Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-21 / 245. szám

2 NI P L 6 tfrU) OSTÖ3SEE 21 tesz; majd txzai kapasatatosaa. — t tiszteli tudósfctó úrnak, aki ezt a kór- dóst föltette, tudnia kell, hogy a Szovjatúnió n?.m mindig mond- Js meg ©lőre, hogy mit 'lesi. *’»» látom szükségét, hogy ezt a jó stratégiai szabályt megsértsem.. Visinszkij ar, Associated Press kép viselőjének így válaszolt: A SíOTjetunió “ Igen keöeaae* hallanom, hogy Nagyin itannia Csehszlovákia melleit fog szavazni. Ha a tiazte.lt tudósító azt mondja, bogy Anglia Csehszlovákia mellett fog szavazni, ez jó. Ka azon­ban azt kérdezi, hogyan egyeztetheti! össze az az álláspont aszal a kijclen- tésentmert, hogy az angol—amerikai tömb az ENSZ együttműködésének gyengítésén dolgozik, ekkor erre vonatkozólag Anglia képvi­selőjét kell megkérdeznie. Ha Anglia Csehszlovákia melleit sza­vaz, ez jó. Éti azonban nem hiszek eb­ben, minthogy ez élteidéiben Ahn a Angliának a választásokkal kapcsola­tai minden cselekményével. Tévednék? örülnék, ha tévednék. álláspont ja ax atom-kérdésben Az Associated Press muuka'irM.: — A miniszter úr kíván <? nyilat kozni >j atomenergiával kapcsolatos szó'J.et ja\ a 'latról, amelyet az ENSZ k-Mjyülé* elé lehetne terjeszteni? Vit.inszkij: — Nemcsak szándékában van a. Azovje.tunióoák javaslatot tenni, ha­nem meg is tette azt. Szeptember 25-án ,a szovjet küldöttség e kérdés­re a második pontban tett javasla­téi. A Sznv-jnfoniá azt javasolja. * hógv. * kezíyi'lé, intézzen felhívást valamennyi nemzethez, az alom (egyre-r htri/méláiét tiltsák be és tegyenek gyakorlati intézkedése, két, hogy c. (itatom valóban étel­be tépjen. A TÁ8ZSZ Iroda közléséből isme­retes. hogy bár a Szovjetunió ren­delkezik .atomfegyverrel, 1347 óta, aráikor Molotov külügyminiszter azt mondta., hogy- ,a. Szovjetunió számá­ra az atombomba titka, notn titok, a. fzrov jetun jó következetesen az atomfegyver betiltása é.s e betiltás végrehajtásának ellenőrzésére telje*- ejtendő szigorú nemzetközi ellenőr­iéi • álláspontjára helyezkedik és fog helyezkedni. A National Broadcasting Company tudósítójának Visinszkij kijelentet­te, hogy a Szovjetunió nem érthet •gyet az amerikai ellenőrzési terv­vel, mert, az úgynevezett nemzet­közi ellenőrzési terv nem nemzetkö­zi ellenőrzést, hanem amerikai szu­per-trösztöt létesit. A National Broadcasting képvise­lője: Ez. az, amire ön akkor utalt, amikor azt mondta, hogy az Egye­sült, »államok javaslata, ha megvaló­sítják, a Szovjetunió szuverenitá­sának megsértése lesz? Visinszkij: A szuverenitás megsér­tése akkor kezdődik, amikor valaki nz orrát olyan dolgokba üti belő, amelyekre egy szuverén állam nem ad engedélyt. Viszont vonnak (ff közöttünk olyanok, akik szívesen ütik bele orrukat idegen ügyekbe. A Telepre«? tudósítója a balkáni kérdésben kiküldött egyeztető bízott­Sfindenncb < A Transz-Rádió Press SgynökjéuJ képviselője: — Lehet s utalni a.z Ön eredeti nyilatkozatára a Biztonsági Tanács- csal kapcsolatban, amelyben ön a földrajzi képviseletre vonatkozó köie: Iczeltségcről beszélt a nem állandó tagokkal kapcsolatban. Ha Ön ezt helyesnek tartja az állandó tagobkai kapcsolatban is, és mert a Szovjetunió elismerte az új kínai kormányt, ak­kor a; Szovjetunió miért nem követeli a földrajzi képviselet haladéktalan kijavítását, a tanácsban Kínára vo- nalkozólag? Miért nem veti fel a rág kudarcáról kért választ. Visinszkij: — A szovjet küldöttségnek az a felfogása, hogy az albán-görög határ kérdése nem vitás. Ismeretes, hogy Albánia semmit sem akar kapni Görögországtól, viszont. Görögország Epiruszt igyekszik megszerezni. Er­ről nem egyszer nyilatkozott a gö­rög kormány. Ha az egyeztető bi­zottság nem ért egyet a kérdés olyan feltevésével, ahogyan ezt mi tesz- szíik, ez azt jelenti, hogy «7. egyeztető bizottság nem khráa fellépni a görög kormány területi követeléseivel szemben. Mi nem érthetünk egyet a kérdés ilyen beállításával. Ijfín az ideje Szovjetunió ért a kérdést? Visinszkij: —- A magam részéről srereném megkérdezni, miért keit n Szovjetuniónak siet­nie? Mindennek eljön ni ideje. Az AFP tudósítójának adott vála­szában Visinszkij leszögezte, bogy a görögországi amnesztia cs a választó sok kérdésében a szovjet álláspont szilárd és,— mint a tudósító úr ki­fejleté máöát — végleges. Ami pedig a megegyezés elérésének lehetőségét illeti, tudnia kell, milyen alapon le­hetséges a megegyezés. Nincs sokra szükség ssz optinsizmushoz Ar International News Sendee képviselője: — Engem érdekel az optimizmus. Megmondhatja-« ön, mire alapít­hatja a világ jelenleg optimizmu­sát? Nekem úgy tűnik, hogy a vi­lágnak szüksége van bizonyos opti­mizmusra. Visinszkij: — Az optimizmusnak természe­tesen beláthatatlan tere van. Ha azonban az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéről beszélünk, altkor itt nincs sokra szükség az optimiz­mushoz. Elegendő volna betartani néhány elemi szabályt: No emeljenek kést szomszédok ellen, tartsák be az alkotmányt, tartsák be az egyezmé­nyeket, ne szőjjenek folyosói intri­kákat, ne fenjék a kést felebará­taik ellen. Vájjon nem elég ez az optimizmushoz? Véleményem sze­rint ezen a* «Ispán meg lehetne srf- , lárdífani »z Egyesült Nemzetek Visinszkij sajtónyilatkozatának hatalmas visszhangja van a nemzet­közi sajtóban. A francia lapok első oldalon, ve­zető helyem hozzák a szovjet külügyminiszter nyilatkozatát, különösen kiemelve belőle azt, hogy ha Jugoszláviát beválasztanák a Biztonsági Tanácsba, ez a választás «aabályeOenes lenne és egyben való­ságos kihívás a Szovjetunió ellen. Ugyanakkor a lapok egy rézzé Vi­sinszkij nyilatkozata alapján fámét értén Vöd) azt a tényt, hogy hogy a Szovjetünké 1517 óta ren­delkezik atombombával. A gaulieirta Paris Fre?*e kényte- Efci volt elismerni, h«2v Visinszkij valósággal „Játszott“ ez újságírókkal *ta tdőnklnt tel­teién «arpkb« Morított* 4W. 4 Ce Sofr leszögezi: Visinszkij győzelmét jelenti Nagybritanniának *2 'íz elhatározása, hogy a Bizton- »£gi Tanácsban Csehszlovákiát tá- mogát.ja. Valamennyi angol lap is részlete­in közli azt a rendkívül komoly Irt filmet. amelyet Visinszkij szovjet külügyminiszter sajtóértekezletén az Egyesült ‘Wifzetek tagállamaihoz intézett. A konzervatív Daily Telegraph kénytelen elismerni Vi- »inrzldj szavainak súlyosságát, majd h*> tífűzi, bogy \ i'dkboldali Yorkshire Poet heis- M tiogr lOfinszlij teljes Joggal Mrstksu Szervezetéi és észszerű együll- m üköd és l lehelne létrehozni a kü­lönböző országok közöli. Nem is beszélve arról, hogy le kel! mondani egy új háborúra irányuló propagandáról, méginkább ogy új háború előkészítéséről, a bombák­kal, különösen az atombombákkal való ijesztgetésekről. Igaz, most eb- ,ben a vonatkozásban — úgy tűnik nekem, — bizonyos fordulat ész­lelhető. A Negro Featuro Press Service néger sajtóügynökség képviselőjé­nek válaszolva Visinszkij végezetül kijelentette: — A Szovjetunió teljesen világos, határozott álláspontot foglal el azokban a kérdésekben, amelyek a nemezti felszabadító mozgalmakkal kapcsolatosak egyik vagy másik or­szágban. Ismeretes, hogy a népek­nek a gyarmati hatalmai-: részéről történő elnyomása mindig olyan szikra volt, amelyből háborús tűz­vész keletkezhetett. A jobboldali France Soir Visin- szkij kijelentéseinek tulajdonítja Dánia és Norvégia magatartásá­nak megvátoztatását „Truman úr jelöltjei” címmel az Huroanité külpolitikai vezércikke rámutat, hogy Jugoszlávia beválasztása nagy csorbát ejtene «z ENSZ tekinté­lyén. Folytatása lenne azoknak a kísér­leteknek. amelyekkel a Fehér Ház az F.NSZ-1 „iktató irodájává” akarja átváltoztatni Figyelemreméltó tény, hogy olyan piarshalliiált, államok, mint. Anglia és Norvégia, tökélete­sen érzik ezt. és megragadták az a'kaVnat, hogy egyre fokozódó rosszallásukat nyilvánítsák Washingtonnak. Akinek Tito árulására még egy utolsó bizonyítékra szólna szüksége, annak az USA mesterkedése Jugo­szlávia jelölésére a Biztonsági Ta­nácsban kinyithatja a szemét — fe­jezi be az Humanité. hátik 8 legelső biztonsági tanács­beli választás óta fennálló hagyo­mányra, moly szőriül a Biztonsági Tanács megüresedett helyére a jelen eset­ben a keleteurópai államok teljes joggal Csehszlovákiát, választották. A lap ezután hangsúlyozza, hogy az angol álláspont is ellenzi a szabá­lyok megszegését egy „kétes minő­sítésű“ jelölt kedvéért, annál is in­kább, mintán m * precedens a brit áUamközöftség jelöltjének a kiszorí­tásához vezethet a jövőben. A News Chronicle diplomáciai le­velezője . valószínűnek tartja, hogy a brit állaroközösség országai és a ■ többi nytigalcurópai ország Angliával egyért Csehszlovákiára szavaz. A Times vezércikke rámutat, hngy joggal mondhatja a Szovjetunió: senki sem gondolt arra, hogy az ügybe berdncigálja .Jugoszláviát, ha a jugoszláv vezetők nem pártoltak volna át az imperialista táborba. Zürichi jelentés szerint a. nyugati sajtó teljes nyíltsággal tárgyalja az áruló Tifo-banda és az amerikai im­perialisták együttműködésének leg­újabb fejezeteit. A svájci Die, Tat 'washingtoni tudósítója hangsúlyoz­za. hogy az amerikai—jugoszláv „Mii" az .ENSZ közgyűlése óta nagyon so­kat fejlődött. Ar, USA közbelépett, hogy Jugo­szlávia* válasszák be a Biztonsági Tanácsba, Fehler pedig kijelentette, hogy. Stepinae érseket nemsokára szabadon fogják bocsátani. Az ame­rikaiak — folytatja a svájci lap — katonai szakértőkéi is küldtek Belgrádija, Jugoszlávia katonai erejének „felülvizsgálatára.” 2 Rádió pénteken ad tájékoztatói a rádiőszsminérfurnok indulásáról A Magyar Rádió oktatási osztály« közli, hogy a szerdán közbejött aka­dályok ml aU. elmaradt te lókart álét rádiő«r«ninájiuniok indulásáról a Kossutb-rádió pénteken dó'után Ifi óra 10 perckor adja Atj Orí>sm%«« Mnnttarr«)- gazdáikodásí ífirnlrtl fel is ír ása Az Országos Munkacrőgazdálko- dási Hivatal felhívja a Nngybuda- pesten őrvidéken lakó 14—IP éves korú fiúkat és lányokat, hogy ipa­ros tanulókat keres Nagybudapesten és vidéken történő elhelyezésekre a következő- szakmákban:" kőműves, ács, bádogos, víz-, gáz-, fűtés-szere­lő, festő, mázoló, műkőkészítő, szi- gctolő, állványozó, épület- és út­burkoló, tetőfedő, vasbetonszerelő, épületasztalos, lakatos, ezenkívül a bányavidéken vájártanulókat. Mindazok, akik a fenti szakmák­ban iparostanulónak elhelyezkedni kívánnak, azonnal jelentkezzenek Budapesten az OMH tanuló-kiren­deltségénél. Budapest IX.. Üllői-út 31. szám alatt. Vidéken az illetékes területi vagv helyi kirendeltségnél. A. világsajtó reictőfietyni foglnUiozili a sajflónyiialléozaltal Vltíinsfcliij álláspontja jogos — ismeri el a Yorkshire Post Az éhségsztrájk évfordulójáé Tizenöt évvel ezelőtt a pécsi bá­nyászok szembeszálltak az ország akkori vezetőivel, a tőkésekkel. Tízpengős hetibérért kínlódtak a bánya mélyén, s ezt a silány bért akarták néhány fillérrel meg javít­tat ni. A német finánc-tőke magyar- országi képviselője, a DGT azon­ban ezt a pár filléres bérjavítást megtagadta- A DGT a tőkéseit államához fordult segítségért a sztrájkoló bányászok ellen. És az urak állama a bányászok ellen küldte hírhedt kakastollasait, moz­gósította katonaságát az idegen tőkések mellett, a magyar dolgo­zók ellen.. A pécsi bányászok nem adták meg magukat. Inkább a bánya mé­lyén éheztek ezren, három napon keresztül, minthogy megadják ma­gukat az ország ncpelnyomó, mun­kásnyúzó urainak. Peyer Károly, az áruló „munkásvezér“, akinek neve örökké gyűlöletes volt a pé­csi bányászok között, a bányász- ság hősies harca ntán kőnyörado- mányban alkudott meg a DGT uraival. Ahelyett, hogy a bányá­szok bérjavítási követelése mellé állt volna, 17 pengős őszt beszer­zési segélyt kért részükre, Ennek az aljas munkásárulónak fellépése okozta, hogy a hősiesen küzdő bá­nyászok követeléseik helyett kö- nyöradományt kaptak, teljes győ­zelem. helyett alamizsnával kellett beérni ők. Az azóta eltelt tizenöt év alatt még számtalanszor került sor éles összetűzésre a pécsi bányászok és a tőkés rend között. A pécsi bá­nyászok mindig bebizonyították, hogy tudnak hősiesen, áldozatok árán i« küzdeni a maguk igazáért- De az alatt a tizenöt év alatt be*" következett a hatalmas fordulat is. A Szovjetunió felszabadította dol­gozó népűnket. Felszabadult a esi bányászság, amely addigi ke­mény küzdelmei után mast a ter­melés frontján bizonyította be, hogy tud több, jobb munkával is küzdeni a megkapott szabadságért, e jobb életért. A harc tovább folyik azok ellen, akik akkor a csendőröket küldték az éhező bányászokra. Tovább fo­lyik a harc az idegen tőkések el' len, akik régi arainkat szeretnék visszaültetni a dolgozók nyakára- A harc most azért folyik, hogy or-szágunk erős legyen ellenségei­vel szemben. Bányászaink, akik 1934'ben éhségsztrájkkal küzdöt­tek az idegen tőkések és magyar* országi cinkosaik ellen, most * termelésből veszik ki derekasan részüket, hogy a tőkések világ» ne térhessen vissza, hogy az im­perialisták kísérletei a fasiszta* visszaállítására a jövőben is ke- mény kézzel széjjclzúzruk, hogy* magyar dolgozók jobb jővőjft, » szocializmus megvalósuljon. 0 Szavjcluntó miniszteríaüácsásah Itafárscalal Tslbiictiia marsall emlékének »esiriíütlsére A TASZSZ moszkvai jelentése szerint Tolbuchin, a Szovjetunió marsall emlékének megörökítésére a Szovjetu nió ■ mmiszíer-lanácsa elhatározta: 1. F. I. Tolbuchinnak, a Szovjetunió niarsalijának errtéke Moszkva vá­rosában emlékmű felállításává.! örökítendő n>eg. 2. A VI. 1 ö v é s 7 ín ti n vz i ál y F. 1. Tolbuchinnak, a Szovjetunió marsalljának nevét fogja viselni. I 3. F. I. Tolbuchin, a Szovjetunió marsaWjának nevét kapja a fegyvert* erőknek a leningrádi katonai körzetben lévő motoros — tüzérségi tliztl fő­iskolája. í. F.mléktábíák állílaiKlók: Moszk vában a Fruiizeről elnevezett keton*' akHémia épületén, ahol F. I. Tolbuchin, a Szovjetunió tnarssllja katonai kiképzését nyerte. Tbiliszi városában, a Kaukáziison-túl! katonai körzet törzs* kaja épületében, ahol F. I. Tolbuchin, a Szovjetunió marsall ja, mint a torz** kar vezetője és a körzet katonai para ncsnoka működött. Hamarosan kinevezik a budapesti és prágai német diplomáciái képviselet tagjait Mint a lipcsei rádió jelenti, Dcr- tinger német külügyminiszter fo­gadta Nest.arck-et, a berlini cseh­szlovák misszió helyettes ■ vezetőjét és Köves András rendkívüli köve­tet és meghatalmazott minisztert, Magyarország berlini kereskedelmi kirendeltségének, vezetőjét, akik kö­zölték vele kormányuknak azt az elhatározását, hogy felveszik a dip* lomáciai kapcsolatokat a Német. De­mokratikus Köztársaság i d cigién rt kormányával. Derlüiger kuliig?! miniszter bejelentette, hogy ham»* rosan javaslatot tesz a budapesti és prágai német diplomáciai képvisel tagjainak kinevezése tekintetében. , Xomiiíiista pzsics! a franciaországi feégi üiitväMs# Az MTI párisi jelentése szerint Rnucnhan, a páriskömyéki Porain Sceauz-ban, valamim Etoile snr Rhone -ban községi pótválasztásokra kerül* sor. A reakció központosított támadó sai ellenére a Kommunista Párt nrt**' csak megtartotta eddigi helyzetét, de példáid Efoile sur Rhone-ban kő**1 százszázalékkal több szavazatot kapó (t, mint 1047-ben. A gaullelsta p^1 ugyanakkor valamennyi községi válás ztáson hatalmas vereséget szenvedet*- Pontln te Sceaux-ban a választóik száma 1047 óla 14.868-ról 6.603-ra c*s!l' kent. „8 kormány politikája tönkreteszi Amerikái“ Lemondott Nourse, Truman gazdasági tanácsadó bizottságánál; elnöke londoni jelentés szerint <ir. Nours« Truman gazdasáigi tanács-adó bízoltsá gánaV elnöke közöké, hogy á’-zsa.en lemondott. Mogállapiotla, „A kormány gazdaságpolitikája tönkreteszi Amerikát.“ Rámualot', hogy a kormánynak gaz. dasági crőlartalékokai kel.ene fjyíijV­ni a váfeág sú’yosbodásina!c idejére. F.helyo!t a kormány a ní’magas élei- mle&eráirak alátámasztására óriási -cr- mé-nyfc-'e*‘egek-et vásárol és há moz fel, amivel felborítja az államháztartás egyen­súlyát és növeli a fedezetlen ki­adástöbbletet. Végül hingsiáyozta: ,,A kormány vieg-za-süllyéd*. a doJicitc-s gazdálkodás hínárjába." Párisi jelenlés szerint a Newyork Herald Trdmne kénytelen tx'ivmo'ni, hogy az amerikai szénbányászok és acélipart munkások sztrájkja sú­lyosan érezteti kihalásait az USA iparában. A wtrájlc már eddig « az üzemek .<tí sorara ej mintegy máéfé'.rr-’ munkásra terjedt ki. A nsgv amorik'- gepcocsipyárakban ijesztő míre-ekí ‘ *ogy a nyersanyag és ha napökoa^J • 'JI nem rer.d-ezwd-jk a sitrájkhely*-.« kényeiének lesznek ablviliagyni i munkái. Az USA acéliermte'év' a sz^f i íc-mbcr 30-án lezárult harmadik negyedben olyan mélypontra m nt leél év óta még soha. M Londoni jelentés »szerint a maissá l-izál-t nytigatcurópai országokbój érke', hírek világosan mutatják, hngy • amerikai nagytőke érdekeinek és ^ rancsainak megfelelően végnek*i1^. j általános pénzleértélwés c-ak tttd* gyorsitoita a nytigalcurópal kapiU* »1 országok gazdasági válságál. „Országunk veszélyben van” "j” 3 j<úcntettc ki Crlpps koltlor hang0*1' ,j egy londoni értekezleten. 1 Ezután panaszkodott arról, hogy A Hát rnf'iáchSs nyoma« teszi újból P bára, majd elismerte, liogy a létl*1,1 tartási költségek a következő pókban még jobban emelkedni ioff*| h-v ,t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom