Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-30 / 278. szám

2 N Ä P L 6 trm NOVBMBBB » Arizni bizottságok, pcticiók és til­takozások szervezése, békeszava­zások, amit széles körben alkal­maztak Franciaországban és Olasz­országban. A háborús készülődé­seket leleplező irodalom kiadása és terjesztése, gyűjtések a békéért folyó harc céljaira, az új háborút propagáló filmek, újságok, köny­vek, folyóiratok, rádiók, intézmé­nyek és egyének bojkottjának megszervezése — mindez ma a kommunista és munkáspártok igen fontos feladata. 6. A kommunista és munkáspár­tok a kapitalista országokban kö­telességüknek tekintik, hogy a nemzeti függetlenségért és a bóké­ért folytatott harcot egybeolvasz- szák az agresszív amerikai impe­rializmus közvetlen kiszolgálóivá vált burzsoá korín ányok nemzet- ellenes, áruló politikájának fárad­hatatlan leleplezésével. Kötelessé­güknek tekintik, hogy az ország összes demokratikus, hazafias erőit egyesítsék a következő harci jelsza­vakkal: le kell rázni a szégyenletes igát, mely az amerikai imperialis­táknak való szolgai alárendeltség­ben jót üdfejérésre; vissza kell tér­ni az önálló kül- és belpolitika út­jára, mely a népek nemzeti érde­keit szolgálja­Tömöríteni kell a tőkés országok legszélesebb néptömegeit a demo­kratikus jogok és szabadságok vé­delmére, fáradhatatlanul felvilágo­sítva őket, hogy a béke védelme elválaszthatatlan a munkásosztály és a dolgozó itömegek legközvet­lenebb érdekeinek védelmétől, gazdasági és politikai jogaik vé­delmétől. Fontos feladatok állnak Francia- ország, Olaszország Anglia, Nyu- gat-Németország és más országok kommunista pártjai előtt, amely országok népeit az amerikai impe­rialisták ágyútöltelékként akarják felhasználni agresszjv terveik meg­valósítására. E pártok kötelessé­ge, hogy még nagyobb erővel fej­lesszék ki a harcot a békéért, az angol-amerikai háborús gyújtoga­tok bűnös szándékainak meghiúsí­tásáért. 7. A népi demokratikus orszá­gok és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai előtt az a feladat áll, hogy a háborús gyujtogatók és szekértolóík leleplezésével együtt még jobban megszilárdítsák a béke és a szocializmus táborát, a béke védelmének és a népek' biztonsá­gának érdekében. 8. Az angol-amerikai imperialis­ták agresszív terveik megvalósítá­sában jelentékeny szerepet szán­nak, különösen Közép- és Délke- let-Európában, Tito nacionalista klikkjének, mely az imperialisták kémszervezeteinek szolgálatában áll. A béke védelmének és a hábo­rús gyujtogatók elleni harcnak ér­deke megköveteli, hogy ezt a klik­ket, mely a béke, a demokrácia és a szocializmus leggonoszabb ellen­ségeinek táborába, az imperializ­mus' és fasizmus táborába szőkött át, még inkább leleplezzék. * Az emberiség történetében elő­ször jött létre szervezett béke­front, melynek élén a világ béké­jének oltalmazója és zászlóvivője, a Szovjetunió áll. Egyre jobban terjed a tőkés or­szágok néptömegeiben a kommu­nista pártok bátor jelszava: a né­pek sohasem fognak harcolni a vi­lág első szocialista országa, a Szovjetunió ellen. A fasizmus elleni háború napjai­ban a kommunista pártok a hódí­tókkal szemben az általános népi ellenállás élcsapata voltak; a há­ború utáni időszakban a kommu­nista és munkáspártok a 'népeik létérdekeiért, az új háború ellen folytatott küzdelem élén járnak. A munkásosztály vezetése alatt, az új háború minden ellenfele — a munka, a tudomány, a kultúra em­berei — hatalmas békefromtban tömörülnek, amely képes arra, hogy meghiúsítsa az imperialisták bűnös szándékait. Nagy mértékben a kommunista pártok erélyén és kezdeményezé­sén múlik a békéért kibontakozó gigászi harc kimenetele; elsősor­ban a kommunistákon, mint élen­járó harcosokon múlik, hogy a há­borús gyujtogatók terveinek meg­hiúsítása lehetőségből valósággá váljék. A demokrácia érői, a béke hí­veinek erői sokkal nagyobbak, mint a reakció erői. Most az a fel­adat, hogy mégjóbban fokozzuk a népek éberségét a háborús gyuj- fogaíókkal szemben, szervezzük és tömörítsült a széles néptőmegeket a béke ügyének cselekvő védel­mére, a népek alapvető érdekei»- ért, életűkért, szabadságukért A munkásosztály egysége és a komniuiiista és munkáspártok feladatai r i. Ar új háború előkészítés az an­gol -amerikai imperialisták, részéröl, a burzsoá reakció hadjárata a mun­kásosztály és a dolgozó tömegek demokratikus jogai és gazdasági érdekei ellen megköveteli, hogy fo­kozzuk a munkásosztály harcát a béke megőrzéséért és megszilárdí­tásáért és elszánt harcot szervez­zünk a háborús gyujtogatók és az imperialista! reakció támadása el­len. Ebben a harcban a siker záloga: a munkásosztály sorainak egysége. A háború trtáni tapasztalat azt mutatja, hogy a munkásmozgalom szaikítárának politikája az imperia­listák egyik, legfontosabb eszköze és módszere az új háború kirobban­tására, a demokrácia és a szocia­lizmus erőinek; elnyomására, a nép­tömegek életszínvonalának nagy­fokú leszorítására. A nemzetközi munkásmozgalom egész történetében még sohasem volt olyan döntő jelentőségű a munkásosztály egysége az egyes országokban és világméretben, mint most. A munkásosztály sorainak egységére szükség van a béke meg. védésére, a háborús gyujtogatók bűnös szándékainak keresztülhúzá- sára, a demokrácia és a szocializ­mus ellen irányuló imperialista összeesküvés meghiúsítására, a ía- siszta uralmi módszerek bevezeté­sének megakadályozására és azért, hogy erélyesen visszaverhessük a monopóltőke hadjáratát a munkás- osztály létérdekei ellen és elérhes­sük a dolgozó tömegek gazdasági helyzetének megjavulását. E feladatokat mindenekelőtt a munkásosztály széles tömegeinek tömörítésével — függetlenül párt­állástól, szakszervezeti hovátarto- zástól és vallási meggyőződéstől — lehet megvalósítani. Egység alulról — ez a legeredményesebb útja annak, hogy az összes munká- •okat a béke és országuk nemzeti függetlensége védelmének jegyében, a dolgozók gazdasági érdekei és demokratikus szabadságjogai vé­delmének jegyében tömörítsük. A munkásosztály egysége teljes mér­tékben elérhető, tekintet nélkül ama vezető szakszervezeti vagy pártkőz pontok ellenállására, amelyeknek álén az egység bomlasztói és ellen­ségei állnak. A háború utáni időszakot a mun­kásosztály szakadásának felszámo­lása és az általános demokratikus erők tömörítése terén elért nagy si­kerek jellemeztek, ami a Szakszer vezeti Világszövetség, a Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövetség és a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség megteremtésében, a Béke Hívei Világkongresszusának összehívásá­ban jutott kifejezésre. Az egység sikerei Franciaországban az Ál­talános Szakszervezeti Szövetség (CGT) megerősödésében nyilvá­nulnak meg, Olaszországban az Egységes Szakszervezeti Szövetség (CGIL) megteremtésében, a fran­cia és olasz proletariátus harci fel­lépéseiben: A népi demokrácia országaiban a munkásosztály egységének ügye történelmi jelentőségű sikereket ért el — létrejöttek a munkásosztály egységes pártjai, az egységes szak- szervezetek, egységes szövetkezetek, ifjúsági, női és más szervezetek. A munkásosztálynak ez az egysége döntő szerepet játszott azokban a sikerekben, amelyeket a népi de­mokrácia országai a gazdasági és kulturális felemelkedés terén, a munkásosztály államvezető szere­pének biztosítása és a dolgozó tö. megek anyagi helyzetének gyökeres megjavítása terén elértek. Mindez arról tanúskodik, hogy a munkásosztályban hatalmas a tö­rekvés sorai összekovácsolására, hogy a munkásosztály egységfront­jának megteremtésére reális a le­hetőség a reakció egyesült erőivel szemben, az amerikai imperialis­táktól a jobboldali szocialistákig. Az amerikai és angol imperialis­ták s csatlósaik az európai orszá­gokban a proletár és általános népi erők széttagolására és bomlasztá- sára törekszenek s e tekintetben különösen a jobboldali szocialis­tákra és a reakciós szakszervezeti vezetőkre építenek. Az amerikai és angol imperialisták egyenes utasí­tására a jobboldali szocialista ve- zérek és a reakciós szakszervezeti vezetők felülről szakítják, a mun. kásmozgalmat, arra törekszenek, hogy a munkásosztálynak a háború után megteremtett egységes szerve, zetcit szétrombolják. Megpróbálták belülről felrobbantani a Szakszer- vezeti Világszövetséget, Franciaor­szágban megszervezték a „Force Ouvriére" szakndár csoportot, Olaszországban az ú. n. „Munka- szövetséget" és előkészítik egy sza­kádéi' nemzetközi szakszervezeti központ létesítését. Egyes orszá­gokban hasonló szakadár kísérletek történtek a katolikus szervezetek vezetői részéről is. Teljes mértékben beigazolódott az az értékelés, melyet a Kommu­nista Pártok Tájékoztató Irodája első tanácskozása a jobboldali szo­cialista vezéreknek, mint a mun­kásosztály egysége leggonoszabb ellenségeinek cs az imperializmus fizekcrtolóinak áruló tevékenységé­ről adott A jobboldali szocialisták jelen­leg nemcsak saját on&záguk bur­zsoáziájának ügynökeiként lépnek fel, hanem az amerikai imperializ­mus ügynökeiként is és az európai országok szociáldemokrata pártjait amerikai pártokká, az Egyesült Ál­lamok imperialista agressziójának közvetlen eszközeivé változtatják. Azokban az országokban, ahol a jobboldali szocialisták résztvesz- nek a kormányban (Angliában, Franciaországban, Ausztriában, a Skandináv államokban) — a „Mar- shall-terv", a „Nyugati Szövet ség", az „Északatlanti Szerződés" és az amerikai terjeszkedés egyéb formáinak heves védelmezőiként lépnek fel. Ezek az ál-szocialisták a legaljasabb szerepet töltik be a munkások és a dolgozók érdekeit védelmező demokratikus szerveze­tek üldözésében. Egyre mélyebbre süllyedve a munkásosztály érdekeinek, a demo­krácia és a szocializmus elárulásá­ban, teljesen megtagadva a marx­izmus tanait, a jobboldali szocialis­ták most az amerikai imperializ­mus rablóideológiájának védelme­zőiként és hirdetőiként lépnek fel. Elméleteik a „demokratikus szo­cializmusról", a „harmadik erőről", kozmopolita fecsegésük arról, hogy le kell mondani a nemzeti szuveré- nitásról — mindez nem egyéb, mint az amerikai és angol impe­rializmus agressziójának ideológiai leplezése. Az elevenen elrolhadt II. Inter- nacionálé korcs szülötte, az ú. n Nemzetközi Szocialista Konferen­ciák Bizottsága (COMISCO), a munkásmozgalom leghítványabb szakadárainak és bomlasztóinak gyűjtőhelyévé vált. Ez a szervezet az angol és amerikai imperialista felderítő szervek szolgálatában álló kémközponttá lett. A munkásosztály egysége csakis a munkásmozgalom jobboldali szo­cialista szakadárai és bomlasztói ellen vívott elszánt harcban való­sítható meg. II. A Tájékoztató Iroda a kommu­nista pártok elsőrendű feladatának tekinti a lankadatlan harcot a mun­kásosztály összes erőinek egyesíté­séért és szervezéséért, hogy az an­gol-amerikai imperializmus hódító törekvéseit erőteljesen vissza lehes. sen utasítani, új világháborúra irá­nyuló számításait keresztül lehes­sen húzni, a béke és a nemzetközi biztonság ügyét meg lehessen vé­deni és meg lehessen szilárdítani, a monopoltökének a dolgozó töme­gek életszínvonala ellen folyó tá­madását kudarcba lehessen fullasz- tani. A mai nemzetközi helyzetben a kommunista pártok egyenes köte­lessége megmagyarázni azt, hogy ha a munkásosztály nem biztosítja sorainak egységét, akkor megfoszt­ja önmagát a legfontosabb fegy­vertől az új világháború növekvő veszélye és a dolgozók életszínvo­nalát támadó imperialista reakció ellen vívott harcban. A kommunisták kötelessége, hogy engesztelhetetlen és következetes harcot folytassanak a jobboldali szocialisták és a reakciós szak szervezeti vezetők elmélete és gya­korlata ellen, könyörtelenül lelep­lezzék és elszigeteljék őket a tö­megektől — ugyanakkor türelmesen és állhatatosan megmagyarázzák az egyszerű szociáldemokrata mun­kásoknak a munkásosztály egysé­gének egész jelentőségét, bevonják őket a bekéért, a kenyérért és a demokratikus szabadságjogokért folyó harcba, «. közős cselekvés politikáját folytassák e célok el­éréséért. A munkásosztály egysége meg­valósításának kipróbált módja kü­lönböző osztagainak akcióegysége. Egybehangolt közös akciók egyes üzemekben és egész iparágakban, városi és megyei, országos és nem­zetközi méretben a legszélesebb tömegeket mozgósítják a legközvet­lenebb és legéríhetőbb szükségle­teikért és a proletársorok tartós egységének megteremtését szolgál­ják. A munkásosztály akcióegysé- gétiek megvalósítása alulról kifeje­ződhet az üzemekben és hivatalok­ban létesülő békevédelmi bizottsá­gokban, tömegtüntetések szervezé­sében a háborús gyujtogatók ellen, a munkások közős fellépéseiben demokratikus jogaik, védelméért és gazdasági helyzetük megjavítá­sáért. A munkásosztály egységéért fo­lyó harcban különös figyelmet kell fordítani a katolikus munkásokra és dolgozókra, valamint szervezete, ikre, szem előtt tartva, hogy a val­lási meggyőződés nem akadálya a dolgozók egységének, különösen, amikor a béke megmentéséről van szó. Konkrét közös akciók a gaz dasági követelések terén, az osz­tályszakszervezetek és a katolikus szakszervezetek harcának egybe­hangolása, stb. — hatékony cszkö- zök lehetnek a katolikus munkások bevonására a békéért folyó harc általános frontjába, A kommunista pártok legfonto­sabb feladata minden tőkés ország­ban — megtenni minden tőlük tel­hetőt a szakszervezeti mozgalom egységének biztosítására. Ma óriási jelentősége van a szervezetien munkások bevonásának a szakszer­vezetekbe és az aktív harcba. A tőkés országokban a szervezetlen munkások a proletariátus jelenté­keny része. Ha a kommunista pár­tok alaposan dolgoznak a szerf*» zetlen munkások között, akkor ko­moly sikereket fognak elérni * munkásosztály egysége megterem­tésében, A Tájékoztató Iroda nézete sze­rint, a munkásosztály egységére építve meg kell teremteni vala­mennyi demokratikus erő nemzeti egységét, hogy a széles néptömege­ket mozgósítsuk az angol-amerikai imperializmus és a belső reakció ellen. Rendkívüli jelentőségű a mindennapi munka a dolgozók kü­lönböző tömegszervezeteiben: a női, ifjúsági, paraszti, szövetkezeti és más szervezetekben. A munkásmozgalom egységére és ^minden demokratikus erő tómő- r rítésére nem csupán a munkásosz­tály és a dolgozó tömegek min­dennapi folyó feladatainak a meg­oldása érdekében van szükség, ha nem azoknak az alapvető felada­toknak a megoldása érdekében is, amelyek a proletariátus előtt, az előtt az osztály előtt állanak, amely a monopóltőke hatalmának megszűntetéséért, a társadalom szocialista átalakításáért folyó har­cot vezeti. A munkásmozgalom egy­sége és az összes demokratikus erők egyesítése terén elért sikerek alapján válik lehetővé, hogy a tő­kés országokban kibontakozzék a harc olyan kormányok megterem­téséért, amelyek tömörítenék az összes hazafias erőket, mindazokat, akik szembehelyezkednek országuk leigázásával az amerikai impe­rialisták által s amely kormányok a népek közötti tartós béke pro­gramját vallva megszüntetnék a fegyverkezési versenyt és emelnék a dolgozó tömegek életszínvonalát. A népi demokrácia országa loan a kommunista és munkáspártok előtt az a feladat áll, hogy még jobban megszilárdítsák a munkás- osztály megvalósult egységét, az egységes szakszervezeteket, szö­vetkezeteket, női, ifjúsági és más szervezeteket. A Tájékoztató Iroda szerint a munkásosztály egységéért és a de­mokratikus erők tömörítéséért fo­lyó harc további sikere mindenek- előtt a kommunista és munkáspár­tok egész szervezési és ideológiai munkájának megjavításától függ­A kommunista és munkáspártok számára rendkívül fontos, hogy ideológiailag leleplezzék az oppor­tunizmus minden válfaját és kérlel­hetetlen harcot folytassanak az opportunizmus, a szekta-szellem, a burzsoá-nacíonalizmus minden megnyilvánulása, az ellenség ügy­nökségének a pártba való behato­lása ellen. A Tito—Rankovics-féle kém- klikk leleplezéséből eredő tanulsá­gok nyomatékosan követelik * kommunista és munkáspártoktól, hogy- a lehető legnagyobb mérték­ben fokozzák a forradalmi ébersé­get- A Tito-klikk ügynökei ma a legaljasabb szakadárok a munkás- és demokratikus mozgalomban, akik az amerikai imperialisták akaratát hajtják végre. Ezért el­szánt harcot kell folytatni az im­perialisták e titoista ügynökségé­nek cselszövései ellen mindenütt, ahol megkísérlik, hogy a tnunkás- és demokratikus szervezetekbe lu- rakodva dolgozzanak. A kommunista és munkáspártok .szervezeti cs eszmei-politikai meg­erősödése a marxizmtis-leuinizmus alapján — esörendű fontosságú fel­tétele annak, hogy a munkásosztály minden országban sikeresen foly­tassa harcát sorainak egységéért, * béke ügyéért, országának nemzeti függetlenségéért, a demokráciáért és a szocializmusért. A Jugoszláv Kommunista Fárt gyilkosok és kémek halalmában A Tájékoztató Iroda — a Bolgár Kommunista Párt, a Román Mun­káspárt, a Magyar Dolgozók Part­ja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja, a Francia Kommunis­ta Párt, a Csehszlovák Kommunis­ta Párt és az Olasz Kommunista Párt képviselőinek részvételével - megvi'a'ta „A Jugoszláv Kommu­nista Párt gyilkosok és kémek ha­talmában" kérdését és egyhangúlag -z alábbi következtetésekre jutott: Míg a Kommunista Pártok Tájé­koztató Irodájának 1948 júniusá­ban megtartott értekezlete megál­lapította, hogy a Tito—Rankovics- k'.ikk a demokrácia és a szocia­lizmus útjáról a burzsoá naciona­lizmus útjára tért — a Tájékoztató Iroda ezen értekezlete óta eltelt időszak alatt e klikk a burzsoá na­cionalizmustól végleg eljutott a fa­sizmushoz, Jugoszlávia nemzeti érdeké nek egyenes elárulásához. Az u'óbbi idők eseményei meg­mutatlak hogy a jugoszláv kor­mány teljesen függő viszonyban eszközévé vált, ami a Jugoszláv Köztársaság önállóságának és füg­getlenségének felszámolásához ve­zetett. A Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és Jugoszláv.a kormánya teljesen az imperialist3 körök oldalára állt az egész szo­cialista és demokratikus tábor el­len, a világ valamennyi kommunis­ta pártja ellen, a népi demokrácia országai cs a Szovjetunió ellen. A belgrádi felbérelt kémek gyilkosok klikkje nyílt megegye* an a külföld! imperialista körök I -zésre lépett az imperialista reak- öi és azok támadó politikájának I dóval és szolgálatába .állt, ami*

Next

/
Oldalképek
Tartalom