Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-20 / 270. szám

NAPLÓ

S

JAVÍTSUK meg

tag jelolt felvételi munhdnhat

PérÍMnfcmalt üt a szocialízfctuts | Amikor pedig egy-egy iSpítéséhen kítíink, politikailag fej- | már nagyon égetővé 'lett munkásokkal, a falusi szoc’aIía

lista szektorok dolgozóival, földmunkásokkal és az értelmiségiek legjobbjaival való erősítése állandó, egyik alapvető feladatunk. E feladat fontosságát aláhúzta a Központi Vezetőség május 31-i határozata, amellyel utasította „.., a Párt valamennyi szervezetét, hogy június 1-e után kezdjék meg az új tagjelöltek felvételét a Pártba." A határozat megjelölte a végrehajtás módját és annak főbb szempontjait is. A pártbizottságok és pártszervezetek előtt az a feladat áll, hogy kilenc hónapos tagzárlat, a proletárdiktatúra megerősítésében és a szocializmus építésében jelentős sikereket felmutató háromnegyed év után a dolgozó nép legjobbjainak tagjelöltként való felvételével tovább javítsak Pártunk Szociális összetételét, élcsapatjellegét; hogy tovább mélyítsük és erősítsük Pártunk kapcsolatát a dolgozó tömegekkel, a Párt köré csoportosult ezipatizámsokkal, felvéve ezek legkiválóbbjait tagjelöltnek.

a megvizsgáljuk e határozat megjelenése óta eltelt, kötél fél esztendő tagjelöltfelvételi tnunkáját, meg kell állapítanunk, hogy itt Baranyában is lényeges hibák és hiányosságok vannak ezen a területen. Csak kis részben hajtottuk végre a Központi Vezetőség határözatát, nem biztosítottuk, hogy a legjobb dolgozók Valiban bejuthassanak a Pártba. A tiki ősi járásban, pl. az elmúlt hónapig egyetlenegy tagjelöltet sem Vettek fel. Sőt a megye iparának döntő többségit magában foglaló Pécseit is csak alig 100-at. Ezen túl a felvettek szociális összetételében ás hiba, elhajlás mutatkozik ft kisoplgári elemek javára, a toankásbk, a falusi szocialista szektorok dolgozói, különösen a termelőszövetkezeti parasztok rovására. Ezt még súlyosbítja az a cörülmény, hogy asak a tagjelölt- felvételi zárlatot kővető 2—3 hóE

.p alatt több ezren jelentkeztek gjelöltnek, ebből! 41% ipari mun- vz Mindez szükségessé teszi, hogy alapos vizsgálat alá vegyük, az ólra, a forrása a hibáiknak hiánvosiságoknak, hogy mód Nyíljék kijavításukra'.

ltfl indenekelőtt meg kell állaÍVŰ i-\íí »•r'vrnlr

területen váltak a problémák, akkor különböző „objektív“ körülményekkel nyugtatták meg magúikat: „Nálunk már úgy is sok a párttag", vagy „A mi területünkön ninos olyan osztály- helyzetű és politikai fejlettségű dolgozó, akit (felvehetnénk". (Sőt az egyik járási bizottsági tag kereken kijelentette: „Mivel a tagjelölt jelentkezőket igen meg kell vizságlni a járási bizottságnak és a napi kérdések erősen iekötik, így a tagjelölt felvételt nem tudigy (

ták végrehajtani." Ez az alapjában hamis önigazolás lényegében tagadása annak, hogy a szocializmus építésében az új káderek tömege nő ki, tagadása, hogy a munkához, a Párthoz új módon — mindinkább szocialista módon — viszonyuló munkások, parasztok értelmiségiek emelkednek ki. Megfeledkeztünk Sztálin elvtárs szavairól: „ ... a felelősség munkánk sikertelenségeiért és fogyatékosságaiért ... kilenctized részben wt.n az „objektív" körülményekre, hanem ránk, magunkra, csakis magunkra kárul."

Természetesen mindenki előtti ismeretes, hogy a proletárdiktatúra további megszilárdítása és a szocializmus alapjainak építése a gazdasági é3 államigazgatási kérdések felé terelik , figyelmünket Ezek érdekében több, valóban nagy energiát lekötő kampányt kell lebonyolítanunk. Ez azonban semmiasetre Bem jelentheti minden további sikerünk dönjő feltételének, a Pártnak, a pártépítésnek elhanyagolását. Ellenkezőleg! Ezeket az akciókat össze kell kapcsolni a póri építéssel, az ezek során felmerült legjobb, — Pártunkhoz még nem tartozó, de osztály- és politikai szempontból imegfelelő — kádereket he kel! vonnunk a Pártba.

A tagj el ölti elvétel szervezésében éts irányításában, a politikai munka helyett az a helytelen nézet alakult ki, hogy „Majd a jelentkezők közül válogatunk". Mivel pedig a pártbizottságok — helytelenül — számra, nemre, sőt pontos életkorra menően megszabták a felveendőket és mivel ezt a szervezetek teljesíteni igyekeztek, a jelentkezők közüli válogatás „elmélete" és a politikai munka helyére lépő „szám" azt eredményezte, hogy a legjobb ipari munkások közül jónéhányan a Párton kívül maradtak, ugyanakkor pedig számos helyen Pártunkba nem való elemeket vetitek fel Növelték még e hibát azzal, hogy a felvett tagjelöltek jelentkezési lapjait néhol hónapokig az íróasztalokban hevertették, nem küldték tovább. A taggyűléseket nem tartották meg rendszeresen, nem biztosították kellő mértékben a párttagság bevonását a tagjelöltfelvételckbc és nem is hozták megfelelő formában a tagság és rajtuk keresztül a dolgozó tömegek tudomására a felvételeket. így azután a dolgozók közölt az a vélemény alakult ki, hogy nem is lehet bejutni a Pártba.

Ez az irodaszagú, nem élő emberekre, hanem számokra és jelentkezési lapokra figyelő, a politikai munkát lebecsülő, a marxista-leninista, tájépítést elvektől idegen, bürokratizmus az alapvető hiba tagszervez éri politikánkban. Mindez pedig ö rzz- függ azzal, hogy a pártbizottságok és a párlvezetöségek nem tanulmányozták át alaposon a Központi Vezetőség határozatát, nem értették meg és lényegében nem tették magukévá.

Hibák mutatkoztak a tagjelöltek foglalkoztatását, a munkába való bevonását illetően is. Figyel- (nen kívül hagytuk, hogy a tagje- löltségnck két alapvető célja van: ..... a tagjelölt a jelöltség ideje alatt meg kell ismerkedjék a Párt programjával, szervezeti Szabályzatával, a Párt politikájával és segítenie ke l azt a gyakorlatban való végrehajtásban oly módon, hogy kivegye részét a rendszeres pártmunkából. Másrészt a pártszervezet vezetőségeinek módidban legyen megismerni a jelölt- képességeit s azt, hogy méltó-e

pííacunk, hogy a páríbi- jtettságok és pártszervezetek Icbs- 'k&ülték magát a feladatot. Az tegész pártbizottság és vezetőség állandó feladat helyett szűk re- ih*ortmunkává változtatták. Nem :'értékelték ki rendszeresen ezen a kerületen végzett munkájukat, így is figyellek fel a hibákra.

I

G

HP01* 1*0 20-éda

Nov. 21—23-ig az Urániában Ukrajna leíeznbadulása

Bz aeélt issaeilzlk i

Főszereplő: Peresei Petrenko Előadások: vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor hétfőn 5, ?, 9 órakor

17BÄNIÄ 20-áio

Nov. 21—23-ig az Apollóban

A bányászok hősies harca

ÍGPiZ*i& ÚTJA

Német iüm

Főszereplők: Hohn, Roavel ©s Kleriag Előadások kezdete; lél 5, icl 7 és fél 9 órakor

pakk

Szatirikus zenés vígjálek

Süvánssi vgjgg^ntf

Főszereplő: DZSEVANS1R0VA "Uőadásoks vasárnap », »>, b őrskor hétfőn 6. s órakor

A bé-foCok válfozáflanal érvényben yaí*r>.á*c ko!á?ozás nélkül.

arra, hogy a Párt tagja legyen“ (Kovács István). Sokhelyütt arra hivatkoztak, hogy nem tudnak nekik feladatot biztosítani, mert még a tagok sem végeznek valamennyien pártmunkát. Ennek az érvnek tarthatatlanságára mutat rá az is, ha összevetjük az előbb már felhozott panaszokkal, hogy sok a feladat, azért nem tudták megfelelően végrehajtani a Központi Vezetőség határozatát. Az igazság az, hogy a szocializmus építése fokozza feladatunkat, növeli a munkát és ha alaposan körülnézünk, találunk annyi feladatot, hogy mindenkinek jut bőségesen. Ezzel egyúttal helyesebben megosztva a munkát, a feladatok alaposabb végrehajtását is biztosítani tudjuk.

zek a tagjelöltfelvételi mun- Icánk alapvető hibái és hiányosságai. Ezért minden pártbizottságot, pártszervezetet súlyos felelősség terhel. Nem kivétel ez alól, sőt fokozott mértékben felelős a Megyei Bizottság. Különösen azért, mert a megyei pártbizottság sem fordított megfelelő figyelmet erre a fontos kérdésre és néhány levéllel igyekezett pótolni az élő és állandó ellenőrzés talaján álló instrukciókat és politikai előkészítést.

Most az a feladat, hogy minden pártbizottság és ' pártvezetőség vizsgálja meg saját viszonyát ehhez a kérdéshez és értékelje ki munkáját, mert: „A hibát nyíltan elismerni, annak okait felfedni, ki. elemezni a körülményeket, amelyek a hibákat létrehozták, gondosan mérlegelni, hogy mely eszközzel lehet kijavítani: ime ez jellemez egy komoly Pártot, ily.módon teljesíti a Párt kötelességét, így neveli és tanítja az osztályt és azután tömegeit is." (Lenin).

Ennek alapján tegyék a tag- jelőltfelvételt pártépítő munkánk központi kérdésévé. Küzdjük le a bürokratizmust, a tagjelöltek elhanyagolását és a lélektelen „iro- damuníra" helyett biztosítsák e

feladat végrehajtásának fői megszervezését, ellenőrzését és a politikai munkát, a Párt és a párttagság jelentőségének fokozottabb kídomborítását tegyék legfontosabb munkamódszerükké. Természetesen állandóan szexnelött tartva a leninista pártépítés egyik alapvető elvét, a Központi Vezetőség határozatát: „Tagjelölte, két csak szigorú egyéni elbírálás alapján lehet felvenni. A Központi Vezetőség a leghatározottabban megtiltja a tagtoborzás, a válogatásnélküli kampányszerű kollektív tagfelvételt."

Pártbizottságaink és pártszervezeteink sok nagy feladat sikeres megoldását biztosították az utóbbi időben is. Nem kétséges, hogy ha helyesen felismerik é feladat jelentőségét — mint pártépítő munkánk állandó és alapvető feladatát — akkor ki'ártó munkával ezen a területen is ki tudjuk küszöbölni a hibákat, képesek leszünk megszüntetni a hiányosságokat.

STtl)!\Gl n ISTVÍS

„ÖREG SZAKIK ÉS IFJÚ VASASOK, MOST HOZZATOK SZÓLOK“

„Vasas ne hagyd magad ’. Azt hiszem, a szaktársak ezt a jelszót még nem felejtették el Már mint az én korombeliek, akiket kizsákmányolt a régi rendszer. Az örökös akkord munka alatt verejtékeztünk, hogy a betevő falatunkat megkeressük. Akkor nem versenyeztünk, hanem szinte nem is embernek tekintve dolgoztunk, hogy a létminimumot megkeressük. A megfeszített munka idő előtt megöregitett bennünket, de szellemünk, a vasas szellem töretlenül él bennünk és most, egy új élet küszöbén, a szocializmus kapuján új lendülettel tör előrel

Most, hogy elhangzott a felhívás, a szakma legjobb dolgozója elméért, mi öreg szakik sem tétlenkedünk, Azolcat a több évtizedes tapasztalatokat, amelyeket a puszta létért való küzdelemben szereztünk, szabad hazánk, érdekében most őrömmel értékesítjük. Mivel fizikailag az ifjú vasasokkal szemben már versenyre nem léphetünk, a magam részéről a következőket határoztam el: Oktatás alá veszek egy velem, dolgozó olyan szaktársat, id a régi

rothadt rendszerben nem tudta magát teljesen kiképezni szakmájában, mert ebbeli törekvésében megakadályoztál:. Elvállalom, hogy hat hónap alatt egy olyan lakatos szakmunkást faragok belőle, aki bármely vizsgáló- bizottság előtt megállja helyét. írásba adom ezt itt a nagy nyilvánosság előtt és versenyre hívok bárkit országot viszonylatban is egyenlő feltétetek mellett.

Várom a szaktársak csatlakozását, hogy a versenyt minél előbb megindíthassuk. Szeretném, ha minél többen lépnének erre a versenyre, hogy hat hónap múlva minél több jó szakmunkást adhassunk a szocializmus építésére.

Most pedig ifjú vasasok, hozzátok szólok. Mielőtt versenyre lépsz, fogadd meg a jó tanácsot és szívleld meg a következőket. Tartsd rendben a szerszámáé ládákat, takarítsd ki belőle a szemetet, mert rendellen szerszámosládából időveszteséggel kerül elő a szükséges szerszám. Szerszámjaid állandóan jó- karban, célszerűen elrendezve legyenek, mert ha ezt nőm fogadod meg, lemaradsz a versenyben. Szerszámgépedet okosan használd ki és figyeld, élj együtt a géppel úgy, hogy a kerekek hangjáról halljad, hogy mit bír el a géped. A gép vagy az anyag ne „sírjon”, mert az mór baj, ha a vágó, vagy a metszőszerszámod csikorog. Ez már a munka, a termelékenység és a gépek rovására megy. Szeresd a gépedet, szerszámodat tisztogasd, olajozd, mert az erre fordított munka bőven megtérül.

Gondolj arra, hogy te vagy az ember, az anyag ura, akinek te parancsolsz. Legyen az vas, vagy acél, az úgy formálódik, ahogy te akarod. Es mindezeken felül gondolj arra. hogy a szocializmust építed, most magadnak dolgozol. Rád vár az a nagyszerű feladat, hogy felépítsd a dolgozók független szabad államát, a szocializmust.

Es most rajta. Jelentkezz mielőbb az egyéni versenyre, mutasd meg. hagy vasas vagy. Mi öreg szakik minden téren segíteni fogunk benneteket.

Ipolyi József

a Norma Olajgyár lakatos«

3.400 Mi mm fizetett túlóra a R§vSk5$nél, rassz üfiiÉasieii« a TextifnagykeresketieliRÉaél

A. munkaerőgazdálkodás gondosabban válogassa ki a nemzed vállalatok alkalmazottait

November 17-i számunkban ,.Eredmények és hibák a pécsi kereskedelmi nemzeti vállalatok munkájában” címmel cikket közöltünk. Ebben a cikkben két nagykereskedelmi nemzeti vállalatról szólva áll ez a mondat. „A gazdasági eredmények megszédítették őket és meg- feledekztek a Pártról és a munkásosztályról.”

Nézzük csak közelebbről a megbírált és a még meg nem bírált vállalatokat.

A „Röviköt” csekély 3400 nem engedélyezett túlórát nem fizetett még ki és ezért a szakszervezet feljelentette őket.

Nem 3400, csak kétezer — javítja ki Ladányi Béla vállalatvezető helyettes. Két percen belül azonban kiderül, hogy mégiscsak 3.400 kifizetetlen túlóráról van szó.

— Álljon ide a szakszervezet titkára a helyembe és dolgozzon ő itt túlóra nélkül — jelenti ki felette magabiztosan Ladányi Béla. —• Kérem ez kész lehetetlenség, én régi szakember vagyok, én csak tudom.

Erre aztán a vállalatvezetőség egy másik tagja elmagyarázta nekünk, hogy Ladányi Béla milyen kitűnő szakember és csak ránéz egy árura, már mondja is a számát.

Mi azonban makacsul a túlórákról akarunk hallani.

— Ezek a túlórák a vásárlási láz idején nőttek fel. — Újból nem telik bele két perc és máris kiderül, hogy ez nem Igaz, mert már hónapok óta túlórával dolgoznak. Miért?

Szerintük: szűk a hely, nem

rövidáru szakemberek helyett fűszerest küld ki. meg textilest, amikor számlázót kémek, akkor húrom nőt is kiküldtek, de egyik sem volt használható, sőt egyikük kijelentette:

— Ha szorozni kell, akkor én inkább elmegyek, mert szorozni azt nem tudok.

Szerintünk: Ezek a fentiek magyarázzák, de nem indokolják a túlórákat. Egyrészt miért ragaszkodtak

a „belvárosi” helyiséghez, ami szűk, másrészt pedig a túlóráknak az az oka, hogy a munka szervezetlen.

Ami a munkaerőgazdálkodást illeti, az elmondottakat csak annyiban kívánjuk kiegészíteni, hogy József vállalatvezető maga kérte ki- közvetítésre egy ismert építési vállalkozó feleségét, Beoknét. Ki is közvetítették, pedig nem kétséges, hogy akadt volna nála érdemesebb is.

Nem á^aispirHs j* ra«MÍ*ss4

A Röviköt NV-nél nem ismerik a munkaversenyt, arra nem is gondolnak, hogy a munka jobb megszervezésével, jobb helyiség keresésével oldják meg á bajokat. Inkább — ha lehetne — további felesleges túlórázással drágítanák meg a dolgozók számára az árukat. Nem lehet.

Egyébként érdekes fényt vet a munkaerőagzdáikodás munkájára az a helyzet, ami jelenleg egy másik NV-nél, a Pécsi Tcxtilnagykereske- da! minél fennáll.

Itt nagyon rossz a munkaszellem, a szociális és a politikai összetétel még sokkal rosszabb. A munkaerő- gazdálkodás úgy látszik „szemet- lerakódó" helyeknek tekinti a nemzeti vállalatokat. Erre nézve a munkaerőgazdálkodás vezetőjének, István Jánosnak, pontos listával szolgálhatunk. Lesznek rajta imré- dysták, crédóistak; munkásárulók, korrupció miatt a Pártbő! kizártak, mind olyanok, akiknek nem lenne és nem is lesz keresnivalójuk, fon» ‘n'"*fcb, veza'ö posztokon.

Hogv az ilyen emberek mit tudnék el, a munkaerőgazdáikoius ‘ nak ártani, arra nézve áiljor itt a

következő eset: A nemrég Pécsett megnyíló Játékáru NV vállalatvezető helyettese, a Pártból kizárt Székely János, akit Budapestről a központjuk helyezett ide. A vállalatvezető pedig egy pécsi munkásasszony, özvegy Szabó Istvánná.

Székely úr goromba a vevőkkel, goromba az alkalmazottakkal, nem áll be a pult mögé dolgozni, miért egyedül ö akarja intézni a vállalat ügyeit, Szabónét semmiről nem tájékoztatja, hanem nélküle intézkedik.

Eddig a beszámolónk. A munkaerőgazdálkodásnak módjában állna az emltíett hibákat kijavítani, de ehelyett rendszertelen és politikailag alá nem támasztott kiközvetítésekkel súlyosbítja a helyzeu'.’. mert mi másnak tekintsük, hogy a textil szakembereket a rövidáruval foglalkozó NV-hez küldi, ugyanakkor amikor a textillel foglalkozó NV-né is hiány van jó szakemberben.

Nekünk az épülő szocia'izmus igényelt kielégítő kereskedelemre ve- »rükségünk és ezért, kell a 1“*' hiányosságokat, hibákat é.s m t ’ tásokat kiküszöbölni