Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-21 / 296. szám

w Etjén a erős támasza, a győzelmes szocializmus országa, m Szovjetunió és nagy vesére? Sztálin! SZTÁLIN A BÉKE Nan " ­J.A tu7ag valamennyi táján, min­den országban nagy szeretettel ejtenek ki egy nevet, amely egy- forma erővel zeng valamennyi nyelven, mint a népek igaz ba­rátságára szóló {elhívás, mint fel­hívás a tartós békére és a nemzet­közi biztonságra. Ez a név min­denki előtt ismeretes, nagy taní­tónknak és vezérünknek, szeretett atyánknak és barátunknak, drága Sztálin elvtársunknak a neve". Tyihonov elvtárs, a neves szov­jet író mondotí.a ezeket a szép és igaz szavakat a moszkvai béke­konferencia ezév augusztus 25-i ülésén. Sztálin neve elválaszthatatlanul összeforrt a békéért vívott harc­cal. Sztálin a szocializmus, az al­kotás, az éleit. •nxegkezdődött a harc a békéért. Kemény és súlyos harc lesz ez — így szólt Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom diadalát követő napokban. A pro- letáriátus, a ezegényparasztok győzelme a gyárosok, bankárok, földesurak felett, a béke erőinek győzelmét jelentette. Azokét, aki­ket annyiszor tizedelt kizsákmá- nyolóik világuralmi kalandja, egy­más közti viszálya, milliók véré­vel duzzasztott haszna. „Megkezdődött a harc a bé­kéért" ... A- szovjetállam első tennivalója, tüstént a forrodalom másnapján, a békéről szóló kiált­vány kibocsátása volt. "Teljes si­kerre juttatni a béke ügyét" — ez állt benne. És hogy ez nem volt üres fecsegés arról bizonyságot tett a bre/szti bákekö és, a német fcs ászárral, a porosz hódítókkal. „Kemény és sú'yos harc lesz ez"... Az imperialista fenevad már 1918-ban megtette az első ki- sérle'et, hogy begyógyítsa azt a tátongó, halálos sebet, amit testén a Nagy Szocialista Forradalom, az or orz munkásosztálv, a Bolse­vik Párt, Lenin és Sztálin okozott. Vad, pusztító háborút indítóiak a prcíetárállam, a béka országa el­len. Tizennégy ország fegyveres ereje támadott a világtájak mind­egyikének irányából. Sztálin Lenin oldalán vezetője volt a proletárok, az elnyomót) ak, a béke forradalmának. Sztálin egyike volt a békekiáitvány szöve- i gézéinek. Sztálin győzelmes pa­rancsnoka volt a béke seregeinek, Caric'n és egy. sor csodálatos dia­dal alapozta meg hadvezéri hír­nevét. Sztálin a béke, Szfálin és a győzelem már ekkor egyet jelen­tett. S ztálin az élet szeretetére ne­velte a Szovjetunió népeit. Olyanná tette számukra az életet, hogy azt forrón szerethessék. Ve- zei<é őket új, ismeretlen, járatlan útakon a szocializmus felé- A bé­ke, az élet nagyszerű alkotásaival bontakozott ki a sztálini korszak. Közben az imperialisták készül­tek a második nagy kísérletre, újabb háborúra. A szovjet diplo­maták a népszövetségben hiába kö- ve'cl ek leszerelést, békés együtt­működést. Sztálin elvtárs 1927 szentember, 9-én az első Szovjet­unióban járt amerik,ai munkáskül- döttségnek a Szovjetunió és a ka­pitális) a államok közti ipari, ke­reskedelmi és diplomáciai szerző­désekről beszélt. „Azt hiszem — mondo ta — hogy a két ellentétes rendszer fennállása -r~ a kapValis- ia és a szocialista rendszeré — nem zárja ki ilyen szerződések le. helő'égét. Azt hiszem, hogy békés fejlődés esetén ilyen szerződések lehetségesek és szükségesek." De ezek a békés javaslatok nem találtak halló fülekre. A fasiszta fenevaddal szemben is h;ába kö­vetelt bizí'on.ági szerződésekéit Sztálin elvtárs Hiába emelte fel figyelmeztető szavát, tisrfázt.a rendkívüli határozottsággal jó elő­re a Szovjetunió külnnlí'ikáját. Az 1934-ben tartott XVII. párt­kongresszuson ezt mondotta: ,.A ’ni külpolitikánk világos, Ez a bé­ke megőrzésének és a kereskedel­mi kapcsolatok fejlesztésének po­litikája valamennyi ország iránya. Jp, "an. A Szovjetuniónak e^ze ágá­ban sincs, hogy bárkit is Jonyegea­sen ,még kevésbbé, hogy bárkire is ráámadjon. Mi. a béke hívei va. gyünk és a békéért horco unk. De nem félünk a fenyegetésektől és készek vagyunk arra, hogy a há­ború gyujtogatóinak csapásra csa­pással feleljünk ... Azokat pedig, akik megpróbálnak rátámadni or­szágunkra, úgy visszaverjük, hogy belepusztulnak, nehogy mégegyszer kedvük kerekedjék disznó-ormá­nyukat a mi szovjet-kertünkbe be­dugni." E zek a sztálini szavak világo­sak, érthetők voltak. Még­sem vették tudomásul az elvakult kalandorok, vérszomjas fasiszták és aljas biztatóik, a Chamberlai­nek, Daladicrek. Fasiszta-ellenes, háború-ellenes szövetség helyett München jött. A kapitalisták meg­egyezése a Szovjetunió ellen. De a sztálini diplomácia meste­rien ki tudte használni az impe­rialisták egymás közti ellentéteit, nyert a Szovjetunió két év időt és felkészülhetett a hódítók, a gyil­kosok, az emberiség szörnyszülöt­téi ellen a haladás, az építés, a szocializmus, a béke diadalára. A Nagy Honvédő Háború kezdetén Sztálin elvtárs így összegezte a hi.lerislák aljas, rabló szándékai­val szemben a szovjet népek fel­szabadító harcának nemes céljait: „A faji megkülönböztetés meg. szüntetése, a nemzetek egyenjogú­sága és területi szuverenitásának biztosítása, a rabságba döntött nemzetek felszabadítása és szuve­rén jogaik helyreállítása, minden nemzetnek saját kívánsága szerinti berendezkedéshez való joga, a so­kat szenvedett nemzeteknek nyúj­tandó gazdasági segítség és anya­gi jólétük elérése ügyében való megsegítés." Sztálin elvtárs lángeszű irányí­tásával a Vörös Hadsereg — amely nagy vezére szavai szerint ..valamennyi ország munkásadnak had-erege" — győzelemre vitte a szocializmus, a béke magasztos céljait. Egy sor országban, a népi demokráciák országaiban lehető­séget adott arra, hogy a munkás- osztály, a dolgozó nép megszün- 'esise a háború belső okozóit, hogv kiűzze a gazdasági és poli'ikai hatalomból a kizsákmányolókat. megsemmisítse a kaoitalizmust. A béke erői a Szovjetunió harca, diadai’.a során világszerte megnö­vekedtek. A felszabadul', államo­kon túl. a kaoitalista országokban is hatalmas tábor sereglett össze, a kemmuni-ták és pártonkívüliek okmilliós béketábora. Azok az emberek, akik már kibontakozó örömükben meghal'.ot'ák és meg­szívlelték Sztálin elvtárs 1944 no­vember 7-én mondott szavait; „A Nérne!ország elleni háború meg­nyerése nagy történelmi * feladat megvalósítását jelenti. A háborít megnyerése azonban még nem je. len'i azt, hogv biztosítottuk a né­pek tartós békáiét és kellő biz­tonságát a jövőre nézve. Fe’ada- tnnk nemcsak az. hogy megnyer- iük a háborút, hanem az is. hogy lehetetlenné tegyük új támadás és új háború létrejöttéha nem is örökre, de legalább is hosszú időre." A böles előreláss helve:nek bizonyult. A történelmi lec­két az imperialisták nem akarják, nem képesek megtanulni. Hiába pusztult el — ahogy azt Sztálin előre megmondt a — a támadó, űjn akadnak, akik d:,sznó-ormá- nyukat a szovjet-kerlbe szeretnék bedugni. De az erőviszonyok ma rf-*öke- re-en különbőznek a második vi­lágháború előttitől. A sztálini bé- keoolitika hátúim*«, szervezett erőkre támaszkodik. Mindeoek- elfiV, a kommunista társadalmat építő, legvŐ7het.ptler. Szovjetunió­ra, az atomenerö’át is a csodála­tos cpí'és szolgálatába kényszerí­tő, gazdaságilag, kultúráiban, ka­tonailag éleniáró országra. A sztá­lini bekenő! ifi kg «zílárd támaszai a nérti demokráciák, amelvek a szociaVzmuis rohamos énitése so­rán Sztálin útmutatás.*! szer'nt le­számolnak a háborús u-zftóV 'be- éní'ett via..nőkéivel ? Raiko-kknl, Kossi.ovokkal, — Titokkal. A sztá. Honvédségünk lángolószeretettel ünnepli Sztálin generalisszimuszt Farkas Mihály honvédelmi miniszter díszparancsa Tábornokok, Tisztek, Tiszthelyette­sek, Tisztesek, Honvédek, Bajfársak! Honvédségünk a dolgozó magyar néppel és az egész hatadó emberiség­gel együtt lángoló lelkesedéssel ün­nepli Sztíílin generalisszimusz 70 szü­letésnapját. Forró .szeretettel és törhetetlen ra­gaszkodással köszönfjük ezen a na­pon Sztálin generalisszimusz!, a nagy Lenin méltó harcostársát, a dicső Bolsevik Párt nagy fiát, a szocializ­mus felépítőjét, a dicső Vörös Had­sereg történelmi győzelmeinek ültető­jét és szervezőjét, a marxizmus- teninizmus lángeszű továbbfejlesztőjét, a marxi-lenini elmélet alapján álló hntliíudomány megteremtőjét, a kom­munizmusba való átmenet bölcs irá­nyítóját, a Szovjetunió, a nemzetközi proléíáríátus, a béketábor böicä ve­zéréi, hazánk felszabadítóját és igaz barátját. Köszöntjük Sztálin generalisszimusz- ban nagy tanítómesterünket és ra­gyogó példaképünket, akinek úinu- fafása nyomán, kufonai és poliíikai felkészültségünket állandóan lökcle- lesífvc, biztosijuk a békelábor arc- vonalának magyarországi szakaszát. Sztálin generalisszimusz 70. szüle­tésnapja alkalmából megparancsolom: 1. Honvédségünk minden fagja lelki­ismeretesen tanulmányozza Sztálin generalisszimusz harcos éleiét és ta­nítását, fokozz« katonai és politikai tudását, éberségét és figyelmét. 2. Sztálin generalisszimusz 70. szü­letésnapját, 1949. évi december hó 21-én hazánk fővárosában 24 loveg 20 össztüze köszöntse. Étjen a felszabadító Szovjetunió » a világot átfogó békefábor szeretett és bölc. vezére: Sztálin generalisszi­musz. Farkas Mihály sk. vezérezredes, honvédelmi miniszter. Or!tstay Gyula az állam és egyház viszonyáról, Losonczy Géza eivtárs a szocialista kultúráról beszélt a höltsé/ovetési vita során Az országgyűlés keddi ülése a val­lás- és közoktatásügyi tárca költség- vetésének tárgyalásával kezdődött. Katona Jenő előadó rámutatott arra, hogy az 1937/38-as tanévhez vi­szonyítva az általános iskolákban 118.000-rel, a középiskolákban 30.000-rel, az egyetemeken pedig 16.200-al tanul­nak többen, még pedig elsősorban munkás és parasztfiatalok. A költségvetés 883.8 millió forintot ki­tevő kiadásai az 1949. évi előirányzat­nál 134 millióval, azaz 18 százalék­kal magasabbak. A Magyar Dolgozók Pártja nevé­ben Révész Ferenc elvtárs beszélt. — Hangsúlyozta: a szovjet pedagógia példáját követve, olyan embereket akarunk nevelni, amilyenek a szovjet emberek: a cselekvés embereit, akik mentesek a pániktól, a munka embereit, akik fe­gyelmezetten, tudatosan, tervek alap­ján építik a szocializmust, hazájukat rajongásig szerető embereket, akiket átfut az internacionalizmus szelleme. Kerek Gábor (Nemzeti Parasztpárt) felszólalása után O r t u t a y Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter emelkedett szólásra. — Érdemes arra rámutatni — mon­dotta többek között —, hogy az egy­ház és az állam szétválasztásának al­kotmányunkban kimondott elve elle­nére, az egyházak személyi és dolo­gi kiadásaira költségvetésünk több mint 78 millió forintot irányzott elő és ebből jelentős rész jut a római kato­likus egyház számára is. Mindehhez azt is tudni kell, hogy az egyházaknak ura is tekintélyes töldjavadalom áll rendelkezésére, így például a római katolikus egyháznak összesen 66.372 hold földje van. Népköztársaságunkban a református egyháznak lelkészi java­dalom céljaira kereken 32.000, az evangélikus egyháznak pedig ily cé­lokra 7.200 hold jut. — El lehet tehát mondani, hogy Népköztársaságunk a legnagyobb megértéssel segí'i az egyházak műkö­dését. S amíg általában az egyez­ményt kötött egyházak őszinte megér­téssel és hálával fogadják a kormány­zat intézkedéseit, a római katolikus egyház vezetői részéről ezt a meg­értést, segítő kész^get nem tapasz­taljuk. A rótmi kato’lkus egyház vezetői nem úgy viszonylanak ahhoz a ha­talmas békeakcióhoz, amely a vi­lág haladó népeit, köztük a ma­gyart is áthatja, mint amilyen könnyű kézzel megáldották a so­viniszta, imperialista és a fasiszta háború gyilkos fegyvereit. Tudjuk, hogy a-katolikus hívek és az álsópapság zöme már rég eldöntötte ezt a kérdést. Itt az ideje, hogy a magyar katolikus egyház vezetői fel­hagyjanak az elszalasztott alkalom po­litikájával és álljanak oda, ahogy né­pünk elvárja, a béke, az építés nagy nemzeti és nemzetközi . ügyéhez. Aki ezt nem teszi, maga fölött mond ■ né­letet. Ezután a miniszter a tárca közok­tatásügyi részének kérdéseit veúe sorra. Az országgyűlés ezután a valíás- és közoktatásügyi minisztérium költ­ségvetését általánosságban és részle­teiben elfogadta. A kultúra harci terület Ezután áttértek a népművelési tár­ca k öílits égve(ésének tárgyaié sálra. Bíró Zoltán elvíárs előadó ismertette a tárca költségvetését. A Magyar Dolgozók Pártja részé­ről Kende István elvtárs az irodalom és a film kérdéseivel foglalkozott A Kisgazdapárt nevében Dulín Je­nő, Fábián László a Nemzeti Paraszt­párt nevében elfogadta a költség­vetést. Ezután Losonczy Géza elvtárs nép­művelési államti.kár mondott beszé­det­— A népművelési minisztérium munkája abból indul ki — mondotta, .— ho£>y az irodalom és a művészet nem magánügy, hanem közügy. Fel­adata az, hogy segítség«: nyújtson dolgozó népünk nevelésében és szo­ciális átformálásában. Losonczy Géza ezután kijelentette, hogy a minisztérium azl tartja fel­adatának, hogy irányítást és támogatást nyújtson az irodalomnak és művészeinek szocialista irodalommá és művé­szetié fejlődésében. — Azok, akik a kapitalista „mű- vész.eti szabadság” nevében lépnek fal a szocialista ,,irányított művé­szet” ellen, vagy nem látnak politi­kailag messzebb az orruk hegyénél, vagy rágalmazók és ellenségek. A mi véleményünk az, hogy nemany- nyira az irányítás ellen tiltakoznak, hanem a szocialista iránvitás ellen. Ezért tartja a népművelési mi­nisztérium fontos fc'adatnak a kultúra szocialista irányításának elvi elismertetéséért és gyakor­lati érvényesítéséért foiyíatoti harcát. — A kultúra területe harci terü­let. A kultúra területén ugyanúgy, sőt a terület elmaradottságánál fog­va még inkább harcolni kell az osztályellenséggel, az imperializmus uszályhordozóival és befolyásával, mint a politikai és a gazdasági élet különböző területein. — A reakció egy másik fontos je­lentkezési formája a magyar kultu­rális életben a szovjet it oda lom és művészet iránti közömbösség vagy lenézés. Meg lehet állapítani, hogy Ugyanúgy, ahogy a politikai életben próba­kő a Szovjetúnióhoz -való vi­szony, úgy a kulturális éleiben is az a szovjet kultúrához Süzödö viszony. A „szent nyugati kultúra” ma gang- szterek, gyilkosok és selyemfiúk mennybemenetelét ábrázolja regény­ben, színdarabban, a film sem egyéb, mint a háborús úszítás eszköze. A szovjet kultúra alkotásait meg akar­juk ismertetni minél nagyobb mér­tékben a magyar dolgozó néppel azért, mert a szovjet kultúra a „leg- eszmeibb, leghaladóbb és legforra­dalmibb” kultúra. De meg akarjuk ismertetni emellett azért is, hogy a mi íróink, a mi művészeink bőveb­ben meríthessenek a szovjet kultúra forrásaiból. Losonczy Géza elvtárs hatalmas tapssal fogadott beszéde után az or­szággyűlés a népművelési miniszté­rium költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. • Ezután a népjóléti minisztérium költségvetésének előadója Gallai La­jos elvtárs lépett az előadói emel­vényre, melyet több hozzászólás után általánosságban és részleteiben elfo­gadlak. Az Andrns«T‘út — Szfálin út Budapest főváros Sztálin genera­lisszimusz 70. születésnapja alkal­mából kedden délben díszközgyűlést tartott, melyen Pongrácz Kálmán polgármester mondott ünnepi beszé­de'. A polgármester javaslatára a dtsx.. közgyűlés elhatározta, hogy Buda­pest legszebb útját, az Andrássy- utat Sztálin útnak nevezik el. Hni békepolitika hatalmas, szilárd támasza a diadalmas Kínai Nép- köztársaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság, amelyek létre­jötte fordulópontot jelent Ázsia és Európa tör'éne’mében. A sztá­lini békepolitika szilárd, jól szer­vezett serege félesztendővel ez­előtt, a párisi békékongresszuson már 72 ország 600 millió báke- harcosát tömöri'ette. Ezek a sza­kadatlanul növekvő százmilliók nem felejtik el, ami1 Sztálin elv­társ mondott: „Túlságosan élén­ken élnek meg az emberek emléke­zetében a nemrég lezajlott háború szörnyűségei és túlságosan nagyok a békéért kiálló társadalmi erők, semhogy Churchill tanítványai az agresszió terén legyőzhetnék és úi háború o'dalára vonhatnák őket," De bármilven hatalmasok is a béke erői. bármennyire is fölény­ben vannak az őrült háborús ka­landokat készítőkkel szemben, mégsem bízzák el magukat. A bé­ke — ahogy Sztálin elvtárs ben­nünket tanít — csak mindennapos, kemény harcok árán védelmezhető me«*. Mi jól tudjuk, hogy egv újabb háború n kapitalista világ összeomlásához vozei'ne. Ennek oTenére nem háborúra, hanem bé­kére készülünk! A béke megvédésére mozgósít­juk népünket, minden becsületes hazafit, hazánk minden dolgozó­ját. A magyar dolgozó nép, anvnt azt Rákosi elvtárs szeotember 30- áti leszögezte: „a hékelront red- bizott szakaszát erősen és elszán­tan megvédi minden imperialista kísérlettel, minden háborús uszí­tással szemben." A béke erős bás­tyáját cpitjük hároméves tervünk sikerével, ötéves tervünk nagysze­rű alkotásaival, néphadseregünk fej'észterével. Ott állunk vállt vállnak ve ve a sztálini békeseregben. Megyünk Sztálinnal. Sztálin zászlaja alatt, mert Sztálin a béke, az élet, i győzelem! . . IMIM* ISTTÍlf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom