Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-30 / 278. szám
NAPLÓ I Itffw ▼flAgoaaätgjJa! feltárt « bads- •fcetj Raf£—Brankor-per ia. Ez a per megmutatta, hogy azok, I akik ma Jugoszláviában a hatalmai tbitorolják, a demokrácia és a szo- jtíaHzriras táborából átszöktek a ikapitalizmus és a reakció táborába, |ta fij háború gyujtogatóinak kőz- frelilen segítőtársai lettek s áruló 'teselebedeteíkkel igyekeznek elnyer : tud az imperialisták dícséretét és kiérdemelni kegyeiket Titóék átállása a fasizmushoz Stem véletlen, gazdáik — az angol- •meríkai imperialisták — utasítására történt akiknek — mint ahogyan most kiderült — már régen felbérelt ügynökei voltaik. Az imperialisták akaratát telje- aítve, a jugoszláv árulók azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a népi demokráciákban reakciós, nacionalista, klerikális és fasiszta elemekből politikai bandákat alakítsanak, hogy rájuk támaszkodva ellenforradalmi fordulatot hajtsanak végre ezekben az országokban, elszakítsák őket a Szovjetuniótól és az egész szocialista tábortól s alárendeljék őket az imperializmus erőinek. A Titó-klilkk Belgrádot amerikai kém- és kommunistaelle- 1 «es propagandaközponttá változatta. Amikor a béke, a demokrácia és l& szocializmus minden őszinte barátija a Szovjetunióban a szocializmus hatalmas erődjét, a népek szabadságának és függetlenségének hű és rendíthetetlen védelmezőjét, a 1 béke legfőbb támaszát látja, — a f Tito—Rankovics-klikk, amely szovjetbarát álarc alatt jutott hatalomra, az angol-amerikai imperialisták parancsára a Szovjetunió ellen rágalmazó és provokációs hadjáratot indított, felhasználva a hitleristák fegyvertárából kölcsönzött legaljasabb koholmányokat A Tito—Rankovics-klikk azzal j tetőzte be, hogy az imperializmus közvetlen ügynökségévé és a háborús gyújtogatok segítőtársává vált, hogy a jugoszláv kormány nyíltan csatlakozott az imperialista I blokkhoz az Egyesült Nemzetek ! Szervezetében, ahol a kardeljek, gyilaszok, beblerek a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseiben 1 az amerikai reakciósokkal egységes ! frontban lépnek fel. Belpolitikai téren az áruló Tito , i—Rankovics-klikk működésének fő eredménye a népi demokratikus rendszer tényleges felszámolása 1 'Jugoszláviában. A pártban és az államban a hatalmat bitorló Tito—Rankovics- klikk ellenforradalmi politikájának credményeképen Jugoszláviában kommunista ellenes, fasisztatípusú repdőrállam alakult ki. Ennek a rendszernek társadalmi alapja a kulákság, a városban pedig a tőkés elesnek. Jugoszláviában a hatalom ténylegesen népellenes, reakciós elemek' kezében van. A központi és helyi szervekben a régi burzsoá pártok aktív elemei, valamint ku Iákok és a népi demokrácia más ^ ellenségei tevékenykednek. Az uralkodó fasiszta klikk mértéktelenül fél duzzasztott katonai és rendőri gépezetre támaszkodik, melynek segítségével elnyomja Jugoszlávia. népeit, katonai táborrá változtatta az országot, megsemmisítette a dolgozók demokratikus jogait és lábbal tipor minden szabad gondolatmegnyilvánulá3t. A f.'igoszláv vezetők demagóg módon és arcátlanul becsapják a népet, azt állítva, hogy Jugoszláviában a szocializmust építik. A valóságban azonban minden marxista világosan látja, hogy a szocializmus semmiféle építéséről nem lehet szó Jugoszláviában, mert a Tito-klíkk szakított a Szovjetunióval, a szocializmus és a demokrácia egdSz táborával, megfosztva ezáltal Jugoszláviát a szocializmus ! 1 felépítésének legfőbb támaszától, iTOert az .országot mind gazdasági- i lag, mind politikailag az angol- amerikai imperialistáknak rendelte alá. Az állami szektor Jugoszlávia gazdaságában többé nem a nép tulajdona, mivel az államhatalom a nép ellenségeinek kezében van. A Tito—Rankovics-klikk tág teret nyújtott a külföldi tőkének, hogy az behatolhasson az ország gazda sági életébe, amelyet a tőkés mono. Póliumok ellenőrzése alá helyezett. Az angol-amerikai ipari és pénzügyi körök, amikor tőkéjüket befektetik a jugoszláv gazdaságba, Jugoszláviát a külföldi' tőke nyers, anyágszolgáltató, agrár-függelékéxi vÜtortaäfffi. JcgoszJávfinak növekvő szolgai függősége az imp*, rializrcustól a murik ás osztály kizsákmányolásának fokozásához és anyagi helyzetének súlyos romlásához vezet. A jugoszláv bitorilók politikája a falun kulák-kapitalista jellegű politika. Az erőszakkal létrehozott álszövetkezetek a faluban a kulákság és ügynökei kezében vannak és a dolgozó parasztság széles tömegei kizsákmányolásának eszközei. Az fapperializanma jugoszláv bérencei, kezükbe ragadva a Jugoszláv Kommunista Párt vezetését, terrorhadjáratot indítottak az igazi kommunisták ellen, akik hűek maradtak a marxizmu s-leninizmu s elveihez és harcolnak Jugoszlávia függetlenségéért az imperializmustól. A kommunizmushoz hü jugoszláv hazafiakat ezrével zárták ki a pártból, börtönbe és koncentrációs táberrokba vetették .és sokat köztük halálra kínoztak a börtönökben vagy orvul meggyilkoltak, mint pl. Arszó Jovanovicsot, az ismert jugoszláv kommunistái A kegyetlenség, mellyel Jugoszláviá- ban a kommunizmus állhatatos harcosait irtják, csak a hitleri fasiszták, vagy Görögországban Cal- darisz, Spanyolországban Franco hóhérainak állatiasságával hasonlítható össze. A jugoszláv fasiszták kizárják a pártból és irtják a proletárnemzet- köziséghez hű kommunistákat, ugyanakkor szélesre tárják a párt kapuit a burzsoá és kulák elemek előtt, A fasiszta terror következtében, amelyet a Tsto-banda a Jugoszláv Kommunista Párt egészséges erői ellen alkalmaz, a Jugoszláv Kommunista Párt vezetése osztatlanul kémek és gyilkosok, az imperializmus bérenceinek kezébe ikerül t. A Jugoszláv Kommunista Pártot ellenforradalmi erők kerítették kezükbe, akik önhatalmúlag a pár! nevében lépnek fel. Ismeretes, hogy a burzsoázia régóta folyamodik ahhoz a módszerhez, hogy kémeket és provokátorokat toboroz a munkásosztály pártjainak soraiból. Ilymódon igyekszenek e pártokat az imperialisták belülről bomlasztani és alárendelni őket maguknak. Jugoszláviában sikerült ezt a célt elérniük. A Tito-klíkk fasiszta Ideológiája, fasiszta belpolitikája és a külföldi imperialista köröknek teljesen alárendelt áruló külpolitikája szakadékot teremtett Tito—Ranko- vics fasiszta kémbandája és Jugoszlávia szabadságszerető népeinek alapvető érdekei között Ezért a Tito-klikk népellenes és áruló tevékenysége egyre nagyobb ellenállásba ütközik mind a marxizmus- leninizmushoz hű kommunisták, mind Jugoszlávia munkásosztálya és dolgozó parasztsága részéről. Kiindulva az elvitathatatlan tényekből, amelyek a Tito-klikknek a fasizmushoz való végleges átállásáról és a nemzetközi imperializmus táborába való átszökéséről tanúskodnak, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája megállapítja, hogy: 1. A Tito, Rankovics, Kardelj, Gyilasz, Pijáde, Gosnyák, Maszla- rics, Ecbler, Mráz ovi cs, Vukmano- vics, Kocsa Popovics, Kidtics, Neskovics, Zlatics, Velebit, Koli- sevszki és mások kémcsoportja a munkásosztály és parasztság ellen- syge, Jugoszlávia népeinek ellensége. 2. Ez a kémcsoport nem Jugoszlávia népeinek akaratát fejezi íki, hanem az angol-amerikai imperialisták akaratát; ennélfogva elárulta az ország érdekeit, felszámolta Jugoszlávia politikai függetlenségét és gazdasági önállóságát, 3. „Ä Jugoszláv Kommunista Párt" jelenlegi összetételében, mi. vei a nép ellenségei, gyilkosok és kémek kezébe került, elveszítette azt a jogát, hogy kommunista pártnak nevezze magát és nem más mint a Tito—Kardelj—Rankovics —Gyilasc-klikk kémfclada íaínak végrehajtó gépezete. Ezért a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája megállapítja, hogy a harc a Tito-kiikk ellen — e felbérelt kémek és gyilkosok ellen — valamennyi kommunista és munkáspárt nemzetközi kötelessége. Kötelessége a kommunista és munkáspártoknak, hogy minden A% Angol Kommunista Párt hongressxusa megbélyegezte a Tito-banda munkásáruié, népellenes politikáját Aa Anfoí Komnianfchi Pálé Cvw- pooli kongresszus» folytatta tanácskozását. Abe Moffat, a bányász szakszervezeti tanict alelnök«, * régr*- hajtó bizottság nevében határozati javaslatot terjeszteti a kongresszus elé. A határozati javaslat raregbétyeji- zi a Tito-banda. nntnfcásárntó, nép- eílenes politikáját ás íefeplnzi a nemzetközi munkásmozgalom elfoooégett. A kongresszus elfogadta « határozati javaslatot, amely «Isfi pontjában felszólítja a párttagságot, hogy «X egész munkásosztályt T iá Jetii* M Titóék faaperiaGstn-ko- pifafisfa ügynök A inávtafJt pontban felszólítják' ■ kommunistákat, hogy fokozatát ** éberséget. A harmadik pontban a hm- tárorai felszólítja « párt tagjait, hogy erősítsék a Szovjetunióval és faiadén ország munkásosztályával ■ barátságot és egységet. Ä kongresszus fratároZaiSba» követeli az egész angol fegyverkezést és acélipar államosítását. A határozat elítéli a „munkáspárti" kormánynak az acélipar államosításival kapcsolaton politikáját. Eli n politikái a határozat éff jellemzi, mint az ocfimágnáaok, konzerrafÍTolr, és a Wall Street efőffi végleges behódolást Gafíacher képviselő moadt» ■ bnRám irtatott, hogy Anglia gazdasági egyensúlya ingatag, A kormány gazdasági intézkedései azégyenteije, esek ősei: annak a célnak, hogy Angliában a kapitalizmust még néhány évvel tovább fenntartsák, Szembeitíltották egymással e merskanraf.lt országok! a Szovjetunió, valamint « népi demokráciák helysetét A faomgresszus résztvevőinek nagy lefkvsedéa közepette jelenteti« fcji Minden orsdág, wnety „doöárjuttatásban" részesül, fdtwfóalat- bafaflajral • mélységbe bukik. Arak ax országok, «melyeit warn fcny»- naik dollárt, feíemelkednek. Kimutatott arra, hogy a háború óta a keleí- ettrópai népi dvtnok rí ciákban emet- kedák, Angliában *Ofly«d ,az életv/tb«* vxxnal. A koo-fresszas nevében fajúi via az engoí intialfcáaságort, hogy hurcoljon a szodaíizmusóil. Ea , az agyefle* út, amely « neu»el - frívfrágzúsfihest é* függeflenaégábe* vezet. A haladén, « szocializmus kiír veao- tő úti barátság a SBOvfehmióval éa 'jt többi demokraiibus cserággal, litres- kedefem esekkeí ás országokkal. fl Tájékoztató Iroda üléséri! kiadat! nagvfeieotdségü köziemén? a világsajtó középpontjában Ä vtUf érdeklődésén^: kSzéppondjSbaa * houustmbta. é* tat Tájékoztató Irodájának üléséről kiadott ftegyjelentőségű fcözJwwcny C-X Az egész kegyet «ajtó szószért ni közölte a Tájékoztató Iroda ésteé. kertet érő! kiadott közlemény szövegét, votandnt a három határozatot. A Scante!a, a Román Munkás párt központi lapja ugyancsak ttx&sxot fiat ismerteti a közleményt és a határozatok szövegéi A* HumanRé, a Francia Komra mrfsta Párt központi topja teájea «often innert éti « nagyjdentöségü közleményt. A párisi déB lapok más vett 15 helyen foglalkoznak: a nagyjelentőségű eseménnyel. As Utalta, ex Obisx KomrnnnM* Pírt tövjxwt! UaU mÁ hók: óx* «so-, ctafaeius Orcvwnüánsk ruegerösftéséé rt” főcím afatt Ismerteti « measj*tibJi> körfetnényt. .dM II francia dolgozók egységes karcot indítanak a kormány sztráfkeiienes tórvényfervezete miatt Ax M*n páriái jetantAwasaHuf» iMacis dolgozók mílttóinak harca t pénteki nagysikerű tömegártóljk után tó vább fotytatódii. A CGT köreiben M- tnaelik. hogy a pénteki sztrájk erőteljes megnyflvinnifcsa volt a dolgozók akctóegysógének, «mely úgy, »»int 1930-ba a, la, fontéi győrdtnekr» ve sen « traucía munkásosztály?. Ä {randa dolgozók egyhangú feftkt&r rodSssal fogadták a kormány tőrvény- tcrvcwrtSt a kollektív szerződések meg- kdtésóre és a munka területém fekne- rülő konfliktus roodeaéoéro. A tőrréoy- tervezet törvéuytdeiinek mtnősft minden sztrájkot, «melye* «cm előz meg döntőbírósági ft élet Döntőbírósági ítélet esetén pedig a dolgozók csak akkor folyamodhatnak a sztrájk fegyvereihez, ha a madtuótt nem fogadnák el ( döntőbíróság határozatát. Másrészről a törvényterveret lényegében a kormány «tímára tartja fenn a tétndninm megszavazását A CGT titkársága követette a fr*»- cla gaxdazúgl tanácstól, hogy aifrgösen tűzz» orapkradív a törvén yterveaetmeg- yftaiásáSt !A' tOrvényterveiettet zzemben Raynaud, a CGT főtitkár* bangsóiyot- ta, hogy soh* francia pidncan enä reakciósai* törvénytervezetet még ma* dolgozott ki a crank« területén. Íl törvénytervezet minden demoirata és köztársasági francia --tímára etfo- gadltutaflan. A’ kormány egyszerűen meg lürarj* fosztani • dolgozók«* sztrájk joguktól, a dolgozók azonban egyöntetűen felemelik ezavnkat ea ellen és megvédik jogaikat. A párisi sajtó élesen elítéli a francia kormány lengyelellenes politikáját Párisi ^jelentés szerint az AFP kedden reggel közölte, hogy a rendőri razziák során a franciaországi lengyel demokratikus egyesületiekben taláilt doku. mentok ügyében, a hatóságok „ismeretlen tettesek” ellen nyomozást indítottak Franciaország biztonságának megsértése címén. Abban az eatíben — folytatja a közíeinéoy —, ha n beblzo- nyosodnók, úgy az ügy katonai bíróság elé kerülne. A Ce Soir hangoztatja, hogy a rendőrség maga sem hiszi, hogy ilyen bizonyítékok léteznének, hiszen a Páriában letartóztatott lengyeleket kiutasították. Ha lett volna el’cnük valami bizonyíték, úgy legalább Is vizsgálati fogságba helyeitek volna őket. A francia kormány — írja az Huma- nité — még azzal sem dicsekedhetik, hogy provokációi túlságosan eredetiek. A francia kormány « hfltm zMt gaíjo magúi, bogy a L*»gytío«zágf0iJl szeraban fejprovokáit ifiplomáciai te* sziStöég elvonja a francia közvélemény figyelmét as Igazi kérdésekről és ígp BradTiey tábornok Párfabsn nyngodtari szölieti majd összeesküvését a bőt« elten. A Triepreaa berSaj jelenté* «cwbt ffisfcx. t Kéme« Demokratán» .Köztáti, saság tá jéfcoatetásügyi »otalsztere a FraocfacnszágbóS kiutasított leogyekk! Berambec érkezésekor rrondott fidvözlö beszédében kíjdcntetie hogy y öt b éppen úgy gyűlőlls fez «mert» k:í rerdörál!amban. ó] Most köscóneáel mondhat a denx&ri- Skt» leogyeleküeft, akik «feeres wAk& sét! tehetővé tettti. A lengyelek kiutasítása Pímcíí- r | országból HKler tegnapi zzolgálnak, zz amerikai háborús gyujtogatóJc', mai barátainak műve — mondoti&i Sztarfczlav Nowodn lengyel szék-; szervezeti titkár válaszában hangsó-i lyoatia: Azért űztek ki bennünkd* Franciaországból, mert a Szwvjetuntó- val együtt a béketáborten áütunk. ML kor á'tléptük e Német Demokratikus Kört ársas ág határát, éreztük, hogy olyan országban vagyunk, ahol nyugodtan besffé'hetünk a békéről. Kiállítás Prágában Sztálin ehtírs sznletésnapja alkalmáfeól Az MTI prágai jelentése szerint a prágai szláv bizottság és a Csehszlovák Szovjet Társaság Sztálin generalisszimusz 70. születésnapjának megünneplésére „A Szovjetunió — tanítónk és testvérünk” címmel* nagyszabású kiállítást rendezett a csehszlovák fővárosban. •X. kiáUTHfe anyaga fényképekből és különböző okmányokból áll, amelyek beinutat- ják, hogy a Szovjetunió mindenkor önzetlen támogatósban és segítségben részesítette Csehszlovákia névét segítséget megadjanak a jugoszláv munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak, amely azért küzd, frogy Jugoszlávia visszatérjen a demokrácia és a szocializmus táborába. Jugoszlávia visszatérésiének a szocialista táborba elengedhetetlen feltétele, hogy a forradalmi elemek mind a 'Jugoszláv Kommunista Párton belül, mint annak sorain 1 í- vül tevékenyen harcoljanak Jugo szlávia forradalmi, valóban kommunista pártjának újjászületéséért, olyan pártért, amely hü a marxiz- mus-leninizmushoz, a proletárnem- zetköziség elveihez és amely harcol Jugoszlávia függetlenségéért az imperializmustól. .V kommunizmushoz hú jugoszláv erők, mivel a kegyetlen fasiszta terror körülményei között nincs lehetőségük arra, hogy nyillan lépjenek fel a Tito—Rankovics-klikk ellen, kénytelenek voltak a kommunizmus ügyéért folyó harcnak ugyanarra az útjára lépni, amelyen haladnak a kommunisták azokban az országokban, ahol a legális munkához vezető út el van zárva számukra. A Tájékoztató Iroda szilárd meggyőződése, hogy. a jugoszláv pálinkások és parasztok között lesznek olyan erők, amelyek biztosítani tudják a győzelmet a burzsoázia uralmát visszaállító Tito—Ranko- vics-kémbanda felett, hogy a munkásosztály vezetése alatt Jugosziá via dolgozó népe képes lesz visz szahódítaní a népi demokrácia tör ténelmi vívmányait, melyeket sú-, lyos áldozatok és hősies harcok árán vívott ki és a szocializmus, építésének útján fog haladni. A Tájékoztató Iroda megállapítja, hogy a kommunista és munkáa, pártok egyik legfontosabb íeladáta a forradalmi éberség fokozása soraikban minden téren, a burzsoá- nácionalista elemek és imperialista ügynökök leleplezése és kipusztí- tása, bármilyen cégér mögé búinak is. A Tájékoztató Iroda szükségesnek tartja az ideológiai muuka megerősítését a kommunista és munkáspártokban, a kommunisták fokozott nevelését a proletárnem- zetközíséghez való hűség szellemében, a kérlelhetetlenség szellemében a marxizrrius-lefiinizm'i; etvei- 161" való minden eltéréssé! szemben, a népi demokráciához, a szocializmushoz való hűség szellemében.
