet elvtárs, előadó ismertette a javaslatot. Hang­súlyozta: a javaslat szerves kiegészítő része az ötéves tervnek. A magyar gazdaság és társadalom szocialista át. alakítása csak a szükséges előfeltéte­lek felkutatásával, a szükséges ténye­zők összegyűjtésével és tudományos módszerrel mehet végbe. Ennek a nagy tudományos munká­nak irányítására hivatott az újjá­alakított Atagyar Tudományos Akadémia. A törvényjavaslat /az Akadémiát olyan magaslatra emelt, amilyenen még sohasem voll a tör­ténelem folyamán. A Tudományos Akadémiának az el­méleti munkát össze kell kötnie a gya­korlati élet követelményeivel, gondos­kodnia kell a tudományos utánpótlás­ról. Tervszerűen gondoskodnia kell ar­ról, liogy a dolgozó nép (iái és leá­nyai közül új, fiatal, tudományos ká­derek kerüljenek ki. Ezeket a nagy felad;, okai a Magyar Tudományos Akodémia csak akkor tud­I ja megvaiósfani, ha egész munkás­sága a haladó tudomány: szolgálja, az' « tudományt, amely a Szovjetunióban az egész társadalmat á czervezte, a szovjet népei teverhe ellenné ette és ka‘.almos sikerei biztosította. A magyar tudomány munkásai büszkén vállalják, hogy példaké­pük a nagy szovjet tudomány, a világ lehaladottabb tudománya, a szocialista tudomány, példaképük a nagy szovjet akadémiák. A magyar udom.ányos élet munka saárok komolyan fon okira kell vermiß' Szí S!ki év-társnak azoka' nz ámulata- «cit, anvlycfcor a szovjet iMó~oknak adott: „Az a tudómii'y w igazi tudo­mány, atne.ly nem keríti cl magát a A régi reakciós rend Terelő! nem akar­ták, hogy a főváros szociális össze­tétele a munkások javára tolódjék el. — A magyar népi demokrácia és vezető pártja, a Magyar Dolgozók Pártja többek között azért helyesli Budapest egyesítését, mert az jelentékenyen megjavítja a fő­város szociális összetételét. Az _ egyesítéssel a munkásosztály sú­lya és vezető szerepe az eddigi­nél jobban domborodik majd ki i főváros egész életében. — Meg keli szünidők az „úri” ne­gyedeknek és „szegény” negyedeknek is. A budapesti dolgozók, a szocializ­must velünk együtt építő haladó értel­miségiek érdekeit szolgáló lakáspoliti­kát kell megvalósítani. A dolgozókat behozzuk • város szívébe, a volt „úri” negyedekbe, a külső részeket pedig tervszerű vá­rosfejlesztési politikával kifejlesszük és ígv megszüntetjük a bel- és külváros közötti oszíálykülönbséget. — Budapest és környéke egységesí­tése nagy nemzeti érdek is. Nagybuda- pesi megvalósítása nemcsak Budapest lakóinak, hanem az egész ország dol­gozóinak is érdeke, mert jelentéke­nyen megnöveli fővárosunk erejét, je­lentőségét. Nagybudapest egymillió hatszáz­ezer lakójával Európa városai kö­zött a hetedik helyet foglalja majd el. — Alkom ínyünk harmincadik sza­kasza épeimében, hogy még jobban biztosítsuk a dolgozó nép szavát ée ítétVöl, hanem kész szolgálni a nép uek, kész a népnek a tudomány ősz szes vívmányait átadni s a népet nem kényszerből, hanem önként, szívesen szolgálja". — Ilyen tudományt akarunk íejleeaeni mi is. Olyan tudomány kell, amelynek eredménye kép r magyar nép anyagi és szellemi ereje emelkedik. Andies Erzsébet eivtárs hosszanar- tó lelkes tapssal fogadott beszéde után Párisi politikai megfigyelők sze­rint a Bidauít-kormány, amely az elmúlt héten csak üggyel-bajjal úszta meg a parlamenti viharokat, ezen a héten újabb nehézségek­kel találja magái szemben. A hét végére kerül a nemzetgyűlés napirendjére a kormány törvény- tervezetének megvitatása a kollek­tív szerződések ügyében. Ez a tör­vénytervezet, amely lényegében a sztrájkjog megnyirbálására irányul, mint ismeretes, a/, összes szakszervezet és az egész, francia munkásosztály egy­öntetű, erélyes ellenállásával ta­hi íkozik. A Szocialista Pártban felmerült ellentétek is világosan tükrözik a Bidault-kormány Ingatag helyze­tét. A kormány helyzetére egyéb­ként jellemző, hogy Bruce párisi amerikai nagykövet állítólag értesí­tette az USA kormányát, hogy egy hónapon belül számítani le­hel a BídauU kormány bukására. Duclos, a Francia Kommunista Párt titkára Harold Ktngnok, a Reuter-iroda párisi igazgatójának hétfőn a következő kijelentést tette: Az elmúlt napok kampánya, amellyel azt próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy „súlyos vál­ság” lenne a Francia Kommunista Párton belül, egyszerűen nevetséges. A hadjárat vezetői snját vágyai­kat tévesztik össze a való-ággal. Elegendő a Pas-de-Calals megyében vasárnap lefolyt járási választások­ra gondolni, hogy meggyőződjenek arról, hogy ez egyáltalában nem így van. A Szocialista Pórt a houdaini járásban vasárnap 6.667 szavazatot vesztett.-Hasonló vereség érte a szo­cialistákat a lensi járásban Is, ahol 4036 szavazatot vesztettek. Ezzel szemben a Kommunista Párt jelölt­jei mindkét járásban, az egyik he­lyen 19.153, a másik helyen 15.573 szavazattal az élre kerültek. Ezek az adatok a Kommunista Párt kitűnő egészségi állapotáról tanúskodnak. A Kommunista Párt Lenin és Sztá­lin tanításaihoz hiven nem csukja be szemét hibái felett, amelyek munkájában előfordulhatnak, hanem kijavítja azokat. _ Ilyen módon lett a Francia Ko mmunista Párt nagy párt. Franciaország első pártja és to­vább tör cíiíre n mais úfjúu. Azok, akik a Kommunista Párt vál­ságáról beszélnek, arra akarják ezt :i hazugságot lehasználni, hogy :i náluk dúló válságot próbálják ken­dőzni — fejezte be Duclos. Hz ázsiai RükcRgtesszDS is b zeoyitja a (orradalni! mozgatom moserösödesst Ázsiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom