Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-10 / 287. szám

WB» DBCEMB1Ä » anno a lomások, es iHami ^»kÍssAsJoV, a t*rv molószövotkezclek nemcsak mezőgaz­daságunk terméshozamát »egijenök »övelni, hui cm egyben gyökeresen átalakítják a fain fár- widaímáf, fordulatot hoznak a mezőgazdádig szocialista átszer­vezése fexón. Mjatoettják a «soehdlzmn* alapjainak lerakását a mezőgazdasági»« és ez­zel a dolgozó parasztság felemelke­dését és szoros &z6velségét, összekap- osodáaáll a munkásosztállyal. Ezután az erdőgazdaság tervéről szólóit Gerő Ernő elvi ins, majd közlekedésünk fej­lesztésével foglalkozott. Közlekedésünk fejlesztése Közlekedésünknek a tervidőszak végére GO százalékkal kell meghalad­nia a« 1049. évti teljesítőképességet. A közlekedés fejlesztésének kei-etében 150 km új vasútvonalat, 605 km ' új betonút!»!, 310 km korszerű ma- kadázautet, 2250 km új bekötő­utat építünk. Hat’ D:ma-hfd, négy Tiszra-hfd és szá­mos kiseldi hfd újjáépítésével lényegi­leg befejezzük hídjaink teljes helyre- álUtását. Oj közlekedési létesítménye­ink közölt egyike a legnagyobbaknak a budapeati földalatti gyorsvasát, amelynek első vonalát már a tervidő­szak alatt megépítjük. Ai áruforgalom várható megnöveke­désével és népgazdaságunk »»érkeze­iének meg változta fásával kapcsolatban Jelentékenyen meg kell növcl- uilnk az állami és szövetkezed üzletek hálózatát. A közönség jobb kiszolgálására lő új nagy állami áruházát építünk Szapo­rítjuk a Közért-üzletek és a Népbol­tok számát éa jelentékeny számban nyitunk új szakosított üzleteket. Nagy vonalakban már megemlékez­tem az életszínvonal eTOefkedésérői a tervidőszak alatt. Kiegészítésképpen itt csupán néhány konkrét kérdésre sze­retnék kitérni, melyek a dolgozó né­piünk életszínvonalának nagymértékű emelkedését jellemzik. Mindenekelőtt rá kell mutatni az él elírni sze 'olvasztás s ezen beült a magasabbértékö élel­miszereik, hús. zsír, erekor, tej és tej­termékek egy főre jutó fogyasztásának nagymértékű emelkedésére * tervidő­szakban. , Ezeknél n cikkeiknél Az emelke­dés általános*« 35 BzASítfelc, tehát meg telet az éUtvzIw vonal áH»- táuos emelik értésének. J óvtál nagyobb az emelkedés n» :i i painufszövotnél !0, * . , > ! • • cél pedig M Büázaték, aa agy főre ju­tó mearnyiség emelkedése. Az életszínvonal emelését aatoí- gílja az a 180.000 új lakás is, melyet a tervádőszakism meg keU épí­teni éa amelyhez fogható lakásépítke­zés még soha nem volt Magyarorszá­gon. Hasonlóképpen hozzájárul az életszínvonal emeléséhez bútoriparunk termeSésénék nagyfokú növekedése HMí9-ben 37.000 szobabútort termel­tünk- Ezzel szemben 19ö4-bon 92.000 szobabútort termelünk, vagy«, bútor­termelésünk két és félszerese lesz a mostaninak. Az óratermelést óvi 15 millió to­rtát értékről 40 millióra visszük íéL Hn talon van megnő a lakosság rendel­kezésére bocsátott háztartási gépek, mosó, mosogató és egyéb konyhagé­pek s a háztartás] villamossági áruk tömege, * enzel nagyot könnyítőink háziasszonyaink munkáján. Gyermekeink örömére megaok- •oksxorozzuk a csokoládé, bon­bon, cukorka és t-ukrásusütemény termelését olymódon, hogy. 10 éves korig minden gyermekre naponta három »retet torta fog jutni persze abban az esetben, lm i nyúlánk tel nőtt ék nem eszik el en- ! tok.» juenZiylséguek egy részét e ■ gyerroekei elől. Egészségvódel<*m, o& Iáiét*i&uliláira — Nagy gondot for<5t ötéves nép­gazdasági ervün/k a dolgozók és mm- ■ » done kell öt a munkásositMy egészség- vúdef.imót, numkaképessé gél, pihenésé: biztosító intézmények *ciifej’,csz:étsére s e célokra 1080 millió forint 5sa- szegü beruházást irányoztunk elő. Jelen éken yen sfíipodiíjiác a kórházi ágyak seímáik A elülömihonok szá­mát 98-róJ 155-re emeljük. A bölcső­dékben az 1938. évi 1200 és a mostan.’ 5000 íéíöJie’áyeil izemben ez ötéves - ervidöszak ‘ u ;oCsó évére a férőhelyek szántát 11.000-re emeljük. Nagy számban létesítünk új n«p- küzlotthonokat, létesítőnk 300 új faluéi orvosi rende­lőt, húsz új tüdőbe cg-jonxlozót, 71 Híj népfürdő, 200.000-rel növeljük a «tervezete üdűlteiésben részesülök sí «zámát és a többi közöt- Jóét új^ kor- •zerfi magaáati gyógyüdülő' létesítünk. — Hatalmas programot ad a* öt- ifrves népgazdasági tervről szóló tör­vény javaslat az oktatás, a kultúra és a tudo­mány fejlesztésére. — Itt a feladat az, hogy a tervtdö- azakbao végleg felszámoljuk a vol uralkodó osztályok möveá séfgt mono­póliumé. bizilositetík a muaiikásosltéíy és általában a dolgozók iküHturálio fel- emdíredé&ét r a munkások, dolgozó parasztok és ér. eknÍ6 égtek gye.-vr:<-..kei- nck iskoláz atása útján kiképezzük aa ország számára szükséges vezetők és szakemberek tízezreit. — Ehhez mindeneik előtt el kell ér­nünk, hogy az álltalános iskola nyolc ősz. ályát mi-wfen gyemit&k elvégezze a. h°gy megozőntessítk a felső osztá­lyokban a Jemorzsotódás. E felada: megvalósítására 12.000 új pedagógust kelt munkába állítanunk, sok új isko­lái és tan termo: beí építenünk. Igen erősen kell fejlesztenünk az ipari szakoktatást. A mezőgazdasági aaaktefccffäkban « tamilófl étszámot Alapfokon 97.000-rel, középfokon pedig 9000-rel kell emeä- nünik, 8000-nal két] megnövelnünk az «gye emi és főiskolai hallgat ók szá­mát és ennek bizttoaíiásáira fél kell éiAteraürúc a miskród új tntfegyeerrvst. De tovább kei fejlesztenünk összes tpegiövö egjreiemeirfket la. Új ffiaütfmberdt ezrei f TéVcdaprograrmjnk ilyen nagyará­nyú fejlcaz é.se megköveteli, hogy ío- iozoíá mértékben öntenjek gondos­kodás • műnké* és dolgozó pnraszt- ífjúséjg eSielyezéséríH, eíltásárói. Ezt (teősorbaB i « z^pf lofiégtnmok bevált ratő­azerénei további kiépítésével éa Ü PM az egyetemi menzák hálózatának kiterjesztésével, az ösztöndíjak {endoseresütésével érjük el Ezért « meiwáát férőhelyetnék növe­lése me Főtt a népi bőikig hunokban közel 7.000-rwl szopott, juk a férőhelyek »záimát ~ A :«rv5dő«E9,k stem minden erő­feszítésünk élenéne több területen ko­moly Rzakernborhiány fog tmi'aílkozni. fiién Irányt kefl vennünk arra, bogy • tervidőszak alatt műcgyetemeirrfiól. mffszrfd IsikoFálnktöl évente Jég. alább Is 2000 új mérnököt kap­junk. A tnefflögoadosúgt azaVemberltépzé» te­rén el ikefl érnünk, hogy őt év a!a t 100.000 különböző fokú Makteépzctt- séggel rendelkező «eabembeiriti kapjunk • «M>3| 13.000 tegyen « feWdpkú azak- ksipzoltscgüek nzúma. — Népi öemoúmáHSnlfc trthwi na­,gyobb távnogatást nyújt a udomá- nyos munkának és a ttKkxnány embe- re'mök. Szooteltzrrtu*- építő ortszágban ez természetes nemcsak azért, mer * tudományt éa • tudomány em­bereit Igazin csakis a nép és a népi áTiambatalom képes értékel­ni, hanem azért h, mert nyilván­való, hogy nagyszerű ötéves ter­vünket csupán a tudomány cselek­vő közreműködésével és segítségé- vei tudjuk megvalósítani. — E nagy feladatok megvet ősit ás a jcfeo ókeny beruh ázás oka tesz szük­ségessé tudományos tníézoteink bely- reálffiáhára, fejlesztésére és új fa tíze­tek Játesíléeéie. Ezért ölé rés nfp gazdasági tervünk Ilyen beruházásokra kereken 200 tnlHIó forintot Irányoz elő. Ebben ae összegben természetesen nincsenek benne a tudocnányos inté- zeteWk fcnnitan!ásóra é* működésének biz osí'ásóra «zöksegea Madások, «me­lyek ncsm oi ötéves népgazdasági terv. ben, hanem a tennie* áSlanti köllség- velésben «cserepeinek. A műrészetek, frodalom fej!e.«íése <r,i m fain knllúrájának felemelése — Képi demokráciánk a tudomány »ellett szivén vizeli % művészetek leilesztóeónek ügyét Is. Mint lame- tote«, a tervidőszakban méltó ott­hont kap a magyar drámai ezfnjit- **á*, mert megnyitjuk aa új Nemzeti Színházat a új azInhAzat építünk. Győrött la. — A tervfdfWsktiaa rendkfvfltl »értékben nOveljtik a könyvkindáét úly módim, hogy míg JOöS-ban az or­szág >t»y lakoiir* karokén egy könyv ! Jutott, addig a tervidőszakban •»Jndcn fakorra évente átlagban JJ kőnyy I(*if jutni. A dolgozók ktrftúrájának fejteszíésére kiépítjük a knltúrházak, üzemi klu­bok, városi és falusi könyvtárak hálózatát. ?Jár aa ötóvee tervidőszak, harmadik évében mindcp falunak és minden gépállomásnak fes* aJap- könyvtára. Ugyancsak iníndca falunak Ica* renden vagy kcnkcnyfitmvetífő gépe, rádió|»i, villanya, (ciefooja, bekötő ólja, lesz kapcsolata as országos nagy közlekedési hálózattal, a parasztság életkörülményeinek megjavíláaára te kulturális elstigelelUégének lekilzdé- bére 2ű0 tanyalvözpontot létceitünk, 2000 új kutat fúrunk, ÍÖ1S köeség­bc-n vmor,ifik be a villanyt. A pa­rasztság kultairális szükségleteinek kielégít.’-sóre' szolgáló beruházásokra «« (rr aíuff főbb min! efynuftlárd íöidníot fordítunk. Nagyok ét fcladsfofe, ttméiyckcl meg kell rnlósitsauDk — Lehetővé kell tennünk, hogy a sport a szó legszélesebb értelmében tömcgraozgaJommá váljék, hogy kü­lönösen az ifjúság tömegei sportol­janak a ezzel széles alapot teremt­sünk az élsportolók kiválasztására is. Mindezt figyelembevéve a tervidő­szakban 500 új sportpálya ós egyéb nagyobb sportlétesítmény építését irányozzuk alő s szükségesnek látjuk az új nagy népstadion felépítésének meggyorsítását. — Tisz-telt Országgyűlés! Elvtársak! Nagyok az eredmények, amelyeket ha­zánkban a hároméves terv gyors és sikeres megvalósításával elértünk, de még nagyobbak a feladatok, amelyeket aa új, ötéves tervidőszakban keB meg- valósi ionunk. Hiba volna, ha könnyen vennék • dolgot, ba elkápráztatnának bennünket eddigi, valóban hatalmas fákereinfc, ha megtttasodnánk a sike­rektől s lebecsülnénk az erőfeszítés nagyságát, amelyet Ötéves népgazda­sági tenvünk megvalósítása egész né­pünktől megkövetel. Na felejtsük el, hogy háromé ve» tervünk eredményei »era hullottak mannaként az égből, márt ahogy mamaeső a biblia keíeHre- zése óta nem Igen szökött a népre hiiiam. A hároméves tervért, a terv sikeréért kemény harcot kellert vív­nunk a belső és külső ePfenséggol s a terv »ikerét nem utolsó sorban az biztosította, hogy ebben a harcban, a magyar dolgozó nép maradi fejűi A terv «Ikeréért mtmkároartó- lyunknak, népünknek keményen meg kellett dolgoznia. Hatalma« nevclőninnkít ■végeztünk A terv sikerének biztosítására hatal­mas nevelő munkát kof.ott elvégez­nünk. Tiidatosi’anunk jteU munki»- osrtályunkban, doigozó' ndpünkberu hogy helye és helyzete aa országban gyökeresen megváltozott, hogy most ivem a tőkéseknek és nagybirtokosok­nak termel és épít, hanem *aji:t ma­gának s az új, kizsákmányolásiól men. tea jövő szocialista Magyarországnak. A magyar kommtmtetáknak, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának, Pártunk éa országunk szeretett vezérének, Rákosi Máíyásnsk el­évülhetetlen érdeme, hogy a ma­gyar munkásosztályt, dolgozó né­pünket ea 6] helyzet felismerésére rávezették » ezze! lehetővé tették munkásosztá­lyunk, népünk írrtudatowtását, a +e»- me'ésbez való viszonyának megvált»- zását, hároméve» tervünk sikere» megvalómiás/it — Nem kétséges, hogy országgyű­lésünk magáévá teszi éa törvényerőre emoli az ötéves népgazdasági tervről szóló javaslatot. Ez az aktus igen fcsa­ton, de esze! ötéves tervímk sikere tnég kor ászain csen biztosítva „Szá­munkra — mondotta — a nagy Sztá­lin — az öiévea terv, tnlsit. ahogyen minden, terv csak terv, azaz megkö­zelítése a feladatnak, amelyet kor.isre- ;«zá5iti, amelyet tökéletesíteni, ajnciyen vúíiozíiatani kel! a heiyi tapasztalat, a terv megvalósítanának tapasztalata aCapjútv Semmi!éle ötéves terv nem képes felmérni mindazokat a tehetősé­geket, amelyek a mi társadaémi r«t- dűnktort eaunnyadoznak, s anieSyok csald* mun Ica kőzbeu, a terv rnegwiió- sításs közben kerülnek fenzinre a gyárban, üzemben, a koihozbér», a szovlroaíyan, a járásban stb. Csak a bürokraták gomloBiatják, hogy • terv Összeállít ásóval befejeződik a terv- munka. A terv összoákítása a teíve- zcsnék csupán a kezdete. Az Igazi tervszerű vezetés csak a terv összeál­lítása után fejeződik ki, csak e lent ■Önénél ffiXeoŐrzés folyamán, a terv se fotyasuán. Nyilvánvaló, hogy ez a nagy fontos­ságú sztálini útmutatás a mi itrvmutv fcánkra még nagyobb mértekben vo­natkozik, mint s Szovjetunióéra. — Ötéves népgazdasági tervünk si­kere ugyanúgy, miit hároméves ter- Vünkí eikere, mindenekelőtt tőlünk, mtm kés osztályunk, aépürJc munkájától és harcától. Pártunk és konnányunk helyes potítlkájátó! függ. A terv sikere azon műit!:, hogy < ftJhumnik és népünk dőnlÖ eszko- j zeit összpontosítsuk a düntö fel- j adasok megvaiósitá-íra, hogy rm tűrjünk cl öemsniféie pazar- lést, hogy takarékoskodjunk az Óiiani es. a nój) vagyonával. — Múátíc továbbá azon, hogy a feg- ozótesebb dolgozó tömegek, munkások, parasztok, érteim]ségtek fegyelmezet­len, JeLkeveo, öntudatosan murik álkod- íanak a jotv megvalósf'feán, s trogy a szépen fejlődő munkaverseny az él- nrurskás, és »zlahánov.mozgalmat igazi népmozgatemmá, fejődésünket az ed- (Ugi’jfií is botalmpsatb mozgatóerejévé Met*K*iva «».láliiiaii úíniuínlüst f megvaíósttása, kijavítása, tökéleiesíté­tegyuk. » wajvy Saiskyff-íwnJÓ Ííí*»*«Í» lániogö■ — Mnlfb áron fa, hogy a Msgyiu ifalgreztík l’á.rtjáhaó ezet- .-ft el, ;nun kAftototáiyunk vezoitevével ruy«é;:bu kovtU'Rolódjók aa egerz magyar nép az orezágúpítő munliitban, ^ reakció, a klzrdkinányoló eleinek, as Idegen impefrialista Ügynökök, elten, b hogy minden téren a legnagyobb éberséget tarmslt- «uk a belső és kúksö ellem«’ Qiy.l nemben. — Azonban az ötévé« tervünk »kezének & belső .fettételek iceltett megvannak a külső feltételei is. Or­szágunk nőm egyedül épít ozocia- tizmuot. A «zodaOsta építésben «zúmftha- vunk és Bzúsnltani a már meg­valósult szocializmus országának • nagy Szoívjetúniónak baráti tá­mogatására, a Kzovjetunló ée a, népi demokrácia országainak gazdaságával való szo­ros együttműködésre, arra az orszá­gok és népok közötti új viszonyra, melynek alapja a ezolidaritáa, és amely elvileg különbözik a tőkés országokhoz való gazdasági és min­den egyéb viszonyunktól. •— Fejlődésünk záloga, hogy mtrv- dea térem elmélyítsük a baráti együttműködést az pnparlalista- ellencs béketábor vezetőjével, a Szovjetúnióvni és a haladás és demokrácia erőivel az egész vilá­gon a béka megvédésére, építő- munkánk biztosítására. Így M.ztoHan fogunk hr'adirt "főre az ötéves tbívvci * nzooiaiizmu« felé. GerŐ Eruff elvtár« beszéde KözIk:* ismételten feldübörg&tt a hoeszan- tartó lelkes taps, különösen azoknál a részeknél, amelyekben a miaisttor a hároméves terv sikoreit éa az öt­éves terv kimagasló célkitűzéseit iá- martot la. Iwuétoltea .vzüani nem áknr ró felköt, taps zúgott fel Sztálin fúrtál», a Szovjctunib, a Magyar Dolgozók Pártja éa a magyar dolgo­zók nagy vezére, Rákosi Mátyás olvtár* ismütésekor. űterö Ernő olvCárs beszédének efa haffigr-ásn. utia a képviselők tomboló telkeeedteseS, viharot. tapssal ünne- peltf'k a magyar népgazdaság ötévé* tervét. Az ünnepié* után Vas Zoltán elv- tára miniszter lépett a szónoki emelvényre. Vaa Zoltán elvtárs beszéde után újból pencekig zúgott a lelkes tape. Majd LoBonezy Gésa államtitkár Ré­vai József népművelési miniszter ne- vébon törvényjavaslatot terjesztőt* be a Magyar Tudományos Akadé­miáról. A* elnök ezután «ünetet rendőrt oL Szünet után Apró Antal elvtárs, a Szakszer*eretek Országos Tanácsá­nak' főtitkára mondott bőszedet. Vas és Apró elvtársak beszédét la­punk vasárnapi számában közöljük. A dolgozó parasztság köszöni a tervet Eegtán Nagy Dániel, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka mondotta el beszédét. Megállapította, « törvényjavaslat újabb nagy lé­pés a azocializmus felé vezető úton és országunkat még inkább a nagy Szovjetúnió állal vezetett béketábor megbízható, erős é« megbecsült tagjává teszi. Az ötéves terv hatalmas mérték­ben emeli a dolgozó parasztság élet- színvonalát. Beszéde további során részleteiben is méltatta iaz ötévié» népgazdasági tervnek, elsősorban a dolgozó parasztságra, a mezőgazda­ság fejlesztésére vonatkozó részéit. Ezután az ötéves terv megvédéséhez szükséges néphadsereg fejlcsrtéeéröl és a kommunista pártok Tájékozta­tó Irodájának a béke védelméről szélé határozatáról beszólt Befejezésül hangsúlyozta, pártja és a dolgozó parasztság nevében, hpgy a nagy Szovjetunió segítségével, a népi demokráciákkal való még szaro­sabb együttműködéssel, dolgozó né­pünk sikeresen teljesíti az ötévé* tervei. A törvényjavaslatot örömmol üdvözölte ée clfpgarfta Ezután Gém Ferenc szőtt hozzá * javaslathoz. Hámutatott arra, amidőn ötéves tervünk céljairól beszélünk, so­ha egy pillanatra ge.m feledkezhetünk meg arról, hogy eddigi eredményein­ket a dicsőséges szovjet hadsereg győ­zelmének, a Szovjetunió baráti lámo' ga tó sónak köszönhetjük. Fogadjuk mog, hogy teljesítjük ötéves tervünket és ezzel erősít- ' JOk • béke frontját és segítjük a szocializmus győzelmét — fejezte be beszédét. Balogh István, a Független Magyar Demokrata Párt elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy oz ötérea terv is a béke szolgálatának hatalmas eszkö. w. A magyar dolgozó nép béké> építő munkájának bizonyíték*. Az elnök erűién az Mő elCrrhB’i»- dottsága miatt a tanácskozást féllre- srakltv*, napirendi javaslatot tett. A legközelebbi ülté* szombaton délelőtt 10 órakor lesz és áronét országgyűlés folytatja a nelső ötéves népgazdasági tervről »töló törvényjevaslat lirg\n- láoát. Megküzdést! a Báarászati és Kshászafs Egyesié! keagresszssa Az Országos Magyar Bányászati és Kohásznli Egyesület báromnapos kon­gresszust rendez, amelyen az öteves terv tudományos feladatait tárgyalja meg. A kongresszus! pénteken nyilot- t* meg OsztTovszki György, az egyesü­let elnöke. Dr. Tárczy-Mornoch Aula! Kossuth díjas műegyetemi tanár „Geo­fizika a bányászat szolgál at Alian“ etnv meí tartott előadást, majd Gillenvot László Kossretb-díjas műegyetemi ta­nár tartott előadást „Kísérletek « ma­gyar beuxMiIdncs további fethisznili. sóra" cfrrnneL A kongresszusi szom­baton folytatják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom