Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-20 / 270. szám
4 H & P I* 6 tf!49 NOV5&/JBEB Ä MAP A f BiŰLPOUIIIÍABAN rasnaasaa». visiNszaj Az Egyesült Nemzetek Szervezetében mozgalmas napok zajlottak le, az egész emberiség számára oly fontos atomfegyver-kérdést vitatták. A szovjet küldöttség az ügy jelentőségéhez mérten nagy gondot fordított a vitára. Visinszkij elvtárs két hatalmas beszédben verte széjjel az imperialisták rágalmait, mutatott rá kétszínűségükre, a békefrázisok mögött meghúzódó katonai készülődésekre és rendkívüli meggyőző erővel, a népek százmillióinak akaratát tolmácsolva, fejtette H a Szovjetunió békepoiitiká- ját. Visinszkij mesteri érvelése úgy érte az imperialistákat az ENSZ padsoraiban, mint a nehéz tüzérségi tűz: pontosan és céltudatosan rombolta széjjel az új háború készítőinek hitvány szőfedezékeit. Mi sem bizonyítja jobban a Szovjetunió rendíthetetlen békeakaratát, mint az, hogy az atomerő birtokában továbbra is szenvedélyesen síkra- száll romboló eszközként való fel- használása ellen és az életben bizonyítja be, hogy ezt a hatalmas energiaforrást építésre, a népek boldogulására lehet és kell felhasználni. „Bfi a Szovjetunióban nem arra használjuk fel az atomerőt — mondotta Visinszkij — hogy atombomba tartalékokat halmozzunk fel, bár meggyőződésem, hogy amennyiben erre sajnálatos módon sor kerülne, Tesz annyi, amennyi szükséges. Mi az atomerőt gazdasági terveink szerint gazdasági és gazdálkodási érdekeink szolgálatában használjuk fel. Ml az atomerőt a békés építés nagy feladatai megoldásénak szolgálatába alkarjuk állítani, hogy hegyeket robbantsunk, folyókat áttereljünk, sivatagokat öntözzünk, az élet újabb és újabb vonalait rakjuk le ott, ahol embri láb még alig járt.” A Szovjetunió követelése egyszerű és világos: nemzetközi ellenőrzést és ezzel egyidőben az atomfegyver megtiltását E két világszerte népszerű, javaslat megvalósítása megnyugvással töltené el a dolgozó népeket a föld minden országában. Ezt a békepolitikát szilárdítaná meg és fejlesztené tovább az az egyezmény is, amelynek megkötését Visinszkij elvtárs sürgette az öt nagyhatalom között. De az imperialisták nem azért imperialisták, hogy a Szovjetunió békejavaslatait elfogadjak. A békét egyszerűen „propagandának” minősítették és az atomfegyver vitájában olyan döntést igyekeznek kicsikarni, amely lehetőséget nyújtana az amerikai nagytőkének az egyes országok belügyeibe való avatkozásra, ipari és katonai kémszervezetek felállítására, az amerikai atem- gyárosek világuralmára. Ezeket az örült terveket lrudsrcra kárhoztatta a Szovjetunió és az őt követő, elsöprő íölényü béketábor. Megvalósul az a céltudatos szívós szervező munka, amely minden becsületes embert összefog „a világuralomra törekvők újabb gaztetteinek megakadályozására.” Milyen igaz és nagyszerű az, amit Visinszkij elvtárs az ENSZ üléstermében az új háborúra éhes diplomata dögkeselyűk felé mondott: „Az egész világ népei nem akarnak háborút; békét követelnek! És az egyre terjedő és növekvő békekövetelés úgy hangzik műiden országból, mint az emberiség megmentésének és boldogságáriak harangszava.” Tisitaslualí a isépi demokráciák A Rajk-banda leleplezésének jelentőségét összefoglaló beszédében Rákosi elvtárs megállapította: „A Rajk-ügy tanulságait nemcsak ml vontuk le, de az egész világ munkásmozgalma. Az összeesküvők leleplezésének fényében kiderült, hogy az amerikai imperialisták és jugoszláv bérenceik az összes népi demokráciákban a mienkhez hasonlóan aljas terveket szőttek.” Ez volt az a híres „Operation X”. — a kommunista pártokba beépített imperialista ügynökségek, amelyektől döntő sikereket reméltei; a béke, az emberi haladás, a Szovjetunió féktelen ellenségei. A Rajk-ügy azonban nagy lehetőséget nyújtott a népi demokráciák számára, hogy sa.iát soraikban is felfedjél; és ártalmatlanná tegyék a beépített kártevőket. A napokban ismertette Cservenkov elvtárs Szófiában Kosz- tov és csoportjának aljas aknamunkáját. „Pártunknak sikerült lelepleznie a soraiba befurakodott ellenséges ügynököket. Most kiveri ezeket magából és kényszeríti őket, hogy a törvény előtt feleljenek tetteikért.” Kosztov és társai, akárcsak Rajkók voltak, annak a nemzetközi bandának részei, amelyet az amerikai nagytőke Titoékcn keresztül tart kezében. Nekik is az volt feladatuk, hogy Bulgáriában a kapitalizmust helyreállítsák, elszakítsák a Szovjetuniótól, a'-titoista Jugoszláviához és- az imperialista nyugathoz csatolják. De a búlgár népi demokrácia is elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy a hazaárulók söpredék bandájától megszabaduljon. A Kosztov-üggyel egyidőben a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága is alaposabban megvizsgálta Gomulkánal; és társaiForradalom a termel© erőkben Haldane angol professzor zseniális cifrfte a szovjet atotnrobbaníásről A A világhírű angol tudós a londoni Daily Worker október !íl-i számában írta ezt a cikkét, akkor, amikor a szovjet atomrob- bantások és azok célja még nem voltak ismeretesek. Ezért különös érdeklődésre tarthat számot ez az írás, amely a magyar sajtóban először lapunkban jelenik meg. mikor Truman elnök bejelen- fi'ctle, hogy a Szovjetunióban atomrobbanás történt, a szovjet kormány azt válaszolta, hogy modern módszerekkel végzett robbantó műveletek folynak a Szovjetunióban s hogy ók 1947. óta birtokában vannak az atomenergia ,.titkának". Nem 'tudom még, hogy Tmaian elnök megállapítását milyen bizonyítókra alapította. Majdnem bizonyos, hogy e megállapítás bizonyos mértékben arra vezethető vissza, hogy rádióaktív gázt és finom port észleltek a levegőben, minden valószínűség " szerin! a sztratoszférában. Az 13 megállapítást nyert, hogy Aíaiskaban a szeizmográfok, azaz a ícldrengés-jelző (készülékek földrengést jeleztojk valahol Szibériáiban, amit azután helyesen, vagy helytelenül ilyen atomrobbacássa! magyarázták. Ez arról győz meg bennünket, hogy a robbantó műveletekre vonatkozó szovjet közlés teljességgel helytálló. Í Az atomenergia nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó amerikai tervekkel szembún felhozott szovjet ellenvetés főként abból a megfontolásból eredt, hogy űk békés célokra kiván- I ták az atomenergiát felhasználni és nem akarták, hogy ebben bárki gá ol- hassa őket. F eltéve, hogy czidőszerint plutónium és esetleg az uránium robbanó izotópja elegendő mennyiségben rendelkezésükre áll acélból, hogy atombombát gyár sarak, természetesnek látszik, hogy ellenőrizni • kívánják atomfizikusaik -zámításait cs meg akarnak győződni arról, hogy a bomba valóban felrobban-e a számítások szerinti előfeltételek melíetí. Az amerikaiak is így jártak cl mialatt bombákat dobtak volna Japánra. Lényeges különbség van e tekintet- ben a Szovjetunió és Amerika k'özö t. A Szovjetunió az ország egész fejlődésé' veszi tervbe. És nyilván pazarlásnak tűnnék a szovjet kormány élőit, hogy az atomenergia óriási mennyiségét halmozza fel anélkül, hogy azt valamiképpen hasznosítaná. Az atombomba akkor alkalmas a legtöbb ember megölésére, ha néhány ezer láb magasságban a levegőben robban. A levegőben robbanó atombomba azonban nem váj tölcsért a földbe, jóllehet a föld színén lévő épületeket letarolja. Kétségtelen, hogy ha az atombomba, mint egy J geligr.lt f-'bbanó-5zer) — töltet föld alatt ■ hatalmas üreget váj ki. Ek’ V.séges, hogy ífelhaszoálI ható-c atombomba bányászathoz, vagy .*• is, hogy egy hetfyvonulaton keresztül átjárót nyissanak, amelyen utat, vagy vasutat vezessenek át. K iválóan alkalmazható lehet azonban az atombomba egy mánk célra. A viíág néhány fegna- gyohb folyója észak felé folyik Szibérián kercsz'ül az Északi Jogesten- gerbe. Ezek a folyók bizonyos okok miatt mégsem képeznek ideális vizierö-for- rást, E folyók folyásának északi része meglehetősen egyenletes, ninoe- nck rajtuk olyan hirtelen vízesések, mint a Niagara és Zambézi folyókon. Es legmagasabb a vízállásuk tavasz- szak hóolvadás idején. Leheséges e folyók bizonyos pont- ján gátat emelni és ha a gat elég erős, a folyó egy tavat létesítene, amelynek esetleg egy szíklapárkény- nál lehetne valamely más helyen kifolyása. így a hatalmas vízesés révén óriási elektromos erőforrás kele kéinek és ez állandó volna óz év egész folyamán. A bombatölcsér maga ugyan erősen rádióaktív lenne, do a bomba által kivetett föld és sziklák már nem lennének olyan erősen rádióaktlvak és amennyiben gondoskodás lör énnék arról, hogy a vízből senki se igyék, az új kifolyónál létesülő kiesés erejét ki lehetne használni ipari célra. L ehetséges azonban, bogy az. atombomba ilyesféle módon' ennél egyszerűbb robbantó művelethez is alkalmazható. A népi demokráciák kormányai valian élvezik a napok támoyalás í - ismsrte el Vernon M Isti angol képviseli Az angol alsóház pénteki, külügyi vitája coráa Vernon Bartlett pűrlonkívüli képviselő éles szavakkal bíráíln az cagol sajtó háborús propagandáját. Kelct-Európ^ban tett látogatásé meggyőzte — mondotta —, hogy a népi demokráciákban régóta vedébe-- szociális reformokat valósítanák meg és kormányok „ezekben ez országokban sctcknl több népi lámoga- ,, fást élveznek, mint ahogy Angliában gondolják“. Sürgcíle a kelet—nyugat 18 ’ közötti kereskedelem kifejlesztéséi. 0 »amt. VJ CSAVAR A SZAVAZÓGÉPEDÉIBEN Az Egyesüli Zlc.tazclek Szc.ve^e-ánek most lelj ségz hűségesen szavazott gazdái oldalán; pontosan úgy táncolt, ahogy a Wall Street fütyült. Tito, ez a csuromvéres patkány nyílt« be&U »Z amerikai szavazd gépezetbe. A kétszínű játéknak külsőségei is : zctfoszlottak. Egy hegy belsejében aknát, vagy ala^mat lebet vájni és az ott beüt keletkező tágas kamrát vízzel megtöltve a bombát annak közepében is fel lehetne robbantani. Egy olyan atombombáihoz, amely 20.000 ionná trinitrotoluol (robbanó-szojr)-uek megfelelő energiát képvisel, 30 méteres, efceüleg 20 méteres (átmérőjű vízkamránál kisebb kamra szüksége«A víz túlhevűlt gőzzé változik át és magával viszi felfelé az »lomha - sad ás veszélyes rádióaktív t érmékéinek nagy részét. Ha ez lehetséges, úgy néhány hónapon belül biztonságban lehet dolgozni a kráterban. Például, ha egy víztömeget kívánunk felrobbantani, kívánatos, hogy előzőleg olyan anyagot oldjunk fel a vízben, amely nagyobb erővel rendelkezik a magasfeszültségű sugárzás megakadályozására, mint a víz és ez a körülmény bizonyára jelentékenyen befolyásolja az idevonatkozó számításokat. Akár atombombát használtak i* robbantáshoz, akár ncim, egészen bizonyos, hogv a szovjet mérnökök hónapokat '‘Öltőitek el annak kiszámításával, hogy az ekként alkalmazható-e vagy sem és hogy miként használható fel a legmegfelelőbben, míg én mindössze néhány percet fordítottam erre anélkül, hogy megbízható éí'tcsüíésse! rendelkeznék a tárgyban. így ha valamelyikük olvassa .ezt. a cikket, kétségkívül mosolyogni fog rajta. M indazonáltal elképzeléseim nem . nevetségesen hely .olenek. 20.000 tonna trinitrotoluol felforral 30.000 fonna vizet, ami megfelel 400 köbméter forrponton és álmoszfóra- nyomá-s alatt lévő igöztmennyiségnek. Amennyiben túl’hevítstt .gőzre van szükség, az említeti terjedelem még kisebb lesz. Dalma.tovszki költőnek nemrég egy költeménye jelent meg a Novy Mir című folyóiratban, amelyben leírja, hogy hogyan robbantanak fel egy grániihagyet a Taigán, azaz a fagyott mocsaras területen avégbőf, hogy a gránithegyben rejlő termésérect fölkutassák. A költő szerini ebhez '» puskapornál vagy dinároknál erősebb robbanóanyagot használtak. Ha a költő helyesen látott, fe! kell lé-tcleznünk, hogy meglelték valami" lycn módja' annak, hogy a tölcsért, amely a robbanás folytán keletkezik, veszély (elemi sók. Áradé a költők állításai nem mindig helytállók, különösen akkor Dem, ha olyasmiről írnak, amit nem láttak. Egy gránithegyben különféle ásványok találhatók. Talán legtöbbet ígérő közülük az ur&oium. Ha tehát * bányászat némileg veszélyes is, egy kevés külön rádióaktivitás r.em sokat számít. Mindenesetre /valószínűnek látszik, hogy a Szovjetunió nagy erkölcsi jelentőségű gesztust teff azzal, hogy elsőnek mutatta meg, miként kell az új erőforrást békés célokra felhasználni. Efölé óriási robbantások ritkán kívánatosak. De ha Ők elsők voltak abban, hogy ilyen robbantásra használják fel az atombombát, minden bizonnyal ugyancsak első lesznek ab‘ ban is. hogy azt állandó erőforrásként alkalmazzák. Ha így járnak el, ugyanolyan jelentős változást idéznek elő a termelő erők tekintetében, mint amilyen jelentős változást hozott az 1917, évi forradalom a termelési viszonyok torén. * Ha Haldane professzor ma írná meg cikkét, amikor mar ismertekké vál'ak a Szibériában folyó hatalmas, fermészetformáló munkálatok, akkor úgy bizonyára következtetései még határozott ebbak lennének. De alán ígv még meggyőzőbb ez az Írás. Megállapításait lényegileg a bekövefke' zett események, igazol Iák. Igen, arról van szó, hogy a világ ké‘ hatalmas folyójának irányát megváltoztatják, ezentúl nem északra, hanem délre fognak folyni, hogy olyan hatalmas tó létesül, amely nagyobb, mint Anglia és olyan sivatagot lesznek ragyogó, termőfölddé, mint Francia- ország leríile e. Lenin és Sztálin népe megváltót- in la a fermelőviszonvoka’: a kapitalizmus1 lerombolták sroclclhnust építettek, mo$< rc-’: • - f-rmelö erő' kel forradalmasig' '''s'ez is világ- történelmi esemény nak megalkuvó politikáját, nacionalista tévelygéseit. A Központi Bizottság határozatot hozott, amely szerint Gomulkát és néhány társát sorai közül kizárta és minden vezető poszt betöltésétől megfosztotta. A Gomulka-ügy tanulságait összefoglalva Bierut elvtárs kihangsúlyozta: „Az ellenség felismerésének egyetlen útja az egész Párt politikai színvonalának emelése.” Ezt a tanulságot a Rajk-iigyből a ml Pártunk is leszűrte magának, mert csak a marxizmus-leninlzmus tanításainak megismerése és alkalmazása védelmezi meg a fokozódó imperialista aknamunka ellen a munkásosztály élcsapatának sorait. Két távirat Az a két távirat, amit Csu EnLaj elvtárs, a kínai népköztársaság külügyminisztere küldött Romulo tábornoknak, az ENSZ közgyűlése elnökének és Trygve Lienek, az ENSZ főtitkárának, egy új nagyhatalom, a kínai népi demokrácia első jelentkezése a nemzetközi politika e fontos szervénél. A kínai nép nevében annak a határozott kívánságának adott kifejezést Csu En Laj, hogy fosszák meg az áruló Kuomintang-kormány képviselőjét ENSZ-beli tagságától. „A kínai nép felszabadító háborúja döntő győzelmet aratott. A maradék reakciós Kuomintang-kormány végleges vereséget szenvedett és nem hivatott, hogy tovább képviselje a kínai népet." Bár a két távirat még nem szó! arról, hogy a kínai népköztársaság helyet követe! magának az ÉNSZ-ben, de ez a magára sokáig bizonyára nem váró követelés a szavak közt már fellelhető. „A kínai népköztársaság központi népi kormánya az egyetlen törvényes kormány, amely a kínai népköztársaság valamennyi népét képviseli” — idézi a külügyrh,,***z::er Mao Cc Tung elvtárs sz~ ' kínai nép nemcsak saját r ■ 'ott félelmetes cs győző’ hanem a Világpolitikában : ■ ezt a nemzetközi reakció bajnokainak is tudomásul kell venniök. CSU EN LAJ
