Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-10 / 287. szám
2 HK9 DBCEMBE* tO NAPLÓ mértékben erueQredetU mint ahogyan e hároméves tervheti clőkányaztuk. — Eseakfrüb a magyar sztrtiánasr- mosgsloRi megszületése « utóbbi he- Ms folyamin, a Sztálin elviára 70. ezülntéaöapjávrt kapcsolatos munkaid- ajániások, a rmmkaversetty kiszélesedés« éa hatalmas iendillete arra figyelmei tétnek, bogy munkásosztá- lyutÉ, dolgozó népünk horasxeretében, ■ mánkéhoz, a termelésbe*, az ÍUjmtv boz vétó új viszonyában olyan kiaknázatlan tartalékokkal rendelkezünk, amelyeket hiba volna tekintetbe nem venni, ÚJ, ötéves tervünk alapvető azámainak a meghatározásánál. Ugyjuamaft «re Bgyateeatet bennünket a* az őriért frirendüMe, az új tar- taiékoknak a felezi are hozatala, új és magashbbrendfi termelési módszereknek az alkalmazása, melyet a Szovjetunióban látunk. Ezek az új módszerek rendkívüli mértékben megnövelik a munka termelékenységét, meggyorsítják az előrehaladást s mt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezeket a módszereket átvehetjük, mert a szovjet nép szívesen rendelkezésünkre bocsátja őket és mert szocializmust építő népi demokratikus rendünk lehetővé teszi ezeknek a szocialista módszereknek az alkalmazását országunkban. Erősebbek letlfink, új, nagy tartalékokat fedeztünk fel «— így- tahit az ötéves terv berubi- rtaainnk összegét azért növelhettük meg és azért kelleti) megnövelnünk, igen jelentékeny mértékben, mert erősebbek fettünk, mert ÚJ, nagy tartalékokat fedeztünk fel, melyeket fel lehet éa fel kell használnunk népgazdaságunk gyorsabb ütemben való fejlesztésére. — A népgazdaság fejlesztésének eredményeként az egész Ipari termelés értékének 1954-ben d keU érnie az 1949. évi Ipari termelés 186.4 százalékát a ezen belül a nehézipar tertnelé- aének értéke 204.3 százalékot, a köny- nvűlparé 172.9 százalékot ér eL A mezőgazdasági termelés értékének növekedését megfeirfCcn 142.2 százalékban irányozzuk elő és ezen belül a növénytermelés hozamának emelkedését 135 százalékban, az állattenyésztését pccfig 161.1 százalékban. — A iővényjavaslart szerbi* a munka termelékenységének az Iparban öt év alatt 60 százalékkal keU növekednie, az önköltségnek pedig 25 százalékkal kell csökkennie. Az iparban az ötéves tervidő alatt csaknem félmillió új fizikai és szellemi dolgozót kell munkába állítani. Tervünk értelmébe» a oemzéti jövedelemnek 1954-ben el kell érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem 163 százalékát és ©mellett az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben — nem számítva a kézműipart — az 1949. évi 49.7 százalékról 1954-ben 58.7 százalékra emelkedik. Ebben nem utolsó sorban kifejezésre Jut országunk szerkezetének döntő átalakulása. Népgazdaságnak szédílő iriunbau növekszik Góró Ernő ezután vázolta, mikén* riszonylik az említett számok által jellemzett fejlődés ahhoz, ami a régi nagytőkés, nagybirtokos Magyarországon volt. — A népgazdaságnak olyan szédítő Iramú növekedését, mint a mi népgazdaságunk növekedése a* ötéves tervidőszakban, MU Ismert és sohasem ismét te mcsailéla kapitalista ország. Ilyen növekedést csakis a Szovjetunió szó ei allst* gazdasága és a népi demokrácia országainak szocializmust építő gazdaságai képesek felmutatni. Ebben a gyors és töretlen fejlődésben kifejezésre jut a szocializmusnak, mint gazdasági és társadalmi rendnek a fölénye az anarchizmus, a kizsákmányoláson alapuló tőké.-- gazdasági renddel ízemben. — A* életszínvonal emelkedését az ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat 35 százalékban irányozza elő, ami annyit jelent, hogy az áltagos életszínvonal stérl a háború előttinek 185 százalékát. — Teljesen meddő kísérlet volna megpróbálni összehasonlítani s* ólot- saínvonal emelkedésének ütemét az ötéves tervidőszak alatt a dolgozó nép életszínvonalának az emelkedé sóvei a régi nagytőkés, nagybirtokos Magyarországon. Mert miféle fejlődésről, miféle életszínvonal eme! kedésről lékeiéit olt szó népünk lúlnyomó többségének a hírhedi ,-hárommillió koldus“ országúban. Miféle életszín vonal erueikedósj-ől le hetett beszélni Horthy-Magyaroipzá- gon, ahol a második világháború előtt a kisparaszti birtokokra ka- tasztxál-is holdanként 60 —70 pengő adósság, "teher jutott? Miféle élet szinvonalemetkcdésröl leheteti szó ott, ahol a munkásosztályt kegyetlenül elnyomták, ahol a városban és a falun szinte állandóan a dolgozók százezrei tengődtek munka és betevő falat nélkül? Miféle életszínvonal- emelkedésről lehetett szó ott, ahol egyébként sem nagyszámú érlcl- uugégűnknek egyharmadn képiéiül voll szakmájában elhelyezkedni, ahol az egyetemen keservesen mag- szerzett diploma sokszor arra sem volt jé, hogy a diploma tulajdonosa' | fizikai munkával megkeresse magú- ; nak és családjának a mindennapi > kenyerét. Nehéziparunk fejlesztése «— Az ötéve« itepgazd»j«dg5 tervről »próló törvényjavaslat részletesen tárgyalja 4 termelés és beruházások előirányzatit «T. iparban (s a mezői a z- danágban, valamint a közlekedés és a? áruforgalom kialakulását és az •sek fejlesztésére szükség« eszközöket Ezért itt csupán néhány fonto- aabb, kiemelkedőbb, az ötéves tervei leginkább jellemző körülményre kívánok rámutatni— Iparunkban ar. ötéves terv időszakában elegendő fejlődésével kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, energetikai és vaskohászati bázisunk nagymértékű fejlesztésének szük‘é- ges-ségér«. Széntermelésünket 1954-re, a ferv- idősxak végéra az 1949. évi 11-5 millió tonnáról 18.5 millió tonnára kell emelnünk. Ez több mint 55 százalékos emelkedést jelent. A széntermelés mellett jelentőién meg kell növetnűk — tőb- bek között — bauxit- és nyersolaj- term elésünket i*. Messzemenően gépesítenünk kell a bányászati termelést , — Viílamosenergiatermeiésűnkel az 1949. évi 2.2 milliárd kilowatt óráról a tervidőszak végére csaknem 4.3 milliárd kitowafl órára emeljük, tehát közel megkétszerezzük, priás; emelkedés ez a mi viszonyaink között. Azonban még így fi elmaradunk a legfejlettebb ipari országok mögött s még egy-két ötéves tervre le-z szükségünk, hogy elmaradásunkat teljesen behozzuk. — A kohászati ipar termelése is hatalmasan megnövekszik. így nyers- vastermeiénink az 1949. évi 428.000 tonnáról 1954-ben 960.000 tonnára emelkedik, vagyis az emelkedés 125 százalék. MB<jyap«r*yájjon nem gyártóit nehézipari cs mnnkujrj’pokri fogunk készíteni r — Az or-zóg iparosításában döntő szerepet ját-zik gépiparunk é. e/en betűt nehéziparunk gyors fejlesztése. Magyarországon nem gyártott nehézipara és munkagépeket fogunk készíteni. Különösen gyors ütemben log növekedni a szer.-zámgcpck gyáriá.a' Ebben a termelési ágban, melynek jelentőségét nem tehet eléggé hang- «útyozni országunk iparosítása szempontjából, a termeiért érlók a* 1949. évi 185 millió lorinlról 1954-re, n tervidőszak végére, 610 millió iorinlra emelkedik, vagy:s mialatt egé-z iparunk termeté-e 86 százalékkal, nehézgépiparunk lermcté-e pedig 138 százalékkal emelkedik. a szerszámgépgyártű-unk tér. mclési értékének emelkedése 223 százalék lesz, nagymértékben |övek-zik traktor-, gépkocsi-, vágón- és moz- donytermelé-ünk. Számos, eddig Magyarországon nem gyártott nehézipari és mun- gépet fogunk gyártani. — Nehéziparunk valamennyi ága között a neben par mellett A legnagyobb fejlődést vegyi perünk éri ni. Itt a termelés emelkedé1« 1949-be* képest ugyanakkora, mint nebézipa- rtmké: 138 százalék. Építőiparunknak a tervidőszak alatf 21-545 millió forinf értékben kefl különböző iajtajú épít- kcsésekei megvalósítani, mégpedig: ipari építkezéseket csaknem hatnvlliárd forint értékben, mezőgazdasági építkezéseket fcözel 3.4 milliárd forint értékben, közlekedési építkezéseket c-nknem 4.5 milliard formt értékben, lakás és egyéb hasonló jellegű építkezést mintegy öt- miliiárd forint értékben, szociális és kuiturális jellegű építkezéseket több mint kétmilliárd forint értékben, mind- ezeknek megfelelően építöanyagipa- runkra a tervidőszakban több, mint 600 mitiió forintot ruházunk be s az új gyáraik egész -Jojót építjük fel. Az. építőipar gépesítésére pedig főbb zalai SS0 redílf ó kdnfat foodftunk, mégpedig bili- yom-ó részi a* ötéves tervidösoak első éveiben. A könnyfiipni1 is gyors üÍrsisóén fejlődik — A könnyűipar is igen gyors ütemben fejlődik. így textiliparunk termelése a tervidőszak alatt 52 szá- zaíékkaf emelkedik. Lényogf-eg új ruházati nagyipart teremtünk. Ez magyarázza meg, hogy a ruházati ipar termelése a tcrvidő'zrak alatt 250 szó. zelékkat emelkedik. Bőr- és cipőiparunk termelésének emelkedését ötévé-, tervünk 78 »zúzalékban jelöli meg. Gyáripari cipőtermeié űnk tehát, hem »xáruítva a kézműipar termelését, 1954-ben aí lógja érni a ti.4 millió párt, ebből-9 millió pár bőrc*p3 én 7.4 laKÜó pár őnsádpA — A papír- ás nysandaipazbaa 5Ä százalékos termeWai •meODedékM számolunk • 165 mdlÜá forint bem“ hízás-, ni létesítünk ój és toonasarftri* tünk meglévő üzemeket. Igen komoly fejlődést ér el a mezőgazdasági ipa* rank, amelynek termelése a tervidőszak öt éve alatt kereken 70 azéza- lékilaal emelkedik. Közel 1.4 milliard forinlof ruházunk mezőgazdasági iparunkba, új malmok, húsfeldolgozó üzemek, baromfifeldolgozó üzemek, kenyérgyárak, hütőházak, közraktárak, keményítőgyár stb. építésére ős meglévő üzemeink korszer övi t évsére. —- Gyáriparunk fontóis k’egészftőj* a kézműipar, amelynek termelése a) gyáripar hatalma* fejlődése ellenéra sem fog lecsökkenni. A* önként«» társuláson alapuló ka*ipari termelő- szővetkeceteket támojy: fcni kelt. 26S ráj ipari Szemet építünk — A gyorsított iparosítás megköveteli, h-ogy az ipar különféle ágadban az ötéves tervidőszak folyamán Magyarországon edekg nem, vagy kevéssé alkalmazott műszaki eljárásokat vezee űnk be. így a bányászatban általánossá kell tennünk a gépi fejtést. A gépgyártásban rá kell férnünk a kézi és gépi szerszámoknak nagy sorozatban való gyárfására. A textiliparban magasnyujtású előfonó gépeket kell bevezetni. A bőriparban alkalmazni kell a gyori- cserzésj eljárást stb. — Iparunk fejlesztése és teljesítő- képességének fokozása szempontjából rendkívüli jelentőségű , termelés helyesebb, észszerűbb megszervezése és üzemeink profilozása, sajátos arculatuk kialakítása. — E mellett új gépek ezreivel 67,ercljük fel meglévő üzemeinket, a jelenleg kézzel végzett munkák, főként a nehéz és egészségre ártalmas munkák legnagyobb részét gépesítjük, s ezzel a műnkéi könnyebbé tesszük. Mindezen túlmenőíeg, mint aa előttünk fekvő törvényjavaslat előírta, a tervidőszakban 263 új ipari üzemet építünk. Köztük 35 vas-, fém- és gépipari üzemet, 21 bányaipari, 38 vegyészeti üzetraet, 20 villamos erőmüvet, 20 text'l és ruházati üzemet, két bőrés cipőgyárat, 12 fa- é* papíripari üzemet, 71 mezőgazdasági ipari, 29 építőipari anyag üzemet sib. — Az ötéves terv útján Iparosítjuk országunk Iparban szegény vidékeit, s iparosodó városokká változtatjuk Szegedet, Debrecent, Hódmezővásárhelyt, Békéscsabát, Makőt, Szolnokot, Kecskemétet, Kaposvárt, Zalaegerszeget, Esztergomot, 'Kalocsát, Egert. Székesfehérvárt, Szombathelyt, Veszprémet, Nyíregyházát, Győngyö-t, SzéW/árdot. A nagybudapesti mellett két új ipari gócot hozunk (étre. —- Az ötéves tervvel, mint törvényjavaslatunk aláhúzza, nMgvátfozfnfjuk hazánk fftrsada- Ioű: gazdasági (érképét. merlraJóaibrak a aeagflgaxékaágf tra&v raány áltat előirt veodajMro* vMoafcserét. — Önfönött tarfllattlnlB*6 • énrvidtk szak alatt 118.000 kast. holddal növeljük « ezzel «géme öntözött terű lelünk 164.000 lent. holdíra «övd5c«dik_ A nn^vfiromi jpitnlálktHiái jelentő« kitcrjewlífto A Msorolt rendszabályoknak • nagyüzemi gazdálkodás jelentő* kiterjesztésével egyetemben biztosítani kell az ötéves népgazdaság! tervről szóló törvény Ja varrtai bau előírt terméshozam emelk*- dósét. Úgy a kalászosoknál, mint M ogpA szántóföldi aiövéaiyekná, valamtrií In rét és lege! öt erű 1 c t ekné 1 « n kart.-srötó, éa gyümölcs termelésnél. Ismeretes, ho^Jy ez a hozamemelkedés buránál 13, rozsnál 27, kukoricánál 35, cukorrépánál 40 százalék. Hasonlóan *z álíatállom/my fcjlesztéeét ozolgáló különféle rendszabályoknak biztosit»- nfok kell a* áJfa/táJSományoek a terv törvényjavaslatba* előirt több, «irt 50 százalékos hozamnővekcdénéí. — A* orzzággyCli* dé terjesztett törvényjavwsíat «így fi gyeim»! szentel a mezőgazdaság szocialista része fejlesztésének. Dlőtrja, hogy a* fukart gtahnlgji melyek kdratkezeteeea szocialista nagyüzemet 4« amelyek mint minta- gazdaságok a mezőgazdaság tudomány o* művelésének központja, kaenobr gardazá^ oröv* fej les izük a legközelebb; öt évben. Állami gazdaságaink példamutatása A* állami gazdavigok példát mta tatnak és kifejlődésükkel mindi» kább fognak példát nultaftrt arca. hogyan kell magas termeiért •reckn*- nyékét elérni Már az idén, amikor állami gazdaságaink még a «érvéré* nehézségeivel birkóanak, lerméshozamunk mossza nagba- («dja n magángozdaságolc terméshozamát. így búzábóí az országos termésbozasa az idei esztendőben 7.5 mázna, az állami gazdaságokban pedig 9.06 mázsa. Megfelelően « rozsnál 6.8 és 8.53 mázsa, az őszi árpánál 9.12 és 12.65 mA- z.-». De vannak olyan állami gazdaságaink, melyek az említetteknél ^Irka! jobb cxredményekcá értek el. Állami gazdaságaink jelentőségéhez mérten igen nagy öeszegetL mintegy mádélmilliárd forintot javasolunk beruházni a t-"rvidőszakban állami gazdaságainkba. McgwfinfcíjOk mezőj^azdaságonk elmariulottsógát OÖéves népgazdaság! tervünknek, mint isinercies, egyik íőí©’.adata mező- gazdaságunk rimaradofságának megszüntetése, a mezőgazdasági termelés hozamának nagymértékű emelése. A kitűzőit feladat megvalósításának döntő eszköze egyrészt mezőgazdaságúnk nagyfokú gépesítése, másrészt ezzel együtt a nagyüzemi, korszerű szocialista gazdálkodás kiterjesztése mezőgazdaságunkban. Természetesen a gépesítés mellett mezőgazdaságunk fej- iesztésére, e'maradótíságának íe’szá- moiására fel krfl használnunk az ősz- ezt® többi rendelkezésre áSó eszközöket: fokoznunk kell a talayerőpóilást, gondoskodni kell egész mezőgazdaságunk nepíosltelt vetőmaggal vató ellátásáról, ki kell terjeszte-- nllnk az öntözéses gazdálkodás területét. Jelentős terü'ci-en kell végeznünk a- '.mjjavítást, el keili kezdenünk védöerdö. sávok létesítését. Különösen nagy gondolt kall fordítanunk a fejlett agrotechnikai míjdszerek alkalmazására. Nagyarányú gépesítés Állattenyésztésünk lejleszlését egyrészt álla állományunk szaporiiása, máorészt a minőség megjavítása útján ked elérnünk. «ánfóterHleftlrtkre 8.5 I5er5 fog Jutni. Az áítard t-aklorok száma 22.800-ra emelkedik és az ország szántóterületének 60 százalékát lógjuk traktorral megművelni A gépesítés főeszköze; a gépállo.. misok. Ezeknek a száma a tervidőszak alatt 500-ra emelkedik, traktoraink száma pedig közei 20.000-re. De tennóáztí!e.sen nemcsak traktort kap mezőgazdaságunk, — és nemcsak szántótraktort, hanem univerzális traktort ie — és iaen na-;fy számban a legkülönfélébb egyéb gépet is; közel másfélezer arató-cséplőgépeit, több mir.! köt és félezer új cséplőgépet, btirgonyaülteíő és bitngonyaszcdő gépeket, szelektorokat, tehergépkocsikat, a gazdasági gépek egész sorát és óriási tömegét. A mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott! mütrágyaineny- nyiség 1954-ben négy és félszerese lesz az 1949. évi mennyiségnek. Jelentős mértékben megnő a természetes trágya használata is. — A minőségi magtermelé* terén azt a célií lűzziik ki, hogy az ötéves terv megvalósításának eredményeként egész mezőgazdaságunkat ellássuk nemesített vetőmagvakkal RlfssateiJicnii segítségei kapnak a termeiocsoportok Nagy gondot kell fordítanunk állategészségügyünk fejlesztésére is. — Mint cm'íteUeni, mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásában a löeszköz a gépesítés. Ezért a tervidőszakban a mezőgazdaságba állami eszközökből beruházandó értéknek yaianúvel több, mint (elét lordii- juk gépesítésre. A gépesítés eredményeként 1S46- bcn minden száz katasztrális Imid A tervidőszakban messzemenő támogatásban keU részesíteni mezőgazdasági tepuclőszöve kezeteinkej, mint a dolgozó parasztság önkéntes egyesüléseit a föld társas megművelésére, mine a szocializmus felé haladó, a parasztság felemelkedését biztosító nagyüzemi gazdaságokat. Termelőazövefke/.eti mozgalmunk m*ég egészen fiatal. Tulajdonképpen mindössze pgy ««» tendös, de máris igen komoly sikereket ért el. A sikerek nemcsak ab” bán jutnak kifejezésre, hogy egy é* alatt több, min! 40.000-rc nőtt a te© melósz-övsVkczetekben résztvevő parasztgazdaságok száma és hogy a* cgv tngra jutó terület eléri a 8 kát hold-« . Kifejezésre jut ez a *iker abban is, hogy már most az első esztendőben, Icrntc hozíimunk áltagban máris mngntnbb, mint az egyénileg gazdálkodó pnrasztgezda<ágokc. «ót magasabb a/ országos átlagnát A termelőszövetkezetek fejlesztésére az üiévrs tervidőszakra 875 mill'1’ forint ör.*zcgű beruházást irányozunk elő. E mellet* Igen nagyösszogü olya* beruházás van tcrviínkl>cn, amely i°" részt a termelő.rövetkevetek fejlődését szolgálja. Aa ötév« tervidőszakban *
