Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-21 / 245. szám

1948 OKTOBER 21 NAPLÓ A lemaradás oka: Ä PETŐn-AKNÁN NEM ISMERIK as egyéni versenyt — összesem százhetvennégy egyé­ni versenyzőnk van! — így mond­ják büszkén a Petőfi-aknán. — Ez mind egyéni versenyző? — kérdem kétkedve. Ugyanis a bá­nyász elvtársiak sokáig nem akar­tak hallani egyéni versenyről, mond­ván, hogy az a bányában nem le­hetséges. Ez mind a* — mondja biztosan Árvái elvtárs, a termelési felelős. Nézzük meg hát őket közelebbről, lássuk a versenyszerződéseket. „Szocialista munkaverseny. Fej­tési csapatok munka versenye a MESZKART üzemének Petőfi-akná­ján az alábbi feltételek mellett. ....fejtési csapat versenyre hivia ki a .... fejtési csapatot..." és to­vább így folytatódni a nyomtat­vány, De még ez sincs kitöltve, csak alul két név, kicsit hetykén, jókedvűen szalad föl a meghúzott vonal fölé: Bertanicz Gyula—Dér Mátyás. Ha kinézzük a szemünket, se látunk többet rat ja. A kelet helye megvan, de azt sem töltötte ki a versenyfelelős, hogy csapatver­seny, egyéni verseny. Ez mindegy Petőfi-aknán. — El hát a versenyfelelős? — Hiszen ha tudnák! Ragács elvtárs se tudja, a párttitkár. Árvai elv- társ, a termelési felelős se. A hónap eleién megváltozott, „nem tudják fejben tartani azt a sok nevet az elvtársak.” így hát Bertanicz Gyula és Dér Mátyás egyéni versenyben állnak, de hogy ml a célkitűzésük, mik a versenypontok, azt nem tudjuk. Ké­sőbb a múlt havi szerződés alapján megállapítjuk, hogy 4.80 méter a fejtésben, vagy bányásznyleven mondva két-két és fél „kapni" ki­szedése. NéKíöSc tovább Bogdán? Já­nos—Vavra János versenyszerző- désa ugyanilyen. £s a többi is. Az ebben a hónapban indult verse­nyekről egyedüi a szakszervezetnek küldtek be kitöltött versenyszerző­déseket. Az Itt maradt példányo­kon, csak a nevek ékeskednék. Ahogy egyénenként végignézzük a versenyszerződéseket, kiderül, hogy összesen két egyéni verseny­ző van, akik egy fejtésben dolgoz­nak, mind a ketten mint rájárok ugyanazt a munkát végzik. A többi csapat-, brigád-, vagyis páros ver­seny. De találunk még érdekességet a Petőfi-akna versenymuhka iratai között. Urar ka Károly elv társ pél­dául önmagával versenyez. Éa bi­zony hosszú ideig kell vitatkoznunk Ragács ehrtárssal, a párttitkárral, míg elismeri, hogy nem ez az egyéni verseny, önmagával nem versenyez­het senki. Még egy szerződés. Minden benne van, „csupán" az nem, hogy kik kötötték. Szóból megtudjuk, hogy a három gépkezelő. De csak egy írta alá. E» fsy bizony nincs rendjén. Pe­dig a régebbi szerződéseket elő le­hetett volna venni példának, mert árok jók. De ügy látszik Petőfi ak­nán egyéb gondja van a verseny­felelősnek — mint később megtud­tuk Dávdot József elvtármak — mint a verseny helyes, jó megszer­vezése.' Az oktatóteremben az ötéves terv előkészítéséről beszél ting elviére a népnevelőknek. Itt találjuk meg Ber- tánlcz Gyula és Dér Mátyás elvtár­sat is. Szívesen beszélnek verse­nyükről. — Együk versenytársiamat, akit a múlt hónapban hívtam ki, elvitték a fejtésből — mondja Bertanicz elv­társ. No, de nem azért határozta «!, hogy versenyre lép, hogy azután a legelső akadálynál abbahagyja. El­jött a második hónap, kihívta Dér Mátyást versenyre. — Hogy miért? Én azt mondom, hogy roost a becsületes munkáért a több munkáért megkapjuk a becsü­letes, több bért. Érdemes jól és töb­bet dolgozni- Érdemes a hároméves tervért, as ötévesért is. Amióta versenyben vannak jobb kedvvel, szívesebben csinálják a munkát Es Rákosi elvtárs beszéde még csak jobban lelkesítette őket Hogy most mikép áll a verseny? — Hát az döntetlennek látszik — nevetnek össze. De azért majd csak kiszorítjuk az eredményt valahogy. Bertanicz és Dér elvtársakat ser­kentette Rákosi divtára beszéde, De a vasasi versenvfele'őst. a szakszer- vezetőt és az üzemi pártszervezetet nem, mert akkor nem kettő, hanem száz és száz egyéni versenyző lenne Petőfi aknán. Mert lehetne. Maguk az elvtársak mondják. Nem fordítotínk elég gondot a versenyszerződésekre sem. Nemcsak, Hogy „nyomtafcványosítctták”, de még a kész nyomtatványokat sem töltötték ki. Ezeket a hibákat ki kell és ki le­het javítani. Es ekkor Petőfi akna nőm lesz mindig a harmadik a péos- vldékí bányák versenyében. Elkobozták két szabotáló kulák traktorát Az ország egész dolgozó népe váll­vetve küzd jövőévi kenyerűnk bizto­sításáért. Dogozó parasztok szánta­nak-vetnek egész nap, gépáOomások traktorosai törik a rögöt éjjel-nappal. Csikorognak a velőgépek, zúgnak a ■traktorok, minden becsületes dolgozó paraszt igyekszik, hogy idejében kész legyen a vetéssel és biztosítsa a jövő évi termést. Ugyanakkor azonban, míg a dolgo­zók erejük megfeszítésével, lelkesen dolgoznak, a kulákok mindent elkövetnek, hogy akadályozzák a munkát, megtörjék a dolgozó parasztság lemlii. létéi Á kulákok amellett, hogy sza­botálják az őszi munkákat, art is meg akarják akadályozni hogy a dolgozó parasztok idejében- elvethessenek. Különösen a kulik traktortulajdo­nosok szabotázsai háborítják fel a munkáját turnéi előbb elvégezni óhajtó dolgozó parasztságot. Octböll Sándor hidasi trsktor'tulajdo- nos szabotázsa is olyan volt, ami a dolgozó parasztság felháborodácát vál­totta ki. önböli Sándor kulákot Pécs- váradra rendelték ki szántani, önböli Sándor azonban nem lelt eleget a dol­Tizesegy nappal a határidő előtt, százszázalékig Ä »émetbőlyi állami gazdaság da! gazdi október húszadikán, dÄutän hat Órakor az alább! táviratot adták fel. MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA, SZIKRA ELVTARSNAK, PÉCS. A NÉMETBŐLY1 ALLAMl GAZDASAG ÜZEMEINEK D0LG0Z01 ÖRÖMMEL JELENTIK, HOGY AZ ELŐIRÁNYZOTT ŐSZI VETÉSI MUN­KÁKAT A MAI NAPON. 11 NAPPAL A HATÁRIDŐ ELŐTT 100 SZÁZA­LÉKBAN VÉGREHAJTOTTAK. LENDÜLETÜNKET NEM QYENGITVE VÉGEZZÜK A TOVÁBBI ŐSZ! MUNKÁKAT. A NÉMETBŐLYl ALLAMl GAZDASAG ÜZEMEINEK DOLGOZOl Baranya dolgozó népe elismeréssel köszönti a németbólyi állami gazda­ság dolgozóit és » tovább: eredmény ékhez jó munkát kíván. Két parasztasszony méregeti a dűlőket Meglátszik Malom eredményén, hogy jól dolgozik és keményen harcol a DÉFOSZ f X DÉFOSZ szervesetek legfonto­sabb feladata jelenleg az őszi munkák zavartalan menetének V biztosítása. Már szürkül*. wrtíW Gölöncsér Já­nos 8 holdas dobozó panasz: benyitná' fev. Zsebe Ietvattnéboz, 0 DÉFOSZ imálocni munkáalagozaiának vezetője hez, — Vetni szerelnék holnap — mondja köszönés U'ár.. —- Tudja, hogy nincs vtíőgépem — í oly la: ja, — a gépállomás; gépre pedig rrem jelem- kertem. ■Ricsit szégyenkezve mondja, mer! hiszen neki is "szóllak, amikor összeír tik már jó előre, hegy ki akarja igénybe vermi a szewlőrtncá állomás we'őgépét, ,»mát lehozatlak Malomba. Akik dekw jelentkeztek, azokra'-: minős semmi gondjuk: a DÉFOSZ be nwoira minden! megelégedésére ét egymásután szánianak vele. Defhát azok se késlekedhetnek, akik ^ voí-ak tiycn előrelátók. És a DÉFOSZ róla, hcev t§ e!vefhe«*e!n*k Ute lében. Másnap még szürkül»: van. alig «íáMctt fél s reggeli köd, Zsebe Is' vinné zörget Deák Ferenc 42 hold«, kúráknál A Huták fanyalog, de Mába. Vetőgépe fai van rendelve Gölöncsér Jánoshoz. Hét óra sincs még. Deák vetőgépj már a Gölöncsér földjén szórja mag»1, A DÉFOSZ szervezetekre vár a* » feladat, hogy megszervezzék a íoTgoző parasztság versenyét. A malomi községháza oldalán ver- «nyiébla közli minden máiemiva’ hogy áll a verseny. Megtudhattad ró I«, hogv Szí ős Béla és Zsiga Lajos bogy áiímk a pírosverwryben és az: Is ‘ud»másodra adja, hogy a 69 éve- Lukács Férnie és a 30 éves B. Szabó fsi'vln 12 holdas gazdák egész község érdoVődése mellett folyó versen vében zz örer? Lukács lett a gvőzles, 3 (e jyzto be előbb a búzavclési. A DÉFOSZ (ittál Irányított dülő- fclelősök ellenör/S és felvilágosító munkája nélkülözhetetlen a mező- gazdasági munkáknál. Este 8 óra. Lukács Lajosra? DÉFOSZ elnökhöz agyittásuffo jönnek best»- motflá a éj&Sfelelíisök. Most Óvári lárván jön. Pontosan leegyeétcifk a gazdák Md be jelen tab! és a düiőfe íelős által megállapított veto« eríjleiet. Egyezik. A ntáiemi gazdák pontosan jelentenek, tudják, hogy maguka* csapnák be a hamis jelenéssel éi « riűlőfe’elösők ilsvis leeilsnőrzik a je- lett'cs!. A df?őfelelősök ér'ekezlftb-'n tárgyalják meg munkájukat és élen járnak ? versonvben », A községek közti párosverseuy altkor lesz élő valóság, fcj» -a köz­ségek állandóan tájékozódnak egy­más helyzetéről. Vasárnap dóimén van. Enyhe kel­lemes okiátori nansfi'és,. Mosat szó’ márkás, da még mindig éláník. ars nyezza he 0 készíti Juhár!. Két pa rí.s»!ass?oo méregeti a dűlőket, olyan lépőkkel mini abotrv hajdan az urak járlak ki 9 haiálrha megnézni, nu< h végzett egész bélen a cselédek hada. De nem olyan arccal. A faét asszony Lukácsod és Zsebéné, mosolyogva, dv> mégis figyelő szemmel r*®egoMk a halár*. Néha még ceruzát is veame'-' elő. jegyeznek. A mólom! DÉFOSZ vezet® á* főttek Keszübe, megnézni, hogy Is néz ki a versenytárs határi Málom ugyanis Keezfh'rt áh páco* versenyben.. A készülék nagyon vernék 0 menüket, hó: most, nézzük; mi 1 Helvzet. Hazamén.ve gyűlésen ismerte'ik verse nv t. — Jobban álltaik Kész űréi mondja besizámofójábati Lukácsáé. *— D« a keazffiek is igyekeznek brhozn letnarMásufaat és ha nem fokozzuk ■ a munkák üteméit, lehagynak benrifH-reJ Ar. ősei munkák sikere harci kór dés. A syoreiniet » butikok »’tér vivőt* szakadatlan harc közbe’1 kell biztosítani PaM«niyűs Jóitsef mii ami traktor- (nJtpjdöetos kuliknak jtenn nagyon tet­tre t, hogy neki hivaMlossin megáMa p{:oft áron kell szántania a dotgozó parasztok földjét. Ezért inkább nem szántét:. A DÉFOSZ felszólította hogy aroma! kezdje meg a szám ?!*.!. Megfí^gtadla. A DÉFOSZ mégis intéz­kedett, hogy mégSrjduljon j traktor. Ekkor amen ban. már nem Pattacrvw József rendetkezeÍ! veV, mer: 9 rend­őrség az őszi munkák szabó áfásáé--: Srizo be Wie. A má'ívr* DÉFOSZ dolgozik és harcok S ez meg ia látszik a község aredményéu. A reesveies-t hafá'-fdö előli fejen dk be é& 9 búzának is több min: 80 százaléka már a földben van és ezt is befejezik még a határidő lejária előtt. S aa. hogy ezt a jő monk í‘faél dot- gmó psrasztósszony irányi:ja, csak meg értékesebbé, még sokkéd kedve­sebbé fesvzi mípányáijuttíf előtt a mate- mi DÉFOSZ eredményeit. gcsró parasztság érdekelt szolgáló Mj rendelésnek, sőt Hidason se volá baj, íindó szántani. A szabotáló kúlák traktorát térítés nélkül elkobozták é# átadták » pccsváradi gépállomásnak, Önböli Sándor ellen pedig a mezőgaz, dasági munkák szaboiá’.ása miatt meg indították az eljárást Még fe’háboríióbb módon szabotál Bögri Pál' sáklósbodonyl kulák. Bőgi» iorma-szeTOTt eleget '.ott s kirendelés* eek és elment a traktorával Babarc! szőllősre. A szántáshoz azonban nőri fogott hozzá, liánom a* űtszélén hagyta a traktort, maga! pedig hazament Siklósbodorryha és ■ hozzálátott kedvenc szórakozásá­hoz, a vadászáéhoz. A legnagyobb munka idején ott áflt ■ traktor Babarcszöllősön az út mellel és Bögri hetekig feléje se nézett! f szabotáló kulák traktorát azinten térít lés nélkül igénybevették. önböli Sándor és Bőgr* Pál esa^ kelts a szabotáló traktorosok közül. Népit őz társaság ökle azonban lesújt i_ többi ön bulik re és Bógrikrc is, mird azokra, akik meg akarják gátolni őszi munkák előrehaladásai. A IVasKödi-brigád jó Binnkát régzefí A pécsi Ttiáorainyegyeíeai kerté­szetének munkabrigádja Jelenteje az egyelem termelési bizoílságánsk, Jiogy a munkaversenybcn vállalt mun­káiéi a kilűzöfí határidő előli bele Italé. Ar. c(íy el cm vezetői , siker«? munl«í befejezésének napján meglá fogatták a dolgozókat, hogy a hely. Minen éyó'tödjenefe meg a brigád munkájáról. összeültek a kési őszei dolgoséi a vezetőséggel é, sugárzott arcukról f büszkeség. mikor Debreceni Ferenc rektor mát (alfa „ kertészek élt»! el végzett aranka jcíeníőségét A rektoi beliéi* elán Naszódi Józset, » ker (érzek briéódlánnk vtzelőie. ismer frlíft az egyelem kertészetének mna köjál. Beszédében megvilágított! hogy n kertészei dolgozó? a romokká építették «ifé az ilvoghltaeket és » fökbi kertészeti iríszercléd. Árnál l inkább érdekes a brigád munkája mert flr, elvégzett munkát a brigás teljesen önkéntesen. manJcaidőn lói valamint ünneonaookon végezte. A: egyetem Naszódi-brigádja jó pédié mutatott a többi kertészeti jr-inká soknak- hogy legyenek áron; min* előbb ők ín ilyen példamutató mun kával xegillék építeni a szocinl?<;tr] M«gvaror«Tágot. Király Lajos k Bét példa a mi iizfmßnlfböi Rákosi elvtárs sokszor megvUágt- lotta az újítások jelentőségét. Pár­tunk útmutatása alapján Indult meg az országban ar. hijítómozgátom, ami tim már hatalma# méreteket, ölt és sokmUHó forintot jelent Népköz- társaságunknak. A példák azt mu­tatják. hogy C legkisebb t/jffás, stagy éstsrerásílés akár a munkát könnyí­ti meg, vagy a termelést, fokozza, megvalósításra, érdemes. Példaként a mi üzemünkből aka­rok megemlíteni két esetet. Nálunk régen a folyóláncokat kézzel fűzfák össze 25—-10 méter hosszú kötések­be, Ezt a munkái végző dolgozó ve­tettÄ fel azt a gondolatot, hogy „nem. lehetne-e valamilyen egyszerű mctoláhos hasonló szerkezetet ké­szíteni, amellyel a munka sokkal környékben elvégezhető lenne“. Az elgondolást kisüt el ez és követte és az eredmény év! 2 ezer forint megtakarítás. Ez volt üzemünkben ar' első „fecske“. Ezt követték 1* többi javaslatok. Így a hegesztő műhely elavult hegesztő gépeinek átalakítása, aminek megtakarítása nincs mén pontosan kiértékelve, de hozzávetőleges számítás szerint. 110 százalékos süVamnsenerah megtaka­rítást, a termelés 20 .százalékos eme­lését eredményezte. Mi. dolgozók .saját magunk sem győzzük eléggé hangsillyotnl, hogy mii jelent az ország számára nz újí­tás. As üzemi bizottságok és a vál­lalatvezető elsőrendű kötclesséao, i'oav a beérkezett- újításokat a le­hető legrövidebb időn belül, kiérté­kelje és kivitelezhetővé tegye, hogy annak megvalósítása minél előbb hasznot hajtson az üzfm és az r» szág számára, fia ezt nem l\r>lo iák, akkor n többi dolgozókban ösztönzést váltanak ki és aqynvk követik az újítások, amiből’a tag csekélyebb is inni lantos. A mi üzemünkben nem régies j,1 dúlt meg az újító mozgató»', d máris szép eredményeink vtxni’ J: fentieken kívül Is. Ezek egcj-Kr még rsok javaslatok ugyan, rí fái tétlenül megvalósításra kerület k. Az újítás és tapesztalatcsera ige nagy mértékben fokozza a itermr, lékenységünket. Erre. számtalant péi d.-t van. ahol már az üzem dolgoz< látogatást, tettek más üzemekben l Sok jó tapasztalat és újítás nagyba elősegíti munkánkat, HABZÓ SÁNDOR a Lakatos- és Fémárugyár dolgozó} RÄPOLLO j A Vörös Hadsereg dicsőségei! sztálingrádi harca 1 Böntő fordulat Magyarra szinkronizált Ulm. Néphadsereg című kiállítás a< j előcsarnokban. Előadások: 5, 7, 9 órakor. Kagysileríí kulíűresIsJ rendellek 3 gyárvárosi asszonyok juránja 2?-ái«j A Jfagyar-Ézovtot Társaság pécsi csoportja és a'Magyar Nők Demo­kratikus Szövetsége szerdán este nagysikerű kultúrestet rendezett a gyárvárosi én-ódában. A knltúrerJ iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Gáspár Györgyné, az MMDSZ kiküldötte beszédében foglalkozott a Demokratikus Német Köztársaság megalakulásával és Sztálin igetiera- lisszimusznak a német nép vezetői­hez intézett táviratának jelentőségé­vel. A lelkes tapssal fogadott beszéd után Palló György, a MSZT kikül­dötte tartott előadást arról, hogyan élnek a szovjet nők- A sztálini al­kotmány szerint a nő a Szovjetunió- hun egyenrangú a férfival a gazda­A Vörös Hadsereg dlctőaége* ] sztálingrádi harca Hints fsrdalat Magyarra szinkronizálí film. Előadások 6 és Ö órakor. iP Ä ft IC 2t-éig SZERELMEM Fllmopereft Főszerepfő: Srmírnova Előadások 6 és 0 órakor. A bérietek változatlanul ér­vényben varinak, korlátozás nélkül. iwraAidiau u?- ju/n uinaj minden terén. A cári Oroszországé-' lian x nő a férfi rabszolgájává sűly- lyedt. a gyárakban még jobban ki­zsákmányolták, mint a férfiakat. Bérüket alacsonyabban szabták mos- mint a férfiakét, mnnkájuknt nem vódle semmi törvény. Az orosz nő, alti hősiesen állt ki a régi rend meg­döntéséért, » szovjet hatalom dia­daláért, valóban érdemes polgári lett ta új államnak. Ezután az előadó és Fráter elv­társ magyarázatával, vetítettképek­kel mutatták be a szovjet nő éle­tét. Az előadást Telkes érdeklődéssel tef «*4 a fFvrnrv’i stcvö>u.ol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom