Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-14 / 290. szám
( n ä p L o is« DECEvnrnn u MAGYÁRQRSZAG A BÉKEFRONT ERŐS BÁSTYÁJA Ina; Rákosi Mátyás Rákosi eívfárs cikke a „Tartás békéért, ncpi demokráciáért" című lap legutóbbi számában jelent meg. A cikket a moszkvai Pravda keddi száma teljes egészében közli és a népi demokráciák sajtója is behatóan foglalkozik vele. A cikkel az alábbiakban szórxorinf közöljük. Az utolsó két év alat't a ma- fyar népi demokrácia nagy eredményeket ért el a szocializmus építéséért folyó harcban. A harc során s szinte megszakítás nélkül erősödött a dolgozók hatalma. A régi, reakciós rendszer visszaállításáról álmodozó klerikális és más ellenséges eleinek népellenes tevékenysége egyik kudarcot szenvedte a másik után. Ezeket az eredményeket nagymértékben annak a harcnak köszönhetjük, amelyet az imperialista háborús gyújtogatok ellen és a béke védelméért folytattunk. A magyar dolgozó nép is igyekszik levonni a két világháború tapasztalatainak tanulságait. Miután a hős Szovjet Hadsereg segítségével felszabadult a kapitalisták és földesurak igája alól, hozzálátott új hazájának építéséhez és hathatósan támogat minden olyan mozgalmai, amely a béke megvédésére irányul. A Magyar Dolgozók Pártjának jelentős politikai sikerei nagymóri ékben azzal magyarázhatók, hogy a dolgozó nép meggyőződött arról, hogy pártunk a béke következetes harcosa. A folyó évi május 15-i parlamenti választásokon is * béke kérdésé volt a döntő kérdő . Akkor adluk ki azt a jel- írót; „Magyarország nem rés, hanem erős bástya a béke frontján." A Léi.óért iqiyú harc megnyitóit; a ncpi demokrácia számára azt az utat, melyen samt oldalára Alii thai ja a nőket, különösen a parasz.asszonyokat, akik közö t különösen erős volt a klerikális reakció befolyása A békéért küzdve megfékeztük a katolikus egyházi reakciót. A katolikus püspökök, akiknek a Vatikánnal szoros kapcsolatuk van, megtagadták a fellépést az amerikai és más háborús gyujtogatók ellen, de az alsópapság között nem cg”- •zer hallatszottak olyan hangok, amelyek a béke híveinek a hM>o- rús uszítok ellen folyó harcát támogatlak. A magyar népet, amely szabadság ó t a Szovjetuniótól kapta, mély hála és szeretet hatja át a szocializmus országa iránt, amely megmentette az emberiséget a hitleri barbárságtól. Ez, a népünk részéről mind nagyobb mértékben megnyilvánuló rokonszenv a szocializmus országa iránt, nem utolsó sorban azon alapszik, hogy a nép mind szélesebb rétegei ismerik fel azt, hogy békénk és az e^ész hs.iacó emberiség békéjének legfőbb támasza a Szovjetunió és szeretett vezére: Sztálin elv'árs. A népi demokráciának és Pártunknak sikerei mind politikai, mind pedig gazdasági téren megnyilvánulnak. Gazdaságilag ezek a sikerek kifejezésre jutnak abban, hogy a folyó év harmadik negyedének ipari termelése 35 százalékkal múlta felül az utolsó békeév termelését. És — ami számunkra nem kevésbé fontos — a dolgozók életszínvonala legalább ugyanilyen mértékben emelkedett, A Szovejtunió felszabadító harcának és 32 éves fennállásának nemcsak az az eredménye, hogy a ncpi demokratikus országok sokkal kisebb áldozatok árán és sokkal gyorsabban haladhatnak a szocializmus építésének útján, hanem életszínvonalunknak sem kell azokat a kezdeti áldozatokat meghozniok, amelyekre a szovjet nép a forradalom utáni első években rákényszerült. A magyarországi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a népi demokratikus országok dolgozói életszínvonalának emelkedése kölcsönös összefüggésben áll u népi demokráciák po'itikai erősöáésé•I. Az egysz«*ű emberek t pn- be*v<í*‘ • -■ t f* *0*0 lííti a aj át életszínvonaluk javulásán merik. Bizonyos fokig a balyzs politika próbakövét és ellenőrzéséi látják a gazdasági szícvon.-l javulásában. Az elért gazdasági eredmények mellett nem kevésbé fontos a: egész dolgozó nép szocialista á:- ncvelése sem, ami a legkülönbözőbb formákat ölti. Az októbe— ben lefolyt ötéves teivkölű.'ön jegyzésében 2.5 mill ó ember ve: részt és ezek közül több mint egymillió a paraszt ragból került ki. Novemberben Budapesten megnyílt egy szovje-t-képluá'lítás, amelynek több mint negyedmillió látogatója volt. Egy művészeti kiállítás ilyen látogatottsága magyarországi viszonylatban példátlan. Nemcsak azt mutatja meg, mennyire megnőtt a szovjet művészet alkotásai iránti érdeklődés, hanem azt is, hogy milyen széles rétegeket ölel -fel ez az érdeklődés. Ez a nép szocialh-l a szellemben való átnevelésének bizonyos sikereiről tanúskodik amelyek mind nagyobb mértékben nyilvánulnak meg a politikai é'et- ben, a termelés terén és a kultúra különböző területein. A magyar népi demokrácia kétségkívül méltán szerepelhet ett, ahol a béketábor növekvő erejének bizonyítékait fel kell sorolni. Természetesen mutatkoztak hibák is a mi békepropagandánkban. Például nem mindig fordítottunk kellő figyelmet arra a tényre, hogy az egyik eszköz, amelyet az imperialisták céüuk érdekében alkalmaznak — a háborús pánik terjesztése. Ennek érdekében az imperialisták felhasználják a kapitalista elemeket, akik a kizsákmányolás minden lehetőségét elvesztették, úgyszintén a klerikális reakciót és a nép más ellenségeit. Rendszeresen le kell leoiezní azokat a fogásokat és módszereket, amelyeke-t az imperialisták használnak sötét, kalandor céljaik elérése érdekében és ilyen módon kell őket szétverni és ártalmatlanná tenni. Nálunk gyakran találkozunk azzal a beá-llitoitsággal, hogy számunkra nem olyan elsőrendű fontosságú a béke propagandája cs a széles néptüraegek békéért folyó harca, mert hiszen békénk védője immár a dolgozó nép kezében lévő állam és annak fegyveres szervei. A béke igaz hívei táborának azonban még az olyan országban is nőnie és erősödnie kell, ahol már a dolgozók kezében van a hatalom. Ha a széles néptőme- gek ismerik az imperialisták háborús céljait cs az imperial'sták minden megnyilvánulására határozottan és egységesen válaszolnak, úgy ez mór egymagában is akadályozni fogja az ellenséget a háború előkészítésében. A béke védelmére történő tö- megmozgősitás jclentősiégénck lebecsülése a felszabadított országokban gyakran olyanforma véleményekben jut kifejezésre, hogy a béke propagálása elsősorban azon országok dolgozóinak feladata, amelyeknek imperialista urai új háborúra készülődnek, vagy háborút folytatnak, mint a francia kormány Indo-Kínában. -A világ két táborra oszlott: az egyik a bőké, demokrácia és szocializmus védelmezőinek 'tábora. a másik az imperialisták, az új háborúra uszítok tábor?.. A béke ügye közös és oszthatatlan és nekünk kiizdeniink kell minden olyan nézet ellen, ami a béke védelmezőinek közös harcában a népi demokratikus országok szerepének lebecsülését és részvételük jelentőségének csökkentését jelenéi. Gyakran találkozunk ré^ivAgá- sú pacifistákkal is. ök általánosan háborúéi lenesele és nem veszik tekintetbe, hogy az adott viszonyok között a? angol-amerikai imperialisták által előkészített háború ellen folyik a harc és hogv az új imperialista háborús vn-zíK elleni harc ugyan- ak megköveteli fegyveres erftir1'. mn.cr 1 hts't, hngv azok kéizck é !<épele1; t*- g.epr.l: vá*s pz Imper’■'* rr.'-ul'Ti Dir ö ii P-ndor-.'TeUcmíi háborús kísérletért. tani, hogy a pert, amelyet rádió közvetített és a tárgyalás menetéről szóló beszámolókat, amelyet szószerint közöltek az ujiságok, óriási figyelemmel kísérte az egész nép. A Rajk-per külön könyvben kiadott anyaga pár nap alatt 100 szer példányban kelt el. A nagy- budapesti pártaktíva ülésén a Rajk-pcr tanulságairól tartott előadás pár nap alatt 250 ezer példányban fogyott el, úgy, hogy azonnal újabb 150 ezer példányban kellett kiadni. Mindez megmutatja, milyen figyelemmel kísérték a néptömegeK ezt az ügyet. • A Rajk-banda megsemmisítése nem volt könnyű feladat. Küiönö- :en a kezdetén, mikor körvonalai nem bontakoztak ki, mi magunk is niéhu kételkedtünk egy-ogy olyan gyanúban, mely fzótnurikra nem látszott eléggé megalapozott, nak. De kiderült, hogy az ellenség e legveszedelmesebb ügynökségének megsemmisítése az egész párt é> népi demokrácia létkérdése volt. Ezt a kérdést, az összes szükséges tanulságokat levonva, így is kellett megoldani. A tapasztalatokból meggyőződtünk arról, hogy mindenütt, ahol a Pártnak, vagy a demokráciának nehézségei támadnak, az objektív okok mellett számba kell venni az ellenség munkáját is. Ez nem utolsó sorban vonatkozik a gazdasági nehézségekre is, ahol nem egyezer kiderült, hogy az úgynevezett objektív ('kokat az ellenség hozza létre s hogy az objektív nehézségeknek — szubjektivek az okai. A második tanulságunk, amelyet a Rajk-per leleplezéséből és felszámolásából levontunk, az, Hogy milyen kalandor.sagokra képesek az angol-amerikai imperialisták é, a nemzetközi reakció l’ito-íélc ügynöksége, azt az egész dolgozó megyei' népnek szemléltetően megmutatta a Rajk - Brankov- íélc összeesküvő banda leleplezése is az ö-szecsküvők ügyében ezt t övstölcg lefolytatott bírósági tá~- gyaláö. A Rajk-per következményének hatását Magyarországon alig két hónap távlatából" még nehéz teljes egészében felmérni. Annyi azonban kétségtelenül világos: a per fölrázta az egénz dolgozó népet, felkeltette bennük az éberséget és megszilárdította harci elszántságukat a nép valamennyi ellensége ellen. A Rajk-i>a:ida leleplezése és ártalmatlanná tétele szilárdabbá tette a párt egységét, fokozta soraiban a forradalmi éber.-éget, politikailag érclttebbéictte és megnövelte tekintélyét az egúsz nép előtt. Ebben a percben nemcsak az imperializmusról általában volt szó, hanem konkré’en az impcrialirták- nak a magyar demokrácia, a népi demokratikus országok, a Szovjetunió ellen szőtt titkos terveiről. A szereplő személyek és a tények közirmertek voltak és lehetővé tették az imperialisták elleni harc elmélyítését. Nem túlzás azt úllíhogy a kommunista verető práfc#köve — a Szovjetunió iránti viszonya. Az ellenség, természetes. itt is álcázza magát a igyekszik megjátszani a szovjet-hűséget. De a mi tapasztalatunk az, hogy eJőbb-utóbb kibújik a szög a zsákból: a Rajk-banda összeesküvőinek egyik külső ismertető jele volt a Szovjetunió iránti ..bizonytalan" viszonyuk. A Rajk—Brankov-banda felszámolása keresztülhúzta a háborús uszítok terveit. Világos azonban, hogy a háborús veszély tovább is fennáll, az imperializmus gyengülése cs a béketábor erősödése ellenére is. Magyarország számára ez a veszély elsősorban Jugoszláviából, a Tiío-banda személyében jelentkezik. Mi elég alaposan lelepleztük Jugoszlávia mai áruló vezetőit. S ennek dacára azt látjuk, hogy ők változatlanul háborúra készülnek. Ez év őcezén nem bocsátották el a hadseregből az idejüket leszolgált katonákat, s ugyanakkor végrehajtották a so- ronkövetkező korosztály behívását i«. Ilymódon Jugoszlávia, kétségtelenül az amerikaiaik utasítására, jelenleg 600.000 katonát tart fegyverben, nem számítva Rank/wic* fegyveres csapatait. Résen kell lennünk és résen t* leszünk. Rajta*leszünk, hogy tovább is eredményesen küzdjünk a béke védelmében a szocializmust építők frontjának megerősödéséért, az imperialisták (terveinek meghiúsításáért, hogy szilárdan tartsuk a béke frontjának ezt a szakaszát, amelynek védelmére a Magyar Dolgozók Pártja, n magyar népi demokrácia hivatott. Angol-amer£kai'’Htoista kémszervezet tagjai voltak a bolgár összeesküvők A főügyész vádbeszédének első része a Kosztov-perben A TKSZH7. szófiai jelentése szerint n Kosztov és cinkostársai ellen1 bán- per hétfő esti tárgyalásán az ügyész egész sor dokumentumot terjeseiéit a bíróság elé, amelyek alátámasztják a vádirat adatait., Miután a védők szintén egész sor dokumentumot terjesztettek elő, az elnök a törvényszék alábbi határozatát hirdette ki: „Figyelembe véve, hogy az ügyész és a védelem által előterjeszett dokumentumok jelentőséggel bfrhalnuk az ügy helyes eldöntése szempontjából, a törvényszék lehetőnek tartja, bogy a döntés során figyelembe vegye ezeket az okmányokat. Ezzel a bíró; eljárás befejezettnek tekinthofő”. Ezután az elnök Vladimir Dimesev főügyésznek adta meg a szót. Aar. fimsece‘Itfivóg aljas céljai A TASZSZ-iroda az alábbiakban közti a vádbeszéd első részét: — A Trajcso Kosztov és cinkostársai ügyéiben lefolytatott bírói eljárás teljes világossággal bebizonyította, hogy atyáin összeesküvéssel van dolgunk, amelynek az. volt a célja, hogy erőszakos úton megdöntse az országunkban törvényes úton bevezetett állami rendet, megsemmisítse nemzőit ífiggelienségün- ke-t és állami szuverenitásunkat. Olyan összeesküvéssel ven dolgunk, amely merényletet tervezett a Bolgár Népköztársaságunk területi épsége ellen azáltal, hogy elszakítja területi, nek egy részét és ezt a területet más államnak adja át. Ennek az összeesküvésnek céljai közé tartozott az is, hogy fizikailag megsemmisítse Georgi Dimitrov elvtársat, a Bolgár Népköz- társaság volt miniszterelnökét, népünk vezérét és tanítóját. — Megállapítást nyert, hogy az összeskttvés vezetői és sugalmazó! az angol-amerikai kémszer- vezet tagjai voltak é3 az Összeesküvők Tito Jugoszláviájának katonai bcavaikozására számítoltak. Nemzetközi szempontból ez a Bulgária elleni összeesküvés annak a bűnös angol—amerikai imjierialista tervnek egy része, amely a népi demokratikus államok léte ellen irányul. Az angol— amerikai imperialisták ez összeesküvő terve megvalósítása érdekében föoczkő/ként a/, áruló Titoi és kémbandáját használják lel Aliorú 11 st*(Hűlt vizeinek — Min-!cne!>e’6tt ismeretének at (W:*»x<V“»iüvok bíl'UM : ir<-• r;f*! c:, #uic In nlja* AlVwcdnyt próLúlUtö \ ? rv’-'j.Hir. tloev ' ^vKrli*s.ik ;i ;•«*>! or zécr«’*5Kj.i ;i róvji . ' o' » »V. - I i . - hl í. .«YWioein bűnös .zve kűvtf lau.td.V.n.-.:. ki sénle'ei Romániában, Nagy Ferenc és 'társainak összeesküvése Magyarországon, Mrkolajczyk összeesküvése Lengyelországban és ilyen kísérlet volt az 1948 februári csehszlovákiai fasiszta katonai összeesküvés is. Ilyen kísérletet jelen lettek az olyan ismert angolr amerikai összeesküvő kémek, mint Ga- meto, Nikola, Peíkov, Koszia Litfcsev és mások bűnös kísérletei. — Mindezeket az összeesküvéseket országunkba« és a többi népi demokratikus országokban egyaránt az angol-amerikai kémszervezetek vezetésé* vei és segítségével szervezték. Tények egész tömege beszél arról, hogy a népi demokratikus országokban folytatott összeesküvő és államede- nes tevékenységnek számtalan szála egyenesen az ezekben az országokban működő amerikai, angol éa jugoszláv misszióhoz vezet — Amikor kudarcot szenvedtek a* amerikai, angol kémszervezetek kísérletei, hogy a reakció és fasizmus erőit megszervezzék és harcba indítsák a Bolgár Népköztársaság eilen, akkor reményeiket a Trajcso Kosztov vezetése alatt álló összeesküvő csoportba kezdték vetni. — Az angol és amerikai Jcénvszerve- zet meg volt győződve, hogy Tito a trockista Rankovicssal, Gytlasszal, Kardeljjed és másokkal együ’-t végre fogja hajlani Jugoszláviában és a többi balkáni és dunamedencei országokban Anglia és az Egyesült Államok imperialista agresszív politikáját. — Tito és bandája vállalta az angol- amerikai ánpcriaUsták ügynökeinek aljas szerepét, működése pedig teljed mértékben igazolta az imperialisták reményeit. Kllcnséffcs tömböt «tartok n'akífam a S/ovjctnnio ellen i — Az aago!—amerikai imperial» ák által eléjük '.űzött feladató! teljes! és síre Trajcso Kosrlov és cinkostársat Illegális összeesküvő szervezetet alapítót1.ak és létrehozták ezek alsóbb szervezeteit Is. Vaktmennyi vádlóit Ti o ügynökeként kozdte munkáját azaz más szavakkal, mint az angol és amerikai kemozer- vezetek ügynökei, azzal a céllá', hogy elszóld sák Bulgáriát a Szovje uniótól r.oha vaktmonnyiei» nagyon jól udják, hogy a bo'gár nép 1911 eswplembe 9-1 győzelme csupán a Szovy.t Had fcrcg dóéi ö segi'sé.ge alapján volt lehetséges, noha népi demel-raíi-kt» államunk méjta'akuláw és mcg-'zi.árdu- tása a Szovj-.-tmió óriási bőkezű é.s Önzetlen i-eglrégc alapján n’cn végbe. — Ma minden hazAÍi, mlrőcn t>e- c-.ü eies bolgár tudja, li >gy nemzeti föggeVenségünk, állami sr*t verériil Aiunk. békés kulturális és ' gazdasági fejlődésürj: biztosi- téka orsaigunk brr.! -iiigi ei együ'.traükő-.fl'r 1 Szívj üunlóval. A Szf ,v \ nvó üvt.cv s a wl « ’.zt-- !*■• *tn t' s • u"* TcMl «!.*j* .tv* i*:nu ú .jár, való fojride* h s.1 éka, a Szovjotmió « világ v»U- mennyi nbságltón (tartóit és elnyomott országa felszabadulásának reménysége és záloga. A vádlottak mindezt Igen jól .nd ák és ennek ellenére el akarták frzaik'lani országunkat a Szovjd - uniótól, ellenséges 'tömböt akartak színtani a Szovje ur.ió né,>ei ellen. Mecjflent • PÁRTMUNKÁS lrsűj.nbb. 21. f/rims Turtűlointól: KOVÁCS ISTVÁN: ki tömrgiuoiBal(»iUin«í n/ rR>éiiiS/liílln rlvthr^ kiiihU'simpjavnl kap* FRISS 1*1 ViN: A/ jilrv«« l?rv (M párt* •.nrvf/rlrlii!, iiltrfrni frlnilnta. IfCVF.ál C*YI I.A: A tun^\ar bxIaháiiAir- mitzittlom kluI«ikiiU*n. MAIiYAK JÁNOS: A Wátl«*ru>ilránlartoh hxii k m‘ c* %%r a c r 61. PoM- • k.. KumrrTiik V . RAfdl ! •«<*• H.fjU.i M. . ' i •, I ' tnr^vr fnc)oióltfrl%rU ll tin.itztahtMi. A Páitmunki nlV.-k r tirk* i) l»H l*an n«‘*lku <*.• tini hcw« tó. «t»j í S'iitőpr-..-h r/fti ha i ti* t t »*t ihn i/;i j » nitrtlvniTpi |rírf»wUMkA’ :’li t'i-ii t kkfltt'-k ű k'i 11 ■ 1 (• v. i lófiír ' forln'* 4«*vr.« a Ionul, k -.Iz’.hii.ilal: tv I'»* ; I er? '« lit«*« I*- **■ • k La »A if* !.>•#.I in1 5# 44^.
