Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-01 / 279. szám

BSCBMBm 1 ................ N R PLO Chungking felszabadni! ^4 Kn&mintang máris megkezdte az új 99f&város“9 Cseng tu kiü rítését A kínai néphadsereg csapatai felsza­badították Csímgjkingot. A város lakossága nagy őrömmel , fogadta a felszabadító csapatokat. Valószínű, hogy a Kuomintang új „fő­városa”: Cseng;-tu két héten belül szin­tén kénytelen lesz megadni magát a néphadsereg értőinek. A Reuter hongkongi jelentése szerint miután Oumjtkingaí, a Kuomintang harmadik fővárosát a felszabadító csa­patok elfoglal iák, a Kuomintang máris hozzákezdett a negyedik főváros, Csengtu ki­ürítéséhez. Az Üj-Kin.y hírügynökség pekingi jelentése szetSnt a Kínai Népköztársa­ság kormányának külügyminisztere kedden nyüallkoza'-ot telt azzal kapcso­latban,. hogy Kuommtang-reakciósok a szomszédos (országokba próbálnak me­nekülni. A KucmsTitang reakciós horda — mondotta most megkísérli, hogy a Kínával ha híres helyeket megvert csa­pafajnak és tisztjeinek menedékhelyéül has mái ja feil és oámaszpanttá alakítsa át. Tekintettel erre a körülményre, a Kínai Népköztársaság kormányá­nak nevében ünnepélyesen felhívom a francia kormánynak és a Kína határaival szomszédos más terüle­tek kormányainak figyelmét: kor­mányunk politikájának rendíthetet­len célja, hogy a Kuomintang minden reakciós fegyveres erejét teljesen megsemmisítse. Bárhová meneküljenek is a megvert Kuomintang reakciós erők, * Kínai Népköz társaiig kormányának jogában van, hogy foglalkozzék ezzel a kérdés­sel, míg az a kormány, amelynek or­szága menedéket ad a Kuomintang re­akciós haderőknek, felelősséget vállai cselekedeteikért és viselnie kell a fe­lelősséget minden ebből származó kö­vetkezményért. Csnngking falain a Kínai Népköztársaság zászlaja Csüng king lakossága örömmámo-- bam fogad a a Csungking városát kö. rü'lvevő féiévezredes fa! kilenc kapu­ján át özönlő népi hadsereg csapatai!. A Kuomintang szétzüllött csapaiai fejvesztetten menekültek a város­ból Csengtu irányába, ahol a Kuomintang bábkormány szá­nalmas maradékai kereslek menedéket. A csangkajeeki fa&isz a csapatok ki­vonulása után a város lakói kitűz'ék a házakra a féltve őrzött népköztársa, sági zászlót, az utcákon és tereken .eneolva, örömmámorban fogad ák £ felszabadító néphadsereg hős csapatait. Gstmgkirtg felszabadulása óttiásl jelentőségű. Egész belső Kína leggazdagabb, leg­népesebb, ötvenmillió lakosú lartomá- nyának, Szecsuannak milliós fővárosa került a nép kezére, az a város, ame­lyet a második világháború u án épi- eilek ki egész belső . Kína legnagyobb ipari központjává. Csungking volt az utolsó rabság­ban sínylődő kínai nagyváros. Ma már az egész Kuominlatig teile ten a 400 ezres Cseng u a legnagyobb város. Az események azt mulatják, hogy Csungkiinggal ka.onailag eldől belső Kína óriási területének tara*, hogy a felszabadító népi hadsereg ma már az összes fron'okon áJ alános tá­madásban van és, hogy az uío'só csa­le következik. SARAI JÓZSEF TANUL az ország legjobb traktoristájától 3í Szabad Kép vasárnapi szá- znájyan. cikk jelent meg az or- tziíg legjobb traktoristájának munkamódszereiről. A cikk le­írja, hogy irt el Gál Sándor, o titzaszalkai gépállomás fiatal txgktoristája Í2S4 pontot a 46-ii bérhéten, ami csaknem 300 százalékos teljesítésnek fe­hl meg. * fiuszülviníívck 1 Királyegyháza mellett terül .el. után ismét belemélyedjen a puha talaj­ba. igen, fontos az ekét úgy be­állítani, meg- dönieni, hogy szinte „bújjon” a földbe, így nem túrja, hanem fordítja a föl­det... — kalandozik el egy pillanatra a károstér szűkítésének problémájától. De aztán rögtön visszatér: — Tavaly réz-azbeszt hengerfej pak- koiással dolgoztam, az idén réz tömí­téssel, de most megpróbálom az az­beszt tömíiésrt és megpróbálom szűkí­teni a károsteret. Persze óvatosan, gon­doltam én rá, hogy vigyázni kell, ne­hogy a dugattyú nekiverődjőn a hen­gerfejnek. Ismét a traktort nézi, mely az utol­só barázdákat hasítja »z ék alakú föl­dön. — Megpróbálom, — mondja még- egyszer most már nem is nekünk, in­kább magának. — Megpróbálom, mert emelni kell a teljesítményünket, nem maradhatunk e! az ország többi gép állomásai mögött mi baranyaiak sem. Garai József,, a szentíőrinci gépállo­más traktorosa elhatározta, hogy át­veszi az ország legjobb (raktoristájá- nak módszereit. Tudja, hogy ez nem­csak az ország, a dolgozó parasztság érdeke, hanem a sajátmagáé is, hisz így nagyobb teljesítményi tud elérni. A nagyobb teljesítmény pedig nagyobb bért, jobb életet jelenít. Garai József már ismét a traktoron ül. .4 szél játékosan hol erről, hol arról fuj s bár a traktor egyre jobban hátunk mögött marad, a szél néha felénk löki a hangot, s ilyenkor nem tetszik, mintha hirtelen utánunk sza­ladt volna a traktor. Hátra nézünk Még látni, hogy éppen kezdenek kihú­zatni a kés; főidről. A traktor dohog, dübörög s mintha a dübörgése is azt mondaná: Megpróbáljak. A KOMBÁJNOK HAZÁJA 1935 december 1-én J. V. SjrtáGn beszéde ez élenjáró kombájn-vezetőkhöz és kombájn- vezetőnőkhöz a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága és a kor­mány tagjaival folytatott tanács­kozásán. 1868-ban a cári Oroszország „Föld- művelési és Mezőgazdasági Ipari Hi­vatalába” keretem éi kezet: Andrej Romanóvics Vlaszenkótól. Kérte, adjanak neki szabadiaknál az általa fallalált gépre, amelynek célja és rendeltetése „a gabona aratása egye­nesen a gabona gyökeréről.” Kétségtelen, Vlaszeoko gépe volt az első arató-kombájn a világon. A ge­ltet annakidején elkészítették és a kísérleti példány kitünően bevált. Később Vlaszenko már két kombájnt szerelt fel és ezek sikeresen dolgoz­tak a bezseevidéki földbirtokosok földjein. A cári kormány azonban nem szervezte meg « gép gyárfását, VILaiszcnJco kombájnjai megrozsdá*c-d- ták, a földmű velős kezdetleges eszkö­zökkel folyt a további évtizedekben ». Csak a szovjet hatalom alatt, * sztálini ötéves tervek éveiben kezd- tok gyártani a kombájnokat a Szov­jetunióban. 1937-ben, két évvel a ta­nácskozás után, amelyet a Bolsevik Párt Központi Bizottsága és a szov­jet kormány tagjai folyhattak az élen­járó korabajnveze! őkkel, a szovjet ország már a világon az cLső helyre került a kombájnok előállításában. Az Egyestül Államokban az ele A kombájnt csak Vlaosenko gépének kipróbálása után 11 évvel készítették el, Amerika azóta is elmaradt a me­zőgazdasági gépek gyártása terén a Szovjetunió mögött. Egyetlen ország sem vitathatja el a Szarjoturió el­sőbbségét a kombájnok terén, 'különö­sen, amióta már villanykembá j-nok fi dolgoznak a szovjet földieken. Amh&t jßmin Tizenöt évvel ezelőtt Kmptzhája, Lenin felesége a hőzokfa ügyi nép­biztosságon falusi lányokat logadolt. A fogadás után elvezette óiét a Le' nin-Mauzoteumba. A paraszflányok lélegzetvisszafojtva járták körül Hjics koporsóját. Amikor kijöftek a Vörös-térre, Krupszkája halkan ezt mondja: — Százezer traktorról álmodozót'... Százezer patktorról — Oroszország' ban. Kő! étivel ezután már a Szovjetunió minden részében fel iintek a. női írok- torbrigádok. S mikor Fása Angelina 1939-ben Dórja Gurmassal együtt az­zal a kiáltvánnyal fordult a szovjet asszonyokhoz: ,JSzázezer nőt a trak­torokra!“ — kétszázezren jelentkez­tek. A lenini álom beteljesült. Sztálin vezetésével a Szovjetunió ipara száz és százezer traktor! adott a szo­cialista mezőgazdaságnak. A lányok, akiket annakidején Lenin felesége fo­gadóit, a munka . hőséi lejtek. Az cici olyan törvénye uralkodik a föld cgyhatod részén, amelyet szovjet rendszernek nevezünk. A szovjet or- szag harminckétéves története, két­százmillió szovjet ember boldog élete tanúskodik e rendszer legyőzhetet­lenségéről. *ljút0 ír kitti tanilanak hímünkéi Levél a kaszárnyából Pár napja csak, hogy bevonultak a néphadsereg ujpncai. A bevonulok kö­zül nagyon sokan tudták, hogy ú,i hadsereghez mennek, új katonaélet vár rájuk, szebb, jobb, emberibb, a ré­ginél és mégis katonásabb élet Azok. akik ezt nem tudták, bizonyosan; a bevonulásuk öle eltelt pár nap alatt meggyőződhettek róla. hogy ez így van. Erről fesz tanúbizonyságot az alábbi levél, mely a szerkevEtŐvégfink- be érkezett. Kedves Elvtársak! Ezt a levelet n kaposvári laktanyából küldöm Önök­höz, egyben azoknak, akik azt mond­ták, hogy megbánom, ha elmegyek katonának, mert tiszt úgysem lesz be­lőlem. Mindennap krumplit és babot ehetek és abból is csak keveset. Erre az a válasz, hogy tisztek csak­is a dolgozók fiaiból lehetnek. Ezt mcgláttxik azon a napon, amikor be­vonultunk, mert a munkások és per rasztolz soraiból kikerülő tisztek szere­tettel és biztató szóval váltak bennün­ket. He ne gondolják, hogy ez csak egykét napos bevezető volt, mert most is úgy foglalkoznak velünk és taníta­nak bennünket, mintha testvérid' len­Ity daity&zik a taía&áh A munkához hozzászoktunk és úgy gondoltuk — folytatódik a levél, — hogy q férfi munkások példáját kö­ve ve, mi is tudunk brigádban dol­gozni. Elhatároztuk, hogy brigádot alakítunk. Erre az ir.ditoU bennünket, hogy belát uk a szocializmus építésé­nek lontosságát, és azt, hogy brigád­ban dolgozva mi is többet tudunk munkánkkal nyújtani a közösségnek, jobban elő tudjuk segí cnj a vájárok termelékenységét, ha mi is vállalunk kötelességeket". Megszületett a brigád. Öt asszony, nem elégedett meg azzal, hogy a mérföldes csizmával egyet lépjenek,', hozzálépték még a másodikat is, és így járják az utat majd végig, hogy segítsenek valóra váltani, amiér': dol­gozunk, a boldogabb élate.t. „A mi Hfelességvállalásunk .. " — futnak tovább * sorok Bugyik Mária {•vakéban, hirfm.au, srépán, mintha a vidám, kedves bányisrJáiiy állni elő tünk: .......arra (erjed ki. hogy a munk ahelyet Usztánfartxuk. a csapa­tokat zavartalanul ellátjuk üres csil­lékkel, a munkafegyelmet megszilár­dítjuk és az üzemzavarokat teljesen kiküszöböljük." Műszak u'nn együtt indulnak hazafelé. néha Lorbcrt Fercncné édesapja is, aki élmunkás a 8-as aknában, hozzájuk csatlakozik. Büsz­ke a lányára, büszke al egész bri­gádra. De Bugyik Mária brigádja nem elégszik meg egyedül a termeléssel. Nem elégszik meg azzal, hogy helyt i Vidáman, jókedvűen sálnak a i kasha, a munka mindennap öröm szá- J maikra. Fiatalok, lelkeseik. Mögöttük fharc, küzdelem önmagukkal és kiiz- ' delem környezetűkkel, az „öre-g“ bá- '^nyászokkal, akik fejükéi csóválták, J amikor az első asszony-brigád megje- Jlent a tatabányai bányái van. Azt még Jicsak el tudták képzelni, hagy eszícr- égályosok, InkaAosok, kfeművasek Ve- Jgyendc, „de a bányában. •, Hát ott ^nehezen maradnak mc^, az biztos“ — ^mondogatták. a Dp a brigád olt van ma is és Úgy ivégzi munkáját, hog.y megtanulták ^tisztelni őket a férfi 'munkások. Mert ^Bugyik Mária és brigádja megáll'a (t helyét. Pedig először... *,.Mikor előszón' szólítani le Ja bánya mélyébe ~~ min.; volt gyári ^muukisnö — bevallom, féltem. Ezt az éérzést azonban félrsnöimrnel együtt fhamar Itgyöz'cm írja Bugyik Má- íria 19 éves brigádjrezciö, a Napló (•]- ^kérésére küldött heveiében, amelyben ^beszámol bányásztilefc élményeiről. — íA legkisebb ropogásnál azt hittem, j minden rámszaheut, de ezt is meg- sszokiam .. (t Bugyik Mária., tizenkilenc éves és »bányász lánya, „Vérében van.. ^mondják most /már kibékülve veíc az ^„öreg“ bányászok. De nem itt a jó munkájának a kulcsa. A szivében (tvan, öntudatos ‘ gondolkozásában, két íerös karjában. Két napig tanulta a fj,,kuplizást“ (ja kuplizók erősítik ?- J csilléket a vnntalókötölrc, ők szedik ílc az üres csilléket), harmadnap már 1 a 6 íaidta tanítani társait.-Vaiamakar ez is a Biedermannok biro­dalmához tartozott, ma azonban már esek a kastélyban dirigál az öreg bá­ródé. A kastély körüli földeket kiosz­tották a volt cselédeknek és -királyegy­házai nincsteleneknek, akik közül jóné- hányan csoportot alakítottak földjükön. — Arra van a csoport földje — mutalt- nak a vasúti átjárónál a, kastély felé — azon számlának a gépállomás trak­torai. A kastélyt parte veszi körül, a par­kon túl szérüskert, a szérüskert mellet­ti úton, mélyen benyomódva a sáros talajba, látszanak a traktor nyomai A nap tavaszi frissességgel árasztja su­garait és még ereje is van; alaposan megizzaszt berniünket, amint a traktor nyomait követve csúszkálunk a sáros öton­A szÖ hátulról fúj, elviszi a hampt, * csak midőn a traktor közvetlen köze­lébe érünk, akkor halljuk puffogásáf. Bppcn egy háromszögletű föld szántá­sának befejezését végzik és azt mind­járt meg teliét állapítani, hogy hasonló módszerrel dolgoznak, minit amit a Gál »Sándorról a Szabad Nép leírt. ' --------., . . ■ | végig, hanem a He m j&rt&K | t;-h]-n belül száu. { tatlan földön fordultak s most a vége. felé egy egyenletes csikót szántanak végig. — Hogyne, olvastam a Szabad Nép cikkéi — mondja Garai József traktor, vezefő. Az e'ó'bb, még ö ült a trakto­ron, de most a segédvezetője, Kapási József felváltotta egy pár-percre. / Olvasta a cikket és sokat törte is fejét, hogy miként tudna azok alapján javítani munkáján. Elővesszük az újságot és ismét pont. ró)-pontra végigmegyünk rajta. — A háromszögletű föld szániásál j én Js úgy végzem, mint Gál — mond­ja —, az ekevas beállítására is ügye­tek, hanem ez ... Ujjával az újságra bök, aztán több szőr meg is kopogtatja. — Ez... A károstér szűkífése, ea az, amin már eddig is sokat gondol­koztam. Ezt érdemes volna megpróbál­ni. Elgondolkozó arccal nézi a traktort teely nem messze tőlünk éppen fordul A segédvezeíő pont előttünk húzz; meg a zsinórt, az eke engedelmeset ^emelkedik a földből, hogy forduló: ál) kint az aknán: Tanulni akarnak., ideológiailag is képezni akarják ma. , gukat. Tudják;- jobb, könnyebb lesz. a munka, ha tanulnak. ..Bevallom., politikai képzettségünk meg nincs, de. megértettük az idők szavát, — zárja levelét. Bugyik Má-. riá — látjuk a szocialista építés hatalmas niérctcH és ígérjük, hogy a munkából, politikai képzésből is ki fogjuk venni részünket, hogy ne. csak azt. tudjuk mit, dolgozunk, de azt is tudjuk, hogy miért. Tanulni akarunk azért isi hogy azokat, akik még rossz szr.mntrl nézünk minket, bá­nyába kerüli nőket, felvilágosítsuk, hogy a népi demokrácia Alkotmánya adta egyenjogúságunknál, fogra a munka minden területén megálljuk a helyünket, amikor a jövő f társa.- dalma. a szőriglizmvs felépítéséről a-an szó." Bugyik Mária brigád vezető levelének utolsó szavai komoly, mé­lyen átérzett, fogadalomról beszél­nek: ..Küzdünk az emberi kishitűség, a rémhírterjesztés1 ellen és harcolunk nmnkánkon keresztül' azok ellen, akik el akarják fölünk venni a, gyá­rat, a bányát- és vissza akarják ál­lítani azt a régi rendszert, amely hosszú évtizedeken keresztül elnyo­mott férfi és Hómunkást egyaránt. És az a tudat; hogy Rákosi elvtárs, szeretett vezérünk vezetésével egg szebb, boldogabb jövőt építünk, ad nekünk a bányában dolgozó nőknek erőt további munkánk sikeres elvég­zéséhez." nénk, mert tudják, hogy ml !» olrpm munkásesaláelból származunk, mint ők és a dolgozó nép küldőit bennürr bet, bogy a néphadsereg öntudatos, fegyelmezett katonái legyünk. Mert az építkezéseket, a ter metif munkát csak úgy folytathatjuk, tel az országnak erős, fegyelmezett és ön­tudatos hadserege van, hogy a békét bármelyik pillanatban megvédhessiJl. És ezért, én h boldogan jelentkeztem a néphadsereg fiai közé, mert tudom, hogy a mi országunkat védem meg ét meg is fogjuk védeni bármilyen ellen­ségtől. Kedves Elvtársak! Hogy rátérjek az elejém említett kosztra: vem ágy var, az, mint ahogy ezt sokan gondolják és mondták, mert koszt az van ele­gendő és kitűnő: Hús ij van minden­nap és aki csak evégett nem főtt el közénk, őzt megnyugtatom, hogy bát­rán eljöhet, ehet amennyit csak tud. Elváfrsi üdvözletté!: Bonyár Kálmán honvéd. * Ez a levél a maga őszinte egyszerű­ségében is megnyugtatja azokat, akik azt hiszik, hogy a katonaélet még műi­dig olyan keserves, ahogy ezt sok régi 1 nótában megénekelték. Pedig elmondhatjuk Bonyár Kálmán' (nal együtt, hogy nem így van ez. a Inéphadsereg katonái védelmezik a dol- Igozó népet az alkotó munkát és tri­ódáinkhoz méltó elismerésben van ré­mlik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom