Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-01 / 254. szám

4 N Ä PL Ó tSW3 NOVEMBER I 1 „E/ßl MURI“ A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN Égy győzelmet aratott a magyar vilsgatofl Móricz Zsigmond 1927. nyárin egy regénybe kezdett. Azon az egy nyí­ren be is fejezte. Aztán, —" mert igen fontos mondanivalója volt, minden érintkezési pontot megkere­sett a néppel, a nagyközönséggel — Károm hónapon át az ákkon Pesti Napló közölte folytatólagosan tárca­rovatában s a következő év tava­szán könyvalakban is megjelent. Ugyanekkor készült el a színpadi változat, amelyiknek nem „felújítá­sa“ került színre 1948-ban a buda­pesti Nemzeti Színházban, hanem egy, a szerzőt® halála előtt kót év­vel átdolgozott változata, mely minden hamis sallangtól megfosztva, a realista színjátszás első hazai pél­dájaként híven tükrözi az író mon­danivalóját. Az iró elfúló izgalommal figyelt# azokat az egyéni kezdeményez és ét­két, melyek a környezet közönyébe és a hivatalos nemtörődömségbe, a kapitalista gazdálkodás anarchiájába fulladtak bele. A népe sorsáért ag­gódó Írót mindez keserűséggel töl­tötte el. Ebben a belső, támadó vi­harzásban született meg az Uri-muri. Egy szétomló, zárt világ széles hul­láma epikus drámája ez a mű. Hogy mennyire a tárcadalom ele­venjébe tapintott Móricz Zsigmond a* „Úri mnri“-ban, azt as a dühös felhördülés is bizonyltja, amely az egész hivatalos közvélemény hangja volt akkoriban. A Budapesti Szemle szinte fajgyalázónak minősíti. — (... möy sötétben lát ja az író ezt az egész világot... mennyire ha­szontalannak, értéktelennek és sem­minek hirdeti ezt az egész életet... mily kevés jót tud mondani fajáról!) Pintér Magyar Irodalomtörténete ezt mondja Móriéiról: “A keresztényi- irányú nemzeti kritikusok szerint Móricz Zsigmond romboló jellem“. Es valóban igaz volt ez: Móricz ép­C as 6 világukat rombolta és jel- is volt abban, hogy frói harcát következetesen folytatta ellenük. Ennek a teremtő harcnak egyik leg­jobb dokumentama éppen az „Úri mari“. Zseüyey Balog Abel ny. ezreden, Bor bíró Gergely, a gutaütés előtt álló dologkerülő kulák éppenúgy, mint Csörgő Csuli, a parasztnyúzó, ravasz, de ugyanakkor maradi gentry és Rédey Eszter; pregnáns, hús-vér figurák abból a haldokló, minden ízükben romló fajtából, amelynek éles tollal támad neki az iró, le­rántva a leplet a virtuskodó semmit­tevőkről. Tesz ugyan mépr egy kísér­letet Szakmáry Zoltánnal, a jövőbe látó, lelkes magyar földbirtokossal, aki merész újításokba kezd s ebben az iró a belterjes gazdasági reform­törekvések egyik narcosát igyekszik megformálni, de maga is látja, hogy mái vonalon kell a megoldást keres­nie. A meg nem értett Szakmáry re­volvergolyóval vet véget életiének, miután felgyújtja saját kúriáját. Re­csegve, ropogva pusztul a tetőkkel és a gerendákkal együtt az egész korhadt úri világ s a darab befejezése egyúttal egy társadalom piszkos színjátékának is szól. A függöny egy színdarab és egy valóság utolsó ké­pe előtt csapódik össze” s mindent lezár, ami volt. A részletekben aztán, az egyes figurák jellemzésében mindenütt egy hatalmas, igaz író ragyogó tehetsé­ge, pompás éleslátása ütközik ki. Vegyük példának Csörgő Csuli alak­ját” akit társadalmának haldoklása meg sem érint-, de a nagykanja, „ha­lála“ végképp letör. „Halott van a háznál“... — liörgi maga elé és ebben a mondatban sötéten villog a darabban számtalanszor felbukkanó keserű tragikomikum. Nagy feladat minden színész szá­mára úgy adni vissza egy nagy író mondaivalóját, hogy azok töretlen nagyságukban tündököljenek. Nem egyszerű feladat a móricz-zsigmondi atmoszféra megteremtése a színpa­don. Jf bővérű alakok megeleveníté- se mindenesetre izgalmas színészi feladat és annak sikere pedig ko­moly érdem. A pécsi Nemzeti Színház együt­tese — nagyon helyesen — ezzel a darabbal mutatkozott be szombaton este. Ami már az első felvonás ele­jén sikerült a szereplőknek, az az említett Móriez-i atmoszféra meg­teremtése volt. Ha kisebb, egyéni hibák akadtak is, az előadás egy­séges volt. Külön érdeme a rende­zésnek, hogy nem hagyta figyelmei) kívül az epizódszerepek fontosságát. A legjobb alakítás kétségkívül Kormos Lajos Szakmáry Zoltánja. Intelligens, mértéktartó színészt is­mertünk meg Kormosban. A nem­törődömség ellen lázadó, tehetséges, knruevérű dzsentri szörnyű vergő­dését szőkébb s tágabb környezeté­nek értetlensége miatt, úgy ábrázol­ja, ahogy azt Móricz elképzelte. An­nak ellenére, hogy kitörni vágyása szimpátiát ébreszt maga iránt, már első megjelenésekor érezni benne bukása okának csiráit. Más, mint a többi, mégis vesznio kell, mert oda­tartozik a süllyedő hajóhoz: nagyúri mivolta, gyengesége, amely Rédev Eszterhez köti stb. Nem találtunk hibát benne. Máté Erzsébet már ki­lépett kissé a móriczi vonalból. Az úgynevezett „hideg, kegyetlen“ úr­nőkben is érezni a nőt, különösen vonatkozik ez Móricz nőalakjaira. Hideg, szenvtelen kitöréseiben he­lyenként inkább egy száraz, elvirág- zó asszonyt éreztünk, kevésbé a saját gőgjében és - érzéki féltékeny­ségében fuldokló nőt. Pedig egyes jelenetekben bebizonyította komoly tehetségét. Félreértette az írót; Igaz, hogy ez a rendezés hibája is ez eset­ben. Jól megformált, élő alak Gor­don Zsuzsa „Rozikája“. A kívánatos, nagyravágyó sommáslány lassan ki­derülő romlottsága kitűnően érvé­nyesült. Az első felvonás elején ugyan kissé népszinmüves magakel- Ictóse tompítható . volna. Viszont a harmadik felvonásban teljesen egy­beolvad a valóságos figurával és űz elején „balladássá cifrázott“ hang- színe is higgadtabb, emberibb már; Tehetséges színésznő. Szabó Samut jellemformákS ehet- ségén kívül a hálás szerep is segítette. Ö az egyik igazi Móricz-íigura, Az első két {elvonásban tökéletesen ér­zékeltette a szűklátókörű, humorában is nagyképű dzsentrit. Helyenkén' meglepően finom emberábrázolása a harmadik felvonásban úgyszólván tel­jesen elsikkad. A féktelen mulatás részleteiben nem egyszer csábit ja át a könnyebb műfaj területeire a hatás- vadászás. Mint említettük, a derűs humor nem sajátja a harmadik fel­vonásnak sem s így Csörgő Csuli mulatozása is kissé „halál áncnak" számít, hisz ezalatt kanja dőglődik odaát. De ettől függetlenül alakítása az előadás legjobbjai közé emeli. Károlyi István Zsellyey ezredese, Szendrő József dzsentriből lecsúszott ügynöke és' Temcsváry Sz. László Borbírója, mind1 kifogástalan alakí­tás. Szerencsére mindhárman elkerül­ték szerepük legnagyobb veszélyét, a figurák iúlrajzolását, a minden leh? föség kiaknázását. Külön figyelmet érdemelnek a da­rab egyes epizódszereplői. Andai Béla ügyvédje, Monori Ferenc, Bajka Pái és Csengery A-ladár a csugari banda­gazdák szerepében, Papp Isván Ja- szom-ja. Sugár István tűljászot'a az öreg pincért. Túlsók gesztikulációia, motyogása felesleges volt. Kevesebb öbb lelt volna. Jó színészt sejfef Pagonyi János kondása. A hibákat beleszámítva, az előadás eáy*éges, élvezetes volt. Ülő Endre díszletei gyönyörűek. Ügy érezzük, szótanunk kell arról a különbségről, amely a tavalyi pé­csi színtársulat és az új, államosított színház együttese között érződik. Az új szellem az egyes színészek maga­tartásában is megnyilvánul. Az „Úri muri" bemutatója után bizonyosak va­gyunk abban, bogy a múlt szezonban elriadt közönség csakhamar zsúfolásig tölti meg a nézőteret az új színház minden előadásán. Az eddigiek alap­ján megállapíthatjuk, hogy ’az átala kitett együttes minden támoga'ás megérdemel. Még valamit! Űj közönség ült be a színházba, új céllal. Mindenekelőtt tanulni akarnak a nagy mondanivalókból. Igen fon­tosnak törtjük, hogy egv-egy produk­ció alkalmával az előadások előtt rövid kivonatban ismertessék a darab tartalmát. Sokaknak nyújtana ez ko- moly segítséget a darab élvezetéhez. Végre megszűnnek a „vidéki'; elő­adások: állami, jó színházunk van! Szűri rkálapos éflcanpolgdr rontott be a kenyérgyár iro­dájába. Egyik kezében tö­mött Irattáskát tartott, 0 má- tikkal pedig — amelyben mindössze egy kívánatos, barnára sült kis vaj art ek eres nőit —* fenyegetően hadoná­szott. ~~ Hol az Igazgató. 'Azon­tud eresszenek be rrz igazga­tóhoz, Anna Petrovna, a kenyér­gyár igazgatója, kilépett szo­bájából. Nyitott fehér köpe­nye ofőf kékpettyes krepde- sin ruha villant elő. Fiatal írott, csinos és szigorú. — Mi baj, polgárt át sí Én nagyok az igazgató, mit fikajll Az illető tarkójára tolta a szürke kalapot és megsemmi­sítő pillantással mérte végig Anna Petrovnát. — Akkor hát értemI — De in nem értem! — Cseppet sem csodálko­zom. A női tsz nem ér to­vább a veréb orránál. A sa­sit férjüknek lángost sütni, ez váló maguknak. De ah­hoz, hogy a széles dolgozó tömegeket táplálják, nagyon is kurta az eszük. Íme, az eredményi — j Anna Pet­rovna orra alá dugta a ket­tétört barna süteményt. — Maga szerint ez micsodái — Vajastekercs, egy rubel harmincnégy kopejka. — Nem, ezt maga drágáb­ban fogja megfizetni. Látja n tölt el éket? — A vajastekercset nálunk töltelék nélkül készítik. Vár­ion esek... Itt valami feke­téink? Mazsola? — Mazsolat A mazsolát megettem volna. Gomb. Erii, ’omb! Mi ez a gomb, kér­etem. A gomb a külső rend tartozéka ele belül ugyan mi • : fíkségűnk run- rá? Talán : szivbilh ntyüt bcgombolni? A VAJASTEKERCS Irta: VARVARA KARROVSZKÍJA — Én élelmiszeripari döf- totó vagyok — mondta za­vartan Anna Petrovna. —• Szívbillentyűkhöz nem értek. On egészségügyi dolgozói — Kegyes angedelméoel magam is igazagtó vagyok, egy konfekció üzem igazga­tója. S tudja meg, nem azok közé a vállalatvezetők közé tartozom, akik csak a szo­báinkban üldögélnek és a körmüket manikűrözik — pillantott rá Anna Petrovna rózsás njjaira. ’.Nekem ne tegyen szem­rehányásokat —• sértődött meg Anna Petrovna. — Le­het valald okos ember és törődhetik a körmével is, ezt még Puskin mondta. Külön­ben sem üldögélek a szo­bámban, éjjel-nappal a ter­melésben dolgozom. Nálunk a dagasztástól kezdve min­dent a gép végez, a higiénia a legmagasabb színvonalon áll. Munkásaink naponta zu­hanyoznál:. — Tehát holnap talán gyé­kényszálat találok a süte­ményben, esetleg egy darab­ka szappant fedezek fel ben­ne?... Adja csal: ide a Pa~ naszkönyvet! Anna Petrovna izgalmá­ban keblére szorította a ke­zét. Arca egyszerre csodál­kozó kifejezést öltött, ujjai végigsiklottak a krepdesin ruha gombolásán. — Ez a gomb ... — Igen, gomb — lármá­zott tovább a konfekció üzem igazgatója. — Hadd írjam be a panaszkönyvbe, hegy a gomb ... — Elveszett — mondta Anna Petrovna. — Nem veszett cl. hanem ennivaló formájában buk- Icant fel a vajastekercsben! Nekem veszett cl a gombom a ruháról. Uj ruha, először van rajtam és íme .. — Anna Petrovna határozott mozdulattal lépett közelebb: — Készítenek maguk ilyen pettyes ruhákat? —• No igen — mondta most már nem annyira han­gosan az igazgató. — De hogy jön ez most ide? — Ügy, hogy a maga gombja a legelső napon le­pattant a ruhámról és bele a tésztába. Mutassa csal: azt a süteményt? Anna Petrovna ki piszkált a a gombot a süteményből és odaillesztette a ruhájához. — Valóban olyan, mint a többi gombja — mondta halkan a: igazgató és hom­lokába húzta kalapját — De értse meg . . —• Értem. Maga ugyan cseppelt sem törődi!: a ter­melés minőségével. Kinek varrnak tulajdonképpen, ha­lottaknál:? — Miket kérdez itt egy­szerre? t a Iccscndesült igazgató mosolyogni igyeke­zett. — Nos, én is hibáztam, maga is, kivittek vagyunk. — Mi az, hogy kvittel: va­gyunk? Az én mulasztásom egy rubel harmincnégy ko­pejka, de a magáé... Ez a ruha. .. 650 rabét. Ha már ma úgy peregnek róla a gombák, holnap majd a var­rásoknál megy szét az egész. A konfekció üzeni igazga­tója elkeseredetten vakar- gutta a halátckót: — Ezt iái megreggeliztem, mondhatom. A Szokolnt/iki parknál szálltam ki a Met­róból, csábított ez a vajas­tekercs, gondoltam, elverem az éhségemet és most... — A Szokolnylkihél szállt ki, azt mondta? — vágott szavába Anna Petrovna. Gratulálok. Már pedig mi oda soha sem szállítunk, mi csal: a Moszkva folyó kerü­letébe küldjük a süteménye­ket. Az igazgató elképedt. — Bocsánat, tehát ez nem óz ön vajastekercse, akkor hát nem is az ön gombja. Mert, hogyan is került volna a maga gombja egg másik kerületbe? A maga körzeté- ben keresse a gombiát, ezt ’pedig adja ide. — Maga pedig menjen (di­lié a kenyérgyárba. De nem igen tanácsolom, ha azok is a Szerpuhovkán nettéi: a ru­hájukat! — Maga u Szerpuhovkán vette? — és az igazgató bol­dog ■ nevetésbe tört ki. .'.mióta élek, még semmit sem szállítottam a Sicrpu- houhura. En a Petrovkára varrók, ágy bizony! Tudja meg, nálam hálál kod ás un kí­vül egyéb sincs a panasz- könyvben? — Hát még nálam mondta komolyan Anna Pet­rovna és elbűvölően mosoly­gott. — De úgy gondolom, hogy mégis csal, bocsánatot kellene kérnie. — Ugyan miérti A süte­mény nem a magáé, a gomb nem az enyém, kvittel: va­gyunk. — 5 amit a nőkről mon­dót!9 Hogy nrm látnak to­vább a veréb orránál. Ezek u maga szavai? —• Valóban az enyémek. Vcíindullam, hál csal: úgy kicsúsztak a számon. Nos. bocsásson meg, nagyon ké­rem. bocsásson men Magyarország válogatott labdarúgó- csapata Budapesten 45.000 néző előtt 5:0 (1:0) arányú nagy győzelmet ara­tott Bulgária csapata elten. Az első félidő gólját a 16. percben Deák főtte egyéni játék utáh. Szünet után már jobban ment a szinte állandóan táma­dó magyar csapatnak. A 13. percben ? Budai íövése, később Rudas szabad­rúgása jut a kapuba. A 27, percben Deák átadását Puskás értékesíti. A gól után Zakariás helyeit Józsa ált be. Heves ipagyar támadások után a 41. percben Tófb szögletét Puskás !<»► vábbítja rendeltetési helyére, A magyar válogatóit vígig a ker£* ben tartotta a játék irányítását érj különösen a második félidőben, ját­szott jól a csatársora, A védelem vé­gig igen jót nyújtott. Egyénileg Ló­ránt, Bozsik, Kocsis, Deák és Puskás, iíletve Krosztov, Tmkov és Luszlior játszottak igen jól. A magyar B. vá­logatott Szófiában bizto- 2:0 (0:0) arányú győzelmet szerzett Dombos és Zsolnai góljaival. Meglepetés* hozott NB Sl-es csapófáink mérkőzése Értékes győzelmeket szerzett Pesten a Dinamó és a Lokomotív — Idehaza pontot vesztett a BTC j A vasárnapi fordtitó egyik fegna- I gyobb meglepetése volt, hogy a BTC 7 saját pályán. nem tudott győzni a székesfehérvári Lokomotiv eííen. Ugyanakkor a két másik csapat Bu­dapesten váratlan és értékes győzel­met szerzett.A forduló részletes ered­ményei: BTC-SZFV. LOKOMOTÍV 0.0 Verseny-utca, 1500 néző, \ vezeíto Székely Árpád. I BTC: Sarbak — Kisgál, Solymár, Mike — Lichtner, Rákóczi — Katies, Kövér, Berki, Leipám II.. Karácso­"’s'ZFV. LÓK.: Téli — Várnáé, Szeles. Töke — Papp, Mahrhofíer — Miskei, Fóris, Nardai, Tass, Róih. Az első percek után nagy fölényt harcol ki a pécsi csapat, de a csa­társor sz.étesö próbálkozásait egyrészt jól veri vissza a vasutas csapat vé­dőimé, másrészt , pécsi csatároknak semmi sem sikerült. A vendégek csak váratlan lefutásokkal kísérletez­nek. Szünet után állandósul a BTC fö­I (cnye. de képtelen gólt elérni a tö­mörülő és szinte végig védekezésbe vonuló vendégcsapattal szemben. A lanyha játék 21. percében Leipám II. , fejéről fölé került Berki beadása. A mérkőzés végéig eredménytelen hazai támadások futottak végig a pályán. B í r á I a f. Gyenge mérkőzésen gól- ! képtelennek bizonyult a nagy fötény­Í ben játszó BTC csatársora. A fehér­váriak 'lelkesen játszottak, küzdöttek, ’ „ hazaiak nagv balszerencsével ját- szotlak. A BTC-bőí Solymár, helyen­ként Katies, a fehérváriaktól Papp Téli és Szeles játszottak jól. DINAMÓ—D. LENDÜLET 3:0 (2Í0) Budapest, vezette: Ludvig. DINAMÓ: Krausz — Bárdosi, Gróf, Bcnczc III. — Réfi. Bencze I. — Né­meth. Horváth I., Futó, Keszfer, Be- zerédi. D. LENDÜLET: Cser — Szabó, Réti, Balta — Szotyori, Pásztor — Fenyvesi, Györvári, Csepregi, Burg- hardf, Nagy IV. A pécsújbegyi csapat lép fel táma­dóin,: és a 6. percben védelmi hibá­ból Futó átadását Németh az üres kapuba fejeli, 1:0. Tovább rs it bá­nyászcsapat irányítja a játékot. Kész- ler bombája kerülgeti a kapót. A 26. percben Réfi labdájával Keszfer nö­veli a gólok számát, 2:0. Szünet után Németh az ötős sarká- | rőt fölélő, majd Bállá szabadrúgása’ ■ r, kapufába ütközik. A 30, percben : Németh jó beadását Bezerédi közel- j röf bevágja, 3:0. Ezután a mérkőzés végéig a Dinamó játszik nagy fölény­ben. Bírálat. A szörnyű talajú pályán a tervszerűbben és lendületesen ját­szó Dinamó megérdemelt győzelmet szerzett. Védelme végig nagyszerűen’ állta a vendégek támadásait. Egyéni­leg Bárdosi volt a csapat és a me* zőnyt legjobb embere, kívüle Gróf, Krausz, Bencze I. és Horváth L ját­szott jól. A hazaiak legjobbjai Balta, Györvári és Burghardi voltak. P. LOKOMOTIV—POST AS 2K> (1:0) Bpest, 300 néző, vezette Markovié a. P. LÓK.: Nagy II. — Kövesd, Sztw rofka, Kelcnfi — Meggyes, Nagy l> — SzőlTősi, Zotnbori, Hirczi, Tara, Vezér. POSTÁS: Schiller — Viáács, Tiha­nyi, Simon — Tóth, Lőrinc — Papp, Sárvári, Huber, Treiber, Kassai. Változatos játék után a 13. percbe* Túra közelről laposan szerzi meg az első gólt, 1:0. A gól után is a pécsictc vezetik a tervszerűbb támadás etet. A 25. percben Szőlíősi fütty után lő a hálóba. A szórványos, tervszerűtlen Postás támadásokat könnyen hárítja a pécsi védelem. Szünet irtán tovább tart « pécsiek fölénye. A 16. percben Szöílősi lövi csapata második gólját. Ezután soro­zatos pécsi támadások következnek, a csatársornak azonban már nem megy a gólszerzés. Bírálat. Mindkét csapat tartalé­kosán állt ki, a pestiek fegyelmi okokból öt játékosukat csatéitól: ki, A csapkodó, lanyha játékban Ä tölv bet kezdeményező Pécsi Lokomotiv megérdemelt győzelmet szorzott. Egyénileg Szurofka, Kelcnfi, Túra, illetve Vidács és Lőrincz játszottak jól. Nagymányok nyerte a üányászrangadé! az 113 ÍÍI-ban Az NB III. vasárnapi fordulójának egyik meglepetéseként Nagymányok csapata biz’osan 'egyőzte a szászvá­riakat. Meglepetés a pécsi Pasiások súlyos veresége is, sürgősen lenni kell valamit a csapattal. Eredmények: Nagymányok—Szászvár 3:1 (1:1). Nagymányok, 2300 néző, vcsel'e Anda (Budapest). Erősieamú, változatos, jó mérkőzés. Első félidőiben egyen rangú ellenfelek küzdöttek, szőne! után a nagy 'clkesédé ss el támadó ha­zai csap»- biztosiul szerezte meg a kél pontot. Et’.iig (Nagymányok) a mér­kőzés folyamán lábát törte. Góllövők’ Kiűzi 2, Tóth, ille've Böröcz I. Jók; a közve ’en. vedelem, Fazeka«, Kiűzi. Mio ve Varga és Major. SBTC—Szekszárd 3:3 (2:1). Szck- szárd, 500 néző, vezette Llácsván Gyengejramú, csapkodó játék. Az első félidőben a vendégcsapat játszott job ban, szünet u än. a 'eikcs hazai csa­pa; megérdemelten szerezte meg az egyik pontié'. Gó!lövők: Baum l. 2, Ünnep, illetve Cziráiki, Szabó és Sá­rost. I’/VISE—Pécsi KASÉ 3:2 (1:1). Péc«.bányatelep, vezetne Darázsi, Az első félidőben élvezetes mezőnyjáték, szünet u áin többet'támadó t a bányász- csapat, megérdemelte a győzelmet. A gólokat Ka'anz, Bombek, Gyimesi, il'. héber 2 szerezték. Jók: Krivanck. Gyj. mcsi, Wagner, illetve Lukács, Kocsi’ és Léber. Komló—Erdőgazdasági NVSE 4:2 (2:1). Mecsckszaibotcs, vezet e Roilé. elér. Végig löbbc.t támadott a bá'- nyászesapa- cs vál tozatos, jóira ni ű mérkőzésen nagyobb rtl injává; meg­érdemelten vitte haza a ke: pornót. A pécsi csapat he yenként egészen elío- gadlva óan iá szo!,t. Bátaszéki VSE—Postás 8:0 (2:0), Bátszék, vezette <k Sásdi. A báíaszé/kf csapa,1, végüg a kezébe» tar torta a j’i. íék irányíiiásáit. A nagyon tartaléko­sain és szétesően já:ezó pérai csapa le győz érő rjem jeleriie.lt nehéz aka­dályt számukra. Góllövők: Kalász, 4. Halmai, Kiss, Hermann. Jók: Gereadi, Fábik, Hermann, illetve Jakabfi Be- neckii és Vidus, Pazar küzdelemben maradt alul a MEFESZ Műegyelemi MEFESZ—P. MEFESZ 58:5(5 (19:24). NB I. férfi kösárlabdi bajnoki, vezei'.e Fazeka« és Moffi. A ■ befejezés előtt egy perccel még öt pomilfi.i vezetett a pécsi coapa U^ámá négyszeri hosszabbítás után a váloga­tó’. Tímár Gong kosarával győztek pompás küzdelemben a pestiek. Leg jobb dobók: Tímár I. 29, Telcgdii 9, illetve Kovács 26, Czéli 19. A vo.!í; Sörgyári Kovács beinrotaifkozása jól sikerűit. Szolnoki I.okomolív—Pécsi Postás 26:19 ,9:4). NB I. női, vezc.le Fazív -as és Bóta. A pécsi lányok nagyon gyenge napot foglak ki. Legjobb do­bók: Bíró 12, illetve Werner 7. ITEESOTi * Ejjycb eredmények: Tatabánya— KDSK 3:1 (0:0>, Kaposvár. A bá­nyászcsapat egvscsiesebb volt, jobb erőnlétével megérdemelten győzött. * Diósgyőri Vasas—Pécsi Lokomo tív 13:9. NB I. asztali ’cníszinérkí' z-cs. A vendégei. apa* : Farkas Zoltán ki­líípö­játék áriak köszönlieii győzolmét. A jr écsi csapati >ÓI Halász < fe Francia 3—3, , lvftgoncsa o cs Go!á ez 1 győ zoltnc szerző,^ * Röplabda. Ha t á r v a rí 5«z ok—Bpi'.S­ruvri 3:0, Zso'.n ■iy-­.lazius Pannonius '4:0. ZÁÍ>..lrjy ..'í • i f i r v :idú it 7.ok 3:1, Za> ­-Építőipari 3:1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom