Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-02 / 280. szám

Sztálin elvtárs iránti forró szeretet jegyében nyílt meg „A magyar nép ajándéka Sztálin elvtárs születésnapjára" kiállítás ;■ v!! PENTEK, 1949 DECEMBER 2 Bányászok az élvonal kasa mcly erejével és segítségével a hatalmas terv ele megvalósításához biztos lehetőséget nyújt. A párt- szervezetek a legtöbb helyen lel­kesedéssel, tudással, a jó munka­megszervezés lehetőségének (meg­teremtésével segítették az egyéni versenyzőket, hogy elérhessék jó eredményeiket. Napokon (keresz­tül szálltak le Mecsckszabolcson, Pécsbányatelepen a párttitikárak, ho<|y bányásztudásukkal, a dolgo­zók felvilágosításával még na­gyobb lendületet adjanak az in­duló versenynek. Kik ezek a munkások, ikik ezek a bányászok, alak az új utakra léptek? Legnagyobb részük kom­munista, Akik, mint az 595 százalékot teljesítő Bátai János mondta, meg akarják mutatni, hogy: „a kommunisták nemcsak beszélnek a többtermelésről, de annak élharcosai, élenjárói ők ma­guk". Ezekben a bányászokban ott élt Rákosi elvtárs szavainak igazsága: az igazi kommunista próbaköve a termelés. Nem véletlen az sem, hogy ép­pen most indultak el ezeik a ra­gyogó teljesítmények útjukra, most, amikor Sztálin elvtárs 70. születésnapjára készül a világ minden haladó népe. Nem vélet­len, hanem bizonyítéka annak a mély és széttéphetetlen ragaszko­dásnak, hűségnek és szeretetnek, mellyel a magyar nép fordul a felé, akinek mind szabadságai, mind a szabadság megtartásának lehetőségét köszönheti. Mély és forró szerétéiről beszélnek ezek a százalékok, amelyek minden szó­nál, minden ajándéknál ékesebben mondják el: „Termelünk többet és jobbat, mert azt építjük, amiért Te egész életedben harcoltál, a szocializmus győzelmét, a szabad népek boldog és szabad életét." Elmondják ezek a százalékok, hogy a mi bányászaink a hős szta- hánovisták útját járjál;, mert a kommunisták, mert a mi számunk­ra egyedül ez az út járható, mert ez vezet a mindannyiunk által vá­gyott békés élethez. Bányászaink közül mind többen élesen és éberen látják, hogy az ellenség legfőbb fegyvere ma a szabotázs, a termelés akadályozá­sa, a dolgozók bujtogatása. Néz­zenek bányásze’vtársaink jól szét az aknákon, az üzemekben, mely ma már visszavonhatatlanul az övék, úgy kell vigyázniok rá, mint gazda vigyáz értékes jószágára, házára, termésére. Elhangzottak aknáinkon az ellenség suttogásai: „Hiába dolgoztok, nem fogják ki­fizetni... föl fogják emelni a normáikat..." Sőt nem álltai; meg a suttogásnál több aknán előfor­dult, hogy szabotálták a terme­lést, elzárták a légvezetéket, nem adltak üres csillét. Az ellenség nem hátrált meg, támad azon a területen, ahol még támadhat Meg kell tanulniok a bányászoknak, hogy az éberség nem a becsukott kapunál, belépési engedélyeknél kezdődik, hanem elsősorban lent a munkahelyen, ott ahol szénnel, termeléssel folyik a nagy csata, hogy legyőzzük a régit hogy a kapitalista termelést legyőzze a magasabb rendű: a szocialista termelés. Minden csille szén, a Bátai Jánosok, Rein Istvánok tel­jesítménye mindmeganmá cjsapás a belső és külső ellenségre egy­aránt! Csapás, mely zúgva veri széjjel az imperialisták ügynö­keinek aljas terveit. Az ellenség számára nem ma­radt más úti mint a termelés frontja, itt akarják aláaknázni győzelmes utunkat Az ellenük folytatott harcban egyes bányá­szok nem győzhetnek, ehhez a bá­nyászok tízezrei, munkások milliói kellenek. Ezek a milliók megvan­Olaszország életét megbénította az országos tiltakozó sztrájk As olass dolgosók forradalmi elssántsága óriási félelmet keltett a reakció soraiban Milánói jelentés szerint «z olasz szakszervezeti szövetség hivala’-os köz. témány adott ki, amelyben csütörtök reggel hat órától kezdő­dően 'általános sztrájkot hirdet a torremaggiarel csendőrsortüz elle­ni tiltakozásul és követeli, hogy tiltsák be a hadifegyverek haszna, latit a rendfenntartó szolgálatban. A csendörsortűz, amely eddig három ember ötletébe került, Ira. almas fe'.bá. borodás': váltott 'ki az olasz közvéle­ményből. Milanóban. Scstosan Giovan- niban és a város környékéneít egyes ipari központjában leállóit a munka. A köz isetviselők nagy része is sztrájk­ba lépett. A Nemzetközi Diákszövetség prágai elnöksége nevében G rolnira n elnök táviratot intézett a római diákokhoz, akiket a rendőrség megtámadott és akik közül többen meg is sebesülteik. Az oía&z nemzetgyűlés szerdai ülé­sén Segni földművelésügyi minäiszler mentegein! próbálta SceltxT rendőre'nek bmí alifását, mire a baloldali képviselők tiltakozásuk jeléül kivonultak az ülésteremből. A Tonremaggiore közelében fekvő Gerignola városban és környékén az általános sztrájk már szerdán megkez­dődő M. A legújabb római hírek szerint az áliaJános ozlnájk sikerrel folyik. Csütörtökön reggel hat óra útin az élet az egész országban meg­bénult Az olasz szakszervezeti szövetség kö­veteli, hogy engedélyezzék Dél-01 a sz­őrszálban a szakszervezeti ülések meg­tartását. Fosszák meg a rohamrend- őrségeí a háborús jellegű fegyverek­től Állítsanak fel parlamenti bízolIsá. got a délofeszországi helyzet kivizs­gálására, Azonnal szervezzék át1 a pa raszlság követel éseioelk megfelelően » lei nem használt földek kiosztására alakult bizot Ságokat. Giuseppe Dl Vit.orio, az olasz szak- szervezeti szöveiségi főtitkára Scelbn belügyminiszterhez intéze'.t táviratában a többé közön a következők©: írja: — Az általános szakszervezett srAL ve'.ség öt és félmillió tagja nevébe» köve éljük, hogy a védtelen dolgozók ellen Intézett fegyveres támadások törvénytelen és embertelen rendszerének hala­déktalanul vessenek végéi. \ Marsha II-tér r miatt az olasz nemzetgazdaság katasztrofális helyzetbe kerföít Az olasz dolgozói; - forradalmi el­szán 6ága óriási félelmét keltett az olasz uralkodó körökben. Ez tükröződi-.' vissza a jobboidaii sajtó cikkeiben is. A jobboldali Tempo a „végzetszerű polgárháború" képét fes'egeti és ide­jében a reformok „szükségességéi" hangsúlyozza* A polgári Momente kénytelen, megállapítani: „Irt az ideje, hogy háttérbe szorítsák» a harcos re­akciósok egoiztiTUsá':.1’ A páflonkívüM It Paese így ír: „Minden veszélyben van, ha a 'kormány nem változta utat“. „A seabad&ág és szociális igazság — hangsúlyozza az Unita — nem úgy születik meg, hogy erőszakkal válaszo­lunk azdkrtak, akik életfontosságú kö­ve telésteík érdekében 'tüntetnek." Az II Globo című lap, az olasz pénz­ügyi és gazdasági körök szócsöve n vég állapi "ja, hogy a MarshalHerv követkztében „a* olasz nemzetgazdaság katasztro­fális helyzetbe került." A lap szeri»: most sorra leállt ’ják m bányaüzemeiket, elsősorban azokat, ame­lyek mangán, lignit és kaolin ikí erm©- léssel foglalkoznak. Ezek Ikőzül sok már osa.k rövidített heti munkaidővé! dotgozik. Az o'ászországi általános tüakoző sztrájkkal kapceolaban a Reuter jelerv. tése elismeri, hogy a sztrájk megbé­nítja Olaszország gazdasági életének nagyobb felét. Négyszázezer amerikai hányása ismét sztrájkba lépett Négyszázezer amerikai bányász csü­törtökön hajnalban ismét sztrájkba lé­pett A bányászok előző többhetes sztrájkjuk után november 9-én a szak- szervezet vezetőjének utasítására áll­tak munkába. Ez azonban csupán fegy­verszünet volt, mért közben folytak a tárgyalások a szakszervezet és a munkái tatók között. A sztrájkoló amerikai bányászok asia követelik, hogy a bányatulajdonosok új kollektív szerződést Írjanak alá. Bér­emelést és a rminkafellétetek javítását is követelik. JeT.errwiő, hogy a három­napos munkahét kővetkezőben, ame­lyet júliusban rendeltek el, a Missisi- pitßl keletre dolgozó bányászok kere­setüknek mintegy 40 százalékát elvest, tették. Jellemző ai amerikai ipar (éleim ér* a uzénsztrájktó!, hogy sok nagyválla­lat — évtizedek óta most először —■ Angi iából rendelt szenet As emberek százmilliói megvédik a békét R Tájékoztató Iroda határozatának világvisszhangja A Scanteía, a Román Munkáspárt központi lapja, a „A főcél a békéért folyó ’küzdelem“ című vezércikkében a többi iközött rámutat, hogy a demo­krácia és a béke erői hatalmasabbak a reakció erőinél. A történelemben — Írja a lap — most elsőízben tőr- ténik meg, hogy a Szovjeiuió veze­tése alatt megalakult a béke hívei­nek szervezett frontja. Az emberek százmilliói cl van­nak határozva, hogy megvédik » békéi s a dolgozók szerié a vi­lágon kljelenfelíék, hogy sohasem lógnak harcolni a Szovjetunió ellen. A csehszlovák katolikus néppárt központi lápja, a Lidove Demokracie csütörtöki számának vezető helyén foglalkozik a Tájékoztató Iroda leg­utóbbi értekezletén hozott határoza­tokkal, A prágai katolikus lap a töb­bi között a következőket írja: az ér­tekezleten hozott határozatokat nem­csak a kommunisták fogadják helyes­léssel, hanem a haladó polgárság is po­litikai pártállásra való lekintel nélkül, mert a Tájékoztató Iroda hafározatai kifejezik azokat az. érzésekéi, amelyek minden floí- gozó ember szive mélyén élnek. A lap hangsúlyozz.a, hogy különösen a katolikus hívőknek kell megszívlel- niök ezeket a szavakat és cselekvő­iig bekapcsotódniok a világbékemoz- galomba. A lap rámutat, hogy az egy. ház tekintélyét egyesek a nyugati há­borús tömbök szolgálatába állítják. Az egyszerű hivő embereknek annál inkább és annál eltökéltebben kell a békcmozgalom és az építők soraiban való aktív részvételükkel hozzájárul­niuk a béke megszilárdításához. A Tájékoztató Iroda határozatainak történelmi jelentőségét az amerikai kapitalista sajtó scm tudja elhallgatni. A ncwyorki rádió, valamint az ame­rikai tőkés lapok, mint a Newyork Herald Tribune és a Newyork Time*, hosszú hasábokon keresztül ve­zércikkekben kommentálják a ha­tározatokat. A Daily Worker vezércikke a Tájé­koztató Iroda határozatával kapcso­latban utal arra, hogy a határozat teljes joggal mutatott rá «z imperia­lista erők lázas szöv-etkezési moz­galmára és támadócélű készülődé­seire. Az atlanti hatalmak vezérkari küldöttjeinek párisi tanácskozása mutatja, hogy ezek a háborús tervek nagyon előrehaladtak. Mind' az angol,, mind az amerikai kormány ellenzi az atomfegyverek használatának megtiltását, ezért igaza van a Tájékoztató Irodának, mikor figyelmezteti a munkásokat: „Az újabb háború mélységes szerencsét­lenségbe és pusztulásba döntené a népeket.“ nak, csak csatasorba kell őket ál­lítani, be kell vonni őket, mind szélesebben az egyéni verseny­zésbe. Egyre több és több bányász lát­ja, hogy érdemes jól dolgozni, ér­demes többet termelni, mert bé­kéjét, otthonát védi vele, mert a munka nálunk becsület és dicső­ség dolga és éruemea azért i», mert nép államában a munkabér egyeznie a teljesítménnyel. A múlt­ban mi hajtortta bányászainkat előre? Nem az öntudat, az építés, az alkotás lelkesedése, mely min­den erőnél nagyobb, hanem az éh­ségtől, munkanélküliségtől való rettegés kegyetlen korbácsa. Ma országot épít magának száz és száz, ezer és ezer bányász és ki­váló munkával százhatvan, két­száz forintos keresetet érnek el eúy-e&y műszak alatt. A munka gyümölcsét megérzi az otthon, a család is. Egyre több cipő, ruha, rádió, bútor kerül a bányászlaká­sokba, egyre vidámabb, igazabb, könnyebb élet fakad a jó munka nyomán a bányászte'epcken. A bányászfeleségek, bányászasszo­nyok százai érzik, mii jelent ez a fordulat, mely bányászaink front­ján is beállott. Ma még százak járják az új utat. Holnap ezrek, halnapután tízezrek és milliók, mert építeni akarják azt, amire kétszer adták szavazatukat: az ötéves tervet" Mert a két szavazat mellé, a vá­lasztáskor és a tervköicsönjegyzés idején leadott szavazat mellé, most harmadik is kell: az egyéni versenyzők, a brigádok teremtő, alkotó munkája. DORENZ aillli Hetek óta rajtuk az egész or­szág szeme. Napról-napra újabb és újabb eredményeket érnek el, legyőzve önmagukat, legyőzve a régi, elavult munkamódszereket, legyőzve a természetet- A szén urai ők, alberttelepi, tatabányai rudolfteiepi bányászok, akikhez méltó lelkesedéssel kapcsolódott a mecseki MESZHART és MÁSZ bányászok lelke« csapata, túlszár­nyalva az alberttelepiek példamu­tatását. Mi indította el ezeket a nagy­szerű eredményeket? Ma az a mozgató eró, mely a munkamód­szereiket szinte hagyományosan őrző bányászokat előrelendili, ra­gyogó eredményekre serkenti? Az új élet akarása, az új élet építése az, mely magával viszi a Schnei­der Józsefeket, Rein Istváné Icát, Sárdi Károlyokat, Bálái Jánoso­kat Uj emberek ezek a bányá­szok, akik nemcsak fizikai erejük­kel, de eszükkel és szívükkel épí­tik ezt az országot, maguknak és a dolgozók nagy közösségének, amelybe tartoznak. Áttörték a frontot (áttörték munkatársaik passzivitását, akik azzal, hogy „a bánya nem gyár, a bányában nem lehet egyéni versenyt folytatni", megmaradtak a csapatmunka mel­lett Az üj munkamódszerekkel dol­gozó bányászok, azok, akik meg­értették új viszonyukat a munká­hoz — a ezek nemcsak az ezer- kéierer százalékosok teljesítőiből kerülnek ki — Glock Imrék, Tóth Andrások, Weibl Józsefek, Balázs Pálok, akik 250—400 százalékos teljesítményeket értek el, kiváló eredményeiméi megindították az erjedésit az almákon, megindítot­ták a versenylázat. Egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a bányá­szok a kidolgozandó új, egyéni normák felé, melyek lehetővé te­szik, hogy minden bányász egyéni versenybe lépjen. Rákosi elvtárs mondotta: „A magyar murik ás szeret versenyezni..." Ez talán még fokozottabban áll a bányá­szomba, akikben a verseny szelle­me elevenen él, csak meg kell te­remteni hozzá a lehetőséget A bányászszakszervezetre itt döntő feladat vár: mielőbb ki kell dolgozni a normákat minden fej­tésre, úgy, hogy megteremtse az egyéni verseny lehetőségét, megte­remtse az egyéni verseny alapját. Az eddigi példák bebizonyították, hogy a bánya 6cm kivételes hely, ahol a munkaveraeny döntő for­máját az egyéni versenyt nem le­het alkalmazni. Ez a legenda meg­dőlt a feladat most az: helyes normamegállapítási módszerekkel •teles területen kiterjeszteni a megindult egyént versenyt, Mecsekszabolcson, Pécsbányán, Vasason, Komién a műszaki ér­telmiségiek eegitségével megszü­lettek az első sztahánov bányá­szok. A kővetkező lépés ennek a mozgalomnak kiszélesítése a bá­nyászok döntő többségére, Sztá­lin elvtárs mondatta: *A népek és államok sorsát nem egyedül a nő­vérek döntik el, hanem és első­sorban és főleg a dolgozók milliós tömegei. A munkások és parasz­tok, akik minden zaj és lárma nélkül építik a gyárakat, bányá­kat, vasutakat, kolhozokat és szoo- hozokat, akik az élet összes javait létrehozzák, az egész világot táp. lálják és ruházzák, ezek az új élet igazi hősei és alkotói." És mi azt akarjuk, hogy ennek az országnak minden munkása hős és alkotó legyen, mert amit harcunkkal, öntudatos, lelkes mun­kánkkal építünk, az a miénk, dol­gozóké, a népé. Ezek az új embe­rek a hősök és alkotók nem áll­nak egyedül, nem állnak támasz nélkül. Biztos tudatként él ben- Bük, hogy mögöttük ott áll a Párt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom