Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-21 / 296. szám

4 NAPLÓ 1949 DECEMBER 91 GEORGl DIMITROV: ÉS A NEMZETKÖZI PROLETARIÁTUS • Dimitrov elvtárs 1939-ben egy cikkben vázolta Sztálin elvtárs jelentőségét a nemzetközi mun­kásmozgalom szempontjából. Ez az írás természetesen még nem vethette fel azt, hogy mit jelent Sztálin ehvárs a népi demokrá­ciák munkásosztálya számára. En­nek ellenére a cikk jelentősebb részeit közöljük, azok különös szépsége és rendkívüli tanulsá­gossága miatt. O ztálin elvtárs minden írásbeli vagy szóbeli megnyilatkozá­sát milliók és milliók fogadják és tanulmányozzák a legnagyobb érdek­lődéssel. Szavai hősi cselekedetekre serkentenek, új bizodalmát ébresz­tenek a szocializmus diadala iránt az egész világon. Mivel magyarázható Sztálin hatá­sának mérhetetlen ereje? Miért tisz­telik és szeretik őt olyannyira a dolgozók? Azért1, mert jól tudják, hogy Sztálint semmi más érdek nem vezeti, mint az elnyomott és szenve­dő emberiség érdekei, hogy számára egyetlen élet, az az élet, mely a dolgozók jólétének van szentelve. Azért, mert tudják, hogy Sztálin sze­mélye, egész elméleti és gyakorlati működése nem választható el a szo­cializmustól, mert tudják, hogy a szovjet nép az ő vezetésével építette fel a szocialista társadalmat és tette az emberiség legnagyobb szellemei­nek örök álmát a ma csodálatos va­lóságává. Sztálin hatásának ereje'nagy taní­tásában gyökerezik, melyet milliók tapasztalata próbált kis ügye igazá­ban, melyet halhatatlan tettek bizo­nyítanak. Polgári tudósok évszáza­dokon át állították, hogy a szocia­lizmus utópia. Sztálin milliók szeme előtt valósította meg a ténnyé vált, életbe átvitt szocializmust. Évszáza­dokon át hangoztatták a polgári ideológusok, hogy a paraszt ,.nem kolletív lény“, hogy a szocializ­mussal soha össze nem békíthető. Sztálin bebizonyította, hogy a pa­rasztság a munkásosztály vezetésé- • lAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi'kAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAC vei örökre a szocializmus partján ve- 3 tett horgonyt. A szociáldemokrata 2 népámítók azt állították, hogy,apó!- * gári demokrácián át el lehet jutni a 3 szocializmushoz. Sztálin bebizonyítok 3 ta„ hogy a népek út.ja a proletárdik- 2 tatárán át vezet a szocializmushoz, 2 a polgári demokráciák viszont a ka­pitalista reakció útját egyengetik és az imperialista háborúkat eresztik szabadjára. A kapitalista országok munkás- osztálya megtanulja Sztálin­tól azt n bolsevista művészetet, ho­nnan fielt harcolni az osztályéi!épség legyőzéséért és e művészetet tovább­ra is tőle fogja megtanulni. Tanítása, — melyet a szocializ­musért vívott győzelmes harc tapasz­talata próbált ki és igazolt — az a soha ki nem apadó forrás, melyből az egész nemzetközi pro'etáriátus me­rit. hogy elméletileg felfegyverkez­zék. A haladó proletárok mindenekelőtt azt tanulják meg Sztálintól, mily rendkívüli szerepet játszik a forra­dalmi elmélet a munkásosztály fel­szabadító harcában. Évtizedek óta fejleszti, tökéletesíti és gazdagítja Sztálin elvtárs a marxi­lenini elméletet. Sztálin elvtársnak ez az egész "gigántikus munkája va­lóságos megtestesülése az alkotó mar­xizmusnak. Engesztelhetetlen ellensé­ge minden dogmatiZmusnak. Nem tűri. hogy kész sablonokat, merev rendszereket alkalmazzanak a prole­tár osztálvbarc konkrét problémáira. Sztálin elvtárs, aki a bolsevista Helyiség és a legnagyobb rugalmas, ság összekapcsolására, ragyogó pél­dákat ad és a marxista dialektikát mesteri módon alkalmazza, fáradha­tatlanul óv attól, hogy egyes orszá­gok tapasztalatait má« országok mun­kásmozgalmára — amelyekben egé­szen mások a viszonyok — gépiesen átvigyék. Minden konkrét történelmi helyzetnek teljes elemzését kívánja, az osztályerők megoszlásának elem­zését. a nemzeti sajátságok és min­den ország különlegességeinek fi­gyelembevételét. Megtanítja a kom műn istákat arra, hogy stratégiáju­kat az élő valóságra építsék, hogy az elméletben ne elvont dogmák gyűj­teményét lássák, hanem a cselekvés vezérfonalát. I O ’.tálin elvtárs a marxista-leni­v“' nis-ta elmélet továbbfejlesztése közben egyúttal kíméletlen harcot ví­vott és vív minden olyan kísérlet el­len. mely a Icninizmust opportunista módon el akarja torzítani és meg akarja hamisítani. A politikai árulás szokás szerint az elmélet revíziójával kezdődik. így volt a II. Internacionálé opporUin s- táinál is. Így a troekistáknái, a Bu- charin és Z.'novjev-banda esetében, valamint a Párt és munkásosztály egyéb ellenségeinél is. A forrada'mi elmélet tisztaságáért vívott harc és az elmélet vulgarizálása és eltorzítá­sa elleni kíméletlenség nem választ­ható eL a bolseyizmustól. A burzsoázia minden követ , meg­mozgat, hogy a munkáíosz'ály: ideo­lógiailag lefegyverezze. Az, egvház kereszteshadjáratot hirdetett a mar­xizmus ellén és bizalmas köziiS:ég- ben menetelnek vele a burzsoázia a- nult lakájai. A II. Internacionálé-ból maradt imperialism ügynökök pedig a másodhegedűsök szerepét játsszák. Am hasztalan a burzsoázia vala­mennyi kísérlete; hiába társítja mar­xistaellenes hadjáratban a csaló ámí­tást nyers, rendőri hatalommal, a fc’- revezetést fenyegetésekkel, a csábí­tásokat rögtönítélö bíráskodással. Hasztalan mindez, mert a haladó munkások Sztálin elvtárstól tanu'ják a marxi-lenini elméletet, tőle tanulják meg azt a tudást, hogyan védhetik meg elméletüket valamennyi ellenség csapásaitól, hogyan vihetik át a dol- gozólc széles tömegeibe, hogyan kap­csolhatják össze a gyakorlati ősz- táíyharccal, s hogyan biztosíthatnak számára korlátlan uralmat a nemzet­közi ’ munkásmozgalomban. A kapitalista országok dolgozói ** megtanulják továbbá Sztálin elvtárstól a munkásosztály nar/;/Párt­ja szerepének a megértését, megta­nulják azt a művészétét, hogyan kell c pártot fölépíteni é> megerősíteni, harckészségét és küz.döképességét nö­velni, kapcsolatait a dolgozó töme­gekkel kiszélesíteni. Megtanulják a bolsevik tudást: a munkásosztály ve­zetőszerepének megvalósítását min­den dolgozóréteg élén. Az Októberi Forradalom előtt hosz- szú évtizedeken át. a cári illegalitás fortéik ív üli nehéz körülményei kö­zött. s később, az új világban, a szovjet hatalom alatt. Sztálin elv- társ nap mint nap építette, erősítet­te és szilárdította Leninnel együtt a Bolsevista Pártot. Lenin és Sztálin legyűrt minden akadályt s megtörte a régi világ valamennyi erőinek el­lenállását, mert a Bolsevizmus veze­tői ebben a harcukban a munkásosz­tály hatalmára támaszkodtak és ki­emelték annak történelmi hivatását. A kapitalista országok haladó miin- ' * kásái megtanulták és megtanul­ják »Sztálin elvtárstól, hogyan kell bolsevik módra harcolni a burzsoázia és a munkásosztály sorai közéi befu­rakodott burzsoá ügynökök befolyása ellen. E befolyás képviselőit jókor felis­merni: a csatornákat lezárni, melye­ken át a befolyás érvényesül, lerán­tani. az álarcot azokról, akik a pro­letariátus „baráti“ köntösébe burko­lóznak: könyörtelenül félretenni őket, kiküszöbölni bomlasztó munkájuk ká­ros hatásait, mindezt az egész mun­kásosztály élet érd eke követeli.' Minden ország munkásmozgalmá­nak a története arról tanúskodik: a burzsoáziának a hatalom nyílt alkal­mazásán kívül szüksége van arra is, hogy a mozgalmat belülről pusztítsa. A legkülönfélébb módszerekkel ido­mítja, vesztegeti, korrumpálja a munkásmozgalom ama vezetőit, akik kapnak a hízelgésen, az olcsó nép­szerűségen, anyagi juttatásokon, be­li ocsát ja. őket, fogadószobájába, he­lyet ad nekik asztalánál, fölébreszti hiúságukul, dédelgeti és dicséri, őket minden elkövetett aljasságért. Nd indennek az a következménye, hogy a munka-mozgalomba proletárellenes hatások nyomulnak be. Kiéleződik ez a munkásosztály soraiban tevékenykedő pártok és szervezetek politikájában és ideoló­giájában is. A polgári befolyás és a polgári ügynökök elleni harc nélkül éppúgy lehetetlenség a proletariátus mindennapi szükségleteinek kielégí­tése és érdekének megvalósítása, mint mozgalma végső céljának az elérése. A burzsoá befolyás fő csatornája a kapitalista országokban a szociál­demokrácia volt és maradt. A szociáldemokrácia az elmélet te­rületén — akár a marxizmus vulgári- zálása és meghamisítása, akár hatá­rozott és ciniKus tagadása legyen is —: mindenképpen szakítás a marxiz­mussal és átmenet a burzsoá ideoló­giai álláspontra. A szociáldemokrá­cia a gyakorlatban nem más, mintáz osztályellentétek elsimításának a po­litikája a burzsoázia és a proletár­osztály között, az együttműködés po­litikája és a proletariátus érdekeinek a burzsoázia érdekei alá rendelése. A szociáldemokrácia az imperializ­mus legaljasabb és legmérgezettebb fegyvere a szocializmus országa el­len folytatott rágalomhadjáratban. N. VI RT A: Egy ország készen áll! Részlet a „Sztálingrádi csata44 c. film forgató könyvéből Moszkva. Eöhadiszáíllás. Sztá'in és Vasziljevszkij. SZTÁLIN: Szeptember lie van és Sztálingrád még a miénk! j VASZILJEVSZKIJ: A miénk. Sztálin J elvtárs! SZTÁLIN: Helyes. VASZILJEVSZKIJ: Kernek hadállá­sokat szereztünk meg. SZTÁLIN: A hídfőket ki keli széle­síteni! VASZILJEVSZKIJ: A sztálingrádi arcvonal északi és dél-i szakaszán to­vább tombol a harc, Sztálin elvtárs. Amint már jelentettem, az ellenség erőinek tetemes részét észpkrn irányi- jtotta. Ez tette lehetővé, hogy Paulus [előnyomulását Sztálingrád felé meg- jállítsuk. • SZTÁLIN: (rövid hallgatás után!. Ügy látom, a legfontosabb stratégiai feladatot — az erőviszonyok megvál­toztatását - javunkra oldottuk meg. VASILJEVSZKIJ: Igen, az ellen­ség főerőLl, harcoló és stratégiai tar talékját harcba kértyszerfletliik SZTÁLIN: A küzdelem folyamán bizonyára észrevette: mór ineggyöngi- teftiik őket. De még jobban meg kell gyöngítenünk. VASZILJEVSZKIJ: Most már'vilá­gos a helyzet, Kikényszerítettük, hogy az ellenség ne Sztálingrádnál, hanem északi szárnyának biztosítására vesse be tartalékait. SZTÁLIN: A német támadás főirá­nyát helyesen állapítottuk meg. Aka­ratunk és kitartásunk elegendőnek bi­zonyult, hogy ne dobáljuk szét tar­talékainkat. Továbbra is minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy kitartásunkkal elkerüljük tarta'ékaink szélforgácsolódásál. Erről mi a véle ménye? VASZILJEVSZKIJ: Egyezik az Ciné­vel, Sztálin elvtársi SZTÁLIN: A továbbiakban gyarapí­tottuk erőinket. Erős gépesített és harckocsi hadtesteket állítunk fel. Elegendő tüzérségi és más hadianya­gunk van .. . (Szünet). És a közeljö­vőben még sokkal több lesz. VASZILJEVSZKIJ: Igen, Sziámi elv- társ. A nép úgy dolgozik, mint még soha. SZTÁLIN: Most új feladat vár meg­oldásra. Az ellenség lőerőit Sztálin­grád a!att belevontuk a harcba. A szárnyakon, amint már jelentette, több hadosztállyal felvonullak Né­metország szövetségesei. Számítha­tunk rá. hogy a Sztálingrádért folyó csata egyre elkeseredettebb jell-get ölt. Hitler mind több és több német alakulatot lesz ]uiivielen elvonni a szárnyaktól és felváltani őket nem egészen inegbízbaló csatlósbadosztá- lyok'kal ... (Rövid szünet) A harcok során ki kell erőszakolnunk a fordu­latot és a stratégiai védelem egész rendszerével nagyarányú ellentáma­dásba kell át men 11 link. Az ellentáma­dás folyamán végérvényesen ki keh ragadnunk az ellenség kezéből a kéz Aeményezésl, hatalmas csapást kei; rá mérnünk, jelentős területeket kell felszabadítanunk a megszállás alól. Íme az új feladat, amely most had­seregünk előtt áll. Es mi megbirkó­zunk vele! VASZILJEVSZKIJ: A hadviselés új formáit tanultuk meg, Sztálin elvtárs. SZTÁLIN: És hadviselésünkben mégis minduntalan felbukkannak a régi sémák. Egyébként erre később majd rátérek. I>e előbb bizonyos aka rok lenni néhány gondolatom helyes­ségében ... (Szünet) Támadásunk si­kerének alapjait már most — az el­hárító csata folyamán — le kell rak­nunk. VASZILJEVSZKIJ: Nehéz átállítani az olyan emberek gondolkozását, akik megszokták a védekezést és a vissza­vonulást — nehéz lesz hozzászoktatni őket a támadás gondolatához. Sztálin elvtárs. SZTÁLIN: Ezt a nehézséget is le kell kiizdeiiünk. (Elgondolkodva a 'térkép fölé ha jol) Paulus G. hadserege, (■olt 4. tankhadserege. A szárnyakon: délkeleten és északnyugaton — ola­szok, románok. (Sztálin új térképet vesz elő az aszlalfiókból és kiteregeti a többi fölé. (Ismeri ezt a I írképet is és a két nyilat, amelyek Kalácsnál egyesülnek? Mit szólna ehhez a gon­dolathoz? I VASZILJEVSZKIJ: Hatalmas zsákb: szorítanánk a németeket. SZTÁLIN: Két hadseregüknek bele kell kerülni. VASZILJEVSZKIJ: A lényeg, bogi jól válasszuk meg a támadás pillana tál. SZTÁLIN: (felélénkülve!, ügy var Vasziljevszkij elvtárs! Ha elsietjük álló harcokba keveredhetünk és e; nem kecsoglel különösebb sikerrel. le elkésnünk sem szabad a csapással. VASZILJEVSZKIJ: Bátran és gyor­san kell cselekednünk, Sztálin elvtárs SZTÁLIN: ífcl-alá jár. cigarettázik Sokat gondolkoztam ezen, Vásziliev v/kij el vtárs... Az ellenség a Volgá­nál áll és bent a Kaukázusban. M ■gyedül harcolunk. Ellentámadásaiul íem járnak kellő eredménnyel. Pusz ulnak a hadosztályok. Pusztulnak a; ‘inberek, Vasziljevszkij elvtárs .. Nem könnyű ezt a gondolatot elvi seJni... Az egyik így vélekedik, a másik úgy. A harmadik amellett kar- loskodik, szorítkozzunk csupán arra íogy Sztálingrád alól visszakérhessük 1 németeket. A negyedik rábeszél, rogy várjuk meg u szövetségesek se íítségél. (Mosolyogva) É-s mind, n-ind artalékokat kérnek! VASZILJEVSZKIJ: Igen. Sztálin ‘Ívtárs: a helyzet úgy alakult, hogy íem tűr félmegoldásokat. SZTÁLIN: ügy' van. Az ellenséget katasztrófa elé kell állítani. (Vasziljevszkij ismét a térképet ta- uihiiányozza). VASZILJEVSZKIJ: ügy látóm, a ötnmadás egyedüli helyes iránya az, melyet Sztálin elvtárs Ls indítványoz, tt az ideje, hogy kiérjünk a nagy íksáyra. SZTÁLIN: Az ország készen ally Ká­éin, fogjon hozzá a tervek kidolgo- ásához. Zárkózzék be néhány napra, .apesolódjék ki mindenből. Csak ez ebégjén a szeme előtt. (A támadás rányát jelző nyálakkal megjelölt tér­épre mulat). VASZILJEVSZKIJ: Igen, Sztálin elv rs.l A szociáldemokrácia segítségéve kísérli meg a burzsoázia a munkás osztályt ideológiailag lefegyverezn aláássa hitét saját, erejében, kftsé gekkel, hitetlenkcdésekkel mérgei meg a leikét, elgyüngiti akarata szétzilálja sorait úgy, hogy a műn kásosztály egyik részét kijátsza másik ellen és ilymódon igyekszik - osztályuralma biztosítása végett — munkásosztályt ideológiai és polit kai fennhatósága alatt tartani. A nemzetközi proletariátus hálál­ván kötelezve Sztálin elvtárs irán azért, mert évtizedek során, miköz ben kíméletlen harcot folytatott szociáldemokrácia ellen, annak tár sadalmi gyökereit, befolyása okai föltárta és megmutatta az eszköze két és utakat ahhoz, hogy le lehes sen győzni és meg lehessen semmisi teni. A becsapott munkásoknak a szó •iáldemokrácia romboló befolyásaié való megszabadításáért harcolni, ők- a kommunista munkásokkal közö akciókra egybefogni, küzdeni a szó ciáldemokrácia végleges kiirtásáért, munkásosztály soraiból — ez a kom munista pártok egyik Iegfontosabl feladata. És hogy ezt a feladatot ho gyan lehet eredményesen megoldani azt a munkások Sztálin elvtárstól ta nulják és fogják tanulni a jüvöbei is. A nemzetkÖ7.i munkásosztály száma ra Sztálin elvtárs a proletariö tus rezére, akinek, szentélyében a; osztály legjobb jellemvonásai, tehet ségei és tulajdonságai ideális módot testesülnek meg, azé az osztályé melynek történelmi hivatása a vilá; átalakítása. Sztálin a prolctárinternacionaliz- mus legkiválóbb előharcosa. Égés; működése és tanítása, éppen úgy mint Marxé, Engelsé, és Leniné, át meg át van szőve a prolctárinterna- cionalizmussal. Ennek a nemzetközi ségnek legmélyebb gyökerei magában a munkásosztály természetében rej­lenek. Sztálin nemzetközi, miként a mun­kásosztály is nemzetközi, miként a bolsevizmus is nemzetközi. Sztálin nemzetközi, miként nemzetközi a marxista-leninista elmélet is, amely a földgolyó minden kizsákmányolt- ja* és elnyomottja számára megmu­tatta a felszabadulás útját. Szíá'in elméleti és gyakorlati munkássága felöleli minden ország, minden nép s minden faj munkásainak az érdekeit. Sztálin elvtárs a legkíméletlenebb harcot folytatja a nacionalizmus és a sovinizmus ellen, meiyct a burzsoá­zia és annak ideológusai erőtelje­sen szítanak. Éppen úgy, mint ho­nin, ő is a proletáiinternacionaliz- nms széliemében nevelte és neveli a nemzetközi proletáriátust és a Szov­jetunió dolgozóit. Sztálin elvtársnak ezt a mélyen gyökerező proletár in­ternacionalizmusát a kapitalista or­szágok munkásai napról-napra ér­zik. Sztálinban nemcsak a «Szovjet­unió népeinek vezérét látják, hanem az egész nemzetközi proletariat«- vezérét is, aki egész életét a proletá- riátus legforróbb reményei és vágyai megvalósításának szentelte. A szociáldemokrata lakájok ben­nünket gyakran ,.sztálinistáknak*1 neveznek és azt hiszik, hogy ezzel a kommunistákat megsértik. Ám mi kommunisták erre a kitiintotő jelző­re éppen olyan büszkék vagyunk, mint a leninista jelzőre. Egy prrtlo- tárforradalmár számára nincs na ryobb tisztesség, mint igazi leninis­tának, igazi sztálinistának’, Lenin 's Sztálin végsőkig hűséges hívének enni. És egy kommunista számár* lines nagyobb boldogság, mint » íagy Sztálin vezetése alatt harcolni * íemzetközi proletariátus igaz iigyé- írt. A bolsevikok azonban tudják, íogy a győzelem soha sem jön ol magától, hogy azért küzdeni és h.v- ■olni kell. Sztálintól, a teremtő mar* ritmust megtanulni, Sztálintól a Bot- rvista I’árf építését megtanulni, Sztálintól megtanulni a tömegekkel >aló kapcsolatok erősítését minden iiiriilmények között, Sztálintól mrg- anulni a harcot a szociáldemokrácia ’rllen, Sztálintól forradalmi báloTsd- rot és forradalmi realizmust tanulni, Sztálintól megtanulni félelem nélkül 's kíméletlenül küzdeni az osztály- ■llenség ellen. Sztálintól megtanulni lujlltalalliin akarattal legyűrni min­ién nehézséget és diadalmaskodni (t$ •Uenségen, Sztálintól megtanulni as nternacionalizmus ügye mellett vég- öt,'lg hűségesnek lenni, — ezek a legfontosabb feltételei a munkás- 1 sztály győzelme előkészítésének ér ; hu vasának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom