Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-01 / 254. szám
4 N Ä PL Ó tSW3 NOVEMBER I 1 „E/ßl MURI“ A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN Égy győzelmet aratott a magyar vilsgatofl Móricz Zsigmond 1927. nyárin egy regénybe kezdett. Azon az egy nyíren be is fejezte. Aztán, —" mert igen fontos mondanivalója volt, minden érintkezési pontot megkeresett a néppel, a nagyközönséggel — Károm hónapon át az ákkon Pesti Napló közölte folytatólagosan tárcarovatában s a következő év tavaszán könyvalakban is megjelent. Ugyanekkor készült el a színpadi változat, amelyiknek nem „felújítása“ került színre 1948-ban a budapesti Nemzeti Színházban, hanem egy, a szerzőt® halála előtt kót évvel átdolgozott változata, mely minden hamis sallangtól megfosztva, a realista színjátszás első hazai példájaként híven tükrözi az író mondanivalóját. Az iró elfúló izgalommal figyelt# azokat az egyéni kezdeményez és étkét, melyek a környezet közönyébe és a hivatalos nemtörődömségbe, a kapitalista gazdálkodás anarchiájába fulladtak bele. A népe sorsáért aggódó Írót mindez keserűséggel töltötte el. Ebben a belső, támadó viharzásban született meg az Uri-muri. Egy szétomló, zárt világ széles hulláma epikus drámája ez a mű. Hogy mennyire a tárcadalom elevenjébe tapintott Móricz Zsigmond a* „Úri mnri“-ban, azt as a dühös felhördülés is bizonyltja, amely az egész hivatalos közvélemény hangja volt akkoriban. A Budapesti Szemle szinte fajgyalázónak minősíti. — (... möy sötétben lát ja az író ezt az egész világot... mennyire haszontalannak, értéktelennek és semminek hirdeti ezt az egész életet... mily kevés jót tud mondani fajáról!) Pintér Magyar Irodalomtörténete ezt mondja Móriéiról: “A keresztényi- irányú nemzeti kritikusok szerint Móricz Zsigmond romboló jellem“. Es valóban igaz volt ez: Móricz épC as 6 világukat rombolta és jel- is volt abban, hogy frói harcát következetesen folytatta ellenük. Ennek a teremtő harcnak egyik legjobb dokumentama éppen az „Úri mari“. Zseüyey Balog Abel ny. ezreden, Bor bíró Gergely, a gutaütés előtt álló dologkerülő kulák éppenúgy, mint Csörgő Csuli, a parasztnyúzó, ravasz, de ugyanakkor maradi gentry és Rédey Eszter; pregnáns, hús-vér figurák abból a haldokló, minden ízükben romló fajtából, amelynek éles tollal támad neki az iró, lerántva a leplet a virtuskodó semmittevőkről. Tesz ugyan mépr egy kísérletet Szakmáry Zoltánnal, a jövőbe látó, lelkes magyar földbirtokossal, aki merész újításokba kezd s ebben az iró a belterjes gazdasági reformtörekvések egyik narcosát igyekszik megformálni, de maga is látja, hogy mái vonalon kell a megoldást keresnie. A meg nem értett Szakmáry revolvergolyóval vet véget életiének, miután felgyújtja saját kúriáját. Recsegve, ropogva pusztul a tetőkkel és a gerendákkal együtt az egész korhadt úri világ s a darab befejezése egyúttal egy társadalom piszkos színjátékának is szól. A függöny egy színdarab és egy valóság utolsó képe előtt csapódik össze” s mindent lezár, ami volt. A részletekben aztán, az egyes figurák jellemzésében mindenütt egy hatalmas, igaz író ragyogó tehetsége, pompás éleslátása ütközik ki. Vegyük példának Csörgő Csuli alakját” akit társadalmának haldoklása meg sem érint-, de a nagykanja, „halála“ végképp letör. „Halott van a háznál“... — liörgi maga elé és ebben a mondatban sötéten villog a darabban számtalanszor felbukkanó keserű tragikomikum. Nagy feladat minden színész számára úgy adni vissza egy nagy író mondaivalóját, hogy azok töretlen nagyságukban tündököljenek. Nem egyszerű feladat a móricz-zsigmondi atmoszféra megteremtése a színpadon. Jf bővérű alakok megeleveníté- se mindenesetre izgalmas színészi feladat és annak sikere pedig komoly érdem. A pécsi Nemzeti Színház együttese — nagyon helyesen — ezzel a darabbal mutatkozott be szombaton este. Ami már az első felvonás elején sikerült a szereplőknek, az az említett Móriez-i atmoszféra megteremtése volt. Ha kisebb, egyéni hibák akadtak is, az előadás egységes volt. Külön érdeme a rendezésnek, hogy nem hagyta figyelmei) kívül az epizódszerepek fontosságát. A legjobb alakítás kétségkívül Kormos Lajos Szakmáry Zoltánja. Intelligens, mértéktartó színészt ismertünk meg Kormosban. A nemtörődömség ellen lázadó, tehetséges, knruevérű dzsentri szörnyű vergődését szőkébb s tágabb környezetének értetlensége miatt, úgy ábrázolja, ahogy azt Móricz elképzelte. Annak ellenére, hogy kitörni vágyása szimpátiát ébreszt maga iránt, már első megjelenésekor érezni benne bukása okának csiráit. Más, mint a többi, mégis vesznio kell, mert odatartozik a süllyedő hajóhoz: nagyúri mivolta, gyengesége, amely Rédev Eszterhez köti stb. Nem találtunk hibát benne. Máté Erzsébet már kilépett kissé a móriczi vonalból. Az úgynevezett „hideg, kegyetlen“ úrnőkben is érezni a nőt, különösen vonatkozik ez Móricz nőalakjaira. Hideg, szenvtelen kitöréseiben helyenként inkább egy száraz, elvirág- zó asszonyt éreztünk, kevésbé a saját gőgjében és - érzéki féltékenységében fuldokló nőt. Pedig egyes jelenetekben bebizonyította komoly tehetségét. Félreértette az írót; Igaz, hogy ez a rendezés hibája is ez esetben. Jól megformált, élő alak Gordon Zsuzsa „Rozikája“. A kívánatos, nagyravágyó sommáslány lassan kiderülő romlottsága kitűnően érvényesült. Az első felvonás elején ugyan kissé népszinmüves magakel- Ictóse tompítható . volna. Viszont a harmadik felvonásban teljesen egybeolvad a valóságos figurával és űz elején „balladássá cifrázott“ hang- színe is higgadtabb, emberibb már; Tehetséges színésznő. Szabó Samut jellemformákS ehet- ségén kívül a hálás szerep is segítette. Ö az egyik igazi Móricz-íigura, Az első két {elvonásban tökéletesen érzékeltette a szűklátókörű, humorában is nagyképű dzsentrit. Helyenkén' meglepően finom emberábrázolása a harmadik felvonásban úgyszólván teljesen elsikkad. A féktelen mulatás részleteiben nem egyszer csábit ja át a könnyebb műfaj területeire a hatás- vadászás. Mint említettük, a derűs humor nem sajátja a harmadik felvonásnak sem s így Csörgő Csuli mulatozása is kissé „halál áncnak" számít, hisz ezalatt kanja dőglődik odaát. De ettől függetlenül alakítása az előadás legjobbjai közé emeli. Károlyi István Zsellyey ezredese, Szendrő József dzsentriből lecsúszott ügynöke és' Temcsváry Sz. László Borbírója, mind1 kifogástalan alakítás. Szerencsére mindhárman elkerülték szerepük legnagyobb veszélyét, a figurák iúlrajzolását, a minden leh? föség kiaknázását. Külön figyelmet érdemelnek a darab egyes epizódszereplői. Andai Béla ügyvédje, Monori Ferenc, Bajka Pái és Csengery A-ladár a csugari bandagazdák szerepében, Papp Isván Ja- szom-ja. Sugár István tűljászot'a az öreg pincért. Túlsók gesztikulációia, motyogása felesleges volt. Kevesebb öbb lelt volna. Jó színészt sejfef Pagonyi János kondása. A hibákat beleszámítva, az előadás eáy*éges, élvezetes volt. Ülő Endre díszletei gyönyörűek. Ügy érezzük, szótanunk kell arról a különbségről, amely a tavalyi pécsi színtársulat és az új, államosított színház együttese között érződik. Az új szellem az egyes színészek magatartásában is megnyilvánul. Az „Úri muri" bemutatója után bizonyosak vagyunk abban, bogy a múlt szezonban elriadt közönség csakhamar zsúfolásig tölti meg a nézőteret az új színház minden előadásán. Az eddigiek alapján megállapíthatjuk, hogy ’az átala kitett együttes minden támoga'ás megérdemel. Még valamit! Űj közönség ült be a színházba, új céllal. Mindenekelőtt tanulni akarnak a nagy mondanivalókból. Igen fontosnak törtjük, hogy egv-egy produkció alkalmával az előadások előtt rövid kivonatban ismertessék a darab tartalmát. Sokaknak nyújtana ez ko- moly segítséget a darab élvezetéhez. Végre megszűnnek a „vidéki'; előadások: állami, jó színházunk van! Szűri rkálapos éflcanpolgdr rontott be a kenyérgyár irodájába. Egyik kezében tömött Irattáskát tartott, 0 má- tikkal pedig — amelyben mindössze egy kívánatos, barnára sült kis vaj art ek eres nőit —* fenyegetően hadonászott. ~~ Hol az Igazgató. 'Azontud eresszenek be rrz igazgatóhoz, Anna Petrovna, a kenyérgyár igazgatója, kilépett szobájából. Nyitott fehér köpenye ofőf kékpettyes krepde- sin ruha villant elő. Fiatal írott, csinos és szigorú. — Mi baj, polgárt át sí Én nagyok az igazgató, mit fikajll Az illető tarkójára tolta a szürke kalapot és megsemmisítő pillantással mérte végig Anna Petrovnát. — Akkor hát értemI — De in nem értem! — Cseppet sem csodálkozom. A női tsz nem ér tovább a veréb orránál. A sasit férjüknek lángost sütni, ez váló maguknak. De ahhoz, hogy a széles dolgozó tömegeket táplálják, nagyon is kurta az eszük. Íme, az eredményi — j Anna Petrovna orra alá dugta a kettétört barna süteményt. — Maga szerint ez micsodái — Vajastekercs, egy rubel harmincnégy kopejka. — Nem, ezt maga drágábban fogja megfizetni. Látja n tölt el éket? — A vajastekercset nálunk töltelék nélkül készítik. Várion esek... Itt valami feketéink? Mazsola? — Mazsolat A mazsolát megettem volna. Gomb. Erii, ’omb! Mi ez a gomb, kéretem. A gomb a külső rend tartozéka ele belül ugyan mi • : fíkségűnk run- rá? Talán : szivbilh ntyüt bcgombolni? A VAJASTEKERCS Irta: VARVARA KARROVSZKÍJA — Én élelmiszeripari döf- totó vagyok — mondta zavartan Anna Petrovna. —• Szívbillentyűkhöz nem értek. On egészségügyi dolgozói — Kegyes angedelméoel magam is igazagtó vagyok, egy konfekció üzem igazgatója. S tudja meg, nem azok közé a vállalatvezetők közé tartozom, akik csak a szobáinkban üldögélnek és a körmüket manikűrözik — pillantott rá Anna Petrovna rózsás njjaira. ’.Nekem ne tegyen szemrehányásokat —• sértődött meg Anna Petrovna. — Lehet valald okos ember és törődhetik a körmével is, ezt még Puskin mondta. Különben sem üldögélek a szobámban, éjjel-nappal a termelésben dolgozom. Nálunk a dagasztástól kezdve mindent a gép végez, a higiénia a legmagasabb színvonalon áll. Munkásaink naponta zuhanyoznál:. — Tehát holnap talán gyékényszálat találok a süteményben, esetleg egy darabka szappant fedezek fel benne?... Adja csal: ide a Pa~ naszkönyvet! Anna Petrovna izgalmában keblére szorította a kezét. Arca egyszerre csodálkozó kifejezést öltött, ujjai végigsiklottak a krepdesin ruha gombolásán. — Ez a gomb ... — Igen, gomb — lármázott tovább a konfekció üzem igazgatója. — Hadd írjam be a panaszkönyvbe, hegy a gomb ... — Elveszett — mondta Anna Petrovna. — Nem veszett cl. hanem ennivaló formájában buk- Icant fel a vajastekercsben! Nekem veszett cl a gombom a ruháról. Uj ruha, először van rajtam és íme .. — Anna Petrovna határozott mozdulattal lépett közelebb: — Készítenek maguk ilyen pettyes ruhákat? —• No igen — mondta most már nem annyira hangosan az igazgató. — De hogy jön ez most ide? — Ügy, hogy a maga gombja a legelső napon lepattant a ruhámról és bele a tésztába. Mutassa csal: azt a süteményt? Anna Petrovna ki piszkált a a gombot a süteményből és odaillesztette a ruhájához. — Valóban olyan, mint a többi gombja — mondta halkan a: igazgató és homlokába húzta kalapját — De értse meg . . —• Értem. Maga ugyan cseppelt sem törődi!: a termelés minőségével. Kinek varrnak tulajdonképpen, halottaknál:? — Miket kérdez itt egyszerre? t a Iccscndesült igazgató mosolyogni igyekezett. — Nos, én is hibáztam, maga is, kivittek vagyunk. — Mi az, hogy kvittel: vagyunk? Az én mulasztásom egy rubel harmincnégy kopejka, de a magáé... Ez a ruha. .. 650 rabét. Ha már ma úgy peregnek róla a gombák, holnap majd a varrásoknál megy szét az egész. A konfekció üzeni igazgatója elkeseredetten vakar- gutta a halátckót: — Ezt iái megreggeliztem, mondhatom. A Szokolnt/iki parknál szálltam ki a Metróból, csábított ez a vajastekercs, gondoltam, elverem az éhségemet és most... — A Szokolnylkihél szállt ki, azt mondta? — vágott szavába Anna Petrovna. Gratulálok. Már pedig mi oda soha sem szállítunk, mi csal: a Moszkva folyó kerületébe küldjük a süteményeket. Az igazgató elképedt. — Bocsánat, tehát ez nem óz ön vajastekercse, akkor hát nem is az ön gombja. Mert, hogyan is került volna a maga gombja egg másik kerületbe? A maga körzeté- ben keresse a gombiát, ezt ’pedig adja ide. — Maga pedig menjen (dilié a kenyérgyárba. De nem igen tanácsolom, ha azok is a Szerpuhovkán nettéi: a ruhájukat! — Maga u Szerpuhovkán vette? — és az igazgató boldog ■ nevetésbe tört ki. .'.mióta élek, még semmit sem szállítottam a Sicrpu- houhura. En a Petrovkára varrók, ágy bizony! Tudja meg, nálam hálál kod ás un kívül egyéb sincs a panasz- könyvben? — Hát még nálam mondta komolyan Anna Petrovna és elbűvölően mosolygott. — De úgy gondolom, hogy mégis csal, bocsánatot kellene kérnie. — Ugyan miérti A sütemény nem a magáé, a gomb nem az enyém, kvittel: vagyunk. — 5 amit a nőkről mondót!9 Hogy nrm látnak tovább a veréb orránál. Ezek u maga szavai? —• Valóban az enyémek. Vcíindullam, hál csal: úgy kicsúsztak a számon. Nos. bocsásson meg, nagyon kérem. bocsásson men Magyarország válogatott labdarúgó- csapata Budapesten 45.000 néző előtt 5:0 (1:0) arányú nagy győzelmet aratott Bulgária csapata elten. Az első félidő gólját a 16. percben Deák főtte egyéni játék utáh. Szünet után már jobban ment a szinte állandóan támadó magyar csapatnak. A 13. percben ? Budai íövése, később Rudas szabadrúgása jut a kapuba. A 27, percben Deák átadását Puskás értékesíti. A gól után Zakariás helyeit Józsa ált be. Heves ipagyar támadások után a 41. percben Tófb szögletét Puskás !<»► vábbítja rendeltetési helyére, A magyar válogatóit vígig a ker£* ben tartotta a játék irányítását érj különösen a második félidőben, játszott jól a csatársora, A védelem végig igen jót nyújtott. Egyénileg Lóránt, Bozsik, Kocsis, Deák és Puskás, iíletve Krosztov, Tmkov és Luszlior játszottak igen jól. A magyar B. válogatott Szófiában bizto- 2:0 (0:0) arányú győzelmet szerzett Dombos és Zsolnai góljaival. Meglepetés* hozott NB Sl-es csapófáink mérkőzése Értékes győzelmeket szerzett Pesten a Dinamó és a Lokomotív — Idehaza pontot vesztett a BTC j A vasárnapi fordtitó egyik fegna- I gyobb meglepetése volt, hogy a BTC 7 saját pályán. nem tudott győzni a székesfehérvári Lokomotiv eííen. Ugyanakkor a két másik csapat Budapesten váratlan és értékes győzelmet szerzett.A forduló részletes eredményei: BTC-SZFV. LOKOMOTÍV 0.0 Verseny-utca, 1500 néző, \ vezeíto Székely Árpád. I BTC: Sarbak — Kisgál, Solymár, Mike — Lichtner, Rákóczi — Katies, Kövér, Berki, Leipám II.. Karácso"’s'ZFV. LÓK.: Téli — Várnáé, Szeles. Töke — Papp, Mahrhofíer — Miskei, Fóris, Nardai, Tass, Róih. Az első percek után nagy fölényt harcol ki a pécsi csapat, de a csatársor sz.étesö próbálkozásait egyrészt jól veri vissza a vasutas csapat védőimé, másrészt , pécsi csatároknak semmi sem sikerült. A vendégek csak váratlan lefutásokkal kísérleteznek. Szünet után állandósul a BTC föI (cnye. de képtelen gólt elérni a tömörülő és szinte végig védekezésbe vonuló vendégcsapattal szemben. A lanyha játék 21. percében Leipám II. , fejéről fölé került Berki beadása. A mérkőzés végéig eredménytelen hazai támadások futottak végig a pályán. B í r á I a f. Gyenge mérkőzésen gól- ! képtelennek bizonyult a nagy fötényÍ ben játszó BTC csatársora. A fehérváriak 'lelkesen játszottak, küzdöttek, ’ „ hazaiak nagv balszerencsével ját- szotlak. A BTC-bőí Solymár, helyenként Katies, a fehérváriaktól Papp Téli és Szeles játszottak jól. DINAMÓ—D. LENDÜLET 3:0 (2Í0) Budapest, vezette: Ludvig. DINAMÓ: Krausz — Bárdosi, Gróf, Bcnczc III. — Réfi. Bencze I. — Németh. Horváth I., Futó, Keszfer, Be- zerédi. D. LENDÜLET: Cser — Szabó, Réti, Balta — Szotyori, Pásztor — Fenyvesi, Györvári, Csepregi, Burg- hardf, Nagy IV. A pécsújbegyi csapat lép fel támadóin,: és a 6. percben védelmi hibából Futó átadását Németh az üres kapuba fejeli, 1:0. Tovább rs it bányászcsapat irányítja a játékot. Kész- ler bombája kerülgeti a kapót. A 26. percben Réfi labdájával Keszfer növeli a gólok számát, 2:0. Szünet után Németh az ötős sarká- | rőt fölélő, majd Bállá szabadrúgása’ ■ r, kapufába ütközik. A 30, percben : Németh jó beadását Bezerédi közel- j röf bevágja, 3:0. Ezután a mérkőzés végéig a Dinamó játszik nagy fölényben. Bírálat. A szörnyű talajú pályán a tervszerűbben és lendületesen játszó Dinamó megérdemelt győzelmet szerzett. Védelme végig nagyszerűen’ állta a vendégek támadásait. Egyénileg Bárdosi volt a csapat és a me* zőnyt legjobb embere, kívüle Gróf, Krausz, Bencze I. és Horváth L játszott jól. A hazaiak legjobbjai Balta, Györvári és Burghardi voltak. P. LOKOMOTIV—POST AS 2K> (1:0) Bpest, 300 néző, vezette Markovié a. P. LÓK.: Nagy II. — Kövesd, Sztw rofka, Kelcnfi — Meggyes, Nagy l> — SzőlTősi, Zotnbori, Hirczi, Tara, Vezér. POSTÁS: Schiller — Viáács, Tihanyi, Simon — Tóth, Lőrinc — Papp, Sárvári, Huber, Treiber, Kassai. Változatos játék után a 13. percbe* Túra közelről laposan szerzi meg az első gólt, 1:0. A gól után is a pécsictc vezetik a tervszerűbb támadás etet. A 25. percben Szőlíősi fütty után lő a hálóba. A szórványos, tervszerűtlen Postás támadásokat könnyen hárítja a pécsi védelem. Szünet irtán tovább tart « pécsiek fölénye. A 16. percben Szöílősi lövi csapata második gólját. Ezután sorozatos pécsi támadások következnek, a csatársornak azonban már nem megy a gólszerzés. Bírálat. Mindkét csapat tartalékosán állt ki, a pestiek fegyelmi okokból öt játékosukat csatéitól: ki, A csapkodó, lanyha játékban Ä tölv bet kezdeményező Pécsi Lokomotiv megérdemelt győzelmet szorzott. Egyénileg Szurofka, Kelcnfi, Túra, illetve Vidács és Lőrincz játszottak jól. Nagymányok nyerte a üányászrangadé! az 113 ÍÍI-ban Az NB III. vasárnapi fordulójának egyik meglepetéseként Nagymányok csapata biz’osan 'egyőzte a szászváriakat. Meglepetés a pécsi Pasiások súlyos veresége is, sürgősen lenni kell valamit a csapattal. Eredmények: Nagymányok—Szászvár 3:1 (1:1). Nagymányok, 2300 néző, vcsel'e Anda (Budapest). Erősieamú, változatos, jó mérkőzés. Első félidőiben egyen rangú ellenfelek küzdöttek, szőne! után a nagy 'clkesédé ss el támadó hazai csap»- biztosiul szerezte meg a kél pontot. Et’.iig (Nagymányok) a mérkőzés folyamán lábát törte. Góllövők’ Kiűzi 2, Tóth, ille've Böröcz I. Jók; a közve ’en. vedelem, Fazeka«, Kiűzi. Mio ve Varga és Major. SBTC—Szekszárd 3:3 (2:1). Szck- szárd, 500 néző, vezette Llácsván Gyengejramú, csapkodó játék. Az első félidőben a vendégcsapat játszott job ban, szünet u än. a 'eikcs hazai csapa; megérdemelten szerezte meg az egyik pontié'. Gó!lövők: Baum l. 2, Ünnep, illetve Cziráiki, Szabó és Sárost. I’/VISE—Pécsi KASÉ 3:2 (1:1). Péc«.bányatelep, vezetne Darázsi, Az első félidőben élvezetes mezőnyjáték, szünet u áin többet'támadó t a bányász- csapat, megérdemelte a győzelmet. A gólokat Ka'anz, Bombek, Gyimesi, il'. héber 2 szerezték. Jók: Krivanck. Gyj. mcsi, Wagner, illetve Lukács, Kocsi’ és Léber. Komló—Erdőgazdasági NVSE 4:2 (2:1). Mecsckszaibotcs, vezet e Roilé. elér. Végig löbbc.t támadott a bá'- nyászesapa- cs vál tozatos, jóira ni ű mérkőzésen nagyobb rtl injává; megérdemelten vitte haza a ke: pornót. A pécsi csapat he yenként egészen elío- gadlva óan iá szo!,t. Bátaszéki VSE—Postás 8:0 (2:0), Bátszék, vezette <k Sásdi. A báíaszé/kf csapa,1, végüg a kezébe» tar torta a j’i. íék irányíiiásáit. A nagyon tartalékosain és szétesően já:ezó pérai csapa le győz érő rjem jeleriie.lt nehéz akadályt számukra. Góllövők: Kalász, 4. Halmai, Kiss, Hermann. Jók: Gereadi, Fábik, Hermann, illetve Jakabfi Be- neckii és Vidus, Pazar küzdelemben maradt alul a MEFESZ Műegyelemi MEFESZ—P. MEFESZ 58:5(5 (19:24). NB I. férfi kösárlabdi bajnoki, vezei'.e Fazeka« és Moffi. A ■ befejezés előtt egy perccel még öt pomilfi.i vezetett a pécsi coapa U^ámá négyszeri hosszabbítás után a válogató’. Tímár Gong kosarával győztek pompás küzdelemben a pestiek. Leg jobb dobók: Tímár I. 29, Telcgdii 9, illetve Kovács 26, Czéli 19. A vo.!í; Sörgyári Kovács beinrotaifkozása jól sikerűit. Szolnoki I.okomolív—Pécsi Postás 26:19 ,9:4). NB I. női, vezc.le Fazív -as és Bóta. A pécsi lányok nagyon gyenge napot foglak ki. Legjobb dobók: Bíró 12, illetve Werner 7. ITEESOTi * Ejjycb eredmények: Tatabánya— KDSK 3:1 (0:0>, Kaposvár. A bányászcsapat egvscsiesebb volt, jobb erőnlétével megérdemelten győzött. * Diósgyőri Vasas—Pécsi Lokomo tív 13:9. NB I. asztali ’cníszinérkí' z-cs. A vendégei. apa* : Farkas Zoltán kilíípöjáték áriak köszönlieii győzolmét. A jr écsi csapati >ÓI Halász < fe Francia 3—3, , lvftgoncsa o cs Go!á ez 1 győ zoltnc szerző,^ * Röplabda. Ha t á r v a rí 5«z ok—Bpi'.Sruvri 3:0, Zso'.n ■iy-.lazius Pannonius '4:0. ZÁÍ>..lrjy ..'í • i f i r v :idú it 7.ok 3:1, Za> -Építőipari 3:1.